Ferenc pápa látogatása történelmi, sőt üdvtörténeti jelentőségű volt
2023. május 02.
Ossza meg ismerőseivel!
Történelmi, sőt bizonyos értelemben üdvtörténeti jelentőségű volt Ferenc pápa április 28-30-i magyarországi apostoli látogatása – értékelte az eseményt kedden Budapesten Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a politikai élet szereplőinek és a sajtónak is köszönetet mondott korrekt hozzáállásukért.
Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy az állami és az egyházi szervek 100 százalékban megtették kötelességüket, de ahhoz, hogy “ez a három nap ilyen csodálatosra sikerült”, kellett a Szentatya karizmája, a Szentlélek tapintható jelenléte, a közreműködők ezreinek munkája és százezernyi résztvevő, aki eljött az eseményekre.
A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott mindazoknak a szervezőknek, akik rendőrként, mentősként, civil önkéntesként éjjel-nappal dolgoztak a látogatás sikerén.
Hozzátette, három napig mintha megvalósult volna a treuga Dei, azaz Isten békéje.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a politikai paletta minden oldalának, amiért felelősségteljes és méltó hozzáállásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy békességben lehessen fogadni a pápát.
Úgy fogalmazott: “minden politika, de a politika nem minden”, hozzátéve: mindezt az egész magyar társadalom érezte, ezért is volt ilyen méltóságteljes ez a három nap.
A társadalmi összefogás példáiként megemlítette, hogy a P. Mobil együttes hozzájárult szombati Papp László Sportarénában való koncertje, az Újpest FC és az FTC labdarúgócsapatai pedig vasárnapi mérkőzésük egy nappal való halasztásához.
Semjén Zsolt kiemelte: “a Szentatya tanítása, azok az üzenetek, amelyeket hozzánk intézett, megerősítenek minket, és megszívleljük azokat, amiket mondott”.
Emlékeztetett: Ferenc pápa látogatása apostoli út, lelkipásztori látogatás volt. Tapintható volt, hogy az egész magyar társadalmat megerősíti lelkileg: nemcsak a katolikusokat, hanem a más felekezetekhez tartozókat vagy olyanokat is, akik nem vallásosak – jegyezte meg.
Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a látogatás résztvevői megtapasztalhatták a Szentatya örömét, aki jól érezte magát Magyarországon, és ennek számtalan jelét adta.
“A látogatás túlzás nélkül nevezhető történelminek, sőt bizonyos értelemben napjaink üdvtörténeti eseményének is” – jelentette ki.
A miniszterelnök-helyettes elmondta: búcsúzáskor azért adott egy szál fehér rózsát a Szentatyának, hogy ő a római Santa Maria Maggiore-bazilikában a Szűzanya Salus Populi Romani ikonja elé helyezze el a virágot a magyar nép nevében.
Végül Semjén Zsolt köszönetet mondott a magyar sajtónak is a pápalátogatás tudósításában tanúsított korrektségéért.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy Ferenc pápa és Hilarion metropolita találkozója magánlátogatáson történt a nunciatúrán, így nem szerepelt az apostoli út hivatalos programjában.
Semjén Zsolt hozzátette: személyesen helyesnek tartja, hogy a találkozás létrejött, de ebben a magyar kormánynak nem volt, nem is lehetett szerepe.
Mint emlékeztetett a látogatás programjában nem szerepelt egyetlen testvéregyház képviselőjével való találkozás sem, mivel két éve, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idején ez megtörtént.
Szintén újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy valóban megérintette őt a Szentatyának a nyitott kapukról és a szívek megnyitásáról szóló felszólítása.
Elmondása szerint a magyar politikai élet viselkedése a pápalátogatás három napja alatt messze meghaladta várakozásait. “Ez lehet egy olyan alap, hogy ellenségeskedés helyett értelmes párbeszédet folytassunk. Én kész vagyok erre” – közölte Semjén Zsolt.
Ferenc pápa hivatalos búcsúztatás után vasárnap elutazott Budapestről, gépe nem sokkal délután hat óra után szállt fel a Liszt Ferenc-repülőtérről. A katolikus egyházfő háromnapos apostoli látogatást tett Magyarországon.
A pápát a repülőgépnél Novák Katalin köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint magyar egyházi vezetők, katonai díszegység és mintegy száz, vatikáni és magyar zászlókkal felsorakozó, éneklő és integető önkéntes búcsúztatta a szemerkélő esőben.
A gépre való felszállás előtt Ferenc pápáról és Novák Katalin államfőről még egy közös fényképet készítettek. Ferenc pápa végül gyalogosan ment végig a vörös szőnyegen, majd lifttel szállt fel a gépre.
A hivatalos reptéri búcsúztatáson a Magyar Katolikus Egyház képviseletében jelen volt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Kocsis Fülöp érsek-metropolita.
A kifutópályán guruló repülőgép pilótafülkéjének ablakába – az egyházfő érkezéséhez hasonlóan – a felszállásig vatikáni és magyar zászlót helyeztek ki.
Apostoli látogatásának első napján, pénteken Ferenc pápát Novák Katalin köztársasági elnök fogadta a Sándor-palota előtti téren. A ceremónia után az egyházfő udvariassági látogatást tett a Sándor-palotában az államfőnél, majd találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ezt követően a Karmelita kolostorban állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőinek részvételével tartottak rendezvényt. Az eseményen beszédet mondott Ferenc pápa és Novák Katalin köztársasági elnök.
Az egyházfő délután a budapesti Szent István-bazilikában találkozott a Magyar Katolikus Egyház képviselőivel, püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal. Az eseményen Veres András, az MKPK elnöke köszöntötte a pápát, majd tanúságtételek hangzottak el. Az egyházfő beszéde után közös ima következett, majd pápai áldással ért véget a találkozó.
Szombat reggel Ferenc pápa magánlátogatást tett a vak gyermekeket gondozó Boldog Batthyány-Strattmann László otthonban.
Novák Katalin köztársasági elnök búcsúzik a Budapestről távozó Ferenc pápától. MTI/Bruzák Noémi
Ezt követően a Rózsák terén található Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban szegényekkel és menekültekkel találkozott, majd átment a szintén a téren álló Istenszülő oltalma templomba a görögkatolikus közösséghez. Délután a Papp László Budapest Sportarénában fiatalok várták, este szálláshelyén, az Apostoli Nunciatúrán fogadta többek között magyarországi jezsuita közösség képviselőit.
A vasárnap délelőtti, Kossuth Lajos téri pápai szentmise után, magyarországi látogatása utolsó programjaként az egyházfő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán találkozott az egyetemi és kulturális élet képviselőivel.
