A KDNP szerint amíg az ellenzék pozícióharcot vív és gyűlölködik, addig a miniszterelnök felelős államférfiként szólt évértékelő beszédében az ország jelenéről és jövőjéről, pontos áttekintést nyújtva az elmúlt nyolc esztendő eredményeiről.
A kisebbik kormánypárt közölte: megmutatkozott a miniszterelnök lényeglátása a helyzetértékelésben, határozottsága a feladatok kijelölésében.
„Legyünk büszkék közös sikereinkre és mondjuk ki bátran: a polgári-keresztény kormányzás többet ért el Magyarország számára, mint amiben reménykedhettünk” – fogalmaz a közlemény, hozzátéve: a KDNP mint a családok pártja egyetért a kormányfő és a kormányzat „munka, család, haza” fókuszpontjaival, amelyek a további fejlődés zálogai.
A kereszténydemokraták osztják a miniszterelnök migrációs kérdésben kifejtett álláspontját, úgy gondolják, hogy Magyarország biztonságának fenntartása és a keresztény kultúra megőrzése nem kerülhet veszélybe. Ebben a küzdelemben számíthatnak szövetségeseikre; Magyarország nincs egyedül – hangsúlyozza a közlemény.
A KDNP, a pártszövetség tagjaként joggal bízhat benne, hogy az elmúlt évek sikeres kormányzását követően a magyar választók – az évértékelőn is bemutatott pártpaletta áttekintése után – felelős választ adnak majd az előttük álló kihívásokra.
(Forrás: MTI)
Kambodzsai kollégáját fogadta Semjén Zsolt
2018. február 19.
Ossza meg ismerőseivel!
A Kereszténydemokrata Internacionálé budapesti vallásközi konferenciájára érkezett Hor Namhongot, a Kambodzsai Királyság miniszterelnök-helyettesét fogadta magyar kollégája, Semjén Zsolt pénteken az Országházban.
A kambodzsai politikus köszönetet mondott Magyarország sokirányú támogatásáért, melyet a kegyetlen és embertelen diktatúra pusztításaiból újjáépülő Délkelet-ázsiai országnak nyújtott. Sok fiatal tanult felsőoktatási intézményeinkben, nálunk szerzett tudásukat Kambodzsa felemelkedésének szolgálatába állították. Mindemellett hidat képeznek országaink és kultúráink között. Hor Namhong kifejtette, hogy mostani látogatása a vallásközi párbeszéd folytatása mellett, országaink együttműködésének erősítését is szolgálja.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a Keleti Nyitás politikája és a Magyar Nemzeti Kereskedőházak rendszere az ázsiai országok irányában folytatott gazdasági stratégiánk meghatározó eszközei. Hazánk Kambodzsa agráriumának fejlesztésében, a fenntartható vízgazdálkodás és az árvízvédelem szakmai kérdéseiben, valamint a Stipendium Hungaricum felsőoktatási diákprogram keretén belül, ösztöndíjasok fogadásával a jövőben még szorosabbá teszi együttműködésünket. Semjén Zsolt hozzátette, büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország szerepet vállalhatott a páratlan Angkor világörökség feltárásában, melynek keretében kulturális szakembereink nemzetközi elismerésre méltó munkát végeztek.
A kambodzsai miniszterelnök-helyettes Orbán Viktorral is tárgyalt péntek délután.
Orbán Viktor szerint Kallós Zoltán halálával egy nagy hazafival lettünk szegényebbek. A miniszterelnök részvétüzenetét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes olvasta fel szombaton a válaszúti gyászszertartáson.
A kormányfő üzenetében azt a mondást idézte, hogy nem az a magyar, akinek a nagyszülője az volt, hanem az, akinek az unokája is magyar lesz. Úgy vélte: ez a gondolat tette Kallós Zoltánt nemcsak a válaszúti iskolába járó gyerekek, hanem minden magyar „tiszteletbeli nagyszülőjévé”.
Orbán Viktor Kallós Zoltánnak azt a tanítását idézte, hogy a magyarság megmaradásának titka anyanyelve ápolása mellett az énekelt és táncolt kultúrájában rejlik.
„Hálásak vagyunk, hogy a magyar falvakat járva összegyűjtötte a népművészet rejtett kincseit, alapítványával és nyári táboraival pedig a gyermekeket segítette abban, hogy közös örökségünk értékei közt valódi otthonra találjanak.
A miniszterelnök megállapította: Kallós Zoltán távozásával „szegényebbek lettünk egy nagy hazafival”. Együttérzése kifejezése mellett erőt kívánt a következő nehéz időszakhoz.
Kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódal eljátszásával indították szombat délután válaszúti otthonából utolsó útjára az élete 92. évében szerdán elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatót. A bújdosódalt a több tucat népzenészből szerveződött alkalmi zenekar játszotta a Kallós-kúria udvarán összegyűlt, végtisztességet tevő mintegy ezerfős gyülekezetben.
