A keresztény civilizációnk védelme a mostani választás tétje – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap délelőtt újságíróknak.
A politikus feleségével és édesanyjával érkezett szavazatát leadni a főváros II. kerületében található II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumba. Megjegyezte: a keresztény civilizációnak azok is részesei, akik nem templomba járó emberek, nem tartják magukat vallásosnak. Ez a kultúra és civilizáció mindannyiunk közös öröksége – fűzte hozzá.
Szerinte ennek védelméről szól a mostani szavazás. Ha van olyan ember, akinek mindegy, hogy a müezzin szól vagy a déli harangszó, az ő esetében megérti, ha nem megy el választani, ugyanakkor annak, akinek nem mindegy, el kell mennie voksolni, lelkiismereti okokból is – fogalmazott Semjén Zsolt.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes köszönetét fejezte ki a határon túli magyaroknak, akik – mint mondta – sokkal nagyobb számban regisztráltak, mint négy évvel ezelőtt.
Kiemelte: megrendítő az a nemzethűség, ahogy Trianon után, most már száz éve kitartanak magyarságuk mellett, minden üldöztetés, megaláztatás ellenére.
A történelmi igazság állt helyre azzal, hogy ők is megkaphatták a magyar állampolgárságot. Ők soha nem hagyták el a hazájukat, a határokat húzták át a fejük felett – mondta Semjén Zsolt, aki szerint ma az egyetlen lehetséges válasz Trianonra az állampolgárság. Egy magyarság van, egy magyar nemzet és egyfajta állampolgárság – összegzett a miniszterelnök-helyettes.
(Forrás: MTI)
Európa léte a kérdés
2018. április 03.
Ossza meg ismerőseivel!
Végső veszélyben van az európai civilizáció – hívta fel rá a figyelmet Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ECHO TV Napi aktuális című műsorának húsvéthétfői adásában. A politikus közlése szerint Európát napjainkban fenyegeti az iszlám invázió, aminek az a fő veszélye, hogy a kontinensen pillanatok alatt kisebbségbe kerülhet az európai civilizáció. Semjén Zsolt törvénytelennek, antidemokratikusnak és inkorrektnek nevezte nyugat-európai politikai vezetés migrációs politikáját.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kiemelte: nagy világvallásnak és nagy kultúrának tekinti az iszlámot, de ez nem változtat azon, amit a Biblia is mond, hogy mindenki maradjon a saját fügefája alatt.
Tehát az európai civilizációnak nem része az iszlám – tette hozzá Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: ha iszlám tömegek, migránstömegek nyomulnak be Európába – figyelembe véve a családegyesítést, a demográfiai trendet, valamint azt, hogy az iszlám egyáltalán nem akar asszimilálódni, integrálódni sem az európai civilizációba –, akkor a saját kontinensünkön, a saját európai civilizációnkban kisebbségbe kerülhetünk.
Először csak egy nagyon súlyos párhuzamos társadalom lesz, majd akár többségbe kerülnek és utána a saría árnyékában élhetünk – jelentette ki a kormánypárti politikus.
Semjén Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország bőségesen kiveszi a részét a szolidaritásból, példakánt hozta fel, hogy hazánk megvédte az Európai Unió határát. Hozzáfűzte: az Európai Unió nekünk még pénzzel is tartozik a határkerítés költségeinek tekintetében.
Ők, akik esküdt ellenségei a kereszténységnek, megpróbálnak bennünk paradox módon, keresztény alapon bűntudatot kelteni, mondván, hogy a jó emberek, a keresztény emberek befogadják a migránsokat, a rossz emberek pedig nem fogadják be őket – fogalmazott a KDNP elnöke, aki szerint az elsődleges feladat az ország megvédése, majd az ország megvédésén keresztül Európa megvédése.
Semjén Zsolt az aláírások további gyűjtését kéri a Minority SafePack kezdeményezéshez
2018. március 29.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt kéri, “rendületlenül” folytatódjon az aláírások gyűjtése a Minority SafePack kezdeményezés keretében.
A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese csütörtökön az MTI-nek Kelemen Hunor nevében is köszönetét fejezte ki a Rákóczi Szövetség felé, amely az aláírások gyűjtését koordinálta.
