Semjén Zsolt gratulált a HMDK választási győzelméhez
2019. május 07.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország Kormánya üdvözöli a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) a május 5-i horvátországi kisebbségi önkormányzati választásokon elért elsöprő győzelmét és elismerését fejezi ki a szervezet vezetőjének, Jankovics Róbertnek, valamint a HMDK minden tagjának a történelmi sikerhez.
A HMDK választási eredménye – amelynek köszönhetően minden, többségében magyarlakta horvátországi településen a szervezet jelöltjei kerültek ki győztesként – nem csak a szervezet, hanem a horvátországi magyarság példás összefogásának győzelme: egy kis közösség nagy sikere, amely példaként állítható a Kárpát-medencei és az összmagyarság elé.
Bízunk abban, hogy ez a történelmi eredmény, a megyei, városi és járási szinten létrejövő erős magyar képviselet egy új sikeres érdekérvényesítő korszak küszöbét jelenti a horvátországi magyarság számára, amely hosszútávon hozzájárul a közösség helyzetének további javulásához, a szülőföldön való megmaradásához és gyarapodásához.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár
(semjenzsolt.hu)
Kitüntetés adott át Semjén Zsolt a magyar sport külhoni támogatójának
2019. május 07.
Ossza meg ismerőseivel!
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést nyújtotta át Ion Tiriacnak Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Parlamentben.
A köztársasági elnök által adományozott magas rangú elismerést a magyar tenisz sportért és az utánpótlás-nevelés fejlesztéséért, valamint Magyarország jó hírnevének öregbítéséért tett erőfeszítéseinek elismeréseként vehette át brassói születésű – idén 80 esztendős – Ion Tiriac, aki a magyar nyelvet gyerekként tanulta meg és mind a mai napig hibátlanul őrzi.
A neves üzletember és sportszervező személyében Magyarország nagy barátját tisztelhetjük, aki fiatal kora óta gyakran látogatja hazánkat és jó hírünket viszi a nagyvilágban. Óriási lehetőséget lát abban, hogy Magyarország sport nagyhatalom lehet és ebben ő is aktívan részt kíván venni. A kitüntetett felívelő sportpályafutását jégkorongozóként kezdte, a román nemzeti válogatott tagjaként világbajnokságokon és az innsbrucki olimpián vett részt 1964-ben. Ezzel párhuzamosan teniszezőként több mint 40 címet nyert, többek között a Roland Garrost 1970-ben.
Profi pályafutását követően is aktív maradt, sportmenedzserként olyan sportolókat nevelt és támogatott, mint Boris Becker és Goran Ivanisevic. Szervezője, tanácsadója és támogatója volt több magas színvonalú nemzetközi teniszbajnokságnak. Ion Tiriac pályafutása során nagy hangsúlyt fektetett a gyerekek sportra és a sport által való nevelésére.
(semjenzsolt.hu)
Az izraeli külügyminiszter-helyettest fogadta Semjén Zsolt
2019. május 06.
Ossza meg ismerőseivel!
A hivatalos magyarországi látogatásra érkezett Tzipi Hotovely izraeli külügyminiszter-helyettest fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Budapesten, a Miniszterelnökség Karmelita épületében hétfőn.
A találkozó során a felek megerősítették szándékukat a két ország együttműködésének további erősítéséről. Semjén Zsolt tájékoztatta vendégét a magyarországi zsidó közösség helyzetéről, kulturális és vallási életéről.
(semjenzsolt.hu)
Egész Franciaországban pusztulnak a templomok
2019. április 29.
Ossza meg ismerőseivel!
Több ezer egyházi épület van romlófélben, sőt, kifejezetten veszélyes állapotban Franciaországban. A helyi parókiák és egyházi körzetek abban reménykednek, hogy a Notre-Dame-tűz miatt rájuk is jut figyelem. A francia templomok, egyházi épületek leromlott, elhanyagolt állapotát a Le Figaro mutatta be.
2030-ra az egyházi vagyon 5-10%-át adhatják el, rombolhatják le vagy hagyhatják magára végleg
Átvizesedett falak, rövidzárlat veszélye, penészesedés, kőomlás, falakból kilógó vezetékek – óriási veszélyben vannak a francia templomok. A Vallási Nemzeti Örökség Figyelőintézete (OPR) jelenleg 500 közvetlen veszélyben levő templomot és apátságot tart nyilván, és további több mint ötezer olyan van, amelynek állapota rohamosan romlik. Az 500 legveszélyeztetettebb templomból 14 Párizsban van, a listán nagy múltú katedrálisok is találhatók. A Le Figaro külön kiemeli, hogy a Beauvais-i katedrális már vagy 30 éve van felállványozva, és nem állították helyre a Soissons-i katedrálist sem, amelyet egy vihar rongált meg 2017-ben.
