Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Világnemzet vagyunk, és a diaszpóra magyarsága kapocs az összmagyarság vonatkozásában – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács V. ülésén szerdán, Budapesten.

A kormányfő helyettese a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő tanácskozást megnyitva kiemelte: nem azért váltunk világnemzetté, mert így akartuk, hanem mert a történelem így alakította. Emlékeztetett a különböző előjelű diktatúrákra, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére, a kényszerű emigrációra. Azt mondta: ebből a látszólagos hátrányból kellett megpróbálni előnyt kovácsolni, ami láthatóan sikerül is.

Világnemzet vagyunk, a világ minden részén vannak szervezett magyar közösségek, amelyek nem úgy viselkednek, mint “egy szabadcsapat vagy valamilyen partizánalakulatok, hanem rendezett hadseregként” – fogalmazott.

Semjén Zsolt megköszönte, hogy a diaszpóra magyarsága és szervezetei hazafiként álltak ki, amikor Magyarországot méltatlan támadások érték. A miniszterelnök-helyettes azt mondta: ez nem volt könnyű feladat, ellenszélben megmaradni, és kiállni a magyar érdekek mellett, de megtették.

Hozzátette: ezt Magyarországról nehezebb lett volna így megoldani, hiszen ők ismerik az ottani miliőt és nyelvet. Azt is megköszönte, hogy amikor a Kárpát-medence magyarságát érte támadás, vagy méltánytalanság, akkor a világ magyarsága állt ki mellettük. Példaként említette a székely zászló ügyét, és azt mondta: amikor korlátozni akarják a székelyeket, hogy saját nemzeti szimbólumaikat használják, tiltakozásként nemcsak a magyar Országgyűlés épületén lobog a székely zászló, hanem a világ minden részén. Így az egész világon tudatosult, van olyan, hogy Székelyföld és székely zászló – mutatott rá.

Kitért arra is, hogy a diaszpóra magyarsága elvégezte az emigráció szervezeteinek átalakítását, és azok ma már minden magyar otthonai lehetnek, akkor is, ha csak pár évre megy ki valaki dolgozni, vagy tanulni, vagy oda házasodik. Ez szintén nem volt könnyű munka – összegzett Semjén Zsolt.

Az esemény elején Pleskó László, a Dél-afrikai Magyar Szövetség elnöke felmutatott egy transzparenst, amelyen az állt: Nándorfehérvár 1456 = Röszke 2015.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A miniszterelnök-helyettes hétfőn hivatalában fogadta Saber Hossain Chowdhury urat, az Interparlamentáris Unió elnökét, aki a megalapításának 120. évfordulóját ünneplő IPU Magyar Nemzeti Csoportjának köszöntésére látogatott Budapestre.

Semjén Zsolt Magyarország Kormánya nevében méltatta az IPU nemzetközi missziójának jelentőségét, benne a nagy múltú magyar szervezet részvételét, melynek első vezető tisztségviselői történelmünk neves személyiségei voltak. A csoport megalakulását Bánffy Dezső miniszterelnök ösztönözte 1895-ben, az elnöki tisztet Jókai Mór író, országgyűlési képviselő, a főrendi ház tagja töltötte be.

Az Interparlamentáris Unió ma a világ 167 országának parlamentjét tömörítő genfi székhelyű parlamenti világszervezet, melynek alapító konferenciáját 1889-ben tartották Párizsban. 

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Sokat jelent az emlékezés, és szeretném azt hinni, hogy itt, a mártírok nyughelye fölött igazán össze tud fogni a kárpátaljai magyarság – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Szolyván, a kárpátaljai magyar férfilakosság szovjet lágerekbe történt 1944 novemberi elhurcolásáról való megemlékezésen.

A deportáltak egykori gyűjtőtáborának helyén létesített emlékparkban Semjén Zsolt hangsúlyozta: “ahol állunk, temető, 15 ezer ártatlan honfitársunk tömegsírja”. Erről negyven esztendőn keresztül beszélni sem lehetett, holott nincs olyan kárpátaljai magyar család, amelyet a háború utáni megtorlás ne érintett volna – tette hozzá, megjegyezve, hogy változik a világ, s a Szovjetunió a történelem szemétdombjára került.

Abban a történelmi pillanatban – folytatta – voltak, akik úgy érezték, hogy méltó emléket kell állítani a mártíroknak. Az 1989-es gondolatot tettek követték, és 1994. november 22-én felavatták az emlékparkot – emlékeztetett. “Nagy esemény volt ez az ötvenedik évfordulón, de mégsem örülhettünk felhőtlenül. Magyarországon, az akkori kormányzatot hidegen hagyta a határon túli magyarok sorsa, sem a televízió, sem a napilapok nem tudósítottak az eseményről; és addigra már a kárpátaljai magyarság soraiban is felütötte a fejét a megosztottság” – mutatott rá.

