Amit Brüsszel ránk akar erőltetni, az törvénytelen, antidemokratikus és inkorrekt
2018. március 05.
Az áprilisi országgyűlési választások tétje az, hogy bevándorlóország leszünk kevert népességgel, vagy sem – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Csurgón pénteken.
A KDNP-s politikus az egykori magyarországi tengeri kikötő jelentőségéről szóló Fiume-emléknapot megelőző sajtótájékoztatón arra buzdította a választókat, ha megengedhetik maguknak, utazzanak el Párizsba és nézzék meg, hova jutott egy bevándorlóország. „Végig kell nézni a lakosságon, az arcokon, az öltözeteken, s végig kell gondolni, akarjuk-e, hogy ilyen sorsra jussunk-e, vagy sem” – fogalmazott.
Semjén Zsolt úgy vélte, a franciák már „elvesztek”, a mostani az utolsó francia generáció, amely még francia életet élhet Franciaországban. „Mi magyarok azonban még nem vesztünk el” – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes Ausztriáról azt mondta, hogy az ország „az utolsó pillanatban van”, „a borotva élén áll”, Bécsben tavaly szeptemberben az általános iskola első osztályába beíratott gyermekek többsége muzulmán volt.
A menekültkvótákról azt mondta: amit Brüsszel ránk akar erőltetni, az törvénytelen, antidemokratikus és inkorrekt.
Indoklása szerint azért törvénytelen, mert nem tartják be a határvédelmet, a dublini szerződést, a schengeni szerződést azzal, hogy beengedik az illegális migrációt, sőt, hívják az illegális migránsokat. Antidemokratikus, mert Magyarországgal ellentétben Franciaországban és Németországban, az unióban sem kérdezték meg az embereket, akarnak-e bevándorlóországot. Inkorrekt, mert „amikor már ott van a baj” a bevándorlókat szét akarják osztani Kelet-Európában, miután kiválogatják közülük azokat, akikről hihető, meg tudják tanulni az ország nyelvét és dolgozni kezdenek.
Ez a migrációs politika azokkal az országokkal szemben is inkorrekt, akiknek állampolgárait kvázi meghívják Európába, mert azok jönnek el onnan, akiknek van szakmájuk, akik akarnak valamit az élettől – vetette fel.
Semjén Zsolt kijelentette, hogy Magyarország ezzel szemben betartja a törvényeket, demokratikusan járt el, mert megkérdezte a lakosságot, és korrekt, mert világosan megmondta, nem engedi be az illegális bevándorlókat, ugyanakkor erején felül hozzájárul ahhoz, hogy emberi életet élhessenek saját országukban.
Személy szerint megtámadtak azzal, miért segítünk a keresztényeknek Keleten. Azért, mert keresztény civilizáció vagyunk és a keresztények üldözött kisebbség tagjai az iszlám tengerben – közölte.
A politikus kiemelte: a választás tétje az, hogy bevándorláspárti, vagy a bevándorlástól védelmet adó nemzeti politika lesz-e Magyarországon.
Képzeljen mindenki maga elé egy olyan kormányülést, amelyen Szél Bernadett a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc a pénzügyminiszter, Vona Gábor a belügyminiszter, Juhász Péter az oktatási és kulturális miniszter, majd képzeljék el, mi lesz az országgal, ha rázúdul az iszlám invázió és jönnek a brüsszeli ultimátumok – mondta Semjén Zsolt.
Hozzáfűzte: „nagy kultúrának, nagy civilizációnak tekintjük az iszlámot”, de ott, ahol van, „mi pedig egy keresztény kultúrkör vagyunk”.
(Forrás: MTI)
Elhunyt Kallós Zoltán, a magyar néprajzkutatás kiemelkedő alakja
2018. február 14.
A hírt a Kallós Zoltán Alapítvány illetékese erősítette meg az MTI-nek. A közlés szerint a neves néprajzkutatót rövid szenvedés után válaszúti otthonában érte a halál.
Kallós Zoltán 1926. március 26-án született a Kolozs megyei Válaszúton (Rascruci). Szülőfalujának népdalait, ritmusait, a helyi magyar, román és cigány népszokásokat kolozsvári református kollégistaként, tanárai biztatására kezdte gyűjteni. A fiatalok szokásrendjét, udvarlási hagyományait és népdalkincsét feldolgozó gyűjtőmunkájával első díjat nyert egy népdalpályázaton, és végleg eljegyezte magát a néprajzzal. 1946-ban tanítói oklevelet szerzett, a kalotaszegi Magyarvistán (Vistea) tanított.
