Ülésezett a kereszténydemokrata néppárt nagyválasztmánya
2022. december 10.
Ossza meg ismerőseivel!
A KDNP Országos Választmánya (KDNP OV) szombaton tartotta ülését. A párt legfőbb döntéshozó szerve minden évben hagyományosan az adventi időszakban tartja egész napos tanácskozását. Az ország minden részéből érkező küldöttek Latorcai János, a Nagyválasztmány elnökének bevezetője és Balog Zoltán református püspök igehirdetése után Navracsics Tibor területfeljesztési miniszter, majd Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke aktuális ügyekről szóló tájékoztatását hallgathatta meg, ezt követően a párt további vezetői tartottak előadást.
Máért: minden magyar iskolába járó külhoni gyerek megemelt támogatást kap
2022. november 18.
Ossza meg ismerőseivel!
A jelenlegi egy nemzeti kormány, amelynek a magyar állam a magyar nemzet önkifejeződése, az értelme és célja az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon. A nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén, pénteken Budapesten.
Orbán Viktor miniszterelnök helyzetértékelését követően Semjén Zsolt köszöntőjében rámutatott, hogy a nemzet fennmaradásához kell egy erős Magyarország, amely politikailag, gazdaságilag és diplomáciailag, hátországot biztosít, kell az alkotmányos környezet, az intézményrendszer – ennek része a Máért -, az identitásmegőrzés, a nemzet közjogi egyesítése, továbbá az, hogy a magyarság politikai szervezetei és pártjai meghatározó szerepet játsszanak a körülöttünk lévő országokban. Mindez együtt jelenti a nemzeti, patrióta politikát – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Máért-zárónyilatkozat: cél a mielőbbi béke
Az MTI-hez is eljuttatott zárónyilatkozatban kiemelték: támogatják a magyar kormánynak Magyarország, a magyar nemzet és a családok biztonsága védelmében tett törekvéseit.
A résztvevők köszönetüket fejezték ki a magyar nemzetnek a Híd Kárpátaljáért és a segélyszervezetek munkájában való aktív részvételért az orosz-ukrán háború menekültjeinek megsegítésében.
Megállapodnak abban, hogy a megerősített nemzeti intézményrendszer fenntartása és működtetése elengedhetetlen a külhoni magyarság megmaradása szempontjából, különös tekintettel a “Nemzeti jelentőségű intézményekre és Nemzeti jelentőségű programokra”.
Egyetértenek továbbá abban, hogy a külhoni magyar közösségek továbbra is csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel, politikai intézményrendszerrel rendelkeznek, amely a széleskörű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább.
Hangsúlyozzák a népszámlálásokon való részvétel fontosságát, üdvözlik azt a tevékenységet, amely azt eredményezi, hogy a magyarok minél nagyobb számban részt vegyenek benne, és vállalják anyanyelvüket, magyarságukat és vallásukat.
Szorgalmazzák a határátkelők számának növelését és a határok biztonságos és felügyelt átjárhatóságának további javítását, a határátlépés gördülékenyebbé tételét az anyaországi és a külhoni magyarok közötti akadálytalan kapcsolattartás biztosítása érdekében.
Az aláírók sikeresnek ítélik a nemzetpolitikai tematikus évekhez kapcsolódó programokat, amelyek révén 2012 és 2022 között az óvodák, az iskolák, a vállalkozók, a családok és az őket támogató szakmai közösségek nemzetünk javára megerősödtek.
Üdvözlik a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eddigi eredményeit, fontosnak tartják a Határtalanul Program folytatását.
Üdvözlik továbbá, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Program és a Petőfi Sándor Program keretében tovább folytatódik a diaszpórában és a szórványban élő magyarság segítése a mindennapokban.
Kárpátalja vonatkozásában mélységesen megdöbbentőnek és felháborítónak tartják a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának döntését, ami után a munkácsi várból botrányos körülmények között eltávolították a város jelképének számító, 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobrot. Meggyőződésüknek adnak hangot, hogy egy európai uniós tagjelölt országban alapvető fontosságú kell, hogy legyen a demokratikus értékek és a kisebbségi jogok betartása, amelynek része a történelmi emlékművek kölcsönös tisztelete és megőrzése, a nemzeti kisebbségek vonatkozásában pedig ez az egyik fokmérője az adott ország kisebbségpolitikájának. Kérik az ukrán hatóságokat, hogy mielőbb állítsák helyre az egyetemes magyar kulturális örökséghez tartozó munkácsi turulszobrot.
Megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség folyamatosan ki van téve a központi, Magyarországot negatívan megítélő narratívák hatásának, amely mára már az amúgy toleráns helyi lakosság egy részénél is érzékelhető.
Bizakodásuknak adnak hangot, hogy a közvetlen harci cselekmények eddig még elkerülték Kárpátalját, s a háború okozta nehézségek ellenére a kárpátaljai lét alapjai, ha korlátozásokkal is, de biztosítottak, s a számos provokatív megnyilvánulás ellenére is sikerült megőrizni a nemzetiségi békét.
Erdély tekintetében fontosnak tartják és elismerik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányzati tevékenységét, különös tekintettel a családpolitikai támogatások kiterjesztésére és az Erdélyt építő infrastrukturális beruházásokra. Felhívják a figyelmet az Európában létező autonómiaformák pozitív példáira, szorgalmazzák az ezzel kapcsolatos, konstruktív párbeszéd megvalósulását, a román fél cselekvő részvételével.
Aggasztónak tartják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállását. Tiltakoznak a korábban már jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának, illetve a bennük működő magyar oktatási intézmények jogszerű működésének megkérdőjelezése ellen. Üdvözlik az erdélyi szórványmegyékben és Bukarestben elindított délutáni oktatási program kiterjesztését.
Felvidék vonatkozásában gratulálnak a Szövetség – Magyarok. Nemzetiségek. Régiók. szlovákiai helyhatósági és megyei választásokon elért eredményéhez. Egyetértenek abban, hogy a felvidéki magyarság szülőföldjén való megtartásához, az általuk lakott régiók felzárkóztatásához és fejlesztéséhez egy erős magyar érdekképviseletre van szükség. Határozottan kiállnak amellett, hogy a szlovák kormány értékelje át az állampolgársági törvény módosítását, a szlovák parlament pedig úgy módosítsa azt, hogy azon magyar nemzetiségű polgárokat, akik magyar állampolgársággal rendelkeznek, ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése.
Vajdaság kapcsán üdvözlik, hogy az április 3-ai szerbiai parlamenti választásokon a magyar emberek újra arra tették voksukat, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség folytassa a megkezdett munkát a szerbiai kormányban. Gratulálnak továbbá, hogy a november 13-ai nemzeti tanácsi választásokat követően továbbra is a Magyar Összefogás lista tagjai vezetik a Magyar Nemzeti Tanács, a szerbiai magyar nemzeti közösség közvetlenül és demokratikusan megválasztott országos önkormányzatát.
“Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak!”
A megemlékezésen sokak mellett részt vett Semjén Zsolt, a magyar és Kelemen Hunor, a román kormány miniszterelnök-helyettese.
(semjenzsolt.hu)
Állami kitüntetés a többszörös Emmy-díjas Csupó Gábornak
2022. szeptember 29.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adta ma át a Karmelita kolostorban Csupó Gábor többszörös Emmy-díjas animációs-rendezőnek, producernek. Nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Mézga család, a Simpson család, a Fecsegő tipegők, A Thornberry család és a Jaj, a szörnyek!
Gratulálok az elismeréshez! – írja Semjén Zsolt csütörtöki Facebook-bejegyzésében.
Magyarország miniszterelnök-helyettese, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke ma ünnepli 60. születésnapját.
Harsányi Gábor mondja Semjén Zsolt – 1981-ben írt – versét. Barátai ezzel kívánnak neki boldog születésnapot!
(semjenzsolt.hu)
Halászati múzeum nyílt Ráckevén
2022. július 14.
Ossza meg ismerőseivel!
A halászat és a horgászat ezer szállal kapcsolódik a magyar nemzet történetéhez, ezért is fontos, hogy több múzeuma legyen a területnek – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Ráckevén, a Halmúzeum átadó ünnepségén.
A politikus kiemelte: a több mint hétszázezres táborával a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) a legnagyobb magyar társadalmi szervezet. A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: összehasonlítva a vadászok hetvenezres táborával és azzal, hogy mennyi vadászati múzeum van Magyarországon, meglepően és elszomorítóan kevés horgász és halászati témájú múzeum van, pedig a magyar halászati örökség, horgászati jelen megérdemelné azt, hogy hasonló nagyságrendben legyenek kiállítóhelyei mint a méltán világhírű magyar vadászatnak.
