Nem tudok elképzelni jobb “befektetést” a költségvetési pénzeknek, mint az egyházi intézményekbe történő invesztíció – jelentette ki Semjén Zsolt vasárnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tisztabereken vasárnap.
A miniszterelnök-helyettes a felújított tisztabereki görögkatolikus templom felszentelése alkalmából tartott ünnepségen hangsúlyozta, az egyházi fenntartásban lévő iskolák és szociális intézmények minőségi feladatot látnak el, egy olyan pluszt adnak az oktatáshoz, a szociális ellátáshoz, illetve a kultúrához, amit más nem tud adni.
Az egyház a szoros értelemben vett hitéleti feladatának ellátása során “mindannyiunk lelkét emeli fel és mindannyiunkat jobb emberré tesz”, az állam célja pedig az, hogy az emberek olyan minőségi életet tudjanak élni, ami az országnak is a javára válik – fogalmazott Semjén Zsolt, megerősítve, ezért az állam és az egyház együttműködése a járható út.
A kormányfőhelyettes kifejtette, a templomszentelések alkalmával Szent István királyról is meg kell emlékezni, mivel ő nevéhez fűződik a magyar egyházszervezet és az egyházmegyék megalapítása. Az általa létrehozott közigazgatási és egyházmegyék ezer éve működnek, ezért mondhatjuk Szent Istvánra, hogy ő az ország- és egyházépítő – jelezte a miniszterelnök-helyettes. Azt hagyta ránk örökül – folytatta -, hogy mindenkinek “kis Szent Istvánnak” kell lenni az életnek azon a helyén, ahová a gondviselés állította és ahová a küldetése szól.
Semjén Zsolt szavai szerint akkor tud épülni az ország, ha mindenhol megújulnak az épületek, a templomok és a települések, vagyis “ami jó az egyháznak, az jó az országnak, ami jó az országnak, az jó az egyháznak.”
Az ünnepség keretében megtartott szent liturgián Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök áldozópappá szentelte Halász György diakónust.
A magyar-ukrán-román hármas határ közelében fekvő Tisztaberek több mint harminc éve – a helyi kápolna helyére – épített görögkatolikus temploma több mint 14 millió forint értékű fejlesztés keretében újulhatott meg kívülről. Az állami támogatást is tartalmazó beruházás során elvégezték a nyílászárók cseréjét és az imaház külső homlokzatának rekonstrukcióját.
(Forrás: MTI)
A Néppárt térjen vissza keresztény civilizáció értékeihez
2019. március 21.
Ossza meg ismerőseivel!
A mi célunk az, hogy maradjunk a Néppártban (EPP) és a Néppárt visszatérjen az alapító atyák értékeihez, ami a keresztény civilizáció és a nemzetek Európájának a gondolata – mondta Semjén Zsolt az atv.hu-nak, hozzátéve: „a jelenlegi helyzetben nagy hit kell a Néppárthoz, de nekünk nagy a hitünk”.
Arra, hogy ez az a helyzet, amikor arról folyik a vita, hogy a Fidesz tagságát felfüggesztik, Semjén Zsolt azzal reagált: „Csigavér, mi maradunk, aztán pedig meglátjuk.
A KDNP a rendszerváltás óta tagja az Európai Néppártnak és nincs olyan javaslat napirenden, amely a Fidesszel együtt a magyar kereszténydemokraták kizárását vagy tagságának felfüggesztését javasolja – ezt már Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő mondta a pestisrácok.hu-nak. A kormányszóvivő úgy fogalmazott: „Az utolsó leheletünkig küzdeni fogunk, hogy a Néppárt visszataláljon a valódi kereszténydemokrata politikához, addig maradunk tehát, amíg ennek esélyét látjuk.”
Hollik István azt is elárulta: Semjén Zsolt, a KDNP elnöke több tárgyalást is folytatott az Európai Néppárt egyes tagpártjaival és kiderült: igenis szép számban maradtak még olyan politikusok az EPP-ben, akik társak ebben a küzdelemben.
