Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Példátlannak és elképesztőnek nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottság szerdai döntését, amellyel megindította az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt.

Semjén Zsolt azt mondta: a döntés súlyosan sérti Lengyelország szuverenitását.

Elfogadhatatlan – folytatta a politikus -, hogy Brüsszel nyomást gyakorol szuverén tagállamokra, és önkényesen megbüntet demokratikusan megválasztott kormányokat.

Igazságtalannak nevezte, hogy a bizottság semmit nem tesz akkor, amikor egyes európai tagállamok nem tartják be az európai szerződéseket, majd “politikai alapon eljárást indít” a lengyel kormány ellen.

Ez a kettős mérce tipikus esete, és amit most az Európai Bizottság tesz, az ellentétes az európai értékekkel – jelentette ki a kormányfő helyettese.

Azt is kiemelte, hogy Közép-Európa és benne Lengyelország ma az európai gazdasági fejlődés motorja, Európának szüksége van Lengyelországra.

“A lengyel-magyar barátság és a magyar kormány elkötelezettsége a szerződések mellett egyaránt arra kötelez minket, hogy minden fórumon ellenezzük a bizottság lépését” – mondta Semjén Zsolt, hozzátéve: a magyar kormány ma és a jövőben is határozottan kiáll Lengyelország mellett, “megvédjük Lengyelországot egy igazságtalan, koncepcionális politikai eljárással szemben”.

Az MTI-nek arra a kérdésére, miszerint ez jelentheti-e azt, hogy Magyarország megvétózza majd a lengyelek elleni döntést, a miniszterelnök-helyettes igennel válaszolt.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az üldözött közel-keleti keresztényeknek nyújtott további magyar segítségről is egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök Jean-Clément Jeanbart aleppói görögkatolikus érsekkel szerdán az Országházban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

A magyar kormányfő munkaebéden látta vendégül az egyházi vezetőt; az eseményen jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is.

Elhangzott: Magyarország anyagi támogatást nyújt a szíriai harcokban lerombolt egyik iskola újjáépítéséhez. További segítséget jelent a helyi keresztény közösségnek ottani diákok magyarországi ösztöndíj-lehetőségének biztosítása – tette hozzá a sajtófőnök.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Politikai nemzetünk egységét ünnepeljük – hangoztatta Áder János köztársasági elnök szombaton Budapesten, a Sándor-palotában, az egymilliomodikként honosított külhoni magyar és családja ünnepélyes állampolgársági eskütételén. Az ünnepségen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, valamint Semjén Zsolt kormányfő-helyettes is.

Az államfő úgy fogalmazott: ma egy gunarasi gazdálkodó, Lajkó Miklós és felesége mutatták meg, mi a magyarság.

Magyar állampolgárok szeretnének lenni, mert magyarnak tartják magukat, magyar az anyanyelvük, magyar iskolát végeztek, és mert őseik is magyarok voltak. Nekünk, anyaországiaknak nincs más feladatunk, mint megköszönni ezt nekik, megköszönni, hogy nemzedékről nemzedékre őrzik és továbbadják őseink hitét és hazaszeretetét, hogy magyarul szeretnek, magyarul dolgoznak, magyarul szólnak a gyermekeikhez és magyarul álmodnak – mondta Áder János.

A 135 évvel ezelőtt született Kodály Zoltánt többször is idéző köztársasági elnök szavai szerint “nagyobb veszteség aligha érhet minket, mintha közömbösség, igazodási kényszer, külső elvárások vagy múló divat okán elhagynánk létünk fundamentumát: a szüleinktől kapott tanítást, hitünket, nemzeti összetartozásunkat”.

Ezért akarta minden magyarhoz elvinni Kodály Zoltán a népzenét és a népdalt – emelte ki az államfő, aki az eskütételről szólva úgy fogalmazott: “együtt ünnepelhetjük – ahogy Kodály írta – a magyar lelket, amely egy-ugyanaz a vajdasági Gunarastól Budapestig”.

Az egymilliomodikként honosított külhoni magyar, Lajkó Miklós 1981-ben született Topolyán. Gunarasban, egy kis vajdasági magyar faluban él családjával, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik.

