Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Fotó: Váli Miklós/KDNP.hu

Mindannyian az egyetemes magyarság örökösei és hordozói vagyunk – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadóján hétfőn, az Országházban.

Semjén Zsolt kiemelte: az elismerés azt fejezi ki, hogy „egyetlen nemzet, egyetlen magyarság tagjai vagyunk”, amely akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad. Ezért minden nemzetrész felelős önmagáért, a többi nemzetrészért és az egyetemes magyarságért is – tette hozzá.

A Kallós Zoltán Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutatóról elnevezett díj reprezentálja az egyetemes magyarságot, minden nemzetrész megjelenik a díjazottak körében – mondta Semjén Zsolt.

Fotó: Váli Miklós/KDNP.hu

Kallós Zoltán legalább több szempontból „iránymutató csillag az egyetemes magyarság egén” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Egyrészt, mert hivatását professzionálisan művelte, másrészt megvolt benne „az isteni szikra”, amely a művészet világába emelte életművét – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

Kiemelte: Kallós Zoltán nemcsak szerette a magyarságot, hanem „szerelmes volt a magyarságba”, élete minden pillanatát áthatotta a nemzet iránti szerelem. Semjén Zsolt szerint azért is fontos Kallós Zoltán munkásságra, mert nem a „világ végére” ment el, hanem itt, a „mi világunkban” gyűjtött olyan értékeket, amelyekről eszünkbe sem jutott volna, hogy azok.

Kallós Zoltán munkásságának legfontosabb üzenete a miniszterelnök-helyettes szerint az, hogy azok az értékek, „amelyeket meg kell őriznünk, ki kell munkálnunk és fel kell mutatnunk”, itt vannak közöttünk, csak meg kell látni őket. Kallós Zoltán összegyűjtötte, megőrizte, kimunkálta és az egész világ számára a legmagasabb szinten elérhetővé tette a magyarság értékeit – fogalmazott Semjén Zsolt.

Fotó: Váli Miklós/KDNP.hu

Idén Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere; az ötven éve alakult Kassai Thália Színház; Katona Mihály, Korond polgármestere; a huszonöt éves Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház; a 2010 óta működő Kincses Kolozsvár Egyesület; a Kossuth Rádió Kárpát-medencei tudósítóinak az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra magyarsága életéről szóló Határok nélkül című műsora; a Pannon Televíziót, a Pannon Rádiót, a Szabadkai Magyar Rádiót és a pannonrtv.com honlapot működtető Pannónia Alapítvány; Puricelliné Szabó Éva, az Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége volt elnöke; Tóth László felvidéki író, költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő és kiadó; valamint az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke részesült az elismerésben.

A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.

Az elismerés alapításáról egy 2011-es miniszterelnöki rendelet döntött, amelynek értelmében a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külhoni személyeknek és szervezeteknek évente legfeljebb tíz díjat adományoz a miniszterelnök a nemzetpolitikáért felelős miniszter előterjesztésére.

A díjakat minden évben Szent István király ünnepe, augusztus 20. alkalmával adják át, az elismeréssel oklevél, emlékplakett, valamint egymillió forint jutalom jár.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Kárpát-medencei térség gazdasági egységének megteremtésére, erősítésére tizennégy magyar magánszemély a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen megalapította a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kamarát, amelynek fővédnöke a kormány részéről Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes – jelentette be Parragh László, az MKIK elnöke szerdán az alapító ülést követő sajtótájékoztatón Budapesten, ahol az érintettek aláírták az alapító okiratot.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta: a Fidesz-KDNP nemzetpolitikája mindig is arra törekedett, hogy katalizátor szerepet betöltve olyan infrastruktúrát hozzon létre, amelyet a külhoni és az anyaországi magyarság élettel tud megtölteni. Ennek kapcsán a miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitika három szintjét különböztette meg: először az identitáserősítő támogatásokét az oktatási rendszer minden szintjén, mely 2010-hez képest a Fidesz-KDNP kormányzás alatt megtízszereződött, jelenleg 1.100.000 körül jár az új állampolgársági eskütételek száma.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta: a Fidesz-KDNP nemzetpolitikája mindig is arra törekedett, hogy katalizátor szerepet betöltve olyan infrastruktúrát hozzon létre, amelyet a külhoni és az anyaországi magyarság élettel tud megtölteni. Ennek kapcsán a miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitika három szintjét különböztette meg: először az identitáserősítő támogatásokét az oktatási rendszer minden szintjén, mely 2010-hez képest a Fidesz-KDNP kormányzás alatt megtízszereződött, jelenleg 1.100.000 körül jár az új állampolgársági eskütételek száma.

Az ellenzék részéről érkező kritikákra válaszul idézte azt a statisztikai adatot, miszerint minden egyes határon túli régióban befektetett forint még egy forintnyi gazdasági növekedést eredményezett az érintett területen, és közben az anyaországi GDP-ben is legalább 50 fillérnyi növekedést biztosított. A gazdaságfejlesztés ezért szerinte a tipikus „win-win” (nyertes-nyertes) szituáció, hiszen az jó az ott élő magyarságnak, jó a többségi nemzethez tartozóknak (munka, befektetések) és jó Magyarországnak is, amelynek gazdasága így mennyiségi és földrajzi értelemben is bővülni tud.