Hollik István elmondta: természetesen Orbán Viktor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke folyamatosan egyeztet a kérdésben.
(Forrás: kdnp.hu)
Semjén Zsolt volt a KDNP szegedi bankettjének vendége
2019. március 21.
Ossza meg ismerőseivel!
A KDNP szegedi szervezete közel három évtizede minden évben bankettel emlékezik a 48-49-es hősök helytállására. Ez alkalommal Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a párt elnöke volt a Csongrád megyei kereszténydemokraták vendége a kedd esti rendezvényen.
Magyarország miniszterelnök-helyettese, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a párt helyi szervezete nemzeti ünnepünk alkalmából tartott bankettjére Szegedre látogatott.
Miklós Péter megyei önkormányzati képviselő és Kalmár Ferenc miniszteri biztos köszöntötte a megjelenteket.
Szaplonczay Miklós görög katolikus esperes-parochus imáját követően Semjén Zsolt Haág Zalánnal, a KDNP szegedi elnök-frakcióvezetőjével beszélgetett aktuális közéleti-politikai kérdésekről.
Az égi frakcióba lépett az utolsó Barankovics-párti képviselő
2019. március 17.
Ossza meg ismerőseivel!
Majd egy évszázadot magába foglaló életút végén a Barankovics párt utolsó képviselője, Mézes Miklós is átlépett az égi frakcióba. A magyarországi kereszténydemokrácia nagy alakja távozott közülünk, halálával egy hitéhez, hazájához az emigrációban, Kanadában is mindenkor hűséges, a rábízottakért felelősséget viselő politikustól, közéleti embertől veszünk búcsút.
Emlékét tisztelettel megőrizzük, lelkét a Mindenható Isten irgalmába ajánljuk.
A Kereszténydemokrata Néppárt nevében
Semjén Zsolt
elnök
Mézes Miklós (1920 – 2019)
Édesapja 30 kat. holdon gazdálkodott. Elemi iskolába szülőfalujában járt, majd Szombathelyen kétéves mezőgazdasági szakiskolát végzett, a családi gazdaságban dolgozott.
Tizenévesen kezdett el érdeklődni a katolikus szociális mozgalmak iránt. 1938-ban tagja lett a Katolikus Legényegyletek Országos Testületének, két évvel később kinevezték a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezet agrárosztályának országos titkárává. 1940-ben elvégezte a KALOT érdi népfőiskoláján a faluvezető-képző tanfolyamot. 1942-ben társaival együtt kezdeményezte a később megszakításokkal működő egyházasfalui Széchenyi Népfőiskola megalakítását. Részt vett a Hangya Szövetkezet zsirai vezetőségének munkájában is. Huszonkettedik születésnapja után megkapta katonai behívóját, előbb Kőszegen szolgált, majd Körmenden elvégzett egy távbeszélő- és századrádiós tanfolyamot. 1944 júniusában került ki a szovjet frontra, 1945. június 17-én távbeszélő szakaszparancsnok-helyettesként szerelték le.
Hazatérése után gazdaságuk rendbetétele mellett újból bekapcsolódott a politikai életbe. Szervezte és irányította a KALOT népfőiskolákat. Belépett a Független Kisgazdapártba, az 1945. novemberi 4-i nemzetgyűlési választásokon Győr-Moson és Sopron vármegyében kisgazdapárti képviselőjelölt volt, de nem lett tagja a törvényhozásnak, ugyanakkor beválasztották Sopron vármegye törvényhatósági bizottságába. 1947 februárjában, Kovács Béla letartóztatása miatt kilépett pártjából, s hamarosan a Demokrata Néppárthoz csatlakozott. 1947. augusztus 31-én Győr – Moson és Sopron megyei választókerületben parlamenti mandátumhoz jutott. 1948. november 3-tól a frakció vitarendezője volt. A párt önfeloszlatása után, a fokozódó megfigyelés, a letartóztatás közeli veszélye miatt menekülésre kényszerült. Több képviselőtársával együtt 1949. február 22-én Ausztriába menekült.
