Orbán Viktor és Semjén Zsolt fogadta a Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzóját

2017. június 27.
Ossza meg ismerőseivel!

    Orbán Viktor miniszterelnök kedden délelőtt az Országházban fogadta Tyihon podolszki püspököt, a Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzóját. A megbeszélésen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is.

    Márciusban írták alá a magyar állam és az ortodox egyház vezetői azt a megállapodást, amelynek értelmében három magyarországi ortodox templom felújítását és egynek az építését támogatja a kormány 2,4 milliárd forint értékben – emlékeztetett a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

    Hozzátette: Tyihon püspök köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek, amiért támogatja a keresztény értékeket Magyarországon.

    (Forrás: kormany.hu)

     

    Megegyezett a Heineken és a Csíki Sör Manufaktúra

    2017. március 27.
    Ossza meg ismerőseivel!

      Megegyezett a Csíki Sör márkanév használatáról a Heineken Románia és az Igazi Csíki Sört levédő Csíki Sör Manufaktúra. A két cég magyar és angol nyelvű közös közleményét a Csíki Sör Manufaktúra tette közzé hétfőn a közösségi oldalán.

      Ebben közölték, hogy az elmúlt időszakban folytatott konstruktív tárgyalások után mindkét fél érdekévé vált, hogy a Csíki Sör márkanév körüli vita barátságos úton rendeződjék.

      “A felek megegyeztek abban, hogy a Ciuc és a Csíki Sör márkanevek egymás mellett békében meg fognak férni a piacon. A megegyezés része, hogy minden peres ügyet a felek egymás ellen megszüntetnek. A mindkét fél részéről tanúsított kompromisszumos kiegyezés után a két cég bizakodóan néz a jövőbe és ezután több időt és energiát tud arra szánni, hogy építse kapcsolatait a közösséggel, partnereivel, fogyasztóival, és így most már csak arra kell összpontosítani, amihez a legjobban értünk: a sör készítéséhez” – áll a közös közleményben.

      A közleményt a Csíki Sör Manufaktúra a helyi közösségnek, a támogatóknak, Magyarország kormányának, és Hódmezővásárhely önkormányzatának címzett köszönetnyilvánítással toldotta meg.

      A megegyezésre azt követően került sor, hogy pénteken Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter és a hódmezővásárhelyi önkormányzati testület is ellátogatott a Csíki Sör Manufaktúra csíkszentsimoni gyárába, és a magyar kormány mindkét felet megegyezésre biztatta.

      A miniszter a gyárlátogatás után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: azok a magyar vállalkozások, amelyek bajba kerülnek, számíthatnak a magyar kormány segítségére; azok a multinacionális vállalatok pedig, amelyek egy magyar vállalkozás kárára visszaélnek a hatalmukkal, arra számíthatnak, hogy a magyar kormány fel fog lépni velük szemben.

      A marosvásárhelyi táblabíróság január 27-i ítéletében jogerősen betiltotta az Igazi Csíki Sör gyártását és forgalmazását. Az Igazi Csíki Sör gyártóját a Heineken Románia perelte be, mert úgy vélte, hogy a sör gyártója eltulajdonította szellemi tulajdonát.

      A romániai sörgyártók perének nyelvi vonatkozásai vannak. A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy egy termék román megnevezésének jogi védelme kiterjed-e a termék köznyelvben használt magyar megnevezésére is. A holland multinacionális cég 2003 óta rendelkezik a Csíkszeredában gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek. 2014 novemberében azonban megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az Igazi Csíki Sör, amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett romániai és európai jogi védelmet.

      (Forrás: MTI)

      Nem vonják vissza a Lex Heinekent

      2017. március 21.
      Ossza meg ismerőseivel!

        Elképzelhetetlen a lex Heineken visszavonása – nyilatkozta az atv.hu-nak Lázár János miniszter. A másik előterjesztő, Semjén Zsolt a hvg.hu hírét azzal cáfolta: “Frászt!” A nemzetpolitikáért felelős miniszter szerint “erkölcsileg, politikailag és jogilag is helyes és védhető” a javaslatuk.