+
Igaz magyar volt, de egész életét kisebbségi sorsban élte le. És a kisebbségeknél még kisebbet keresett és talált, a szórványban élő magyarságot. Az ő kultúrájukat kutatta és mentette át a jövőnek.
Kallós Zoltán a mezőségi Válaszúton született. Ott, ahol Wass Albert is. És Válaszúton halt meg most Hamvazószerdán. És ez a válaszút utat mutat, megy az égi haza felé, ahol már földije várja.
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt a Bayer-show vendége
2018. január 06.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke lesz a Bayer-show következő vendége az ECHO TV-n. Az adás 2018. január 7-én, vasárnap este 21.05-től tekinthető meg.
(semjenzsolt.hu)
Magyarország az európai identitást és az európai értékeket védi
2017. december 14.
Az Európai Unió nem maradhat fenn másként, mint az európai értékek alapján, ami nem más, mint a keresztény civilizáció és az európai nemzetek sorsközössége – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Új Közös Európánk címmel csütörtökön Budapesten rendezett konferencián.
Semjén Zsolt rámutatott: Magyarország nem tesz mást, mint az európai identitást és az európai értékeket védi. Mi hiszünk a keresztény Európában és büszkék vagyunk arra, hogy védőpajzsa voltunk ezer éven keresztül és vagyunk most is, hiszünk a nemzetekben és büszkék vagyunk magyarságunkra – mondta.
Európa védelme nem alapulhat máson, mint a keresztény civilizáció védelmén, identitásán, a nemzetek létén, a szuverén nemzetállamokon hangzott el.
Rámutatott: ők uniópártiak, de annak világos kimondásával, hogy az unió nem a magyar történelem célja és beteljesedése, hanem egy eszköze a magyarság megmaradásának.
S bár a tagság nem “fenékig tejfel”, de még mindig jó Magyarországnak. A miniszterelnök-helyettes úgy látta, van még esély arra, hogy a józan ész alapján visszazökkentsék az uniót az alapító atyák által megálmodott értékekhez.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: az Európai Unió és Európa nem ugyanaz, földrajzilag jóval szélesebb és gazdagabb a valóság, mint az a szervezet, ami Brüsszelben székel. Svájc, Szerbia és Oroszország nélkül nem lenne Európa, s “időtávban mérve” Európa örök, az unió pedig időleges – fogalmazott.
Az unió egy nagyon fontos nemzetközi szervezet, de Európa volt az unió előtt, és lesz az unió után is, ahogy Magyarország is – fogalmazott.
Kiemelte: Európának három fundamentális alapja van, s aki ezt tagadja, az Európa létét, lényegét tagadja, veszélyezteti. Kifejtette: Európa a keresztény civilizációra épül, az európai civilizáció “katedrálisát” a kereszténység a zsidó etikából, a görög kultúrából, a germán államszervezésből és a római jogból építette fel.
Rámutatott arra is: Európa a nemzetek Európája, és az emberiség értékgazdasága a nemzetek sokszínűségében áll fenn. Ha nemzetek eltűnnének, akkor az az emberiség és európaiság legbrutálisabb értékvesztése lenne.
Vannak emellett “természetjogi valóságok is” – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki kiemelte a házasságot, mint egy férfi és egy nő elkötelezett életszövetségét. Ha ezt feladják, a természet rendjével, a római jog hagyományával és az európai civilizációval is szembemennek, amelyben ez született. Bírálta a gender-ideológiát és kiemelte: a devianciákkal szemben védeni kell saját magunk és Európa identitását is.
A kormányfő helyettese a migrációt iszlám inváziónak minősítette, s kiemelte Brüsszel felelősségét. Ha Európának volna identitása, ami nem lehet más, mint keresztény, akkor az iszlám nem tudna így benyomulni – mutatott rá.
Úgy látta, amit a brüsszeli bürokrácia tesz, az törvénytelen, antidemokratikus és inkorrekt. Törvénytelen, mert nem tartják be a dublini szerződést, amiben benne van a határok védelme. Inkorrekt, mert amikor Merkel meghívta Európába a migránsokat, elfelejtette megkérdezni a magyarokat, a lengyeleket, a cseheket, s most, hogy ott vannak, szét akarja osztani őket – hangzott el.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek arról beszélt: a közép-kelet-európai országok számára a rendszerváltás, majd a 2000-es évek elején a csatlakozás az Európai Unióhoz állandó alkalmazkodási kényszert hozott, az e népekkel szemben használt hangnem pedig állandósította az érzést, hogy integrációjuk nem történt meg, sőt, folytonosan diktátumokhoz kell igazodniuk.