Semjén Zsolt kiemelte: arra kéri a magyarokat, hogy “rendületlenül” folytassák az április 3-i határidőig az aláírások gyűjtését. Előfordulhatnak ugyanis rontott vagy hibás adatok, és ezért szükséges, hogy egy 10 százaléknyi biztonsági tartalék legyen.
A nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés (Minority SafePack) 2017 májusában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 15. kongresszusán indult el. Hét uniós tagállamban egymillió aláírást kell gyűjteni április 3-ig, hogy az unió érdemben foglalkozzon az őshonos európai kisebbségekkel.
Aki támogatná a kezdeményezést, elektronikus úton a www.jogaink.hu oldalon vagy papír alapon valamennyi postahivatalban ingyenes válaszborítékban feladva megteheti.
(Forrás: MTI)
Meg kell tartani az irányt
2018. március 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Az állam célja, hogy javuljon a magyar emberek életminősége és fennmaradjon a magyar nemzet – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes egy nemzetpolitikai fórumon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ajakon kedden.
Semjén Zsolt arról beszélt, az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság nélkülözhetetlen elemei a nemzetnek, bármelyik eltűnése vagy felszámolása esetén az egyetemes magyarság kerülne veszélybe.
A magyarság csak akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze él, segítésük pedig a magyar állam feladata és felelőssége – hangsúlyozta a kormányfő-helyettes.
A KDNP elnöki tisztségét is betöltő kormánypárti politikus a helyi művelődési házban megjelent határon túli, térségi polgármesterek és más érdeklődők előtt beszédében kifejtette, minden nemzetnek joga van a létezéshez, ezt az elvet a magyarok tiszteletben tartják, de másoktól is elvárják. A megfelelő nemzetpolitikához öt dolog szükséges – folytatta -, gazdaságilag erős Magyarország, a külhoni magyarság identitásának megőrzése, a diaszpóra és a szórvány megmaradása, a magyar etnikai alapú pártok és szervezetek támogatása, valamint az állampolgárság megadása.
Semjén Zsolt rögzítette, gazdaságilag erős anyaország hiányában anyagilag és erkölcsileg nem lenne lehetőség a külhoni magyarság támogatására és a nemzeti érdekek képviseletére.
A fórumon fontos feladatnak nevezte a miniszterelnök-helyettes a külhoni magyar oktatási intézmények a magyar állam általi fenntartását. Az identitás-megőrzésben az oktatás az egyik legfontosabb eszköz, ezért hazai költségvetési forrásból tartják fenn például az erdélyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet vagy II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát – sorolta Semjén Zsolt. Szavai szerint ugyanilyen fontosak az óvodák, líceumok és gimnáziumok támogatása, illetve a kulturális hagyományőrzésre fordított források is. Az erre fordítható támogatási összeget 2010 óta csaknem megtízszerezte a magyar kormány – emlékeztetett a kormányfő-helyettes.
Beszédében utalt arra, olyan gazdaságélénkítő programok kezdődtek Kárpátalján, a Felvidéken és a Vajdaságban, amelyek az ott élő magyarok mellett a többségi állam polgárainak is hasznot hoznak. Ez a “gazdasági expanzió” a magyar államnak is jó, a gazdasági támogatások folyósítása tehát kamatostul megtérül – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Előadásában a kormánypárti politikus felhívta hallgatósága figyelmet a határokon túl működő magyar pártok és szervezetek munkájára, mivel – szavai szerint – általuk javul a magyar érdekek érvényesítésének esélye a többségi állam kormányzati apparátusában.
Az állampolgárság kiterjesztéséről szólva Semjén Zsolt hangsúlyozta, a nemzet közjogi egyesítésének felel meg, a külhoni magyarokat is éppen olyan állampolgárság illeti meg, mint az anyaországban élőket.
Több mint egymillió Kárpát-medencei és diaszpórában élő magyar kapott állampolgárságot a kedvezményes honosítás segítségével – jelezte a miniszterelnök-helyettes.
Az eseményen Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a közösségépítés szükségességét hangsúlyozva elmondta, az elmúlt években az erdélyi magyarság elindult az építkezés útján, amelyen – magyarországi segítséggel – végig kell menni.
“Meg kell tartani az irányt és nem kell új utat választani, az erdélyi emberek nagy többsége ezt így gondolja” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a fórumon arról beszélt, a Fidesz-KDNP-n kívül nincs olyan alternatív politikai erő Magyarországon, amely ilyen sikeresen védené meg az ország egységét.