A gyászbeszédet mondó Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is megemlítette, hogy elérkezett az idő, amikor Kallós Zoltán nélkül kell énekelni a bujdosódalt. A püspök Kallós Zoltán kisugárzását példázva úgy vélekedett: aki egyszer kapcsolatba került vele, aki egyszer betette a lábát a táncházba, az más emberré vált.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke búcsúbeszédében Kallós Zoltánt, az “egyszemélyes intézményt” méltatta, akinek kolozsvári lakása a diktatúra idején is a szabadság szigete volt. A politikus úgy fogalmazott: “az identitásformálás apostola” távozott az élők sorából.
„Akik egyszer találkoztak vele, akik hosszabb vagy rövidebb ideig közelében lehettek, azoknak az identitása kitágult és megszilárdult, gazdagabbá vált, és másképpen értették azt, hogy kik ők. Tudták, hogy mivé akarnak válni, tudták, hogy milyen értékekre építhetnek” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az erdélyi és magyarországi néprajzkutató műhelyek nevében szóló Pozsony Ferenc, az erdélyi Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke az elhunyt életútját felidézve azt hangsúlyozta, hogy Kallós Zoltán integratív személyiség volt, aki sikeresen gyűjtötte össze, „virtuális nemzeti közösségbe integrálta” a Kárpát-medence és a világ magyarságát.
Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója megemlítette: a népzenészek nemcsak hangszert, könyvet és tarisznyát kaptak tőle, hanem hivatást is. Úgy vélte, Kallós Zoltán nélkül a táncházmozgalom sem létezne, és a Hagyományok Háza sem jöhetett volna létre.
Az emlékező beszédek után moldvai csángó asszonyok énekeltek a néprajzkutató koporsója mellett, majd a rögtönzött zenekar játszott az alkalomhoz illő népzenét.
Kallós Zoltánt a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
Az elmúlt évek intézkedései megteremtették a vadgazdálkodás jövőjének szakmai és pénzügyi alapjait, a szükséges jogszabályi keretet, de fel kell lépni a vadászati fegyvertartást értelmetlenül szigorító uniós kezdeményezés ellen – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke csütörtökön Budapesten, a 25. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (FeHoVa) megnyitóján.
Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal közösen lép fel az ellen, hogy az EU a terrorizmus elleni védelemre hivatkozva korlátozni akarja a vadászok fegyvertartását. A bevált, jól működő szabályozás megváltoztatása helyett inkább az illegális határátlépést kellene megakadályozni – tette hozzá.
Az elmúlt évek eredményeiről szólva kiemelte, hogy Magyarországon a fölösleges bürokratikus eljárások megszűnésével egyszerűsödött a fegyvertörvény, a szakmai szervezetek hozzájárulása nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé vadászatot érintő törvényjavaslat, jogszabály- vagy határozattervezet, valamint fontos megállapodások jöttek létre a szakmai képviseletek és a minisztériumok, a természetvédők, illetve a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier, CIC) között.
Hozzátette, hogy az új vadászati törvény értelmében országszerte államilag fizetett tájegységi fővadászok biztosítják a megfelelő minőségű vadgazdálkodást, a kamarai törvény alapján a vadászjegyekből származó bevétel az Országos Magyar Vadászkamaránál marad, az élőhelyfejlesztést a vadgazdálkodási alap kerete biztosítja, a természetes élővizeken pedig megszűnt az ipari halászat.
Ismertette, hogy a kormány 4,5 milliárd forintot biztosított a Hungexpo átalakításának tervezési munkáira és megközelíthetőségének javítására, hogy 2021-ben, az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás 50. évfordulóján újra nagyszabású szakmai rendezvény házigazdája lehessen a főváros.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a vadászat és a természetvédelem nem szembenálló, hanem egymást erősítő tevékenységek.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a rendezvényen kijelentette: a magyarországi faállomány jó állapotban van, az erdők területe 7 ezer hektárral gyarapodott az állami erdőgazdaságokban.
Az elmúlt 8 évben 160 erdei szálláshely – turista- és vadászház – újult meg, ezzel javítva az erdők megközelíthetőségét, 16 milliárd forint értékben kilátók, látogatóközpontok, lombkoronaösvények épültek, évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozáson 80 ezer gyerek részesülhet erdei élményekben – emelte ki.
Az állami halőri szolgálat mellett élőhelyfejlesztések, horgászturisztikai beruházások, haltelepítések és ökológiai célú szelektív halászat biztosítja a vizes élőhelyek védelmét – tette hozzá.
Istrate Stetco, Románia Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztériumának erdészeti államtitkára hangsúlyozta, hogy az erdő- és vízgazdálkodás fejlesztése nem csak a vadászok és a horgászok, hanem a fenntartható természetvédelem érdeke is. A fenntartható fejlődés szempontjából különösen fontosnak nevezte a határokon átnyúló együttműködéseket, az állami és a magánszektor közös fellépését.