Hozzátette: a követelések közül pedig sok nem is gazdasági, inkább ideológiai jellegű.
A bíboros felidézte: amikor 1989 után a közép-kelet-európai országok közeledni kezdtek a Nyugat felé, újabb és újabb követelményekkel találták magukat szemben, amelyek sokszor nem csupán az alapvető demokratikus működés kritériumai voltak, hanem olyan társadalmi modelleket és elgondolásokat tartalmaztak, amelyeknek hiányzott az alapjuk az adott társadalmakban.
”Sokan úgy érezték ebben a régióban, hogy elmaradottként, esetleg kulturálatlanként, sőt bűnösként kezelik őket egy olyan helyzet miatt, amely nem ezeknek a népeknek a hibájából, hanem a Jaltai-egyezmény értelmében, a nagyhatalmak politikai döntése miatt alakult ki” – tette hozzá.
Kitért arra: az európai identitás a földrajzi tényezőkön túl főleg kulturális azonosság. E kultúra egyik legnagyobb inspiráló ereje – az elvilágiasodás ellenére is – a keresztény vallás volt és maradt. A másik, hogy számos nemzet alkotja, amelynek van saját nyelve, kultúrája, történelmi tapasztalata és “saját zsenialitása az egyéni és közösségi élet kihívásaival való szembenézéshez”.”Ebben a sokszínűségben a teremtés gazdagságát ismerjük fel”, Isten ajándékát, amelyet “őriznünk, védenünk kell” – fogalmazott Erdő Péter.
Hozzátette: “imádkozunk és dolgozunk” egy olyan Európáért, amely “tiszteli az emberi életet a fogantatástól a természetes halálig”, “befogadó a családok iránt”, “tiszteletben tartja az egyéni és közösségi vallásszabadságot”, és elismeri a népek lehetőségét, hogy “méltó módon tiszteljék” a kultúrájukat és identitásukat alakító vallásokat.
Hölvényi György európai parlamenti képviselő arról is beszélt, hogy ma a demokráciára épülő politika és a gazdaság egyensúlya megbillent, a fogyasztás mindenek fölé került, ez pedig magával hozta a kritikai szemlélet elvesztését. Az ebből való kitörés nélkül nem lehet létrehozni közös Európát. A közös fogyasztás ugyanis úgy tűnik, nem képez közösséget. A közösségi élet torzulásaival szemben ma újra meg kell mutatni az állandó, a társadalom bázisát képező közösségeket, mindenekelőtt a családot – mondta.
(Forrás: MTI)
Vitanap az uniós források felhasználásáról
2017. november 17.
Politikai vitanapot kezdeményez a kormány a 2014-20 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásról. Az erről szóló javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke nyújtotta be pénteken az Országgyűlésnek.
A kezdeményezést a benyújtó miniszterelnök-helyettes azzal a 2016-os kormányhatározattal indokolja, amely előírta, hogy félévente az Országgyűlésben tartsanak politikai vitát a programok tervezésével, végrehajtásával, nyomon követésével, továbbá a teljesítések ellenőrzésével kapcsolatban.
(Forrás: MTI)
MÁÉRT: egyhangú nem a gyurcsányi politikai haszonszerzésre
2017. november 10.
Kiemelt törekvés, hogy az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában minél többen támogassák aláírásukkal a Minority SafePack kezdeményezést, amelynek célja az őshonos kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtése. Többek között ezt tartalmazza a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) zárónyilatkozata, amelyben – mint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ülés után pénteken ismertette: teljes konszenzus volt a résztvevők között.
A dokumentum szerint arra biztatják a magyar szervezetek képviselőit, hogy minél szélesebb körben adjanak tájékoztatást a kezdeményezés fontosságáról. Olyan ügyről van szó, amely nagymértékben befolyásolhatja az Európai Unió országaiban élő magyar és más őshonos kisebbség jogainak biztosítását. Semjén Zsolt és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Máért plenáris ülése után, a sajtó képviselői előtt írta alá a kezdeményezést.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megköszönte a Máért tagszervezeteinek a kezdeményezés támogatását. Kiemelte: tudják, hogy ez egy nehéz és hosszú ügy, aminek nem lesz rögtön eredménye. Bíznak azonban benne, hogy az unió változni fog, és odafigyel az őshonos kisebbségekre, arra az 50 millió emberre, aki az unió államaiban él. Arra kérte a pártokat, segítsék, hogy összegyűljön az egymillió aláírás.
Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke azt mondta: egyértelműnek kellene lennie, hogy védelmet élveznek az őshonos kisebbségek, de ez ma nincs így, a kérdés jelenleg nemzeti hatáskörbe tartozik.
Semjén Zsolt elmondta: az ülésen abban is teljes konszenzus volt, hogy elvetik Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció elnökének javaslatát a határon túli magyarok szavazati jogának elvonásáról. Ezt az ellenzéki politikus nyilvánvalóan a politikai haszonszerzés reményében dobta be, és Szél Bernadett (LMP), valamint Mesterházy Attila (MSZP) is megfogalmazta tiltakozását – mutatott rá. Jelezte: az ukrán oktatási törvény elleni fellépés ügyében szintén teljes egyetértés volt.
Megállapodtak abban is, hogy 2018 a külhoni magyar családok éve lesz, illetve, hogy Mátyás király emlékévet hirdetnek jövőre – ismertette a miniszterelnök-helyettes. Előbbi kapcsán rámutatott: első lépésként a 42 ezer forinttal járó babakötvényt és a 62 ezer forinttal járó anyasági támogatást terjesztik ki, s azt azok is megkapják, akiknek nincs magyarországi lakcíme. A kormány szándéka ugyanakkor, hogy a demográfiai helyzet javítása érdekében, amit lehet, kiterjesztenek a külhoniakra is.
A Máért zárónyilatkozata üdvözli, hogy a nemzet közjogi egyesítésének eredményeképp az elmúlt hat és fél évben több mint egymillióan kérelmezték a magyar állampolgárságot és várhatóan idén leteszi az egymilliomodik állampolgár az esküt.
Üdvözlik, hogy 65 ösztöndíjas részvételével folytatódik a szórványban működő magyar szervezetek munkáját segítő Petőfi Sándor-program, illetve a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eddig elért eredményeit. Örömüknek adnak hangot, hogy a program 2018-ban újabb források bevonásával folytatódik.
Szorgalmazzák, hogy a szomszédos országokban tevékenykedő magyar állami vagy magyar magántulajdonú részesedéssel rendelkező vállalatok termékeiken és szolgáltatási tevékenységük során törekedjenek a magyar nyelvhasználatra.
A zárónyilatkozatban – amelybe ellenzéki javaslatokat is beépítettek – aggodalommal tekintenek a nyelvhasználat és az állampolgárság szabályozására vonatkozó, előkészületben lévő ukrán törvénytervezetekre, amelyek tovább szűkítenék az ott élő nemzeti kisebbségek jogait. Szorgalmazzák továbbá egy magyarlakta vidékeket magában foglaló közigazgatási egység létrehozását.
Erdélyt illetően megdöbbentőnek és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják a romániai magyarságot sújtó jogfosztásokat és hatósági intézkedéseket, aggodalommal figyelik azok sűrűsödését és kiszélesítését.
Határozottan tiltakoznak a romániai magyarság választott vezetőit sújtó hatósági önkény ellen. Aggasztónak tartják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállását, tiltakoznak a korábban már jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának, illetve a bennük működő magyar oktatási intézmények jogszerű működésének megkérdőjelezése ellen. Elfogadhatatlannak tartják, hogy adminisztratív hibára való hivatkozással felfüggesztették a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium működését. Bíznak abban, hogy az iskola ügyében mihamarabb törvény által biztosított kedvező megoldás születik, és a 2018/2019-es tanév beiskolázási tervében az intézmény státusa a magyar közösségre nézve kedvező módon jelenik meg. Szorgalmazzák az anyanyelvhasználatra vonatkozó jogszabályok módosítását, a nyelvhasználati küszöb 10 százalékra csökkentését, illetve annak szabályozását, hogy az egy településen élő, 5000-nél kisebb lélekszámú magyar közösségeket is megillesse az anyanyelvhasználat joga.
Felvidékkel összefüggésben szorgalmazzák, hogy a szlovák kormány tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Szlovákia megfeleljen nemzetközi vállalásainak, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkoznak, továbbá a szlovák jogrendben már meglévő nyelvi jogok érvényesíthetők legyenek a gyakorlatban.
