Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint, ha nem állunk a sarkunkra, úgy járunk, mint az egyszeri béka, amelyik észre sem vette, hogy szépen lassan megfőzték. A KDNP elnöke Szegeden, a Heller Ödön Művelődési Házban tartott nemzeti konzultációs lakossági fórumon rámutatott: úgy főzték meg Európát, úgy váltak bizonyos nyugati államai kevert népességű és bevándorló országgá, hogy az őslakosság, ez európaiak észre sem vették.

– Ami ma Európával történik, az kísértetiesen emlékeztet arra ez elég szörnyű kísérletre, amit békafőzésnek hívnak – szólt az egybegyűltekhez nemzeti konzultációs fórumán Tápén Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes a Heller Ödön Művelődési Házban elmondta, ha betesznek egy fazék hideg vízbe egy békát, s hirtelen melegítik, akkor kiugrik, mert működik életösztöne. Ám ha lassan kezdik melegíteni a vizet, akkor az állat nem érzékeli, hogy felforr a víz és elpusztul. Semjén Zsolt szerint ugyanez történik migrációs ügyben Európában. – Úgy főzték meg Európát, úgy váltak bizonyos nyugati államai kevert népességű és bevándorló országgá, hogy az őslakosság, ez európaiak észre sem vették – magyarázta.

Semjén Zsolt a migrációban azt látja a legnagyobb problémának, hogy a folyamat nem fordítható vissza, nem lehet meg nem történtté tenni. Példaként elmondta, 2010 előtti szocialista kormányok az államcsőd szélére vitték hazánkat, brutális volt a gazdasági visszaesés, az egekben volt az államadósság. Ezen azonban évek kemény munkájával túlvan hazánk. Mint ahogy egy lerombolt épületet is újra lehet húzni, még ha sok pénzbe is kerül, újra lehet telepíteni egy gyümölcsöst, amely a tűz martalékává válik, ám a migrációs folyamatot nem lehet visszacsinálni. – Amelyik ország elesett a migráció által, az soha többé nem lesz az, mint korábban volt. Ha egyszer az iszlám invázió elözönli Magyarországot, soha többé nem fogunk tudni tőlük megszabadulni – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, ezért nem szabad most hagynunk, hogy megfőzzenek minket, mint a békát a fazékban.

(Forrás: szeged.ma)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint „Gyurcsány Ferenc egy senkiházi hazaáruló”. Ezt a Hír Tv-nek és az Echo Tv-nek nyilatkozva mondta el hétfő este a KDNP elnöke, amikor a külhoni magyarság szavazati joga elleni aláírásgyűjtésről kérdezték. A kereszténydemokrata politikus rámutatott: „a magyar társadalomban teljes konszenzus van a tekintetben, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, az pedig, hogy ez a Gyurcsány nevű ember mit beszél a parlamenten kívülről, teljesen érdektelen”.

Semjén Zsolt kifejtette: „a magyar társadalomban teljes konszenzus van a tekintetben, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság. (….) Az állampolgárságtól elválaszthatatlan a szavazati jog, és a külhoni magyarságot megilleti az autonómiáknak a különböző formái.”

Arra a kérdésre, hogy mi történik abban az esetben, ha a külhoni magyarság szavazati joga ellen gyűjtött aláírások meglesznek, és Gyurcsányék valamilyen módon népszavazást szeretnének, a KDNP elnöke így válaszolt: „Természetesen nem lesznek meg az ilyen aláírások és ez a kérdés alkotmányosan eldőlt. Az, hogy néhány nemzetáruló csatlakozik hozzá (Gyurcsány Ferenchez), ennek megint csak nincs jelentősége.”

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Mindszenty József bíboros, hercegprímás erkölcsi iránytű volt a Magyarországon és a diaszpórában élő magyarság, valamint a világ számára is – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Mindszenty József szobrának átadási ünnepségén hétfőn Budapesten, a VIII. kerületben.

Semjén Zsolt Mindszenty József háromszoros iránytű szerepéről beszélt.

Kijelentette, a bíboros iránytű volt a diktatúrák idején: kimondta, hogy mind a faji megkülönböztetésre épülő nemzetiszocializmus, mind az osztálygyűlöletre épülő szocializmus ellentétes a természet rendjével, a természetjoggal és különösen a keresztény tanítással.

Úgy fogalmazott: “akinek volt bátorsága ellene mondani a barna diktatúrának, annak volt erkölcsi alapja ellene mondani a vörös diktatúrának; aki fölemelte szavát a nyilas időkben, annak volt erkölcsi alapja, hogy fölemelje a szavát a kommunista időkben. Ezért vértanú sorsú bíborosunk személyében jelzi a nácizmus és a bolsevizmus lényegi hasonlóságát, mert mindkettő neopogány, mindkettő istentelen és embertelen.”