Később Svájcba utazott, ahol kertépítő munkásként dolgozott. 1951-ben kivándorolt Kanadába. Két esztendővel később otthon maradt feleségét és fiát embercsempésszel maga után menekítette. Hat éven át vegyipari munkás volt, majd önálló vállalkozásba kezdett; másodmagával nyomdát nyitott, ahol a megrendelések mellett 1959 októbere és 1961 júliusa között Egységes Magyarság címen újságot is előállítottak. Anyagi nehézségek miatt üzemét felszámolta, s 1964-től az Investores Group Incorporated cégnél helyezkedett el. 1982-ben a torontói egyetemen elvégezte a hároméves Chartered Financial Planner kurzust, s különleges pénzügyi tervező minősítést szerzett. Nyugdíjazásáig önálló pénz- és adóügyi szakértőként dolgozott. A közélet iránti érdeklődése az emigrációban is megmaradt. Tagja lett a Magyar Nemzeti Bizottmánynak. 1959. március 25-én kinevezték a Magyar Bizottság kanadai tisztviselőjének. 1949 és 1951 között a Magyar Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség igazgatósági tagja és pénztárosa volt. Harmincnyolc éven át, 1989-ig a Niagara Falls-i egyházközség tagja. Lakóhelyén a magyar egyházközsége szervezte, amelynek tagja és pénztárosa. Tevékeny szerepet vállalt a kanadai magyar emigráció politikai megszervezésében. 1960 óta a Kanadai Magyarok Széchenyi Társaságnak közép-kanadai társelnöke, a Kanadai Magyarok Szövetségének igazgatósági tagja és az ott megalakult Rákóczi Szövetség vezetőségében is helyet kapott. 1984 óta a kanadai Haladó Konzervatív Párt tagja. 1989-ben bekapcsolódott a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezésébe, 1997-ig a KDNP intézőbizottsági tagja.
(semjenzsolt.hu)
Hit, nemzet, család
2019. március 15.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint az egyetemes magyarságnak is szüksége van arra, hogy minél több erdélyi magyar képviselje az összmagyarságot az Európai Parlamentben. A kereszténydemokrata politikus Nagyváradon, Szacsvay Imre szobra előtt beszélt erről a nemzeti ünnepen, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) központi rendezvényén.
Semjén Zsolt felidézte: Nagyvárad sokat tett 1848-49-ben a magyar szabadságért, amiért a kései utódok köszönettel tartoznak a városnak. Úgy vélte: a forradalom csoda volt. Elbukott, de mégis győzött.
Kijelentette: az európai parlamenti választások előtt “őseink és hőseink azt üzenik nekünk, hogy mindnyájunknak el kell menni, és politikai akaratunk kifejezésével megvédeni értékeinket és érdekeinket Európában”.
A KDNP-s politikus úgy vélte: “ma is veszélyben a haza, de nem csupán a mi hazánk, ma is veszélyben a szabadság, de nem csupán a mi szabadságunk, ma is veszélyben a jövő, de nem csupán a mi jövőnk”. De míg 1848-49-ben pontosan azonosítható volt az ellenség, manapság csak a hatása érezhető az élet minden területén: a politikában, a gazdaságban, a társadalomban, a szokásokban, a magánéletben és lassan már a fejekben is. “Európa lelkét vesztve sutba dobta értékeit: a hitet, a nemzetet, a családot” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A nagyváradi ünnepségen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felidézte: a bihari március 15-ét az teszi különlegessé, hogy a térségnek olyan hősei vannak, akik jelentősen alakították a forradalom menetét. A forradalmi követelések 12 pontját Irinyi József, a bihari Albis szülötte fogalmazta meg, testvérét, Irinyi Jánost, a gyufa feltalálóját Kossuth az ágyúöntés és a puskaporgyártás felügyeletével bízta meg.