Franciaországban 87 katedrálist tartanak nyilván, ezeknek az állam a tulajdonosa
Az 1905 előtt épült templomok fenntartásáért és karbantartásért – összesen 42 258 templomról van szó – pedig az önkormányzatok a felelősek. A szabályok szerint, amennyiben ezek a templomok minősítve is vannak – azaz műemléknek számítanak – a területileg illetékes megye, régió vagy akár a központi kormányzat is nyújthat támogatást. Édouard de Lamaze, az OPR elnöke szerint ez a szabály nagyon súlyos pénzügyi terheket ró az önkormányzatokra, gyakran – éppen a templomok elhanyagolt állapota miatt – azonnali munkákat kell kifizetniük, sokszor egymillió eurót is meghaladó összeggel, ami általában vállalhatatlan teher az önkormányzatoknak.
Miután nem képesek karbantartani a templomokat, épületeket, gyakran a polgármester vagy akár az egyházmegye arra is elszánja magát, hogy eladja ezeket az épületeket. Ez egy tragikus folyamat: 2030-ra az egyházi vagyon 5-10 százalékát adhatják el így, rombolhatják le vagy hagyhatják magára végleg. Az OPR nyilvántartása szerint több ezer épület van rossz állapotban.
Mindenütt kis Notre-Dame-ok vannak Franciaországban, de ezek is Franciaország lelkét jelentik
A Nemzeti Örökségi Alap pénzügyi támogatásainak kétharmadát fordítják az egyházi örökséghez tartozó épületekre. A folyamatban levő 3000 adománygyűjtési akcióból valamivel több, mint 2000 templomokat érint, ezeknek 80 százaléka 2000 főnél kisebb településen található.
Mindenütt kis Notre-Dame-ok vannak Franciaországban – panaszolja Célia Vérot, a Nemzeti Örökségi Alap vezérigazgatója. A párhuzam ezúttal a veszélyeztetettségre vonatkozik.
Úgy érezzük, hogy az, ami a Notre-Dame-mal történt, csak alátámasztja azt, hogy a többi templom is veszélyben van. Mivel a vallásgyakorlás visszaszorulóban van, a polgármesterek választás elé kerülnek saját beruházásaikat illetően, főleg azáltal, hogy a települések összevonása miatt akár több templomért is anyagi felelősségvállalással tartoznak” – teszi hozzá a vezérigazgató.
De ennél is fontosabb, folytatja Célia Vérot, hogy pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy a templomok leromlott állapota negatív hatással van az adott templom látogatottságára és az ott élők lelkiállapotára is. Emiatt kampányt indítottak az egyházi örökség védelmére.
Franciaország 1905 óta laikus ország, azaz az állam és az egyház szigorúan el van választva egymástól. Elvben vallási jelképek az utcán (szűk kivétellel) nem is jelenhetnek meg. A gyakorlatban azonban durva kettős mérce alakult ki: miközben a keresztény vallásgyakorlás szinte semmilyen támogatást nem kap a kormányzattól, a bevándorláspárti Macron-kormányzat bőkezűen támogatja a mecsetek építését, és általában jó szemmel nézi az iszlám tanainak gyors franciaországi terjedését. Még az államot és az egyházakat szétválasztó 1905-ös törvény módosítása is szóba került, hogy a muszlim vallást támogatni tudják.
A Notre-Dame-ot szinte teljesen elpusztító tűzvész sokakat megijesztett az országban. Geoffroy de la Tousche atya, a Dieppe-i Saint-Jacques templom vezetője is azonnali intézkedéseket sürgetett saját temploma érdekében. Elavult az elektromos rendszerünk, nincsenek tűzoltó készülékeink, az omlásveszély miatt a plafonon hosszú évek óta védőháló van.
Azért, hogy adományokat szerezzünk, jótékonysági koncerteket szervezünk, de amikor az emberek azt látják, hogy a Notre-Dame-ra egymilliárd is megvan már, akkor az a nehezen összegyűjtött pár ezer euró elkedvetleníti őket”.