A magyar állampolgárság megszerzése számomra érzelmi dolog. Igazán szeretnék Magyarország teljes jogú állampolgára lenni, hiszen elődeim is azok voltak” – idézett az esküt tevő önéletrajzából beszédében Áder János.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Európa jövője iránti felelősséget hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a kormánypárt országos választmányának szombati budapesti ülésén.

A politikus értékelése szerint „Brüsszel kettős bűne miatt” veszélyben van a keresztény civilizáció. Kifejtette: az egyház-, család- és nemzetellenesség tudatosan rombolja a keresztény értékeket. Semjén Zsolt a jakobinus, kommunista, liberális és ’68-as ideológiákat mind a szabadkőműves hagyományokra vezette vissza, elítélve a kereszténység relativizálását.

A demográfiai vákuum okaként jelölte meg a család tudatos rombolását, az anyaság „zárójelbe tételét”, a férfi és nő házasságának megkérdőjelezését. A nemzetellenességről szólva pedig kijelentette: az európai világot megvető iszlám ellenállás nélkül, mint kés a vajban hatol át.

A miniszterelnök-helyettes Brüsszel másik bűneként a migráció megszervezését azonosította, inkorrektnek nevezve a helyzetet a bevándorlást elutasítókkal és magukkal a migránsokkal szemben is.

Vitatta az arab tavasz kirobbantásának értelmét, utalva arra, hogy keresztényüldözéshez, romboláshoz vezetett.

Semjén Zsolt megjegyezte: ebben a helyzetben az embercsempészek NGO-kkal (nem kormányzati szervezetekkel) együttműködve szervezték meg a migrációt, Angela Merkel német kancellár pedig saját állampolgárai és más tagállamok megkérdezése nélkül, korlátlanul meghívta a bevándorlókat. Antidemokratikusnak, törvénytelennek és inkorrektnek nevezte a történteket, bírálva, hogy amikor ott kezelhetetlenné vált a helyzet, akkor „ide akarják lőcsölni” azokat, akik nem elég képzettek ahhoz, hogy Németországban dolgozzanak.

A kereszténydemokrata politikus aggodalmának adott hangot, hogy először ugyan csak 100, majd 1000 bevándorlóról van szó, később párhuzamos társadalmak jönnek létre, és végül a saría árnyékában kell élniük az embereknek a saját hazájukban. Felvetette ezzel kapcsolatban: miért nem a dúsgazdag olajállamok fogadják be saját hittestvéreiket?

Az nyeri a választást, aki egyben van

Semjén Zsolt a belpolitikáról szólva örök tanulságnak nevezte, hogy az nyeri a választást, aki egyben van.

Az egész polgári jobbközép világ ma egy táborban van, a baloldal és a „nehezen meghatározható Jobbik” pedig darabokban – mutatott rá, meghatározónak nevezve Orbán Viktor miniszterelnökkel való kipróbált barátságát, továbbá a Fidesz és a KDNP bajtársi szövetségét.

Ezzel szembeállítva a politikus egy tál skorpióhoz hasonlította a baloldalt, ahol a szereplők marják egymást, hiányzik „az emberi minőség”, és ezért nem képesek életképes szövetségre.

Semjén Zsolt a részvevőknek azt is bejelentette: Süli János, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter a KDNP színeiben indul a parlamenti választásokon, Hollik István pedig Budapest belvárosában, Rogán Antal jelenlegi körzetében lesz a kormánypártok jelöltje.

A pártelnök méltatta a KDNP-s minisztereknek és államtitkároknak a családi adózás és az egyházi oktatás területén elért eredményeit, és további aktivitást szorgalmazott párttársainál.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Európai Unió nem maradhat fenn másként, mint az európai értékek alapján, ami nem más, mint a keresztény civilizáció és az európai nemzetek sorsközössége – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Új Közös Európánk címmel csütörtökön Budapesten rendezett konferencián.

Semjén Zsolt rámutatott: Magyarország nem tesz mást, mint az európai identitást és az európai értékeket védi. Mi hiszünk a keresztény Európában és büszkék vagyunk arra, hogy védőpajzsa voltunk ezer éven keresztül és vagyunk most is, hiszünk a nemzetekben és büszkék vagyunk magyarságunkra – mondta.