Ferenc pápa háromnapos apostoli útjáról, a látogatáshoz kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámolt a közmédia szinte valamennyi csatornája.
Ferenc pápa: Segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján növekedni!
2023. április 30.
Ossza meg ismerőseivel!
Engedjük be szívünkbe az élet urát, utána pedig lépjünk ki és váljunk mi magunk is nyitott kapukká a társadalomban! Legyünk nyitottak és befogadóak egymás felé, hogy segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján növekedni! – mondta Ferenc pápa a vasárnap délelőtti szentmisén a Kossuth Lajos téren. A szentatyát több tízezren hallgatták a téren és a környező utcákban.
A Szentatya a Kossuth térre érkezik – a tömegben Semjén Zsolt és felesége Menus Gabriella. Fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely
Ferenc pápa háromnapos magyarországi apostoli útjának csúcspontja volt a fél tízkor kezdődött szentmise és Regina Caeli – Mennyek Királynője – imádság a Kossuth téren. Az egyházfő negyed tízkor érkezett meg a Kossuth Lajos térre, ahol a nyitott oldalú pápamobillal vitték az emberek közé.
Közös imádsággal, fél tízkor kezdődött az egyházfő szentmiséje. Orbán Viktor miniszterelnök feleségével közösen vett részt az ünnepi szentmisén. Novák Katalin köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is a Kossuth Lajos téren hallgatta a szentmisét.
Ferenc pápa a budapesti Kossuth téren bemutatott szentmisén háromnapos magyarországi apostoli látogatásának harmadik napján. MTI/Máthé Zoltán
A jó pásztor életét adja juhaiért
„Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen. Így tesz a jó pásztor: életét adja juhaiért. Jézus tehát, mint egy pásztor, aki a nyáját keresi, azért jött, hogy megkeressen minket, amikor elveszettek voltunk; eljött mint pásztor, hogy kiragadjon minket a halálból; mint egy olyan pásztor, aki ismeri és végtelen gyengédséggel szereti juhait – aki az Atya nyájába vezetett és az Ő gyermekeivé tett minket. Szemléljük hát a Jó Pásztor képét és időzzünk el két cselekedeténél, amelyeket az evangélium szerint a juhaiért tesz: először nevükön szólítja, majd pedig kivezeti őket” – kezdte a prédikációt Ferenc pápa.
Üdvösségünk történetének kezdetén nem mi állunk. A kiindulópont Isten hívása, a vágyakozása utánunk, hogy elérjen minket, az értünk érzett aggodalma, az irgalmának bősége, amellyel meg akar menteni a bűntől és a haláltól, hogy életet adjon bőségben és vég nélküli örömöt. Jézus az emberiség jó pásztoraként jött, hogy nevünkön szólítson és hazavezessen minket” – hangoztatta Ferenc pápa. Kiemelte, hogy ezért hálával emlékezhetünk meg Jézus szeretetéről, amit már akkor tanúsított irántunk, amikor még távol voltunk tőle. Leszögezte, hogy miközben mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, és ki-ki a maga útjára tért, Jézus magára vette gyarlóságainkat és maga hordozta vétkeink terhét, hogy visszavigyen minket az Atya szívéhez.
Semjén Zsolt a Szentatyával. Fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely
Olyanok voltatok ugyanis, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és oltalmazójához – idézte Péter apostolt a Szentleckéből Ferenc pápa. Kiemelte, hogy még ma is, minden élethelyzetünkben, mindabban, ami a szívünket nyomja, a veszteségeinkben, a félelmeinkben, a vereség időnként ránk törő érzésében, a szomorúság börtönében, ami azzal fenyeget, hogy elveszi a szabadságunkat, Ő hív minket. – Jó pásztorként jön, és nevünkön szólít minket, hogy elmondja, az Ő szemében milyen értékesek vagyunk. Jön, hogy meggyógyítsa sebeinket és magára vegye gyengeségeinket, hogy az Ő nyájában egységre hívjon minket és megismerjük az Atyát és egymást – hangoztatta.
Ferenc pápa a budapesti Kossuth téren bemutatott szentmisén. MTI/Koszticsák Szilárd
Ferenc pápa: Isten szent népe vagyunk
„Ahogy ma reggel itt vagyunk, érezzük meg annak örömét, hogy Isten szent népe vagyunk: mindannyian az Ő meghívásából születtünk; Ő gyűjtött egybe minket és ezért vagyunk az Ő népe, az Ő nyája, az Ő Egyháza. Ezért hívott itt egybe minket, különbözzünk bár egymástól és tartozzunk bár különböző közösségekhez, hogy szeretetének nagysága mégis egyetlen ölelésben egyesítsen minket” – mondta Ferenc pápa. Mint fogalmazott, olyan szép, ahogy most együtt vagyunk: püspökök és papok, szerzetesek és világi hívek; olyan jó, hogy ezt az örömöt más keresztény felekezetek küldötteivel, a zsidó közösség vezetőivel, a civil szervezetek képviselőivel és a diplomáciai testülettel is megoszthatjuk.
Hangsúlyozta: a katolicitás az, hogy akiket a Jó Pásztor név szerint szólított meg, arra hívott, hogy szeretetét befogadjuk és továbbadjuk, hogy az Ő nyáját befogadóvá tegyük és sohasem kirekesztővé. „És ezért mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy ápoljuk a testvériség és az együttműködés kötelékeit, megoszlás nélkül, anélkül, hogy közösségünket saját tulajdonunknak tekintenénk, anélkül, hogy elmerülnénk a saját területünk védelme fölötti aggódásban, hanem megnyílva a kölcsönös szeretet előtt” − mondta a szentatya.
Miután a Pásztor nevén szólította juhait, kivezeti őket. Először a nyájba tereli őket, most pedig kivezeti őket. Isten először az ő családjába gyűjt össze minket, hogy az ő népévé váljunk, majd pedig elküld a világba, hogy bátran és félelem nélkül az örömhír hirdetőivé, a minket megújító szeretet tanúivá váljunk – mondta el Ferenc pápa.
Találkozzunk testvéreinkkel
Megjegyezte, hogy ezt a mozgást – belépni és kilépni – egy másik, Jézus által használt képpel is megragadhatjuk, mégpedig a kapu képével. Kiemelte, hogy Jézus a kapu, amely szélesre tárult, hogy beléphessünk az atya közösségébe és megtapasztalhassuk irgalmát; majd felhívta a figyelmet, hogy a nyitott kapu nemcsak arra szolgál, hogy belépjünk valahová, hanem arra is, hogy elhagyjuk azt a helyet, ahol vagyunk.