„Azért fontos ennek a kamarának a létrejötte, mert nagyon bonyolult szempontokat kell összehangolni” – magyarázta Semjén Zsolt, utalva a különböző valutanemek, jogi szabályozások, jóléti vagy szegénységi helyzetek okozta anomáliákra a környező országokban. Az együttműködésben érintett cégek körét taglalva felidézte: csak  Szlovákiában közel 10.000, Erdéllyel, Vajdasággal együtt pedig már több tízezer cég érdekelt tisztán piaci alapon a határon túli ügyekben – és persze számos külhoni cég is érdekelt a magyarországi magyar gazdaságban. A miniszterelnök-helyettes végezetül megköszönte Parragh László áldozatos munkáját.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ismertette, hogy már a jelenlegi kamarai testület is egy több mint 60 országban érdekelt céghálózatot fog össze. A gazdasági szakember tapasztalatai szerint, ha valahol megjelenik az üzleti érdek, akkor nagyon sikeresen tud jelen lenni a magyar kamara is az adott országban – a hagyományos nyugat-európai együttműködések mellett a magyar-orosz, magyar-arab, magyar-török és magyar-kínai tagozatok újabb keletű sikerét is említve. Ugyanakkor a kárpát-medencei kapcsolatépítési próbálkozások eddig gyakrabban vallottak kudarcot – fűzte hozzá.

Parragh László felidézte, hogy amikor a projekt elindult, még csak az alapvető statisztikai adatok sem álltak rendelkezésre, ezek elkészítése volt az első lépés. Egy másik fontos tényező, hogy a magyar intézményrendszerben nagyon sok intézmény van, amely a külgazdaságban érdekelt – ezt a hálózatot kellene hatékonyabban felhasználni és összekapcsolni egymással. A kamarai elnök alapvető fontosságúnak tartja a közlekedési infrastruktúra fejlesztését is, hiszen az a térségben jelenleg túlnyomóan kelet-nyugati irányú és a legtöbb országban erősen fővároscentrikus.

„Az észak-déli irányok nagyrészt nincsenek kiépülve, ebbe még komoly energiákat kell fektetni, ahogy az energetikai infrastruktúrába is” – jegyezte meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. „Azt sem lehet elhallgatni, hogy van olyan szomszédunk, amely gyakorlatilag háborúban áll, ha nem is forró, de nem is hideg háborúban” – utalt a kárpátaljai régióval kapcsolatos nehézségekre.

A magyarság politikai és gazdasági törekvéseit a szomszéd országok részéről övező gyanakvással kapcsolatban Parragh László megjegyezte: „mi abból indul ki, hogy üzletemberek vagyunk, ami jó a másiknak, az jó üzlet nekünk.” Gyors gazdasági áttekintésében elmondta, hogy a térségből Románia – Németország után – a 2., Szlovákia a 3. legjelentősebb gazdasági partnerünk; de például Horvátország is a magyar import 12%-val, az export 15%-val van jelen a gazdaságunkban, Szerbiával pedig 2017-ben közel 30%–kal nőtt a gazdasági együttműködés, és ez az EU-s integráció felgyorsulásával csak tovább fog bővülni.

A kamarai elnök egyenként köszönetet mondott a tizennégy alapító tagnak, és ismertette az új kamara működésének alapelveit, amely a magyar törvények szerint, magyar bankszámlával, magyar irányítással fog működni, de bárki csatlakozhat hozzá jelképes tagdíjért. Parragh László végezetül azt is elmondta: a 2010-es kormányváltás előtt sok közgazdász még megmosolyogta az olyan ígéreteket, mint például az 1 millió új munkahely, ma már azonban nem hangzik hihetetlennek, hogy – a jelenlegi gazdasági növekedés ütemét tartva – Magyarország 2030-ra a térség meghatározó gazdasági erejévé válhat.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Tusványoson panelbeszélgetést tartottak a Szentatya csíksomlyói látogatásának történelmi jelentőségéről, melyen Semjén Zsolt egyház- és nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes is részt vett.

Semjén Zsolt felidézte, hogy Ferenc pápa csíksomlyó látogatásával egy „régi restanciát” törlesztett a Vatikán részéről. II. János Pál pápa azért jött elsősorban Bukarestbe, hogy „az ortodox egyház falát átüsse Moszkva felé”, de akkor a román kormány nem engedélyezte neki az „erdélyi kitérőt”. A román kormány pártpolitikai célja a mostani pápalátogatással az volt, hogy ezzel szentesítse a gyulafehérvári centenárium évét, ezért ők 2018-ban gondolkodtak. Ezt nagyrészt a magyar kormány vatikáni közbelépése akadályozta meg. 2019-et azért tudták támogatni, mert ez történelmileg kevésbé érzékeny dátum. A romániai látogatást sem ők, sem a románok nem akarták összevonni egy bulgáriai és macedóniai úttal. Így alakult ki a végül a Bukarest, Erdély (a római katolikus Csíksomlyó és a görögkatolikus Balázsfalva), Jászvásár program. A pápalátogatás és a búcsú közötti egy hét szervezésileg és gazdaságilag is jó volt Csíksomlyónak.