Európa védelme nem alapulhat máson, mint a keresztény civilizáció védelmén, identitásán, a nemzetek létén, a szuverén nemzetállamokon hangzott el.

Rámutatott: ők uniópártiak, de annak világos kimondásával, hogy az unió nem a magyar történelem célja és beteljesedése, hanem egy eszköze a magyarság megmaradásának.

S bár a tagság nem “fenékig tejfel”, de még mindig jó Magyarországnak. A miniszterelnök-helyettes úgy látta, van még esély arra, hogy a józan ész alapján visszazökkentsék az uniót az alapító atyák által megálmodott értékekhez.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: az Európai Unió és Európa nem ugyanaz, földrajzilag jóval szélesebb és gazdagabb a valóság, mint az a szervezet, ami Brüsszelben székel. Svájc, Szerbia és Oroszország nélkül nem lenne Európa, s “időtávban mérve” Európa örök, az unió pedig időleges – fogalmazott.

Az unió egy nagyon fontos nemzetközi szervezet, de Európa volt az unió előtt, és lesz az unió után is, ahogy Magyarország is – fogalmazott.

Kiemelte: Európának három fundamentális alapja van, s aki ezt tagadja, az Európa létét, lényegét tagadja, veszélyezteti. Kifejtette: Európa a keresztény civilizációra épül, az európai civilizáció “katedrálisát” a kereszténység a zsidó etikából, a görög kultúrából, a germán államszervezésből és a római jogból építette fel.

Rámutatott arra is: Európa a nemzetek Európája, és az emberiség értékgazdasága a nemzetek sokszínűségében áll fenn. Ha nemzetek eltűnnének, akkor az az emberiség és európaiság legbrutálisabb értékvesztése lenne.

Vannak emellett “természetjogi valóságok is” – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki kiemelte a házasságot, mint egy férfi és egy nő elkötelezett életszövetségét. Ha ezt feladják, a természet rendjével, a római jog hagyományával és az európai civilizációval is szembemennek, amelyben ez született. Bírálta a gender-ideológiát és kiemelte: a devianciákkal szemben védeni kell saját magunk és Európa identitását is.

A kormányfő helyettese a migrációt iszlám inváziónak minősítette, s kiemelte Brüsszel felelősségét. Ha Európának volna identitása, ami nem lehet más, mint keresztény, akkor az iszlám nem tudna így benyomulni – mutatott rá.

Úgy látta, amit a brüsszeli bürokrácia tesz, az törvénytelen, antidemokratikus és inkorrekt. Törvénytelen, mert nem tartják be a dublini szerződést, amiben benne van a határok védelme. Inkorrekt, mert amikor Merkel meghívta Európába a migránsokat, elfelejtette megkérdezni a magyarokat, a lengyeleket, a cseheket, s most, hogy ott vannak, szét akarja osztani őket – hangzott el.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek arról beszélt: a közép-kelet-európai országok számára a rendszerváltás, majd a 2000-es évek elején a csatlakozás az Európai Unióhoz állandó alkalmazkodási kényszert hozott, az e népekkel szemben használt hangnem pedig állandósította az érzést, hogy integrációjuk nem történt meg, sőt, folytonosan diktátumokhoz kell igazodniuk.

Hozzátette: a követelések közül pedig sok nem is gazdasági, inkább ideológiai jellegű.

A bíboros felidézte: amikor 1989 után a közép-kelet-európai országok közeledni kezdtek a Nyugat felé, újabb és újabb követelményekkel találták magukat szemben, amelyek sokszor nem csupán az alapvető demokratikus működés kritériumai voltak, hanem olyan társadalmi modelleket és elgondolásokat tartalmaztak, amelyeknek hiányzott az alapjuk az adott társadalmakban.

”Sokan úgy érezték ebben a régióban, hogy elmaradottként, esetleg kulturálatlanként, sőt bűnösként kezelik őket egy olyan helyzet miatt, amely nem ezeknek a népeknek a hibájából, hanem a Jaltai-egyezmény értelmében, a nagyhatalmak politikai döntése miatt alakult ki” – tette hozzá.

