Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Meg kell gyászolnunk Trianont, hiszen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájáról van szó – emelte ki Semjén Zsolt az ECHO TV Napi aktuális című műsorának június 4-ei adásában. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor emlékeztetett: a nemzeti összetartozásról szóló törvény arról szól, hogy a magyar nemzet – a trianoni utódállamok egy részével ellentétben –  túlélte a 98 évvel ezelőtti tragédiát, erre pedig büszkék is lehetünk. 

Semjén Zsolt égbekiáltó igazságtalanságnak nevezte az 1920. június 4-én történteket, a feladatunk pedig szerinte az, hogy ezt tudatosítsuk magunkban, a világban és az utódállamokban is. A KDNP elnöke zseniálisnak tartja azt az RMDSZ-es kampányt, ami úgy szól, hogy „Ezer év Erdélyben, száz év Romániában” – és ehhez jön az 1918-as gyulafehérvári határozat szövege, ami – legalábbis a szavak szintjén – garantálta a kisebbségek jogait. Amit azután nem tartottak be, ám mi semmi mást nem kérünk most sem, csak azt, amit száz évvel ezelőtt ők megígértek.

A miniszterelnök-helyettes felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar kormány a nemzetegyesítést az állampolgárság kiterjesztésével képzeli el, mert ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra. Az a cél, hogy minden magyar – bárhol is éljen a világon – lehessen közjogi értelemben is a magyar nemzet tagja. Semjén Zsolt kiemelte: minden eszköz lehetőséget ad az identitás megőrzéséhez, az pedig egy valódi paradigmaváltás, hogy soha nem látott fejlesztések folynak az összes utódállam tekintetében, hogy biztosítani lehessen a helyben való megmaradás gazdasági lehetőségét.

A kereszténydemokrata politikus reális esélyt lát az asszimiláció megállítására, megfordítására. Hozzátette: a szórványban fogyunk, de a tömbmagyarságban először történik Trianon óta, hogy a vegyesházasságokat mi asszimiláljuk.
Semjén Zsolt úgy vélekedett, hogy az autonómiáról soha nem szabad lemondani, mert az a magyar megmaradást jelenti, hiszen minden, ami az autonómia felé vezet, az nemzetmentő.
„Nem vagyunk másodrangú európai polgárok, amit másnak lehet, nekünk is lehet” – fogalmazott.
A politikus összegezte: nekünk meg kell gyászolnunk Trianont, büszkének kell lennünk arra, hogy túléltük és be kell mutatni a történelmi igazságot. Semjén Zsolt szerint fontos megjegyezni, hogy sok ünneplésre nincs oka egyik utódállamnak sem. Eltekintve attól, hogy közjogilag nem volt legitim a gyulafehérvári gyűlés, a legkényesebb kérdésnek Romániát nevezte, hiszen napjainkban a román nemzettudatnak nem Erdély a fő problémája, hanem az, hogy a Moldovai Köztársaság területén, Besszarábiában, a Prut, a Dnyeszter, és a Duna-delta által határolt területen élő románság nem akar csatlakozni Romániához. Románia azáltal, hogy Moldávia nem csatlakozott, elszenvedte történelme első nagy vereségét, amit lelkileg nem is tudnak feldolgozni. A másik pedig, Havasalföld és Moldva szétesése, ami a román nemzettudatnak és a román politikának az állandó rettegése

– hívta fel rá a figyelmet Semjén Zsolt.

A régi Jugoszláviáról szólva felidézte: a szerbek elvesztették „Nagy-Szerbiát”, Montenegrót, Koszovót és Srebrenica után morálisan is megromlott állapotban vannak. A horvátoknak sincs okuk ünnepelni, hiszen számukra Jugoszlávia egy szerb megszállás volt. Szlovákiával kapcsolatban megjegyezte: Trianonban Csehszlovákia jött létre, ami bizonyos értelemben kvázi cseh megszállás volt a szuverén szlovák tudat szempontjából.

Az alábbiakban a teljes interjú megtekinthető:

(Forrás: ECHO TV)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos törvénynek az volt a célja, hogy “Trianon katasztrófájával szembenézve válaszokat adjanak, mert azok az életet jelentik a következő évszázadokra” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kárpát-medencei és a diaszpórából érkező magyar fiataloknak az Isztimérhez tartozó Királyszálláson, a Nagy-Magyarország parkban.

Semjén Zsolt mintegy kétszáz gyermek előtt úgy fogalmazott, hogy az emléknapnak három jelentése van: az első a gyász és könny érzése, a második az igazság kimondása Trianon ügyében, a harmadik pedig a büszkeség hangsúlyozása, hiszen “túléltük, itt vagyunk”.

A miniszterelnök-helyettes megemlítette: a trianoni diktátum készítői azt hitték, “a magyarságot megölik” azzal, ha gazdaságát, társadalmát tönkreteszik, de nem így lett.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Kárpát-medencei és a diaszpórából érkező magyar fiataloknak rendezett megemlékezésen a Fejér megyei Isztimérhez tartozó Királyszálláson, a Nagy-Magyarország parkban 2018. június 4-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Rákóczi Szövetség és a várpalotai Trianon Múzeum közös összetartozás napi ünnepségén Semjén Zsolt kiemelte: “a résztvevő magyar fiatalok nem turisták és nem vendégek, mivel itthon vannak”.

