Az ukrajnai kisebbségi Jogokról egyeztetett Semjén Zsolt
2017. november 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytatott Nesztor Sufrics ukrán parlamenti képviselővel – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A találkozón az ukrán-magyar kapcsolatok, az ukrajnai magyarság, illetve a magyarországi ukránság éltével összefüggő kérdések mellett érintették a jelenlegi ukrajnai politikai helyzetet.
A felek egyetértettek a többes állampolgárság szabadságában, valamint a kisebbségek szerzett jogainak védelmében – mondta a sajtófőnök.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt fogadta az Ukrán Világkongresszus elnökét
2017. november 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarországra látogatott Eugene Czolij, az Ukrán Világkongresszus elnöke és Maryna Iarosevych a szervezet brüsszeli képviselője, akiket Hartyányi Jaroszlavaval, az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólójával együtt az Országházban fogadott Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A felek a hétfői találkozón a nemrégiben elfogadott ukrán oktatási törvény nyomán kialakult helyzetet tekintették át. Semjén Zsolt leszögezte, hogy a már megszerzett kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni. Eugene Czolij a Velencei Bizottság állásfoglalásának és a párbeszédnek a jelentőségét hangsúlyozta, és áttekintést adott az Ukrán Világkongresszus munkájáról.
(Forrás: MTI)
Magyar művészek svájci támogatóját tüntette ki Semjén Zsolt
2017. november 27.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar kultúra nemzetközi népszerűsítését, valamint a külföldön élő magyar művészek támogatását szolgáló tevékenysége elismeréseként Bartha Miklós István Svájcban élő műkereskedőnek, a baseli Von Bartha Galéria tulajdonosának Áder János, Magyarország köztársasági elnöke – Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára – a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta. Az elismerést hétfőn a Parlamentben nyújtotta át Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
–
Bartha Miklós 1946. május 27-én született Budapesten. Édesapja Nagyborosnyói Bartha Albert miniszter fia volt. Anyai nagyapja a második világháború alatt a „Donne Suisse” nevű szervezetnek dolgozott. A család 1957 februárjában elhagyta Magyarországot, és Svájcban telepedett le.
Bartha Miklós iskoláit Baselben és Beromünsterben, egy katolikus intézetben végezte. Európa leghíresebb grafikai iskolájában, a baseli Kunstgewerbeschuleban Armin Hofmann, a világhírű grafikus tanítványa volt, akinek plakátjai, tervei még a New York-i Museum of Modern Art gyűjteményében is szerepelnek.
Bartha Miklós tanulmányai elvégzése után első feleségével galériát nyitott Baselben. Kezdetektől magyar művészek is előfordultak a galéria programjában, így Fajó János, Hencze Tamás és Haraszty István. Az 1975-ben szervezett magyar avantgarde kiállítás katalógusát és teljes anyagát két német és egy svájci galéria is átvette, egy részét pedig több európai múzeum is felhasználta a kiállításaihoz.
Bartha Miklós a mai napig hű maradt ehhez az irányzathoz, sokat foglalkozik a magyar avantgarde-dal. Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor és más jelentős magyar művészek alkotásai gyakran szerepelnek a galéria programján. Kiállításokat rendeznek és nemzetközi vásárokon is bemutatják a magyar avantgarde alkotásait.
Bartha Miklós szenvedélyesen gyűjti az erdélyi kerámiákat, festett paraszt bútorokat és szőtteseket, és büszke arra, hogy bár évtizedek óta külföldön él, anyanyelvét nem felejtette el, ma is kiválóan beszéli.
(semjenzsolt.hu)
Európa stabilitását csak erős nemzetállamokkal lehet garantálni
2017. november 24.
Ossza meg ismerőseivel!
Belgrádban fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökét a szerb ortodox egyház vezetője. Semjén Zsolt átadta Orbán Viktor miniszterelnök meghívását Irinej pátriárkának, Belgrád metropolitájának. A pátriárka várhatóan jövőre látogat Magyarországra. A csütörtöki találkozón részt vett Soltész Miklós, az Emmmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke.