Ukrajna meggyengülése jól mutatja, hová vezet az, ha egy ország hagyja a belügyeibe történő beleszólást a külföldi hatalmaknak – vélekedett a KMKSZ elnöke. Megjegyezte, az ilyen ország nem tud szabadon cselekedni lakossága érdekében, szétesik, és elindul egy olyan szakadék felé, amelyből nehéz lesz kijönnie.
A határon túli magyarok nagy köszönettel tartoznak az anyaországnak az óvodákért, az iskolákért és a gazdasági segítségéért, de nem elégedhetnek meg azzal, hogy “fogják a kezünket és segítenek, ha baj van” – mondta Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke. Hangsúlyozta, a munkát otthon kell elvégezni, küzdeniük kell az anyaország bizalmáért, de “meg is kell mutatnunk, hogy nem vagyunk kisebbek.”
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, a térség országgyűlési képviselője beszédében emlékeztetett, Ajak által beadott és megnyert pályázatok összege az elmúlt négy évben elérte a kétmilliárd forintot.
Az április 8-án megtartandó választásokra utalva Seszták Miklós elmondta, ha ezen a napon jól döntenek a választók, akkor a fejlesztések “menni fognak”, köszönhetően a gazdasági növekedésnek.
Ez a választás nemcsak a fejlesztésekről, hanem a biztonságról és az ország megvédéséről is szól – jelentette ki Seszták Miklós.
A fórumot megelőzően a résztvevők elhelyezték az Esélyt otthon című program beruházásának alapkövét. A fejlesztés során lakásokat alakítanak ki egy használaton kívüli épületben, a mintegy 100 millió forint értékű program az épületrekonstrukció mellett képzésekkel segítik a helyben boldogulni akaró fiatalok elhelyezkedését.
(Forrás: MTI)
Meg kell erősítenünk az ország gazdaságát és kulturális identitását
2018. március 27.
Ossza meg ismerőseivel!
A hétfői füzesabonyi lakossági fórum fő témája az ország védelme, külső és belső megerősítése volt.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke rámutatott, hogy teljes erőnkkel fel kell lépni a migráció ellen, és ezzel párhuzamosan megerősíteni az ország gazdaságát, kulturális identitását. Ez a választás tétje. Erre jelenleg csak a Fidesz-KDNP képes. Semjén Zsolt a füzesabonyi választóknak Nyitrai Zsolt képviselőt ajánlotta.
Benedikálták (megáldották) szerdán főapáti tisztségében a Pannonhalmi Főapátság Szent Márton-bazilikájában Hortobágyi T. Cirillt, akit a főmonostori konvent, a Pannonhalmához tartozó negyven örökfogadalmas szerzetes választott meg új főapáttá január 6-án, Ferenc pápa pedig február 16-án nevezett ki e tisztségre. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a magyar bencések mindig részt vettek a magyar nemzet építésében Szent István király óta és sorsközösséget vállalnak.
Az új főapát a 996-ban alapított monostor 87. apátja, Szent Asztrik 86. utódja. A mindenkori pannonhalmi főapát a Magyar Bencés Kongregáció főapátja is egyben.
A benedikálás szertartását ünnepi szentmise keretében tartották Szent Benedek, Európa védőszentje főünnepén, ezt Várszegi Asztrik emeritus főapát vezette. A benedikálást az emeritus főapát végezte, mellette állt Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Michael Reepen, a németországi Münsterschwarzach apátja.
Az apátbenedikálás liturgiájában felolvasták azt a pápai bullát, amely a kinevezést tartalmazza. Cirill atya ezt követően ígéretet tett arra, hogy elkötelezi magát ismét a szerzetesi élet, az állandó megtérés, a testvérek, a vendégek, valamint a szegények szolgálata mellett, egyben ígéretet tett a közösség vezetésére. Ezt követően az oltár elé borult, majd megkapta Várszegi Asztriktól az apáti jelvényeket, az infulát, a mellkeresztet, a gyűrűt és a pásztorbotot.
