Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Felújított görög katolikus középiskolát adott át Semjén Zsolt hétfőn Sátoraljaújhelyen. A kormányfő helyettese hangsúlyozta: az egyház jól teszi, amikor olyan képzésekben is szerepet vállal, olyan szakmákat is oktat, amelyek megélhetést biztosítanak.

A Magyar Görögkatolikus Egyház – az Evangéliumnak megfelelően – immár teljességében szolgálja a híveket, hiszen szerepet vállal az élet minden területén – mondta a Georgikon Görögkatolikus Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium felújított épületeinek ünnepélyes átadásán és megáldásán.

Semjén Zsolt kiemelte, az Evangélium az élet teljességére vonatkozik, ennek megfelelően a görög katolikus egyház a templomok és a spirituális helyszínek, a hitélet gyakorlása mellett már jelen van a bölcsődékben, óvodákban, általános iskolákban, gimnáziumokban, a szakképzésben, az egyetemeken, a kórházakban, végez börtönpasztorációt, de kiveszi részét a tudomány és a kultúra különböző területeiből is.

Ezáltal teljesé vált tartalmi szempontból is az egyházszolgálat – fogalmazott.

Semjén Zsolt szerint az egyház jól teszi, amikor olyan képzésekben is szerepet vállal, olyan szakmákat is oktat, amelyek megélhetést biztosítanak.

A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy az állam a vallásszabadság biztosítása mellett a közfeladatot ellátó felekezeti intézmények támogatásával vállal szerepet az egyházi oktatás rendszerében.

Hozzáfűzte, minden magyar állampolgárnak javára válik az a többletgazdagság, amelyet az egyházi intézmények hozzátesznek a hazai oktatáshoz, hiszen például a sátoraljaújhelyi iskola is minden oda járó diák és szüleik gazdagodását szolgálja, felekezeti hovatartozás nélkül.

Komporday Levente, az intézmény igazgatója elmondta: a közel egy éve tartó munkálatok során teljes körűen felújították az épületegyüttest.

Az igazgató az MTI kérdésére azt is elmondta, hogy a fenntartó egyházmegye sikeres pályázata nyomán körülbelül egymilliárd forintot fordíthattak a felújításra, amely kisebb részben európai uniós, nagyobb részben pedig hazai forrásból származik.

Az intézmény által kiadott közlemény szerint teljesen új villamos- és fűtéshálózattal rendelkezik az épület, teljessé vált a külső homlokzatok hőszigetelése és nyílászárócseréje. Az épületek jelentős részében kicserélték a padlóburkolatot, valamint a tetőszerkezetek is megújultak. Új kerítést és térburkolati elemeket helyeztek el az udvaron, kápolnát, a képzéshez szükséges tanműhelyeket és cukrászüzemet és újabb kiszolgálóhelyiségeket, szaktantermeket és vizesblokkokat alakítottak ki.     A Miskolci Egyházmegye a 2016/2017-es tanévben lett a sátoraljaújhelyi középiskola fenntartója.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nem azért van a magyar állam, hogy kiállítsa a lakcím-kártyákat és kátyúzza az utakat. A magyar állam küldetése az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a Hír TV Péntek 9 című műsorának vendége volt.

Elszaporodtak az őt ért személyes és politikai támadások – mondta a műsorban Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes ezt úgy megszokta, hogyha dicséretet kapna, lelkiismeret-vizsgálatot tartana, mit csinált rosszul. De nem volt ez másként korábban sem, hiszen még fiatal politikusként, amikor egyes destruktív szekták vagy a szcientológia ellen felszólalt, az SZDSZ akkori miniszterei, politikusai elképesztő össztüzet zúdítottak rá.

A támadások sok esetben megerősítik az embert, hiszen eleve azt támadják, aki határozottan és markánsan képvisel egy értékrendet, és azok támadnak legerősebben, akik ezzel leginkább szemben állnak – mondta a miniszterelnök helyettes. A veszélyt az jelenti, ha a jobbító szándékú, építő kritika vagy a jogos kifogások hangjai a személyeskedés ricsajában elvesznek és a politikusok nem hallják meg ezeket a hangokat. „Keresztény emberként ezen segít az, ha az ember esténként lelkiismeret-vizsgálatot tart” – mondta a KDNP elnöke. A politikus lelkiismerete azonban nem csupán köz-, hanem magánemberként is érvényes: időt kell tölteni a családdal, a gyerekekkel. „A politikus Semjén Zsolt helyett vagy mellett sokszor a magánembernek kell viselnie a felelősséget” – hangsúlyozta a kormányfőhelyettes.

A jövő heti parlamenti döntést követően a 2019-es európai parlamenti választáson az európai uniós lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok is szavazhatnak a magyarországi pártlistákra. Ez három csoportot érint: a kárpátaljai magyarságot, a vajdasági magyarokat és a világszerte diaszpórában élő magyar állampolgárokat. Természetesen azok a kettős állampolgárok, akik más európai uniós országban rendelkeznek állandó lakcímmel, az adott ország pártlistáira szavazhatnak, például a Székelyföldön élők a romániai pártlisták közül választhatnak – ismertette Magyarország miniszterelnök-helyettese. Ennek ellenére a javaslatot máris össztűz alá vette a baloldali ellenzék.