Semjén Zsolt kifejtette, az elmúlt húsz évre visszatekintve az eredményeket kell hangsúlyozni: a kárpátaljai magyarság önszerveződését, a kulturális és karitatív szervezetek megalakulását és áldozatos munkájukat. De nem mehetünk el szó nélkül az ellentétek mellett sem, mert a megosztottságnak az egész magyarság látta kárát – mondta, megállapítva, hogy a nemzet szolyvai Golgotáján már tavaly csírájában megjelent a megegyezés lehetősége, hiszen a Munkács-Szolyva utat végig gyalogló, örvendetesen nagy létszámú fiatal nemzedék felemelő módon adta meg a tiszteletet az áldozatoknak. “Sokat jelent az emlékezés, és szeretném azt hinni, hogy itt, a mártírok nyughelye fölött igazán össze tud fogni a magyarság” – fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott: az októberi ukrajnai önkormányzati választások mindennél ékesebben bizonyították, hogy csak összefogással lehet eredményeket elérni.

“Nagy siker ez a kárpátaljai magyar közösség számára: a két kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet (a Szolyván hosszú idő óta először közösen emlékező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ)) összefogásának köszönhetően kiemelkedő eredmény született. A kárpátaljai magyar közösség megmutatta erejét, és bebizonyította, hogy képes kiállni saját érdekeiért” – hangoztatta.

Úgy vélte, ezáltal sikerült megállítani, sőt visszafordítani az elmúlt tíz évben kialakult negatív tendenciát, hiszen a kárpátaljai magyar közösségeknek lesz érdekképviselete a megyei, járási, városi és helyi önkormányzatokban, és magyar képviselők nélkül ezek a testületek nem hozhatnak döntést.

A magyar kormány kezdettől fogva kezdeményezője és támogatója volt a két magyar szervezet összefogásának, s a kárpátaljai magyar közösség az összefogással megragadta a történelmi lehetőséget – mondta Semjén Zsolt.

Kifejtette: ismerve az áldatlan ukrajnai állapotokat, a magyar állam segítő kezet nyújt a kárpátaljai magyaroknak, így a magyar kormány külön pályázati támogatásban részesíti a kárpátaljai magyar pedagógusokat, lelkészeket, hitoktatókat, egészségügyi dolgozókat, valamint az óvodai gyermekétkeztetést. A magyar kormány számára fontos – az etnikai határokon átlépve – az egész kárpátaljai magyar közösség segítése, így például a magyarországi önkormányzatok által felajánlott támogatások, illetve a kárpátaljai gyerekek magyarországi táboroztatása – emelte ki.

Elődeink hamvai fölött kérem önöket, hogy emlékezzünk a világháború és az azt követő terror összes magyar áldozatára, tudatában annak, hogy csak így tudjuk megadni nekik az őket megillető végtisztességet – mondta emlékező beszéde zárásaként a politikus, hozzáfűzve: “soha ne felejtsük, hogy a halál után jön a feltámadás mind az egyes ember, mind a nemzet életében, ennek a szimbóluma a mai nap”.

Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a KMKSZ elnöke beszédében azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyar mártírok áldozata nem volt hiábavaló. Utalva a 70 évvel ezelőtti háborús eseményekre a kelet-ukrajnai háborús konfliktus mihamarabbi békés rendezését szorgalmazta.

Zubánics László, az UMDSZ elnöke emlékezésében kifogásolta, hogy az ukrán állam még mindig nem rehabilitálta a 71 évvel ezelőtti kárpátaljai deportálások ártatlan magyar áldozatait. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az ukrán parlament hamarosan megszavazza azt a törvénytervezetet, amelyet képviselőként még Gajdos István terjesztett a törvényhozás elé a bolsevik terror ártatlan kárpátaljai magyar áldozatainak hivatalos megkövetéséről.

Először vett részt szolyvai megemlékezésen Kárpátalja megye kormányzója Hennagyij Moszkal személyében, aki beszédében arra emlékeztetett, hogy Kárpátalján mindig békében éltek a különböző nemzetiségek. Hangsúlyozta, hogy soha nem ismétlődhetnek meg a hét évtizeddel ezelőtti tragikus események.