A szerb ortodoxia vezetőjét a magyar kormány nemzetpolitikájáról Semjén Zsolt, egyház- és nemzetiségpolitikájáról Soltész Miklós tájékoztatta.
A miniszterelnök-helyettes a találkozón elmondta: a határon túli magyarok támogatása nem gyengíti, hanem erősíti azokat az országokat, ahol élnek. Az államtitkár beszámolt a Magyarországon élő szerbek támogatásairól, valamint részletesen áttekintette a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye folyamatban levő ügyeit, fejlesztéseit.
A pátriárka a két nép kapcsolata és Európa keresztény identitásának megőrzése szempontjából egyaránt nagyon előremutatónak nevezte a magyar kormány pozitív viszonyulását a szerb nemzetiséghez és a Magyarországon működő szerb egyházhoz – olvasható a közleményben.
Irinej pátriárka elismeréssel szólt a szerb-magyar politikai és társadalmi kapcsolatok javulásáról, valamint kifejezte meggyőződését, hogy Európa stabilitását csak erős nemzetállamokkal lehet garantálni.
A kontinensre nehezedő migrációs nyomás kapcsán a szerb ortodoxia vezetője hangsúlyozta: Magyarország és Szerbia joga, hogy a saját jövőjéről szabadon, minden külső kényszertől mentesen dönthessen. A pátriárka szerint történelmi felelősség a keresztény gyökerű és kultúrájú közép-európai nemzetek összefogásának, valamint a keresztény egyházak egységének előmozdítása.
A tárgyalást követően Semjén Zsolt, Soltész Miklós és Pantelic Lukijan, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye püspöke felkeresték a belgrádi osztrák-magyar hősi temetőt, ahol a püspök imádsága után megkoszorúzták az I. világháborúban elesett katonák sírját. A megemlékezésen részt vett Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete.
(Forrás: MTI)
Brutális támadás az ukrán oktatási törvény
2017. november 16.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint brutális támadás érte az ukrán nacionalista hatalom részéről Kárpátalján a magyarok által felépített intézményrendszert az ukrán oktatási törvénnyel. A magyar szórvány napja alkalmából a közmédiának adott, az M1 aktuális csatornán is sugárzott interjúban a KDNP elnöke azt mondta, míg a korábbi szemlélet az volt, hogy a magyar állam minden magyarért felelősséget érez, a jelenlegi alkotmány kimondja, hogy felelősséget visel.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kiemelte: ez fontos változtatás, sokkal erősebb elkötelezettség.
A kormány minden szempontból eleget tesz a vállalásnak, például az állampolgárság megadásával – jelentette ki. Kárpátalján gyakorlatilag a magyar állam tartja fenn az intézményrendszert, kiegészíti például az orvosok, tanárok fizetését, hozzájárul a kisgyermekek étkeztetéséhez, oltóanyagokat szállít – sorolta. „Saját nemzettestvéreinken” segíteni „természetes alkotmányos kötelességünk”, a struktúrát azonban brutálisan megtámadták – hangoztatta.
Felidézte, hogy Magyarország mindenben támogatta az ukránokat, zászlóvivője volt annak, hogy vízummentességet kapjanak. Ezek után inkorrekten cselekedtek, és amíg nem vonják vissza a nyelvtörvényt, a magyar kormány mindent megakadályoz, ami fontos nekik – nyomatékosította. Azt mondta, Ukrajna már a másik fő támogatójával, Lengyelországgal is „összerúgta a port”.
Úgy fogalmazott, hálát ad „a történelem urának”, amiért az egymilliomodik új magyar állampolgár is letette az esküt, és így megvalósult, amit kormányzásuk kezdetén ígért. A Kárpát-medencében 870 ezren éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével, míg a diaszpórában 132 ezer állampolgárságot állapítottak meg.
Semjén Zsolt kijelentette: „a magyar társadalomban és a magyar parlamenti politikában teljes konszenzus van” arról, hogy a külhoni magyaroknak jár az autonómia, az állampolgárság, és az utóbbitól elválaszthatatlan a szavazati jog.
