Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön megbeszélést folytatott Moszkvában Ilarion metropolitával, a moszkvai patriarchátus Külső Egyházügyi Kapcsolatok Hivatalának irányítójával. A találkozót követően a magyar delegáció tárgyalt Nyikolaj Fjodorovval, az orosz felsőház első elnökhelyettesével, valamint udvariassági találkozón vett részt a szentpétervári törvényhozásnak otthont adó Mariinszkij Palotában.
A felek áttekintették az orosz ortodox egyház magyarországi helyzetét, megvitatták az orosz ortodox egyházhoz tartozó magyarországi templomok építésének, felújításának ügyét, és a Magyarország és a moszkvai patriarchátus közötti kapcsolatokat.
A megbeszélésen elhangzott, hogy a Patriarchátus is nagyra értékeli Magyarország üldözött keresztények megsegítése érdekében tett erőfeszítéseit. A metropolita elfogadta a miniszterelnök-helyettes meghívását a 2019 novemberében Budapesten megrendezésre kerülő, keresztényüldözésről szóló II. nemzetközi konferenciára.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, kereszténydemokrata pártelnök és Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője a patriarkátusi találkozót követően, csütörtökön megbeszélést folytatott Nyikolaj Fjodorovval, az orosz felsőház első elnökhelyettesével, aki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter meghívására 2019. szeptember 9-én Magyarországra látogat. A találkozón áttekintették az orosz-magyar parlamenti, gazdasági és kulturális kapcsolatokat.
Ezt követően a magyar delegáció a szentpétervári törvényhozásnak otthont adó Mariinszkij Palotában udvariassági találkozón vett részt Szergej Szolovjov első alelnökkel és Alekszandr Kusakkal, az Egységes Oroszország párt frakcióvezető-helyettesével.
(Forrás: Miniszterelnökség)
Egyéni gondolatok és élmények kavalkádja
2019. június 19.
Ossza meg ismerőseivel!
A budapesti Lengyel Intézetben élénk érdeklődés mellett mutatták be kedd este Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes Földön és égen című könyvének kétnyelvű – magyar és lengyel – új kiadását. A könyv ötnyelvű változata ITT letölthető.
A kötetről Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Szalai Attila író, publicista, polonista, a lengyel fordítás gazdája beszélgetett a szerzővel. A könyv eddig angol, német, olasz és orosz fordításban is megjelent, ahogyan a szerző utalt rá, egyebek között azért, mert bár Nyugat-Európában sokan egyetértenek a benne foglaltakkal, hazájukban már nem mondhatják ezt így el. A lengyel fordítást azért is fontosnak tekinti, mert a lengyelek a hasonló történelem, mentalitás, küldetés folytán jól értik a könyv mondanivalóját.
Kilencedik könyvét Semjén Zsolt azoknak ajánlja, akik érdeklődnek a mai magyar kereszténydemokrácia iránt. Elmondása szerint ez nem önálló kötet, hanem korábbi könyveinek letisztult kivonata, “egyéni gondolatok és élmények színes kavalkádja”. Száz pontba szedve foglalja össze benne a kereszténydemokráciáról, a magyarságról és az egyházról szóló gondolatait, a könyvet alapos jegyzetanyag, név- és tárgymutató és részletes önéletrajz egészíti ki.
Semjén Zsolt teológiai doktor, vallásszociológus, ennek megfelelően ebben a könyvében is – közérthetően megfogalmazva – filozófiai és teológiai kérdések kerülnek előtérbe. “A kereszténységre való hivatkozás kérdése annak a kérdése, hogy az Európai Uniónak lesz-e lelke. Szellemi-kulturális közösség lesz-e, vagy pusztán gazdasági vállalkozás? Márpedig – és erre a történelem a bizonyíték – jövője csak akkor lesz, ha van szellemi tartalma. A kereszténység és Európa egymástól elválaszthatatlan. A kereszténység létezhetne Európa nélkül, de Európa nem létezhetne a kereszténység nélkül” – írja.