Kitért arra: az európai identitás a földrajzi tényezőkön túl főleg kulturális azonosság. E kultúra egyik legnagyobb inspiráló ereje – az elvilágiasodás ellenére is – a keresztény vallás volt és maradt. A másik, hogy számos nemzet alkotja, amelynek van saját nyelve, kultúrája, történelmi tapasztalata és “saját zsenialitása az egyéni és közösségi élet kihívásaival való szembenézéshez”.”Ebben a sokszínűségben a teremtés gazdagságát ismerjük fel”, Isten ajándékát, amelyet “őriznünk, védenünk kell” – fogalmazott Erdő Péter.

Hozzátette: “imádkozunk és dolgozunk” egy olyan Európáért, amely “tiszteli az emberi életet a fogantatástól a természetes halálig”, “befogadó a családok iránt”, “tiszteletben tartja az egyéni és közösségi vallásszabadságot”, és elismeri a népek lehetőségét, hogy “méltó módon tiszteljék” a kultúrájukat és identitásukat alakító vallásokat.

Hölvényi György európai parlamenti képviselő arról is beszélt, hogy ma a demokráciára épülő politika és a gazdaság egyensúlya megbillent, a fogyasztás mindenek fölé került, ez pedig magával hozta a kritikai szemlélet elvesztését. Az ebből való kitörés nélkül nem lehet létrehozni közös Európát. A közös fogyasztás ugyanis úgy tűnik, nem képez közösséget. A közösségi élet torzulásaival szemben ma újra meg kell mutatni az állandó, a társadalom bázisát képező közösségeket, mindenekelőtt a családot – mondta.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Felemelő érzés, hogy a nemzetrészek középiskolás diákjai vetélkedésének az ország háza ad otthont – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten.

A politikus a Nemzeti Választási Iroda (NVI) és a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága által Kárpát-medencei középiskolás diákoknak meghirdetett, Demokrácia 1×1 elnevezésű vetélkedő döntőjének megnyitóján, a Parlamentben felidézte: a kettős állampolgárságról szóló törvény célja az volt, hogy “nemzettársaink polgártársaink lehessenek”, az Országház pedig az egyetemes magyarság háza.

Azóta a Ház falai között sok esemény történt ennek szellemében, itt indult újra a Magyar Állandó Értekezlet és itt tette le a Szent Korona előtt esküjét a félmilliomodik honosított állampolgár, Böjte Csaba ferences szerzetes – mondta, hozzátéve, most pedig a Parlament a Kárpát-medencei fiatalok vetélkedésének ad otthont.

Kitért arra, volt időszak, amikor a tanulmányi, műveltségi vetélkedőket – a diákok túlterheltségére hivatkozva – igyekeztek kiiktatni az oktatásban, szerencsére – jegyezte meg – ez ma már másként van. Ennek szellemében hirdette meg az NVI a középiskolásoknak szóló vetélkedősorozatát néhány évvel ezelőtt – tette hozzá.

Mint mondta, 1948 után az iskolai tananyagból minden olyan ismeretanyag kikerült, ami a választásokra, a többpártrendszerre, a parlamenti működésre vonatkozott, de ez a tudásanyag kezd visszakerülni a tankönyvekbe.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: a verseny értékes tudást nyújt, az NVI és a Miniszterelnökség által összeállított tananyag sokszínű és praktikus. Állampolgársági ismereteket tartalmaz, különös tekintettel a választásokra, az állampolgárságra, mindezt nemzetközi összehasonlításban, a történelmi távlatok összefüggésében – sorolta.

Kitért arra is, hogy az egymilliomodik honosított új magyar állampolgár a családjával szombaton teszi le az esküt a Sándor-palotában.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke kiemelte: a vetélkedővel az volt a céljuk, hogy megszólítsák a fiatalokat, akiknek a választási részvételi aránya hagyományosan alacsony.

Felidézte: két évvel ezelőtt indították a vetélkedősorozatot, az első két évben magyarországi diákoknak hirdették meg, majd a nagy sikerre tekintettel döntöttek arról, hogy idén Kárpát-medencei szinten tartják meg a versenyt.