George Aman, a CIC elnöke a vadászati hagyományok fenntartását szorgalmazta és üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy a vadászok az élőhelyek fenntartására hozzájárulást fizessenek.
(Forrás: MTI)
Orbán Viktor és Semjén Zsolt a katolikus egyház vezetőivel tárgyalt
2018. február 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke kedden a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Állandó Tanácsának tagjaival tárgyalt – közölte a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel.
Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a találkozón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Veres András, az MKPK elnöke, Ternyák Csaba egri érsek, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Udvardy György pécsi megyés püspök, és Mohos Gábor, a püspöki konferencia titkára volt jelen.
A megbeszélésen a felek tárgyaltak a katolikus egyház és a kormány együttműködését érintő aktuális kérdésekről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem további fejlesztési lehetőségeiről, valamint áttekintették a katolikus egyház óvodakoncepcióját – ismertette a miniszterelnök sajtófőnöke.
(Forrás: MTI)
Kiemelt projekt a Budapest-Belgrád vasútvonal
2018. február 06.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kínában tárgyal a pekingi és sanghaji politikai felső vezetés több képviselőjével – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár kedden az MTI-t.
A közlemény szerint Semjén Zsolt február 3. és 9. között hivatalos látogatáson tartózkodik a Kínai Népköztársaságban, a kétoldalú politikai, gazdasági, kulturális, illetve turisztikai kapcsolatok további fejlesztéséről tárgyal.
A miniszterelnök-helyettes találkozott kínai kollégájával, Liu Jen-tung miniszterelnök-helyettessel is.
A közlemény szerint a tárgyalásain Semjén Zsolt kiemelte, hogy a két ország gazdasági együttműködésének egyik legkiemelkedőbb, a közép-európai régióra is pozitív hatással bíró zászlósprojektje a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz köthető infrastrukturális beruházás, amelyet a magyar kormány továbbra is határozottan támogat.
A felek egyeztettek a két ország közötti újabb közvetlen légi járatok indításának lehetőségeiről, amely hatékonyan szolgálhatná a kétoldalú turisztikai kapcsolatok további fejlesztését. Áttekintették továbbá a magyar agrártermékekre vonatkozó exportengedélyek, valamint a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok bővítésének lehetőségeit.
Az egyeztetéseken a fentieken kívül hangsúlyt kapott a kutatás-fejlesztés-, a kulturális-, oktatási- és sport területén való együttműködés további fejlesztése – olvasható a közleményben.
(Forrás: MTI)
Lengyel parlamenti küldöttséget fogadott Semjén Zsolt
2018. január 31.
Ossza meg ismerőseivel!
A Szejm külföldön élő lengyelekkel való kapcsolattartás bizottságának küldöttségét fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szerdán az Országházban.
A lengyel parlamenti bizottság elnöke, Anna Schmidt-Rodziewicz köszönetet mondott Magyarország Kormányának a Lengyelország melletti folyamatos kiállásért és megköszönte a hazánkban élő lengyel nemzetiség támogatását, amiből tapasztalat szerint is fontos programok és beruházások valósultak meg. Fontos és egyedülálló lépésnek nevezte, hogy a lengyel nemzetiség a parlamenti szószólója révén észt vehet a Magyar Országgyűlés munkájában.
A küldöttség érdeklődött a magyar nemzetpolitika iránt is, különösen is a határon túli és diaszpóra magyarsággal való kapcsolattartás formái és az identitás megőrzését és a nyelvhasználatot célzó jó gyakorlatok iránt. Semjén Zsolt elmondta, hogy a az elmúlt években háromszorosára emelkedett a nemzetiségek támogatása, valamint beszámolt arról a szószólói rendszer hatékony működéséről, példaként említve a megbeszélésen is jelen lévő Csúcs Lászlóné lengyel szószóló aktív szerepvállalását és fontos munkáját.
A miniszterelnök-helyettes beszámolt a honosítási folyamatokról, valamint a Nemzeti Regiszter működéséről és a határon túl élő, valamint a diaszpóra magyarsággal történő kapcsolattartás és a feléjük irányuló kormányzati támogatás formáiról és tapasztalatairól.
(Forrás: MTI)
Minden nemzet ápolja szerte a világban honfitársai emlékét
2018. január 17.
Ossza meg ismerőseivel!
Egy bő évezred magyar és lengyel történetét tárja az olvasók elé számos fotóval illusztrálva a Magyar emlékek Lengyelországban című kötet – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kiadvány keddi budapesti bemutatóján.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: minden magára valamit adó nemzet igyekszik ápolni szerte a világban honfitársai emlékét, felmutatni jelenlétüket, keze munkájukat, büszkélkedni velük. Teszik ezt néha még annak árán is, hogy az ott megjelenített események igencsak megszépítettek vagy köszönőviszonyban sem állnak a valósággal. “Mi ennél szerencsésebb helyzetben vagyunk, nálunk a hiba inkább abban rejlik, hogy keveset tudunk, keveset beszélünk róla” – mondta.