Semjén Zsolt úgy vélte, a trianoni döntést semmi okuk nincs ünnepelni azoknak az országoknak, akik akkoriban nyertesei voltak a diktátumnak. Beszélt a Trianon után kialakult államokról, melyek közül “Jugoszlávia és Csehszlovákia már a múlté, Románia számára pedig nemzeti sorskérdés az, hogy a moldovai románoknak eszük ágában sincs csatlakozni Nagy-Romániához, Ukrajna nem is létezett akkoriban, csak a Szovjetunió részeként, míg Ausztria kétségkívül megvolt és létezik, de elég ambivalens a viszonya a köztársaságnak a császársághoz”.

Jelezte, hogy 1990-ben Magyarország Ausztriával egyetemben még a legkisebb állam volt a térségben, azonban a Jugoszlávia és Csehszlovákia szétesésével létrejött utódállamok – Románia és Ukrajna kivételével – mind kisebbek, mint hazánk.

“Túléltük Trianont és hiszünk abban, hogy megmaradunk” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: a magyar kormány sokat tesz ezért. Mint elmondta, négy dolog kell ahhoz, hogy az elszakított nemzetrészek magyarsága megmaradjon: az identitás megőrzés támogatása az oktatáson keresztül, a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság megadásával, a külhoni magyar etnikai pártok támogatása a minél erősebb magyar képviseletért, továbbá az elszakított területeken élő magyar cégek gazdasági megerősítése.

Takaró Mihály irodalomtörténész közölte, hogy a jelenlévők közül szinte mindenki Magyarországról jött volna Trianon előtt, tehát máig hat az akkori döntés. Úgy vélte, ahhoz, hogy valaki jó magyar legyen, ma már nem kell fegyvert fogni, ököllel verni a falat, de van néhány teendő: törvényes párkapcsolatot, gyermekeket kell vállalni, fel kell nevelni és magyar iskolába járatni őket. Mert “aki magyarul ír, olvas, gondolkodik, ismeri a kultúra minden szegletét, annak a magyarság nem gúnya, hanem bőr, vagyis levehetetlen” – jelentette ki.

(Forrás: MTI; kormany.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Kolozsvárott hálaadó istentisztelet és ünnepség keretében szombaton felavatták az Apáczai Csere János Gimnázium – magyar állami támogatással – kibővített, felújított épületét. 

A Farkas utcai református templomban tartott hálaadó istentisztelet után mondott köszöntőbeszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lényegesnek nevezte, hogy a magyarság fel tudja-e ismerni: melyek azok a dolgok, amelyekről nem mondhat le, amelyekért akkor is vállalja a harcot, „ha fogytán a muníció”. Úgy vélte: a gyermekek jövője ilyen ügy. A református leánygimnáziumnak az első világháború utáni felépítését, majd a kommunista államosítás utáni visszakövetelését és visszaszerzését felidézve köszönetet mondott a kolozsvári magyarságnak azért, hogy nem veszítette el a lényeglátását.

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke megjegyezte: csak e lényeglátás által történhetett meg, hogy a kolozsvári magyarok kilátástalannak tűnő időben alapítottak iskolát, amikor az egész Kárpát-medencében magyar iskolákat zártak be, és amikor a romániai rendszerváltoztatás jószerével még le sem zajlott, a közösség azonnal visszakövetelte az iskoláját.

A miniszterelnök-helyettes azt kívánta, hogy az intézmény stabil építőköve legyen az erdélyi magyarság megmaradásának. Bánfi Miklósnak az iskolával kapcsolatos egykori üzenetét átfogalmazva kijelentette: ha az erdélyi magyarság megtartja bizakodó lelkületét, „a magyarság ügye is el van és el lesz intézve”.

A kibővített, felújított kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium az átadás napján, 2018. június 2-án (MTI Fotó: Kiss Gábor)

A hálaadó prédikációt mondó Kató Béla püspök, a gimnázium egykori diákja is azt hangoztatta, hogy a református püspökség 1919-ben hozott döntést a leánygimnázium felépítéséről, amikor az erdélyi magyarság teljes bizonytalanságban élt. Az épület első része végül 1926-ban épült fel, majd egy évvel később újabb épületrésszel bővült. A püspök úgy vélte: az építkezés csak most, az új épületrész felépítésével fejeződött be.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az iskola névadója, Apáczai Csere János példáját idézte, aki a 17. században hazahozta Erdélybe a Nyugat-Európában szerzett tudását, és azon munkálkodott, hogy a szülőföldjét versenyképessé tegye. Úgy vélte: a versenyképes tudás átadására van szükség ma is, és az iskolabővítés a magyar közösség ez iránti elkötelezettségét jelzi. A politikus szerint a kolozsvári iskolaavató üzenet azoknak is, akik azt gondolják, hogy fel lehet számolni a kisebbségi oktatási intézményrendszert, akik a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumra, vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre (MOGYE) törnek.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken az Országházban fogadta a Zsidó Világkongresszus Budapesten tartózkodó alelnökét és igazgatóját, Robert Singert – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár az MTI-t.

Robert Singer köszönetet mondott a magyar kormány által az itt élő zsidó közösségnek nyújtott sokrétű támogatásért.