Az NVI elnöke arról is beszélt, ők is tanulhatnak a fiataloktól, a többi között arról, hogyan lehet őket megnyerni a szavazáson való részvételre. Ugyanakkor – jegyezte meg – ha a fiatalok a verseny segítségével átlátják, hogyan néz ki a választási eljárás, milyen fontos szerepe van egy szavazatnak is, akkor át tudják adni ismerőseiknek, családtagjuknak is ezt a tudást.

A vetélkedő célja, hogy a fiatalok átfogó ismereteket szerezzenek a demokrácia, az emberi jogok, az állampolgárság, a választási rendszer és a nemzetközi intézmények témakörében. A versenyen 14-18 éves, szlovákiai, ukrajnai, romániai, szerbiai, horvátországi vagy szlovéniai, magyar tanítási nyelvű középiskolába járó diákok vehetnek részt.

A nevezési határidő lejártáig 159 csapat (636 külhoni magyar diák) jelentkezett: a Felvidékről 6, Kárpátaljáról 13, Erdélyből 62, a Vajdaságból 77, Horvátországból pedig egy csapat.

Az első fordulóban, novemberben a diákok a saját iskolájukban írták meg a tananyag alapján összeállított tesztet. A második, regionális fordulóban az elméleti tudáson kívül a tanulók gyakorlati tudásukról is számot adtak: voltak a vitakészséget, az érvelést mérő feladatok is.

A csütörtöki döntőbe 11 csapat jutott be: egy-egy csapat a Felvidékről, illetve Kárpátaljáról, öt csapat Erdélyből, négy pedig a Vajdaságból. A döntőben a csapatoknak nem csak lexikális tudásukra, de kreativitásukra is szükségük van, az írásbeli feladatok mellett a zsűri értékeli előadásmódjukat és vitakészségüket is.

A győztes csapat tagjai értékes tárgynyereményt kapnak, a legjobb csapatok pedig 2018-ban az Európai Parlamentben tehetnek látogatást.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vehette át kedden Budapesten a Duna Televízió által alapított, az idén hatodik alkalommal odaítélt Duna-díjat, amelyet az egy nemzetben gondolkodás előmozdításában partner személyeknek, szervezeteknek ítélnek oda.

Ez a díj a magyarság érdekében, a nemzet ügyében végzett szolgálatot állítja példaképül a világ magyarsága elé – mondta méltatásában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, kiemelve, hogy közéleti pályája során Pásztor István mindvégig kiemelt figyelmet fordított a Vajdaság politikai és gazdasági helyzetének javítására, “mert a célja a szülőföld megerősítése volt”, és ebben szerb partnereivel is konstruktívan működik együtt.

Felidézte: egy évtizede, Pásztor István pártelnökké választása után a VMSZ megerősödött, nyitott a többi vajdasági magyar párt és szervezet felé; ezek a szervezetek rövid időn belül korábban nem tapasztalt együttműködésre léptek.

Pásztor Istvánnak volt ereje és bátorsága ahhoz, hogy a VMSZ szerb politikai kapcsolatrendszerét is átstrukturálja – mondta Semjén Zsolt, megjegyezve, hogy a korábbi koalíciós partner, a Demokrata Párt “mintegy évtizedes, mind szorítóbbá váló öleléséből kilépve” újra az önálló vajdasági politizálás útjára lépett.

Eközben – hangsúlyozta – a VMSZ egyszerre nézett szembe a történelmi múlttal és tett a megbékélésért, amiben kiemelkedő Pásztor István szerepvállalása. Hozzátette, a tavalyi parlamenti választások eredményeként négy, a magyarok számára meghatározó területen delegálhatott államtitkárt a párt.

A kárpátaljai és az erdélyi magyarsággal szemben a vajdaságiak jogai az utóbbi években nem szűkültek, ugyanakkor a magyar kormánnyal közösen sikeres gazdaságfejlesztési program működik a területen, és a vajdasági az egyik legszervezettebb magyar közösség a Kárpát-medencében.