Kiemelte: az Antall József Tudásközpont műhelyének gondozásában megjelent könyv találkozik a kormány nemzetpolitikai stratégiájával. Felidézte, hogy 2012-ben meghirdetették a Julianus-programot, amiben felhívást intéztek a világ magyarságához, a fellelhető magyar emlékek összegyűjtésére. Megjegyezte: a Lengyelországban gyűjtött magyar emlékek jegyzékét összevetette a könyvben találhatókkal; sok átfedés volt, de a könyv több, teljesebb.
Hozzátette: Kovács István és Mitrovits Miklós munkája nyomán földrajzi csoportosításban, vajdaságok szerint haladhat az olvasó az emlékekben, bepillantást nyer egy bő évezred magyar és lengyel történetébe. Szerkesztése a modern útikönyvek stílusát követi, színes lapjaival, terjedelmes és kiváló fényképanyaggal, izgalmasan megírt történelmi epizódokkal – mutatott rá Semjén Zsolt, hangsúlyozva: bárhol is jár az ember a világban, mindig örül, ha magyar emlékekkel találkozik. Ha pedig ezt a könyvet elkezdi olvasni, óhatatlanul az jut az eszébe: “ezt látnia kell” – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes a kötettel összefüggésben kitért a visegrádi négyek napjainkban meghatározó szerepére, amit a rendszerváltozás után Antall József hozott tető alá, Magyarország II. világháborús szerepére a lengyel-magyar barátság jegyében, aminek egyik kulcsszereplője idősebb Antall József volt. Felidézte 1956 megélését a két nép történelmében, aminek dokumentumai századunkban kerültek csak szélesebb nyilvánosság elé, a Szolidaritással való kapcsolatokat a szükségállapot alatt, majd a rendszerváltozás idején a korai MDF és Fidesz lengyel kapcsolatait, a szamizdat irodalmat.
Újdonságként említette, hogy a könyv részletesen beszámol a 21. század, abból is a legutóbbi évtized emlékeiről. Történelemlátása visszatekintő a 21. századból a 20. századra – momdta Semjén Zsolt, aki végül Petőfi Sándor sorait idézte. “Két nemzet van egyesülve bennünk, S mily két nemzet! A lengyel, s a magyar! Van-e sors, amely hatalmasabb, mint E két nemzet, ha egy célt akar?”
Ünnepi köszöntőjében Joanna Urbanska, a Lengyel Intézet igazgatója elmondta: a kötet rendhagyó útikönyv, tükrözi a két nép barátságát, sors- és érdekközösségét. A magyarok mindig segítették, támogatták a lengyeleket szabadságuk elnyerésében – hangsúlyozta az igazgató, kiemelve a fotóművészek munkáit. Jelezte: a képek a Lengyel Intézetben is megtekinthetők.
Antall Péter, a tudásközpont igazgatója közölte: ez a kötet több, mint egy könyvsorozat része, tisztelgés saját családja előtt is.
Hozzátette: a könyv hiánypótló, amely lehetőséget kínál egy utazás előtt az otthoni felkészülésre, elmélyedésre, a fotóalbum és az útikönyv egységeként jellemezhető.
Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédét.
Nagy fába vágta fejszéjét az Antall József Tudásközpont Könyvműhelye, amikor arra vállalkozott, hogy tematikus sorozatot indít a külhonban fellelhető magyar emlékekről. Két éve jelent meg a csehországi kötet, most pedig méltó folytatásként a Lengyelország magyar vonatkozású emlékeiről szóló munkát vehetjük kezünkbe.
Minden magára valamit adó nemzet igyekszik ápolni szerte a világban honfitársai emlékét, felmutatni jelenlétüket, keze munkájukat, egyszóval büszkélkedni velük. Teszik ezt néha még annak árán is, hogy az ott megjelenített események igencsak megszépítettek, vagy köszönő viszonyban sem állnak a valósággal. Mi ennél szerencsésebb helyzetben vagyunk. Nálunk a hiba inkább abban rejlik, hogy keveset tudunk, keveset beszélünk róla.
A vállalkozás találkozik a kormány nemzetpolitikai stratégiájával is. Még 2012-ben meghirdettük a Julianus programot, amiben felhívást intéztünk a világ magyarságához, a fellelhető magyar emlékek összegyűjtésére.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Lengyelországban begyűjtött magyar emlékek jegyzékét összevetettem a könyvben találhatókkal, és hál’ Istennek sok átfedést találtam. De a könyv több, teljesebb. És ez az első, amit szeretnék kiemelni.
Mert túl azon, hogy Kovács István és Mitrovits Miklós munkája nyomán földrajzi csoportosításban, vajdaságok szerint haladhatunk az emlékek során, bepillantást nyerünk egy bő évezred magyar és lengyel történetébe. Szerkesztése a modern útikönyvek stílusát követi, színes lapjaival, terjedelmes és kiváló fényképanyaggal, de ami a legfontosabb: izgalmasan megírt történelmi epizódokkal.