        “Elképzelhetetlen, hogy visszavonjuk a lex Heinekent” – nyilatkozta az atv.hu-nak Lázár János miniszter. Ezzel cáfolta a hvg.hu ma reggel megjelent értesülését, miszerint a kormány máris kihátrál a törvényjavaslat mögül, melyet a múlt héten nyújtottak be, és amely szerint akár kétmilliárd forintra vagy letöltendő szabadságvesztésre is büntetné az önkényuralmi jelképek – például a vörös csillag – kereskedelmi célú felhasználóját. A hvg.hu azt írta, azért felejtik el “szép csendben” a kormánypártok lex Heinekent, mert az a kormány jogászai szerint is védhetetlen alkotmányosan és belátták: nemzetközi bíróság előtt sem állná meg a helyét.

        “Frászt!” – reagált minderre Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszter, aki az atv.hu-nak nyilatkozva szintén cáfolta, hogy meghátrálnának. Ilyet Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője sem kért tőlük – közölte.

        Semjén Zsolt munkatársunk kérdésére leszögezte: nincs semmilyen indok arra, hogy a javaslatot visszavonják, az ugyanis erkölcsileg, politikailag és jogilag is védhető és helyes. A javaslatot bíráló ellenzéknek a miniszter azt ajánlja megfontolásra, azt “üzeni”: az lenne a morálisan helyes, ha egy nemzeti ügyben az ellenzék a magyar ügy mellé állna. “A Csíki sör megvédése alapvetően nemzeti ügy, nem gazdasági” – állítja Semjén Zsolt. Másrészt arra is emlékeztet, hogy a javaslat nem a kormánytól indult, hanem a Hargita megyei önkormányzattól. “A kormány a székelység, és Hargita megye mögött állását fejezi ki, amikor Borbély Csaba megkeresése után megfogalmazta javaslatát” – nyomatékositotta a miniszter. Azaz a Lex Heineken nemzeti ügy, nem kormányügy – tette hozzá. Semjén Zsolt szerint a balliberális oldalon evidenciaszerűen kellene az önkényuralmi jelképekkel szemben állást foglalni.

        “Ha érhet minket kritika, akkor csak annyiban, hogy már korábban, a tiltott önkényuralmi jelképekről szóló törvény megszületésekor kellett volna a tiltást a kereskedelmi termékek esetében is megállapítani. De jobb későn, mint soha !” – mondta az atv.hu-nak Semjén Zsolt, megjegyezve: nem is beszélve arról a tipikus példáról, “amikor egy multi gátlástalanul eltipor egy kis faluban működő kis manufaktúrát”. Ezt nem lehet megengedni – mondta végül a miniszter.

          Forrásaink szerint tehát a kormány “beleáll a küzdelembe” és úgy, hogy tudják: a lex Heineken az első küzdelmes csata egy hosszú háborúban.

        (Forrás: atv.hu)

        Elfogadhatatlan az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú megjelenítése

        2017. március 16.
        Ossza meg ismerőseivel!

          Elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú megjelenítését is Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök helyettes.

          A kormányfő helyettese csütörtökön Budapesten újságírók előtt ezzel indokolta azt a törvényjavaslatot, amelyet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együtt jegyeznek. Kérdésre jelezte: a kormány kész állami támogatást nyújtani az Igazi Csíki Sör gyártásához és helyzetbe hozná a kézműves söröket is.

          Semjén Zsolt elmondta: a javaslattal, amelyet jövő héten kezd tárgyalni az Országgyűlés, az önkényuralmi jelképek tilalmát kiterjesztik majd a kereskedelmi célú termékekre is.

          Rámutatott: Európának ezen részén a magyarság megszenvedte mind a náci, mind a bolsevik rémuralmat, ezért jogos, hogy gazdasági haszonszerzés céljából ne lehessen ilyen jelképeket felhasználni.