Szorgalmazzák a Győr-Csallóköz közötti autópálya megépítésének elősegítését is.
Vajdaság tekintetében elismeréssel állapítják meg, hogy Magyarország és Szerbia együttműködése példaértékű, reményüknek adnak hangot, hogy a nemzeti tanácsokról, valamint a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvények módosítását az év végéig elfogadják. Támogatják továbbá a Vajdasági Magyar Szövetség küzdelmét az anyanyelvi oktatásért különösen a kislétszámú osztályok esetében.
(Forrás: MTI)
Társadalmi párbeszéd a nemzetpolitikáról
2017. október 11.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke előadást tartott a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács szerdai plenáris ülésén a kormány nemzetpolitikájáról, külhoni közösségeinket támogató intézményrendszeréről, a honosítás jelenlegi állásáról. A rendezvénynek a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Ráday Kollégiuma adott otthon, ahol a házigazda, Bogárdi Szabó István református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke köszöntötte a megjelenteket.
A kormánytól független, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület ülésén – mint a hazai társadalmi párbeszéd legátfogóbb fórumán – az egyházak, a munkavállalói érdekképviseletek, a külhoniakat támogató szövetségek és a tudomány képviselői, valamint a minisztériumok nemzetpolitikai kérdésekkel foglalkozó vezető tisztségviselő vettek részt.
(semjenzsolt.hu)
Európai lovas játékok és vadászati világkiállítás 2021-ben
2017. július 31.
A kormány a következő években 387,5 millió forintot fordít a 2021-es vadászati világkiállítás megrendezésére – az erről szóló kormányhatározat hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP és az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke tavaly februárban jelentette be, hogy – 1971 után – Magyarország 2021-ben ismét vadászati világkiállítást rendez.
A kormányhatározat szerint a kormány felhatalmazza a miniszterelnök általános helyettesét, Semjén Zsoltot, hogy a kormány képviseletében írja alá a megállapodást Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanáccsal augusztus 31-ig.
A világkiállítás megrendezésére idén 41,4 millió forintot, 2018-ban 61 millió, 2019-ben 72,4 millió, 2020-ban 93,6 millió, 2021-ben pedig 119,1 millió forintot, összesen 387,5 millió forintot fordítanak.
A határozat kitér arra is, hogy a vadászati világkiállítással egy időben megrendezik Magyarországon az európai lovas játékokat a Kincsem Parkban. A Magyar Lovassport Szövetség elnökét, Lázár Vilmost arra kérik, dolgozzák ki a rendezvény részletes programját.
(Forrás: MTI)
Egy magyar nemzet van
2017. július 19.
Sarokkövéhez érkezett a magyar nemzet 2010-ben elkezdődött közjogi egyesítése, a napokban adták be az egymilliomodik állampolgársági kérelmet – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) megnyitóján.
A Kárpát-medencében 845 ezer magyar kapott kedvezményes honosítással állampolgárságot, és Magyarország további 120 ezer, a világ különböző országaiban élő diaszpórában élő ember magyar állampolgárságát ismerte el. Semjén Zsolt hozzátette: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) novemberi üléséig az egymilliomodik visszahonosított magyar állampolgár is leteszi az állampolgársági esküt.
Úgy vélte, hogy a nemzetegyesítés megalapozásában – a Tusványos egyik alapítójaként a megnyitón jelen lévő – Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének vitathatatlan érdemei vannak a státustörvény, a magyarigazolványok bevezetésével.
Felidézte, hogy a “2004. december 5-ei nemzetárulás” (a kettős állampolgárságról tartott népszavazás) után az akkori balliberális kormány a súlyos politikai következményekkel szembesülve kompromisszumot ajánlott: elfogadnák az állampolgárság kiterjesztését, ha az nem vonatkozna a szavazati jogra. Az akkori ellenzék erre nemet mondott, mert “nincs A meg B-kategóriájú magyar állampolgárság, egy magyar nemzet van” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
“Nemzetpolitika tekintetében is egyenesben vagyunk, hiszen ha csak az összegeket nézem 2010-ben kilencmilliárd forint volt nemzetpolitikára, most pedig kilencvenmilliárd” – mondta Semjén Zsolt. Hozzátette: ebbe nem számolja bele azt, hogy most már a nemzetpolitika nemcsak az identitás megőrzésre – az oktatásra, a kultúrára -, hanem a gazdaságra is kiterjed, amelyre további ugyanilyen nagyságrendű összeg jut. “Össznemzeti paradigmában” gondolkodik a kormány, például az anyasági támogatást is kiterjeszti minden magyar állampolgárra, bárhol éljen a világban – magyarázta.