Bárhol is jár az ember a világban, mindig örül, ha magyar emlékekkel találkozik. Ha pedig ezt a könyvet elkezdi olvasni óhatatlanul az jut eszébe: nekem ezt látnom kell.
Mikor Antall Péter felkért a könyv bemutatására, hosszasan tűnődtem, miről is kéne beszélni a kötet kapcsán. Mondjuk a visegrádi négyek mai időben meghatározó szerepéről, amit a rendszerváltozás után édesapja, Antall József hozott tető alá. Vagy Magyarország II. világháborús szerepéről, a lengyel-magyar barátság jegyében, aminek egyik kulcsszereplője nagyapja, idősebb Antall József volt.
De hálás téma a háború utáni nem hivatalos lengyel-magyar kapcsolatok története is. 1956 megélése a két nép történelmében, amelynek dokumentumai századunkban kerültek csak szélesebb nyilvánosság elé. A Szolidaritással való kapcsolatok a szükségállapot alatt, majd a rendszerváltozás idején a korai MDF és FIDESZ lengyel kapcsolatok, a szamizdat irodalom.
Vagy beszélhetnénk azokról a személyekről, akik a két nép közötti barátság letéteményesei voltak, így Engelmayer Ákos, az Antall-kormány varsói nagykövete, akit a kiadó az előszóban a könyv mentorának említ, vagy a könyv szerzője Kovács István, hazánk első krakkói főkonzulja, aki kikutatta és közzétette az 1848/49-es szabadságharcunkban részt vevő lengyelek történelmét.
De gondolom az itt jelenlévők számára mindezek elég ismert tények. Így aztán úgy döntöttem, inkább magáról a könyvről beszélek, illetve abból is kiragadok néhány részt, ami számomra is újdonság volt, illetve nagyon fontosnak tartom, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon.
Ne feledjük, ezer év történelme vonul el előttünk kövek, várak, templomok, szobrok, táblák, ékszerek képében. Egy emlékműre írt két sor mögött fantasztikus történelem húzódik meg. Az Árpád-ház és a Piast-ház kapcsolata, közös szentjeink, közös uralkodóink, közös harcaink. Egymás segítése szabadságküzdelmeinkben.
Ahogy Kovács István bevezetőjében írja: „A két nép közötti barátság egyik legbeszédesebb bizonyítéka, hogy Európa legstabilabb határa a XI. század és 1920 között fennálló lengyel- magyar határ volt, amely a történelem során legfeljebb csak húsz, huszonöt kilométeres szakaszon változott meg.”
Ami újdonság, hogy a könyv részletesen beszámol a XXI. század, abból is a legutóbbi évtized emlékeiről. Történelemlátása pedig visszatekintő a XXI. századból a XX. századra.
2011-ben Varsóban emléktáblát állítottak az 1920-as lengyel – bolsevik háborúban aratott lengyel győzelemhez nyújtott magyar segítség emlékére. Elgondolkoztató, hogy Lengyelországot az I. világháború győztes hatalmai közül egy sem támogatta, csak a vesztes Magyarország.
Örömmel fedeztem fel a könyvben O’sváth László varsói szobrát – mondhatnám azt is ismerősként üdvözöltem – hiszen 2011-ben engem ért a megtiszteltetés, hogy felavathattam.
Akkor arról beszéltem, hogy 1939 őszén, Magyarországon valami példás összefogás alakult ki, kezdve attól, hogy visszautasítottuk a németek átvonulási igényét. Méltán lehetünk büszkék erre az időszakra, mint a nemzeti összefogás történelmi példájára. Egyszerű emberektől kezdve a közigazgatás legfelsőbb szintjéig, a kormánytól az ellenzékig egyként tette mindenki a dolgát.
Természetesen sok minden kellett ehhez. Olyan miniszterelnökök, mint Teleki Pál és Kállay Miklós, olyan belügyminiszter, mint Keresztes-Fischer Ferenc, és olyan főtisztviselők, mint idősebb Antall József és O’sváth László. Ők és munkatársaik voltak azok, akik nemcsak annyit tettek, amit munkakörük, hatáskörük előírt, hanem messze túllépték azt. Az ő bátor helytállásuk nélkül nem lehetett volna kapcsolattartás a Honi Hadsereggel vagy az emigráns kormánnyal. És egyáltalán, így lehetett a magyar föld a lengyel menekültek második otthona.
Varsóban, nem messze a magyar nagykövetség épületétől állították fel idősebb Antall József és Henrik Slawik szobrát. A két politikus asztal mellett ül és beszélget. Mondhatnánk, kordivatnak megfelelő zsánerszobor. De a beszélgetés mögött sok minden rejlik, hiszen emberek tízezreinek életéről szólt.