          Semjén Zsolt a törvényjavaslatot “absztrakt erkölcsi megfontolással” indokolta, ugyanakkor kérdésre nem cáfolta, hogy összefüggés van a Heineken cégérével és az Igazi Csíki Sör forgalmazásának akadályozásával.

          Megjegyezte: a Heineken logójában vörös csillag szerepel, ami nyilvánvaló politikai tartalom. Felidézte, hogy 1951-ben a vörös csillagot levették a sörről, majd 1991-ben a Szovjetunió megszűnése után visszatették. Semjén Zsolt kiemelte: Magyarországon emberek millióit nyomorították meg ennek a jelképnek a jegyében, ezért ezt nem fogják engedni. A miniszterelnök-helyettes azt ajánlotta a hollandoknak, gondolják végig, mit szólnának ahhoz, ha megjelenne egy olyan sör Hollandiában, amelyen horogkereszt lenne.

          Kérdésre kitért arra is, hogy a kormány a jövőben kész állami támogatást nyújtani majd az Igazi Csíki Sör gyártásához és a kézműves sörök előállításához.

          Ha a törvényjavaslatot elfogadja az Országgyűlés, hatályba lép, akkor amennyiben ilyen jellegű bejelentés érkezik a lakosságtól, az arra hivatott szerv dönteni fog, lehet-e forgalmazni a Heineken vörös csillagú logóval ellátott söreit.

          Semjén Zsolt jelezte: a törvényjavaslatban annyi engedmény szerepel, hogy indokolt esetben a kormány felmentést adhat.

          (Forrás: MTI)

          A természet hasson a társadalomra

          2016. október 01.
          Ossza meg ismerőseivel!

            Átadták a Kőhalmi Vadászati Múzeumot a Soproni Parkerdőben, a Károly-kilátónál pénteken, amely Kőhalmy Tamás erdőmérnök, vadbiológus professzor hagyatékán kívül a parkerdő természeti értékeivel és vadgazdálkodásával ismerteti meg a látogatókat.

            Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy az épület célja egybeesik a kormány azon szándékával, hogy a természet, az erdő normalitása egyre inkább hasson a társadalomra.

            Ezért támogatják “soha nem látott mértékben” a turizmust, ezért alkották meg Európa legprofesszionálisabb vadászati törvényét és ezért szorgalmazzák, hogy a hazai vizeken ne a halászat, hanem a horgászat legyen a mérvadó – fűzte hozzá.
            A politikus emlékeztetett arra: a cél, hogy az emberek kimenjenek a természetbe, ezt szolgálja az is, hogy 2021-ben Magyarország vadászati világkiállítást rendez, ahol nemcsak a magyar vadászati kultúrát mutatják be, hanem az ahhoz köthető világot is, így lesz fogathajtó világbajnokság, vadászkutya kiállítás, solymászati és gasztronómiai bemutató is.

            Szintén a természet szeretetét szolgálja a kormány azon törekvése is, hogy minél több vadászati múzeum legyen az országban, ahol nemcsak a vadgazdálkodással és a vadászattal, hanem az adott terület értékeivel is megismerkedhetnek az emberek, főként a legkisebb generációk.

            Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora Kőhalmy Tamás professzor életútját elevenítette fel, aki 1979 és 2001 között vezette az intézmény vadgazdálkodási intézetét, de nevéhez fűződik az első vadgazda-mérnöki szak beindítása Magyarországon és a vadgazdálkodási program kidolgozásában is nagy szerepet vállalt.

            Elmondta, hogy szaktudásának nemzetközi elismerését jelentette, hogy a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanácsnak 1987-től bejegyzett szakértője, 1991-től a magyar delegáció tagja és 1996-tól haláláig ugyanezen szervezet Európa-Ázsia Nagyvad Bizottságának alelnöke lett. Több hazai szakmai és tudományos testület tagjává és tisztségviselőjévé választották.