Miután visszavezetett minket Isten karjai közé és az egyház közösségébe, Jézus az a kapu, amely a világba irányít minket: arra buzdít, hogy menjünk ki és találkozzunk testvéreinkkel” – nyomatékosította a szentatya. Mint mondta, senkit sem kizárva mindannyian erre kaptunk meghívást: hogy kilépjünk a komfortzónánkból és legyen bennünk bátorság eljutni az összes perifériára, ahol szükség van az evangélium világosságára.
Ferenc pápa érkezik szentmiséjére pápamobilján a Parlament előtti Kossuth térre. MTI/Máthé Zoltán
A jelenkor társadalma magánnyal fenyeget
A pápa szerint a „kifelé” lét azt jelenti, hogy Jézushoz hasonlóan mindannyian nyitott kapukká válunk. „Szomorú és fájdalmas zárt kapukat látni: önzésünk zárt kapuit azok előtt, akikkel nap mint nap elmegyünk egymás mellett; individualizmusunk zárt kapuit egy olyan társadalomban, amely sokakat azzal fenyeget, hogy elsorvasztja őket a magány; a szenvedők és a szegénységben élők iránti közönyünk zárt kapuit; a zárt kapukat azokkal szemben, akik idegenek, mások, menekültek, szegények. Végül pedig egyházi közösségeink zárt kapuit: bezárkózva magunk közé, bezárkózva a világ előtt, bezárkózva azok előtt, akik nincsenek rendben, bezárkózva azok előtt, akik Isten bocsánatára vágynak. Kérlek benneteket: nyissuk ki a kapukat! – mondta Ferenc pápa.
Ferenc pápa a budapesti Kossuth téren bemutatott szentmisén. MTI/Máthé Zoltán
Legyünk nyitottak és befogadóak
Ezt különösen magamnak, illetve püspök- és paptestvéreimnek ismétlem: nekünk, pásztoroknak. Mert a pásztor, mondja Jézus, nem rabló és nem tolvaj, vagyis nem él vissza a szerepével, nem nyomja el a rábízott nyájat, nem lopja el a teret laikus testvéreitől, nem gyakorol merev tekintélyt – húzta alá Ferenc pápa. Hozzátette:bátorítsuk magunkat, hogy egyre inkább nyitott kapuk legyünk!”– Isten kegyelmének segítői, szakértői a közelségnek, akik készek felajánlani az életüket, ahogyan Jézus Krisztus napról napra megmutatja nekünk az értünk megtört élő kenyeret az oltáron – húzta alá a szentatya. – Legyetek nyitott kapuk! – üzente Ferenc pápa a laikusoknak, a katekétáknak, a lelkipásztoroknak, a politikai és társadalmi felelősséget viselőknek, valamint azoknak is, akik nehézségekkel együtt a mindennapi életüket élik.
Engedjük be szívünkbe az élet urát, utána pedig lépjünk ki és váljunk mi magunk is nyitott kapukká a társadalomban. Legyünk nyitottak és befogadóak egymás felé, hogy segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján növekedni! – mondta a szentatya.
„Szeretteim, Jézus, a Jó Pásztor nevünkön szólít minket és végtelen gyengédséggel gondoskodik rólunk. Ő a kapu és aki Őrajta keresztül lép be, annak örök élete van: Ő a mi jövőnk, a bőséges élet jövője. Ezért soha ne csüggedjünk el, soha ne engedjük, hogy megfosszanak minket attól az örömtől és békességtől, amit Ő adott nekünk, ne zárkózzunk be a problémákba vagy a közönyösségbe. Hagyjuk, hogy a mi Pásztorunk kísérjen minket! Vele az új élet fényében ragyogjon az életünk, a családjaink, keresztény közösségeink és egész Magyarország!” − zárta szavait Ferenc pápa.
Ezer éve a nyugati kereszténység keleti határán élünk
„Szentséges Atya! Hálás köszönetet mondunk azért, hogy apostoli látogatásra eljött hozzánk. Amikor péteri szolgálata elején arról beszélt, hogy az Egyháznak el kell mennie a perifériákra, a szívünkből szólt. Akkor püspöki karunk jegyzőkönyvben állapította meg, hogy mi, magyar katolikus közösség – mint sokan mások is – periféria vagyunk. Évszázadokig a városunkat átszelő Duna a Római birodalom határa volt. Később a Frank birodalom is eddig terjesztette ki a befolyását. Az Oszmán török birodalom északi határvidéke voltunk itt, Európa szívében. A nyugati kereszténységnek is ezer éve a keleti határán élünk − mondta Erdő Péter.
A bíboros úgy fogalmazott: köszönjük, Szentatya, hogy eljött hozzánk. Olyan néphez, akinek a nyelvéhez még hasonlót is nehéz találni az egész világon. Olyan néphez, amely ezer éve szeretettel ragaszkodik ahhoz a nyugati kereszténységhez, amelyről sokszor úgy érezte, hogy megfeledkezett róla.
„Köszönjük, hogy eljött meglátogatni a szegényeket és a menekülteket. Azokat a menekülteket, akik innen, a szomszédból, Ukrajnából érkeztek. Köszönjük, hogy meglátogatta a szegényeket, a beteg gyermekeket, a fiatalokat, akik a legnagyobb kihívást és a legnagyobb lehetőséget jelentik Egyházunk számára. Köszönjük, hogy elhozta az irgalmasság és a gyöngéd szeretet örömhírét”.
Ferenc pápa a budapesti Kossuth téren bemutatott szentmisén. MTI/Koszticsák Szilárd
Elhozta hozzánk a dialógus és a béke üzenetét
Erdő Péter szerint a Duna mentén élő népek megtanulták, hogy a nagy folyó nem csak határ, hanem ha a bölcs hozzáértéssel hidakat építünk, akkor össze is köti a népeket, északon és délen, keleten és nyugaton.
Ennek példája számunkra első keresztény királyunk, Szent István, akit ma a katolikus és az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel, hiszen olyan időben hirdette Krisztust, amikor még teljes volt az egység Kelet és Nyugat egyházai között.„Köszönjük, Szentatya, hogy elhozta hozzánk a dialógus és a béke üzenetét, amely ma különösen is időszerű. Isten bőséges áldását kérjük Szentséged személyére és szolgálatára! Kérjük, adja ránk apostoli áldását! − mondta Erdő Péter.