Az apáti jelvények mindegyike az apát küldetésére emlékeztet: az infula az elöljáró felelősségére figyelmeztet, a mellkereszt a hitvallás, a gyűrű a hűség jele, a pannonhalmi pásztorbot pedig a vezetés nemzedékről nemzedékre történő átadását jeleníti meg. Ezt a botot eredetileg Szennay András főapát használta, aki utódjának, Várszegi Asztriknak adta oda. Az emeritus főapát Isten áldását és kegyelmét kérte Cirill főapátra.
Gregory J. Polan, az egyetemes bencés rend prímás apátja homíliájában azt mondta, hogy egy közösségen keresztül Isten most Cirillt szólította meg. Neki címezve úgy fogalmazott: “a hitnek és a bizodalomnak egy új közösségét tapasztalod meg”.
Kitért arra: Szent Pál apostol arról írt, hogy az Istentől eredő béke felülmúl mindent, mert nem az a béke, ami adott esetben konfliktus hiányát jelöli, hanem az, ami átjár mindent. Az apát feladata ennek a békének a szolgálata. Ha ez elevenen árad a közösségben, akkor ez túlárad a közösségen túlra is – tette hozzá.
Hortobágyi T. Cirill benedikálása után a bazilikában azt mondta, a szerzetesek Isten országát építhetik az egyházban és a társadalomban, de ez a küldetés nem csak a szerzeteseké. A család, a munkahely, az iskola, a monostor, a püspökség, a plébánia, a minisztérium, a hivatal, a vállalat mind-mind meghívás, s lehetőség arra, hogy a világ “azon pici vagy éppen nagyobb részét, ahol élünk, ideálisan, ideálisabban rendezzük be, az evangélium értékrendje szerint”.
“Mi, keresztények Isten országát építjük (.), társadalmunk, az emberiség nagy konfliktusait a kibékülés felé vinni csak minden jóakaratú emberrel összefogva leszünk képesek” – hangoztatta, hozzátéve: ez nem fog sikerülni “elkülönülésben, elszigetelődésben, legyen az vallási, felekezeti, bőrszín szerinti, nemzeti vagy bármely elkülönülés”.
A benedikáláson részt vett Erdő Péter bíboros, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Sulyok Tamás, az Alkotmánybírság elnöke, Sólyom László volt köztársasági elnök, államtitkárok, polgármesterek, cégvezetők, valamint a társegyházak és szerzetesrendek képviselői.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a benedikálást követő fogadáson, köszöntőjében ígéretét fejezte ki a kormány részéről, hogy támogatja a főapátságot, egyben arra kérte az új főapátot, hogy tisztségéből fakadóan, ha kell, “intse meg” a kormányt.
Kitért arra: ahogy Szent Benedek kivonult Rómából és megalapította a rendet, úgy a magyar bencések Pannonhalmán vannak, de mindig részt vettek a magyar nemzet építésében Szent István király óta és sorsközösséget vállalnak.
Veres András, az MKPK elnöke támogatását fejezte ki a püspöki konferencia részéről, egyben jelezte, hogy Cirill főapátra is számítanak a püspöki kar munkájában.
(Forrás: MTI)
A brüsszeli bürokraták ellenségei a kereszténységnek
2018. március 21.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke Földi László, a KDNP országgyűlési képviselője (és -jelöltje) meghívására Abonyban tartott országjáró fórumot.
Semjén Zsolt szerint érdemes megfontolni: „a brüsszeli bürokraták, akik egyébként esküdt ellenségei a kereszténységnek, bűntudatot akarnak kelteni bennünk, mondván, hogy az a jó ember, aki befogadja a migránsokat, és az a rossz ember, aki nem fogadja be. Ez valójában azt jelenti, hogy Timmermans úr annyira jó ember, hogy ő vállalja annak a kockázatát, hogy az én gyerekemet fölrobbantsák. Avramopoulos EU-biztos úr annyira jó ember, hogy ő vállalja annak a kockázatát, hogy az itt élők lányait megerőszakolják. És Juncker úr annyira jó ember, hogy vállalja annak a kockázatát, hogy mi vértanúk legyünk.”
Felavatták kedden a VADEX Mezőföldi Zrt. által építtetett Bence-hegyi kilátót a Fejér megyei Velencén. Avatóbeszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy 2010 óta a velencei a harminckilencedik újonnan épült kilátó, további harmincat pedig felújítottak.