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a hercegprímás Nyugat-Európa számára is iránytűvé vált, hiszen a forradalmárok és a bíboros szenvedése “felnyitotta a szemét” azoknak a nyugat-európai országoknak, amelyek csak egy lépésre voltak a szabadon választott kommunizmustól – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Hozzátette: a bíboros missziós útjai során erkölcsi iránytűvé vált a diaszpórában élő magyarság számára is, látogatásainak hatása mind a mai napig érződik az anyaországtól elszakított magyar közösségek életében.

Semjén Zsolt szólt arról, évtizedeken át hangoztatott vád volt, hogy Mindszenty József illetéktelenül avatkozott bele politikába. Csakhogy – mutatott rá a KDNP-s politikus – az 1937. évi 11. törvénycikk felsorolta az ország alkotmányos méltóságait, és ebben a sorban a hercegprímás az ötödik helyen állt, vagyis Mindszenty József alkotmányos és állampolgári kötelességét teljesítette.

Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), a VIII. kerület polgármestere úgy fogalmazott, Mindszenty József bíboros egész életében példát mutatott hitből, bátorságból és hazaszeretetből. Személye meghatározó volt a 20. századi magyar történelemben, kiemelkedő életútja, tanítása, kiállása a világban szétszóródott magyarságért nemcsak egyházi vezetőként, hanem a közélet alakítójaként is múlhatatlanná teszi érdemeit.

Felidézte, a bíboros 1948-ban vált a kommunisták ellenségévé, amikor az egyházi iskolák államosítása után úgy rendelkezett, hogy a papok és szerzetesek nem vállalhatnak állást az ateista és magyarellenes felfogást terjesztő intézményekben. Ennek következményeként 1948 decemberében letartóztatták és életfogytiglani fegyházra ítélték, végül 1956-ban szabadult ki.

Kocsis Máté elmondta, a bíboros 1949 és 1954 között a József utca és a Tolnay Lajos utca sarkán álló akkori ÁVH-s börtönben raboskodott, ezért állították fel most itt a szobrát.

Mindszenty József egészalakos bronz szobrát, Hermann Zsolt szobrászművész alkotását Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek áldotta meg.

Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József volt. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott.

Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, akkor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilikában.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Csukás István író, költő; Kiss Anna költő, drámaíró és Dévényi Sándor építész vehette át a Nemzet Művésze elismerést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és Fekete Györgytől, az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) leköszönő elnökétől pénteken a fővárosi Pesti Vigadóban.

Az ünnepélyes díjátadón Fekete György hangsúlyozta: a díjat kiérdemelt alkotók az elmúlt évtizedekben képességeik kivirágoztatásával egyfolytában bizonyították a nemzet iránti hűségüket.

A címmel kitüntetett alkotók “küldöttek”, akik nem tekintik véletlennek az életüket, hanem úgy gondolnak képességeikre, tehetségükre, mint amit meg kell termékenyíteni, műalkotásokban visszaadni a Teremtőnek – fogalmazott.

Csukás István sokműfajú életművéért, valamint az ifjúsági irodalom kiemelkedő és értékteremtő gyarapításáért kapta a kitüntetést. Korai költészetében a nagyvárosba került értelmiségi önmagára és otthonra találásáról számol be, későbbi verseiben központi elem a himnikus életszeretet, amelynek más hangvételű dalai az elmúlásról szóló versei – hangzott el a laudációban.

A mesealakjaival hatalmas népszerűséget szerző Csukás István a díj átvétele után azt mondta: nincs csodálatosabb, mint a magyar gyermekirodalom, amely egyenrangú társa a felnőtteknek szóló magyar irodalomnak.

Kiss Anna különleges, népi folklorisztikus elemekkel átszőtt nagyhatású költői világa, a líra és a dráma műfajában is kiemelkedő életművéért részesült az elismerésben. A laudáció szerint a költőnő alkotásai a folklór, a mese, a ballada, az archaikus népdal, a régi magyar költői nyelv elemeiből építkeznek. Életművének középpontjában a régi idők civilizációs tartalmait, az archaikus és népi kultúrát integráló művei állnak, de jelentősek a saját koráról írt versei és nyolc mesekönyve is.

A művészetek hatása rendkívüli az emberi életre – emelte ki Kiss Anna, aki felidézte: orvostanhallgatóként egy katartikus zenei élmény – Bartók Béla első hegedűversenye – hatására döntött élete megváltoztatása és a költészet mellett.