A szerző szerint a keresztény politikának és a keresztény politikusnak két dolgot kell egyszerre megvalósítania: a tisztességet és a hatékonyságot. A kereszténydemokrácia az egyház társadalmi tanításán, a pápai szociális enciklikákon alapul, és a KDNP az egyetlen történelmi párt, az egyetlen keresztényszociális párt és egyben az egyetlen világnézeti párt. A keresztény tanításban – mint könyvében írja – őseredeti egységben vannak a ma jobboldalinak, illetve baloldalinak minősített tradicionális és szociális alapértékek.
A Fidesz-KDNP-koalíciót Semjén Zsolt a modern európai politikatörténet legsikeresebb szövetségének nevezte, és a visegrádi országok együtt olyan erőt képviselnek, amelyet az Európai Unióban is figyelembe kell venni. Barsi Balázs ferences szerzetes, teológus előszavában minden, magát kereszténynek valló embernek olvasásra ajánlotta és remek szellemi sűrítménynek nevezte Semjén Zsolt könyvét. A könyv megjelenését a Barankovics Alapítvány támogatta.
(Forrás: MTI)
Etióp keresztény vezetőkkel tárgyalt Orbán Viktor és Semjén Zsolt
2019. június 18.
Ossza meg ismerőseivel!
A migráció Európára és Afrikára gyakorolt hatásairól valamint a keresztényüldözésről volt szó Orbán Viktor kormányfő, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és az etióp keresztény vezetők tárgyalásán Budapesten, a Karmelita kolostorban.
Orbán Viktor, Semjén Zsolt, valamint Berhaneyesus Demerew Souraphiel bíboros, az Etióp Katolikus Egyház vezetője, Samson Bekele Demissie, az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház (EOTC) Gyermek- és Családügyi Szervezetének (CFAO) vezérigazgatója, valamint Girma Borishie Bati, a Mekane Yesus Etióp Evangéliumi Egyház (EECMY) Fejlesztési és Társadalmi Bizottságának (DASSC) igazgatója megbeszélésére eredetileg idén tavasszal került volna sor, ám a március 10-én történt etióp légi katasztrófa, illetve az ennek kapcsán Etiópiában elrendelt nemzeti gyász miatt a látogatás elhalasztásáról döntöttek.
A keddi tárgyaláson az etióp keresztény vezetők a magyar kormányfőnek és helyettesének kifejtették: egyházaik ellenzik a kivándorlást az afrikai országokból; azt szeretnék, hogy a fiatalok hazájukban boldoguljanak. Mint fogalmaztak, a szülőföldjüket elhagyók kiszolgáltatottakká, embercsempészek “játékszereivé” válnak. Elismeréssel szóltak arról, hogy Magyarország számos etiópiai fiatalnak biztosított ösztöndíjat, akik tanulmányaik befejezése után hazatértek, hogy szolgálják országukat. A bíboros köszönetet mondott mind az etióp kormánynak, mind Magyarországnak ezért a lehetőségért, valamint azért is, hogy a magyar kormány anyagilag támogatja egy etiópiai menekülttábor és egy szegénykórház fejlesztését.
A megbeszélésen egyetértettek, hogy Európának törekednie kellene arra, hogy hű maradjon keresztény örökségéhez. A Nyugatnak nem szabadna szégyellnie kereszténynek lenni, akár válságok idején, akár jobb időkben – hangzott el.
Etiópia lakossága közel 110 millió fő, amelynek 60 százaléka keresztény, 35 százaléka pedig muszlim, akik körében egyre erősödik a radikalizmus. Az Open Doors keresztény emberi jogi civil szervezet szerint Etiópia a keresztényüldözés tekintetében legnagyobb veszélyben lévő 30 ország közé tartozik.
Pál József Csaba temesvári megyéspüspök szerint amiként Svájcot csodálják, úgy a magyar népet is csodálni fogja a világ, ha a nép meghallja védőszentje, a csíksomlyói Szűzanya szavát. Semjén Zsolt a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes üzent Csíksomlyóról: “nem hagyjuk magunkat!”