Ugyanez a keserűség jellemzi a komolyabb egyházi örökségekkel rendelkező 2900 fős település, Retournac polgármesterét, Pierre Astort is, aki már régóta vár segítséget az államtól. A Saint-Jacques-de-Compostell zarándokút mentén fekvő kistelepülésen többek között egy XII. századi és két XIX. századi római katolikus templom is található, egy egész középkori erődítmény részeként. A polgármester szerint a „nagy erdő” – a Notre-Dame – leégése miatt nem szabad, hogy a kis fákról – a kis városi, falusi templomokról – megfeledkezzenek, vagy azokat eltitkolják, mert ezek is Franciaország lelkét képezik. Mariusz Sliwa, a szintén teljesen leégett Grenoble-i Saint-Jacques templom papja azt mondta a Le Figarónak, hogy a Notre-Dame-ra összegyűjtött összeg egy százaléka nekik nagy segítség lenne.
Polgári kezdeményezések a templomok megmentésére
Miután több mint egymillió euróba került volna a helyreállítása, a 630 fős Jussy-le-Chaudrier falu önkormányzata még 2016-ban úgy döntött, hogy lerombolják a XIII. századi belső építménnyel rendelkező templomukat. Az egyház kitartó ellenkezése hatására összegyűlt 7 ezer euró, emiatt talán a templomot mégsem kell lerombolni. Ezzel azonban még nem sikerült támogatást szerezni a Nemzeti Örökség Alaptól, ehhez ugyanis 10 ezer euró önrész kellene.
Megmenekült a pusztulástól a XII. században alapított, a középkori normandok vallásosságának bizonyítékát adó apátság Longues-sur-Mer-ben. A templomot felvették az úgynevezett emblematikus templomok listájára – ezen 18 templom van -, így részesedhetett a lottójáték nyereségéből. A templom újjáépítését szervező házaspár, Isabelle és Jérôme d’Anglejan elmondták a Le Figarónak, hogy már sikerült megmenteni az összeomlástól a templom belső tartó elemeit, és a falakat is helyreállítják. Nem az a céljuk, hogy turistákat vonzzanak ide, hanem az, hogy a templom visszakapja lelkét és spirituális elhivatottságát.
„Isten megbocsátja, én nem”
Az elhanyagolt és támogatás nélküli templomok folyamatos romlása mellett az Origo részletesen bemutatta azokat a francia templomrombolásokat, amelyek az egész világon felháborodást váltottak ki. Döbbenetes, hogy a statisztikai adatok szerint naponta három templom válik vandalizmus áldozatává, erről itt számoltunk be.
Még a francia templomok elleni vandalizmushullámban is kiemelkedik az a döbbenetes eset, ami az alig 10 ezer lakosú kisváros, Lavaur középkori gótikus katedrálisával történt. A Saint-Alain katedrális 5 évig tartó restaurálását nemrég fejezték be. Gyönyörű szépen sikerült, 2 millió euróba került. A felújítást és az újranyitást követően a katedrálist kegyetlen barbársággal szétverték, az oltárokat ledöntötték, összetörték, egy betlehemet és egy kápolnát is megrongáltak. Mára már legendássá váltak Bernard Carayon republikánus polgármester szavai, amivel a pusztításra reagált: „Isten megbocsátja, én nem”.
A halál kultúrája helyett az élet kultúráját képviselni
2019. április 24.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar és az európai identitásnak is része az iszlám elleni védekezés – mondta Semjén Zsolt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, azok az országok, amelyek évszázadokon át húzták a gyarmatok hasznát, most nyögik a következményét. Ők már elvesztek, de a kelet-közép-európai országok még dönthetnek arról, behódolnak-e a muszlim hódításnak.
Az egyházra leselkedő legnagyobb veszély, ha alkalmazkodni akar olyan ideológiákhoz, amelyek időlegesek – mondta Semjén Zsolt. Szerinte bizonyos egyháziak, beleértve a keresztényeket és a kereszténypolitikai erők egy részét is, úgy viselkednek, mintha egy szakszervezet vagy egy környezetvédő mozgalom lennének vagy mint egy filantróp emberbaráti egyesület. Az egyház azonban nem egy emberbaráti egyesület, hanem az emberek üdvösségét szolgálja – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Egy kereszténydemokrata politikus számára Ferenc pápa szavai, miszerint az „alázat nem jelenti a valóság megtagadását” azt jelentik, hogy „hűségesnek kell lennünk az igazi keresztény örökséghez”. Ki kell állni a család, a házasság, a megfogant élet joga mellett is – emelte ki. II. János Pál pápát idézve hozzátette: a halál kultúrája helyett az élet kultúráját kell képviselni azokban a kérdésekben is, amelyek nem találkoznak a közízléssel.
