Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adta át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Parlamentben Szabó Ferenc jezsuita szerzetesnek, illetve a lovagkereszt elismerést Lovászy László Gábornak, az Európai Parlament tanácsadójának. A kitüntetéseket Áder János köztársasági elnök adományozta, Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára a hazánk szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeknek.

Szabó Ferenc jezsuita atya termékeny és sokoldalú, a teológia, a filozófia és az irodalom területén egyaránt kiemelkedő életműve, valamint a római emigrációja idején a nyugati szakirodalomtól elzárt magyar szellemi és kulturális életet gazdagító tevékenysége elismeréseként – Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára – a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át.

*

Dr. Szabó Ferenc a Zala megyei Kálócfalván született 1931-ben. 1953-ban lépett be a jezsuita rendbe. Az 1956-os forradalmat követően távozott az országból. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben. Teológiából 1966-ban doktorált Párizsban.  Negyed századon át volt a Vatikáni Rádió magyar műsorának szerkesztője. Római évei alatt magyar nyelvű, filozófiai, teológiai és irodalmi ihletettségű munkáival a nyugati szakirodalomtól elzárt hazai hallgatók és olvasók számára hozzáférhetővé tette a kortárs szellemi élet legértékesebb irányzatait, és ezzel rendkívül fontos kultúrmissziót töltött be. 1992-ben visszatért Magyarországra, s a Távlatok című negyedéves folyóirat főszerkesztője lett. 2000-2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek, jelenleg pedig az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának óraadó tanára. A 70-es évektől kezdve szinte minden évben jelent meg teológiai, irodalomtörténeti vagy verses kötete.

Dr. Lovászy László Gábor, a fogyatékkal élők társadalmi beilleszkedését szolgáló, illetve a szociálpolitika területén nemzetközi szervezetekben is végzett, elkötelezett szakmai munkája, valamint interdiszciplináris oktatói és széles körű közéleti publikációs tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át.

*

Dr. Lovászy László Gábor 1973-ban született. Néhány napos korában vesztette el hallásának közel 80 százalékát. A szegedi egyetemen Állam- és Jogtudományi karán diplomázott 2000-ben, a rákövetkező években pedig a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen folytatta tanulmányait, majd a francia Államigazgatási Főiskola és magyar Külügyminisztérium közös képzésén EU-szakos posztgraduális diplomát szerzett. A hallássérültekért végzett érdekvédelmi és a szociális ágazati minisztériumban végzett munka mellett védte meg tudományos munkáját, melynek témája a fogyatékos emberek jogi helyzete Európában, és szerzett tudományos fokozatot. 2009 óta az Európai Parlamentben dolgozik Kósa Ádám magyar néppárti képviselő szakmai tanácsadójaként foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi témákban. 2013 óta tölti be a fogyatékos személyek jogaival foglalkozó ENSZ bizottság szakértői helyét. Számos hazai és nemzetközi konferencia előadója, egyetemi tudományos kurzusok vezetője.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Keleti nyitás politikájáról és a kétoldalú gazdasági együttműködés jövőbeni lehetőségeiről folytatott megbeszélést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Vladimir Makei belorusz külügyminiszter Budapesten.

A magyarországi hivatalos látogatáson tartózkodó politikust csütörtökön a Parlamentben fogadta a magyar kormányfő helyettese. Semjén Zsolt a tárgyaláson hangsúlyozta, hazánk bízik abban, hogy a politikai kapcsolatok aktivitása hamarosan visszatükröződik a kétoldalú kereskedelmi forgalomban és jelentős projektekben is.

Magyarország az elmúlt időszakban aktívan támogatta az EU-Belarusz kapcsolatok új alapokra helyezését, különösen az uniós szankciók feloldására vonatkozóan. A belorusz diplomácia vezetője kifejtette, Belarusz hagyományos piaca a magyar gyógyszeriparnak és a jövőben szeretnék tovább erősíteni az együttműködést ezen a számukra fontos területen is.

A felek megállapodtak a kulturális kapcsolatok erősítésében, annak érdekében, hogy a két ország rendezvénysorozatok keretében jobban megismerhesse egymás értékeit.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Nagykanizsai Református Egyházközség és a Nagykanizsai Református Gyülekezetért Alapítvány 17. alkalommal rendezte meg a Kanizsai Esték előadássorozatot. Központi témájuk a Magyarság, keresztyénség, reformáció. Pénteken Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke volt az est előadója.