A varsói felkelés idején a város körül állomásozó magyar csapatok és a lengyel felkelők közötti kapcsolatokról, tárgyalásokról, és együttműködésről, a felkelőkhöz átállt magyar katonákról a szovjet megszállás idején írott tankönyvek mélyen hallgattak. Kovács István számos adattal látja el az olvasót. De mindennél beszédesebbek a város körüli ápolt magyar sírok, és megemlékező táblák.
Csak a fővároshoz közeli Milanówek város eseményeiről szólnék. A lengyelek részt vettek a magyar tábori miséken, a magyarok fegyverrel és lőszerrel látták el őket, sőt még gépjárművezetői tanfolyamot is szervezetek. De labdarugó- mérkőzés is volt magyarok és lengyelek között.
Aztán megismerhetjük a könyvből Varsó magyar utcáit is. Csak egy kis példa: „A Varga Béla plébános sétány és a Henrik Slawik sétány kereszteződésében lelünk rá a Magyar barátok terére. Nem messze innen található egy utca, amely idősebb Antall József nevét viseli, valamint egy O’sváth László rondóra keresztelt körforgalom. Ursynówban a Teleki Pál utcáról fordulhatunk be a Bogláriak utcájába és onnan vissza a Keresztes-Fischer Ferenc körtéren át rátérünk a Baló Zoltán ezredes utcára. Ennek közepén pedig megpihenhetünk az 1956-os magyar forradalom körtéren.”
És ekkor egy kicsit pironkodhatunk. Mikor lesz Budapesten Keresztes-Fischer, vagy Teleki Pál utca? A szocialista-liberális városvezetés még a szobrát is kiűzte a városból. Azt hiszem, e téren még akad teendőnk.
Az 1956-os forradalom napjaiban és utána több városban tartottak tüntetést, közülük az olsztyni volt a legnagyobb. A Vörös Hadsereg tér névtáblát lecserélték Magyar Felkelők terére. Ez persze sokáig nem maradhatott, de a hatalom nem merte visszaállítani a Vörös Hadsereg teret, így kompromisszumos megoldásként Bem tábornokról nevezték el. 2006-ban az eseményekre emlékező táblát helyeztek el a téren.
Szczecinben 1956. december 10-én a szovjet konzulátus épületét foglalták el a tüntetők. A poznaniak emléktábláján városuk és Budapest sorsa elválaszthatatlanul összefonódott 1956-ban. Ugyanitt egymás mellett emlékeznek Mansfeld Péterre és a tizenhárom évesen Poznanban lelőtt Romek Strzalkowskira.
Torunban az egyetemisták tiltakozásáról emlékezik tábla, Bydgoszczban Eryk Bazylczukra, a magyar forradalom résztvevőjére emlékeznek. De a sort hosszasan folytathatnánk.
2006. március 24-én Lech Kaczynski lengyel államfő és Sólyom László köztársasági elnök aláírták a győri nyilatkozatot, és felavatták a lengyel-magyar emlékművét Győrött a Bem téren. E kezdeményezés folytatásaként 2007. március 23-tól ünnepeljük a lengyel-magyar barátság napját. Két évre rá Jaroslawban is hasonló emlékművet állítottak.
Úgy gondolom a hely és az alkalom méltó arra, hogy itt emlékezzek meg az azóta elhunyt Ottófi Rudolfról, Győr kereszténydemokrata alpolgármesteréről, aki a barátság napja előkészítésének fáradhatatlan szorgalmazója, motorja volt.
Kedves Barátaim!
Hosszasan sorolhatnám még az emlékeket, idézhetném a történeteket. De inkább figyelmükbe ajánlom a könyvet, örömüket fogják lelni benne.
Nekem nem marad más hátra, mint köszönetet mondani mindazoknak, akik a könyv létrehozásán munkálkodtak. És megerősíteni mindnyájunkban a lengyel-magyar barátság eszményét. Ehhez Petőfi sorait hívom segítségül:
Két nemzet van egyesülve bennünk,
S mily két nemzet! A lengyel, s a magyar!
Van-e sors, amely hatalmasabb, mint
E két nemzet, ha egy célt akar?
(Forrás: MTI)
Mozaikok a nemzetegyesítés és a kereszténydemokrata politika történetéből
2018. január 09.
Ossza meg ismerőseivel!
A nemzetpolitika szinte ismeretlen és alig használt politikatörténeti fogalom a világ nagy részén, legalábbis a szerencsésebb országok esetében. Mert a politika eleve az adott nemzetről szól, jó esetben a nép irányítását, fejlődését, gazdagítását és boldogítását, az erre való törekvést jelenti. De nálunk, a Trianon-verte Magyarországon nagyon is élő fogalom, hiszen csaknem száz éve az ország területének és népességének kétharmada idegen államokhoz került.
A háború előtti magyar kormányok revíziós törekvéseit a történelem kegyetlenül elsodorta, az azt követő négy évtized kommunista internacionalizmusa pedig még a nemzet szót is negligálta. Nem tudván, hogy a nemzet több, mint az ország, a terület, az országhatár – mindezeknél magasabb rendű és magasztosabb fogalom. A közösségi lét legmagasabb formája. A nemzet közös ihlet – mondja József Attila, nem véletlenül.