Az alelnök kiemelte Magyarország és Izrael jó kapcsolatát – mondta a sajtófőnök, hozzátéve: Semjén Zsolt és Soltész Miklós kifejezte a kormány szándékát, hogy a jövőben is segíti a zsidó felekezetek magyarországi tevékenységét.

Robert Singer – a közlés szerint – pozitív várakozással tekint a negyedik Orbán-kormány tevékenységére; a Zsidó Világkongresszus részéről kifejezte maximális együttműködési készségét.

A megbeszélésen részt vett Heisler András, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke is, aki megköszönte az elmúlt négy év támogatásait és együttműködését, kérve annak hasonló szellemben történő folytatását.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint az Europassio szövetség 34. kongresszusának résztvevői nemcsak kulturális szereplők, hanem missziót teljesítenek, a mai ellenszélben óvják, őrzik az évszázados európai hagyományokat.  A kormányfő helyettese erről a kongresszus vendégeit köszöntve beszélt pénteken a Parlamentben.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a résztvevők ápolják és idehozták az európai keresztény kultúra egyik lényeges művészeti ágát, a középkori hagyományokon nyugvó szakrális passiók világát. Mostanra azonban már nem csupán művészeti és esztétikai kérdésekről van szó – emelte ki a miniszterelnök-helyettes.  Rámutatott: Európa nem csupán kultúra, nem csupán életérzés, nem csupán földrajzi és gazdasági adottság, hanem lélek. “De most ez az Európa, a mi szeretett Európánk, Michelangelo és Mozart, Kant és Shakespeare, Goethe és Raffaello, Salvador Dalí és Bartók Béla Európája félelmetesen megváltozott. Hogy mennyire, azt naponta látjuk.” – fogalmazott.

Kiemelte: ma, amikor a keresztények üldözése világprogram lett, ma, amikor Európa elutasítja a keresztény jelképeket, ma, amikor meghatározó európai hatalmak vezetői tétlenül nézik egy másik világvallás erőszakosan térhódító hatalmát, akkor “befejezhetjük az esztétikai elemzéseket”.

A miniszterelnök-helyettes szerint ki kell mondani: a kongresszus résztvevői, akik jóhiszeműen összegyűltek egy művészeti seregszemlére, az európai keresztény passiók találkozójára, már nemcsak kulturális szereplők, nemcsak egy régi európai hagyomány mai képviselői.

Ők már egy misszió résztvevői, akik a mai ellenszélben óvják és őrzik az évszázados európai hagyományokat, akik ragaszkodnak elődeik évszázados hagyományaihoz. Egy misszió képviselői, akik látják a mai gyorsuló világ eltorzulását és mégis azt választják, hogy megőrzik a múlt értékeit, megőrzik Európát, megőrzik a keresztény civilizációt – mutatott rá a kormányfő helyettese.

Hozzátette: soha nem hitte volna, hogy életében még egyáltalán hősies tett és feladat, és nem is veszélytelen feladat lesz Európában, “a mi Európánkban” a kereszténység melletti kiállás. Ezt legalább még a dómok őrzik, az építészet, mint a megfagyott zene ódon köveivel még mutatja az irányt – fogalmazott Semjén Zsolt.

Kitért arra is, hogy Budaörs rendezi az idei találkozót, ami szavai szerint nem véletlen, hiszen itt 1933-ban rendeztek először sokszereplős passiót az oberammergaui játékok mintájára. Kezdeményezője, szövegírója és rendezője Bató Géza volt – idézte fel, hozzátéve: a háború utáni kommunista évtizedekben nem engedélyezték a nagy létszámú és nyilvános egyházi rendezvényeket. Csak a rendszerváltás után, 2003-ban újították fel, Merényi Anna átdolgozásában és kiegészítéseivel – ismertette.

Semjén Zsolt örvendetesnek nevezte, hogy napjainkban reneszánszát éli ez a szakrális műfaj, egyre több ország egyre több településén mutatják be különböző csoportok a passiójátékot, gyakran hatalmas, több száz fős statisztériával.

A Europassion egy európai passiójátszó-csoportokat tömörítő szervezet. A tagság minden olyan csoport számára lehetséges, akik Krisztus szenvedését állítják színpadra, és készen állnak a csatlakozásra.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Breitbart amerikai konzervatív portál kikérte Semjén Zsolt véleményét a tömeges bevándorlásról. Magyarország miniszterelnök-helyettesének, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének véleménye az alábbiakban olvasható.

„Európa sorsfordító pillanatok előtt áll. Ha a bevándorlás kihívására rossz válaszokat adunk, soha nem fogjuk tudni jóvátenni. Itt Európa léte vagy nem léte a kérdés. Mert Európa annyiban Európa, amennyiben nemcsak egy semleges földrajzi fogalom, hanem szellemi valóság is. Amennyiben pedig szellemi valóság, annyiban a zsidó-keresztény civilizációt jelenti. Ez az európai civilizáció, amely most végveszélyben van, két ok miatt. 