Áldoztatás Ferenc pápa Kossuth téri szentmiséjén. MTI/Balogh Zoltán
„Közel vagyok hozzátok, imádkozom értetek és megáldalak benneteket”
Mivel hamarosan visszatérek Rómába, szeretném kifejezni hálámat püspöktestvéreim, a lelkipásztorok, a szerzetesek, a szerzetesnők és az egész szeretett magyar nép felé azért a fogadtatásért és szeretetért, amelyet ezekben a napokban megtapasztaltam. És kifejezem hálámat azoknak, akik messziről jöttek ide, és azoknak, akik oly sokat dolgoztak ezért a látogatásért – fogalmazott Ferenc pápa a szentmise végén elmondott beszédében. Továbbá a szentatya megköszönte Erdő Péter bíboros szavait, majd köszöntötte Novák Katalin köztársasági elnököt, Orbán Viktor miniszterelnököt, valamint a magyar társadalom jelen lévő képviselőit.
„Isten fizesse meg!” – mondott mindenkinek köszönetet Ferenc pápa. A szentatya külön megemlékezett a betegekről, az idősekről, azokról, akik nem tudtak itt lenni, azokról, akik egyedül érzik magukat és azokról, akik elvesztették az Istenbe vetett hitüket és az életbe vetett reményüket.
Közel vagyok hozzátok, imádkozom értetek és megáldalak benneteket – mondta. A pápa köszöntötte a diplomatákat és a más keresztény felekezetekhez tartozókat, majd köszönetet mondott a jelenlétetükért, valamint azért is, mert Magyarországon a különböző felekezetek és vallások kapcsolatban vannak egymással és kölcsönösen támogatják egymást.
Résztvevők Ferenc pápa szentmiséjén a Parlament előtti Kossuth téren. MTI/Máthé Zoltán
Ferenc pápa: Isten áld meg a magyart
Ezután a szentatya felidézte Erdő Péter bíboros szavait, hogy „a nyugati kereszténység keleti határán élünk ezer éve”. – Olyan szép, hogy a határok nem elválasztó vonalakat jelentenek, hanem kapcsolódási pontokat; és hogy a Krisztusban hívők azt a szeretetet helyezik előtérbe, ami egymással összeköt és nem a történelmi, kulturális és vallási különbségeket, amelyek egymástól elválasztanak – hangoztatta Ferenc pápa. Mint mondta, az evangélium egyesít bennünket, és azáltal, hogy visszatérünk a forráshoz, a keresztények útja Jézus akarata szerint folytatódik, akinek az a szándéka, hogy egy nyájban egyesüljünk.
Semjén Zsolt és felesége Menus Gabriella búcsúztatják a Szentatyát. Fotó Miniszterelnökség/Botár Gergely
Forduljunk most a Szűzanyához. Őrá bízok minden magyart, a Magyarok Nagyasszonyára, akit királynőként és patrónaként hívtok segítségül. És innen, e nagyszerű városból és e nemes országból az ő szívére szeretném bízni az európai kontinens hitét és jövőjét, amelyre e napokban sokat gondoltam, különösképpen a béke ügyét. Szent Szűz, tekints a különösen sokat szenvedő népekre – mondta a pápa. Úgy folytatta, „tekints különösen a szomszédos, meggyötört ukrán és az orosz népre, neked szentelt népeidre. Te, aki a Béke Királynője vagy, öntsd az emberek és a népek vezetőinek szívébe a vágyat, hogy a békét építsék, hogy a következő nemzedékeknek a remény jövőjét nyújtsák, ne a háborút; egy bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövőt; egy testvérekkel és nem falakkal teli világot” . Ferenc pápa azt kívánta a híveknek, hogy Krisztus örömét terjesszék.
Hálás vagyok nektek ezekért a napokért, a szívemben hordozlak benneteket, és kérlek, hogy imádkozzatok értem. Isten áldd meg a magyart! −zárta szavait Ferenc pápa.
(Forrás: MTI)
Ferenc pápa: Nem elég csak kenyeret adni, hanem az ember szívét is táplálni kell!
2023. április 29.
Ossza meg ismerőseivel!
A szentatya megköszönte, hogy Magyarország befogadta az Ukrajnából érkező menekülteket. Ferenc pápa szombat délelőtt a Rózsák terén, a Szent Erzsébet-templomban találkozott szegényekkel, menekültekkel, hajléktalanokkal. Hozzájuk intézett beszédében kiemelte, tevékeny szeretetre van szükség, ki kell lépni a világba, kockáztatni kell.
A szegények és a rászorulók állnak – ezt soha ne feledjük! – az evangélium középpontjában: Jézus ugyanis azért jött, hogy „örömhírt vigyen a szegényeknek” – kezdte szombati beszédét Lukács evangéliumából idézett szavaival Ferenc pápa a budapesti Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban. A szentatya megköszönte Spányi Antal püspök köszöntő szavait és köszönte, hogy bemutatta azt a nagylelkű szolgálatot, amelyet a Magyar Egyház a szegényekért és a szegényekkel végez.
Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a budapesti Rózsák terén, ahol szegényekkel és menekültekkel találkozik. MTI/Máthé Zoltán
Ferenc pápa: A szeretet nyelvét kell beszélni
Ferenc pápa kifejtette, hogy izgalmas kihívás elé állít bennünket az, hogy az általunk vallott hit ne legyen egy életidegen szekta foglya és ne váljon áldozatává egyfajta „lelki egoizmusnak”, vagyis egy olyan lelkiségnek, amelyet a saját belső nyugalmam és elégedettségem érdekében alakítok ki.Az igazi hit ezzel szemben az, amely kényelmetlen, amely kockáztat, amely kilép a világba, hogy találkozzon a szegényekkel és képessé tesz arra, hogy saját életünkkel a szeretet nyelvét beszéljük.Ahogy Szent Pál mondja, szólhatunk bár nyelveken, bírhatunk bölcsességgel és gazdagsággal, ha nincs bennünk szeretet, semmink sincs és semmik vagyunk – emelte ki a szentatya.Mint mondta, ez a tevékeny szeretet nyelve. Kifejtette, hogy ezt a nyelvet beszélte Szent Erzsébet, aki iránt a magyar nép oly nagy tisztelettel és szeretettel van. – Amikor ma délelőtt megérkeztem, megpillantottam a téren az ő szobrát, amelynek talapzatán látható, ahogyan a szent fogadja a ferences rend kordáját, valamint vízzel oltja egy szegény ember szomját – elevenítette fel Ferenc pápa. Szerinte ez a hit gyönyörű képe: aki »Istenhez köti magát«, mint Assisi Szent Ferenc, akinek életéből Erzsébet ihletet merített, az megnyílik a szegények iránti szeretetre, mert ha valaki azt állítja, hogy: »Szeretem az Istent«, de testvérét gyűlöli, az hazug.