A KDNP elnöke előadásában hangsúlyozta, a magyar kormány egész politikája arra irányul, hogy az egyetemes magyarság megmaradjon. Semjén Zsolt hozzátette, minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátosságok ötvözete, amit csak az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. Ezért nagyon fontos identitásunk, hagyományaink, kultúránk megőrzése és ápolása.

A miniszterelnök-helyettes előadásában beszélt az Európai Unió felépítéséről, valamint a migránshelyzetről is. Azt mondta különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági migránsok között. Előbbiek segítése humanitárius kötelességünk, míg utóbbiak befogadása nemzetünk, és keresztény kultúránk végét jelentheti.

(Forrás: kanizsatv.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Erkölcsi és politikai értelemben is “meghasadtak az evidenciák” az Európai Unióban jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.

Semjén Zsolt pénteken Pascal Fontaine Út Európa szívébe című könyvének budapesti bemutatóján Pilinszky János költőt idézve azt mondta: az Európai Unió olyan állapotban van, hogy erkölcsi és politikai értelemben is “meghasadtak az evidenciák”, mert a gazdasági válság és a migráció képében Európát két olyan kihívás érte, amelyre nem volt felkészülve.

A KDNP elnöke a kereszténydemokrata képviselőcsoport és az Európai Néppárt 1953 és 2009 közötti európai parlamenti történetéről szóló könyv bővített magyar kiadásának bemutatóján, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a kereszténydemokrácia által képviselt örök értékeket és józan észt állította szembe az Európai Unió bürokráciáját szerinte uraló “68-as társaság” erkölcsi relativizmusával és doktrinerségével.

Értékelése szerint ez a “68-as vonal” uralja a EU parlamentjét, az uniós bürokráciát, hol baloldalinak, hol liberálisnak, hol zöldnek nevezve magát, és erkölcsi értelemben mindent relativizál, ugyanakkor doktriner módon a saját ideológiájához akkor is ragaszkodik, ha az a valósággal teljesen ellenétben van. Az értékek relativizálására példaként a svéd liberálisokat hozta fel, akik a nekrofíliát és az egyenes ági rokonok közötti szexuális kapcsolatot akarták legalizálni.

A migráció kérdésével kapcsolatban leszögezte: katasztrofális következményekkel jár, ha összekeverik a menekültek ügyét, a munkaerő behívását és a demográfiai kérdéseket. Szerinte ugyanis a világtól elszakadt doktriner ideológia éppen ezt teszi. Hangsúlyozta, hogy a demográfiai kérdéseket az országoknak saját maguknak kell megoldaniuk, ezért evidensnek nevezte annak támogatását, hogy Magyarországon magyar gyerekek szülessenek. Értékelése szerint beláthatatlan következményei lesznek annak, ha az európai kultúrkörön kulturális és etnikai értelemben kívülről engedünk be tömegeket, demográfiai okokra hivatkozva.

“Ezt egyszer lehet elrontani (…), és velük kell együtt élni, nemcsak nekünk, hanem a gyerekeinknek és az unokáinknak is” – fogalmazott. Semjén Zsolt emberi jogi alapon, a keresztény humanitás jegyében természetesnek tartja az életükért menekülők befogadását, de szerinte ezt csak annyi ideig kell megtenni, amíg a menekült életének veszélyeztetése ténylegesen fennáll. “Ha ez megszűnt, akkor szépen menjen haza” – mondta. Hangsúlyozta: a menekültkérdésnek a munkaerőhiányhoz sincs semmi köze. “Ha Németországnak munkaerőhiánya van, akkor miért nem Spanyolországból visznek át, európai kultúrkörből munkásokat, akik ráadásul nem analfabéták, európai nyelvet beszélnek, nem tekintik ellenségnek a német civilizációt?” – tette fel a kérdést.

A KDNP elnöke szerint a “68-as társulattal” szemben a kereszténydemokrácia az örök értékeket, a tízparancsolatot és a józan észt képviseli. Hangsúlyozta: ma Magyarországon a KDNP az egyetlen történelmi, világnézeti és keresztényszociális párt.