Dévényi Sándor a magyar organikus építészet értékeinek gyarapítása, városképformáló munkássága, valamint oktatói tevékenysége elismeréseként vehette át a díjat. A laudáció szerint a pécsi kötődésű alkotó műveit formai játékosság, expresszív, olykor ironikus koncepció jellemzi. Épületeihez szervesen hozzátartozik a szín mint a formát alátámasztó, az épületet magyarázó, értelmező elem.

Életünk 90 százalékát épített környezetben töltjük el. Ha ez a környezet egy tehetséges építészeti gondolat szüleménye, akkor az építész hozzájárult mindannyiunk boldogságához – fogalmazott Dévényi Sándor, az MMA alelnöke.

A Nemzet Művésze díjat az MMA kezdeményezésére azzal a céllal hozta létre az országgyűlés 2013-ban, hogy a legkiemelkedőbb művészek számára méltó életkörülményeket biztosítson életjáradék formájában.

Az elismerés egyidejűleg legfeljebb 70, a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet és a cirkuszművészet területén jelentős értéket létrehozó, Kossuth-díjjal kitüntetett alkotó számára adományozható.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az ökumené nem az önfeladás vagy a relativizálás, hiszen a protestantizmus, az ortodoxia is a maga örökségét adja az egyetemes kereszténységnek – hangsúlyozta Semjén Zsolt. Hozzátette: az égi hazához is hűtlen, aki a földi hazának a sorskérdései elől dezertál. Cikkünk végén teljes terjedelmében közöljük a miniszterelnök-helyettesnek a Parlament felsőházi termében, a reformáció emlékülésen megtartott beszédét.

A politikusnak kötelessége, hogy megvallja hitét, azt, hogy vannak dolgok, amelyek a közéleti csatározások fölött állnak – jelentette ki Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere azt mondta, a hitbeli hovatartozást és annak megvallását könnyű gúny tárgyává tenni, és ezt előszeretettel meg is teszik azok, akik nem értik, mit jelent hívő embernek lenni.

Balog Zoltán szerint azonban nemcsak el kell viselni, hanem örülni is kell a viccelődésnek és a gyalázkodásnak, mert jelzi, hogy “számítunk”, hogy ellenfélnek tekintenek azok, akik a vallást, az egyházakat ki szeretnék szorítni a közéletből.

A miniszter szólt arról is, hogy az a közéleti ember, akinek nincs megtartó, lelki közössége, az előbb-utóbb el fogja felejteni, hogy nem önmagáért, nem önmagának beszél, szónokol és hoz döntéseket.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról beszélt: mindannyiunknak fel kell tennie a kérdést, hogy a keleti és a nyugati kereszténység, majd a katolicizmus és a protestantizmus különválásával “nem szakítottuk-e el Krisztus varratlan köntösét”, hiszen ő “szenvedése előtt azt kötötte a lelkünkre, hogy legyetek egyek”.

Ha őszinte vagyok, felekezettől függetlenül foszlányokká szaggattuk Krisztus varratlan köntösét, mégis azt gondolom, hogy van okunk az ünnepre – fogalmazott, azzal magyarázva ezt, hogy “a Szentlélek valahogy mégis úgy intézte, hogy mégis mindannyiunknak a saját lelkiségében, a Szentlélek munkája által gyarapodtunk, és az egyetemes kereszténységben, a saját örökségünk révén gazdagítjuk egymást”.

Éppen ezért, hangsúlyozta, az ökumené nem az önfeladás vagy a relativizálás, hiszen a protestantizmus, az ortodoxia is a maga örökségét adja az egyetemes kereszténységnek. “Pont azért van okunk az ünneplésre, mert a Szentlelket ünnepeljük, aki a mi bűneinkből is valami jót tud kihozni mégpedig azt, hogy végeredményben mindannyian gazdagodtunk” – tette hozzá.

Semjén Zsolt megjegyezte: a protestantizmus a katolikus egyházat is saját elveinek tisztázására késztette, segítve a megszabadulást sok “történelmi portól, sártól”. Hozzátette: “katolikus hitünk sokat gazdagodott a protestantizmus kihívása és gazdagsága által”.

Szólt arról is: a magyar nemzet megmaradása szempontjából is lényeges volt a protestantizmus, hiszen elindította a nemzeti nyelviséget. “Azt is a protestantizmustól tanultuk, hogy Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, és azért valamiképpen az égi hazához is hűtlen, aki a földi hazának a sorskérdései elől dezertál” – jelentette ki Semjén Zsolt.