Az egész migrációs vitának van egy antagonisztikus törésvonala. Azok az országok, amelyek évszázadokon át húzták a gyarmatok hasznát, most nyögik a következményét – magyarázta. Az észak-afrikai gyarmatokról tömegesen érkeztek muszlimok Franciaországba. Ezeknek az embereknek pedig eszük ágában sincsen integrálódni, helyette párhuzamos társadalmat hoznak létre – fogalmazott.
Az iszlám két részre osztja a világot. Az egyik a dar al-islam, azaz az iszlámnak már behódolt terület, és a dar al-harb, amely a dzsihád vagyis a háború földje – fejtette ki. Mi most a háború földjén vagyunk – jegyezte meg. Ahol megjelenik tömegesen az iszlám, ott párhuzamos társadalmak jönnek létre, ahol pedig a muszlimok élnek, ott előbb-utóbb bevezetik a saríat, azokra is, akik nem muszlimok – mondta.
A nyugati országok már nem választhatnak, hogy akarnak-e együtt élni az iszlámmal vagy sem. Ők ilyen értelemben elvesztek. Náluk már csak egyetlen kérdés van: hogyan lehet együtt élni az iszlámmal.
Ugyanakkor mi magyarok a kelet-közép-európai országokkal egyetemben még dönthetünk arról, akarunk-e együtt élni az iszlámmal.
Nem része az európai kultúrának az iszlám – szögezte le a kereszténydemokrata pártelnök. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a magyar és az európai identitásnak is a része az iszlámmal szembeni védekezés. „Az identitásomban Hunyadi János meghatározó” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A magyar közösségek megmaradásáért folytatott küzdelem élharcosa távozott közülünk
2019. április 18.
Ossza meg ismerőseivel!
A külhoni magyar jogvédelem élharcosának nevezte közleményében a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Hámos Lászlót. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) társalapítója és elnöke, a Magyar Diaszpóra Tanács észak-amerikai regionális elnöke szerdára virradóra, életének 68. évében hunyt el.
Semjén Zsolt közleményében kiemelte: Hámos László személyében „a diaszpórában élő magyarság kiemelkedő alakja távozott közülünk”, aki a világban szétszórtságban élő magyar közösségek megmaradásáért folytatott küzdelem élharcosa volt.
Több mint négy évtizedes fáradhatatlan, áldozatos munkájával elévülhetetlen sikereket szerzett nemcsak az amerikai, de az erdélyi, kárpátaljai és a Kárpát-medence többi régiójában élő magyarság megőrzése, jogvédelme és magyar identitásának megerősítése területén – hangsúlyozta Magyarország miniszterelnök-helyettese.
A KDNP elnöke rámutatott: Hámos László a határon túli magyarok emberi jogi helyzetének folyamatos figyelésével, a jogsértésekkel szembeni rendszeres és határozott fellépéssel, a külhoni magyar kultúra és oktatás támogatásával nagyban hozzájárult a magyarság határok feletti összetartozásának erősítéséhez, a tengerentúli és a Kárpát-medencei magyar közösségek közötti szálak szorosabbra fűzéséhez.
„Hámos Lászlót saját halottunknak tekintjük. Együttérzéssel osztozunk családja és a magyar diaszpóra közösségeinek gyászában” – áll Semjén Zsolt közleményében.
***
Hámos Lászlóról a Székelyhon hírportál hosszabb nekrológot közöl, mely ide kattintva olvasható.
(semjenzsolt.hu)
Mi betartottuk a dublini és a schengeni szerződést
2019. április 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Az Európai Unió keresztény gyökereihez való visszatérést szorgalmazta Semjén Zsolt KDNP-elnök, miniszterelnök-helyettes pénteken Tatán, a kisebbik kormánypárt önkormányzati tanácsának konferenciáját követő sajtótájékoztatón.
„A KDNP felelőssége, hogy visszatérjünk az alapító atyák örökségéhez. Felmutassuk Európa számára, hogy családtámogatási rendszerünk segítségével Magyarországon magyar gyerekek születnek, magyar kultúrával felnőve, és nemzetünk fennmarad” – mondta Semjén Zsolt.