A kárpátaljai magyar történelmi egyházak püspökeinek gyászszertartása után Semjén Zsolt, az ukrajnai magyar diplomáciai képviselet és a kárpátaljai magyar szervezetek vezetői, a magyar és az ukrán parlament jelen lévő képviselői, valamint Kárpátalja megye kormányzója megkoszorúzta a sztálini terror magyar áldozatainak emlékművét.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Székely zászlót avattak csütörtökön Debrecenben, az ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a magyar kormány minden fórumon és minden eszközzel támogatja a székelyek területi autonómia törekvéseit, nemzeti szimbólumaik és anyanyelvük használatát.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a debreceni Székelyek parkjában tartott ünnepségen kiemelte: ha a dél-tiroliak és az EU-ban élő nemzeti közösségek szabadon és büszkén használhatják nemzeti szimbólumaikat és anyanyelvüket, akkor a székelyeket is megilleti ugyanez a jog. Ha másoknak lehet autonómiájuk, akkor a székelyeket is megilleti a területi autonómia.

“Ez a székelyek követelése, amelyet a magyar kormány, a magyar állam, a magyar nemzet mindenkor és minden lehetséges fórumon és eszközzel támogat. Ennek a szimbóluma ez a mostani esemény, ez a székely zászló” – mondta a KDNP elnöke.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy 2013 februárjában Budafok-Tétény önkormányzata felhívást tett közzé, amely nyomán száznál is több település döntött úgy: tiltakozásul a magyar és székely szimbólumok használata ellen indított magyarellenes bukaresti offenzíva miatt kitűzi a székely zászlót.

A politikus köszönetet mondott Debrecen városának és azoknak a Kárpát-medencei településeknek, amelyek szolidaritást vállalva a nemzeti szimbólumaik használata miatt perbe fogott és meghurcolt csíki, udvarhelyi, gyergyói vagy háromszéki településekkel és elöljáróikkal, az elmúlt években kitűzték a székely lobogót, amely ott leng a magyar Országgyűlés épületén is.

“A magyar és székely nemzeti szimbólumok szabad használata az erdélyi magyarság permanens igénye, akarata, követelése, amely még a kommunista rezsim alatt is élt, a titkosszolgálat, a hírhedt Securitate minden ellentétes törekvése ellenére” – jegyezte meg Semjén Zsolt.

Hozzátette: az erdélyi magyarság és annak legitim szervezetei a rendszerváltást követően együttműködtek a mindenkori román kormánnyal az ország integrációs törekvéseinek megvalósításában. Nem titkolt reményük volt, hogy jogos és méltányos követeléseik is értő fülekre találnak majd, de sajnos csalatkozniuk kellett.

Felidézte a székelyföldi helyi termékek és azok magyar címkéi ellen indított fogyasztóvédelmi ellenőrzéseknek álcázott zaklatások gyakorlatát, a kétnyelvű utcanév-táblák elleni rendőrségi razziákat, és a székely zászló használata ellen indított prefektusi kereseteket.

Utóbbiak részeként, 2013 februárjában a Hargita megyei román kormánymegbízott személyesen nyújtotta át Bíró László csíkmadarasi polgármesternek azt a határozatot, amely 4000 lejes bírsággal sújtotta a magyar nemzeti lobogó használatát. Mindez a 21. században elfogadhatatlan – mondta a székely zászló debreceni avatásán Semjén Zsolt.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere kijelentette: a Kárpát-medencében ma is küzdelem magyarnak lenni, a zászló pedig az összetartozást jelképezi, azt, hogy a határon túl élő magyarság számíthat Debrecenre. Hozzátette: Debrecen önkormányzati közgyűlése 2013 tavaszán döntött arról, hogy a város egyik legszebb parkját a Nagyerdőben, ahol Wass Albert szobra áll, a székelyekről nevezi el.

A polgármester elmondta azt is, hogy a városházára is minden alkalommal kitűzik a székely lobogót, amikor erdélyi magyarok tesznek állampolgársági esküt. Debrecenben eddig 13500 külhoni magyar ember tett állampolgársági esküt – közölte Papp László.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke annak a kívánságának adott hangot, hogy Székelyföldön és az egész Kárpát-medencében a magyar szimbólumok szabadon és hosszú ideig loboghassanak. A nemzeti szolidaritás számukra azt jelenti, hogy “együtt tudunk érezni, érdekeket megfogalmazni akkor is, ha más-más államban kell élni az életünket” – mondta.

“Mit akarunk mi?” – tette fel a kérdést az RMDSZ elnöke, majd válaszolt is: szülőföldünkön élni, Erdélyben, ahol a megelőző 33 nemzedék ezer évet lefed. Kelemen Hunor szerint az, hogy magyarként kívánnak élni, kultúrájukat, szokásaikat, hagyományaikat magyarként akarják megélni, az nem irányul senki ellen sem, minden etnikum ezt akarja.