Amit „fájdalmasnak” tart, az a román hatóságok szélsőséges gesztusai az egész pápalátogatás alatt. Például a pápa miseruháján letakarták a magyar feliratot. „Ez botrány! Ez beleíródik az egyháztörténetbe!” – fogalmazott.  Egy román provokátornő pedig román népviseletben, zászlókkal a kezében beállt a papság közé, nyilván azért, hogy a média olyan képeket tudjon készíteni, mintha itt mindenhol román zászlók lengenének. A román hatóságok megtiltották a székely zászlók használatát is, miközben a Szent Péter téren az identitáskifejező szimbólumok teljesen általánosak. A székely himnuszra a román állami vezetők felugrottak, és elszaladtak, Kató Béla püspök urat nem engedték fel az emelvényre. Ez a sok provokáció nemcsak velünk, de a pápával szemben is nagy fokú tiszteletlenség volt. A miniszterelnök-helyettes értékelte ugyanakkor azt, ahogy a pápa  aranyrózsával a csíksomlyói Szűzanya előtti tiszteletét kifejezte. Mindezekkel együtt a lényeges és valóban történelmi dolog az, hogy Szent Péter utóda, a római pápa itt járt Erdélyben, ez megmarad az örökkévalóságnak! – hangsúlyozta.

Semjén Zsolt elmondta, hogy a romániai magyar egyházi ingatlanok (római és görög katolikus) állami átvétele a Szentszék számára is rendkívül problematikus. Az ortodox vértanú Juliu Hossút (Hosszú Gyulát) a maga részéről szent életű, román nemzeti alapon álló embernek tartja. Ezt mi elfogadjuk, de ők is fogadják el Márton Áron szerepét a mi hagyományunkban – kérte a románságot. A miniszterelnök-helyettes azt is elmondta, hogy a kereszténység és a nemzeti identitás az ő szemében szervesen összetartoznak. „Aki a földi hazájának a sorskérdései elől dezertál, az az égi hazájához is hűtlen, mert Istentől kaptuk azt a küldetést, hogy a nemzeti közösségünknek az ügyeit ellátjuk. Az európai nemzeti identitások valójában az univerzális keresztény identitásból nőttek ki” – zárta gondolatait.

Urbán Erik csíksomlyói ferences szerzetes szerint a pápalátogatás eseményei „vegyes érzelmeket hagytak a szervezőbizottságban”. A kegyhely látogatása kétségtelenül megnőtt: „olyan románok látogattak el Csíksomlyóra, akik korábban sohasem jártak itt. A magyarok meg Balázsfalvára mentek”. A nagy számú zarándoktömeg a rossz időjárás ellenére gyűlt össze, „meg tudtuk mutatni, hogy vagyunk”. Tanulságos volt a látogatás megszervezése az érintett romániai és a magyarországi egyházmegyékkel való együttműködése szempontjából is. „Fel kellett tenni a kérdést: merre halad a helyi részegyház Erdélyben, Istennek mi a terve ezzel a néppel?”

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Székelyudvarhely korábbi polgármestere elmondta: amikor nemzetstratégiáról beszélünk, fontos, hogy biztos alapokra építsük a magyar nemzet jövőjét. Ez a biztos alap számunkra nem más, mint a kereszténységünk. A születés életünk legnagyobb determinációja, a határon túli magyarság megélése különleges küldetés. A hűség pedig nem más, mint a Jóisten ragaszkodása az emberhez – a felelősség az ember válasza erre az Istentől kapott küldetésre.

A beszélgetés helyszínéül szolgáló Orbán Balázs-sátorban kiállították a pápalátogatáson használt liturgikus eszközöket is, ami „még közelebb hozta” a témát az érdeklődőkhöz.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nem mindegy, hogy egy adott településen van-e magyar polgármester vagy nincs, nem mindegy, hogy egy megyében magyar elnök van-e vagy nincs, nem mindegy, hogy egy adott országban a magyarság képviselete bent van-e a parlamentben, esetleg részese-e a kormánykoalíciónak – mondta Semjén Zsolt Tusnádfürdőn  az „Együtt a Kárpát-medencében!” címmel rendezett panelbeszélgetésen, melyen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, valamint a határon túli magyar pártok képviselői is részt vettek.