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke a reformáció emlékévet értékelve kiemelte: ügyelni kell, hogy “a lelkes ünneplés során ne veszítsük el a lényeget”. A cél, hogy emlékezzünk azokra az erős és jó lelki alapokra, amelyeket a reformáció a 16. században újra felfedezett és helyreállított.

Úgy fogalmazott: “ma, a nagy felejtés, értelem- és értékvesztés korában nagyon felértékelődik a józan és tartalmas emlékezés. Korunk egyik veszélye ugyanis a tömeges felejtés, az akut amnézia. Az információ és kommunikáció korában az emberiség rohamosan felejteni kezdett. És a ragályos felejtésben a legveszélyesebb az Istenfelejtés – tette hozzá az evangélikus püspök.

A reformáció emlékévében szerte a világon és Magyarországon is arra emlékeznek, hogy Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét.

Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédét.

Kedves Testvérek!

Jézus Krisztus főpapi imájában, szenvedése előtt, azt kötötte a lelkünkre, hogy: legyetek egyek! Fel kell tenni tehát a kérdést mindannyiunknak, hogy nem szakítottuk-e szét Krisztus varratlan köntösét? Katolikusok és ortodoxok elszakítottuk 1054-ben. Aztán nyugaton továbbszakítottuk. Foszlányokká szaggattuk Krisztus varratlan köntösét.

És mégis van okunk erre az ünnepségre. Az ünnep pedig az, hogy a Szentlékek valahogy mégis úgy intézte, hogy gazdagodtunk. Az egyetemes kereszténységben a saját örökségünk révén gazdagítjuk egymást. Az ökumené nem az önfeladás és nem is a relativizálás, hanem pontosan az, hogy a protestantizmus a protestáns örökséget adja az egyetemes kereszténységnek, így például a Szentírás szeretetét, vagy ugyanígy az ortodoxia a liturgiáját, az ikonokat, mindenki a saját lelkiségét. Az ökumené az öltés, amivel valamiképpen összevarrjuk Krisztus köntösét. Pont azért van okunk az ünnepségre, mert a Szentlelket ünnepeljük, aki a mi bűneinkből is valami jót tud kihozni. Mégpedig azt, hogy végeredményben mindannyian gazdagodtunk egymás által. Az egyetemes kereszténység gazdagsága az ortodox, katolikus, protestáns gazdagság összességében áll fenn.

Katolikusként is hadd mondjam azt, hogy ha nem lett volna protestantizmus, akkor aligha lett volna Tridenti Zsinat, ahol a római egyháznak el kellett dönteni, hogy mi az, ami a katolikus hitletétemény, és mi az, ami nem. Mennyi történelmi törmeléktől szabadultunk meg ezáltal! Kalkedon és a II. Vatikáni Zsinat közötti ezer év legnagyobb zsinata a Tridenti Zsinat volt, ami nem lett volna, ha nincs protestantizmus, ha nincs a három sola. Ez kényszerítette a katolikus egyházat, hogy tisztázza a hitét a szabad akarathoz, a jócselekedetekhez, a szenthagyományhoz, az eucharisztiához. Ezért mondom, hogy a protestantizmus kihívását és gazdagságát katolikus szempontból is értékelnünk kell. Ami emberi rárakódás, az eltűnik, de ami az Istentől van, az megmarad. Az ökumené Istentől van, hogy az egyetemes kereszténységünket gazdagítsa a protestantizmus öröksége, az ortodoxia öröksége, a katolikusság öröksége.

Hasonlóan van ez a magyar nemzet vonatkozásában is. Nem ülnénk itt magyarként és nem beszélnénk most magyarul, s talán magyar nemzet sem lenne, ha nem lett volna – szimbolikusan szólva – Szenczi Molnár Albert és Pázmány Péter, – és megkockáztatom – ha nem lett volna reformáció és nem lett volna ellenreformáció, mert ha nem lett volna magyar nyelvű Biblia, magyar hitvitázó irodalom, a magyar nyelvünk sem lenne ilyen erős. Ezért a mi vezércsillagunk az, amit a katolikus Pázmány küldött Bethlen Gábor protestáns Erdélyébe, hogy: „mi azért tartsunk jó korrespondenciát, mert különben gallérunk alá pökik az nímöt”. A mindenkori nímöt.