Semjén Zsolt szerint az teszi Pásztor Istvánt a délvidéki magyarság meghatározó vezetőjévé, hogy “volt és van elképzelése arról, hogy az ott élőknek mire van szükségük a megmaradáshoz, a fejlődéshez, a gazdagodáshoz”, politikailag éleslátó, szókimondó, határozott vezetőként, napjaink egyik legkarizmatikusabb Kárpát-medencei vezetőjeként említve őt.

A díjazott az eseményen azt mondta: mindig magyarnak érezte és vallotta magát, és az elmúlt kilenc évtizedben először fordul elő, hogy ez Vajdaságban nem hátrányt jelent.

Magyarnak lenni ma a Vajdaságban előnyt, megbecsültséget jelent, mert sikerült elérni, hogy a szerb társadalomban “elfogadnak, megbecsülnek bennünket”, közösségileg és egyénileg is – mondta Pásztor István, mindezt a szülőföldön boldogulás alapfeltételeként említve.

Hozzátette: ez egy csaknem hét éve, a magyar kormánnyal közösen tett erőfeszítés eredménye, mert “meggyőződésünk, hogy a nemzet akkor tud épülni és erősödni, hogyha a nemzet minden egyes része épül és erősödik, és ezt a feladatot mindenkinek saját magának kell ellátnia”.

Mint mondta, az ehhez szükséges koordinált együttműködés az utóbbi években olyan szerteágazóvá és gazdaggá vált, amiről korábban nem is álmodtak, így az ott élő mintegy kétszázezer magyar meggyőződéssel vallja, hogy boldogulni tud a szülőföldjén.

Pásztor István nagyrabecsülésének adott hangot a határon túliak számára “a közmédiát megkerülhetetlen hírforrássá és intellektuális táplálékká” tevő munkával kapcsolatban, jelezve, hogy ezek a közösségek megtalálták a helyüket ebben a struktúrában, és részei lehetnek a nemzet közös terének.

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: az a negyedszázada elindult Duna Televízió hozta létre ezt az elismerést, amelynek feladata, hogy “a 20. században szétszabdalt területeket összekösse édes anyanyelvünkkel és a magyar kultúrával”.

Mint mondta, ma is szükség van olyan szervezetekre és hétköznapi hősökre, akik a nemzet összetartásának áldozatos munkáját elvégzik.

Az elismerést hatodik alkalommal ítélték oda; először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő. 2015-ben a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, tavaly pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) volt a díjazott.

A díjat jelképező szobor Kun Éva keramikusművész alkotása, Szűz Máriát, a magyarok nagyasszonyát ábrázolja, ezzel is a magyar nemzet egységét szeretnék szimbolizálni.

 (Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Stanislaw Dziwisz bíboros, Krakkó nyugalmazott érseke, Szent II. János Pál pápa egykori titkára kapta idén a Petőfi-díjat. Semjén Zsolt méltatásában kijelentette: Szent II. János Pál pápa nemcsak a bolsevizmustól mentett meg, hanem arra is tanít, hogy meg kell védeni magunkat most a Nyugatról fenyegető keresztényellenességtől is. A Terror Háza Múzeum alapítványa és a Mol-csoport kitüntetését kedden adták át a Terror Háza Múzeumban.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az átadón kiemelte: a Petőfi-díj “nekünk fontos”, a díjazott kiválasztása jelzi, hogy melyek a “számunkra fontos” értékek. Ez az érték a szabadság, minden ember, Közép-Európa és benne Magyar- és Lengyelország szabadsága, amelyet Stanislaw Dziwisz egész életével szolgált.

A miniszter úgy fogalmazott: “Kelet és Nyugat birodalmai között félúton időről időre szembesülni kell azzal, hogy a szabadság legfontosabb értékeink egyike, és ára van, harcolni kell érte, meg kell tartani, élni kell érte és benne”.