Rocco Buttiglione, a kereszténydemokrata Unione di Centro Italia párt országos tanácsának elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy az evidenciák valóban elbukni látszanak Európában a nő és férfi közötti kapcsolat esetében is. Hangsúlyozta: ezért mondanak nemet az azonos neműek házasságára és mindenekelőtt az azonos nemű párok örökbefogadási jogára. Szerinte ma egész Európa keresi az identitását, a néppártok és a kereszténydemokrácia is válságban van és populista mozgalmak kerülnek előtérbe.

Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő az alapértékek képviseletét hangsúlyozta, és kiemelte, hogy a hitben élő ember, legyen keresztény, muzulmán vagy zsidó, megérti egymást, mert az alapvető értékek minden vallásban fellelhetők.

A rendezvényen kiosztott sajtóanyag szerint a Barankovics István Alapítvány kuratóriuma Szényei Gábor alelnök kezdeményezésére még 2013-ban döntött arról, hogy kiadja Pascal Fontaine munkáját. Az európai fordítások sorában a magyar kötet egyedülálló abból a szempontból, hogy az eredeti szöveg kibővült a hazai kereszténydemokrácia párhuzamos történetének bemutatásával.

A könyv szerzője, Pascal Fontaine politológus 1974 és 1979 között Jean Monnet, az unió egyik alapító atyjának titkáraként dolgozott, majd előbb adminisztrátorként, később kabinetfőnökként az Európai Parlament egyik elnöke, Pierre Pflimlin munkáját segítette, végül 1995 és 2008 között az EP-frakció főtitkárhelyettese volt. A monográfia frakcióülések és tanácskozások, valamint az európai parlamenti viták jegyzőkönyveinek felhasználásával készült, amelyeket belső használatra készített jegyzetek, memoárok, a legfontosabb főszereplőkkel készített interjúk egészítenek ki.

A mintegy 150 oldalas magyar kiegészítést a Barankovics István Alapítvány kereszténydemokrácia tudásbázis kutatócsoportja – Szabó Róbert muzeológus, Petrás Éva történész és Kiss Mária Rita, történész és politológus – készítette.

(Forás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Talán elkerülhetők lettek volna mind a nácizmus, mind a bolsevizmus borzalmai, ha a politika hallgatott volna az egyház tanítására – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatairól szóló konferenciakötet bemutatóján hétfőn Budapesten. Semjén Zsolt rámutatott: a katolikus egyház nem kizárólag a tanításával mutatott irányt, hanem aktívan mentette is az embereket a náci és a bolsevik időkben.

Kiemelte Angelo Rotta apostoli nuncius szerepét, aki „sok zsidó honfitársunkat megmentette”, a nácizmus bukása után, a bolsevizmus idején mégis fasisztaként ítélték el és kiutasították az országból. Személye és sorsa mutatja a nácizmus és a bolsevizmus lényegi hasonlóságát, és azt a tanulságot, hogy az istentelen rendszer mindig embertelen, az embertelen rendszer pedig mindig istentelen is egyben – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt felidézte: hol helyettes államtitkárként hol miniszterelnök-helyettesként végig részt vett a szentszéki-magyar vegyes bizottságok munkájában. E munka során a legszembeötlőbb az volt számára, hogy nem létezik a magyar társadalomnak olyan területe, ahol ne lenne jelen az „egyház szolgálata” – mondta.

A kereszténydemokrata politikus rámutatott: az Apostoli Szentszék delegációjával tárgyalni a „legizgalmasabb, legpezsgőbb dolog”, hiszen a világegyház éppen világegyház voltából kifolyólag el tudja mondani, hogy egy bizonyos problémát hogyan kezelnek más országok. Ezért ezek a tárgyalások az egész állam működése szempontjából is tanulságosak és inspirálók voltak.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében hangsúlyozta: az Apostoli Szentszék az egész katolikus egyházat képviseli, így Magyarország kapcsolata a Szentszékkel a „saját valóságunkkal, saját kultúránkkal és életünkkel való kapcsolat is”.

A bíboros szólt arról, hogy Magyarországnak mindig volt kapcsolata a Szentszékkel, még ha nem is mindig közvetlen diplomáciai kapcsolat. Magyarország számára ez a kapcsolat nagyon értékes, és fontossága mutatja azt is, hogy hogyan szeretne Magyarország az európai népek családjában helyet foglalni.

Erdő Péter szerint a kereszténység olyan közös eleme az európai népek kultúrájának, amely lehetővé teszi, hogy minden nép megtartsa saját azonosságát, ugyanakkor az azonos értékek mentén közös cselekvésre is képessé teszi őket.