A Szentírásból, János evangéliumából idézve, Ferenc pápa elmondta: Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát.
Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a budapesti Rózsák terén, ahol szegényekkel és menekültekkel találkozik – mellette Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök. MTI/Máthé Zoltán
A szentatya emlékeztetett, hogy Szent Erzsébet, a király leánya az udvari élet jólétében, fényűző és kiváltságos környezetben nőtt fel; mégis, megérintve és átalakítva a Krisztussal való találkozástól, hamarosan elutasította a világ gazdagságát és hiúságait, és arra érzett vágyat, hogy ezekről lemondva a rászorulókról gondoskodjon.
Így nemcsak a jövedelmét, hanem az életét is a legutolsók, a leprások és a betegek szolgálatára áldozta, egészen odáig, hogy személyesen ápolta és a saját vállán vitte őket – fogalmazott Ferenc pápa.
Ferenc pápa beszédet mond az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a budapesti Rózsák terén, ahol szegényekkel és menekültekkel találkozik – mellette Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök. MTI/Máthé Zoltán
Köszönet a magyar katolikus egyháznak
A szentatya köszönetet mondott Brigitta vallomáséért, akinek rengeteg megpróbáltatásban, kemény munkában volt része, hogy boldoguljon, hogy a gyermekei ne éhezzenek. A pápa előtt felszólaló asszonynak a legdrámaibb pillanatban segítségére sietett az Úr. Ő ugyanakkor – mutatott rá – aligha úgy érkezik, hogy a magasból megoldja a problémáinkat, hanem gyöngédségének ölelésével közeledik együttérzést ébresztve a testvérekben, akik észreveszik a szükséget és nem maradnak közömbösek.
Brigitta elmondta: az Úr közelségének megtapasztalását a görögkatolikus egyháznak köszönheti, annak a sok embernek, akik mindent megtettek, hogy segítsék, bátorítsák, munkát találjanak neki, támogassák anyagi szükségében és a hit útján.
Hívők a budapesti Rózsák terén, amikor Ferenc pápa szegényekkel és menekültekkel találkozik az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban. MTI/Balogh Zoltán
FERENC PÁPA SZERINT EZ AZ A TANÚSÁGTÉTEL, AMELY A KÖTELESSÉGÜNK, HOGY EGYÜTT ÉREZZÜNK MINDENKI, KÜLÖNÖSEN IS AZOK IRÁNT, AKIKET SZEGÉNYSÉG, BETEGSÉG ÉS FÁJDALOM KÍNOZ.
– Olyan egyházra van szükségünk, amely folyékonyan beszéli a tevékeny szeretet nyelvét, azt az egyetemes nyelvet, amelyet mindenki meghall és megért, még azok is, akik nem hisznek – fogalmazott Ferenc pápa.
A szentatya köszönetét fejezte ki a magyar katolikus egyháznak, amiért elkötelezett a tevékeny szeretet mellett, és amiért létrehozott egy olyan hálót, amely összeköti a sok lelkipásztori munkatársat, a sok önkéntest, a plébániai és egyházmegyei karitászokat, de az imacsoportokat, a hívők közösségeit, a más felekezetekhez tartozó szervezeteket is, egyesítve őket abban az ökumenikus közösségben, amely éppen a szeretetből fakad.
Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a budapesti Rózsák terén, ahol szegényekkel és menekültekkel találkozik MTI/Máthé Zoltán
Így még lehetséges egy más jövő
Ferenc pápa köszönetet mondott az ukrajnai menekültek befogadásáért is, amit szavai szerint nem nem csak nagylelkűen, de lelkesen is végeztek a magyarok. – Meghatódva hallgattam Oleg és családja vallomását. Oleg felidézte azt a meleg fogadtatást, amelyben évekkel ezelőtt Magyarországon része volt, amikor szakácsként itt dolgozott. Ennek az élménynek az emléke arra bátorította, hogy családjával együtt elinduljon és ide, Budapestre jöjjön, ahol nagylelkű vendégszeretetre talált. A szentatya a menekült házaspár története kapcsán kiemelte: „a szeretet emléke, amelyben részesültünk, feléleszti a reményt és az élet új útjaira ösztönöz.
AZ EMBER MÉG A FÁJDALOMBAN ÉS A SZENVEDÉSBEN IS BÁTORSÁGRA TALÁL A TOVÁBBLÉPÉSHEZ, HA MEGKAPTA A SZERETET BALZSAMÁT: EZ AZ AZ ERŐ, AMELY SEGÍT ELHINNÜNK, HOGY NINCS MINDEN VESZVE ÉS LEHETSÉGES EGY MÁS JÖVŐ – mutatott rá.
A menekültek mellett kitért azoknak a hajléktalanoknak, kiszolgáltatottaknak a helyzetére is, akik egyedül, számos testi és szellemi korlátozottsággal élnek, akiket a drogfüggőség tönkretett, akik börtönből szabadultak vagy idős koruk miatt magukra maradtak. A szentatya ennek kapcsán elmesélte Zoltán és felesége, Anna történetét is, aki tanúságot tettek erről a csapásról. A pápa megköszönte a tanúságtételt és köszönetet mondott azért is, hogy a házaspár elfogadta a Szentléleknek azt az indítását, amely arra hívta őket, hogy egy hajléktalanokat befogadó központot hozzanak létre. Elmondása szerint mélyen megérintette, hogy a házaspár az anyagi szükségletek mellett figyelmet fordít az emberek lelki sérültségére és méltóságára, gondoskodásuk kiterjed a magányukra és azért vívott küzdelmükre, hogy szeretettnek és befogadottnak érezzék magukat a világban.
Ferenc pápa beszédet mond az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a budapesti Rózsák terén, ahol szegényekkel és menekültekkel találkozik – mellette Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök. MTI/Máthé Zoltán
„Hordozzátok a szeretet illatát”
Anna azt mondta, hogy „Jézus, az élő Ige éppen a szívüket és a kapcsolataikat gyógyította, hiszen az ember belülről épülhet újjá” – vagyis újjászületik, amikor megtapasztalja, hogy Isten szemében ő szeretett és áldott. Ez vonatkozik az egész Egyházra is: nem elég csak kenyeret adni, ami a gyomrot táplálja, hanem az ember szívét is táplálni kell! – hívta fel a figyelmet Ferenc pápa. Mint fogalmazott, a tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segítségnyújtás, hanem az egész emberre figyel és Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani: olyan szeretet, amely segít visszanyerni szépségünket és méltóságunkat. A pápa ugyanakkor kiemelte: minden keresztény ember hivatása szeretni, de nagyon fontos fizikailag is megérinteni, támogatni a rászorulókat.