Balog Zoltán kitért arra: a hamis, embertelen ideológiákkal szembeni ellenállásban legfontosabb szövetségesünk a kereszténység, – mint ahogyan az a megbékélésben és a kiengesztelődésben is -, és ez sehol máshol nem fogalmazódik meg olyan világosan, mint a Terror Házában, ahol papokat kínoztak a kommunizmus idején, és ahol terme van Mindszenty József bíborosnak.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: Stanislaw Dziwisz “nagy történelmi események tanúja, nagy lelki történések hordozója”. “Részese annak a csodának, amely nem kis mértékben Szent II. János Pál pápa tevékenysége alapján valósult meg: a vasfüggöny leomlásának, a közép-kelet-európai népek felszabadulásának a kommunista rendszer nyomása alól”.

A bíboros felidézte: Stanislaw Dziwisz egész eddigi papi élete Szent II. János Pál pápához kötődött. 1963-as papszentelése után nem sokkal, 1966 októberétől a krakkói érsek, Karol Wojtyla titkára lett, akit 1978-ban kétszer is elkísért a pápaválasztó konklávéra. A második utazás döntőnek bizonyult: Karol Wojtyla bíboros pápaként Rómában maradt, és vele maradt titkára is, hogy kövesse “ezen a nagyszerű és nehéz úton”.

Erdő Péter jellemzése szerint Stanislaw Dziwisz “diplomatikus, finom személyisége és nagylelkű jósága miatt” negyed századon át a “világ leginkább keresett és körüludvarolt szürke eminenciása” volt. “Méltósága, bölcsessége és pontos emlékezete sokakat lenyűgözött, egyeseket talán nyugtalanított is” – jegyezte meg.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: a Petőfi-díj a szabadságról szól, amely minden közös jó forrása. Ezért is egyre fontosabb ez a kitüntetés, mert mintha a szabadságból egyre kevesebb lenne, mintha feledésbe merülne a tudás, hogy csak a szabadság szülhet rendet.

Hozzátette: a szabadság mindenkori hőseit az köti össze, hogy határozottan képviselték, képviselik legfontosabb közös értékeinket. Ezek az értékek képezik Európa nemzeti közösségeinek több ezer éves alapját, és szinte kivétel nélkül a kereszténységben gyökereznek – mondta a főigazgató.

A kitüntetetést Világi Oszkár, a Mol-csoport igazgatósági tagja adta át.

Stanislaw Dziwisz a kitüntetetést magyarul is megköszönve arról beszélt, hogy a magyar és a lengyel nép sokszor támogatta egymást a történelem folyamán, és a jövőben is közösen kell dolgozniuk Európáért.

Elmondta: Karol Wojtyla pápává választása, majd lengyelországi látogatása hatalmas reményt keltett az emberekben, és “katalizátorként” segítette a kommunizmus bukását.

A pápa fölszabadította az embereket a félelem alól, és ezért nagy árat fizetett – mondta, utalva az 1981-es Szent Péter téri merényletre.

Felidézte: a lengyel pápa előre látta azt is, hogy a kommunizmus bukása után nem lesz könnyű az előző rend romjaira új rendet építeni. Ezért is hangsúlyozta több alkalommal, hogy Európának keresztény gyökerei vannak, és ezt nem szabad elfelejtenie, hiszen a reményvesztés összefügg a keresztény gyökerek elvesztésével.

Stanislaw Dziwisz elmondta, hogy az elismeréssel járó pénzjutalmat egy magyar emlékhely kialakítására fordítja a krakkói Szent II. János Pál pápa központban.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pohárköszöntőjében arról beszélt, ha nem lettek volna a lengyel katolikusok, ha nem lett volna Stanislaw Dziwisz és II. János Pál pápa, akkor könnyen lehet, hogy azok, akik ma a Terror Házában a lengyel bíborost ünneplik, az épület celláiban ülnének. A KDNP elnöke kiemelte, a kommunizmus bukásához a lelki alapot Szent II. János Pál pápa tanítása és egyházfői szolgálata adta, Dziwisz bíboros a Szentatya titkáraként maga is részese volt a sorsfordító történelmi időknek. A világegyház szolgálatán keresztül egykor a nemzeti egyházakat is szolgálta, Krakkó érsekeként és bíborosként ma a nemzeti egyházon keresztül szolgálja a világegyház egészét. Semjén Zsolt kérte a lengyel főpapot, hogy segítse Európát megtartani a kereszténységben, mert ez az ami megőrizheti Lengyelországot és Magyarországot is.