A politikus kijelentette: amikor az erdélyi magyarok a méltóságot kérik számon, nem akarják elvenni mások méltóságát. Amikor a nemzeti és közösségi szimbólumaikat használják, nem akarnak semmit elvenni a román barátaiktól. Csupán önvédelemből válaszolnak a nemzeti szimbólumok elleni támadásokra és a gyűlöletbeszédre.
Kelemen Hunor kijelentette: a kisebbségi lét olyan, mint a folyók árterületén, az áradásoknak kitéve élni. “Egyik nap még békésnek látszanak a viszonyok, a másik nap viszont hirtelen pusztító indulatok törnek fel, szinte minden érzékelhető átmenet nélkül” – fogalmazott. Úgy vélte, csak állandó építkezéssel lehet elérni, hogy az erdélyi magyarság élet- és versenyképes közösség maradhasson a pragmatikus transzilvanizmus jegyében.
A nagyváradi ünnepség több ezer résztvevője a Szacsvay-szobortól fáklyás felvonulásra indult a Petőfi-szoborig.
(Forrás: MTI)
Maradjunk meg a globalizáció könyörtelen világában
2019. március 15.
Ossza meg ismerőseivel!
1848. március 15., Arad üzenete: meg akarunk maradni, magyar életet akarunk élni szülőföldünkön és nem engedünk a jogainkból – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Aradon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett pénteki megemlékezésen.
“Megmaradtunk az évszázadok viszontagságai után, harcokban, leigázásokban, három részbe szakadásban, csonkításban, mindenben, hát akkor most is maradjunk meg a globalizáció könyörtelen világában. Az ünnep emlékeztet, de üzen is: megmaradni!” – mondta.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy jól döntött a rendszerváltás után az első szabadon választott Országgyűlés, amikor törvénybe iktatta a nemzeti ünnepeket.
Meg kellett ezt tennie, hiszen a sok évtizedes kommunista diktatúra el akarta törölni a múltat, ki akarta törölni még az emlékét is a nemzet emlékezetéből, vagy kisajátítva próbálta meghamisítani – mondta Semjén Zsolt.
Kiemelte: 1848 és 1956 összetartozik, mindkettő szabadságot akart az idegen elnyomók ellen, és mindkettőt vérbe fojtotta az idegen túlerő.
A bukás ellenére mégis mindkettő nemzetmegtartó volt: kivívta a világ rokonszenvét és csodálatát, megváltoztatta az országot és jövőjét is. Hiszen ’48 nélkül nincs nemzeti újjászületés, nincs kiegyezés, ’56 nélkül nincs rendszerváltozás – mondta.
Semjén Zsolt hozzátette: abban talán mindenki egyetért, hogy március 15. a legkedvesebb és legtisztább nemzeti ünnepünk.
Ez azonban nem volt mindig így, a szabadságharc vérbe fojtása után évtizedeken keresztül szóba sem jöhetett a nyilvános ünneplés, mindenki csendben, családi körben emlékezett a szabadságharcra – közölte a magyar kormányfő helyettese.
Erdélyben és a Partiumban évtizedeken keresztül ennél rosszabb volt a helyzet, hiszen nyilvános ünnepségekről vagy iskolai megemlékezésekről szó sem lehetett – mondta, hozzátéve: a magyar emberek szívében és lelkében azonban ott élt az eltitkolt ünnep, kitörölhetetlenül.
Felemelő együtt ünnepelni és emlékezni, bár az anyaországban és a világon sok helyen lengenek a zászlók és “mosolyognak a kokárdák”, “nekünk és csak nekünk” itt, a piros-fehér-zöld mellett egy kis fekete szín is vegyül az emlékekbe. Arad mindörökre bevéste magát a magyar történelembe – jelentette ki Semjén Zsolt.