“Ezt kell megértetni a román többséggel, hogy mi nem akarunk elvenni tőlük semmit, (…), de “nem tudjuk elfogadni, hogy mindek fosszanak meg attól, ami a miénk” – hangoztatta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szólt arról is: néha úgy érezték, hogy törekvésük, a “székely zászló” elbukik, de mindig volt erő, mindig voltak százezrek és politikusok, akik “közös ügyekben együtt tudtak lépni”.

“Közös ügyeinkért Magyarországon, Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban és Felvidéken képesek vagyunk együtt gondolkodni, együtt lépni” – mondta a romániai magyar politikus.

A debreceni Székelyek parkjában ezt követően felvonták a székely lobogót.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A gyermekek kórházi ápolási idejére a szülők ott tartózkodását szolgáló épületet adtak át a budapesti Bethesda Gyermekkórházban. Az Anyák háza az állam, az egyház, a zuglói önkormányzat és a vállalati szféra összefogásával jött létre.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében azt mondta, a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza nemhogy az országban, de egész Közép-Európában az egyetlen egyházi fenntartású gyermekkórház, viselve ennek minden előnyét és hátrányát. “A korábbi kormányzat alatt ugyanis súlyos hátrányban voltak az egyházi kórházak az állami, önkormányzati intézményekhez képest is. Természetes kötelességünk volt, hogy biztosítsuk az egyenlő finanszírozást” – fogalmazott.

Mint mondta, a Bethesda jó példát mutatva felismerte, hogy a gyógyuláshoz nem elég az orvosi szakértelem, a jó ápolás, a testen kívül a lelkek gyógyításához is hozzá kell járulni.

Annak lehetősége, hogy a szülők jó körülmények között maradhatnak gyermekeik mellett egy hosszú kezelés idején, betegcentrikus és családbarát elgondolás volt – fejtette ki, hangsúlyozva, hogy itt nem csak a fizikai körülmények adottak, hanem a lelki támogatás is, ami nagyon fontos a betegség vagy a rehabilitáció ideje alatt.

Semjén Zsolt hozzátette, Magyarországon számos kórház működik kiváló orvosokkal és áldozatos ápoló személyzettel, megküzdve ezernyi nehézséggel, de ami mégis kiemeli és különlegessé teszi ezt a kórházat, az a lelkisége.

Velkey György, az intézmény főigazgatója ünnepi beszédében arról beszélt, hogy az Anyák háza létrehozása példás együttműködése az állami, az önkormányzati, az egyházi és a vállalati szférának. Kitért arra, hogy a szülőknek nem csak lakhatást ad az Anyák háza, de szociális munkás, pszichológus, vagy a kórházi lelkész szakértelmét is igénybe vehetik.

Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete úgy fogalmazott, a szülő jelenlétére minden élethelyzetben szükség van, főként akkor, ha a gyermek több napos kórházi ellátásra szorul. Mint mondta, a gyermek szükségletei nem változnak meg, a kórházban is szeretetre, biztonságra vágynak. A lélek gyógyulására is szükség van, és ebben nagy szerepe van a családnak, hiszen a szülő jelenléte csökkenti a gyermek szenvedéseit – fűzte hozzá.

Bogárdi Szabó István, a Magyar Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke modellértékűnek nevezve a beruházást, azt mondta, a Bethesda kórház megvalósította azt, hogy egy rendkívüli, extrém helyzetbe, mint a kórházi ápolás, bevigye a rendet, vagyis a családot.

Karácsony Gergely (PM), Zugló polgármestere szerint is az együttműködés kultúrája mutatkozott meg az Anyák háza megvalósítása kapcsán, és kifejtette, nincs más, ami jobban gyógyítana, mint a szülői szeretet.

Az Anyák háza kialakításában nagy szerepet játszott a svéd SCA Hygiene Product Kft., a Spar Magyarország Kft., a Hungaropharma Zrt.

A ház kialakítására eddig 60 millió forintot fordítottak. A gyermekeiket a tartós kórházi kezelésre kísérők elszállásolására egy használaton kívüli épületet alakítottak át. A tíz helyiségből öt a szülők, öt pedig a kórház személyzete számára nyújt szálláslehetőséget. Az épület energetikai korszerűsítése a jövő évben fog megtörténni.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A görögkatolikus egyház a legnehezebb körülmények és a legbrutálisabb üldöztetések között is hűségesen kitartott a hit és a magyarság mellett – fogalmazottSemjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 25 éve szabadon – a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház helytállása és tanúságtétele című kiállítás megnyitóján szerdán a fővárosban.