És a magyar nyelvű Szentírás tudatosította: hogy Jézus Krisztusban minden nemzet története üdvtörténetté lett. Így, mivel minden nemzet története valamiképpen az üdvtörténet része, így a mi magyar nemzetünknek a története is üdvtörténet. Ezért Isten népeként, Isten magyar népeként, a láthatatlan egyház tagjaiként látható egyházainkban zarándokolunk Isten Országa felé. Ezért mondhatjuk ma egy lélekkel: Omnia ad maiorem Dei gloriam, Soli Deo gloria!

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes csütörtök este a dél-törökországi Antalya városában újra megnyitotta a tiszteletbeli konzuli hivatalt, amelynek működése a korábbi tiszteletbeli konzul lemondásával 2016 júliusától ideiglenesen szünetelt.

A tisztséget mostantól Kaan Karakaya idegenforgalomban tevékenykedő török üzletember tölti be. Hivatalának kiemelt szerepe lesz a Magyarország és Törökörszág közötti turizmus fellendítésében, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében, a kereskedelem élénkítésében és a magyar állampolgárok érdekvédelmében is.

Semjén Zsolt az ünnepélyes beiktatáson hangsúlyozta: az utóbbi évek során Magyarország és Törökország kapcsolatai immár a stratégiai partnerség – azaz a kölcsönös értékek, érdekek és bizalom – jegyében fejlődnek. A politikus elmondta: Budapest és Ankara célja az, hogy minél több nagy volumenű és hosszú távon is meghatározó közös projektet indítson be mindenekelőtt a gazdaság, de más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó területen is.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: ezt a törekvést tükrözte, illetve erősítette Orbán Viktor miniszterelnök június végi ankarai látogatása és a Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ehhez kapcsolódó harmadik ülése.

Semjén Zsolt rámutatott: a kormányok és az irányításuk alá tartozó intézmények meghatározó szerepet játszanak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében, ugyanakkor a baráti kapcsolatok fenntartásában és erősítésében legalább ennyire fontos a civil szféra területén megvalósuló együttműködés is.

Kifejtette: Antalya városa, de az egész tartomány, sőt a térség a törökországi idegenforgalom méltán híressé vált egyik fontos központja, amely a magyar turisták számára is vonzó úti cél. Kölcsönös érdekünk, hogy fejlődjenek idegenforgalmi kapcsolataink, egymás országait állampolgáraink minél nagyobb számban keressék fel. A kétoldalú turizmus fejlődése országaink között nem csupán anyagi haszonnal jár, hanem a civil kapcsolatok további bővüléséhez is vezet.

A miniszterelnök-helyettes végül jelezte: a magyar kormány elhatározott szándéka, hogy Törökországban tovább bővítse a tiszteletbeli konzulok hálózatát.

Kiss Gábor ankarai magyar nagykövet beszédében  hangsúlyozta: Antalya esetében nagy szükség van a folyamatos magyar jelenlétre, a tiszteletbeli konzul vezette képviseletre. Antalyába és környékére egyre nagyobb számban érkeznek magyar turisták is. Ahhoz, hogy ez a tendencia folytatódjon, további népszerűsítő kampányokra és minél több elégedetten távozó vendégre van szükség – hívta fel a figyelmet Kiss Gábor.

Az új tiszteletbeli konzul hatásköre Antalya székhellyel Burdur és Isparta tartományokra terjed ki.

Magyarországnak jelenleg világszerte 103 országban 244 tiszteletbeli konzul nyújt segítséget ahhoz, hogy az adott térségben Budapest tovább erősítse kapcsolatait és jelenlétét. Törökországban Rodostó, Kütahya, Izmit, Izmir, Kayseri és Adana központú tiszteletbeli konzulátusok működnek.

A csütörtöki ceremónián sokak mellett részt vett Ahmet Yildiz török külügyminiszter-helyettes, Nurettin Ates, Antalya tartomány kormányzójának helyettese, valamint Erdogan Erken, aki Rodostóban (Tekirdag) már több évtizede betölti a tiszteletbeli konzuli tisztséget.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A történelmi tapasztalat arra kötelez bennünket, hogy “Magyarország soha többet nem eshet el”, nem eshet el az iszlám hódítás által, és nem engedhetjük meg, hogy “belülről foglalják el Magyarországot” – jelentette ki Semjén Zsolt.

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, miniszterelnök-helyettes a nemzeti konzultációról tartott lakossági fórum előtt, sajtótájékoztatón azt mondta: ami most az Európai Unióban történik, kísértetiesen hasonlít arra, ahogy 1541-ben az iszlámhitűek mint “városnézők” elfoglalták Buda várát, mivel “most éppen migránsként foglalják el belülről Európát”.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az illegális migráció kezelésével kapcsolatban “Brüsszel politikája három jelzővel illethető: törvénytelen, antidemokratikus és inkorrekt”.