A püspök a csíksomlyói pünkösdi búcsún szombaton mondott prédikációjában Svájc sikerét annak tulajdonította, hogy népe meghallgatta védőszentje, Flüei Szent Miklós szavát, és minden háborútól távol maradt. Pál József Csaba úgy vélte: mint minden édesanya, Mária is annak örül legjobban, ha gyermekei békességben élnek, ha összefognak, ha segítik egymást. „Nemcsak Svájcot, hanem minket is meg fog csodálni a világ, ha összefogunk” – jelentette ki a püspök. Úgy vélte azonban, hogy az összetartásnak irányultsága is kell, hogy legyen. Ez az irányultságot az adja, hogy közösen hallgatunk a Szűzanyára és a fiára.
„Induljunk el újra közösen építeni jövőnket, fedezzük fel a legszebbet, a legjobbat egymásban. Erősítsük egymást, hogy együtt is meg tudjunk ajándékozni másokat, más népeket és más nemzeteket is” – jelentette ki. Szent II. János Pál pápától idézte, hogy a közösség lelkülete az a képesség, hogy a jót lássuk meg a másikban. Úgy vélte: a múlton nem keseregni kell, a múltból tanulni kell. „Nem elég, hogy igazunk van, alázattal kell tudnunk elfogadni azt, hogy az igazság egy része a másikban is jelen van. Kell tudjuk megbecsülni, és kell tudnunk segíteni egymásnak, kell tudnunk kiegészíteni egymást. Ha a másik nem úgy gondolkodik, ez még nem jelenti, hogy nem tartozik hozzám, nem jelenti, hogy nem testvérem, hiszen közös mennyei atyánk van” – fogalmazott a püspök.
Jó hírként közölte, hogy az Istent szeretőknek minden a javukra szolgál. „Nem lehetünk pesszimisták, ha nagyon sok okunk is van rá” – jelentette ki. Úgy vélte: az Isten szeretete nélkül sem egy nép sem egy birodalom nem állhat fel sokáig. Ha az Isten iránti szeretet az első helyen van, a múlt szenvedései is javukra fordulnak. Az Istent szeretőknek minden a javukra szolgál.
A prédikációban az úzvölgyi katonatemető kapcsán kialakult konfliktusra is kitért. „Itt nem két nép áll egymással szemben. Meggondolatlan vagy rossz szándékú intézkedésre felült egy mindenre fogható csoport. Felkorbácsolták az indulatokat. Fáj, ami történt, de nem engedhetjük, hogy elszabaduljanak az indulataink, és nem általánosíthatunk, mintha mindenki olyan lenne. Az ügy Isten segítségével meg fog oldódni, de nekünk meg kell őrizni emberi és keresztényi méltóságunkat” – jelentette ki. Széchenyit idézve mondta: „kővel dobálnak, mi a kövekből lépcsőt építünk”.
A mise elején a zarándokokat köszöntő Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány főnöke a „csíksomlyói katedrálisban” köszöntötte a zarándokokat. A párizsi Notre-Dame-székesegyház tragédiájára utalva kijelentette: a csíksomlyói katedrálist nem lehet lerombolni, felégetni, mert tégláit a hívek képezik.
Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke felidézte, ahogy egy héttel ezelőtt a csíksomlyói hegynyeregben fogadták Ferenc pápát, Szent Péter utódját. Mint fogalmazott: „először fordult elő, hogy ideengedték a Szentatyát”, hogy itt mutathassa be a szentmisét a nemzeti és vallási szempontból is kisebbségben élő híveihez. Elmondta, az egyházfőnek tetszett, hogy a hívek egységesen a saját nyelvükön kapcsolódtak be a misébe.
Az érsek megköszönte a pápai mise résztvevőinek a fegyelmét. Úgy vélte: sikerült megmutatni a világnak, hogy a székely magyar emberek tudnak viselkedni, és a mise azt is példázta, hogy a Szűzanya tisztelete összefogja a népet.