            Jámbor László, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG Zrt.) vezérigazgatója arról beszélt, hogy a múzeumnak helyet adó faszerkezetű épület alsó szintjén egy audiovizuális eszközökkel felszerelt, ötven férőhelyes tanterem található, ahol a parkerdőt mutatják be, az első szinten az erdő élővilágát, míg a legfelső emeleten a terület vadállományával és Kőhalmy Tamás hagyatékával ismerkedhetnek meg a látogatók.

            A hagyaték között a professzor személyes bútorai, köztük egykori íróasztala és írógépe található, valamint trófeái, jegyzetei és szakkönyvei. A vezérigazgató elmondta, hogy a múzeum kialakítását százmillió forinttal támogatta a Földművelésügyi Minisztérium.

            Ifjabb Kőhalmy Tamás festőművész köszönetét fejezte ki a múzeumért. Úgy fogalmazott, hogy méltó emlékezés ez édesapjára, mert minden olyan kezdeményezést támogatott, ami a természet megismertetésével foglalkozik.
            Az avató ünnepség végén a múzeumot Fazakas Zoltán Márton premontrei perjel megáldotta.

            Kőhalmy Tamás (1936-2003) Sárosdon született. 1960-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett a Soproni Erdőmérnöki Főiskolán. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság vadászati osztályának vezetőjeként részt vett az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás előkészítésében. Doktori címének megszerzését követően 1976-ban elnyerte az Erdészeti és Faipari Egyetem Vadgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársi álláshelyét, majd 21 évig irányította a későbbi intézetet. Írásos anyagainak száma 289, amelyek között könyvek, könyvrészletek, értekezések, egyetemi jegyzetek, szakcikkek is szerepelnek. Írásos publikációiból 21 jelent meg idegen nyelven, főleg németül.

            Munkájának elismeréseként többször kapott kitüntetést, köztük a Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Hubertus Kereszt arany fokozatát és a Nimród Emlékérmet.

            (Forrás: MTI)

            Semjén Zsolt fogadta Ukrajna új nagykövetét

            2016. szeptember 12.
            Ossza meg ismerőseivel!

              Bemutatkozó látogatáson fogadta Nepop Ljuba asszonyt, Ukrajna Magyarországra akkreditált új rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országházban.

              A találkozó során áttekintették a két ország kapcsolatát, a gazdasági fejlesztések lehetőségeit, kitérve a kárpátaljai vonatkozásokra is. Az új nagykövet már két alkalommal is teljesített diplomáciai szolgálatot hazánkban, 1997-2000 között attaséként, 2007-2008 között pedig követ-tanácsosi beosztásban.

              (Forrás: kormany.hu)

              Küldetés ellenállni az iszlám hódításnak

              2016. szeptember 05.
              Ossza meg ismerőseivel!

                Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Ince pápának múlhatatlan érdemei vannak Európa keresztény öntudatának felrázásában, Magyarország török megszállás alóli felszabadításában és az iszlám hódítás megállításában.

                A miniszterelnök-helyettes pénteken a főváros I. kerületében beszélt erről, amikor Buda 1686-os visszahódításának alkalmából megemlékezést tartottak és megkoszorúzták a pápa egész alakos szobrát. Semjén Zsolt felidézte a történelmi előzményeket és kitért az 1456-os nándorfehérvári diadalra, amely – emelte ki – azért következhetett be, mert a nemzet egységes volt, le tudták verni a törököt, meg tudták védeni Európát, meg tudták állítani az iszlám hódítást. Ez a nemzeti egység már nem volt elmondható 1526-ban, a mohácsi vésznél, amikor a kiállítható keresztény sereg harmada ment csupán a királlyal a mohácsi síkra. Nem volt egységes az ország és gyenge kezű volt a király is – idézte fel.