Az egyik egy külső ok: az iszlám invázió. Szeretném hangsúlyozni, hogy én egy nagy civilizációnak, egy nagy világvallásnak tartom az iszlámot. De ez nem változtat azon, amit a Biblia úgy mond, hogy „mindenki a saját fügefája alatt.” Tehát az európai civilizációnak nem része az iszlám. Következésképpen: ha iszlám tömegek özönlenek Európába, figyelembe véve a családegyesítést, a demográfiai trendeket, azt, hogy az iszlám nem akar nemhogy asszimilálódni, de még integrálódni sem az európai civilizációba – mindez azt jelenti, hogy nagyon hamar kisebbségbe kerülhetünk a saját kontinensünkön. Először párhuzamos társadalmak alakulnak ki, majd végül mi magunk is a saría árnyékában élhetünk. Úgy gondolom, hogy ez az utolsó pillanat, amikor ezt a folyamatot még meg lehet állítani, sőt szerintem vannak olyanok, akik már elvesztek – megkockáztatom, hogy ez az utolsó francia generáció, amely Franciaországban még francia életet élhet…

A második ok: abban, hogy az iszlám úgy hatol be Európába, mint kés a vajba, vastagon benne van a jakobinus, kommunista, ’68-as egyházellenesség is, amely évszázadok óta tudatosan próbálta elfojtani, száműzni Európa keresztény identitását. Ez a folyamat az utóbbi évtizedben brutálisan felerősödött. Ezért van, hogy az iszlám nem a zsidó-keresztény civilizáció ellenállásával találkozik, hanem egy vákuummal. A keresztény civilizációt az EU döntéshozói belülről relativizálták, mállasztották szét. Ráadásul olyan devianciákat erőltettek Európára, amelyeknek következménye például a családellenesség, hogy nem születik elég gyerek. És ennek következménye a drogliberalizáció, a házasság relativizálása is, amely az iszlám megvetését joggal váltja ki.

Ahhoz, hogy ezzel szemben védekezni tudjunk, először a saját keresztény civilizációnk önbecsülését és büszkeségét kell feléleszteni! Itt nagyon fontos látni, hogy a keresztény civilizációt a keresztény hit és vallás hozta létre, de ennek a civilizációnak tagjai azok is, akik nem templomba járó emberek. Ez tehát nem egy szoros értelemben vett vallási kérdés Isten és az én személyes kapcsolatom tekintetében (persze jó, ha van ilyen). A keresztény civilizáció azoknak is lételeme, akik a valódi európai identitás hívei. Ezért itt valójában európai önvédelemről van szó…

A kis, 10 milliós Magyarország a határain meg tudta állítani ezt az inváziót. A V4-ekkel együttműködve egy megkerülhetetlen európai tényező lett, ellentmondva a brüsszeli diktátumoknak. Azoknak, akik azt mondták, hogy a migrációt úgyse lehet megállítani, sőt igazából nem is kell, végül is jó dolog, mert minek ide kereszténység, minek ide nemzetállamok! Ebben a kérdésben lassan Európában is egyre nagyobb egységfront látszik kialakulni. Velünk tart már Ausztria, az olasz választások pedig fekete-fehéren megmutatták, hogy az olaszok nagy része sem akar bevándorlóország lenni, nem akarja feladni az olasz életstílust, a keresztény civilizációját.

Ez szerintem ma egy olyan éledő erő, hogy elgondolkodnak a német és a francia polgárok is, hogy ha Magyarországon meg tudták állítani a bevándorlást, és nem lesznek bevándorlóország, akkor talán nekik is van még esélyük más utat választani. És azért támadnak minket az EU vezetői minden fórumon, mindenféle hazugságokkal, mert be akarják bizonyítani, hogy nem lehet megállítani a migrációt – ezért akarják tönkretenni Magyarországot, és megdönteni a magyar kormányt!”

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A csehországi magyar anyanyelvű hitélet lehetőségének megteremtéséért és a magyar-cseh egyházi és politikai kapcsolatok fejlesztéséért végzett munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehetett át Áder János köztársasági elnöktől Dominik Duka bíboros, Prága érseke szerdán a Parlamentben. 

Az ünnepségen, amelyen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek is, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiemelte: Dominik Duka bíboros az elmúlt években számtalan alkalommal bizonyította, hogy Magyarország segítőkész és elkötelezett barátja.

Kiemelkedően sokat tett a népeink közötti megértés elmélyítéséért, a csehországi magyarság hitéletének gazdagításáért, közösen vallott “hagyományos értékeink felmutatásáért és védelméért”. Ezekért az érdemekért méltán illeti meg a kitüntetés, amelynek átadásával “ma egész nemzetünk nevében fejezzük ki elismerésünket és őszinte köszönetünket” – fogalmazott Semjén Zsolt.

A kormányfő egyházügyekért felelős helyettese kitért arra is, hogy a bíboros az 1956-os forradalom 60. évfordulóján személyesen kezdeményezte, hogy Prágában gyászmise keretében emlékezzenek meg Mindszenty Józsefről, és ebből az alkalomból a prágai érsekség egy igényes kiadványt is megjelentetett. Kiemelte, hogy az 1970-ben pappá szentelt Dominik Duka gyakran felkeresi hazánkat, és templomainkban rendszeresen celebrál szentmisét. Szívén viseli a csehországi magyar katolikusok sorsát is: kérésüket meghallgatva lehetővé tette, hogy több éves kihagyást követően a cseh fővárosban újjászülethessen a magyar lelkészség. Ennek érdekében ő kezdeményezte egy magyar lelkipásztor Prágába helyezését, valamint rendelkezésre bocsátotta a belvárosi Szent Henrik-templomot és a hozzá tartozó plébániát. Neki köszönhető az is, hogy a lelkészség 2017 decemberétől immár személyi plébániaként működhet – sorolta Semjén Zsolt.