Alberto Bottari de Castello, apostoli nuncius köszöntőjében úgy fogalmazott, a most megjelent kötet „közös értékeinkhez való szeretetteljes ragaszkodásunk jele”.

A Magyarország és a Szentszék 1920 és 2015 között diplomáciai kapcsolatait bemutató kötet a 2015 áprilisában a Parlamentben és 2015 júniusában a Római Magyar Akadémián tartott konferenciák szerkesztett anyaga. A kötet első részében a budapesti konferencián elhangzott köszöntő beszédek és előadások szerepelnek. A könyv törzsanyagát a budapesti nunciatúra két világháború közötti történetével foglalkozó tanulmányok teszik ki. A kötet harmadik része a diplomáciai kapcsolatok 1990. évi helyreállítását és az elmúlt 25 év kapcsolattörténetének kiemelkedő eseményeit tárgyalja.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A hősök ma is velünk élnek, még együtt emlékezhetünk azokkal, akiknek erkölcsi tartása áttörte a kommunista diktatúra falait, az ő életpályájuk legyen tanulság mindannyiunk számára – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából Budapesten, a Gulág-emlékműnél tartott koszorúzáson. A megemlékezés virágai között helyezték el Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes koszorúját.

Vargha Tamás közölte: a mi generációnk számára az ártatlanul civilként kényszermunkára a Gulágra elhurcolt magyar férfiak, nők és gyermekek sorsát magába zárta “a feledés emlékműve”. Ezen a “sivatagi közönyön” átlépve a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány 1993-ban állított emlékművet, főhajtásul azok előtt, akik soha nem térhettek már haza a Gulágról.

Hozzátette, a mai tiszteletadás “nemzeti történelmünk keserves pillanataira is figyelmeztet bennünket”, arra, hogy a második világháború utáni magyarság súlyos vesztesége, hogy “a korszakváltás nem a magyar szellemiségben kimunkált erkölcsi értékek mentén történt, hanem a nemzetet elnyomó, idegen nagyhatalom érdekei szerint”.

Ezért az emlékmű hivatása – a megalázottaknak és megnyomorítottaknak vigaszt nyújtani, abban a reményben, hogy egyszer minden gyalázatosságra fény derül – többet is jelent számunkra. Mert a hősök ma is velünk élnek, még együtt emlékezhetünk azokkal, akiknek erkölcsi tartása áttörte a kommunista diktatúra falait. Az ő életpályájuk legyen tanulsággá mindannyiunk számára – fogalmazott.

Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója arról beszélt: azért vittek 1944-45-ben “tízezreket, százezreket” kényszermunkára, közülük tízezreket a Gulágra, “mert egy ország háborút veszített, s a győztesek között volt olyan hatalom, amely úgy gondolta, az országot, amelyet a háború során részben ez az ország is lerombolt, valakinek újra kell építeni”.

Mint mondta, a Gulág világában Európa szinte minden nemzete képviseltette magát. Feltette a kérdést, a Gulágra elhurcoltakat vajon ki kártalanítja, “ha nem is anyagilag, csak lélekben”. Megjegyezte: mi, magyarok “megpróbáljuk a sajátjainkat emlékünkben megőrizni, lélekben és egyébként kártalanítani”, de nem tudja, hogy a sztálini Szovjetunió vagy utódai mennyit tettek ennek érekében.

A történész szerint “az a lényeg, hogy akik átélték, megélték és túlélték, azok emléke itt megmaradjon bennünk és közöttünk”. Úgy fogalmazott: “amíg a szívünkben élnek, megmaradnak nekünk, ha már nem lesznek a szívünkben, akkor szégyellnünk kell magunkat”.

“Legyünk büszkék azokra, akik embertelen körülmények között is emberek maradtak, emberek és magyarok és továbbadták mindazt, ami kell egy nemzetben: hit, tisztesség, becsület” – fogalmazott.

A megemlékezést a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány szervezte. A megemlékezésen koszorút helyeztek el Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Honvédelmi Minisztérium, Belváros-Lipótváros önkormányzata, a Nemzeti Örökség Intézet, a Veritas Történetkutató Intézet, a Nemzeti Emlékezet Bizottság, valamint több társadalmi szervezet nevében.