A mini-MÁÉRT-nak is nevezett tanácskozáson Semjén Zsolt felidézte: amikor 2010-ben kétharmados felhatalmazással elkezdtek kormányozni, már éveket gondolkodtak rajta, hogy mit kellene csinálni egy patrióta kormánynak a nemzetpolitika területén. Erre azért volt szükség, mert Gyurcsányék a 2006-os decemberi népszavazás előtti kampányukkal – és technikailag a MÁÉRT megszüntetésével – „lelki Trianont” okoztak a határon túli magyarságnak. Az első feladat tehát a romeltakarítás volt, utána lehetett építkezni, és ehhez paradigmaváltásra volt szükség.

Az első nagyon fontos pillér a nemzeti identitás megerősítése volt a határon innen és túl egyaránt. 2009-ben 9 milliárd forint jutott a nemzetpolitikára, ma 130 milliárd – pár év alatt tehát megtízszereződött az erre szánt összeg. A Kárpát-medencében közel 1000 óvodát építettek és újítottak fel. Ennek az a jelentősége, hogy ha a gyerek magyar óvodába jár, akkor a tapasztalatok szerint később is könnyebben megmarad a magyar iskolarendszeren belül. A másik végponton a Kárpát-medencében kiépítették a teljes magyar egyetemi oktatást (az erdélyi Sapientia, a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola, stb.), amihez egyébként a román állam például egy fillért nem adott – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes. A diaszpóra vonatkozásában létrejött a Petőfi Sándor és a Kőrösi Csoma Sándor program, ahol ösztöndíjasakat küldenek ki az ottani magyar közösségekbe. Semjén Zsolt szerint olyan identitáserősítést hajtottak végre, ami korábban elképzelhetetlen volt.

A második pillér, a nagy paradigmaváltás a gazdaságfejlesztés volt az elszakított területeken, mivel a határon túli magyaroknak nemcsak kulturális, hanem gazdasági erősödésre is szükségük van, ha meg akarnak maradni a szülőföldjükön. Korábban elképzelhetetlen összegekkel indult el a gazdaságfejlesztés. Ennek egyik „iskolapéldája” a szerb-magyar viszony, ahol a kezdeti ellenségeskedésből pár év alatt „win-win” szituáció alakult ki, ami tehát egyszerre jó a határon túli magyaroknak és az ott élő többségi nemzetnek, de még az anyaországnak is. Az ottani magyaroknak azért, mert meg tudnak élni a szülőföldjükön; a többségi nemzetnek azért, mert ők is részesülnek az infrastruktúra-fejlesztések, az új munkahelyek és a vegyes vállalatok hasznából; a gazdasági kimutatások szerint minden egyes határon túl befektetett forint plusz egy forint hasznot hoz helyben, és hasonlóan pozitív hatással van az anyaországra is.

A harmadik pillér, hogy a magyar állam intézményes formában támogatja az utódállamokban a magyar pártokat, mert ez a magyar nemzeti érdek és ez következik az alkotmányból. Mégpedig azért, mert nem mindegy, hogy egy adott településen van-e magyar polgármester vagy nincs, nem mindegy, hogy egy megyében van-e magyar elnök vagy nincs, hogy a magyarság képviselete bent van-e a parlamentben, esetleg része-e a kormánykoalíciónak. Szerinte ma Trianonra az egyetlen lehetséges választ a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság megadása által és az említett kulturális-gazdasági-politikai támogatások jelentik. A honosítások száma 1.100.000-hez közelít – értékelte az eredményeket Semjén Zsolt.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kijelentette: Szerbiában a magyarság olyan közösség, amelyre felnéznek a teljesítménye, a szülőföldhöz való ragaszkodása miatt, és jó ideje már nem tekintik politikai, biztonsági kockázatnak a magyar közösséget. Emlékeztetett rá: ez azért nagyon jó hír, mert a magyarok és a szerbek legutóbb Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári diadala idején harcoltak együtt. A politikus azt is kedvezőnek ítélte meg, hogy Szerbiában legitim mást gondolni az első világháborút követő átalakulásokról, mint amit a többségi nemzet vall. Ezért a magyarság képviselői ott lesznek a Trianon évfordulója alkalmából tartandó szerbiai rendezvényeken, és elmondják az álláspontjukat.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kijelentette: a szerbiai példa a kárpátaljai magyaroknak is erőt ad. Hozzátette, Kárpátalján minden rossz megtörtént ebben az évben. Hatályba lépett a kisebbségi oktatást felszámoló oktatási törvény és a nyelvtörvény, amelyik a magánélet terére kívánja visszaszorítani a kisebbségi nyelvhasználatot. “Nincs olyan alapítványunk, szervezetünk, amely ellen ne folyna per szeparatizmus, és más légből kapott vádak miatt” – fogalmazott. Kijelentette: tulajdonképpen akkor dőlt el, hogy a magyarok nem lesznek ott Ukrajna törvényhozásában, amikor – törvényellenesen – az ukrán választási bizottság három választókerületbe osztotta szét a magyarok lakta területeket.
Brenzovics kijelentette: a 30 éve szabadon szlogen Kárpátalján már nem igaz. A költőt idézve hozzátette: “ne engedjük, hogy megint fortélyos félelem igazgasson, és hozzánk szegődjön a gyalázat!”