A hűvössé vált ukrán-magyar viszonnyal kapcsolatban elmondta: a konfliktus hátterében az ukrán-orosz konfliktus áll, ennek elszenvedői az orosz kisebbség mellett a más nemzeti kisebbséghez tartozók. A jelenlegi ukrán nacionalista kormány megvonta az ukrajnai kisebbségek alapvető jogait, ami tizenhatmillió orosz mellett több százezer sőt millió tatárt, lengyelt, románt, magyart érint. Semjén Zsolt magánvéleményként elmondta: az ukrán állam fél, hogy az orosz állampolgárság kiterjesztése az ország szakadásával fog felérni, de ezért azt nem az oroszokon, hanem másokon kéri számon, miközben alapvető feladatait képtelen ellátni, a társadalom pedig romokban hever. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni a magyar állam segítségével elért eredményeket a kárpátaljai magyarság tekintetében. A kormány gazdaságfejlesztést hajt végre Kárpátalján, és ezeket semmi sem fenyegeti. Sok esetben az ottani magyar élet fennmaradásáért felelős lelkészek, tanárok, orvosok fizetését a magyar állam adja, amit az évek során megdupláztak.

A magyar állam biztosítja a hazai kisebbségek egzisztenciális megmaradásának feltételeit. Ennél fontosabb azonban a magyar nemzetpolitika azon alapelve, mely szerint a magyarságot minden olyan kisebbségi jognak meg kell illetnie, amire az Európai Unióban már példa van. Tehát ha egy dél-tiroli osztráknak jár a területi autonómia, akkor azt ne lehessen megtagadni a székelyföldi magyartól sem.

Semjén Zsolt szerint a legfőbb kérdés: mi végre van a magyar állam? Nem azért van a magyar állam, hogy kiállítsa a lakcím-kártyákat és kátyúzza az utakat. A magyar állam transzcendens küldetése az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon. A magyar nemzet pedig akkor marad fenn, ha minden része fennmarad – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

A Semjén Zsolttal készült teljes beszélgetést ide kattintva tekintheti meg.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A keresztény-nemzeti kultúra ikonja, egy becsületes és értékes ember távozott közülünk. Az alábbi, Magyar Időkben februárban megjelent interjúval búcsúzik tőle kereszténydemokrata közösségünk.

“Irodalom‒történelem szakon végzett, nyelvészetből doktorált. Olyan szintű latint tanult, hogy még ma is tud levelet írni a holt nyelven szótár nélkül. Több díjjal is elismerték a magyar nyelv ápolásáért végzett több mint öt évtizedes munkáját. Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió örökös főbemondója nemrég ünnepelte 87. születésnapját.

– Először is köszönjük, hogy az otthonában fogad minket. Idefelé jövet a kocsiban bekapcsoltuk a rádiót, és éppen a déli harangszó szólt. A Kossuth rádióban a 2000. év pünkösdjén indult el a harangok történetét bemutató sorozat, amelynek narrátori feladatait Bőzsöny Ferenc látta el. Hány évig hallhattuk a történeteket jellegzetes, érces hangján?

– Hét hosszú évig. A rengeteg feladat és műsor közül ezt az egyet különösen sajnálom, de tizenegy éve a rádió akkori elnöke több mint háromszáz rádiósnak megköszönte a munkáját. Köztük nekem is. Én ötvenegy éve voltam a szakmában, ő pedig negyvenhét éves volt akkor. Üzente, hogy személyes találkozóra is vár egy-két nap múlva. Visszaüzentem, hogy nem tartok rá igényt. A déli harangszóért azért is fáj a szívem, mert egy kicsit nekem találták ki. Viszont korábbi elnökünktől, Hajdu Istvántól gyönyörű ötvösművészeti remeket, egy kis harangot kaptam ajándékba. Mindezek után természetes, hogy az önéletrajzi könyvemnek azt a címet adtam, hogy Aki a harangért szól….

– Fiatalon teológiát tanult. Mi vonzotta a papi hivatás felé?

– Mindszenty bíboros, aki életem meghatározó személyisége. Az öcsémet és engem is ő bérmált a bazilikában. Annyit támadták, hogy kíváncsi lettem rá. Veszprémben a piaristáknál érettségiztem. Elsőéves teológus voltam, amikor a szemináriumot 1952-ben feloszlatták, és mindenkit elzavartak. Gyárban kezdtem el dolgozni, és kitanultam két vasas szakmát. Pécsett nőttem fel, hellyel-közzel vallásos miliőben. Rengeteg emlék köt oda. Ha fölnéz, akkor a feje fölött láthatja édesapám hajdani pécsi kocsmájának a tábláját: „Korcsma a Pacsirtához.”

– Az alatta lévő festmény, gondolom, édesanyját ábrázolja. Gyönyörű asszony lehetett. Emlékszik rá?

– Az arcára, a hangjára, még a nevetésére is, pedig hat és fél éves voltam, amikor elvesztettem. Apám Amerikában nőtt föl, 25 éves volt, mikor ellátogatott az óhazába. Miután „kicsibészkedte magát”, a barátai azt mondták, ideje lenne megnősülni. Ők ajánlották, hogy nézze meg Pécsett a szép Terikét a kocsmában. Apám megfogadta a tanácsot, megnézte, majd elvette feleségül.