A Gulág áldozatainak emlékkövét 1993-ban avatták fel Budapesten, a Honvéd téren. A keresztet szimbolizáló emlékművet a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány hozta létre, azóta minden október második szombatján – az első hazaérkezők emlékére – és február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartanak itt megemlékezéseket.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Harrach Péter KDNP-frakcióvezetője a kormánypártok évadnyitó frakcióülését követő pénteki sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a kötelező betelepítési kvóta terve a kultúrára és a biztonságra nézve is veszélyes.

A háromnapos kihelyezett tanácskozás után Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: határozati javaslatban kérik majd a kormányt arra, indítson tájékoztatási kampányt a külföldre utazóknak, elsősorban a fiataloknak, felhívva a figyelmet a veszélyekre, a mindennapok közbiztonsága ugyanis rendkívüli mértékben romlott Európában.

Közölte: Orbán Viktor miniszterelnök hétfő reggel az európai nagybizottságban tájékoztatja a frakcióvezetőket, a bizottsági elnököket és a parlamenti tisztségviselőket a jövő héten esedékes tárgyalásokról. Hétfőn V4-egyeztetés lesz, a hét második felében pedig brüsszeli csúcstalálkozó.

A Fidesz-KDNP által kezdeményezett migrációs vitanap a február 29-i üléshéten várható az Országgyűlésben.

A frakcióülésen téma volt az oktatás helyzete is, amellyel kapcsolatban Harrach Péter hangsúlyozta, hogy az oktatási kerekasztal nagy reményekre jogosít. “Olyan iskolában kell gondolkodnunk, ahonnan a gyermekek versenyképes tudással és a tisztességes élet esélyével kerülnek ki” – fogalmazott.
A frakcióülés témái közül kiemelte az otthonteremtési programot, amelynek célja a családok támogatása, a gyermekvállalási kedv növelése és a gazdaság élénkítése.

A KDNP frakcióvezetője szólt az építésügyi bürokráciacsökkentésről is, azon belül a 300 négyzetméternél kisebb ingatlanok építésügyi engedélyezési kötelezettségének eltörléséről. A politikus hangsúlyozta, hogy ez nem azt jelenti, hogy bárhogyan épülhetnek majd ezek az ingatlanok, hiszen a helyi és országos szabályok továbbra is érvényesek. Harrach Péter rámutatott, hogy ezután azonban nagyobb felelősség hárul a tervezőkre.

(Forrás: MTI-kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az ellenzéki pártok nem fognak tudni közös jelölteket állítani, semmilyen konstrukcióban nem képesek ellenzékként fellépni, ezért képtelenek az ország vezetésére – jelentette ki Semjén Zsolt Salgótarjánban, Simon Tibor (Fidesz-KDNP) polgármesterjelölt lakossági fórumán kedden. A miniszterelnök-helyettes az ország politikai helyzetét elemezve kifejtette: az ellenzéki pártok nagyobb távolságra vannak egymástól, mint bármelyikük a Fidesz-KDNP-től.

Az “ellenzék” szónak ezért nincs is értelme, mert összességében sem képviselnek komoly erőt és egymással is teljesen ellentétesek. Semjén Zsolt úgy fogalmazott, hogy a Fidesz-KDNP azért ennyire erős, mert a keresztény, nemzeti, polgári tábor egyben van. Nagy tanulságnak nevezte, hogy az 1994-es választásokon a jobboldal több szavazatot kapott, mint a baloldal, mégsem szerezte meg a mandátumok egyharmadát sem, mert a szavazatokat külön-külön kapta a Fidesz, a kisgazdapárt, az MDF, a KDNP, míg a baloldal egyben volt.

A kereszténydemokrata politikus a migráció kérdéséről is beszélt. Mi olyan nép vagyunk, amelyik százötven éven keresztül a testével védte a keresztény Európát az iszlám hódítástól (…), nekünk történelmi jogunk van arra, hogy a józan eszünknél legyünk – mondta a KDNP elnöke. A menekültek befogadásának kérdése semmilyen összefüggésben nem lehet demográfiai és munkaerőkérdésekkel. Az Európai Unió vezetői antidemokratikusan és törvénytelenül járnak el ebben az ügyben, mert a schengeni szerződés nem ad jogot arra, hogy személyi kontroll nélkül tömegek özönöljenek be Európába, az európai polgárokat pedig nem kérdezték meg, hogy akarnak-e tömegesen együtt élni az iszlámmal.