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke kijelentette: a felvidéki magyarság európai parlamenti képviseletének az elvesztése után az a feladat, hogy felszámolják a bizalmatlanságot az MKP és a Most-Híd vegyes párt között, és “egy zászló alá gyűjtsék a felvidéki magyarságot”. Úgy vélte, ha nem lesz összefogás, és a felvidéki magyarság nem kerül be a pozsonyi parlamentbe, abba a helyzetbe kerülnek, mint a kárpátaljai magyarok.

Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora arra a zsigeri magyarellenességre hívta fel a figyelmet, amely a román társadalomban elhatalmasodott az elmúlt évtizedekben, és amely nehézzé teszi a változtatást. Úgy vélte: ennek egyik forrása, hogy a román állam harminc éve kimondva vagy kimondatlanul kockázati tényezőnek tekinti a magyarságot. A jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokról szólva azt tartotta kérdésnek, hogy a magyar pártok együtt tudnak-e dolgozni, illetve Székelyföldön tisztességesen tudnak-e megmérkőzni egymással.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy vélte: a felelős cselekvésnek jött el az ideje. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arra kérte a magyar nemzetpolitika vezetőit, hogy – ha maguktól nem sikerül megegyezniük az erdélyi magyar pártoknak – állítsák őket falhoz, és kényszerítsék ki a megegyezést.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke is az országaikban végbemenő kedvező folyamatokról számoltak be. Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke azt hangoztatta, hogy elkezdődött a diaszpóra visszaköltözése a Kárpát-medencébe, és segíteni kell, hogy ez felgyorsuljon.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arra emlékeztetett, hogy 2020-at a Trianoni békediktátum centenáriumát a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította az Országgyűlés, és ennek sok pozitív hozadéka lehet.

Semjén Zsolt videóüzenetet is küldött Tusványosról, mely itt tekinthető meg:

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A július 21-én tartandó ukrajnai parlamenti választás volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének megbeszélésén Budapesten, a Karmelita kolostorban. A tárgyaláson megállapították: fontos, hogy a kárpátaljai magyarság meg tudja őrizni jelenlétét a kijevi törvényhozásban.

A tárgyalófelek kifejezték reményüket, hogy az ukrán hatóságok biztosítani tudják a választások tisztaságát. Arra buzdították a Magyarországon dolgozó kárpátaljai magyarokat, hogy július 21-én utazzanak haza, és vegyenek részt a választásokon.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nyilatkozatot írt alá a jótékonysági vadászatok országos kiterjesztése érdekében az Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft. kedden Budapesten a védnöki feladatokat vállaló testülettel, amelynek fővédnöke, Semjén Zsolt kiemelte, hogy a jótékonysági vadászatok a magyar vadásztársadalom áldozatvállalását mutatják, ezért az ország minden vadásztársaságát hasonló rendezvények szervezésére szólított fel.

A jótékonysági vadászatokat az Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft. kezdeményezésére 2013 óta rendezik meg minden év december 27-én Fejér megyében, hogy gyermekek gyógyítására gyűjtsenek adományokat. A segítségnyújtásnak köszönhető, hogy a Fejér megyei Szent György Kórház gyermekosztálya majdnem 10 millió forint értékben jutott orvosi műszerekhez.

A védnöki testület fővédnöke az Országos Magyar Vadászati Védegyletet elnöklő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, a 2021-es budapesti Vadászati és Természeti Világkiállítással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos, valamint Zambó Péter, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke védnökként vesz részt a testületben.

A közös nyilatkozat szerint a védnöki testület segíti és támogatja a jótékonysági vadászatok kiterjesztését minden megyére.

A dokumentum aláírásán Fejes László, az Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft. ügyvezetője remélte, hogy a jótékonysági célú kezdeményezés országos szinten is példaértékű lehet.

Kovács Zoltán a kezdeményezés sikerét abban látta, hogy a vadászatot űzők közül sokan már más területen is bizonyították áldozatvállalásukat. Segítségük a jótékonysági vadászatokon keresztül a lehető leggyorsabban juthatnak el a rászorulókhoz – jegyezte meg. A kezdeményezés mint a társadalmi felelősségvállalás megnyilvánulása a budapesti vadászati kiállítás szellemiségéhez is illeszkedik – tette hozzá a rendezvény kormánybiztosa.

Zambó Péter hozzáfűzte, hogy a jótékonysági vadászatok kiterjesztése megfelel az erdészeti egyesület értékeinek is, hiszen a magyar vadásztársadalom immár országos szinten fejezheti ki segítő szándékát.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A kanadai Rákóczi Alapítvány immár 26. alkalommal szervezi meg a Rákóczi Magyarságismereti Mozgástábort határon túli magyar középiskolások részére. A tábor célja, hogy minél teljesebben bemutassa Magyarországot az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és délvidéki magyar fiataloknak, valamint hogy a résztvevők által otthonról hozott kulturális értékek közkinccsé váljanak.