Hozzátette: a bíboros és Magyarország bensőséges kapcsolatának másik pillére a hittérítő Szent Adalbert személye. Azé a nagy formátumú egyházi férfiúé, aki a legendák szerint Szent István királyunk megkeresztelője – vagy talán bérmálója – volt, s akit az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye máig védőszentjeként tisztel. Nem véletlen, hogy bíborosként celebrált első szentmiséjén Dominik Duka a prágai székesegyházban éppen Szent Adalbert, a közép-európai népek e kiemelkedő közös személyiségének emléke előtt tisztelgett – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Dominik Duka köszönetet mondott a kitüntetését, azért, hogy azt a Parlament épületében vehette át, amelyet a feltámadás jelképének nevezett. Szent Adalbert személyét méltatva rámutatott: már hajdanán összekötötte nemzetünket, s jelentős mértékben meghatározta az akkori Közép-Európa vallási, politikai és szellemi arculatát. Ebben a vonatkozásban említette meg III. Ottó német császárt, I. Mieszko lengyel fejedelmet, valamint II. János Pál pápát, szavai szerint az ő szellemi hagyatékuk, üzenetük él tovább a visegrádi országok együttműködésében is.

Kitért arra is, hogy a 15-18. században Magyarország, az akkori magyar királyság jelentős áldozatot hozott a török terjeszkedés megállítására, és sajnálatos, hogy ezeket a történelmi tényeket ma más sokan elfeledik.

Méltatta Mindszenty József bíboros alakját is, akinek magatartása, kiállása inspiráló volt. Hozzátette: nagy tiszteletet ébreszt benne a bátor magyar nép 1956-os felkelése.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Lelki erőműnek nevezte a csíksomlyói zarándoklatot a hegynyeregben tartott szentmise után a magyar sajtónak adott nyilatkozatában Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, aki évről évre visszajár a zarándoklatra.

Semjén Zsolt kijelentette: az egyetemes magyarság gyűl össze Csíksomlyón évről évre felekezeti hovatartozástól függetlenül, azért, hogy megerősödjön magyarságában és keresztény küldetésében.

Felidézte: a prédikáció az élet védelméről szólt, és ezt azért is fontosnak tartja, mert úgy látja, talán soha nem volt annyi fiatal a zarándokok között, mint idén.

“Amikor ennyi fiatal van, különösen fontos a családalapítás kérdése, hiszen a magyar nemzet csak akkor tud megmaradni, ha gyerekek születnek, akik magyar nyelven, magyar kultúrában, magyar történelmi tudatban nőnek fel” – fogalmazott.

Semjén Zsolt úgy vélte, hogy Csíksomlyó Európának is üzen. Megállapította: Európa sebezhetősége abban áll, hogy elveszítette a keresztény identitását, ezért tud az iszlám ellenállás nélkül benyomulni a kontinensre.

“Csíksomlyónak az az üzenete, hogy akkor van megmaradás, ha megvan a kereszténységünk, a saját identitásunk, és az európai nemzetek büszkék az identitásukra. Ha a franciák büszkék, hogy franciák, a németek arra, hogy németek, a lengyelek, hogy lengyelek, mi pedig arra hogy magyarok vagyunk” – fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes szerint a több százezres tömeg a román centenáriumi évben Romániának azt üzeni, hogy a magyarok meg akarnak maradni.

“A saját szülőföldünkön jogunk van megmaradni. Az anyám erdélyi, én itthon vagyok” – fogalmazott a politikus. Elismételte: az erdélyi magyarság semmi mást nem követel Erdélyben, mint azt, amit az erdélyi románok száz éve megígértek neki a gyulafehérvári nyilatkozatban.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A kormánynak “Magyarország az első, de munkánkkal Európát is erősíteni akarjuk” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az Országgyűlésben, ahol bemutatta az új kabinetet. Kijelentette: Semjén Zsoltra miniszterelnök-helyettesként és a nemzetstratégiai kabinet vezetőjeként számít a következő években.

A kormányfő hangsúlyozta: a 2010-2030 közötti 20 évet egy korszaknak tartja, mert egy országot csak úgy lehet vezetni, ha a tervek hosszú távra szólnak. A világban új időszak, új technológiai korszak kezdődött el, amely még bátrabb újító szellemet és még több változtatást követel – hangoztatta, jelezve ugyanakkor: Európát még hosszú évekig fenyegeti a népvándorlás és a tömeges migráció.

A kormány tagjának lenni egyszerre küldetés és szolgálat – mondta Orbán Viktor, azt ígérve a kabinet nevében, hogy hűséggel szolgálják a nemzetet, és a nehéz időkben is fenntartás nélkül szeretik majd Magyarországot.

A kormányfő hangsúlyozta: olyan embereket kért fel miniszternek, akiknek közös szenvedélye Magyarország, akik azt gondolják, hogy “a mi életünkben a legnagyobb dolog, hogy magyarnak születhettünk”.

Leszögezte: politikai közösségének tagjai bajtársi politikai közösséget alkotnak, és nem egymással versengő politikusok.