A magyar kormány meg fogja védeni Magyarország határait, meg fogja védeni a magyar emberek akaratát, és látszik, hogy az európai politika is fordul. Semjén Zsolt kifejtette: biztos benne, hogy előbb-utóbb olyan politikai erők fognak választásokat nyerni, amelyek megvédik az európai világot, csak az a probléma, hogy ez minél később történik meg, annál több szenvedéssel és könnyel fog járni; a migránsok szempontjából is. Mert sokkal tisztességesebb lenne azt mondani ezeknek az embereknek, akik egyébként áldozatok, hogy ne gyertek, mert nem tudunk befogadni titeket.

A fórumon a kormánypárti polgármesterjelölt mellett érvelve a miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy az a jó egy városnak, ha olyan vezetője van, aki szót tud érteni a megyével, a kormányhivatallal, a kormánnyal, pályázatokat tud beadni és lobbizni is tud a forrásokért.

Simon Tibor arról beszélt, hogy Salgótarján csődközelben van; 2014-ben a kormány teljes egészében konszolidálta az önkormányzat adósságállományát, a leköszönő Fidesz-KDNP-s vezetőség 2014 végén csaknem egymilliárd forint plusszal adta át a kasszát, de most 1,2 milliárd forintos a hiány. Bírálta azt is, hogy a választási kampány miatt a törvényes, február 15-ei határidőig nem lesz költségvetése a városnak, és azt mondta, nem korrekt, hogy az idei büdzsét már az új polgármester fogja beterjeszteni. Február 28-án azért lesz polgármester-választás Salgótarjánban, mert a 2014 októberében megválasztott szocialista polgármester, Dóra Ottó tavaly novemberben meghalt.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Sporttal és közösségi együttléttel emlékezünk ismét Deák András barátunkra 2016. január 23-án, amikorra a KDNP Sportbizottsága és a Regnum Marianum SE hagyományos évenkénti asztalitenisz emlékversenyére hívjuk kereszténydemokrata valamint egyházi közösségekbe tartozó barátainkat. Az esemény helyszíne – az előző évekhez hasonlóan – a MOATSZ Ormai László asztalitenisz csarnoka. (Budapest, II. Marczibányi tér 13.).

A KDNP Sportbizottsága és a Regnum Marianum SE szervezésében 2016. január 23-án megrendezésre kerül a kilencedik alkalommal kiírt

Deák András asztalitenisz emlékverseny

Helyszín: A MOATSZ Ormai László Asztalitenisz Csarnoka (volt Statisztika csarnok) Budapest, II. Marczibányi tér 13.

Időpont: 2016. január 23. szombat 8.30-18.00 óra

Versenyszámok: férfi és női egyes illetve páros, vegyespáros

Nevezés: KDNP alapszervezetek, Regnumi közösségek, plébániák és egyházközségek nevezhetik versenyzőiket. Nevezési díj nincsen, a részvétel ingyenes.

Az általános iskolás 5.-8. osztályosok és a középiskolások külön korcsoportokban versenyezhetnek. Nevezési alsó korhatár: 2005-ös születésűek.

A versenyt két kategóriában rendezzük:

1. amatőrök (nem rendszeresen játszók),

2. igazolt és regisztrált versenyzők (a kerületi bajnokságokban rendszeresen játszók is).

Az amatőrök páros versenyszámai kivételével minden más kategóriában kizárólag előre, email-en történő bejelentkezéssel lehet csak nevezni az alábbi nevezési lapon, az alábbi címen:

2016.deakandras.emlekverseny@gmail.com

Nevezési határidő: 2016. január 20. szerda 24 h (éjfél)

Kérjük a nevezési lap pontos kitöltését és a nevezési határidő betartását, mivel ezek nélkülözhetetlen feltételei az előzetes sorsolás elkészítésének. Hiányos nevezést sajnos nem tudunk figyelembe venni.

Az amatőrök páros versenyszámaira (férfi páros, női páros, vegyes páros) a helyszínen lehet majd nevezni.

A verseny lebonyolítási rendszere függ a résztvevők számától, csoportokon belüli körmérkőzések és egyenes kieséses rendszer kombinációjaként. Ütőt mindenki hozzon magával és kérjük az asztalitenisz szabályainak megfelelő ruházatot (nem fehér felső)!