Semjén Zsolta magyar kormány nevében köszönetét és mélységes elismerését fejezte ki a görögkatolikus egyháznak, és azt mondta: legyenek meggyőződve arról Kárpátalján, hogy bármi történjék is, mindig minden körülmények között számíthatnak Magyarországra, a magyar nemzetre és a magyar kormányra.

A kormányfő nemzetpolitikáért és egyházi diplomáciáért felelős helyettese ünnepi beszédében felidézte, hogy a második világháború után a Kárpátalját bekebelező szovjet birodalom átfogó támadást indított a görögkatolikus egyház ellen. Püspöküket, Romzsa Tódort 1947-ben meggyilkolták, két évre rá az egyházközségek mindegyikét beolvasztották a Moszkva központú pravoszláv egyházba. Azt a 129 papot, akik nem voltak hajlandóak áttérni, 1949 folyamán, három hullámban a Gulág koncentrációs táboraiba hurcolták, közülük 28-an már soha nem tértek vissza.

Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a szovjet birodalomba bekebelezett Kárpátalján fájdalmas helyzet alakult ki az egyházak között, 1944-től az új impérium az ortodox egyházat használta fel eszközül a görögkatolikus egyház felszámolására. A II. vatikáni zsinatot megelőző egyháztani felfogásban még szó sem volt arról a testvéri kapcsolatról, amely a katolikus és ortodox egyház közt áll fenn. Az ellenséges légkör hangsúlyozottan kedvezett az egyházüldözésnek, amelynek papok százai, hívek tízezrei estek áldozatul.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a több mint negyven évi elnyomatás alatt hősies erőfeszítésekkel igyekezett a görögkatolikus egyház megtartani mindazt, amit évszázadokon át krisztusi örökségként őrzött őseitől. 1990-től úgy tűnik, végre meghozta gyümölcsét a hosszú helytállás.

Rámutatott: az elmúlt negyed század annak a bizonyítéka, hogy meghozott áldozatok nem voltak hiábavalók. A munkácsi egyházmegyében több mint 100 új templom épült, 420 parókián 320 ezer hívő éli keresztény életét 320 pap vezetésével. Az ungvári teológia 59 papnövendéke a jövő záloga, köztük hét magyar – fejtette ki Semjén Zsolt.

A kiállítást Marosi István, a beregszászi főiskola görögkatolikus lelkésze szervezte és rendezte.

A megtekinthető tárgyakat bemutatva kiemelte: a görögkatolikus mártír papokra és családokra úgy tekintenek, mint akik éltetik és erősítik az egyházmegyéjüket. Méltatta azokat a híveket, akik mindvégig kitartottak a görögkatolikus vallás mellett. Mi mindvégig görögkatolikusok voltunk és így is akarjuk megélni hitünkben – fogalmazott.

A tárlat a vallásgyakorlást tiltó éveket mutatja be tablókon, tárgyakon, könyveken keresztül. Egyebek között látható az elhurcolt görögkatolikus papok életrajza, fényképei, népi imakönyvek, lágerben és illegalitásban használt liturgikus tárgyak. Kiállították az 1949-ben 25 évnyi kényszermunkatáborra ítélt felsőveresmarti görögkatolikus pap, Bendász István hagyatékának egy jelentős részét, illegalitásban vezetett sematizmusokat, papi nyilvántartásokat, anyakönyveket, az illegalitásban működő papok adatait.

Bendász Dániel adatai szerint Kárpátalján ma megközelítőleg 350 ezer görögkatolikus él, ebből 23-25 ezer magyar görögkatolikus. Más források szerint, a hívek száma ennél jóval kevesebb, 220 ezer, a magyarok közül pedig mintegy 15 ezer fő görög katolikus. A kiállítás december 13-ig látható a fővárosi Magyarság Házában.

Semjén Zsolt beszéde a „25 éve szabadon – a Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház helytállása és tanúságtétele” című kiállítás megnyitóján a Magyarság Házában

“A II. világháborút követően a Kárpátalját bekebelező szovjet birodalom átfogó támadást indított a görögkatolikus egyház ellen. Püspöküket, Romzsa Tódort 1947-ben meggyilkolták, két évre rá pedig az egyházközségek mindegyikét beolvasztották a Moszkva központú pravoszláv egyházba. Azt a 129 papot, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán, három hullámban a Gulág koncentrációs táboraiba hurcolták, közülük 28-an már soha nem is tértek vissza.