A szavazati jog a garancia a kezükben, hogy ki tudják kényszeríteni a szempontjaik komolyan vételét a mindenkori kormánnyal szemben, ez az érdekérvényesítés erős eszköze – vélekedett.
A kárpátaljaiaknak az állampolgárság nemcsak érzelmi kérdés, hanem egzisztenciálisan is fontos, hiszen ez teszi lehetővé, hogy szabadon mozogjanak a világban. A kormány arra törekszik, hogy a Trianont követő százéves elnyomás után előnyt jelentsen, hogy valaki magyar állampolgár.
Közölte, hogy az egész Kárpát-medencében óriási óvodaépítési programot kezdtek két ütemben, negyvenmilliárd forintból. Több mint százötven új intézményt építettek, további mintegy négyszázharmincat tataroztak, a férőhelyek száma tízezerrel nőtt.
Úgy vélekedett, hogy „össznemzeti paradigmában” kell gondolkodni, ennek jegyében a családtámogatásokat is elkezdték kiterjeszteni minden magyarra. Elsőként az anyasági támogatás és a babakötvény jár lakóhelytől függetlenül – jegyezte meg.
Gazdaságfejlesztésbe fogtak, komoly vissza nem térítendő támogatást és hitelt nyújtanak, ami mind az ottani magyarságnak, mind a többségi társadalomnak, mind a magyar gazdaságnak jót tesz – mondta.
A miniszterelnök-helyettes a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről is beszélt. Fontosnak nevezte, hogy az Európai Unió tárgyalja meg és vegye komolyan az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét.
A kereszténydemokrata politikus szerint „nagy káosz van a fejekben”, amikor a szexuális kisebbségeket ugyanazzal a szóval jelölik. A nemzeti kisebbségek fogalma egészen mást jelöl, és bár például az újonnan érkezett kínaiakat is megilletik bizonyos jogok, ezek nem ugyanazok, mint amelyekkel a magyarországi horvátok vagy svábok rendelkeznek. Vagyis az őshonos nemzeti kisebbség kifejezés mást jelöl, mint a nemzeti kisebbség.
„Teljes lendülettel azon vagyunk, hogy a szükséges milliónyi aláírást összegyűjtsük” – mondta Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI)
A magyar kormány Lengyelország mellett áll
2017. november 15.
Ossza meg ismerőseivel!
Szégyen és skandalum, hogy az Európai Parlament (EP) a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését kéri Lengyelországgal szemben – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a magyar kormány Lengyelország mellett áll, ilyen határozat elfogadásáról szó sem lehet.
A miniszterelnök-helyettes igennel válaszolt arra a kérdésre, ez jelentheti-e, hogy Magyarország akár vétót emel.
A lengyelországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az EP plenáris ülése, és ennek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben.
A néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali frakciók által benyújtott előterjesztést 438 szavazattal, 152 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el a strasbourgi ülésen.
(Forrás: MTI)
A HVG leleplezte a liberálisokat
2017. november 13.
Ossza meg ismerőseivel!
A hvg.hu hírportál vasárnap egyértelműen baloldalinak nyilvánította az 1994-es országgyűlési választásokon magát megmérettető Szabad Demokraták Szövetségét, amikor tudósított Semjén Zsolt KDNP elnök – a Fidesz kongresszusán elmondott – beszédéről. A hvg.hu számára – mint írják – „nem világos, milyen számok alapján állította Semjén Zsolt KDNP elnök, hogy 1994-ben a széttöredezett jobboldal – ahová ő bizonyos értelemben a MIÉP-et is besorolta – több voksot kapott volna, de mégis a baloldal szerzett kétharmadot.”
Hozzáteszik: „1994-ben az MSZP és az SZDSZ az első fordulóban több mint 52 százalékot ért el.”
Az 1994-es választás – HVG által idézett – első fordulójának eredményei a Nemzeti Választási Iroda honlapján a matematika akkori és mostani szabályai szerint is egyértelműen írják le a rendszerváltozás utáni politikatörténetünk fényesnek nem igazán mondható fejezetét a számok nyelvén.