Semjén Zsolt kiemelte: a társadalom számára kulcsfontosságú a rekreáció lehetősége, amelynek egyik legnagyszerűbb formája a horgászat a természetjárás és a vadászat mellett. Ráadásul a halászati és horgászati hagyományok mindig nagyon mélyen hozzátartoztak a magyar nemzethez, már a honfoglaláskori időből származó emlékeink is erről tanúskodnak. Már a honfoglalókat is megdöbbentette, hogy itt a Kárpát-medencében, ha egy kosarat belemerítettek a vízbe, akár a Dunába, akár a Tiszába, abban hal volt – mondta. Semjén Zsolt a horgászat ősi hagyományai közé sorolta a pákászatot, a horgászat tekintetében pedig a kutyogtatást.
A horgászat tehát ezer szállal kapcsolódik a magyar nemzet történetéhez, őseink öröksége és napjaink kikapcsolódása egybeesik a horgászatban, ezért is fontos, hogy minél több múzeuma legyen a területnek – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy Ráckevénél nem is lehetne jobb helyszíne a múzeumnak, hiszen a Csepel-szigeten, Árpád vezér egykori szálláshelyén a horgász-, halászhagyományok mindig is meghatározóak voltak.
A politikus továbbá örömét fejezte ki, hogy a múzeum egy most megújult 1510-ben épült házban kapott helyet, amely méltó helyszíne az intézménynek.
A zsidó élet virágzik Magyarországon, reneszánszról beszélhetünk, a hagyományok megszakadása után az identitás megtalálásának korszakát éljük – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten, a Zsidó Világkongresszus igazgatói fórumán.
A politikus az eseményen elhangzott köszöntőjében kiemelte: a magyar kormány 2010 óta mintegy 100 millió euró (40 milliárd forint) támogatást biztosított a zsidó felekezeteknek. A kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, illetve fellép az Izraelt sokszor sújtó kettős mérce ellen – fűzte hozzá.
“Ellentétben Európa más országaival, a magyar zsidóság teljes biztonságban él, intézményeik működnek, fizikai atrocitás senkit nem ér zsidósága miatt Magyarországon” – szögezte le Semjén Zsolt.
Kitért arra, hogy bár a népszámláláson a magyar állampolgárok csak tízezres nagyságrendben mondták magukat zsidó vallásúnak, ugyanakkor százezres nagyságrendben kötődnek a zsidósághoz, akár úgy, hogy a családi beágyazottság mellett újra visszatalálnak a zsidó identitáshoz.
“Magyarországon mindhárom zsidó történelmi irányzatot a katolikus és a református egyházzal azonos jogú státuszban ismerjük el, a reformzsidóság pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségén keresztül kapcsolódik ehhez. Sok száz egyesület és alapítvány letéteményese a zsidó kultúrának és a zsidó életnek” – hangsúlyozta a politikus.
Azt is elmondta, hogy a zsidó kórházak, iskolák, szociális otthonok virágzanak, fenntartásukat teljes mértékben a magyar állam vállalja. Hozzáfűzte, hogy a 2002-ben a zsidó felekezetekkel kötött megállapodássorozat az élet minden területén állami garanciával biztosítja a zsidó intézmények szerepvállalását, a korábban, a kommunista rendszer alatt elvett ingatlanjaikat vagy visszaadta a Mazsihisznek, vagy pénzben kifizette az államosításkori értéket, illetve örökjáradék-listára helyezte ezeket. Utóbbi mai áron évi mintegy ötmillió euró, amit a MAZSIHISZ valorizálva kap az idők végezetéig.
Mint mondta, a zsidóság és a magyarság közötti kapcsolatok több mint 1200 évre nyúlnak vissza, a Kazár Birodalomra és Magyarországon az 1867-es kiegyezést követően a zsidóság szerepvállalása meghatározóvá vált, csodálatos kultúrát teremtett. Hozzátette: ezt törte derékba a nácizmus, majd azt követően a kommunizmus.
“Az Izrael-ellenes, ateista kommunista rendszer különböző intenzitással és módon, de kifejezetten üldözte a zsidóságot. Ma Magyarországon az iskolákban a holokauszt a tananyag része, emléknapja van, számos emlékmű, múzeum kapcsolódik hozzá, tisztelegve az áldozatok előtt” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt bejelentette, hogy a közelmúltban tatarozott miskolci zsinagógához kapcsolódó rituális fürdőt, a mikvét szintén helyreállítják, amint azt Heisler András kérte.