A csíksomlyói pünkösdi mise alatt cseperegni kezdett az eső, de a szertartás ragyogó napsütésben fejeződött be.
Barbárság a román szélsőségesek úzvölgyi temetőfoglalása
2019. június 07.
Ossza meg ismerőseivel!
„Ha ezt a barbárságot a román politika nem akarta megakadályozni, akkor az morális botrány, ha nem tudta, az pedig államigazgatási csőd” – írta Facebook-oldalán az Úz-völgyi incidensre reagálva csütörtök este Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a kereszténydemokrata Néppárt elnöke.
Az RMDSZ is elítélte az erőszakos román provokációt, míg Románia Budapestre akkreditált nagykövetét péntekre tiltakozásul berendelték a magyar Külügyminisztériumba.
+
Erőszakkal benyomult az úzvölgyi katonatemetőbe csütörtök délután a helyszínre csődített több ezer román megemlékező, és ott ortodox szertartás keretében felszentelték a temetőben törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát.
A karhatalmi erőknek alig fél óráig sikerült pajzsot képezniük a lakatlan hegyi település temetője előtt élőláncot képező székelyföldi tiltakozók és a több ezer román megemlékező között. A zászlókkal felvonuló román tömeg a csendőrséget és a magyarokat becsmérlő jelszavakat skandált, az élő láncban álló székelyek pedig hangosan imádkoztak.
A román megemlékezők többször is megpróbálták áttörni a csendőrkordont, hogy a kapuhoz jussanak, de kísérleteik mindaddig nem jártak sikerrel, míg a temető oldalsó, hátsó részén több tucat, futballhuligánnak kinéző fiatal be nem jutott a sírkertbe. Ők belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott.
A székelyeknek el kellett távolodniuk a kerítés mellől, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket. Ezután került sor az ortodox szertartásra, amelynek keretében – a papok szóhasználata szerint – felavatták és felszentelték az onnan húsz kilométerre lévő Dormánfalva polgármesteri hivatala által önkényesen állított emlékművet.
A magyar tüntetők elvonultak a helyszínről. Az ortodox szertartást koszorúzási ünnepség majd a szervező civil szervezetek vezetőinek szónoklatai követték. A felszólalók hangsúlyozták: Úzvölgye Románia része, ahol nem lehet megakadályozni a román hősökről való megemlékezést.
A megmozdulás egyik szervezőjének, a Calea Nemului (Nemzet Útja) Egyesületnek az elnöke, Mihai Tarnoveanu kijelentette: az úzvölgyi katonatemető román keresztjeihez a jogot az elesett katonák véráldozatával szerezték. Hozzátette: ha a kormány arról döntene, hogy a temető Csíkszentmárton községhez tartozik, az a döntés sem moshatja le a román hősök vérét. Úgy vélte: mindegy, hogy a temető Hargita vagy Bákó megye területén fekszik, mert mindkettő román föld.
A ceremónia folytatásaként felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akit tudomásuk szerint az Úz-völgyi katonatemetőben temettek el, majd megkoszorúzták az emlékművet.
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az úzvölgyi első világháborús sírkertben, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva ott. Az emlékműállítást a román kulturális minisztérium, a védelmi minisztérium és az építési felügyelőség is törvénytelennek minősítette. Bákó megye prefektusa péntekre helyezte kilátásba az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon, ha addig a dormánfalvi polgármester nem tisztázza a jogi helyzetet.
Az egykori államhatár mellett fekvő, lakatlan Úzvölgye település közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala 2001-ben a település területét a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvának juttatta. A Bákó megyei kisváros önkormányzata március 29-i határozatával a város közvagyonába sorolta, április közepén pedig a településre telekkönyveztette a katonai temetőt.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, a párt országgyűlési képviselőcsoportja koszorúzásának másnapján rótta le kegyeletét az úzvölgyi katonatemetőben. A kereszténydemokraták elnöke kijelentette: “minden halottnak joga van ahhoz, hogy az etnikai és vallási identitásának megfelelő jelkép alatt nyugodjék”.