A háború alatt Budapestre költöztünk, ahol a papa nem találta a helyét, ezért úgy döntött, visszamegy Amerikába, aztán majd kivitet minket is. Csak közben leengedték a vasfüggönyt. Az első próbálkozásnál elkapták, és az Andrássy út 60.-ba vitték. Soha nem mesélte el, hogy ott mi történt vele. Másodszorra már átjutott a határon.

– Itt maradtak az öccsével egyedül?

– Nem, Etus mamával. Ő lett a nevelőanyánk. Jól ismerték egymást édesanyámmal, mert egy osztályba jártak. Etus volt a kettes számú mamánk. Tréfásan így neveztük, mert a papa aztán Amerikában még két anyát szerzett nekünk, tehát összesen négy nőt vett el. Etus mama tanácsolta, hogy a rádióba beadott önéletrajzomban tagadjuk le apámat, aki „disszidált a rohadt imperialistákhoz”. Én meg teológiát tanultam – halmozottan hátrányos helyzet! Azt mondta, írd be, hogy apád meghalt, akkor nem keresik. Na, gondoltam, ha ez kiderül, páros lábbal rúgnak ki. De aztán jött ’56, és az elvtársak nem velem voltak elfoglalva.

– Ki javasolta, hogy jelentkezzen a rádióba?

– Sorköteles katonaként rádiótávírász lettem Esztergomban, ahol a csapatrádióban én mondtam be a híreket. Ott figyeltek fel a hangomra.
A parancsnokom javasolta, hogy miután leszerelek, legyek énekes vagy bemondó. A rádióba jelentkeztem, ahol háromezer jelentkező közül végül öten maradtunk. Gyönyörű nőket választottak ki, közülük is a legszebb Kulkáné volt, ismert színészünk édesanyja. Viszont amikor a rádió akkori elnök asszonya, Benke Valéria meglátta a hölgyeket, valamennyit elbocsájtotta. Azt mondta: „Ide nem dámák, hanem szolid szépségek kellenek!” Utánuk érkezett Tamási Eszter. És Takács Marika! Akivel az egyetemen hat évig egy padban ültünk. Nagyon szerelmes voltam belé, de közbeszólt az élet. És Aczél elvtárs. Hívatta Marit, hogy rendezze a magánéletét, és egy alkalmas személyhez menjen hozzá. Mégiscsak az ország kirakatában ül. Így lett belőle Kazimir Károlyné. Tőlem meg egy szép levélben búcsúzott el…

Kicsit elkalandoztam. Na, vissza a felvételihez! Vészits Ferenc, Móra Ferenc unokája volt a bemondók főnöke, aki behívatott magához. – Beszélgessünk az önéletrajzáról – mondta. – Mi a baj vele? – Túl rövid. – Nagyon fiatal vagyok még… Aztán elmondta, hogy esélyes vagyok, de neki felelősséget kell vállalnia értem, nem érheti meglepetés, úgyhogy meséljem el neki mindazt, ami a papíron nincs rajta. Gondoltam, egy életem, egy halálom, elmondom. Felvettek.

– Ezerkilencszázötvenhat augusztus 24-én délután fél ötkor szólalt meg először élőben a rádióban. Két hónap sem telt el, és kitört a forradalom.

– Ott voltam, amikor elfoglalták a rádiót, átéltem az ostromot! A Parlamentben is dolgoztam, amikor rövid ideig ott működött a szabad Kossuth rádió, ahol november 3-án megint Mindszenty bíborossal hozott össze a sors. Én konferálhattam fel a hercegprímást. Máig emlékszem arra, hogy miket mondott. A forradalom idején sok mindennek tanúja voltam, szörnyű dolgokat láttam.

Ennek ellenére nehezen éltem meg, hogy az öcsém el akarta hagyni az országot. Nem tudtam eldönteni, hogy menjek vele, vagy maradjak. Ő katona volt, mégsem élt át olyan borzalmas jeleneteket, mint én. Eltaposott halottakat, szénné égett katonákat. Akkoriban még az amerikaiakat is jobban utáltam, mint az oroszokat! A rádióból tudtuk meg, hogy a forradalom idején a Honvéd Együttes Kínában vendégszerepelt, és mindenütt Kodály Kállai kettőse volt a sikerszámuk.

Egyszer azt álmodtam, hogy Amerikában vagyok, és a Kállai kettős dallamát hallom valahonnan. Sírógörccsel ébredtem fel, hál’ istennek itthon a saját ágyamban. Később eljutottam az Egyesült Államokba, ahol a családi ebéd közben az egyik rokon feltette Kodály lemezét. Azt hallgattuk könnyezve. 1965-ben Egerben, egy nyelvészeti konferencián mindezt elmeséltem Kodálynak, hozzátéve, hogy tulajdonképpen engem az ő zenéje tartott itthon. Kicsit gondolkodott, majd azt kérdezte: „Nem tudja, milyen kiadású lemez volt?”

– Harmincegy éven át háromszor nappal, utána háromszor éjszaka, majd háromszor hajnalban dolgozott. Hogy lehet ezt kibírni?