Ferenc pápa ezért arra bátorította a híveket, hogy mindig a szeretet nyelvén beszéljenek. Mint fogalmazott, Szent Erzsébet életének egyik epizódjában az Úr rózsává változtatta azt a kenyeret, amelyet ő a rászorulóknak vitt. Így van ez veletek is: amikor vállalkoztok arra, hogy kenyeret vigyetek az éhezőknek, az Úr kivirágoztatja az örömöt és az általatok nyújtott szeretettel illatosítja be életeteket – mutatott rá. Kívánom, hogy az Egyházban és a hazátokban mindig hordozzátok a szeretet illatát és arra kérlek titeket, hogy továbbra is imádkozzatok értem – zárta beszédét a szentatya.
(Forrás: MTI)
Ferenc pápa megérkezett Budapestre
2023. április 28.
Ossza meg ismerőseivel!
Megérkezett Ferenc pápa háromnapos apostoli látogatásra Magyarországra, repülőgépe pénteken néhány perccel 10 óra előtt szállt le a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. A katolikus egyházfő a megérkezése után elsőként, mintegy húszperces négyszemközti találkozón vett részt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a KDNP elnökével.
A repülőgépen az egyházfőt Michael Wallace Banach apostoli nuncius köszöntötte, majd Ferenc pápa lifttel hagyta el a gép fedélzetét.
Az egyházfőt állami részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, az egyház képviseletében Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Kocsis Fülöp érsek-metropolita fogadta.
Ferenc pápa megérkezik a budapesti Liszt Ferenc-repülőtérre 2023. április 28-án. Ferenc pápa mögött jobbról Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. MTI/Kovács Tamás
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadja Ferenc pápát a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely
Jelen volt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is.
A pápai delegáció tagja mások mellett Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok vezetője.
Gyerekek fogadják Ferenc pápát a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. MTI/Kovács Tamás
A repülőtéren száz gyerek is várta Ferenc pápát, közülük két, magyar népviseletbe öltözött gyerek kenyeret és sót adott át neki; a szentatya evett is a kínált kenyérből.
Ferenc pápát lelkes fiatalok fogadják a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely
A katolikus egyházfő a megérkezése után elsőként, mintegy húszperces négyszemközti találkozón vett részt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel.
Ferenc pápa a repülőtérről a budai Várba, a Szent György térre megy, ahol részt vesz a tiszteletére tartandó ünnepélyes fogadási ceremónián.
Ferenc pápa érkezését követően négyszemközti megbeszélést folytat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. Miniszterelnökség/Botár Gergely
Ezután az egyházfő a Sándor-palotában találkozik Novák Katalin köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd a karmelita kolostorban az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel.
Péntek délután Ferenc pápa a Szent István-bazilikában püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozik.
Ferenc pápa érkezését követően négyszemközti megbeszélést folytat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. Miniszterelnökség/Botár Gergely
Ferenc pápa szombat reggel magánlátogatást tesz a vak gyerekeket gondozó Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban. Ezt követően a budapesti Rózsák terén található Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban szegényekkel és menekültekkel találkozik, majd átmegy a szintén a téren lévő Istenszülő oltalma-templomba a görögkatolikus közösséghez.
Diákok integetnek zászlóval, amikor a Ferenc pápát szállító konvoj elhalad a Dózsa György térnél a budai Várba vezető úton. MTI/Illyés Tibor
Szombat délután a Papp László Budapest Sportarénában fiatalokkal találkozik, este pedig magántalálkozón fogadja a magyarországi jezsuita közösséget szálláshelyén, az Apostoli Nunciatúrán.
Ferenc pápa fogadása a Szent György téren. MTI/Koszticsák Szilárd
A vasárnap délelőtti Kossuth téri pápai szentmise után, magyarországi látogatása utolsó programjaként, az egyházfő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem információs technológiai és bionikai karán találkozik az egyetemi és kulturális élet képviselőivel.
Az egyházfő és a vatikáni delegáció repülőgépe a hivatalos búcsúztatást követően, vasárnap késő délután indul vissza Budapestről Rómába.
Novák Katalin köztársasági elnök katonai tiszteletadás mellett fogadja Ferenc pápát a Szent György téren. MTI/Koszticsák Szilárd
Ferenc pápa 2023. április 28-30-ai apostoli útjáról és a látogatásához kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámol a közmédia szinte valamennyi csatornája. A Duna tévécsatornán, illetve a Kossuth rádióban összesen hat – pénteken, szombaton és vasárnap is két-két – élő közvetítés lesz látható, hallható.
(Forrás: MTI)
Ferenc pápa látogatása politikai beállítottságtól függetlenül mindenkinek fontos
2023. április 25.
Ossza meg ismerőseivel!
Ferenc pápa látogatása politikai beállítottságtól függetlenül mindenkinek fontos – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten, a pápalátogatás biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs ülését követő sajtótájékoztatón. Kovács Zoltán a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kijelentette: minden készen áll Ferenc pápa pénteken kezdődő háromnapos apostoli látogatására.
Kovács Zoltán kiemelte: Ferenc pápa alapvetően apostoli látogatásra érkezik, de a rendezvényszervezés, a keretek biztosítása állami feladat.
Jelezte, az állam mindenben, így a helyszínválasztásokban, a programok tartalmában a Magyar Katolikus Egyház, illetve a pápai delegáció szándékai szerint, döntéseihez igazodva járt el.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: Ferenc pápa látogatása – noha a programok között van, amelyik érint állami vonatkozású témákat is – alapvetően apostoli, “lelki természetű” látogatás.
Ferenc pápa látogatása politikai beállítottságtól függetlenül mindenkinek fontos – mondta a politikus, majd azt kérte, a látogatás ideje legyen “treuga Dei”, vagyis Isten békéjének időszaka, a politikai harc a látogatás után folytatható.
Jelezte, a vasárnapi pápai szentmise helyszínéül szolgáló Kossuth téren az oltárépítés legfontosabb szempontja az volt, hogy minél többen elférjenek a téren.
Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke arról beszélt: Ferenc pápa látogatása nemcsak a katolikus hívőknek, hanem az egész magyar nemzetnek megtiszteltetés és örömteli találkozás lesz. Mivel Ferenc pápa egészségi állapota miatt vidékre nem látogathat el, a szervezők feladata, hogy mozgósítsák az országot és minden egyházmegye híveit, vezetőit Budapestre hívják – fűzte hozzá.
Kitért arra: a Papp László Sportarénába is hívtak határon túli fiatalokat, és a vasárnapi – mindenki számára nyitott – szentmisére is sokan érkeznek majd a határon túlról.