Eszerint, a választáson induló MSZP, mint – manifeszt baloldali párt – 32,99 százalékot ért el. Míg a Semjén Zsolt által idézett töredezett jobboldal pártjainak – a MIÉP-et is beleértve – összesített szavazata: 36,17 százalék. A különbség tehát plusz 3,18 százalék a polgári oldal javára.
A magát szintén megmérettető Szabad Demokraták Szövetségének 19,73 százalék jutott a voksokból. Azé a párté, amelyik programjában indulásakoraz antikommunizmust és a nemzeti liberalizmust nevezte meg két fő tartóoszlopának. Ezek a fogalmak nem tartoznak a baloldal önmeghatározásának szókészletébe. Ennek alapján a korabeli SZDSZ még liberális önazonossággal szállhatott ringbe. Majd megkötötte a végromlásához vezető koalíciót.
(semjenzsolt.hu)
Ha egységesek vagyunk, győzni fogunk!
2017. november 12.
Ossza meg ismerőseivel!
Ha egységesek vagyunk, győzni fogunk – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Fidesz tisztújító kongresszusán vasárnap Budapesten. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke rámutatott: a nagy tanulság, amit mindig szem előtt kell tartani, hogy 1994-ben, bár a jobboldal több szavazatot kapott, mégis a baloldalnak lett végül kétharmados mandátumtöbbsége. Azaz, ha „mi darabokban vagyunk, ők pedig egységesek, vesztünk, ha mi egyben vagyunk, ők pedig darabokban, akkor nyerünk” – fogalmazott Semjén Zsolt. Rámutatott: a szövetség csak akkor lehetséges, ha az egy táborban lévők elfogadják egymást és nem tekintik szavazatkonkurenciának a másikat. A kormányfő helyettese kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP egy nagy gyűjtőpárt és egy világnézeti párt szövetsége, amihez a politikai belátáson és filozófiai alapon túl még valami kell, az emberi minőség. Ez náluk megvan, ez egy értékrendi alapokon nyugvó, “kipróbált bajtársi közösség”, míg a baloldal olyan, mint egy tál skorpió – mondta. Jelezte: a polgári-keresztény-nemzeti világban minden szövetségesüknek saját értékgazdagságával otthona van. Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy megcselekedték, amit 2010-ben vállaltak, megtörtént a nemzet közjogi egyesítése, és megvan az egymilliomodik új állampolgár. (Forrás: MTI-fidesz.hu)
MÁÉRT: egyhangú nem a gyurcsányi politikai haszonszerzésre
2017. november 10.
Ossza meg ismerőseivel!
Kiemelt törekvés, hogy az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában minél többen támogassák aláírásukkal a Minority SafePack kezdeményezést, amelynek célja az őshonos kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtése. Többek között ezt tartalmazza a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) zárónyilatkozata, amelyben – mint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ülés után pénteken ismertette: teljes konszenzus volt a résztvevők között.
A dokumentum szerint arra biztatják a magyar szervezetek képviselőit, hogy minél szélesebb körben adjanak tájékoztatást a kezdeményezés fontosságáról. Olyan ügyről van szó, amely nagymértékben befolyásolhatja az Európai Unió országaiban élő magyar és más őshonos kisebbség jogainak biztosítását. Semjén Zsolt és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Máért plenáris ülése után, a sajtó képviselői előtt írta alá a kezdeményezést.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megköszönte a Máért tagszervezeteinek a kezdeményezés támogatását. Kiemelte: tudják, hogy ez egy nehéz és hosszú ügy, aminek nem lesz rögtön eredménye. Bíznak azonban benne, hogy az unió változni fog, és odafigyel az őshonos kisebbségekre, arra az 50 millió emberre, aki az unió államaiban él. Arra kérte a pártokat, segítsék, hogy összegyűljön az egymillió aláírás.
Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke azt mondta: egyértelműnek kellene lennie, hogy védelmet élveznek az őshonos kisebbségek, de ez ma nincs így, a kérdés jelenleg nemzeti hatáskörbe tartozik.
Semjén Zsolt elmondta: az ülésen abban is teljes konszenzus volt, hogy elvetik Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció elnökének javaslatát a határon túli magyarok szavazati jogának elvonásáról. Ezt az ellenzéki politikus nyilvánvalóan a politikai haszonszerzés reményében dobta be, és Szél Bernadett (LMP), valamint Mesterházy Attila (MSZP) is megfogalmazta tiltakozását – mutatott rá. Jelezte: az ukrán oktatási törvény elleni fellépés ügyében szintén teljes egyetértés volt.
Megállapodtak abban is, hogy 2018 a külhoni magyar családok éve lesz, illetve, hogy Mátyás király emlékévet hirdetnek jövőre – ismertette a miniszterelnök-helyettes. Előbbi kapcsán rámutatott: első lépésként a 42 ezer forinttal járó babakötvényt és a 62 ezer forinttal járó anyasági támogatást terjesztik ki, s azt azok is megkapják, akiknek nincs magyarországi lakcíme. A kormány szándéka ugyanakkor, hogy a demográfiai helyzet javítása érdekében, amit lehet, kiterjesztenek a külhoniakra is.
A Máért zárónyilatkozata üdvözli, hogy a nemzet közjogi egyesítésének eredményeképp az elmúlt hat és fél évben több mint egymillióan kérelmezték a magyar állampolgárságot és várhatóan idén leteszi az egymilliomodik állampolgár az esküt.
Üdvözlik, hogy 65 ösztöndíjas részvételével folytatódik a szórványban működő magyar szervezetek munkáját segítő Petőfi Sándor-program, illetve a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eddig elért eredményeit. Örömüknek adnak hangot, hogy a program 2018-ban újabb források bevonásával folytatódik.
Szorgalmazzák, hogy a szomszédos országokban tevékenykedő magyar állami vagy magyar magántulajdonú részesedéssel rendelkező vállalatok termékeiken és szolgáltatási tevékenységük során törekedjenek a magyar nyelvhasználatra.
A zárónyilatkozatban – amelybe ellenzéki javaslatokat is beépítettek – aggodalommal tekintenek a nyelvhasználat és az állampolgárság szabályozására vonatkozó, előkészületben lévő ukrán törvénytervezetekre, amelyek tovább szűkítenék az ott élő nemzeti kisebbségek jogait. Szorgalmazzák továbbá egy magyarlakta vidékeket magában foglaló közigazgatási egység létrehozását.
Erdélyt illetően megdöbbentőnek és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják a romániai magyarságot sújtó jogfosztásokat és hatósági intézkedéseket, aggodalommal figyelik azok sűrűsödését és kiszélesítését.
Határozottan tiltakoznak a romániai magyarság választott vezetőit sújtó hatósági önkény ellen. Aggasztónak tartják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállását, tiltakoznak a korábban már jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának, illetve a bennük működő magyar oktatási intézmények jogszerű működésének megkérdőjelezése ellen. Elfogadhatatlannak tartják, hogy adminisztratív hibára való hivatkozással felfüggesztették a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium működését. Bíznak abban, hogy az iskola ügyében mihamarabb törvény által biztosított kedvező megoldás születik, és a 2018/2019-es tanév beiskolázási tervében az intézmény státusa a magyar közösségre nézve kedvező módon jelenik meg. Szorgalmazzák az anyanyelvhasználatra vonatkozó jogszabályok módosítását, a nyelvhasználati küszöb 10 százalékra csökkentését, illetve annak szabályozását, hogy az egy településen élő, 5000-nél kisebb lélekszámú magyar közösségeket is megillesse az anyanyelvhasználat joga.
Felvidékkel összefüggésben szorgalmazzák, hogy a szlovák kormány tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Szlovákia megfeleljen nemzetközi vállalásainak, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkoznak, továbbá a szlovák jogrendben már meglévő nyelvi jogok érvényesíthetők legyenek a gyakorlatban.