– Megtanultam, hogy hajnalban munka előtt egy-két falatot mindig kell enni. Például a húsleves a benne elkevert tojással igen tápláló. Mire beértem a rádióba, én voltam a legvidámabb.

A technikusok és a többi kolléga csak álmosan téblábolt, úgyhogy egy idő után öt-hat emberre csomagoltam néhány szelet kenyeret, sajtot, fölvágottat, ami előtt egy kis reggeli részecskegyorsítót – Unicumot kínáltam. Egy gyűszűnyit.

– Azzal balzsamozták a torkukat?

– Igen, és egy kicsit földobja az embert. Aztán lehetett kávézni és rágyújtani. De nem kötelező. Aki már kávéspohárral és cigarettával jött a pihenőbe, az nem kapott katonát. Fontos a sorrend. Hosszútávfutásra kell berendezkedni, már csak a szeretteink, a barátaink miatt is. Az is fontos, hogy minden lehetőséget ragadjunk meg a pihenésre. Én évekig jógáztam, tudom, hogyan kell relaxálni. A légzéstechnikát is ott tanultam meg, nem is volt vele soha gondom.

– Sokszor kellett olyan szöveget felolvasnia, mely ellentétben állt a nézeteivel?

– Persze. Azt szoktam mondani, hogy olyan étteremben voltam felszolgáló, ahol nem én állítottam össze az étlapot, és a konyhán sem én főztem. Olyan ételt is kivittem, amelyet én nem szeretek vagy soha nem ennék meg, de vállaltam, hogy a vendégeket a rendelés szerint kiszolgálom.

– II. János Pál pápa 1991 augusztusában több magyar városban tartott szentmisét, többek között Pécsett is. Miért helikopterrel utazott az eseményre a szülővárosába?

– A rádióban én lettem a négynapos rendezvény összefoglaló narrátora, aki minden este ismertette a szentatya programját. Mielőtt a feladatot elvállaltam, felkért Mayer Mihály püspök úr, hogy a pápa pécsi miséjén a Jelenések könyvéből olvassak fel. Az egyetlen gond az volt, hogyan jutok oda. Megkérdeztem akkori igazgatómat, Vámos Györgyöt, hogy a szentatya mivel utazik. – Helikopterrel. – Ha nagy ember vagy – csiklandoztam meg az önérzetét –, akkor elintézed, hogy egy másikkal engem is levigyenek.

Elintézte. Megnézhettem a szülővárosomat a levegőből. A misére 140-150 ezer ember akart átjönni Horvátországból, de csak ötezernek sikerült hajnalban átjutnia, mert a délszláv háború miatt a szerbek lezárták a drávai átkelőket. Így is kilencvenezren gyűltek össze. Konferáltam már azelőtt a SZÚR-on is, a színész-újságíró rangadón százezer ember előtt, a legkülönfélébb helyzetekben ki merem nyitni a szám, de ott alig tudtam megszólalni a megilletődöttségtől. Alig néhány méterre állhattam a szentatyától…

Életem egyik legnagyobb élménye volt, amelyet később kiírtam magamból – magyarul, és a levelet elküldtem a Vatikánba. Eltelt három hónap, már el is feledkeztem róla, amikor megérkezett a válaszlevél, benne a szentatya képével és apostoli áldásával, szintén magyarul! Menjen oda, nézze meg, az is ott van a falon bekeretezve.

– Főbemondóként, a tiszta, érthető beszéd egyik etalonjaként a Kazinczy-díjat csak 1997-ben, a nyugdíjba vonulásakor kapta meg. Kicsit megkésve, nem?

– Annak az az oka, hogy viccelődtem a díj megalapítójával, Péchy Blankával. Megbántottam Blanka nénit, igaz, akaratlanul. Jöttünk ki a rádióból, és megláttuk, hogy az üdvözültek mosolyával szívja be a friss levegőt, és azt ismételgeti: hárs, hárs. Sajnos néha akkor is poénkodom, amikor nem kellene. Odamentem hozzá, és azt mondtam: „Művésznő, nem is tudtam, hogy ennyire tiszteli az elnökünket. – Maga miről beszél?! – Hallottuk, hogy a nyílt utcán fennhangon emlegette.” A rádió elnöke akkoriban Hárs István volt. Azt a tekintetet látta volna, ahogy végigmért! És mi volt a replikája? „Kedves Ferenc… nem gondolja, hogy az utóbbi időben egy kicsit meghízott?”

– Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, a Petőfi Sándor Sajtószabadság díjat, itt, a kerületben és Zebegényben is díszpolgár. Hogyan lett tiszteletbeli tengerész?

– Arról az okiratot ott látja a háta mögött.

A tengerészek választottak meg Horthy Miklós kormányzó kenderesi újratemetése után. Látja a kis asztalon azt a fotót? Vitéz Dávidházy András tengerészkapitányt ábrázolja, aki a temetést szervezte. Bandi bácsi Argentínában, majd Seattle-ben élt, hajótervezéssel foglalkozott, aztán a nyolcvanas években hazatelepült. Engem kért fel az ünnepség levezénylésére. Így vehettem részt az eseményen a Horthy család 56 tagjával együtt. Szűk körű szertartást terveztek, ennek ellenére 1993-ban – becslések szerint – hatvanezer ember rótta le kegyeletét.