Tóth Tamás az MKPK titkára azt mondta: a programokat úgy szervezték meg, hogy azokon az egész ország, valamennyi magyarországi egyházmegye és szerzetesi közösség reprezentálva legyen.
A Kossuth téri szentmisére az MKPK az ilyenkor szokásos módon meghívta a környező országok püspöki konferenciáinak a delegációit is, akik örömmel jönnek el – tette hozzá Tóth Tamás.
Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatójának ismertetése szerint Ferenc pápa védelmét magyarországi tartózkodása idején a TEK látja el a nap 24 órájában, a társszervezetekkel, titkosszolgálatokkal együttműködve.
Kuczik János Zoltán országos rendőrfőkapitány-helyettes elmondta, a rendőri biztosítás kiterjed nemcsak a programok helyszínére, hanem ezeknek a helyszíneknek a megközelítési és távozási útvonalaira is, valamint lesznek rendőrök vasárnap a pályaudvarokon és a jelentősebb csomópontokon.
Egyes útszakaszokat, tereket időszakosan le fognak zárni, illetve bizonyos útvonalakon megállási és várakozási tilalmat vezetnek be. Ezekről a police.hu oldalon, illetve a kihelyezett táblákról lehet tájékozódni. Azt kérte, aki az érintett területen parkol, időben álljon el, mert a tilosban parkoló gépjárműveket a rendőrség elszállítja. Az elszállított autókról a 06-80-180-780-as zöld számon kérhetnek felvilágosítást tulajdonosaik.
A programokra érkezőket Kuczik János Zoltán arra kérte, használják a közösségi közlekedést, hozzátéve, a BKK külön oldalt működtet majd a pápalátogatás idején hasznos közlekedési információkról.
Elmondta azt is, vasárnap reggel 6 órakor kezdődik a beléptetés a Kossuth térre, ahova szeszesitalt, pirotechnikai eszközöket, üvegtárgyakat, fémtermoszokat, a közbiztonságra veszélyt jelentő, valamint távirányítású eszközöket, kerékpárt, rollert, élő állatot nem lehet majd bevinni.
Újságírói kérdésre válaszolva Kovács Zoltán jelezte, a Kossuth téri misére korlátozás nélkül várnak mindenkit, a többi programra csak a meghívottak léphetnek be.
Semjén Zsolt hozzátette: a vasárnapi szentmise kivetítőkön látható lesz a Kossuth tér körüli utcákon is.
Szintén kérdésre Semjén Zsolt hangsúlyozta, a pápalátogatáson mélységesen ellenzi bármilyen politikai szimbólum használatát.
Megjegyezte, szerinte Bayer Zsolt nem hirdetett békemenetet, hanem azt mondta, menjenek el a pápai misére azok, akik a békemenetre elmentek.
Semjén Zsolt ehhez hozzátette: ő szeretettel várja azokat is, akik kordont bontanak. A békemenet résztvevőitől kezdve a kordonbontókig mindenki jöjjön el a Kossuth térre, aki tiszteli Ferenc pápát – mondta, azt kérve ugyanakkor, hogy semmilyen politikai jellegű megnyilvánulás ne történjen a misén.
A magyar kormány és Ferenc pápa illegális bevándorlásról megfogalmazott, eltérő véleményét úgy értékelte, míg a pápa a világegyházat és a menekültek szempontjait képviseli, addig a magyar állami vezetők a magyar nemzetet. Tisztelettel meghallgatják a pápát, és a karitatív szervezetek támogatásával igyekeznek segíteni a menekülteket, ugyanakkor kötelességük megvédeni a magyar népet az illegális migráció következményeitől.
A szexuális visszaélésekről Semjén Zsolt hangsúlyozta, a magyar állam szempontjából teljesen érdektelen, hogy az elkövető milyen foglalkozású, mindenkire ugyanazok a törvények vonatkoznak. Megjegyezte, az egyházi szabályok sokkal szigorúbbak mint az államiak.
Szintén kérdésre válaszolva Kovács Zoltán elmondta, nincs tudomásuk a pápalátogatás idejére szervezett demonstrációról.
A költségekről szólva azt mondta, a pápalátogatás költségeit az állam fedezi, a pontos összegről – biztonsági okokból – csak a látogatás után adnak felvilágosítást.
Ferenc pápa április 28. és 30. között tesz apostoli látogatást Magyarországon, a pápalátogatás minden részletéről beszámol a közmédia.
Az evangélium egyetemes, érvényes a politika és a társadalom területén is. A kereszténydemokrácia a természet rendjén alapul, ami az egyház, vagyis az evangélium tanításán nyugszik – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Kereszténydemokrata Vezetők Giesswein Sándor I. Szakmai Napján szombaton Lakiteleken. A tanácskozáson mintegy 200 KDNP-alapszervezet és vármegyei szervezet vezetője vett részt, köztük országgyűlési képviselők, polgármesterek, önkormányzati képviselők.
Semjén Zsolt kiemelte: „nem az egyház mozog a pártokhoz képest, hanem a pártok mozoghatnak szabadon az egyházhoz képest. Mi, kereszténydemokraták állunk közel az egyházhoz, nem pedig azt várjuk, hogy az egyház álljon közel hozzánk. Az egyház akkor működik együtt egy politikai erővel, ha az keresztény értékeket képvisel”.
Semjén Zsolt előadásában kitért arra, hogy a kereszténydemokrácia a természet rendjéből, a teremtés rendjéből indul ki, a kereszténydemokrata politikus pedig arra vállalkozik, hogy a közéletben képviselje az egyház társadalmi-szociális tanítását.
A KDNP elnöke elmondta: a keresztény politikusoknak küldetésük van a közéletben. A ránk bízott értékek és érdekek szempontjából fontos, hogy ott legyünk a színtereken – tette hozzá.
Semjén Zsolt három fontos, sajátos karakterét emelte ki a Kereszténydemokrata Néppártnak: az egyetlen történelmi párt, az egyetlen világnézeti párt és az egyetlen keresztényszociális párt ma Magyarországon.
Rendkívül sikeresnek nevezte a Fidesz-KDNP-pártszövetség működését, amely másfél évtizede a választók abszolút többségének bizalmát élvezi, ami példátlan Európában.
A miniszterelnök-helyettes előadásában hangsúlyozta az aktuális, háborús helyzetre való tekintettel a béke fontosságát: minél előbb legyen tűzszünet, kezdődjenek el a béketárgyalások. Határozottan kijelentette: „magyar katona ebbe a háborúba nem fog menni, Magyarországon keresztül nem mehet fegyver Ukrajnába és Magyarországról másik ország ellen támadás nem indulhat.”