Kijelentette, az unió az Európai Bizottság hibás politikája következtében kizökkent a normalitásból, megtagadta keresztény gyökereit, a nemzeti szuverenitást és a családokat is.
A mostani EU-s bürokrácia kormányzása nem sikeres, mert nem tudták kezelni a gazdasági válságot, nem tudták a briteket benntartani az EU-ban és közben beengedték a migránsokat – sorolta kifogásait a politikus.
Amit az EU csinált, az inkorrekt, törvénytelen és antidemokratikus – mondta Semjén Zsolt, utalva az Európai Bizottság és Magyarország közötti jogvitákra a migráció ügyében. „Mi betartottuk a dublini és a schengeni szerződést, megvédtük határainkat és érvényt szereztünk a törvénynek” – fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország volt az egyetlen ország, amelyik megkérdezte saját népét, hogy akar-e bevándorlóországgá válni, kevert népességű országban élni. „Mert demokraták, törvénytisztelők és korrektek vagyunk” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, a KDNP szerint a tengerbe fulladt migránsokért azok felelősek, akik felelőtlenül idehívták őket. „Az a korrekt álláspont, amit mi mondunk. Ne gyertek, mert nem tudunk és akarunk beengedni titeket, mert meg akarjuk őrizni a saját civilizációnkat és kultúránkat!” – hangoztatta a politikus.
Semjén Zsolt a Fidesz-KDNP-t a magyar történelem és az Európai Unió legsikeresebb szövetségének nevezte, mivel – mint mondta – példa nélküli, hogy három egymást követő parlamenti választást nyertek meg kétharmados többséggel.
(Forrás: MTI)
Akadálymentes Égbolt: a legkritikusabb vezetékszakaszokat földkábelbe fektetik
2019. április 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Átadta földkábel-fektetési projektje első szakaszát a Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) kedden a Bács-Kiskun megyei Kunpeszér határában, ahol több mint 200 villanyoszlop által tartott szabadvezetéket bontottak le annak érdekében, hogy a környéken élő túzokok ne szenvedjenek áramütést. A Kiskunsági Nemzeti Park területén zajlott beruházás értéke 560 millió forint.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az átadáson emlékeztetett: a madarakat fenyegető egyik legsúlyosabb veszély, hogy szabadvezetékkel ütköznek és áramütés miatt elpusztulnak. Becslések szerint akár 30-100 ezer madár is áldozatul eshet évente az ilyen jellegű baleseteknek.
A probléma kiküszöbölésére született 2008-ban az Akadálymentes Égbolt nevet viselő megállapodás, melynek keretében az áramszolgáltató társaságok vállalták, hogy a területükön fekvő, kiemelkedő túzok élőhelyek legkritikusabb vezetékszakaszait földkábelbe fektetik. Kunpeszér környékén a magyarországi túzokállomány több mint 40 százaléka él, ami becslések szerint 600-650 madár.
A többi középfeszültségű hálózatot működtető cég is végez már, illetve tervez a jövőben hasonló projekteket megvalósítani a túzokok élőhelyein. Várhatóan nem csak a kiskunsági, hanem a dévaványai és a kis-alföldi túzokok is nagyobb biztonságban lesznek a jövőben – tette hozzá Semjén Zsolt. Kiemelte: Európában Magyarország büszkélkedhet a legnagyobb és lassanként növekedő túzokállománnyal.
Kunpeszér határában a Nemzeti Közművek Zrt. az első földkábelbe fektetett szakaszt adta át kedden, amellyel 17,3 kilométer szabadvezetéket váltottak ki. A tervek szerint az NKM a Kiskunsági Nemzeti Park területén összesen 35 kilométeren váltja ki a légvezetékeket.
Nagy István agrárminiszter kiemelte: Magyarország nemzetközi összehasonlításban is élen jár a szabadvezetékek “madárbarát” átalakítása terén. Hozzátette: nem csak a túzok, hanem a többi madár előhelyei környékén is csökkenteni kell a szabadvezetékek által okozott veszélyt.
Fontos, hogy az áramszolgáltatók építsék be a madárvédelmi szempontokat a rendes, ütemezett felújítások, illetve új vezetékszakaszok kiépítése során – emelte ki Nagy István, aki az agrártárca segítségére is ígéretet tett. Mint elmondta: az Akadálymentes Égbolt megállapodásban megfogalmazott cél – vagyis, hogy 2020-ig az összes, madarakra veszélyes vezetékszakaszt átalakítsák -, csak részben lesz teljesíthető, de a munkát tovább kell folytatni.