A kormány a nemzetet szolgálja, de helyünk Európában van

Új kormányát európai horizontúnak is nevezte Orbán Viktor, úgy fogalmazva, “a nemzetet szolgáljuk, de helyünk Európában van”. Arra kérte a minisztereket, hogy munkájuk során törekedjenek Európa nemzeteivel baráti viszonyra és jó kapcsolatokra. “Nekünk Magyarország az első, de munkánkkal Európát is erősíteni akarjuk” – mondta.

Felidézte emellett korábbi három kormányát, valamint rámutatott arra is, hogy az ország településein sok százan vállalják a vezetés felelősségét politikai közösségéből. Kijelentette: akár több kormányra való elkötelezett, kipróbált, szolgálatra kész emberrel rendelkeznek.

“Hogy mikor kit kérünk fel miniszteri munkára, azt mindig az ország előtt álló feladatok szabják meg. Kabáthoz a gombot, s nem fordítva. Mindig munkát ajánlunk, és sohasem pozíciót” – fogalmazott, hozzátéve: csak egy mérce van, az erősödő és jobban teljesítő Magyarország.

Orbán Viktor megerősítette: a 2010-2030 közötti 20 évet egy korszaknak tartja, mert egy országot csak úgy lehet vezetni, ha a tervek hosszú távra szólnak. Szerinte nyolc év elteltével elmondható: nemcsak a magyar kormány, hanem az emberek is cselekvő szellemmel, bátorsággal és újító kedvvel álltak bele az új korszakba.

Köszönetet mondott a vállalkozóknak a munkahelyteremtésért, a munkanélküliség után újra munkába álló embereknek, a közfoglalkoztatottaknak, a családot alapító fiataloknak, valamint az időseknek, akik felnevelték a mai kor aktív és cselekvő nemzedékét. Az időseknek azért is köszönetet mondott, mert “nagy többségükben támogattak bennünket a politikai küzdelmeinkben”.

Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország és Közép-Európa országai adják ma az Európai Unió leggyorsabban fejlődő régióját.

Európa gazdasági súlypontja fokozatosan keletre tolódik. “1990-ben még Európa volt a mi jövőnk, ma pedig mi vagyunk Európa jövője” – fogalmazott.

Megismételte álláspontját, hogy “régen álltak olyan jól a csillagok hazánk felett, mint éppen most, itt a lehetőség, hogy új dolgokba is belefogjunk”. Ezt meg is kell tenni szerinte, mert a biztató első nyolc év után is még csak a munka felénél tartanak.

Hozzátette: mély átalakítások, komoly küzdelmek és szívós munka áll mögöttük, de a világban új időszak, új technológiai korszak kezdődött el, amely még bátrabb újító szellemet és még több változtatást követel. Ehhez a kihíváshoz kellett igazítani az új kormány összetételét – jelezte a kormányfő.

Orbán Viktor kijelentette, a technológiai mellett biztonsági és szellemi fenyegetésekkel is szembe kell néznie az országnak. Európát még hosszú évekig fenyegeti a népvándorlás és a tömeges migráció, emberek tízmilliói állnak készen arra, hogy útra keljenek Európába, ezért a védelmi képességek erősítésére, a határ szilárd őrizetére és a biztonsági kockázatok higgadt kezelésére van szükség – fejtette ki.

A miniszterelnök azt mondta, a kormány nem hitelveket védelmez, hanem azokat a létformákat oltalmazza, amelyek a keresztény hitelvekből kisarjadtak. Ezért “védjük az emberi méltóságot, a családot, a hitbéli közösségeket és a nemzetet” – hangsúlyozta, megjegyezve: ha mindez kisebbségbe szorul, az egyszerre jelenti Európa végét és az ezeréves magyar államiság elvesztését. Ezért az új korszak küszöbén is kötelesség a keresztény kultúra megőrzése és az iskolák ennek szellemében való működtetése – mondta.

Negyedik kormánya tagjait bemutatva – a miniszterei nevében is megköszönve az országgyűlési képviselők bizalmát – a miniszterelnök elmondta: Bártfai-Mager Andreát nemzeti vagyonért felelős miniszternek kérte fel. Kiemelte: Magyarországot 1990 után komoly vagyonvesztés érte, nyolc év munkájával azonban sok mindent visszaszereztek. A miniszter feladata lesz, hogy az ország vagyonkezelési stratégiáját kialakítsa, a stratégiai vagyont megtartsa, működtesse. Azt kívánta, sikerüljön a nagynevű előd, Mádl Ferenc elnök nyomába érnie.

Pintér Sándor a felelős mindannyiunk biztonságáért – mondta a kormányfő, megköszönve neki, hogy helyreállította a magyar rendőrség becsületét, fáradhatatlan volt és nem tűrt ellentmondást, amikor meg kellett védeni a határokat. Munkáját mostantól belügyminiszterként és miniszterelnök-helyettesként, a nemzetbiztonsági kabinet vezetőjeként is végzi majd – közölte Orbán Viktor.

Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét úgy mutatta be, mint akinek vállát különös felelősség nyomja majd. Sikeres Magyarországhoz tanult, szilárd jellemű és egészséges magyar emberekre van szükség, ez a minisztérium “reneszánsz embert” követel, ráadásul olyat, aki nem ijed meg a saját árnyékától. Átlátni, átfogni és összehangoltan irányítani egy ilyen hatalmas minisztérium gépezetét, olyan embert próbáló feladat, amelyre csak kevesen vállalkoznának – fogalmazott.