Minden közösségnek joga van ahhoz, hogy virágot helyezzen el ősei és halottai sírján – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, miután szerdán felkereste Romániában az úzvölgyi katonatemetőt.
„Egy nagykorú nemzet nem lehet halottgyalázó, minden halottnak joga van ahhoz, hogy az etnikai és vallási identitásának megfelelő jelkép alatt nyugodjék” – tette hozzá a kereszténydemokrata pártelnök.
Semjén Zsolt a Facebookra feltöltött videofelvételen kiemelte: a magyarok tisztelik mindenkinek a halottait, legyenek azok románok, osztrákok, németek vagy oroszok. Kijelentette: a magyarok ugyanígy elvárják, hogy tiszteljék a halottait.
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az úzvölgyi első világháborús sírkertben, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva ott.
Az egykori államhatár mellett fekvő, lakatlan Úzvölgye település közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala 2001-ben a település területét a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvának juttatta.
A Bákó megyei kisváros polgármestere április közepén e megállapodás alapján a moldvai településre telekkönyveztette a katonai temetőt. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.
(semjenzsolt.hu)
A csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége és a testvériség jele
2019. június 03.
Ossza meg ismerőseivel!
A csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége, a párbeszéd, az egység és a testvériség jele, és tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is – mondta Ferenc pápa szombaton homíliájában a Csíksomlyón összegyűlt hívő tömeg előtt bemutatott szentmiséjén.
„…ne hagyjuk, hogy azok a hangok és sebek, amelyek az elkülönülést táplálják, megfosszanak a testvériség érzésétől” – hangoztatta a katolikus egyházfő, felidézve, hogy Szűz Mária mindnyájunknál közbenjárt azért, hogy így legyen.
Ferenc pápa arra szólította a híveket: ne feledjék, s ne tagadják a múlt összetett és szomorú eseményeit, de ez nem gördíthet akadályt a testvéri együttélés elé, nem adhat rá ürügyet.
(Forrás: MTI)
Köszönet minden magyarnak
2019. május 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Nagyon magasnak minősítette az európai parlamenti (EP-) választás részvételi arányát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap nem sokkal a szavazókörök zárása után újságíróknak.
Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán 18.30-ig a jogosultak 41,74 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Semjén Zsolt a kormánypártok eredményvárójának helyszínén, a budapesti Bálna rendezvényközpontban köszönetét tolmácsolta minden magyarnak.
Kiemelte: nagyszerű dolog, hogy ennyivel többen elmentek voksolni, mint korábban, ez nyilvánvalóan nagy legitimációt ad a megválasztott képviselőknek.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes külön megköszönte a határon túli magyarok – köztük a vajdaságiak és a kárpátaljaiak – részvételét és szavazatait. „Egy nemzethez tartozunk, köszönöm nekik is, hogy nemzethűségről tanúságot téve ők is részt vettek a mostani voksoláson.”
Semjén Zsolt végül köszönetét fejezte ki a kormánypártok aktivistáinak az általuk „elvégzett heroikus munkáért”.
(Forrás: MTI)
Mind a szerb, mind a magyar nép évszázadokon át védte a keresztény Európát
2019. május 26.
Ossza meg ismerőseivel!
Szerbia legelkötelezettebb barátja Magyarország, a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy Szerbia előnyös európai uniós csatlakozási szerződést köthessen – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap a kívülről felújított szentendrei szerb ortodox székesegyházban.
A szent liturgia után, amelyet Irinej pátriárka, a Szerb Ortodox Egyház vezetője celebrált, a miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy Szerbia és Magyarország között régóta nem volt olyan “bizalmi, baráti” az együttműködés, mint most.