Ismertetése szerint több országrészben zajlottak a kunpeszérihez hasonló beruházások, összesen 3446 kilométer hosszú vezetékszakaszon szigetelték az oszlopfejeket, 120 kilométer hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel.
Az NKM hálózati társasága, az NKM Áramhálózati Kft. csatlakozott az Agrárminisztérium és a nemzeti parkok túzokvédelmi projektjéhez és vállalta, hogy azokon a területeken, ahol a legnagyobb számban élnek a védett madarak, a légvezetéket földkábelre cseréli és elbontja a vezetékrendszert tartó oszlopokat – mondta Alkér Zoltán, az NKM infrastruktúráért felelős vezérigazgató-helyettese. A mostani beruházás során több mint 200 villanyoszlopot emeltek ki.
Az NKM kiemelt célja a madárvédelmi szempontok szem előtt tartása, a fejlesztési irányokat az országos madárvédő szervezetekkel és a nemzeti parkokkal közösen határozza meg. A mostani projekt 2018-ban kezdődött és a továbbiakban is folytatódni fog, mivel a környezetért felelős nemzeti vállalatként ökológiai lábnyomuk csökkentésére is törekednek – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.
Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója úgy vélekedett: történelmi jelentőségű a mostani beruházás, ami jó eséllyel a túlélést is jelenti a magyar puszta rejtőzködő és Európa legnagyobb testű, röpképes madarai, a túzokok számára.
A túzok fokozottan védett faj, természetvédelmi eszmei értéke 1 millió forint.
(Forrás: MTI)
Jó kapcsolatokat ápolunk Kenyával
2019. április 01.
Ossza meg ismerőseivel!
A miniszterelnök-helyettes hivatalában fogadta a hivatalos magyarországi látogatásra érkezett Justin Muturit, a kenyai parlament elnökét a Miniszterelnökség Karmelita épületében.
Semjén Zsolt kifejtette, a kormány elkötelezett – a külgazdasági nyitás politikája keretében – az afrikai piacok irányában. Kiemelte, hogy a V4-ek országai olyan gazdasági potenciált jelentenek, melyre a kenyai gazdaság bátran támaszkodhat európai partnereként. Magyarország ebben hídfőállásként vállal szerepet. Ezért hazánk szorgalmazza, hogy Kenya kelet-közép-európai képviseletét lehetőség szerint Budapesten nyissa meg. A miniszterelnök-helyettes rámutatott, Magyarország biztonságos ország, a kormány garantálni tudja a polgárai és az ide látogatók biztonságát.
Justin Muturi házelnök kiemelte, hogy Magyarországgal jó és konstruktív kapcsolatokat ápol Kenya, és a nálunk felsőfokú tanulmányokat folytató kenyai diákok hazatérésük után hidat jelentenek a két ország között, kulturális és gazdasági vonatkozásban. A parlament elnöke tájékoztatta magyar tárgyalópartnerét, hogy országa mindent megtesz, hogy a szélsőségekkel, a terrorista veszéllyel sikeresen vegye fel a harcot.
(semjenzsolt.hu)
Létre kell hozni az észak-dél infrastruktúra-fejlesztési irányt
2019. március 26.
Ossza meg ismerőseivel!
A hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó nemzetpolitikáért felelős szlovén kormánytagot fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Miniszterelnökség Karmelita épületében kedden.
Peter Jožef Česnik, a határon túli szlovénekért felelős miniszter és magyar kollégája egyaránt hangsúlyozta, hogy a jövőben erősíteni kell a kelet-közép-európai nemzetek összefogását – szuverenitásuk megtartása mellett.
Kiemelték a nemzetiségpolitika támogatásának szükségességét, amelyre mindkét országban kiemelt kormányzati feladatként tekintenek. Mindehhez szervesen kapcsolódik az a gazdasági térségfejlesztési segítség, amelyet a két állam nyújt a muravidéki magyaroknak és a Rába-vidéki szlovéneknek.
Egyetértettek abban, hogy létre kell hozni egy észak-dél infrastruktúra-fejlesztési irányt, Lengyelországtól Magyarországon és Szlovénián át egészen Észak-Olaszországig, amelynek kiemelkedő szerepe lenne Európa erősítésében.