– Mivel tölti mostanában az idejét? Megvan még az asztaltársasága?

– Meg. Nem is egy, kettő! Egy Pécsett, egy pedig Budapesten. Több mint harminc évvel ezelőtt alakultunk meg, ahogy mondani szoktuk, Nemeskürty tanár úr „szárnyai alatt”. Sajnos se ő, se Raksányi Kutyu, Zenthe Ferenc, Földvári Géza riporter, Gergely Ferenc orgonaművész nem él már. Szerencsére köztünk van még Czigány Gyuri, Szersén Gyula, Császár Angela és sokan mások. A Baranyaiak Baráti Körét évente kétszer tartjuk meg, Budapesten pedig a hónap első szerdáján találkozunk. Februárban volt a 265. találkozónk! A világnézet és a magyarság tart össze bennünket.

Nagy a családom is, tizenhat keresztgyerekem van. A fogadott pap fiam, a sokak által ismert Lancendorfer István atya rengeteget segít nekem, ő a kezem meg a lábam. A lányom és három unokám is nagyon aranyos, de velük sajnos csak ritkán találkozom, mert külföldön élnek. Róluk és másokról is sok festmény és fotó látható a lakásban. Körbeveszem magam az emlékeimmel.”

***

Bőzsöny Ferenc (Pécs, 1931. január 7. – 2018. október 25.) magyar előadóművész, tanár, a Magyar Rádió főbemondója. A Magyar Rádió hangja, a tiszta, érthető beszéd egyik etalonja.

Családjával Budapestre költözött. Papnak készült, 1947-ben Veszprémben a Piarista Gimnáziumban tanult, ahol osztálytársa volt többek között Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök is. 1952-ben az akkori hatalom feloszlatta a gimnáziumot; főiskolára és egyetemre öt ízben sem vették fel, származása és előélete miatt. Esztergomban volt sorkatona, ahol egyik parancsnoka tanácsára jelentkezett rádióbemondónak. Többszöri meghallgatás után a több mint 3000 pályázó közül végül egyedüliként került a Magyar Rádióhoz. 1956. augusztus 24-én szólalt meg először élőben a Kossuth Rádióban 16 óra 30 perckor. A forradalom napjaiban személyes tanúja, résztvevője volt a rádióban történt eseményeknek. Rádiósként már felvették az ELTE magyar–történelem szakára, ahol tanári képesítést szerzett, majd újabb három év angol szak után magyar nyelvészetből doktorált 1973-ban.

A  Magyar Televízió népszerű műsorának, a Delta kisfilmjeinek egyik állandó narrátora. 2000 pünkösdjétől indult el a rádióban a magyar harangok történetét bemutató sorozat, amelynek során minden héten más-más templom harangja szól délben a Kossuth Rádióban. Ennek narrátori feladatait a kezdetektől ellátta. Több mint 300 harangot szólaltattak meg, többek között a határon túli templomok harangjait is. Több nevezetes személy temetését vezette le: Horthy Miklós kormányzó kenderesi újratemetését, Bethlen István miniszterelnök hamvainak hazai földbe elhelyezését és Grósz Károly temetését. A Mesélő Krónikák című ismeretterjesztő műsort is ő vezeti. A 2000-es évek elejétől egészen 2011-ig, a budapesti M2-es metró állomásainak nevét mondta.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Mintegy kilencszáz millió forintos kormányzati támogatással újult meg a békéscsabai evangélikus nagytemplom, valamint a külvárosi, jaminai templom és evangélikus ifjúsági központ is épült a városban. Semjén Zsolt kormányfő-helyettes hangsúlyozta: a békéscsabai szlovák gyökerű evangélikus gyülekezet olyan sajátos értékeket hordoz, ami része az egyetemes magyarságnak, egyben része az egyetemes szlovákságnak.

A nagytemplomot szombaton szentelte újra Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke, az ünnepségen beszédet mondott Semjén Zsolt.

Az egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes az avatás után az MTI-vel közölte: az épület Közép- és Kelet-Európa legnagyobb evangélikus temploma.

Kiemelte: Békéscsaba az evangélikusok és a szlovákság emblematikus helyének tekinthető, hiszen a török időkben elnéptelenedett vidékre háromszáz éve telepedtek le evangélikus vallású szlovákok. Semjén Zsolt hangsúlyozta: a történelmi nemzetiségek ugyanolyan integráns részei a magyar nemzetnek, mint az elszakított területeken élő magyarok, ezért állam- és nemzetalkotónak tekintik őket.

A politikus hozzátette: a békéscsabai szlovák gyökerű evangélikus gyülekezet olyan sajátos értékeket hordoz, ami része az egyetemes magyarságnak, része az egyetemes szlovákságnak, de mégis csak olyan egyedi örökség, amit csak ők tudnak megőrizni és nekünk átadni.

Kutyej Pál igazgató-lelkész az MTI-nek elmondta: a 3500 ülőhelyes templomot 550 millió forintból restaurálták. A homlokzati és belső felújítás mellett lecserélték az elektromos vezetékeket, megoldották az eddig a tetőről a falakra folyó víz elvezetését és restaurálták a templom szobrait.

Elmondta: a hagyományosan evangélikus Békéscsabán jelenleg több mint tízezres evangélikus közösség él.

Felidézte: a török dúlás során elnéptelenedett vidékre 1718-ban költöztek a felvidékről szlovák evangélikusok, akik vallásszabadságot és földet kaptak. A templomban a mai napig hetente tartanak szlovák nyelvű evangélikus istentiszteletet. A közösség eredetét jelzi az is, hogy egyedülálló módon még mindig az úgynevezett Tranoscius-féle énekeskönyvet használják, sokan konkrétan azokat a példányokat, amelyeket még őseik hoztak magukkal.

Ismertette: a betelepülők templomot építettek maguknak, de rövid időn belül olyan sokan lettek, hogy az többszöri bővítés után sem tudta kiszolgálni a közösség igényeit. Ezért megvásárolták a templomukkal szemközti telkeket és 1807-ben elkezdték építeni a nagytemplomot a kicsivel szemben. A templomot végül csak 1824-ben fejezték be, mert a napóleoni háború miatt elértéktelenedett pénzük nem volt elég, és újabb gyűjtést kellett szerveznie a közösségnek.

Az épületet azóta többször is felújították, legutóbb az 1978-as földrengés után kellett helyreállítani, amikor megrepedt a kupolája.

A jaminai templomot szintén kívül-belül felújították, emellett egy régi magtárból kétszintes centrumot alakítottak ki a gyülekezet ifjúsági csoportjainak – tette hozzá Kutyej Pál.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

II. János Pál pápa az “igazság fényében” volt elszánt harcosa az emberi jogoknak – emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a néhai egyházfőről rendezett nemzetközi konferencián pénteken, a Parlamentben.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a lengyel nemzeti emlékezet intézete közös konferenciáján Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a pápa elvetette a liberalizmus által kitalált, emberi jogoknak álcázott hazugságokat, mint például azt, hogy az embernek jogában áll megteremteni önmagát az emberi és a társadalmi természet törvényei ellenében.

Hozzátette: ő volt az, aki néven nevezte a magát haladásnak álcázó eszmék együttesét, a halál kultúráját és védte az emberi életet fogantatása első pillanatától az utolsóig. Kitért arra is, az egykori pápa hangoztatta, hogy a teremtett embernek jogai mellett kötelességei is vannak Istennel, önmagával, felebarátaival, a nemzettel, a szülőhazával, a társadalommal, sőt az egész emberiséggel szemben.

Prófétaként előre látta a következő évtizedek során a kereszténység puszta léte ellen bekövetkező támadásokat, s ezek ellenében fogalmazta meg hitét Istenben, emberben, családban, nemzetben, hazában, a kereszténynek megmaradó Európában – mutatott rá Semjén Zsolt, aki kitért arra is, mennyi gúnyolódás kísérte az öt földrészen tett lelkipásztori látogatásai során a család védelme miatt.

Hangsúlyozta: Szent II. János Pál pápaságának következményei még messze vannak teljes kibontakozásuktól. Az életében bekövetkezett történelmi változások visszájára fordulhatnak a jelenlegi hatalmi központok túlnyomó többségében uralkodó keresztényellenesség következtében, ha a nagy pápa tanítását elhanyagolnák – figyelmeztetett a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt kitért az egyházfő utolsó éveire, arra, hogy a pápa szenvedéseit nem rejtette el, mert vallotta: így Jézus Krisztus szenvedéseit kiegészíti. Ezzel végső tanítást adott minden jóakaratú embernek, valójában az ő fájdalmakkal teli arcában az egész szenvedő emberiség arca lett láthatóvá. A miniszterelnök-helyettes arra szólított fel, amikor Szent II. János Pál pápaságának lelki-szellemi következményeit számba vesszük, ne feledkezzünk el e végső, nagy katekézisről, lelke-szelleme, munkásságának lényege jelen van napjainkban, közöttünk.

Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke hangsúlyozta: Európa keleti részén bár először csodálkozva, később egyre nagyobb örömmel fogadták Karol Wojtyla pápává választását. Sokan az egyház megmentőjét látták benne, aki belülről ismerte a kommunizmust, és akit ezért nem lehetett “hazug szavakkal megtéveszteni”.

II. János Pál pápa szolgálatának kezdetén az egyház tekintélye megerősödött a kommunista országokban és szerte a világban. Nem csoda, hogy a kommunista hatalom a legádázabb ellenfelét látta a krakkói érsekben, vezetői pedig “mindent megtettek a pápa személyes és hivatali tekintélyének aláásásáért, akár életének kioltása árán is” – fogalmazott.

Veres András kitért arra: bár olyan országból származott, amelynek a világegyházzal kevés kapcsolata lehetett, mégis pápaságának kezdetétől képes volt az “egész egyházban, az egész világban gondolkodni és cselekedni”.

A pápa tanításáról szólva megjegyezte: minden pápánál többször nyilatkozott a házasságról és a családról. Az ezekről szóló tanítását érte a legtöbb kritika, de ő nem riadt vissza soha attól, hogy kimondja és megvédje az egyház tanítását az élet továbbadásáról és védelméről, mely “a családot egy férfi és egy nő szeretetszövetségének” tartja.

A pápa orvosi és bioetikai kérdésekről szólva “az élet Istentől származó méltóságára” figyelmeztetett – tette hozzá az MKPK elnöke.

Földváryné Kiss Réka köszöntőjében John Lukács amerikai történészt idézve tette fel a kérdést: vajon milyen jelentősége lehet egy egyházfőnek, egy lelkipásztornak a történelem formálásában?

A történész kérdései a következők: Ki gondolta volna, hogy II. János Pál pápa szavainak (Ne féljetek!) ilyen következményei lesznek? A lengyel pápa nélkül megmaradhatott volna-e a lengyel szolidaritási mozgalom? “A magyar 56 és a csehszlovák 68 után mert volna bármely kommunista szatellit állam kesztyűt dobni a Szovjetunió arcába, ha nincs mögötte erkölcsi erő?”

“Sikerült volna a békés rendszerváltás, ha nincsenek olyan történelemformáló, karizmatikus személyiségek, akik nem a politika eszközeivel, hanem az emberi lélek, az emberi hit, az ember megszólításának hiteles eszközeivel szólnak a társadalomhoz?” – sorolta a NEB elnöke.

Jaroslaw Szarek, az IPN elnöke felidézte: a magyar és a lengyel nép története során számos alkalommal megtapasztalta, hogy a szabadság felbecsülhetetlen érték, amelyért meg kell küzdeni. De a kommunizmus évtizedei alatt mindkét országot segítette az emlékezet, hogy mennyi “bajból kerültünk már ki győztesen”.

A lengyel-magyar konferenciát Szent II. János Pál pápa pápává választásának 40. évfordulója alkalmából rendezték. A konferencia első részét kedden és szerdán a krakkói Jagelló Egyetemen tartották.

Karol Wojtylát 1978. október 16-án választotta Róma püspökévé a bíborosok testülete, ünnepélyes beiktatására 1978. október 22-én került sor. A pápa jelmondata: “Totus tuus” (Teljesen a Tiéd). Haláláig, 2005 áprilisáig vezette a katolikus egyházat. II. János Pál pápát 2014 áprilisában avatták szentté.

+

A továbbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédének leiratát.

Szent II. János Pál pápaságának következményei

Felsőházi terem, 2018. október 12.

Negyven évvel ezelőtt lelki és szellemi földrengés hullámai terjedtek az akkor még vasfüggönnyel kettéosztott Európa országaiban, de a többi négy földrészen is. Az epicentrum az Örök Városban, Rómában volt, a Szent Péter téren, amikor Jézus Krisztus földi helytartója, az újonnan megválasztott, ma már szentként tisztelt II. János Pál pápa megjelent az erkélyen, és az ott egybegyűlt százezres tömegen keresztül felszólítást intézett az egész emberiséghez: „Ne féljetek! Nyissátok meg szíveteket, nyissátok meg a határokat Krisztusnak!”

Bő negyedszázados pápaságának gazdag tanítását féltőn őrzi örökségként minden Istenben hívő jóakaratú ember, szerte az egész világon. Ezt a fölmérhetetlen gazdagságot néhány mondatban lehetetlen összefoglalni, ámde lehetséges belőle a legfontosabb összetevőket kiemelni. „Az igazság szabaddá tesz titeket” – szerette idézni az evangéliumot, amelyről bátran vallotta: „A pápának nem az a föladata, hogy megváltoztassa az evangéliumot, hanem hogy változatlanul megőrizze és továbbadja.” Az igazság fényében volt elszánt harcosa az igazi emberi jogoknak, s megkülönböztetve az ocsút a búzától, vetette el a liberalizmus által kitalált, emberi jogoknak álcázott hazugságokat, mint például azt, hogy az embernek jogában áll megteremteni önmagát az emberi és a társadalmi természet törvényei ellenében.

Mindeközben hangoztatta, hogy a teremtett embernek jogai mellett kötelességei is vannak Istennel, önmagával, felebarátaival, a nemzettel, a szülőhazával, a társadalommal, sőt az egész emberiséggel szemben. Ő volt az, aki néven nevezte a magát haladásnak álcázó eszmék együttesét, a halál kultúráját, és védte az emberi életet fogantatása első pillanatától az utolsóig. Mindez nem tetszett a közvéleményt formáló, 68-as európai „elitnek”, és Szent II. János Pál egész pápasága alatt az igazságot gyűlölő média támadásainak, össztüzének volt kitéve, miközben tanítását elhallgatták, félremagyarázták, kiforgatták, eltorzították. Elég csak az Istentől akart család védelmére gondolni, amelyben egy férfi és egy nő felbonthatatlan életszövetségéből új életek születnek, amelyeket a szülők Isten áldásaként fogadnak. Mennyi gúnyolódás kísérte az öt világrészen megtett lelkipásztori látogatásai során a család védelme miatt!

Vagy gondoljunk az Öbölháborúra. A pápa egy híján hatvanszor ítélte el, mert tudta, hogy nem lehet országokat, archaikus társadalmakat szőnyegbombázással átvinni a nyugati demokráciába. Prófétaként előre látta a következő évtizedek során a kereszténység puszta léte ellen bekövetkező támadásokat, s ezek ellenében fogalmazta meg hitét Istenben, emberben, családban, nemzetben, hazában, a kereszténynek megmaradó Európában. Íme, a bővizű forrás, amelyből napjainkban is meríteni kell a devianciák halált hozó sivatagában vándorló keresztény népeknek, ha csak szándékosan nem akarnak szomjan halni.

Szent II. János Pál pápaságának következményei még messze vannak teljes kibontakozásuktól. Az életében bekövetkezett történelmi változások visszájára fordulhatnak a jelenlegi hatalmi központok túlnyomó többségében uralkodó keresztényellenesség következtében, ha a nagy pápa tanítását elhanyagolnánk. Emlékezzünk vissza pápaságának utolsó idejére, és 2005 tavaszára. Szenvedéseit nem rejtette el, mert vallotta: ezáltal Jézus Krisztus szenvedéseit kiegészíti. Ezzel végső tanítást adott minden jóakaratú embernek. Valójában az ő fájdalmakkal teli arcában az egész szenvedő emberiség arca lett láthatóvá.

Amikor Szent II. János Pál pápaságának lelki-szellemi következményeit számbavesszük, ne feledkezzünk el e végső, nagy katekéziséről. Porhüvelye békében nyugszik Szent Péter sírja közelében, munkásságának lényege jelen van napjainkban, közöttünk. Drága örökségünkkel az evangélium szellemében jól sáfárkodjunk!

Nagy Szent II. János Pál pápa, könyörögj érettünk!

(Forrás: MTI/semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A kormány álláspontja, hogy nagyon világos különbséget kell tenni a gazdasági migráció és az életükért menekülők befogadása között – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki hétfői vatikáni látogatásán tárgyalást folytatott Pietro Parolin szentszéki államtitkárral. A miniszterelnök-helyettes a közmédiának nyilatkozva elmondta, hogy a megbeszélésen szó volt a pápa magyarországi látogatásának lehetőségéről, illetve Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáról is.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyarok hallatják a hangjukat és imájukat egész Európában – mondta Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök a Szent Péter-bazilikában bemutatott magyar misén hétfőn, amellyel egy időben megnyílt a Kereszt-tűzben című magyar kiállítás a közel-keleti keresztélyüldözésről. A hétfői misén jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.

A magyar nyelvű misét a Szent Péter-bazilika főoltára mögötti úgynevezett Katedra-oltárnál mutatták be a Magyarok Nagyasszonya október 8-i ünnepe alkalmából, amely a Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya magyar kápolna búcsúnapja is.

Palánki Ferenc homíliájában azt mondta, a vatikáni magyar kápolna üzenete az, hogy az anyaországban és külhonban élő magyarok Európa békéjén munkálkodnak, és a krisztusi értékeket képviselik Európa közepén. Hozzátette: mi magyarok “hallatjuk a hangunkat és imánkat egész Európában, hogy valóban a Szűzanya népe vagyunk”.

A püspökkel, aki a fiatalokról szóló vatikáni szinódus miatt tartózkodik a Vatikánban, Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi főegyházmegye érsek-metropolitája koncelebrált, valamint a Rómában szolgáló magyar papok. A mise megemlékezett Márton Áron püspöki kinevezésének 80. évfordulójáról is, akinek boldoggá avatási eljárása folyamatban van a Vatikánban.

Márton Áron az erdélyi Csíkszentdomonkoson született. A bazilikában bemutatott magyar misén a felcsíki plébániák 400 tagú közös kórusa énekelt Balánbánya, Csíkszentdomokos, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Göröcsfalva-Rákos-Vacsárcsi, Madéfalva, Csíkcsicsó, Csíktaploca, Csíkszereda, Csíkdelne-Csíkpálfalva, Csíkborzsova-Csíkszentmiklós, Szépvíz, Gyimesfelsőlok és Gyimesközéplok képviseletében. Ince Sándor karnagy vezényletével a népviseletben levő kórus magyar egyházi énekekkel töltötte meg a bazilikát.

A kórus Ferenc pápa szerdai általános audienciáján is részt vesz.

A hétfői misén ott volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, aki a Vatikánban Pietro Parolin szentszéki államtitkárral tárgyal.

Közben a Szent Péter-térre vezető sugárúton levő Cesi-palotában hétfőtől látogatható a Kereszt-tűzben, keresztényüldözés a Közel-Keleten című kiállítás. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása Budapest, New York és Washington után látható Rómában. A multimediális tárlat főkurátora Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Az Emberi Erőforrások Minisztérium Üldözött Keresztények Megsegítéséért felelős államtitkársága és a Hungary Helps program támogatásával megvalósított kiállítás hivatalos megnyitója kedden este lesz Sölch Gergeny az EMMI stratégiai helyettes államtitkára és Varga Benedek a Nemzeti Múzeum főigazgatója részvételével. A kiállítás megnyitásán részt vesz Ignatius Joseph III Younan antióchiai szír pátriárka, valamint húsz, Magyarországon ösztöndíjjal tanuló szíriai keresztény fiatal is felszólal.

Szerdán Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára a Vatikánban.

(Forrás: MTI)