“Ez így van rendjén, hiszen mind a szerb, mind a magyar nép évszázadokon át védte a keresztény Európát” – tette hozzá.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási listáján szerepel egy szerb állampolgár, aki nemcsak a szerbiai magyarságot, hanem Szerbiát és Szerbia uniós csatlakozását is képviselni fogja az Európai Parlamentben.
Szólt arról is, hogy a magyarországi szerb közösség sok évszázada gazdagítja Magyarországot.
A 2000-ben megkötött első szerződés a szerb ortodox egyház és a magyar kormány között az egyházi ingatlanok visszaadásáról és az örökjáradékról megalapozta a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye finanszírozását – idézte fel. Hozzátette: a kormány ma a katolikus és a református egyházzal azonos jogokat és támogatást biztosít a magyarországi szerb ortodox közösségnek.
Semjén Zsolt megköszönte Irinej pátriárkának, hogy magyarországi látogatásán “megerősített minket hitünkben”, és mindig megerősíti a kormányt a “családok, az emberi élet, a házasság és a keresztény értékek” melletti kiállásban.
Irinej pátriárka megköszönte a magyar kormánynak a támogatást, amelyet a magyarországi szerb közösségnek és a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyének nyújt.
A pátriárka példaértékűnek nevezte a két ország kapcsolatát.
A szent liturgián részt vett mások mellett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Ivan Todorov, Szerbia budapesti nagykövete és Verseghi-Nagy Miklós (Fidesz-KDNP), Szentendre polgármestere is.
(Forrás: MTI)
Az autonómia emberi jog a közösség szintjén
2019. május 24.
Ossza meg ismerőseivel!
A keresztény civilizációhoz, a nemzeti elkötelezettséghez és az autonómiához való ragaszkodást említette a 30. évfordulóját ünneplő Rákóczi Szövetség jellemzőjeként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten, a szervezet rendezvényén.
A Rákóczi Szövetség tevékenysége semmivel nem pótolható – tette hozzá. II. Rákóczi Ferenc jelmondatára (Istennel a hazáért és a szabadságért!) utalva, a politikus azt mondta, hogy az kifejezi az egyházakhoz, a hithez, a Szent István-i hagyományokhoz való kötődést, amely mindenkor a magyarság megtartó ereje volt.
Semjén Zsolt úgy vélekedett, hogy a magyar államnak és minden magyar szervezetnek a nemzet megmaradásáért kell tennie. Ezt a haza iránti elkötelezettséget fejezi ki a Rákóczi Szövetség – mutatott rá. Minden magyar közösségnek joga van arra, hogy meghatározza az életét. Az autonómia emberi jog a közösség szintjén – mondta a politikus.
Semjén Zsolt szerint a Rákóczi Szövetség végvár volt, amikor a mostani kormánypártok ellenzékben voltak, most pedig „könnyűlovasság”.
A Rákóczi Szövetség őrizte intézményes, strukturális formában a magyarországi és a külhoni magyarság közötti kapcsolatokat, amikor a szociálliberális kormány „nem átalott saját nemzete ellen kampányolni” 2004. december 5-én és töredékére csökkentette a nemzetpolitikai támogatásokat – mondta a kormányfő helyettese.
Abban a traumában lelki támogatást adott a külhoni magyarságnak, hogy az a politika nem azonos a magyar nemzet akaratával – tette hozzá.
Amikor a nemzetvédők kormányon vannak, akkor a Rákóczi Szövetség könnyebben, gyorsabban és praktikusabban tud bizonyos feladatokat elintézni, mit a magyar állam – mondta.
Semjén Zsolt közölte: az állam feladata a honosítás, a külhoni magyar felsőoktatási intézmények támogatása, közel ezer óvoda felépítése a Kárpát-medencében.
Kitért arra is, hogy az államnak meg kell teremtenie azokat az intézményi struktúrákat, amelyek a magyar megmaradást szolgálják.
Ez azonban csak egy keret. Ezt élettel megtölteni az olyan szervezetek, kezdeményezések tudják, mint a Rákóczi Szövetség – mondta.