Benkő Tibor a hadsereg első számú katonájából lép elő honvédelmi miniszterré – folytatta a kormányfő, aki szerint súlyos, évtizedes elmaradásokat kell pótolni most, amikor szomszédaink hadseregei jóval előttünk járnak. Még nem késő, még utolérhetjük őket – mondta Orbán Viktor, azon meggyőződésének is hangot adva, hogy a tiszti állományban még óriási tartalékok rejlenek. Azt kérte a minisztertől, hozza ezeket felszínre.

Süli Jánosra a paksi erőmű bővítésért felelős miniszterként számít a továbbiakban is a miniszterelnök. Az atomerőmű bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzék a rezsicsökkentést és olcsó energiával növeljék a magyar vállalatok versenyképességét – jelezte.

Trócsányi Lászlónak az lesz a feladata – folytatta -, hogy az ország szuverenitását, a jog, különösen az európai jog területén megvédje. Értékelni kell az évtized elején megalkotott új alaptörvény és új igazságszolgáltatási rendszer működését is. A miniszternek sűrű évei lesznek – fogalmazott a kormányfő.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a szilárd, elvi hozzáállása értékes lesz az új kormány számára is – emelte ki. Ő felel azért a bizonyos horgonykötélért, amely nem engedi, hogy “gyakorlatias munkánk során a kelleténél távolabbra sodródjunk eszmei kiindulópontjainktól” – mondta a kormányfő, megköszönve Semjén Zsoltnak a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése érdekében végzett tevékenységét is. Munkájára miniszterelnök-helyettesként és a nemzetstratégiai kabinet vezetőjeként számít a következő években Orbán Viktor.

Varga Mihály az új kormányban pénzügyminiszterként és a nemzetgazdasági kabinet vezetéséért felelős miniszterelnök-helyettesként szolgál majd – közölte a kormányfő. Kérte, mindig emlékeztesse őket arra: addig nyújtózkodjanak, ameddig a takaró ér. Pénzügyi stabilitás, kiszámítható költségvetés, alacsony hiány, csökkenő államadósság – ezt várják tőle – mondta Orbán Viktor.

Palkovics Lászlóról elmondta: az újítás, az innováció, a technológiai megújulás feladatát kapta az új kormányban. Azért van szükség az új tárcára, mert az új, technológiainak mondott korszakban is “nyertesek akarunk lenni”, a magyar gazdaságnak az új technológiák alkotó és alakító befogadásában élen kell járnia – fejtette ki.

Nagy Istvánra bízzák az egyik húzóágazatot, az agráriumot – ismertette a miniszterelnök, azzal folytatva, hogy a magyar föld ezer éve tartja el a magyar embereket, meg kell őrizni és tovább kell adni a következő nemzedéknek. Az új agrárminisztertől olyan politikát vár el, amely megbecsüli a gazdákat, tiszteli a munkát, nyitott az új technológiákra, összebékíti a különböző típusú agrárvállalkozásokat, és megvédi az érdekeket Brüsszelben is.

“Láthatják, hány európai országban nő a távolság napról napra az emberek és a demokratikusan megválasztott kormányok között. Hogy ez velünk és nálunk ne következzen be, ezért Rogán Antal lesz a felelős” – fejtette ki Orbán Viktor, azt kérve a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjétől, kitartóan keresse az emberek és a kormány közötti egyetértési pontokat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek az elmúlt években nehéz és bonyolult helyzetekben kellett helyt állnia, “ezekből most sem lesz hiány” – közölte a miniszterelnök, hozzátéve: az országnak önálló, nemzeti érdekeket képviselő külpolitikára, a nemzetközi gazdasági versenyben pedig hatékony külgazdasági politikára van szüksége. Orbán Viktor szerint Magyarországnak évek óta Szijjártó Péter testesíti meg a nemzetközi kapcsolatokban a folyamatosságot és a terepismeretet.

Végül Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökség új vezetőjét mutatta be, akinek feladata a stratégiai tervezés, “egy egész országot kell látnia”. Azt várja a tárcavezetőtől, hangolja össze a minisztériumok működését, képviselje a tisztelet, az együttműködés kultúráját. Ez a minisztérium a kormány villámhárítója, ezért arra kérte a politikust, képviselje bátran a kormány érveit az országról szóló szellemi természetű vitákban itthon és külföldön is.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Jelentősen bővültek a nemzetiségek támogatására fordított források az elmúlt időszakban, és a kormány a jövőben sem kíván filléreskedni – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt kedden, Budapesten.

A tárca nélküli miniszteri posztra jelölt politikus kinevezése előtti meghallgatásán úgy fogalmazott: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos értékgazdagság, amit az adott nemzet, nemzetrész adhat csak, s ez különösen igaz a nemzetiségek tekintetében. Kiemelte: arra a törekszik, hogy ezeket az értékeket megvédjék.

Azoknak a nemzetiségeknek az esetében, amelyeknek van anyaországuk, létezik egyfajta küldetés is, amely arra irányul, hogy betöltsék a híd szerepét az adott állam és Magyarország között – mondta. Ha ugyanakkor nézeteltérés, vita van az adott országgal, abból semmilyen hátránya nem lehet az adott nemzetiségnek nálunk – jelentette ki Semjén Zsolt, aki külön megköszönte a vegyes bizottságokban való munkát, amelyet a nemzetiségek részéről példaértékűnek nevezett.