Nem vagyunk kevesebbek egyetlen más népnél sem, nem fogadhatjuk soha el, hogy vannak jogok, amelyek Európában, az Európai Unióban másoknak járnak, nekünk pedig nem. Hogy van olyan, amit másnak szabad, nekünk nem – tette hozzá.
(Forrás: MTI)
A kitüntetettek életútja példa az egész magyarság számára
2019. március 12.
Ossza meg ismerőseivel!
Egy nemzet akkor képes a megmaradásra, ha tagjaiban ott él a büszkeség és a tudat, hogy érdemes ahhoz a nemzethez tartozni – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a március 15-e alkalmából rendezett állami kitüntetések átadásán.
Semjén Zsolt a külhoni, nemzetiségi és egyházi élet kiemelkedő képviselőinek járó elismerések átadásán úgy fogalmazott: nincs még egy nép, amelyik arányait tekintve annyi Nobel-díjast adott a világnak, mint a magyarság, vagy annyi szentet a katolikus egyháznak, mint az Árpád-háziak.
Kitért arra is, hogy végigtekintve a történelmen, nincs egyetlen olyan kultúra sehol a világon, ahol valamilyen formában a kitüntetés, az elismerés ne létezne; az ember természetében van az igazságosság iránti igény, hogy a rendkívüli teljesítményeket méltóképpen elismerje.
Semjén Zsolt szerint a kitüntetéseknek a magyarság szempontjából nemzetmegtartó erejük van, és amikor a magyar állam a nemzeti ünnepekhez kapcsolódva elismer valakit, azt a büszkeséget adja a magyarság minden tagjának, hogy a nemzetből ilyen nagyszerű emberek és ilyen nagyszerű teljesítmények fakadnak. Az önök életútja, teljesítménye azért nemzetmegtartó erő, mert minden magyar számára értéket képviselnek – fordult a díjazottakhoz a miniszterelnök-helyettes.
Azok az eredmények, amelyeket a díjazottak elértek, nemcsak a kisebb közösségek számára jelentenek példát az élet bármely területén, hanem az egész magyarság, az egész nemzet számára – mondta Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI)
Aláírták Kárpát-medencei Nyilatkozatot
2019. február 22.
Ossza meg ismerőseivel!
Nyilatkozatot írtak alá Kolozsváron az Európai Unióban való közös néppárti fellépésről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői. Ebben vállalták, hogy a Kárpát-medencében élő valamennyi magyar közösség érdekében együttes erővel lépnek fel az Európai Unióban.
Elkötelezték magukat az őshonos kisebbségek védelmében végzett munka folytatása mellett. Kijelentették: céljuk egy európai kisebbségvédelmi törvény elfogadtatása. Rögzítették: azért küzdenek, hogy a magyar embereknek a szülőföldjükön az otthonmaradáshoz megfelelő életkörülményeket biztosítsanak. Azért dolgoznak, hogy az Európai Unió segítse ezt a folyamatot, a támogatások nőjenek, ne csökkenjenek. ”Jövőnket egy erős Európában képzeljük el, amely képes megvédeni határait, kultúráját, polgárait. Ezért össze kell fognunk, és együttes erővel kell képviselnünk a magyar nemzetet az Európai Unióban is.
Tisztelettel kérjük a magyarokat a Kárpát-medence minden szegletében, hogy erősítsék a magyar összefogást, vegyenek részt a májusi európai parlamenti választásokon!” – áll a nyilatkozatban, melyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke írt alá.
Semjén Zsolt az ünnepi ceremónián Európa helyzetét azzal jellemezte, hogy szerinte Franciaországban az utolsó olyan generáció él, amelyik még francia életet élhet a hazájában. Közép-Európa országainak azonban még esélye van arra, hogy megőrizzék identitásukat, és a keresztény civilizációt. Hozzátette: ezért kell minél több képviselőt juttatni az Európai Parlamentbe, és a nemzeti és keresztény értékeket megvédeni.