A rendszerváltás aztán fordulatot hozott. Antall József, az első szabadon választott kormány miniszterelnöke már a választási győzelem estéjén kijelentette: lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Sokszor és sokan bírálták vagy gúnyolták emiatt (hol vannak már a bírálók és az érveik?), pedig ezzel a mondattal jelölte ki a nemzetpolitika egyetlen lehetséges, ma is érvényes útját. És ezt követték a polgári kabinetek, aztán ezt rombolták a baloldali kormányok.
De az idő begyógyította a sebeket. 2010-ben megalakult a Nemzetpolitikai Államtitkárság, amely a mai napig sikeresen szervezi és koordinálja – nevéhez híven – az összmagyarság politikai, gazdasági és kulturális ügyeit. És hogy ennek politikai felelőse miniszterelnök-helyettes, jelzi, hogy a Kormány komolyan gondolja a nemzetpolitikát, komolyan veszi a világban szétszóródott magyarság képviseletét.
És ezzel a kis kitérővel eljutottunk Semjén Zsolt: Egymillió című, legújabb könyvének ismertetéséhez. Legújabb, mert a politikus két-három évenként adja ki köteteit, amelyekben politikai beszédei, parlamenti felszólalásai, interjúi olvashatók. A szándék világos és hármas célt is szolgál: egyrészt betekintést nyerhetünk egy magas rangú magyar politikus és parlamenti képviselő munkájába, tetteibe, harcaiba és gondolkodásmódjába. Másrészt ez a fajta transzparencia az olvasók elé tárja a kormányzat szándékait, mindennapi küzdelmeit, azaz Magyarország és a világ jelenkori helyzetét és kilátásait. Harmadrészt pedig – és talán erre nem is gondoltak az alkotók – a jövő érdeklődő olvasói és kutatói számára kimeríthetetlen kincsesbánya lesz a Semjén-könyvek sorozata: hogyan is élt és mit akart Magyarország és a politikai vezetés a XXI. század első évtizedeiben.
A mostani kötet címe nem csak egy szám, végképp nem gazdasági adat – az egymillió expressis verbis egymillió embert, egymillió lelket, egymillió új magyar állampolgárt jelent. A mostani ciklus végéig ez volt a nemzetpolitikai célja, hogy végrehajtsa a nemzet közjogi egyesítését.
Természetesen ez a domináns eleme a könyvnek, hiszen már az előszót követő Kossuth téri idézet is ezt sugallja: 2010-ben Semjén Zsolt azt ígérte a miniszterelnöknek, hogy 2014-ben meglesz az ötszázezer új esküt tett magyar állampolgár. Most, 2014-ben pedig azt, hogy négy év múlva meglesz az egymillió. És meglett.
És akkor idéznünk kell az utószót is: „A 2010 utáni esztendők legnagyobb sikere, amire leginkább büszkék lehetünk: a nemzetegyesítés.” (Orbán Viktor szavai a MÁÉRT-en 2016. december 1-jén)
„Jelenthetem a nemzetnek, hogy letette az esküt az egymilliomodik új magyar állampolgár. Kormányzásunk kezdetén, a Kossuth téren ígértem meg, és mostanra megcselekedtük. Hálát adok érte a Történelem Urának!” (Semjén Zsolt szavai a MÁÉRT-en 2017. november 10-én.)
A kötet a nemzetpolitikai sorskérdések mellett más aktuális témákat is tartalmaz. Nívós előadást olvashatunk a 70 éves Kereszténydemokrata Néppárt történetéről, felszólalást a reformáció 500 éves jubileumáról. De nem maradtak ki korunk jelenlegi égető problémái, a migráció, a brüsszeli politika vagy az LMBTQ. A Teremtésvédelem című fejezet pedig tudományos igénnyel, mégis plasztikusan magyarázza a zöldek és a konzervatívok közötti felfogásbeli különbségeket.
Néhány cikkben – a szerzőhöz némileg szokatlan módon – a magánélet rejtelmeibe is betekinthetünk. Szó van iskolai csínytevésekről, Bayer Zsolt barátságáról és a családtól örökölt hobbiról, a vadászatról is.
Semjén Zsolt ebben a kötetben nem tett mást, mint rögzítette négy évi munkásságát. És ha belegondolunk, politikus ennél többet nem tehet.
(Recenzió Semjén Zsolt: Egymillió című kötetéhez.)
A kötetet digitális formábanide kattintva Ön is elolvashatja! Ha pedig érdeklik Semjén Zsolt, illetve más kereszténydemokrata politikusok által írt művek, ezen a linken e-könyv formájában megtalálja azokat.
(Forrás: kdnp.hu)
A nemzeteknek joga van az identitáshoz és az önvédelemhez
2018. január 08.