A miniszterelnök-helyettes hozzátette: “1989-ben nem gondoltuk, hogy megérjük, hogy a nyugat-európai keresztényellenesség le akarja vetetni a keresztet Szent II. János Pál pápa szobráról”. Mindez jelzi, hogy a pápa tanítása nemcsak a bolsevizmustól mentett meg, hanem arra is tanít, hogy “meg kell védeni magunkat” a most Nyugatról fenyegető keresztényellenességtől is – figyelmeztetett Semjén Zsolt.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat, amellyel a régió azon kiemelkedő személyiségeit díjazzák, akik helytállásukkal, a szabadságáért hozott áldozattal példát mutattak és előremozdították a “közös jó”, a szabadság ügyét.

A Petőfi-díj eddigi kitüntetettjei között van mások mellett Miroslav Kusy szlovák polgárjogi aktivista, Mart Laar, Észtország volt miniszterelnöke, Tőkés László református lelkész, Filep Mária, a páneurópai piknik szervezője és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést adományozta Áder János köztársasági elnök Alberto Bottari de Castello apostoli nunciusnak Magyarországon végzett diplomáciai missziója elismeréseként, a kitüntetést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át hétfőn az Országházban – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár az MTI-t.

Ismertetése szerint Semjén Zsolt búcsúlátogatáson fogadta Alberto Bottari de Castello apostoli nunciust hétfőn az Országházban. A Szentszék nagykövete 2011-ben megkezdett diplomáciai szolgálatának befejeztével rövidesen elhagyja budapesti állomáshelyét. Ez alkalomból a magyar kormányfő helyettese átnyújtotta a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést, melyet Áder János köztársasági elnök adományozott a szentszéki diplomatának.

Semjén Zsolt köszönetét fejezte ki a nunciusnak az elmúlt években a Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatának erősítése érdekében végzett munkájáért. A kormányfő helyettese kiemelte, Alberto Bottari de Castello működésének legjelentősebb állomásaként tekint arra, hogy 2013-ban aláírhatták a Szentszék és Magyarország közötti megállapodás módosítását. “A leköszönő diplomata méltatta Magyarországnak az üldözött keresztények védelmében tett erőfeszítéseit, külön kiemelve hazánk keresztény értékek melletti kiállását” – tájékoztatott Havasi Bertalan.

A találkozón részt vett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, valamint a nunciatúra diplomatái.

Alberto Bottari de Castello 1942-ben született az északkelet-olaszországi Montebellunában. 1966-ban szentelték pappá. Rómában kánonjogi tanulmányokat folytatott és elvégezte a vatikáni diplomata akadémiát. 1973-ban kánonjogból doktorált, ezt követően állt szentszéki diplomáciai szolgálatba. Ecuadorban, Szíriában, Zaire-ben, majd az Egyesült Államokban teljesített külmissziót.

1987-ben kérte, hogy misszionáriusi szolgálatra osszák be: Kamerunban a XXIII. János pápáról nevezett kisszeminárium rektora lett. Több mint egy évtized elteltével tért vissza újra a diplomáciai szolgálatba. 1999-ben II. János Pál pápa Foratiana címzetes érsekévé és Libéria pápai nunciusává nevezte ki, egyúttal megbízva a Szentszék képviseletével Gambiában, Guineában és Sierra Leonéban. 2000. január 6-án szentelte püspökké – Erdő Péterrel és Veres Andrással együtt – II. János Pál pápa a Szent Péter-bazilikában. 2005. április 1-jén helyezték át a tokiói nunciatúra élére, 2007-ben új érseki címet kapott, XVI. Benedek pápa Oderzo címzetes érseke címet adományozta részére. 2011. június 6-án a pápa magyarországi szentszéki nagykövetnek nevezte ki.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt, a magyar kormányfő helyettese búcsúztatta szerdán délelőtt Li Ko-Csiang kínai miniszterelnököt a Ferihegyi Repülőtéren. A kínai kormányfő elutazása előtt, négynapos látogatása zárásaként a magyar miniszterelnök-helyettessel megkoszorúzta Budapesten a Hősök Emlékkövét.

(semjenzsolt.hu)