                1541-ben Buda elvesztése következett, aminek örökre szóló tanulsága  van – emelte ki Semjén Zsolt, aki kitért arra, hogy a nép felét a török hódítás alatt kiirtották, az országot romba döntötték, és Magyarország a Mohács előtti nagyságát, erejét, már nem tudta visszaszerezni.

                20160902_ (92)

                Megmaradásunk annak köszönhető, hogy sikerült visszafoglalni a török hódítóktól Budát – hangsúlyozta a kormányfő helyettese. Kiemelte: akkor volt egy nagy pápa, aki felrázta Európa keresztény lelkiismeretét, pénzt és segítséget küldött a magyaroknak. Ince pápa ki merte mondani, a keresztény Magyarországnak küldetése ellenállni az iszlám hódításnak, a török megszállásnak, hogy azok lehessünk, akik vagyunk, keresztény magyarok és keresztény európaiak – fogalmazott. Hozzáfűzte: azt kívánja, hogy Ince pápa példája meghallgatásra találjon a magyarok szívében és Európa fülében.

                A Budavári Önkormányzat tizennegyedszer rendezi meg a Magyar nyelv és könyv ünnepét péntektől vasárnapig. Az ünnepségsorozat első napján hagyományőrzők által kísért menet indult az 1686-os emlékparkból. Az eseménysorozatot délután Czakó Gábor Kossuth-díjas író nyitja meg.

                (Forrás: MTI)

                Meglesz az egymillió új magyar állampolgár

                2016. július 08.
                Ossza meg ismerőseivel!

                  Az elmúlt hat évben több mint 850 ezren éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével vagy kaptak állampolgársági megállapítást – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) nyári táborában tartott sajtótájékoztatón pénteken, Kisvárdán.

                  A kedvezményes honosítás keretében 780 ezren tették vagy teszik le a napokban az állampolgársági esküt és 70 ezren kaptak a diaszpórában állampolgársági megállapítást – mondta a kereszténydemokrata politikus. Hozzátette: 23 ezer kérelmet utasítottak el, ami jól mutatja a szigorú államigazgatási figyelmet. A ciklus végéig meglesz az egymillió új magyar állampolgár – jelentette ki.

                  Semjén Zsolt a határon túli magyarság képviselőivel megtartott sajtótájékoztatón azt kérte a román állampolgársággal is rendelkező honosított magyar állampolgároktól, hogy vegyenek részt a várhatóan az év végén tartandó romániai parlamenti választásokon. Elmondta, a mintegy hárommillió Nyugat-Európában élő és dolgozó román állampolgár levélben szavazhat, az ő távolmaradásuk a voksolástól súlyosan érintheti a magyar érdekképviseletet Romániában.

                  “Miután akaratunkon kívül világnemzetté váltunk, nem lehet közömbös számunkra, hogy mi történik a körülöttünk lévő országok magyarsága szempontjából” – fogalmazott a kormányfő-helyettes. Semjén Zsolt megismételte, fontos, hogy a honosított magyarok és a – román állampolgársággal rendelkező – magyarországi románok egyaránt leadják majd voksaikat.

                  Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, egy sikeres önkormányzati választás után nagyon fontos, hogy megőrizzék az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét, mert a helyhatóságok erejét meg lehet duplázni a mögöttük álló parlamenti frakcióval.

                  A román kormány által bevezetett levelezéses szavazás regisztrációköteles, ezért az RMDSZ is arra buzdít minden érintettet, hogy a következő hónapokban regisztráljanak a levelezéses szavazásra az interneten – figyelmeztetett Kelemen Hunor. Hozzátette, a szavazás technikai részleteit a magyar kormány segítségével a médián keresztül eljuttatják majd a román állampolgársággal rendelkező magyar emberekhez.

                  (Forrás: MTI)

                  El kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket

                  2016. június 23.
                  Ossza meg ismerőseivel!

                    Semjén Zsolt szerint el kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket. A miniszterelnök-helyettes Sepsikőröspatakon a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén – melynek díszvendége Áder János köztársasági elnök – fejtette ki az erdőgazdálkodással kapcsolatos nézeteit.