Kifejtette: törvénytelen, mert nem tartják be a dublini szerződést, amely szerint illegálisan senki nem léphet be az EU területére. A brüsszeli bürokrácia, “amelyik azon mesterkedik, hogy az illegális migráció bejöjjön Európába”, megsérti a dublini szerződést, ugyanakkor Magyarország azt “pontosan és precízen betartja”.

Brüsszel politikáját antidemokratikusnak nevezte a KDNP elnöke, mert “elfelejtették” megkérdezni a német vagy az európai polgárokat, hogy akarnak-e tömegesen együtt élni az iszlámmal. A magyar kormány demokratikus, mert népszavazáson és nemzeti konzultáción is megkérdezte erről az embereket, “és a magyar nép azt mondta, hogy nem akar”.

Semjén Zsolt szerint inkorrekt, amit Brüsszel csinál, mert a migránsok közül kiválogatják azokat, akiknek szakmájuk van, nyelvet tudnak és “használhatók”, őket megtartják, “a többit pedig átlőcsölik a magyaroknak, cseheknek, lengyeleknek, románoknak és a többieknek”. Ez az eljárás inkorrekt a migránsokkal szemben is, mert “ők áldozatok”.

Ezek az emberek a clintoni amerikai külpolitika áldozatai, amely “az arab tavasznak nevezett folyamat során ideológiai okokból tönkretette – az olyan, amilyen, de – működő államokat” Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Aszad Szíriája “nem volt leányálom, de kisebb rossz volt, mint az Iszlám Állam” – hangoztatta a politikus.

Úgy folytatta, hogy az amerikai politika megnyitotta Ázsia és Észak-Afrika felől a “migránsáradatot” Európa felé, miközben ezek a migránsok áldozatai saját rossz kormányuknak és az embercsempészeknek is. Ezekkel az emberekkel elhitették, hogy Angela Merkel német kancellár és az európai uniós bürokrácia “meghívta őket”, elvergődtek idáig, de most a németek azt mondják, mégsem fogadják be őket.

“Ennél sokkal korrektebb, amit mi mondunk, hogy ne induljatok el, ne égessétek fel magatok mögött a házatokat, otthonotokat, mert nem fogunk beengedni titeket.” Mi azt ajánljuk, hogy Magyarország erején felül segítséget küld oda, ahol ezek az emberek élnek, “építsünk ott kórházat, iskolát, segítsünk nekik, hogy emberi életet élhessenek a szülőföldjükön” – mondta Semjén Zsolt.

Azért fontos a nemzeti konzultáció, hogy azt tudjuk mondani, “a magyar társadalom a kormány mögött van, s ezzel az erővel tudjunk harcolni Brüsszellel azért, hogy ne legyen illegális migráció, ne legyen tömeges áttelepítés”, Magyarország ne legyen kitéve sem a terrorizmus, sem a bűnözés veszélyének – hangoztatta.

A miniszterelnök-helyettes azt is hozzátette: nem szeretné, hogy a gyermekei és az unokái “a saría árnyékában éljenek”, márpedig ahol tömegesen megjelenik az iszlám, “ott előbb-utóbb követelni fogják az iszlám jog bevezetését, “nemcsak a muszlimokra, hanem mindenkire, aki az adott területen lakik”. Azt akarjuk, hogy “Szent István országa ne legyen kalifátus”.

Bizonyos nyugati országok véleménye azért “nem releváns, mert ők már elvesztek”. Franciaországban ez az utolsó francia generáció, “amelyik még francia életet élhet”, a németek pedig az “elveszés állapotában vannak” – hangsúlyozta.

Mi, a közép-európai V4-ek “még biztosan élhetünk magyar, cseh, lengyel, szlovák életet”. Mi nem akarjuk megmondani a franciáknak, hogy kivel éljenek együtt, “de ők se akarják megmondani, hogy mi kivel éljünk együtt”, soha nem írtunk alá az EU-val olyan megállapodást, “amelyben lemondtunk volna a szuverenitásunkról, hogy kit engedjünk be az országunkba” – jelentette ki Semjén Zsolt.