Pásztor István VMSZ-elnök köszönetet mondott azért, hogy Deli Andor vajdasági képviselő számára az előkelő tízedik helyet biztosítják a Fidesz-KDNP jelöltlistáján. Kijelentette: ez lesz az első olyan választás, amikor a magyar állampolgársággal is rendelkező vajdasági magyarok is a szavazatukkal járulhatnak hozzá a sikerhez. Hozzátette: képviselőjük azért is kíván dolgozni, hogy az Európai Bizottságnak határozottabb perspektívája legyen az EU nyugat-balkáni bővítése ügyében.
Menyhárt József MKP-elnök kijelentette: azért fognak dolgozni, hogy ne csak egy, hanem két képviselőt juttassanak az EP-be.
Brenzovics László KMKSZ-elnök üdvözölte, hogy a Fidesz-KDNP listáján ismét ott lesz a kárpátaljai Bocskor Andrea. Kijelentette: százezer kárpátaljai magyar állampolgár szeretne részt venni a választáson, de az ukrán állam ezt akadályozni próbálja.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentette, az EU reformra szorul, és a magyarság képviselőinek ott kell lenniük minél nagyobb számban az EP-ben, hogy alakítói lehessenek a döntéseknek, ne pedig elszenvedői.
(Forrás: MTI)
Az RMDSZ és a Fidesz-KDNP szövetségét az erdélyi magyarok kényszerítették ki
2019. február 22.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt szerint teljes a bizalmi együttműködés Orbán Viktor és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök között, de az RMDSZ és a Fidesz-KDNP szövetségéről nem a politikusok állapodtak meg: azt az erdélyi magyar választók kényszerítették ki. A magyar kormány miniszterelnök-helyettese a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kongresszusán mondott köszöntőjében beszélt erről pénteken, Kolozsváron. Kijelentette: azok az erdélyi magyarok kényszerítették ki a magyarországi kormánypártok és az RMDSZ együttműködését, amelyek elsöprő többségben szavaznak a romániai választásokon az RMDSZ-re, a magyarországi választásokon pedig a Fidesz-KDNP-re.
Kijelentette: “Semmi nem fogadható el, ami gyengíti az RMDSZ-t”, mert ha a szövetség meggyengülne, véget érne az erős magyar érdekképviselet az erdélyi önkormányzatokban és a bukaresti parlamentben. Úgy vélte: az RMDSZ-re a román-magyar kapcsolatok területén is szerep hárul. Hozzáfűzte: amikor Románia és Magyarország együttműködött, az segítette a brüsszeli források lehívását.
Semjén Zsolt a kongresszuson jelen levő román politikusokhoz szólva kijelentette: az RMDSZ és Magyarország soha nem kért olyan kisebbségi jogokat, amelyekre nincsen számos példa az EU-ban. “Ha elfogadnánk, hogy vannak olyan jogok, amik járnak másnak, de nem járnak az erdélyi magyarságnak, azt fogadnánk el, hogy kevesebbek, alávalóbbak vagyunk más népeknél. Ha másoknak jár, nekünk is jár, ha másoknak szabad, nekünk is szabad. Annak a megértését kérjük, hogy amit kérünk, az nem extremitás, hanem normalitás” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt kijelentette: a magyarországi románság akkor énekli a román himnuszt, és akkor teszi ki a román zászlót az épületeire, amikor akarja. A jelképek szabad használatát kéri az erdélyi magyarság is.
Kijelentette: Magyarország rendezte a viszonyát Szerbiával, a V4-ek között kiválóan együttműködik Szlovákiával, és készen áll arra is, hogy Romániával együttműködjön. Hozzátette: az együttműködés hiánya nem a magyar félen múlik.