A történelmi munkácsi egyházmegye, amelynek területe 13 északkeleti vármegyét foglalt magába, sokszázezer görög szertartású ortodox hívőnek nyújtott lelki otthont, nemzetiségtől függetlenül. A 14. századtól imádkoztak itt ruszinok, románok és magyarok, közösen őrizve ősi hagyományaikat.

1646-tól indult az a közel egy évszázadot átölelő mozgalom, amelynek következményeképp az egyházmegye – elismerve a pápa főhatóságát – a katolikus egyházba tagolódott. Ettől kezdve beszélhetünk görögkatolikus egyházról. A magyar királyok azzal igyekeztek támogatni ezt a mozgalmat, hogy biztosítani akarták a görögkatolikus klérus és a hívek társadalmi egyenjogúságát. 1771-ben Mária Terézia kánonilag is megalapította a munkácsi egyházmegyét, és ezzel elkezdődött a görögkatolikus egyház kulturális felemelkedése.

A csehszlovák államhoz csatolt, majd a kérészéletű magyar fennhatóság után a szovjet birodalomba bekebelezett Kárpátalján fájdalmas helyzet alakult ki az egyházak között. 1944-től az új impérium az ortodox egyházat használta fel eszközül a görögkatolikus vallás felszámolására. A II. vatikáni zsinatot megelőző egyháztani felfogásban még szó sem volt arról a testvéri kapcsolatról, amely a katolikus és az ortodox egyházak közt áll fenn. Az ellenséges légkör hangsúlyozottan kedvez az egyházüldözésnek, amelynek papok százai, hívek tízezrei esnek áldozatul mindenütt, ahol az államot a kommunista párt irányítja. Ez alól gondviselésszerűen kivételt jelentett Magyarország, ahol továbbra is élhetett, sőt fejlődhetett a görögkatolikus egyház.

A vértanúk sorát Demjanovics Péter parókus nyitotta meg, aki 1942 és ’44 között a Magyar Országgyűlésben felsőházi tag volt. 1944-ben letartóztatták, és hazaárulás címén kivégezték. Kórházi betegágyán lőtték agyon. Vértanú lett az egyházmegye püspöke, a 2001-ben boldoggá avatott Romzsa Tódor, és a Tódor püspök által titkosan szentelt két püspök, Orosz Péter és Chira Sándor.

1949 októberében Nyikolaj Szergejevics Hruscsov, akkor Ukrajna első titkára Sztálinnak írt jelentésében győzelemittasan számolt be a görögkatolikus egyház likvidálásáról. Érdemes néhány részletet kiragadni a jelentésből, ami igen jól tükrözi a barbár folyamatot. „Ukrajna nyugati és Kárpátontúli megyéinek felszabadítása a Szovjet Hadsereg által e megyék lakóssága körében mozgalmat váltott ki az Uniátus Egyház, mint a Vatikán ágentúrájának likvidálásáért, amely ellenségesen viszonyult a szovjet kormány és a párt intézkedéseihez és a nacionalista bandák aktív segítőtársa volt.”

A jelentés további részében beszámol arról, hogy a hatóságok utasítást kaptak, hogy ne akadályozzák az Elszenderedés napi, ünnepi pravoszláv búcsút, amit levélben köszöntött a pátriárka is. „A hívek előtt Makárij érsek, üdvözölte a pravoszláv lakósságot és gratulált az unió likvidálásával, a Vatikántól és a római pápától való megszabadulásával és az orosz Pravoszláv Egyházzal való teljes újraegyesülésével kapcsolatban… Az ünnepre összegyűlt lakósság kifejezte háláját a Szovjet Hadseregnek, a pártnak és a kormánynak az ukrán néppel való újra egyesülése miatt.”

A jelentés végén természetesen utal a további feladatokra, amik pillanatnyi kétséget nem hagynak senkiben, hogy a pravoszláv egyházra csak mint eszközre volt szükség. „Az Uniátus Egyház likvidálásával kapcsolatos nagy munka lefolytatása után a nyugati és a Kárpátontúli megyékben lépéseket foganatosítunk a tömegpolitikai munka megerősítése és a tudományos-felvilágosító propaganda vonatkozásában azzal, hogy kiragadjuk a lakósságot és különösen az ifjúságot a vallás befolyása alól.”

A több mint negyven évi elnyomatás alatt hősies erőfeszítésekkel igyekezett a görögkatolikus egyház megtartani mindazt, amit évszázadokon át krisztusi örökségként őrzött őseitől. Vértanúk életüket áldozva, papok börtönben és kényszermunkában sínylődve tartottak ki a végsőkig. Voltak, akik látszólag kompromisszumot kötöttek az elnyomó államhatalommal, hogy megóvják nyájukat a szétszóratástól. Titkos püspökök igyekeztek biztosítani az apostoli folytonosságot, nem adva fel az újjászületés reményét. Családi, baráti kapcsolataik révén a magyarországi papok és hívek is szerény lehetőségeik szerint támogatták kárpátaljai hitsorsosaikat.