A miniszterelnök-helyettes azt is bejelentette, hogy a következő nyári és téli olimpiát magyar nyelvű közvetítéssel láthatják majd a közmédiában a Kárpát-medencei magyarok. Elmondta: a magyar nyelvű sportközvetítések határon túli biztosításának feladatát a tavalyi Tusványoson osztotta rá Orbán Viktor miniszterelnök, és eddig “részsikerekről” tud beszámolni az “Európai Unió bürokráciájával” folytatott harcban.
Azt a digitális területen illetékes uniós biztosnak írt – a közvetítési jogok piackorlátozó, és a nyelvi jogokat sértő jellegét kifogásoló, az angol ligáról hozott precedensértékű uniós bírósági döntésre hivatkozó – levéllel nem sikerült még elérni, hogy az unió módosítsa a szabályozást, de Magyarország ajánlatot tett a szomszédos országoknak, hogy kölcsönösségi alapon biztosítsák egymás országaiban az anyanyelvi közvetítést.
Egyes országokkal sikerült megállapodni erről, de Románia nem tartozik közéjük. “Kerül, amibe kerül alapon elindultunk az összes utódállam tenderén és megvettük a közvetítési jogokat” – közölte Tusnádfürdőn Semjén Zsolt. Hozzátette, ez a következő nyári és téli olimpiákra és a magyar válogatott esetleges labdarúgó Európa- illetve világbajnoksági szerepléseire vonatkozik.
A közönség soraiból felhangzó tapsra reagálva Semjén Zsolt megjegyezte: az elismerés jelentős része a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA) illeti.
A Tusványost Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a Kárpát-medence nemzetpolitikai “összegző” táborának, Németh Zsolt pedig egyfajta “politikai nagycsaládi találkozónak” nevezte a hivatalos megnyitón. A szabadegyetem másik alapítója, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke olyan sikertörténetként jellemezte a Tusványost, amely időtálló értékközösséget, az értelmes vitára mindig nyitott közösségi fórumot teremtett, amely olyan, azóta megvalósult gondolatok “szerzői jogával” büszkélkedhet, mint a magyarigazolvány, és a kettős állampolgárság.
Idén Tusványos – a biztos pont címmel rendezi meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombat hajnalig tartó programsorozatát a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevű erdélyi ifjúsági ernyőszervezet a székelyföldi Tusnádfürdőn.
(Forrás: MTI)
Végső búcsút vettünk Rubovszky Györgytől
2017. július 01.
Eltemették szombaton Rubovszky Györgyöt, a KDNP országgyűlési képviselőjét. A kereszténydemokrata politikus végső búcsúztatását, a közös imát a Szent István-bazilikában, majd a gyászszertartást a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában tartották. A gyászszertartáson jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt parlamenti frakciójának vezetője és Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke is.
A június 21-én, 74. életévében elhunyt képviselő 1994 óta volt – kisebb megszakítással – a parlament tagja.
Rubovszky György 1989-ben a KDNP alapító tagjaként létesítette első párttagságát, 1991-től a KDNP budapesti szervezetének elnöke, 1992-től ügyvezető titkárként a párt országos elnökségének tagja, 2002-től a KDNP pártügyésze volt.
Az 1990-es őszi önkormányzati választáson a Fővárosi Közgyűlés tagja lett. 1994-ben a KDNP országos listájáról szerzett parlamenti mandátumot, az alkotmány- és igazságügyi bizottság tagja lett. 1998-ban a Fidesz listáján szerzett parlamenti mandátumot, 2002-ben képviselőjelölt, majd 2003 nyarán az elhunyt Varga László helyére behívták az Országgyűlésbe, ahol ismét tagja lett az alkotmány- és igazságügyi bizottságnak. 2006-ban közös jelöltként a Fidesz-KDNP országos listájáról jutott mandátumhoz, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja lett, valamint a KDNP frakcióvezető-helyettese.
Rubovszky György 2010-ben ismét a Fidesz-KDNP közös jelöltjeként szerzett mandátumot, a KDNP frakcióvezető-helyettese, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke, valamint az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja volt, 2014-től pedig az igazságügyi bizottság elnöki posztját töltötte be és tagja volt a törvényalkotási bizottságnak.
(Forrás: kdnp.hu)