Vigh László, Zalaegerszeg térségének fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy Magyarország jó úton jár, Zalaegerszegen sem kell egy rendezvény miatt “betontömböket kirakni az utca elejére, hogy a kamionokat megfékezzük”, nem kell biztonsági szolgálatokat felkérni arra, hogy védjék meg a polgárok testi épségét. “Ez egy nyugodt, békés, konzervatív ország, mi ezt a miliőt szeretnénk megőrizni”, ehhez kell az emberek felhatalmazása a nemzeti konzultáción.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarországi gyógykezelést ajánl a magyar kormány a csütörtöki kairói terrortámadásban megsérült kopt papnak – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Az egyiptomi kopt ortodox egyház sajtóirodája pénteken közölte, hogy meggyilkoltak egy kopt keresztény papot Kairó északkeleti Asz-Szalam nevű külvárosában. Egy kairói férfi volt a támadó, akit őrizetbe vettek. Kopt portálok tudósítása szerint a támadásban egy másik kopt pap megsebesült.

Semjén Zsolt a kormány együttérzését fejezte ki az egyiptomi keresztény közösségnek a támadás miatt. “A kopt közösséget keresztény szolidaritásunkról biztosítjuk; a jövőben is számíthatnak Magyarország segítő kezére” – írta.

A megsérült papnak magyarországi gyógykezelést ajánl a kormány, ahogy azt egy korábbi merénylet esetében is tette – jelezte Semjén Zsolt.

(Forrás: kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Magyarországnak, mint történelmében, kultúrájában, hagyományaiban keresztény identitású és kötődésű államnak természetes kötelezettsége, hogy az üldözött keresztényekről gondoskodjon és segítsen rajtuk.

Semjén Zsolt a keresztényüldözésről rendezett budapesti konferencia pénteki, zárónapján tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nyilvánvalóan keresztényüldözés zajlik napjainkban, öt vallási okokból üldözöttből négy keresztény, s a jelenség mintegy 100 országban figyelhető meg.

Hozzátette: a keresztények befogadásában nagyon nagyvonalú Magyarország, de nem cél, hogy a keresztény Kelet kiürüljön. Nem az a megoldás, hogy a keresztények mind telepedjenek át Európába vagy az Egyesült Államokba, hanem úgy kell segíteni őket, hogy szülőföldjükön, a kereszténység ősi területein megtartsák a keresztény pozíciókat – rögzítette. Fontosnak tartotta, hogy csak azok jöjjenek el, akik végképp nem tudnak maradni, mert lehetetlen helyzetben vagy életveszélyben vannak.

A kormányfő helyettese sürgette azt is, hogy Hágában végre állítsák bíróság elé a keresztényellenes népirtást elkövető iszlamistákat.

Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy keresztényüldözés “lightos”, de nem veszélytelen formája az, ami az Európai Unióban zajlik, azaz a keresztény civilizáció tudatos rombolása, feladása. Ez lehetővé teszi, hogy az iszlám, mint “kés a vajban” tudjon nyomulni Európában. Az európai keresztény identitás megroppant a keresztényellenes “mesterkedéseknek” köszönhetően – értékelte a miniszterelnök-helyettes, aki ennek egyik látható jeleként azonosította, hogy az európai fórumok nem hajlandóak a nyilvánvaló tények ellenére sem olyan megnyilatkozást tenni, miszerint keresztényüldözés zajlik. Ehelyett emberi jogi, esetleg vallási sérelmekről beszélnek.

Magyarország segítségnyújtásáról szólva kifejtette: a körülmények kikényszerítették, hogy mindennek intézményes formát adjanak, ezért hozták létre az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárságot az Emberi Erőforrások Minisztériumának kötelekében. Szólt arról is, hogy az EU-ban azon az állásponton voltak, hogy ezeket a feladatokat elláthatná egy államon kívüli NGO, emberi jogi szervezet is.

Beszámolt arról, hogy falvakat, kórházakat, iskolákat építettek újjá, a 2016. decemberi egyiptomi robbantás sérültjeit Magyarországon kezelték, s segítették az Iszlám Állam által lefejezett kopt keresztények családját is. Komoly összegeket mozgósítanak és testre szabott módon igyekeznek támogatást adni – jelezte.

Semjén Zsolt arra a kérdésre, hogy hány kopt családot fogadtak be, elmondta: jóval több mint ezer engedélyt adtak ki. Azt kérte a sajtó képviselőitől, legyen annyi empátiájuk az üldözöttekkel szemben, hogy érzékenyen kezelik ezt a kérdést. Ezekről az emberekről azon országok titkosszolgálatai, ahonnan elmenekültek, adatokat gyűjthetnek, s emiatt ők és családjuk is veszélybe kerülhetnek – jelezte.