1990-től úgy tűnik, végre meghozta gyümölcsét a hosszú helytállás. A legalizálási folyamat, amelynek során a görögkatolikus egyház szeretné visszakapni elkobzott templomait, parókiáit, persze korántsem zökkenőmentes. Az illegalitásból a napfényre lépett titkos hierarchiának számos nehézséggel kell szembenéznie, melyek nem csupán anyagi jellegűek. A nagy birodalom olvasztótégelyében jelentős népmozgások folytak, napjainkban pedig új államok keresik identitásukat, s ebbe a keretbe akarják szorítani az egyházakat is. A munkácsi egyházmegye azonban megtartotta egyházi önállóságát, püspöke közvetlenül a római Szentszék alá tartozik. A görögkatolikus egyház hívei számban megfogyatkozva, de új lendülettel keresik a megújulás összes lehetőségét. Ebben kezdettől fogva számíthattak a Hajdúdorogi Egyházmegye támogatására. Magyarországi görögkatolikus papok jártak át a határon túlra, hogy segítsenek a szolgálatban azokon a magyar parókiákon, ahol még nem volt önálló magyar pap. Mindmáig tizenöt papnövendék nevelkedett a testvéri szemináriumban, Nyíregyházán, ahol az oktatás már a II. vatikáni zsinat s az azt követő ökumenizmus szellemében folyik. Erre különösen nagy szükség van a régi sebek lassan gyógyuló folyamatában.

Az elmúlt negyedszázad annak a bizonyítéka, hogy a meghozott áldozatok nem voltak hiábavalók. A munkácsi egyházmegyében ezalatt több mint száz új templom épült, 420 paróchián 320 ezer hívő éli keresztény életét 320 pap vezetésével. Az ungvári teológia 59 papnövendéke a jövő záloga, köztük 7 magyar. Negyven városban és faluban végeznek magyar nyelvű istentiszteletet, Karácsfalván pedig anyanyelven folyik az oktatás a Sztojka Sándor Líceumban. Kárpátaljai zarándokok róják le hálájukat a Máriapócsi Nemzeti Kegyhelyen az Istenszülő könnyező kegyképe előtt. “

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Parlamentben fogadta a Budapesti Afrika Fórumon részt vevő Dr. Joseph Bol Chant, a dél-szudáni felsőház elnökét.

A kormányfő helyettese találkozó során kifejtette, érdekünk, hogy olyan együttműködési lehetőségeket keressünk Dél-Szudánnal, amelyek kölcsönösen előnyös gazdasági, oktatási, kulturális vagy sportkapcsolatok kialakítása előtt nyithatja meg az utat meg a két ország között. A dél-szudáni politikus nyitottságát hangsúlyozva rámutatott, ezt bizonyítja, hogy az előző fórumhoz hasonlóan a mostani rendezvényen is fontosnak tartotta képviselni hazáját.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nigériában tesz hivatalos látogatást Semjén Zsolt csütörtöktől szombatig – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a kormány.hu-t.

A miniszterelnök-helyettest a fővárosban, Abujaban hivatalában fogadja Muhammadu Buhari nigériai államfő. Találkozójukon a két ország kapcsolatainak erősítéséről folytatnak eszmecserét.

Útja során egyházi vezetőkkel is tárgyal a magyar kormányfő helyettese – közölte Havasi Bertalan. Megbeszélést folytat Ignatius Ayau Kaigama Jos-i érsekkel, a Nigériai Püspöki Konferencia elnökével, illetve felkeresi az Abuja-i Nagymecsetet és találkozik Ibrahim H. Jega-val, az Országos Iszlám Tanács főtitkárával.

A hivatalos látogatás során Semjén Zsolt és Rókusz László orvos ezredes, a HM Egészségügyi Központjának főorvosa a Zariában működő Ahmadu Bello Egyetem részére a gyógyításhoz és a kutatáshoz szükséges felszereléseket ad át Magyarország adományaként, segítve a fertőző betegségek leküzdésében végzett nigériai orvosi munkát.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Közös otthonunk a teremtett világ címmel rendezett konferenciát a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bírálta az Európai Unió parlamentjének zöld pártjait.

Az eseményen Áder János köztársasági elnök az összefogás fontosságát hangsúlyozta a klímaváltozás elleni küzdelemben. Kövér László házelnök a természet és a társadalom rendje közti szoros kapcsolatra hívta fel a figyelmet, míg V. Németh Zsolt környezetügyért felelős államtitkár együttműködést, párbeszédet és közös fellépést sürgetett a környezetvédelem terén.