Mint mondta, a kormányzat tudatosan próbálja a városban élőket közelebb vinni a természethez. Ebben óriási segítséget nyújtanak az erdőgazdaságok, amelyek turistaházakat, erdei létesítményeket hoznak létre és üzemeltetnek – tette hozzá.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott, hogy “a patriotizmus, a lokálpatriotizmusok összessége”. Úgy vélte, “akkor lehet valaki igazán patrióta, ha előbb lokálpatrióta, vagyis akkor tudja szeretni a hazát, ha szereti a lakóhelyét és akkor tudja szeretni szűkebb pátriáját, ha ismeri annak kultúráját, természeti adottságait” – jelentette ki, hozzátéve: minderre nagyszerű lehetőséget kínál az új velencei kilátó, amely tehát a lokálpatriotizmust erősíti.
Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár kiemelte, hogy az elmúlt években megépült kilátók, csillagvizsgálók, kisvasutak, turistaházak több mint 15 milliárd forinttal gyarapították a nemzeti vagyont.
Közölte, hogy a velencei kilátó több mint 140 millió forintos beruházásból valósult meg, amelyet a kormány 80 millió forinttal támogatott.
Bitay Márton Örs emlékeztetett arra, hogy az állami erdőgazdaságok sok jóléti beruházást hajtanak végre: 2010 óta több mint 160 létesítményt adtak át. Úgy vélekedett, hogy helyes az út, hiszen a belföldi turizmus jelentősen nőtt a fejlesztések miatt is, miközben a hazánkba érkezők száma is rekordokat dönt.
Tessely Zoltán a térség országgyűlési képviselője a kilátó jelentőségét abban látja, hogy lehetőséget ad más szemszögből látni a világot. “Rádöbbenti az embert arra, hogy mennyi érték veszi körül a magyarságot” – mondta.
L. Simon László országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy az egykori Vörösmarty-kilátó helyére három évtized után került új kilátó, pedig a velencei önkormányzat számos tervpályázatot hirdetett, de egyik sem vezetett eredményre. A legutóbbi azonban sikeres volt, s így egy kortárs művészeti alkotás születhetett, ami több mint egy egyszerű kilátó, ez a tó új szimbóluma – fűzte hozzá.
A kiosztott sajtóanyag szerint a korábbi acélkilátó – egy leselejtezett olajfúró torony – 1965 novemberében került a 210 méter magas Bence-hegy tetejére. A kilátót 1988-ban életveszélyesnek nyilvánították, s mivel felújítására nem volt pénz, felrobbantották.
A tó több mint negyedszázadra kilátó nélkül maradt, 2014 decemberében azonban pályázatot írtak ki egy új toronyra. Százötvenhat pályamunka érkezett be, a rangsoroló zsűri 2015 áprilisában választott ki három alkotást, melyek közül a velencei lakosok szavazása alapján a kőből, illetve színezett betonból készült, 1848 centiméter magas kilátószinttel rendelkező torony épült meg. A Kruppa Gábor és Merkel Tamás tervezte építményre 118 lépcsőfok vezet fel.
A torony építése 2016 júliusában indult el, de a 2017 januárjára tervezett átadás a fővállalkozó cég problémái miatt csúszott, így az építtető VADEX új közbeszerzést írt ki. Az új kivitelező év elejére végzett a munkákkal.
(Forrás: MTI)
Elítéljük a magyar rendszámú autók megrongálását Beregszászon
2018. március 16.
Ossza meg ismerőseivel!
Elfogadhatatlannak tartja és elítéli a Miniszterelnökség, hogy ismeretlen tettesek péntekre virradóra magyar rendszámú autókat rongáltak meg Beregszászon. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint sajnálatos, hogy miután a március 15-i ünnepi rendezvények incidensek nélkül zajlottak Kárpátalján, rögtön a nemzeti ünnepet követő napon újabb támadás éri a kárpátaljai magyar közösséget.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint ez az akció is egyértelmű provokáció a kárpátaljai magyarság ellen, illeszkedik az utóbbi hetek magyarellenes megnyilvánulásainak sorába, amelyek közül a legsúlyosabb a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházának felrobbantása volt.
A közleményben úgy fogalmaznak: elvárják az ukrán hatóságoktól, hogy a leghatározottabban lépjenek fel az ügyben, és mindent tegyenek meg a hasonló esetek megelőzése és kárpátaljai magyarság biztonságának garantálása érdekében.