                    Az egyik szélsőségnek az ipari lobbit tekintette, amely csak nyersanyagot lát az erdőben, és figyelmen kívül hagyja az ökológiai szempontokat. Szélsőségeseknek tekintette ugyanakkor azokat is, akik nem veszik figyelembe, hogy a világon emberek is élnek, és kitiltanák az embert az erdőből.

                    Semjén Zsolt szerint egybeesik a magyar kormány nemzetpolitikájával az Országos Erdészeti Egyesületnek az a döntése, hogy Székelyföldön rendezte meg a vándorgyűlést, hiszen a kormány mindig is arra törekedett, hogy a különböző szakmák, érdeklődési körök Kárpát-medencei keretben szerveződjenek. A helyszínválasztással a szervezők a szakmai civil szervezet egyik alapítója, a Sepsikőröspatakon született Bedő Albert előtt tisztelegnek.

                    A miniszterelnök-helyettes Bedő Albert egyik érdemének tartotta a magyar erdészeti szaknyelv megteremtését. Úgy vélte, szoros összefüggés áll fenn a tudományosság és az anyanyelv között. “Amit nem tudunk megfogalmazni, azon gondolkozni sem tudunk. Ezért fontos a nyelv, és az, hogy a magyar szaknyelv egységes legyen az egész Kárpát-medencében” jelentette ki Semjén Zsolt.

                    Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter többek között a készülő erdészeti törvényről beszélt. Elmondta, új szemléletet tükröz a jogszabály. Igazodnia kell ugyanis a klímaváltozás kihívásaihoz, általa kell visszaszorítani az invazív fajok elterjedését. Hozzátette, a jogalkotónak különbséget kell tennie a természetes erdő és az ültetvény erdő között, és új szabályokat kell bevezetni az energiacélú ültetvények számára is, amelyeket nem lehet erdőként kezelni.

                    Zámbó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntésében Bedő Albertet idézte, aki szerint a “összetartás által a kis dolgok is naggyá lesznek”. Amint bejelentette, Európa legrégebbi erdészeti civil szervezetének a jubileumi közgyűlésén több min3t ezer erdész vesz részt az egész Kárpát-medencéből.

                    Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács erdészmérnöki végzettségű elnöke köszöntésében kijelentette: Székelyföld jövőjének egyik biztosítéka a magánerdő-tulajdon megszilárdítása. Hozzátette, 500 ezer hektár erdő van magántulajdonban, magánkezelésben Székelyföldön. Megemlítette, hogy legutóbb 1898-ban tartotta Székelyföldön vándorgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület. “A határok változtak ugyan, de nemzetileg, szakmailag együtt vagyunk ma is” – jelentette ki Tamás Sándor.

                    Az önkormányzati vezető Mikes Kelemen zágoni tölgyfája letörött ágának egy darabját adta ajándékként a vándorgyűlés díszvendégének, Áder János köztársasági elnöknek, aki beszédében köszöntötte a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki ünnepi vándorgyűlését.

                    (Forrás: MTI)

                    Összetartozunk

                    2016. június 01.
                    Ossza meg ismerőseivel!

                      A Magyarság Házában a Nemzeti Összetartozás Ünnepe sorozat részeként 2016. május 31-én pódiumbeszélgetésre hívták Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét és Kelemen Hunort, az RMDSZ szövetségi elnökét. Ez alkalommal nem politikusként, hanem civilként az ifjúságukról, a barátságról, a családról beszélgettek és az életüket meghatározó élményeiket osztották meg a hallgatósággal. 

                      Otthonról hozott könyveikből felolvasott idézetekkel, és kedvenc zenei részleteik lejátszásával bepillantást engedtek irodalmi- és zenei ízlésükbe is. A pódium beszélgetés moderátora Csűrös Csilla volt.

                      (semjenzsolt.hu)