A táborban résztvevő száz fiatal két hét alatt az ország sok nevezetességét végigjárhatja, persze minden évben kiemelkedő jelentőségű az Országház felkeresése, ahol prominens magyar közéleti személyiségekkel is találkozhatnak. Az idén Semjén Zsolt nemzetpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke fogadta őket, aki beszédében elmondta, hogy az ilyen programoknak, személyes élményeknek óriási jelentősége van a nemzeti identitás megőrzésében.

„A magyar kormány ehhez a kereteket adja, de ezeket élettel csak akkor lehet megtölteni, ha személyes kapcsolat alakul ki a magyarországi magyarok és a külhoniak között” – nyilatkozta Semjén Zsolt. „Ezért gyűjtjük össze az egész Kárpát-medencéből, sőt a diaszpórából a fiatalokat, hogy barátságok legyenek, sok esetben szerelmek is kialakulnak, aztán az itteniek meglátogatják őket ott: az erdélyiek jöjjenek el Magyarországra vagy a Felvidékre, a felvidékiek jöjjenek ne csak Magyarországra, hanem Erdélybe, Kárpátaljára, és így tovább. Végső soron hajszálgyökerekkel hálózzuk be az egész Kárpát-medencét, ami élettel tölti meg az általunk biztosított kereteket” – magyarázta a nemzetpolitika célkitűzéseit.

A szervezőktől megtudtuk, hogy sok résztvevőnek ez az első útja Magyarországra, és egyben az egyetlen lehetőségük kisebbségben élő magyar sorstársaikkal találkozni. Ebből is erőt tudnak meríteni a kisebbségi sorban tapasztalt élmények és hatások elviseléséhez. A program során szerzett élményeket és kapott tudást, visszatérve a saját közösségeikbe már maguk fejlesztik, építik tovább.

A Rákóczi Alapítvány munkásságát és értékőrző tevékenységét az Európai Parlament 2008-ban Nagy Károly-díjjal (Charlemagne Award) ismerte el. Eddig 3345 határon túli (erdélyi, kárpátaljai, délvidéki, felvidéki és kanadai) magyar fiatal vett részt a táborban.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Habsburg Ottó életművének tanulmányozása érthetőbbé teszi a 20. század történelmét – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Pannonhalmán, a Páneurópai Unió egykori elnöke halálának nyolcadik évfordulóján rendezett megemlékezésen.

Semjén Zsolt a Pannonhalmi Főapátságban mondott beszédében kiemelte: a magyar nemzet nem felejtheti el Habsburg Ottónak, hogy a bajor kereszténydemokraták (CSU) politikusaként „egy emberöltőn keresztül” minden évben magyar nyelvű beszédet mondott az Európai Parlamentben, jelezve, hogy Magyarország szabad akaratából az Európai Unióban lenne, ott, ahová Szent István-i öröksége kötelezi, ahonnan „akarata ellenére csak a szovjet megszállás szakította ki”.

Habsburg Ottó hitet tett amellett is, hogy az Európai Unió csak a keresztény civilizáció kultúrkörében létezhet, ha pedig keresztény örökségét megtagadja, akkor a saját lelkét tagadja meg – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
    
Hozzátette: Habsburg Ottó egész életében ugyanazt az örökséget képviselte, mint Adenauer, Schuman és De Gasperi, akik az európai nemzetek sokszínűségére és a keresztény civilizációra építették az Európai Uniót.
    
Semjén Zsolt arra is kitért: az egyetemes magyarság hálás lehet Habsburg Ottónak azért, ahogyan képviselte a határon túli magyarokat, mert mindig szóba hozta az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki és a kárpátaljai magyarság helyzetét. Kiállt az európai nemzetek együttműködése mellett, de mindig hitet tett a kisebbségek jogos védelme, a kisebbségek autonómiája mellett is. Azon az állásponton volt, hogy amit egy nemzetnek vagy egy kisebbségnek, nemzetrésznek lehet Európában, azt lehet a többinek is – mondta.

A miniszterelnök-helyettes az osztrák-magyar viszonyról szólva úgy fogalmazott: 1867-ben a kiegyezés pontot tett „a történelmi viharokra”. Az uralkodóház és a magyar nemzet között a nemzet szabad akaratából létrejött a történelmi kiegyezés, mely után „soha nem látott felvirágzás” indult el a dualizmus idején. Az osztrák-magyar birodalom felbomlása utáni helyzet azonban Semjén Zsolt szerint rosszabb lett a térségben élő népeknek, mint amilyen az együttélés volt 1867 után.
    
Rámutatott: a Habsburg Ottó Alapítvány segítségével Habsburg Ottó gazdag életútja dokumentumainak kutathatósága sokkal jobban megérthetővé teszi a 20. század történelmét.