Az ismételt kárpátaljai magyarellenes támadást leghatározottabban elítélte és visszataszítónak nevezte korábbi közleményében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, kiemelve: elfogadhatatlan, hogy a magyaroknak félelemben kell élniük a szülőföldjükön, Kárpátalján.
A miniszter tájékoztatása szerint: március 16-án hajnalban ismeretlen elkövetők betörték hét magyar rendszámú gépkocsi ablakait Beregszászban. A hosszú, keskeny becsapódások alapján feltételezhető, hogy a rongálást baseball-ütővel követték el. A lakótelep, ahol a rongálás történt, a forgalomból teljesen kiesik, a parkolót kizárólag az ott lakók használják – írta.
A külgazdasági és külügyminiszter ismételten felszólította az ukrán hatóságokat, hogy védjék meg a magyar embereket a szélsőséges erők támadásaitól.
Sajnos ez az eset is bizonyítja, hogy indokolt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet speciális megfigyelő csoportjának kárpátaljai folyamatos jelenléte – fogalmazott a tárcavezető.
A mukchevo.net munkácsi hírportált a rendőrség úgy tájékoztatta, hogy reggel hét óra előtt kapták a bejelentést egy Sevcsenko utcai lakostól, aki elmondta, a házból kilépve hét olyan autót látott, amelyeknek be volt zúzva az első vagy hátsó szélvédője, a rendőrség szakemberei kivonultak a helyszínre.
A hírportál szerint a helyi lakosok úgy vélik, a vandál cselekedet provokáció, mivel az elkövetők csak magyar rendszámú autókat rongáltak meg, a mellettük parkoló ukrán rendszámú járművekhez nem nyúltak.
Szerdán fokozott biztonsági intézkedéseket hoztak Kárpátalján a hatóságok a március 15-i magyar és ukrán évfordulós ünnepi rendezvényekre az esetleges provokációk megelőzése érdekében.
Sajtóértesülések szerint csütörtök délelőtt Lemberg (Lviv) irányából négy járművel Kárpátaljára tartó, baseballütőkkel, boxerekkel és késekkel felszerelt 29 embert tartóztattak fel az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai.
Magyarország ungvári főkonzulátusa Facebook-oldalán szerdán arra kérte a magyarországi magyar állampolgárok figyelmét, hogy a következő napokban ne utazzanak Kárpátaljára.
(Forrás: MTI)
Magyarország Kormánya az erdélyi magyarság mögött áll!
2018. március 15.
Ossza meg ismerőseivel!
A romániai prefektúrák erdélyi magyar önkormányzati vezetőket büntettek a Március 15-i nemzeti ünnepünkön kihelyezett magyar szimbólumok miatt Kovásza és Hargita megyékben. Mindez súlyos támadás a román és a magyar közösség kölcsönös tisztelete ellen.
Elfogadhatatlan és botrányos, hogy különösen nemzeti ünnepünkön büntetik nemzeti szimbólumaink használatát. Magyarországon természetes, hogy nemzeti kisebbségeink – így a magyarországi románság – teljes szabadságban használhatják nemzeti és kisebbségi szimbólumaikat. Ugyanez alapvető elvárásnak kell lennie Románia tekintetében is.
A magyar kormány nemzetpolitikai minisztereként teljes szolidaritásomat fejezem ki az erdélyi magyarság és a megtámadott magyar vezetők iránt. Magyarország Kormánya mögöttük áll!
Semjén Zsolt
nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes
+
Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely polgármesterére is öt-ötezer lejes (330 ezer forintos) pénzbírságot szabott ki szerdán a prefektusi hivatal a március 15-i nemzeti ünnep tiszteletére kitűzött magyar jelképek miatt.
Mind a Székelyudvarhely esetében intézkedő Hargita megyei, mind pedig a Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön bírságoló Kovászna megyei prefektus azt kifogásolta, hogy a városháza nem tett román zászlót is minden magyar lobogó mellé.
A székelyföldi megyék prefektusai a román zászlótörvényre hivatkoznak, amely előírja, hogy más államok lobogóit csak Románia zászlajával együtt, kizárólag külföldi hivatalosságok látogatása, nemzetközi találkozók vagy ünnepségek alkalmából, hivatalos épületeken vagy a helyhatóságok által kijelölt köztereken szabad kitűzni.