Ossza meg ismerőseivel!
A migráció esetében az a helyzet: ha elrontjuk, soha többé nem tehető jóvá, és nemcsak a mi életünk megy rá, hanem a gyermekeink és az unokáink élete is, sőt az ő életük még inkább – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Bayer-show című műsor vasárnapi adásában az ECHO TV-n. A kormánypárti politikus szerint a birodalmi politikát pártoló brüsszeli bürokrácia úgy akarja felépíteni az Európai Egyesült Államokat, hogy lerombolja a birodalmi Európa legnagyobb ellenfeleit, a nemzetállamokat, és ehhez segítséget az Európán kívüli migrációban, a nemzeti kötődés nélküli migránsokban látja.
A KDNP elnöke úgy véli, Brüsszel vezető politikusai súlyos veszélynek teszik ki az európai polgárokat, miközben a jó ember szerepében tetszelegnek, amikor arról beszélnek, hogy a „jó emberek befogadják a migránsokat, a rossz emberek pedig nem”. Semjén Zsolt szerint az egész migrációs válság következményeit a jövő generációi fogják viselni és a bevándorláspárti EU-s vezetők neve egy idő után szitokszó lesz az európai kultúrkörben. A politikus nem zárja ki, hogy kvázi polgárháborús veszély fenyeget.
Lángba borulhatnak a külvárosok
Mi fog történni? Egy migráns hátterű fiatalember meg fog erőszakolni egy tizenéves német kislányt, az apja pedig majd agyonlövi. A migránsgettóban lázadás lesz, meg fogják támadni a német falut, azok pedig meg fogják védeni magukat. Ezt fogják nézni Malmőtől Marseille-ig és égni fognak a külvárosok – figyelmeztetett a lehetséges veszélyekre Semjén Zsolt.
Magyarországot folyamatosan súlyos kritikák érik a migrációs politikája miatt és támadás érte a magyar kormányt azért is, mert az üldözött keresztényeknek nyújt segítséget – hívta fel rá a figyelmet a műsorban Magyarország miniszterelnök-helyettese. A kereszténydemokrata politikus közlése szerint hazánk azzal, hogy helybe viszi a segítséget, az erejéhez mérten sokkal nagyobb támaszt nyújt, mint a gazdag nyugati országok. Semjén Zsolt kiemelte: a keresztényeket is fenyegeti ugyanaz a veszélyeztetettség és nyomor, mint az adott régióban élő összes többi embert, de ráadásul – ahogy fogalmazott – a keresztények a muszlim tengerben duplán veszélyeztetettek.
Jogunk van az önvédelemhez
A józan ész alapján el kell ismerni, hogy a nemzeteknek joga van az identitáshoz és az önvédelemhez, a mi elsődleges állami feladatunk, hogy a magyar embereket és az európai polgárokat megvédjük. A segítséget oda vigyük, ahol baj van, mert ez következik a józan észből, és ez következik a keresztény etikából is – emelte ki a KDNP elnöke. Szerinte akik humanista szerepben tetszelegnek, egyáltalán nem gondoskodnak sem a családtagjaikról, sem pedig a nemzetükről, de nagy általánosságban „az emberiséget akarják boldogítani”. A kereszténydemokrata álláspont ugyanakkor az, hogy állapotbeli kötelességünk és felelősségünk sorrendje: család, nemzet, majd az emberiség.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy Brüsszelben sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak sem pedig Csehországnak nem akarják elfogadja a szolidaritás azon formáját, hogy Ukrajnából elmenekült emberek sokaságát fogadták be. „Ez is rávilágít arra, hogy ők miért nyomják az Európán kívüli migrációt. Az Európán kívülről érkezett migránsok soha nem lesznek európaiak, soha nem lesz nemzeti kötődésük, hanem mindig is egy idegen test lesznek a keresztény európai civilizációban” – magyarázta a politikus. Rámutatott: az Európai Uniót birodalomként felfogó brüsszeli bürokrácia úgy akarja felépíteni az Európai Egyesült Államokat, hogy lerombolja a nemzetállamokat.
Meg akarják dönteni a nemzetállamokat
A balliberális erők nem elég erősek, hogy meg tudják gyengíteni a nemzeti erőket, ezért hozzák be az Európán kívüli idegeneket, akik soha sem fognak a nemzeti erőkhöz kötődni. Ők és a balliberális erők összeadódva azt gondolják, hogy meg tudják dönteni a nemzetállamokat és így létrehozni azt az európai egyesült államokat, amiben ők ugyanúgy hisznek, mint a kommunisták a kommunizmusban, ami pontosan ugyanolyan utópia is egyébként – tette hozzá a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.
Az ECHO TV Bayer-show című műsorának január 7-ei adása ide kattintva teljes egészében megtekinthető, a Semjén Zsolt KDNP-elnökkel készített interjú 22:00 percnél kezdődik.
A műsor ismétlése az ECHO Televízióban is megtekinthető a következő időpontokban:
