Történelmi bűn a németség egykori elüldözése
2019. január 19.
Történelmi bűnnek nevezte a német nemzetiség egykori elüldözését Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyarországi németek elhurcolásának és elűzésének emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen szombaton a Békés megyei Eleken.
A kormány osztozik a helyi közösségek fájdalmában – mondta Semjén Zsolt a “Kiűzetés” emlékműve előtt elmondott beszédében, hangsúlyozva: az elűzés, az elüldözés történelmi bűn, amely egy olyan népcsoporttal történt, amely évszázadok óta szerves része a magyar történelemnek, a magyar államnak.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy a kitelepítés 1946-tól az ország északkeleti részét leszámítva minden, németek által lakott régiót érintett. Három hullámban zajlott le, 1946. január 19-e és 1948. június 15-e között, és mintegy kétszázezer embert, közöttük csaknem ötezer eleki lakost érintett.
Mint mondta, a kitelepítés szó volt a hivatalos elnevezés. “Valójában a magyarországi németek, svábok megbélyegzését, megalázását, kifosztását és elűzését jelenti” – tette hozzá.
Semjén Zsolt világtörténelmi összefüggésekre utalva kiemelte, hogy a kitelepítések története nem speciális magyar gyakorlat volt. Már 1943-ban, a Teheráni Konferencián eldőlt, hogy Lengyelország új határainak kitűzésével a nagyhatalmak megállapodtak a kitelepítésekben. Ennek következtében összességében 9 millió németnek kellett elhagynia szülőföldjét.
Kitért arra: “az Európai Unióban van, ahol a mai napig nem hajlandók a jogrendből a Benes-dekrétumokat kitörölni. Azokat a dekrétumokat, amelyek a német és magyar lakosság kollektív bűnösségét deklarálták”. “Teljességgel összeegyeztethetetlen az Európai Unió alapjogi chartájával. Brüsszelnek ez nem szúr szemet” – jelentette ki
Semjén Zsolt ez követően megkoszorúzta az emlékművet.
A megemlékezés előtt az eleki Sarlós Boldogasszony-templomban Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök mutatott be szentmisét. A püspök azt hangsúlyozta, hogy azért kell emlékezni az eleki németek elűzésére, hogy “még egyszer hasonló aljasság ne fordulhasson elő”.
(Forrás: MTI)
A Fidesz-KDNP az EU legsikeresebb politikai konstrukciója
2019. január 17.
A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) pártszövetsége nemcsak a magyar történelem, hanem az Európai Unió történetének legsikeresebb politikai konstrukciója – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a párt évadnyitó rendezvényén csütörtökön.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalka művelődési házának színháztermében, több száz résztvevő előtt a kormányfőhelyettes azt mondta, az EU történetében példátlan, hogy egy politikai erő több mint egy évtizeden keresztül az abszolút többség fölött tud parlamenti választásokat nyerni.
“Harmadszorra nyertük meg kétharmaddal a magyar országgyűlési választásokat, ami nagyban köszönhető a külhoni magyaroknak, akik szavazataikkal nemzethűségről tettek tanúságot” – hangsúlyozta.
Semjén Zsolt hozzátette, a pártszövetségben a KDNP világnézeti pártként, a Fidesz pedig “keresztény ihletettségű”, nagy néppártként funkcionál. Kifejtette, minden keresztény pártnak dilemmát okoz, hogy politikájában felvállalja-e az egyházi szempontból fontos, de a választókat kevésbé érdeklő témákat vagy nem ragaszkodik szorosan az egyház tanításához és a több szavazat érdekében engedményeket tesz. Semjén Zsolt szerint utóbbi megoldási lehetőséget választotta például a német CDU, amely mindent megtéve a voksokért feladta az eredeti kereszténydemokrata értékrendet.
“Én egy papírmasé kereszténységben nem vagyok érdekelt, ez engem nem érdekel” – mondta a KDNP elnöke, hozzátéve, az egyház társadalmi tanításai szerinti, “karakteres és hiteles” kereszténydemokráciára van szükség.
A választásokra utalva Semjén Zsolt jelezte, a Fidesz és a KDNP egymással nem konkurensek, hanem “bajtársi szövetségesek”, így elvárható tőlük, hogy megnyerjék a választásokat, elérjék a többséget és ennek eredményeképpen alakítsák Magyarországot. “A feladatot végrehajtottuk, megteremtettük azt a politikai konstrukciót, amely lehetővé teszi a keresztény értékek érvénysülését és képes az állam és az ország vezetésére” – jelentette ki.
A miniszterelnök-helyettes a 2019-es európai parlamenti választásra kitérve hangsúlyozta, jelenleg a migráció jelenti a legnagyobb fenyegetést Magyarország és Európa számára. Mindenkinek a legelső kötelessége a saját családjának védelme, ezt követi a nemzet iránti felelősség, majd az emberiség felé mutatott elköteleződés. Szerinte Európa a migráció miatt “a lét és nemlét között tántorog”, ha Magyarország elveszítené magyar jellegét, etnikai és civilizációs értelemben is visszafordíthatatlan károkat szenvedne el.
A KDNP évnyitóján részt vett Seszták Miklós kormánybiztos, a párt alelnöke, a megyei pártszervezet képviselői, valamint a történelmi egyházak térségi vezetői.
(Forrás: Origo)
Eltemették Seregély István nyugalmazott egri érseket
2019. január 09.
Kedden Egerben helyezték örök nyugalomra Seregély István nyugalmazott egri érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) volt elnökét. A búcsúztatón egyházi és közéleti személyiségek is részt vettek. A temetési szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek végezte az egri főszékesegyházban.
Seregély István nyolcvannyolcadik életévében, tavaly december 31-én hunyt el. Temetésén részt vett Orbán Viktor kormányfő, felesége, Lévai Anikó, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Habis László (Fidesz-KDNP), Eger polgármestere, Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, illetve számos egyházi méltóság is: Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, Várszegi Asztrik korábbi pannonhalmi főapát, Udvardy György pécsi megyés püspök, Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök és sokan mások is.
(Forrás: kdnp.hu)
Ben Stein: Vasárnapi kommentár
2019. január 04.
Szemben Obama elnökségével, amikor „Ünnepi fának” nevezték a karácsonyfát, Trump elnökségével visszatért a hagyományos, keresztény elnevezés: karácsonyfa, és újra karácsonynak (Christmas) nevezik a Megváltó születésének ünnepét a Fehér Házban. Ez a tény arra késztette a CBS műsorvezetőjét Ben Steint, hogy megírja a lenti cikkét, melyen mindnyájunknak érdemes elgondolkodnunk…
Bevallom: Zsidó vagyok és minden egyes ősöm is zsidó volt. És engem nem zavar egy csöppet sem, ha az emberek ezeket a gyönyörűen kivilágított, feldíszített fákat, Karácsonyfának nevezik.
Nem érzem magam emiatt fenyegetve. Nem érzem, hogy meg lennék különböztetve. Ezek a fák csak azok, amik: Karácsonyfák. S egyáltalán nem zavar, amikor az emberek Boldog Karácsonyt kívánnak nekem. Nem gondolom, hogy megaláznának, vagy gettóba akarnának csukni. A tény az, hogy valamiképpen kedvelem is. Azt bizonyítja nekem, hogy mi mindannyian testvérek vagyunk, akik együtt ünnepeljük az évnek ezt a boldog időszakát. S egyáltalán nem zavar az sem, hogy egy jászol-jelenet van felállítva az egyik forgalmas útkeresztezésben, közel a tengerparti házamhoz, Malibu-ban. Ha az emberek egy betlehemet akarnak, az ugyanúgy rendben van számomra, mint a Menorah néhány száz yardnyira arrébb. Nem szeretem, ha piszkálnak amiatt, hogy zsidó vagyok és ugyanúgy nem gondolom, hogy a keresztények kedvelik, ha piszkálják őket azért, mert keresztények. Az istenhívők belefáradtak és belebetegedtek a piszkálások időszakaiba.
Fogalmam sincs, honnan származott ez az “Ünnepi Fa” ötlet. Vagy kifejezhetem másképp is: honnan jött az ötlet, miszerint imádnunk kell a hírességeket, de tilos Istent imádnunk? Viszont sokan vagyunk akik elgondolkodnak azon, honnan jönnek ezek a hírességek, s hová lett az az Amerika, amit mi ismertünk. Billy Graham, a prédikátor lányát interjúvolták az Early Shown és Jane Clayson, a riporter ezt kérdezte: “Hogyan lehetséges, hogy Isten engedte, hogy ilyesmi (Katrina hurrikán) megtörténjék?” Anne Graham egy rendkívül mélységes és éleselméjű választ adott. Azt mondta: “Úgy hiszem, Isten mélyen elszomorodott emiatt – ahogy mi is sokan -, de évek óta mondogatjuk Istennek, hogy takarodjon ki az iskoláinkból, takarodjon ki a kormányzatunkból, és takarodjon ki az életünkből. S mivel Ő egy igazi Gentleman, végül csendben kihátrált az életünkből. Ezek után milyen alapon várjuk el Istentől, hogy áldását adja ránk, vagy védelmezzen, ha mi azt követeltük Tőle, hogy hagyjon minket békén?!
A legutóbbi események fényében (terrorista támadások, iskolai lövöldözések) úgy gondolom, hogy ez akkor kezdődött, amikor Madelaine Murray O’Hare (megölték, tetemét csak néhány éve találták meg) arról panaszkodott, hogy nem akar imádkozást az iskoláinkban; és mi azt mondtuk rá, rendben van. Aztán valaki azt javasolta, ne olvassuk a Bibliát az iskolákban. Pedig a Biblia azt tanítja: ne ölj; ne lopj; és úgy szeresd barátodat, mint önmagadat. És mi erre is azt mondtuk, rendben van. Aztán Dr. Benjamin Spock azt mondta, testileg ne fenyítsük gyermekeinket amikor rosszalkodnak, mert kicsiny személyiségük eltorzul, és meglehet, hogy elrontjuk önbecsülésüket (Spock fia később öngyilkos lett). És mi erre is azt válaszoltuk, rendben van. Most meg azt kérdezzük magunktól, miért van az, hogy:
– a gyerekeknek nincs lelkiismeretük,
– nem tudják, mi a jó, és mi a rossz,
– nem zavarja őket, ha idegeneket megölnek, vagy akár osztálytársaikat.”
Valószínű, hogy ha elég mélyen elgondolkodnánk ezeken, lehet, hogy végül is rájönnénk a probléma kulcsára. Úgy vélem, nagy része van ebben, annak, hogy ‘AZT ARATJUK MOST LE, AMIT ELVETETTÜNK’. Milyen egyszerű az embereknek megvetniük Istent, aztán azon csodálkozni, hogy miért halad a világ a pokolba.
Vicces, mennyire elhisszük, amit az újságok mondanak, de megkérdőjelezzük, amit a Szentírás állít. Elgondolkodtató, hogy ha vicceket küldünk egymásnak, azok futótűzként terjednek, de ha üzeneteket kezdünk küldeni, amelyek Istenre vonatkoznak, az emberek kétszer is meggondolják, mielőtt megosztják azokat. Elgondolkodtató az is, hogy fajtalan, durva, vulgáris és obszcén cikkek ‘közlekednek’ szabadon a világhálón, de a nyilvános vita Istenről tilos az iskolákban és a munkahelyeken. Tetszenek már nevetni? Vicces, ha ezt az üzenetet nem küldöd el sokaknak a címlistádon, mert nem vagy biztos, miben hisznek, vagy éppenséggel mit gondolnak rólad, hogy ilyesmit küldesz. Ugyancsak vicces, hogy jobban aggódunk amiatt, amit mások gondolnak rólunk, mint amiatt, hogy maga Isten mit gondol rólunk. Ha kidobod ezt a kis elmefuttatást, ne dőlj hátra a székedben és panaszkodj arról, milyen rosszul alakul a világ sorsa!
Őszinte megbecsüléssel és tisztelettel: Ben Stein
Lezárult a Mátyás király-emlékév
2018. december 22.
Szentmise, koncert és kiállítás zárta a budapesti Szent István-bazilikában szombaton a Mátyás király-emlékév programsorozatát, amelyet Hunyadi Mátyás születésének 575., uralkodása kezdetének 560. évfordulója alkalmából hirdetett meg 2018-ra a nemzetpolitikai államtitkárság.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a szombati ünnepségen kiemelte: az emlékévekre azért van szükség, mert illő megemlékezni elődeinkről, hőseinkről, kötelességünk, hogy megismertessük őket a következő generációval. Ezen felül “ezek a nagyszerű emberek megérdemlik, hogy megemlékezzünk róluk”, továbbá a ma emberének is szüksége van rá, hogy erőt meríthessen a nemzetépítők munkájából.
“Nagy királyunk szerepe és jelentősége, megítélése az évszázadok során szinte semmit sem változott” – emelte ki. Hozzáfűzte: ezért is öröm, hogy hivatalos és protokollprogramok helyett igazi tartalommal sikerült megtölteni az emlékévet.
Semjén Zsolt felidézte, hogy az egyéves sorozat kínálatában többek között koncertek, kiállítások, színházi programok, tudományos konferenciák, öltözet- és fegyverbemutatók szerepeltek, a Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki, de elkészült a Merre járt Mátyás király? című internetes alkalmazás is. “Méltó módon ünnepeltük meg nagy királyunkat” – jelentette ki.
Csibi Krisztina, a programsorozat lebonyolításával megbízott Magyarság Háza igazgatója elmondta, hogy az emlékév januárban a szegedi dómban kezdődött. Az álruhás Mátyás utazása című programmal nemcsak a Kárpát-medence több mint százötven pontján jelentek meg iskolákban, óvodákban, kulturális intézményekben, polgármesteri hivatalokban, hanem a kanadai magyar közösségeket is felkeresték.
Az igazgató kiemelte a Mátyás király – Mecénás és katona című vándorkiállítást, amely bejárva az országot az emlékév végén Budapestre érkezett. A tárlat – amely elsősorban a kultúrát támogató és a hazát védő királyt mutatja be – szombattól január 20-áig a Szent István-bazilika mellett tekinthető meg. Csibi Krisztina elmondta, hogy elkészült egy tíznyelvű katalógus is a kiállításhoz, valamint megjelent az országjáró Mátyást és a Magyarság Háza programjait bemutató képes album is.
A Magyarság Háza az emlékévben több szakmai szervezet segítségével egyebek mellett mesemondóversenyekkel, tanulmányi vetélkedőkkel, tudományos konferenciákkal, zarándoklatokkal, szabadtéri programokkal, öltözet-, fegyver-, étel- és italbemutatókkal, jótékonysági rendezvényekkel emlékezett meg a királyról – foglalta össze.
Az emlékévet záró ünnepségen koncertet adott a Lux Aurumque kamarakórus és a Madéfalvi Schola, majd ünnepi szentmise következett, amelyet Snell György Esztergom-budapesti segédpüspök és Kémenes Lóránt kolozs-dobokai főesperes celebrált.
(Forrás: MTI)
Egy a természettel
2018. december 18.
Jövőre, év elején a megvalósítás szakaszába lép a 2021-es budapesti vadászati világkiállítás megrendezésének előkészítése – mondta Kovács Zoltán az “Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos. Semjén Zsolt hozzátette, a 2021-es vadászati világkiállítás a magyar vadgazdálkodásról, a magyar vadászati kultúráról és Magyarország értékeiről szól.
Kovács Zoltán jelezte, a kormánybiztosság, amely az Innovációs és Technológiai Minisztériumon (ITM) belül működik majd, a kiállítás ideje alatt szervezett rendezvények lebonyolításáért felel.
Közölte, hogy a kormány jövőre több mint 7 milliárd forint központi költségvetési forrást biztosít a világkiállítást megelőző lépések megvalósítására, így többek között a kormánybiztosság, illetve annak feladatai ellátásához szükséges projektcég felállítására. Ez a cég koordinálja majd és segíti a világkiállítás kivitelezésének intézkedéseit és egyúttal az ezekhez szükséges összegek kiutalásáról is gondoskodik – mondta a kormánybiztos.
Kovács Zoltán hozzátette, a Magyar Közlönyben december 13-án megjelent kormányhatározat értemében a világkiállítás lebonyolításért felelős kormánybiztosnak és Semjén Zsolt miniszerelnök-helyettesnek 2019. végéig kell véglegesítenie a vadászati világkiállítás és az ehhez szükséges programsorozat előkészítési munkálatainak 2020., 2021-es költségvetését. Kérdésre elmondta, legalább 1 millió látogatóra számítanak, ez is mutatja a rendezvény turisztikai jelentőségét.
Semjén Zsolt elmondta, a 2021-es vadászati világkiállításnak három pillére van: az építkezések, a kapcsolattartás a nemzetközi szervezettek, illetve a konkrét rendezvények lebonyolítása. Az építkezések Fürjes Balázsnak a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztosnak, a kapcsolattartás Károlyi Józsefnek az “Egy a természettel” világkiállítás megtervezésével és megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosnak a hatásköre, a rendezvények lebonyolításáért pedig Kovács Zoltán kormánybiztos a felelős.
A vadászati világkiállítás fővárosi helyszíneiről megjegyezte, a Hungexpo lesz a központi terület, de fontos helyszín lesz például az Állatkert és a Kincsem Park is.
A Hungexpo átalakítása, az ott található pavilonok felújítása, és újak építése, illetve az idevezető infrastruktúra fejlesztése nem csupán a vadászati világkiállítás miatt fontos, hiszen ezen a helyszínen lesz 2020-ban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, éppen ezért a kormány a Hungexpón szükséges fejlesztéseket a két eseményt tekintve nem külön kezeli, hanem egyben – fogalmazott.
Semjén Zsolt felidézte, hogy Magyarország legutóbb 1971-ben rendezett vadászati világkiállítást, ahol már akkor bemutatkoztak más területek is a vadászat mellett, például a lovas sportok. Éppen ezért a 2021-es világkiállításon is a vadászat mellett minden társterület – horgászat, erdészet, természetvédelem, lovas sportok, íjászat, solymászat, vadászkutyák – megjelenítésére nagy hangsúlyt helyeznek. A vadászati világkiállításon mindezek mellett fontos szerepet kap a hal és vad gasztronómia, illetve az ezekhez tartozó borkultúra bemutatása is.
Semjén Zsolt kiemelte, a 2021-es vadászati világkiállítás a magyar vadgazdálkodásról, a magyar vadászati kultúráról és Magyarország értékeiről szól. Budapestnek és egész Magyarországnak pedig a 2021-es vadászati világkiállítás megrendezése komoly turisztikai bevételt jelent, ugyanis a világ minden részéből érkeznek vadászok az országba, akik a kiállítás megtekintése mellett vélhetően az állami erdészetekbe is elmennek vadászni. A vadászat mellett a kiállításon azonban a kultúrától a gasztronómiáig minden típusú programmal találkozhatnak az érdeklődök – mondta a miniszerelnök-helyettes.
(Forrás: MTI)
Minden nemzet megismételhetetlen érték
2018. december 17.
Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, ezért a nemzetiségeknek nemcsak joguk, hanem küldetésük is, hogy megmaradjanak – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetiségek díj átadásán hétfőn Budapesten.
A nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettes kiemelte: minden nemzetnek és nemzetiségnek küldetése, hogy a saját örökségét megőrizze, kibontakoztassa, még gazdagabbá és mindenki számára megismerhetővé tegye. A magyarországi őshonos nemzetiségeknek ezen felül sajátos felelősségük és küldetésük is van, hiszen olyan egyedi értékgazdagságot hoztak létre, amelyet nem pótolhat sem a magyarság, sem az anyanemzetük – fűzte hozzá.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: “hiszünk abban, hogy a nemzeti lét az emberiség értékgazdagsága (…), és ha a nemzetek eltűnnének, az egyetemes emberiség lenne örökre, pótolhatatlanul szegényebb”.
Kitért arra is: a magyar kormány természetesnek tekinti, hogy mind jogilag, mind anyagilag támogassa a nemzetiségeket. Példaként említette, hogy az új magyar Alkotmány államalkotó tényezőnek ismeri el a magyarországi őshonos nemzetiségeket és alkotmányos szinten garantálja a saját nyelvhez, kultúrához és oktatáshoz való minden jogukat.
Emellett 2011-ben megalkották az új nemzetiségi törvényt, amelyben lényegében azt kodifikálták, amit a magyarországi nemzetiségek kértek.
Kiemelte továbbá, hogy 2010 óta a nemzetiségek költségvetési támogatása a négyszerese a korábbi támogatás összegének.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint óriási bűnt követnek el azok a többségi társadalmak, amelyek szerint nincs szükség a nemzetiségekre, és nem támogatják a megmaradásukat.
Ha úgy döntenének Romániában, Ukrajnában vagy akár Magyarországon, hogy nem kell támogatni a kisebbségeket, visszafordíthatatlan folyamatot indítanának el – mutatott rá, hangsúlyozva, Magyarország feladata, hogy a nemzetiségeket támogató politikájával példát mutasson a Kárpát-medence többi országának és Európának is.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy Magyarországon mindenkinek van egy barátja vagy családtagja, aki valamelyik nemzetiséghez tartozik. “Az, hogy erről nem beszélünk nap mint nap, jelzi, hogy Magyarországon a nemzetiségi létezés természetes”.
Hozzátette: a Nemzetiségek díj üzenete, hogy a nemzetiségek és a magyarság akkor tud továbbra is természetesen, egymást erősítve együtt élni, ha mindkét identitás erős.
Nemzetiségekért díjban azok részesülhetnek, akik “a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet” végeznek.
Az elismerést az idén tizennégy ember, illetve szervezet vehette át. A díjazottak között van a Parno Graszt roma zenekar, a Pyrgos Hagyományőrző Görög Néptáncegyüttes, a Szent Efrém Férfikar, Nikola Parov zenész, Albert Vendel, a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat egykori elnöke.
Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.
A magyar kormány 1995. szeptember 21-én döntött arról, hogy december 18-a a Kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért díjat is. 2012. április 16-án az Országgyűlés a napot a Nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért díjnak nyilvánította. Az elismerést az alapítása óta 185-en kapták meg.
(Forrás: MTI)
A 75 éves Márfi Gyula veszprémi érseket köszöntötték
2018. december 17.
Márfi Gyula veszprémi érsek 75. születésnapja alkalmából celebrált ünnepi szentmisét vasárnap délután Veszprémben, a Szent Mihály-bazilikában. Az ünnepélyes alkalmon jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is.
– Születésnapot ünnepelni jöttünk össze, érsek atya 75. születésnapját. Hetvenöt év pedig már három emberöltő. Joggal mondhatjuk rá, hogy történelem. Különösen is történelem itt, a Kárpát-medencében, ahol a II. világháború alatti világ, a kommunizmus időszaka és a legutóbbi, majdnem harminc esztendő három különböző korszakot jelent – mondta el a Szent Mihály-bazilikában tartott ünnepélyes eseményen vasárnap délután Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek.
– Papi és püspöki szolgálatunk arra kötelez minket, hogy másokat is meghívjunk a Krisztus felé tartó nagy zarándoklatra. Hálát adunk Márfi Gyula Érsek atya életéért, a 75 esztendőért, amelyet már eddig kapott a Gondviseléstől. Különösen hálát adunk mindazokért a kegyelmekért, amelyekben Isten egyházát és a körülöttünk élő emberi közösséget érsek atya papi és püspöki szolgálata által részesítette – fogalmazott a bíboros.
Ezt követően Szerenka Miklós érseki helynök köszöntötte az érsek atyát, áttekintve Márfi Gyula munkásságát, gazdag tevékenységi körét. ehelyett: gazdag tevékenységét.
Az ünnepi misén Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek mondott szentbeszédet.
Áder János köztársasági elnök köszöntő szavait Takáts István érseki kancellár közvetítette, majd Porga Gyula, Veszprém város polgármestere szólalt fel az ünnepi misén. A polgármester elmondta, Márfi Gyula személyének és munkásságának méltatása egyszerre könnyű és nehéz feladat.
– Azért könnyű, mert az érsek atya sokak által tisztelt és szeretett személyisége Veszprém városának. Olyan ember, akinek áldásos tevékenységét nemcsak egyházi körökben övezi elismerés. Nem könnyű ugyanakkor Márfi Gyula méltatása azért, mert még felsorolni is nehéz mindazt a szépet és jót, amivel ő főpásztori megbízatása során Veszprém életéhez, a veszprémiek boldogulásához hozzájárult – emelte ki Porga Gyula, hozzátéve, az érsek kiváló közösségi emberként harmonikus együttműködést valósít meg a város és az egyház között. A polgármester a város közgyűlésének döntése értelmében Márfi Gyula részére Veszprém érdekében kifejtett tiszteletreméltó szolgálatai elismeréseként Veszprém város díszpolgára címet adott át.
Az ünnepélyes alkalmon több egyházi és világi vezető mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője is részt vett.
A szeretet soha el nem múlik
Márfi Gyula veszprémi érsek a Zala megyei Pördeföldén született 1943. december 17-én. 1967-ben Szombathelyen pappá, 1995-ben Egerben érsekké szentelték. Szent II. János Pál pápa 1997. augusztus 14-én nevezte ki veszprémi érsekké, ez év szeptember 6-án iktatták be. Márfi Gyula kimagasló szakmai munkája elismeréseként 2017. augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Középkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át. Jelmondata: „A szeretet soha el nem múlik” (1Kor 13,8)
(Forrás: veol.hu)
II. Rákóczi Ferenc és Esterházy János örökében
2018. december 13.
A Rákóczi Szövetség kapta idén a Duna Televízió által alapított, idén hetedik alkalommal odaítélt Duna-díjat. Az elismerést Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt a díjazott szervezetet méltatva kiemelte: a Rákóczi Szövetség 1989-ben azért alakult, hogy “sokféleképpen támogassa” a kárpát-medencei magyarságot a megmaradásáért folytatott küzdelmében, valamint hogy “ápolja és tudatosítsa II. Rákóczi Ferenc és Esterházy János szellemi örökségét”.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a szövetség munkájában a “legimponálóbb, hogy a jövőt választotta”, hiszen “célközönsége a kárpát-medencei középiskolás korosztály”.
Hozzátette: a Rákóczi Szövetség tagjainak száma majdnem 25 ezer; tagsága évente átlagosan 2 ezer új taggal bővül, és az új belépők átlag életkora 22 év.
A szövetség mintegy 500 helyi szervezettel rendelkezik, ebből 300 a kárpát-medencei középiskolákban működő ifjúsági szerezet. Minden évben többféle programot, rendezvényt szerveznek a fiataloknak, pályázati lehetőséget biztosítanak számukra – mondta.
Emellett a szervezet legfőbb célkitűzése a magyar iskolaválasztás elősegítése és a magyar fiatalok közötti személyes kapcsolatok ösztönzése, mert ezek révén erősödik a nemzeti identitás, és épülnek a határokon átívelő magyar-magyar kapcsolatok.
“Amit vállaltak, az küldetés, amit tettek, az szolgálat, és amit elértek, az maga a csoda” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Kitért arra is: a magyar kormány nem feledte a rendszerváltozás utáni első szabadon választott miniszterelnök, Antall József legelső parlamenti beszédében elhangzott mondatát, hogy “lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni”. A mai magyar nemzetpolitika is az antalli irányt követi, de “már nemcsak lélekben, hanem alkotmányos felelősségvállalásként”.
Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója ismertette: a Duna-díjat azok kaphatják meg, akik sokat tettek a nemzet megmaradásáért és a magyarság összetartozásáért.
A szobor Kun Éva szobrászművész alkotása, Szűz Máriát ábrázolja, kezében a több darabból álló Szent Koronával, amely az elszakított országrészeket szimbolizálja – mondta Dobos Menyhért.
Az elismerést Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Halzl József, a szervezet alapító és tiszteletbeli elnöke vette át.
Csáky Csongor a díjat megköszönve azt mondta, a kitüntetés arra ösztönzi őket, hogy továbbhaladjanak az úton, amelyet a szervezet alapítója jelölt ki. Halzl József tette le a szervezet “fundamentumait”, és vezette sok éven keresztül azokat a munkatársakat, akik a Kárpát-medence számos helyén, mégis egymással összefogva végzik feladataikat – tette hozzá.
A Duna-díjat először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő. 2015-ben a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, 2016-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, tavaly pedig Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke volt a díjazott.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt fogadta a szír ortodox pátriárkát
2018. december 13.
A Magyarországi látogatáson tartózkodó főpapot az Országházban fogadta a Miniszterelnök-helyettes. A találkozón, amelyen Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztényekért felelős államtitkára is részt vett, a közel-keleti egyházi vezető beszámolt a szíriai keresztények helyzetéről.
A pátriárka elmondta, hogy a polgárháborúban egymással is harcban álló radikális terrorszervezetek hatalmas csapást jelentettek a keresztény közösségekre, amelyeknek a lélekszáma az üldöztetés hatására kevesebb mint felére csökkent. A pusztítás következtében nem csak az infrastruktúrában keletkezett kár, hanem a szociális ellátás összeomlása a sokat elszenvedett családokat is súlyosan érintette. Ezért jelentett sokat a szír ortodoxok közösségének az a humanitárius segítség, amelyet Magyarország a Hungary Helps Program keretében 2017-ben számukra adott, és amelyből többek között árvaházat tartanak fent, és lerombolt lakóházakat javítanak ki a hazatérők számára.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy Magyarország elkötelezett, és elkötelezett is marad az üldözött keresztények mellett, ezért hozott létre a világon első kormányzatként erre a célra dedikált államtitkárságot és indított támogatási programot. Keresztény nemzetként erkölcsi kötelességünk szolidaritást vállalnunk a hitük miatt üldözöttekkel, és lehetővé tenni számukra a szülőföldön való megmaradást, egyúttal megelőzve az Európába irányuló migrációt is – szögezte le.
(semjenzsolt.hu)