Hozzátette: Habsburg Ottó keresztény értékrendje alapján a történelem viharaiban mindig tudta, mi a helyes, keresztény válasz. Tudta, hogyan kell ellentmondani a barna diktatúrának és a vörös diktatúrának is – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
    
A megemlékezésen Nagy István kuratóriumi elnök ismertette a 2017-ben megalakult Habsburg Ottó Alapítvány céljait. Elmondta: elsődleges feladatuk Habsburg Ottó szellemi és tárgyi örökségének méltó módon történő megóvása, egységes gyűjteménnyé rendezése és kutathatóságának biztosítása. Emellett Habsburg Ottó munkásságát alapul véve egy jövőbe néző európai eszmerendszer kiépítésének támogatására is törekednek.

Gyűjteményük Habsburg Ottó különböző nyelveken megjelent politikai cikkeit, kiadott könyveit, könyvgyűjteményét, továbbá az államfőkkel, meghatározó politikusokkal történt beszélgetések alapján készült tanulmányokat, az Európai Parlamentben végzett húszéves munkájának beszámolóit, újságcikkeket, személyes levelezéseit, tárgyait, kitüntetéseit és fényképarchívumot is tartalmaz – tette hozzá a kuratóriumi elnök.

A rendezvényen Prőhle Gergely, az alapítvány igazgatója tartott előadást, majd Várszegi Asztrik apát emlékezett imával Habsburg Ottóra a Pannonhalmi Főapátságban elhelyezett szívurnájánál. Úgy fogalmazott: Habsburg Ottó “személyében a hitvalló katolikus keresztényt, az európai műveltségű politikust, a magyar szívvel érző nagyszerű embert, jó családapát tiszteltük”.
    
Habsburg Ottót, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiát 98 éves korában, 2011. július 4-én érte a halál. A Habsburg-ház utolsó trónörököse, IV. Károly fia  – aki a 60-as években lemondott trónigényéről – németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben hunyt el. Szívurnáját – kérésére, mert egykor bencés diákként tanult – Pannonhalmán, a főapátság bazilikájának altemplomában, földi maradványait pedig Bécsben helyezték örök nyugalomra.

A politikus a bajor Keresztényszociális Unió képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek. A Páneurópai Uniónak 31 éven át volt az elnöke, haláláig a szervezet tiszteletbeli elnöki posztját töltötte be.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt a KDNP elnöke, minisztetelnök-helyettes interjút adott a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának könyve, a Földön és égen ötnyelvű megjelentetését követő új, lengyel-magyar kétnyelvű kiadásának bemutatása alkalmából.

A műsorban szóba került Magyarország helye az Európai Unióban, a kereszténydemokrácia helyzete, a kormány nemzet- és egyházpolitikája, valamint a könyv születésének körülményei is.

Semjén Zsolt a könyv keletkezéséről elmondta, hogy tavaly, Orbán Viktor felkérésére, a kötcsei találkozón összefoglalta a kereszténydemokrácia legfontosabb pontjait mint filozófiai eszmerendszert, megkülönböztetve a liberalizmustól és a szocializmustól. Az előadás sikerére való tekintettel felkérést kapott, hogy annak tartalmát egy tanulmánykötetben is fogalmazza meg. Ezt meg is tette, de be kell látni, hogy manapság viszonylag kevés ember van, aki monográfiákat olvas. Ezért gondolta, hogy összefoglalja 100 rövid pontban, hogy a legfontosabb üzenetek a nagyközönséghez is eljuthassanak.

A nemzet- és egyházpolitikai témákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy neki politikusként is, íróként is sajátos nézőpontja van, hiszen a teológiától indult, édesanyja pedig erdélyi, tehát mindkét területhez erős személyes kötődése van. Így, mielőtt felkérték volna nemzet- és egyházügyi miniszternek, már régóta foglalkoztatták ezek a kérdések.

Politikusként a legfontosabb feladata a nemzet közjogi egyesítése, valamint az egyházak társadalmi jelenlétével összefüggő kérdések rendezése volt. Mire a könyvek írásához hozzáfogott, a programja már megvalósult: például az egyházi oktatási intézmények aránya ma Magyarországon eléri a 15%-ot, az összes egyházi intézmény aránya pedig a 20%-ot.

A nemzetpolitika tekintetében fontos eredmény, hogy 2010 óta 1.100.000 új magyar állampolgárt honosítottak, tehát a nemzet közjogi egyesítése a gyakorlatban is megtörtént. Ehhez persze nélkülözhetetlen volt az a politikai közösség, amihez tartozik: a Fidesz-KDNP szövetséget a magyar és az Európai Unió történetének legsikeresebb politikai konstrukciójának nevezte.

A könyv harmadik nagy témájával, a kereszténydemokráciával kapcsolatban elmondta, hogy az nem egyoldalúság, nem valami leszűkítés. A kereszténydemokrata értékrendben a személyiség és a közösség értékei eredeti egységben vannak. A liberalizmus a személy értékeit olyannyira eltorzította, hogy az elszakadt a közösségtől, és eljutott az individualizmusig. Ez nyilvánvalóan egy antropológiai tévedés, hiszen a közösségtől kapjuk a nyelvünket, a kultúránkat, a gondolkodásunkat.