A Fidesz üzenetét közvetítő Kocsis Máté frakcióvezető a közelgő EP-választás fontosságára hívta fel a figyelmet köszöntésében. Kijelentette: közös feladat rávenni Brüsszelt, hogy döntsön az őshonos kisebbségek védelméről. Hozzátette: majdani EP-képviselőik szót fognak emelni a jogsértések ellen is. ”Számunkra nem elfogadható az, hogy bárhol betiltsanak magyar szimbólumokat, nem elfogadható az, hogy ártatlanul börtönbe zárjanak magyarokat, és nem elfogadható az sem, hogy visszaállamosítsanak magyar magán- és közösségi, illetve egyházi tulajdonokat” – fogalmazott.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) üzenetét közvetítő Vincze Loránt elnök kijelentette: a hetven éves páneurópai szervezet soha nem állt olyan közel ahhoz, hogy európai szinten rendezze az őshonos kisebbségek ügyét, mint most, és éppen az RMDSZ indította el a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. A kongresszust a vajdasági, felvidéki, kárpátaljai és horvátországi magyarok érdekvédelmi szervezeteinek a vezetői is köszöntötték.
(Forrás: MTI)
A venezuelai magyarok nem migránsok
2019. február 21.
Ossza meg ismerőseivel!
„Kikérjük magunknak, hogy a liberális sajtó lemigránsozza a venezuelai magyarokat. Ők nem migránsok” – mondta a Semjén Zsolt az MTI-nek. Minden magyar, legyen a világ bármely pontján, ha bajba kerül, számíthat az anyaországra – közölte a miniszterelnök-helyettes, arra utalva, hogy sajtóhírek szerint a kormány több száz magyar felmenőkkel rendelkező venezuelai menekültet fogadott be.
Világviszonylatban is ritka az a humanista gesztus, amely a magyar kormány egyik külpolitikai projektjét jellemzi. Nehéz helyzetbe került emberek százait fogadjuk be, támogatjuk és segítjük hozzá a jobb élethez már közel egy éve – kezdi cikkét az Index.
Az újság szerint több független forrás is megerősítette, hogy a magyar állam eddig mintegy 300 menekültet fogadott be a legsúlyosabb politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából.
A hazánkba érkezettek szörnyű körülmények között éltek, többször kirabolták őket, éheztek, nem jutottak gyógyszerhez, rendőrségi zaklatásnak voltak kitéve. Az Indexnek nyilatkozók egyértelműen Magyarország biztonságosságát emelték ki a legnagyobb pozitívumként, járnak magyar nyelvtanfolyamra, többek már dolgoznak is.
A hazatérőket segítő Magyar Máltai Szeretetszolgálat tavaly az Országos Sajtószolgálatnak eljuttatott közleményében így fogalmaz az üggyel kapcsolatban: „A híresztelésekkel ellentétben a Venezuelából kimenekített családok nem illegális bevándorlók, hanem Magyarországról korábban kitelepült, katolikus vallású emberek, akik magyar állampolgársággal, illetve magyar felmenőkkel rendelkeznek.”
Gulyás Gergely: a magyarok nem migránsok
A csütörtöki kormány infón Gulyás Gergely így fogalmazott az üggyel kapcsolatban: magyarokról van szó, „a magyarokat pedig Magyarországon nem tekintjük migránsnak”.
Megjegyezte továbbá: a kormány már tavaly áprilisban kommunikálta, hogy magyar családok érkeznek Venezuelából. A dél-amerikai országban jelentős magyar kolónia él – tette hozzá, azt is tudatva, hogy még körülbelül 30 családot szeretnének Magyarországra hozni Venezuelából.
Semjén Zsolt felháborodott a venezuelai magyarok „legmigránsozásán”
„Kikérjük magunknak, hogy a liberális sajtó lemigránsozza a venezuelai magyarokat. Ők nem migránsok” – mondta a politikus az MTI-nek. Minden magyar, legyen a világ bármely pontján, ha bajba kerül, számíthat az anyaországra – közölte Semjén Zsolt, arra utalva, hogy sajtóhírek szerint a kormány több száz magyar felmenőkkel rendelkező venezuelai menekültet fogadott be.