Szeretettel várunk a fenti nevezési feltételeknek megfelelő minden sportolni vágyót!

Zaymus Vince                                                                               Fodor Artur
KDNP Sportbizottság elnök                              Regnum Marianum SE elnök

N E V E Z É S I    L A P

Deák András  asztalitenisz emlékverseny 2016. január 23.

Név:

Születési év:

Képviselt szervezet:

(KDNP alapszervezet, Regnumi közösség, plébánia, egyházközség, egyesület)

Milyen kategóriába nevezel:

(amatőr vagy rendszeresen játszó)

(Kérjük hogy a rendszeresen játszók ne az amatőr kategóriába nevezzenek!)

Az alábbiakat az amatőröknek nem kell kitölteni:

(az amatőröknek csak egyénibe kell előzetesen nevezni!)

Nevezel-e párosba  és/vagy vegyespárosba?

Párosba nevezés esetén a páros társad neve és születési éve:

(Ha nincs páros társad, akkor is nevezhetsz, próbálunk biztosítani számodra páros társat)

Vegyespárosba nevezés esetén a vegyespáros társad neve és születési éve:

(Ha nincs vegyespáros társad, akkor is nevezhetsz, próbálunk biztosítani számodra vegyespáros társat)

Nevezési határidő: 2016. január 20. szerda 24h (éjfél)

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség kapta idén a Duna-díjat. A televíziós elismerést hétfőn Budapesten adta át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt méltatásában arról beszélt, hogy az 1949-ben létrejött, mára mintegy 50 ezres taglétszámú felvidéki civil szervezet mindig az ottani magyarság megmaradásáért küzdött.

A magyarság érdekében végzett munka elismeréseként adományozott díjat egy olyan kulturális egyesület kapta az idén, amely az “ahogy lehet körülményei között” mindig a nemzet szolgálatát végezte – fogalmazott.

Semjén Zsolt szólt arról: a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven, több mint hat évtizede létrehozott szervezet az idők során többször változott, de fennmaradt mint a magyarság érdekvédő képviselete. A pártutasításra létrehozott szervezet hamar a saját lábára állt és önálló utat kezdett – mutatott rá.

Semjén Zsolt azt mondta: a Csemadok-történet a kisebbségi magyar sors, az “ahogy lehet lét” tükre. A Csemadok üzenete az, hogy bárhogy változnak a korok, bármilyen politikai rezsimek és rendszerek vannak, “a magyarság és a magyarság szolgálata örök” – tette hozzá.

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédében emlékeztetett arra, hogy 23 éve kezdte meg adását a Duna Televízió, amely azért jött létre, hogy a 20. században szétszakított nemzetrészeket összekösse a magyar szóval és a magyar kultúra erejével.

Elmondta, a díjat azon személyek és egyesületek kapják, akik sokat tettek a magyar nyelv, kultúra ápolásáért, és a magyar identitástudat megerősítéséért. Az elismerést immár negyedszer ítélték oda, azt először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész.

A díjat Semjén Zsolt és Dobos Menyhért adta át Bárdos Gyulának, a szövetség elnökének.

Bárdos Gyula a díj átvétele után arról beszélt, hogy bár a pártállam hozta létre a szervezetet, lehetőségük nyílott anyanyelvükön, a magyar kultúrát és hagyományaikat ápolni.
Ha nem volna Csemadok, akkor nagyon rossz szellemi kondícióban lenne a felvidéki magyarság – hangsúlyozta Bárdos Gyula.

Szavai szerint a díj is hozzásegíti őket ahhoz, hogy tevékenységüket még erőteljesebben végezzék.

“Mi is, felvidéki magyarok a magyar nemzet részét képezzük” – hangsúlyozta Bárdos Gyula.

A Duna-díjat a Duna Televízió fennállásának 20. évfordulója alkalmából, 2012-ben alapították. A díjat évente olyan alkotónak vagy szervezetnek ítélik oda, aki vagy amely a Duna Televízió működéséhez, tevékenységéhez és céljai eléréséhez tevékenyen hozzájárult. Utóbbiak közül kiemelendő a magyar kultúra ápolása a határon túl.

A Duna-díjjal oklevél, Bencsik János képzőművész bronz Madonna-szobra és egymillió forintos pénzjutalom jár.

(Forrás: MTI)