A másik oldalon a szocializmus szintén elszakította a személyiséget a természetes közösségektől, így az egy társadalom-gépezet láncszemévé degradálódott, és kollektivizmussá torzult maga a szolidaritás. A kereszténydemokrácia nagy ereje abban van, hogy teljességében tudja látni az embert: a perszonalitás a személyiséget hangsúlyozza a maga természetes kapcsolati hálójában, a szolidaritás pedig a közösség javára ügyel. A kettőnek az egységbe hozása az, amit a kereszténydemokrácia szubszidiaritásnak nevez, vagyis a kölcsönös kisegítés elvének.

Ami azt jelenti, hogy a problémákat azon a szinten kell megoldani, ahol azok keletkeztek, és egy magasabb szint nem veheti el egy alsóbb szint feladatát, csak akkor, hogyha az nem képes megoldani, de akkor is úgy, hogy az a továbbiakban képes legyen önmagán segíteni. Az egész önkormányzatiság gondolata ezen a filozófián nyugszik. A perszonalitás, a szolidaritás és a szubszidiaritás az az elvrendszer, ami egységben tudja látni az ember személyiségét az ember közösségével, beleértve annak transzcendentális nyitottságát is.

És ezért ezek nem zárójelbe teendő filozófiai adatok, hanem valóban abból kell kiindulni, olyan politikát kell folytatni, ami megfelel az ember antropológia természetének. Ilyen például az, hogy van nemzetünk, hogy transzcendens kérdésekhez kötődünk, ezért van egyházunk, hogy családban élünk. A kereszténydemokrácia ezért nem utópia, nem egyoldalúság, ellentétben a liberalizmussal és a szocializmussal.

Évszázadok óta egy liberális, bolsevik, vagy újabban ezek ’68-as kiadása próbálja a kereszténységet kilúgozni a mindennapokból, a társadalomból és magából Európából. Ez először is történelemhamisítás, hiszen az európai civilizáció per definitionem keresztény alapú civilizáció: a görög kultúrából, a római jogból, az ószövetségi etikából és a germán államszervezésből (gondoljunk például Nagy Károlyra) mint építőkockákból a kereszténység építette fel az európai civilizáció katedrálisát. Megkockáztatom, hogy a kereszténység létezhetne Európa nélkül, de Európa nem létezhetne kereszténység nélkül.

Ezért van az, hogy még a keresztény civilizáció tagadása is, Voltaire-től Marxig csak egy keresztény kultúrkörben értelmezhető. Egy buddhista kultúrkörben nincs értelme Marxnak például. A keresztény civilizáció tehát az az alap, amin fel tudjuk építeni azt a kultúrát, azt az életformát, ami megfelel a hagyományainknak. Nagyon fontos látni, hogy amikor ezt kétségbe vonjuk, akkor a saját kultúránk alapjait vonjuk kétségbe.

És például az iszlám is azért tud benyomulni Európába, mint kés a vajba, mert itt nem egy ellenállással találkozik, hanem egy vákuummal. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy a keresztény civilizáció a mi védelmünket szolgálja, a hagyományos életformánk, a gondolkodásunk, a mentalitásunk, észjárásunk keretrendszerét adja, és aki ezt megtagadja, az végső soron a saját kulturális alapjait tagadja meg.

A civilizációnk másik védelmi keretét a nemzetállamok jelentik. Emlékszem, amikor Antall József azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, micsoda támadást kapott nemcsak az utódállamok részéről, hanem a magyar liberális baloldal részéről is, az SZDSZ-től az MSZP-ig, hogy nacionalista, és így tovább. Pedig a legtermészetesebb dolgot mondta ki, sőt tulajdonképpen nagyon enyhe dolgot mondott ki, amin helyes volt, hogy túlléptünk.

Mert a magyar miniszterelnök nem pusztán lélekben minden magyar miniszterelnöke, hanem a dolog természetéből eredően az anyaország felelősséget visel minden magyarért, bárhol éljen a földkerekségen. Ebből kifolyólag az új Alaptörvénybe pontosan beleírták, hogy Magyarország nemcsak felelősséget érez (ami elég megfoghatatlan dolog), hanem felelősséget visel minden magyarért, a Kárpát-medencében vagy a világ bármely pontján. A külhoni magyarságnak ez egy olyan lelki megerősödést adott, ami megerősíti nemcsak a kultúrnemzethez tartozásukat, hanem az identitásukat és végső soron az egyetemes magyar nemzetet.

A teljes interjú meghallgatható itt. A könyv magyar változata itt letölthető.

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Mustafa Varank török ipari és technológiai minisztert fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Budapesten a Miniszterelnökség Karmelita épületében szerdán.

A találkozó során a felek hangsúlyozták, hogy a két ország gazdasági és technológiai kapcsolatainak további erősítésére törekszenek. Mustafa Varank, a Magyar-Török Gazdasági Vegyes Bizottság budapesti ülésén vett részt.

(semjenzsolt.hu)