A konferencián a köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás időzített bomba, ha így folytatjuk, néhány év múlva már arra sem lesz szabadságunk, hogy eldöntsük: a saját, a gyerekeink, vagy az unokáink életében robbanjon-e.  Áder János kiemelte: a klímaváltozás tagadása, a közömbösség és a piac mindenhatóságába vetett hit egyaránt tévút.

Ferenc pápa legújabb enciklikáját idézve az államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a növekedést és a fejlődést éppúgy nem lehet a biztonság feláldozásával, bolygónk kisemmizésével elérni, ahogy valódi békét sem nyerhetünk háború által. Áder János hozzátette: nem mindegy, hogy a fejlődésnek mennyi az ára és mi az eszköze.

A köztársasági elnök kijelentette: a természet megóvása, a környezet védelme mindannyiunk ügye, feladata és felelőssége, hiszen mindenkit egyformán érint. Hozzátette: a környezetkárosító jelenségek hatásai nem ismernek országhatárokat. A környezet védelme, az ökológiai katasztrófa megakadályozása, a klímaváltozás feltartóztatása nem pusztán néhány kihaló növény és állatfajról, hanem az emberiség megmentéséről szól.

Az Országgyűlés elnöke szerint a természet rendje nem tartható fenn a társadalom rendje nélkül. Kövér László úgy fogalmazott: a természeti rend záloga az emberi felelősség, s az önmagunk iránti, elődeink és utódaink iránti felelősség az emberi erkölcsből fakad. Kiemelte: akik az emberek erkölcseit, illetve az ezeket meghatározó közösség – azaz családi, hitbéli, nemzeti  – önazonosságát rombolják, azok a környezetet és a természetet is rombolják.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kritikával illette az Európai Unió parlamentjének zöld pártjait. Szavai szerint ezen tömörülések ideológiája a természet védelmét hangsúlyozza, ugyanakkor az ember és társadalom vonatkozásában hallani sem akarnak a természet rendjére való hivatkozásról. Ezzel szemben a kereszténydemokraták azt vallják, hogy a család egy férfi és egy nő házasságára, kapcsolatára épülő természetes közösség, vallják a természet rendje szerint az élet szentségét, a fogantatástól a természetes halálig.

Nem fenntartható az a modell, hogy a környezettől folyamatosan elveszünk, és a folyamat végén hulladékot, szennyezett vizet, mérgezett levegőt bocsátunk vissza – jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára. V. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a zöld gazdaság kérdését nem elég a technológiai megoldásokkal kezelni, szükség van a gondolkodás átalakítására, a világért érzett felelősség erősítésére, a környezettudatosság növelésére.

Az államtitkár beszédében kiemelte, hogy felnövőben van egy nemzedék, amelyik a szüleinél fontosabbnak tartja a környezet ügyét, kerüli a vegyszeres, génmanipulált ételeket, kedveli a helyi zöldségeket, az öko-turizmust, a közösségi kerteket – a politikusoknak pedig az a feladatuk, hogy segítsék és támogassák ezt a folyamatot. Hozzátette: a környezet ügyében együttműködésre van szükség, hiszen nem lehet szétválasztani a közigazgatást, a vállalkozásokat és a civil szervezeteket a kérdésben.

V. Németh Zsolt beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a közös gondolkodás és cselekvés iránti elköteleződés jegyében külön rendezvényt szervez 2015. november végén a magyarországi egyházak környezeti tevékenységeinek segítéséért.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Üdvözöljük a Kovászna Megyei Törvényszék jogerős döntését, miszerint a Magyar Polgári Párt által szervezett 2014. június 4-i, Nemzeti Összetartozás Napi megemlékezésen a magyar emberek nem sértettek törvényt azzal, hogy a magyar himnuszt elénekelték.

A bíróság által ma meghozott határozat egyértelműen kimondja, hogy a prefektus jogtalanul szabott ki bírságot a rendezvényt szervezőkre.

Elfogadhatatlan lenne, hogy egy európai uniós országban bárkit  retorzió ér amiatt, mert nemzeti himnuszát elénekli. Ez a mentalitás, ami a Ceauşescu-diktatúra szellemét idézi, most egyértelműen megbukott. Természetes a Kovászna megyei magyarság elvárása, hogy Sebastian Cucu megyei prefektusnak bocsánatot kell kérnie a magyar emberektől és le kell vonnia méltatlanná válásának konzekvenciáját.

(Forrás: kormany.hu)