További felvetésre arról, hogy Törökországban erősödne a keresztényellenes hangulat, azt mondta: van egy bizonyos iszlamizáció, de ez nem állítható párhuzamba azokkal az iszlám országokkal, ahol keresztényüldözés zajlik. Törökországgal kitűnőek a kapcsolatok, és a keresztényeket állami szinten nem üldözik. Soha nem érkezett kifogás arra vonatkozóan sem, hogy az egyetemes patriarchátussal kiemelt kapcsolatot ápolnak – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra című nemzetközi konferenciára 32 országból több mint 300 résztvevő érkezett. Kiemelte: nemcsak az a feladat, hogy ott segítsenek, ahol a baj van, hanem az is, hogy felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét a témára, és nemzetközi összefogást kezdeményezzenek.

Hozzátette: szeretnének közép-európai összefogást megvalósítani, hogy ne csak az legyen, hogy “Hungary helps”, hanem az is legyen, hogy “Central-Europa helps”.

Balog Zoltán kiemelte: mindenkinek közös érdeke, hogy az az aktív, munka- és tanulásképes ifjú generáció, amelynek tagjai közül sok millióan útra kelnek Európa és Észak-Amerika felé, azt az országot gyarapítsa, ahol született. Kitért arra is, hogy a Stipendium Hungaricum program keretében hatezer fiatal tanul Magyarországon, akik visszatérnek majd hazájukba. Megjegyezte: ezen fiatalok negyven százaléka moszlim hátterű, de őket is szívesen látják, amennyiben a kultúránkat és törvényeinket tiszteletben tartják.

A miniszter bemutatta a tárca területért felelős új helyettes államtitkárát Azbej Tristant és az utazó nagykövetet Heltai Pétert, aki az egyes, nem csak a keresztényeket támogató segélyprogramok koordinálását is végzi.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország most már erős ország anyagi értelemben, büszkeségében és nemzeti öntudatában is – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a romániai Szatmárnémetiben, a magyar kormány támogatásával felújított Szent Alajos Konviktus átadásán.

Semjén Zsolt a 94 millió forintból felújított katolikus bentlakásos diákotthon átadásán azt mondta, Magyarország és a magyar állam már nemcsak felelősséget érez, hanem – az új alaptörvényben leírtak szerint – felelősséget visel minden magyarért, bárhol él a világon. Jelen esetben a konviktus támogatása tehát nem “valamilyen kegygyakorlás vagy jótett”, hanem ez a magyar állam kötelessége – hangsúlyozta a kormányfőhelyettes.

A magyar állam minden magyarnak az állama – rögzítette beszédében Semjén Zsolt. Mint elmondta, nem szereti a határon túli magyar vagy a külhoni magyar kifejezéseket, mivel – mint mondta – minden magyar ugyanahhoz a nemzethez tartozik, az állam pedig ugyanúgy támogat minden magyart, éljen akár Szatmár vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Egy pénzügyi támogatás odaítélésénél természetesen mások például a technikai feltételek egy magyarországi vagy egy szatmárnémeti iskola esetében, az állam kötelessége azonban mindkét intézménynél ugyanaz – mondta Semjén Zsolt. Beszédében úgy vélekedett, a történelem bizonyítja az egyházi iskolák “fölényét”, a Kárpát-medencében előbb volt egyházi mint állami iskola, az előbbi intézmények így gyakorlatilag végigkísérik a magyar történelmet. Ennek ellenére a szocializmus idején mindössze fél tucat egyházi iskola működhetett Magyarországon, az itt tanuló gyerekek száma töredéke volt az államiban tanulóknak.

A rendszerváltozás azonban megmutatta, hogy az élet “hatalmi posztjain” – politika, gazdaság, tudomány és művészet – feltűnően nagy számban vannak azok a diákok, akik például a bencésekhez, a piaristákhoz, a ferencesekhez és később a jezsuitákhoz jártak tanulni – mondta Semjén Zsolt, megjegyezve, hogy még az elnyomás idején is különleges szellemiséget adott a tanulóknak az egyházi intézményekben átadott tudás és azok lelki megtartó ereje.

A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumhoz tartozó, Szent Alajos jezsuita szerzetesről elnevezett konviktust 1997-ben építették, első tanévében 120 tanuló számára biztosított bentlakási lehetőséget. A jelenleg 108 férőhelyes kollégium kétszintes épülete a felújítás során új homlokzatot kapott, modernizálták a konyhai gépparkját, felújították folyosóit és a belső tereit, kicserélték a szobák padlóburkolatát, a külső nyílászárókat, valamint új bútorzatot vásároltak a szobákba.

A felújított épületet Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök áldotta meg. Az eseményen részt vett Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, valamint a megyei tanfelügyelőség képviselői is.

(Forrás: MTI)