Szorgalmazzák a Győr-Csallóköz közötti autópálya megépítésének elősegítését is.
Vajdaság tekintetében elismeréssel állapítják meg, hogy Magyarország és Szerbia együttműködése példaértékű, reményüknek adnak hangot, hogy a nemzeti tanácsokról, valamint a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvények módosítását az év végéig elfogadják. Támogatják továbbá a Vajdasági Magyar Szövetség küzdelmét az anyanyelvi oktatásért különösen a kislétszámú osztályok esetében.
(Forrás: MTI)
Megvan az egymilliomodik magyar állampolgár
2017. november 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Töretlen lendülettel folytatódnak a diaszpóra támogatását célzó programok, és megvan az egymilliomodik új magyar állampolgár – közölte a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülése közben tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt kiemelte: töretlen lendülettel és növekvő költségvetéssel folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor-program. Jelezte: idén 115 fiatal utazott a diaszpóra magyarságához, 150 tagszervezet fogadja őket.
Értékelése szerint ez az egyik legsikeresebb program. Sikeresen teljesült, hogy a Magyarországhoz köthető emigráns szervezetek minden magyar otthonát jelentsék az adott országban – tette hozzá.
Ismertette: folytatódik a Mikes Kelemen-program is, amelynek célja a diaszpóra hagyatékának összegyűjtése. Ennek érdekében 15 magasan képzett levéltárost, muzeológust küldtek ki, és eddig 35 ezer kötet érkezett, a legértékesebb darabok az Országos Széchényi Könyvtárba kerülnek, a többit például kárpátaljai iskolákba juttatják el.
A Rákóczi Szövetségen keresztül biztosították, hogy 2500, diaszpórában élő fiatal jöhetett tanulni, kapcsolatot építeni az anyaországgal – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt forradalmi újításnak tartja, hogy a babakötvényt, az anyasági támogatást kiterjesztik a világon bárhol élő magyarra.
Három új támogatási formáról is beszámolt: 213 hétvégi magyar iskolát kérdeztek meg arról, mire van szükségük, és ennek alapján pályázati úton kapnak támogatást például eszközökre, tanárok kiküldetésére.
Külön pályázati keretet különítettek el a külhoni szervezetek támogatására, és azokat a lelkészeket is segítik, akik a diaszpórában élő gyülekezeteket gondozzák.
Megerősítette: bármely magyarnak, éljen a világ bármely részén, mindig van hová hazajönnie.
Kitért arra, hogy “borzasztó állapotok” vannak Venezuelában, ellehetetlenült az egyébként jól szituált magyarok helyzete. Számukra lehetővé kell tenni, hogy hazatérjenek Magyarországra – mondta, akár soron kívüli honosítást, letelepedési engedélyt is kilátásba helyezve nem magyar házastársak esetében.
A segítségnyújtás formái között megemlítette a diplomák soron kívüli honosítását, a munkahelykeresés támogatását, és a nyelvtanulás biztosítását.
Aki úgy érzi, el kell jönnie, Magyarország biztosítja, hogy hazajöhet – rögzítette Semjén Zsolt, hozzátéve: sokezres magyar közösségről van szó Venezuelában, és szerinte mintegy 100 család fontolgatja, hogy Magyarországra jöjjön.
Jelezte, hogy megvan az egymilliomodik magyar állampolgár. Jelen pillanatban a regisztrált új állampolgárok száma egymillió ezernyolcszázötvenkilenc. Elképzelhetőnek nevezte, hogy az eskütétel december 5-én lesz.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: a diaszpóratanács ülésére 111 szervezetet hívtak meg a világ minden tájáról, végül 91-an képviseltették magukat.
Az ülés zárónyilatkozattal fejeződik be délután, ebben várhatóan szerepel, hogy folytatják azokat a programokat, amelyeket az elmúlt években kezdtek el. A résztvevők szolidaritásukat fejezik ki az új ukrán nyelvtörvény miatt a kárpátaljai magyar iskolákkal, és támogatják a Minority SavePack kezdeményezést is.