A Zsidó Világkongresszus igazgatói fóruma (NCDF) budapesti konferenciájának a Mazsihisz a házigazdája, Semjén Zsoltot Heisler András, a szervezet elnöke, Kunos Péter ügyvezető igazgató, valamint a Zsidó Világkongresszus részéről Maram Stern alelnök is köszöntötte.
A budapesti tanácskozásra több mint ötven országból érkeztek a helyi hitközségek igazgatói, a napirenden lévő témák között szerepel mások mellett az antiszemitizmus, a szélsőjobboldali pártok, az ukrajnai háború és a menekültek segítése is.
Misével köszöntötték Esztergomban a 70 éves Erdő Pétert
2022. június 22.
Ossza meg ismerőseivel!
Az esztergomi bazilikában misével köszöntötték szerdán az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyét 20 éve vezető Erdő Péter bíborost 70. születésnapja alkalmából, az ünnepségen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai.
Veres András püspök, az MKPK elnöke köszöntőjében azt mondta: a bíboros tíz éven át vezette a testületet, ez idő alatt “megtapasztaltuk és ma is érezzük készségét, mellyel kész segíteni e közösség munkáját”.
A püspök kiemelte, hogy büszkeséggel tekintenek Erdő Péter bíborosi szolgálatára, amelyet az egyház szolgálatára végez a mindenkori pápa segítésével, és az ott tapasztaltak gazdagítják a püspöki konferencia munkáját.
Süllei László érseki általános helynök, plébános felidézte, hogy Erdő Péter székfoglaló miséjén úgy fogalmazott, az alapvető kérdés, mit tehetünk most együtt, hogy Jézus Krisztus szeretetének és békéjének műve bennünk és a világban előre haladjon.
Azt mondta, a kérdés is bátorságot mutat, mert nem fél megmutatni a világnak az üdvösséghez vivő utat. Úgy vélte, a kegyelem szavára épülő élet bontakozik ki előttünk a bíboros szolgálatában.
Süllei László Erdő Péter egyházvezetői munkásságán túl méltatta a bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek jogászi és teológiai alkotó tevékenységét, amely a kánonjogász hallgatók generációi számára szolgált útmutatásul.
A mise végén egy könyvet adott át a bíborosnak, amelybe a vele kapcsolatban állók személyes történeteit, gratulációit, munkásságának jelentős eseményeit felidéző fényképeket gyűjtötték össze.
Magyarország a zsidóság szempontjából is Európa egyik legbiztonságosabb országa
2022. június 20.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország a zsidóság szempontjából is Európa egyik, ha nem a legbiztonságosabb országa – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai Zsidó Szövetség (EJA) konferenciáján hétfőn Budapesten.
Semjén Zsolt kiemelte: Magyarország továbbra sem enged semmifajta antiszemita jelenségnek, legyen az szélsőjobboldali, szélsőbaloldali, dzsihadista jellegű vagy Izrael-ellenesség.
Azt is mondta: a zsidó felekezetek és a magyar állam viszonya “tökéletesen rendezett”, minden zsidó intézményt, óvodát, iskolát, kórházat, szociális intézményt az állam finanszíroz, pontosan úgy, mint a hasonló feladatot ellátó állami intézményeket.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra is: a zsidó felkezetekkel átfogó megállapodást kötött a kormány, amelyek keretében a kommunista rendszer által elrabolt egyházi ingatlanokat vagy visszaadták a felkezeteknek, vagy – ha nem kérték vissza azokat -, örökjáradékot fizetünk utánuk.
Magyarországon az antiszemitizmussal szemben zéró tolerancia van, a holokauszt tananyag az iskolákban, természetesen van emléknapja, a gyűlöletbeszéd elleni törvény pedig garantálja, hogy ne lehessen tagadni vagy relativizálni a holokauszt szörnyűségeit.
Elmondta, Magyarországon is vannak antiszemita jelenségek, a nácizmus Magyarországon is “megteremte a maga keserű gyümölcseit”.
Hozzátette: Magyarországon nem ért véget a zsidóság üldöztetése a náci Németország bukásával, hiszen a kommunista rendszer is üldözte a vallásos zsidóságot, az egyházak vagyonát államosította és Izrael-ellenes volt.
Rámutatott arra is, hogy a barna és a vörös diktatúra antiszemitizmusa mellett ma az Európai Unióban két másik típusú antiszemitizmusról is beszélni kell: a politikai iszlám, az iszlám radikalizmus antiszemitizmusáról, ami Magyarországon nem létezik, és az Európai Unióban egyre elfogadottabb Izrael-ellenességről.