Előadása végén Semjén Zsolt két alapvető elvárást fogalmazott meg a kereszténydemokrata politikusokkal szemben: legyenek erkölcsileg tisztességesek és hatékonyan képviseljék a keresztény értékeket.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Kereszténydemokrata Néppártba (KDNP) történő belépését jelentette be a kisebbik kormánypárt elnöke pénteken Budapesten.
Semjén Zsolt a Parlamentben a közmédiának elmondta: öröm és megtiszteltetés Szili Katalin csatlakozása a KDNP-hez.
Mint mondta, Szili Katalin nemzeti elkötelezettsége, az egyházak iránti szimpátiája, hozzájuk kötődő szolgálata mindig ismert volt. A KNDP kereszténydemokrata, keresztényszociális pártként mindig azonos volt a szociális értékek, a családok képviseletével.
Felidézte, hogy Szili Katalin a gyurcsányi időkben, amikor a Magyar Állandó Értekezletet megszüntetve megakadályozták az összmagyar együttműködést, házelnökként létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amivel átmentette a magyar-magyar párbeszédet.
A volt házelnök emellett az elmúlt időszakban a nemzetpolitika területén óriási szolgálatot lát el, az autonómia koncepciók kidolgozásával, testre szabásával az egyes nemzetrészek vonatkozásában – tette hozzá.
Kereszténydemokrata Néppárt közössége áll hozzá legközelebb. A belépéssel formálisan is csatlakozik, ahhoz a közösséghez, ahová eddig is tartozott – mondta.
Hazataláltam, és ha szolgálhatom úgy a nemzetet, hogy vállaltan egy értékrendet is szolgálok, akkor ezt szívesen teszem – fogalmazott a politikus.
Kitért arra is, hogy örömmel vállalta a miniszterelnök felkérését a nemzetpolitikai ügyek szolgálatára. Megjegyezte, a szocialista pártban való politizálása idején is mindig kereszténynek és nemzetinek tartották, ott is mindig kilógott a sorból. Az elmúlt 12 évben a Fidesz-KDNP nyilvánvalóvá tette, hogy szociálisan is elkötelezett. Példaként említette a családpolitikát, a szociálpolitikai intézkedéseket, a demográfiai, nemzetpolitikai ügyeket.
Szili Katalin szólt arról, hogy a határon túli magyarságra is kiterjesztették a családpolitikai kedvezményeket.
Kiemelte a jelenlegi kormánypártok nemzeti és keresztény elkötelezettségét, belépésével a keresztény és nemzetek Európáját is szolgálja.
Hargitai János, a KDNP Baranya vármegyei elnöke elmondta, örömmel és egyhangúlag támogatták Szili Katalin felvételét.
(Forrás: MTI)
Fontos, hogy a lengyel-magyar testvéri együttműködés Európában meghatározó példává váljon
2023. március 22.
Ossza meg ismerőseivel!
A keresztény Lengyelország és a keresztény Magyarország szoros kapcsolata azért fontos napjainkban is, hogy ez a testvéri együttműködés Európában meghatározó példává és erővé váljon – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Budapesten.
A kereszténydemokrata politikus a magyar-lengyel barátság napja alkalmából az Országház Vadásztermében rendezett zongoraesten mondott köszöntőjében hangsúlyozta: a lengyel és a magyar nép se genetikai, se nyelvi rokonságban nem áll egymással, barátságuk mégis “szemet szúrt” Európa aktuális birodalmi hatalmasságainak.
Semjén Zsolt példaként említette, hogy az 1849-es világosi fegyverletételt követő megtorlások idején Haynau Mieczyslaw Woroniecki herceget azért küldte bitófára, “mert szimbolikusan a magyar-lengyel barátságot is ki akarta végeztetni”.
“Ám, ahogy Haynau nem tudta szétvágni a két nemzet közötti szoros köteléket, a következő évszázadokban kudarcot vallott Hitler és Sztálin is” – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes. Egyúttal rögzítette: “kudarcba fognak fulladni azok a támadások is, amelyek a minap a “nagy és szent pápát, II. János Pált” érték.
Emlékeztetett arra, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) állásfoglalásában a leghatározottabban visszautasította II. János Pál lejáratását célzó kampányt, hiszen – mint fogalmazott – “azt az embert támadják, akinek Közép- és Kelet-Európa népei a szabadságukat köszönhetik”.
Semjén Zsolt ezen a ponton Konrad Sutarskit, a több évtizede Magyarországon élő lengyel írót, szerkesztőt, a Lengyel Múzeum igazgatóját idézte, aki 2015-ben azt írta: “a kereszténység elleni támadásokat a kilétét rejtegető, nemzetközi globalista, pénzügyi-gazdasági erőközpont szervezi”, amely azért, hogy Európa gazdaságát az uralma alá hajtsa, igyekszik erkölcsi értékeket relativizálni, háborús konfliktusokat gerjeszteni, a kulturális-szellemi életet sekélyesíteni, gyűlöletet előidézni”.
Szólt arról, hogy a lengyel-magyar barátságra mindkét ország úgy tekint, mint ami magától értetődik és megingathatatlan. Mint utalt rá, ennek az evidenciának a deklarálásaként az Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította és március 16-án hasonló határozatot hozott a lengyel szejm is.
Semjén Zsolt köszöntőjében részletesen kitért a magyar és a lengyel nemzet közös történelmére, a különböző történelmi korokban egymásnak nyújtott segítségre, kölcsönösségre, továbbá a kulturális és vallási kapcsolatokra. Majd a két nép közti barátság egyik legbeszédesebb bizonyítékának nevezte, hogy Európa legstabilabb határa a 11. század és 1920 között fennálló lengyel-magyar határ volt.
A miniszterelnök-helyettes a szavait az idén 200 éve született Petőfi Sándor Bem tábornokról írt versének sorait is idézve úgy zárta: “éljen a lengyel-magyar barátság!”.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke Kövér László házelnök köszöntő szavait is tolmácsolva arról beszélt, hogy hogy az ezeréves lengyel-magyar barátság története, “akárcsak az emberi barátságok története, mindig változó intenzitású, és olykor még konfliktusokkal is lehet terhes”. “Az igazi barátok ugyanis képesek egymást meghallgatni, (…) megérteni és végül azt is elfogadni, hogy nem mindenben látjuk egyszerre azonosan a világot” – hangoztatta.
Az esemény résztvevőit Barbara Bartus, a szejm lengyel-magyar baráti tagozatának elnökhelyettese és Sebastian Keciek, Lengyelország magyarországi nagykövete köszöntötte.