Kitért arra: minden kultúrát, minden népcsoportot, minden nemzetiséghez tartozót tisztelnek, becsülnek, de soha nem fogadják el, hogy egy pár éve idejött népcsoportnak hasonló jogai legyenek, mint az őshonos kisebbségeknek, amelyek a magyar nemzet államalkotó részei.

Szólt a nemzetiségi törvényről is, amely szerinte kiállja az idők próbáját, s történelmi tett volt a keresztülvitele. Jelezte: ha olyan szempontok merülnek fel, amely a nemzetiségeknek fontos, érdemi és szükséges a változtatás, és a bizottság helyesnek látja, akkor nyitottak a módosításra.

Az elmúlt időszakban 12-ről 82-re nőtt a nemzetiségi intézmények száma – ismertette, hozzátéve: ő nagy híve az intézmények átvételének, egyházi és nemzetiségi vonatkozásban is. Ezen intézményeknél mindig van egyfajta plusz, ami gazdagabbá teszi őket – mondta.

Kitért arra is: háromszorosára nőtt a területre fordított összeg, most 10,5 milliárd forint. Azt ígérte, ha értelmes javaslat van, a kormány nem fog filléreskedni a jövőben sem.

A miniszterelnök-helyettes megjegyezte: Ritter Imre német nemzetiségi képviselő történelmet írt azzal, hogy mandátumot szerzett a magyar Országgyűlésben.

Soltész Miklós, aki a területet a jövőben is államtitkárként felügyeli, azt mondta: az eredmények a közös munkának köszönhetők. Hatalmas lépést tettek, sokkal magasabb szintre kerültek az anyagi támogatások, a lehetőségek bővültek, az anyaországok felé is.

Ritter Imre, a bizottság elnöke, német nemzetiségi képviselő visszatekintett az előző ciklusra, és megköszönte Lázár János és Balog Zoltán miniszter nemzetiségeket segítő tevékenységét. Felvetette, hogy a nemzetiségek költségvetését a kormányzati változtatások hogyan érintik majd.

Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló szintén köszönetét fejezte ki a kormánynak. Azt mondta, az elmúlt 8 évben a magyarországi nemzetiségek jelentős előrelépést érhettek meg, ezt nemzetközileg elismerik, ez a szlovén politikusok véleménye is.

Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló kiemelte, gond nélkül működhetnek intézményeik. Gordiuszi csomónak nevezte ugyanakkor, ami a magyar-román kapcsolatokat is nehezíti, hogy a vegyes bizottság egy helyben topog.

Alexov Lyubomir szerb szószóló arról szólt, nagyon sok támogatást kaptak a kormánytól, több intézményt vettek át, és a fejlesztésekhez források is járultak. A szerb ortodox egyház segítését külön megköszönte.

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló a köznevelési intézmények működéséhez juttatandó állami támogatás fontosságát emelte ki, különös tekintettel a készülő költségvetésre. Felvetette a nemzetiségek választásánál az eljárás finomítását.

Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló a nemzetiségi támogatásokat kezelő szervezetet érintő elképzelésekről érdeklődött.

Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy kapcsolatuk erősödött az anyaországgal az elmúlt években.

Giricz Vera ruszin nemzetiségi szószóló kiemelte, hogy a támogatás bővülése a legszembetűnőbb volt az esetükben. A választási törvény finomítását szükségesnek nevezte, szerinte itt nagyon sok a probléma.

Farkas Félix roma szószóló a Cziffra György kulturális centrum mellett egy leendő holokauszt-emlékhely létesítését vetette fel.

Rónayné Slaba Ewa Maria lengyel szószóló szintén köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásért. Úgy látja, a “lengyel-magyar híd elég stabil”, s fontosnak nevezte, hogy a magyar miniszterelnök első útja Lengyelországba vezetett a választások után.

Sianos Tamás görög szószóló egyik kulturális intézményük felújításához kért segítséget.

Szuperák Brigitta ukrán szószóló megköszönte a magyar állami támogatásokat, amelyeket Ukrajna nehéz helyzetében nyújtottak. Jelezte, szeretnének kulturális központot létrehozni Budapesten, ehhez kérte a magyar fél segítségét.

Semjén Zsolt úgy reagált: nem akarnak felforgatni semmit, ami eredmény, megállapodás megszületett, az érvényes, azt tiszteletben tartják. Változtatás akkor lesz, ha a nemzetiségek kérik, szervezeti változást nem terveznek.

Nem látja reálisnak, hogy a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét aláírják. Nem tudják ezt megtenni, ha az RMDSZ nem látja azt aláírhatónak – mondta, hozzátéve, hogy ha van értelmes dolog, azt megcsinálják, akár benne van a jegyzőkönyvben, akár nincs.

A jogszabályi változtatásokat érintő felvetésekre közölte: a magyar kormány partner minden finomításban, de azt nem szeretné, ha a kormány, az államigazgatás mondaná meg, ki a román, a szerb.

A szószólók egyhangúlag támogatták Semjén Zsolt kinevezését, a miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitikáért, az egyházügyekért és a nemzetiségekért lesz felelős.

(Forrás: MTI)