Semjén Zsolt hozzátette: az Izrael-ellenességet is az antiszemitizmus egy fajátjának tekinti, és biztosította a zsidó közösséget, hogy a kormány fellép ellene Magyarországon és az Európai unióban is.
Izrael számíthat Magyarországra, az Európai Unión belül is “megvétózunk minden olyan lépést, amely igazságtalanul támadja Izraelt” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Szövetség (EJA) elnöke köszöntőjében rámutatott: Európában a zsidó közösségek egyik legnagyobb problémája a vallásszabadság korlátozása. Több országban betiltották vagy be akarják tiltani a zsidó rituális élet szempontjából fontos kóser vágást és a gyermekek körülmetélését.
Elmondta: a konferencia célja, hogy a zsidó közösségek vezetői megosszák egymással kihívásaikat, és a résztvevők közös akciótervet állítsanak össze a zsidó közösség védelmében.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija arról beszélt: Magyarország az egyik legbiztonságosabb hely ma az európai zsidóság számára. A magyar zsidó közösség a reneszánszát éli, ugyanakkor a közösség vezetőinek számos kihívással kell szembenézniük.
Az antiszemitizmus elleni és a zsidó közösség biztonságáért folytatott küzdelem mellett a legfontosabb az igazi zsidó élet iránti érdeklődés felkeltése – hangoztatta.
Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete azt mondta, a zsidó közösség számára egyre nagyobb kihívás Európában, hogy a hagyományinak megfelelően éljen.
Stavros Kalafatis, Görögország belügyminiszter-helyettese kiemelte: az elmúlt időszak európai antiszemita jelenségei, a zsidó közösséget sújtó koppenhágai, brüsszeli, párizsi támadások és a zsidó temetőket és holokauszt-emlékműveket ért rongálások szükségessé teszik az egységes fellépést az antiszemitizmus ellen.
A somogyiak büszkék lehetnek az elért eredményekre
2022. június 09.
Ossza meg ismerőseivel!
A somogyiak büszkék lehetnek az elért eredményekre – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Lengyeltótiban.
A politikus a Somogy megyei közgyűlés – a megyecímer adományozásának 524. évfordulója tiszteletére rendezett – ünnepi ülésén hangsúlyozta: Somogyba az elmúlt időszakban 200 milliárd forint támogatás érkezett a kormánytól.
A támogatásokból elkészült fejlesztések nem csak a helyiek életminőségét javították, hanem az idelátogatókat is szolgálják – tette hozzá Semjén Zsolt.
Kiemelte: hamarosan befejeződik a Kaposvárt a Balatonnal összekötő, négysávos M67-es út építése, elkészült az M76-os út újabb szakasza és megújultak az alsóbbrendű utak. A Zselicben 50 kilométernyi kerékpárút-hálózatot alakítottak ki és 72 milliárd forintból újjáépítették a balatoni, déli vasútvonal teljes szakaszát.
Kitért arra is, hogy 27 milliárd forintból elkészült a Balaton vízelvezető rendszerének korszerűsítése, valamint az Ős-Dráva programban a vízvisszatartás és a tájhasználatváltás fejlesztése.
Az ipar- és gazdaságfejlesztési programokra, a munkaerő-mobilitás ösztönzésére, a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására, a termelés kapacitásbővítésére több mint 3 milliárd forintot fordítottak, és megújult a kaposvári székesegyház, több templom, a kaposvári Csiky Gergely Színház, önkormányzati épületek – jegyezte meg.
Semjén Zsolt azt mondta, “csak akkor tudunk otthon lenni az országban, ha előtte otthon vagyunk egy tájegységben”. Úgy fogalmazott: a patriotizmust sok lokálpatriotizmus alkotja, “a somogyi lokálpatriotizmusból pedig példát vehet az egész ország”.
Biró Norbert (Fidesz-KDNP), a Somogy megyei közgyűlés elnöke felidézte: 1498. január 6-án II. Ulászló király adományozott címert Somogy megyének.
Beszélt arról is, hogy a somogyi polgárok tudják, mit szeretnének elérni, “tudják, hogy nem a fővárosi értelmiségnek kell megmondania, miként kell élni a falvakban”. Ezért is döntöttek bölcsen április 3-án, “a békére, biztonságra, a megkezdett munka folytatására és a fejlődésre szavaztak” – mondta.
Az ünnepségen a közgyűlés elnöke elismeréseket adott át, a legmagasabb kitüntetést, a Pro Comitatu Somogy-díjat Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia alapítója vehette át.
