Történelmi emlékhellyé avatták az egyházi iskolák államosítása elleni 1948-as tiltakozás helyszínét, a polgármesteri hivatal épületét kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetriben.
Az emlékhelyet jelölő sztélé leleplezési ünnepségen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a hetvenegy évvel ezelőtt a felekezeti iskoláiért harcoló, majd a kommunista megtorlást elszenvedő falu lakosai történetét felidézve azt mondta, a község nagyon rászolgált erre a kitüntető címre, nemcsak a cselekvéssel, hanem a mártíromságával is.
Pócspetri népe belerokkant az igazságtalanságba, majd a megaláztatásba, a megfélemlítésekbe és az évtizedekig tartó kiközösítésbe, ez az elismerés azonban az áldozatoknak és rokonaiknak „egy igazságtétel, egy kései, utólagos köszönet” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A kereszténydemokrata politikus arról beszélt, a magyar kormány jól döntött, hogy a Nemzeti Örökség Intézetének és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság felterjesztése alapján történelmi emlékhellyé nyilvánította az egykori Irinyi-kúriát. Ezzel örömet és büszkeséget szerzett a helyieknek és az innen elvándoroltaknak, de ez a gesztus a katolikusoknak is különösen fontos, mert az 1948-as események az egész magyar katolikus egyházat súlyosan érintették – hangoztatta.
A sztélét Semjén Zsolt, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP) megyei közgyűlési elnök, Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő és Tamás György, Pócspetri független polgármestere leplezte le.
A Máriapócshoz közeli Pócspetri lakosai 1948. június 3-án este a plébános felhívására az esti litánia után a helyi iskola védelmében a községháza elé vonultak, ahol a képviselő-testület az egyházi iskola megszüntetéséről tárgyalt. Néhányan megkíséreltek bejutni az ülésre, amit két rendőr próbált megakadályozni. A dulakodásban egy riasztólövés is eldördült, majd Takács Gábor őrvezető csőre töltött puskája a lépcsőhöz ütődve elsült, és a golyó halálra sebezte a rendőrt.
A községet megszállta az ÁVO, kijárási tilalmat rendeltek el, a kihallgatásokon szinte minden helybélit bántalmaztak, hárman közülük később belehaltak a verésbe. Királyfalvi Miklóst, a község segédjegyzőjét pár nappal később kivégezték, Asztalos János plébánost halálra ítélték, de az ítéletet másodfokon életfogytiglani börtönre enyhítették. A hatalom még tizennyolc embert ítélt különböző vádakkal szabadságvesztésre, de lényegében az egész falut meghurcolták. A történtek miatt Pócspetrin a rendszerváltásig rajta maradt a „rendőrgyilkos” bélyeg.
A pócspetri eseményekről Ember Judit rendező 1983-ban dokumentumfilmet készített, amelyet akkor betiltottak, az alkotást először 1989-ben láthatta a közönség. A rendszerváltás idején, 1990. január 17-én a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, Asztalos Jánost és Királyfalvi Miklóst a vád alól felmentette, és hatályon kívül helyezte négy másik vádlott ítéletét is. 1993. december 20-án a Fővárosi Bíróság perújítási tárgyalás alapján bűncselekmény hiányában újabb két vádlottat mentett fel.
Királyfalvi Miklós újratemetési szertartását 2017 júliusában tartották meg a község temetőjében; a segédjegyző hamvait korábbi nyughelyéről, Rákoskeresztúrról kihantolták, és Pócspetriben helyezték örök nyugalomra.
(Forrás: MTI)
A Kárpát-medencei létezéshez nélkülözhetetlen a magyar nyelv
2019. szeptember 16.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar nyelv fontosságát emelte ki a Kárpát-medencei létezés szempontjából a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn Gödöllőn, a Szent István Egyetem tanévnyitó ünnepségén. „Akkor tudunk Kárpát-medencei méretben létezni”, kulturálisan, szellemileg és gazdasági értelemben is, „ha nem hagyjuk, hogy szétessen a magyar nyelv” – mondta Semjén Zsolt.
A gondolkodás és a nyelv egymástól elválaszthatatlan: nem lehet gondolkodni valamin, amit nyelvileg nem tudunk kifejezni – tette hozzá a politikus.
Megjegyezte: nem mindegy, hogy az a nyelv, amelyet a gondolkodáshoz használunk, milyen minőségű, és az sem mindegy, hogy anyanyelv vagy tanult nyelv.
A tudományok szempontjából különösen igaz mindez a külhoni magyarságra, hiszen szisztematikusan gondolkodni csak akkor lehet, ha azt “nyelvileg is jól ki tudjuk fejezni” – fűzte hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt elmondta, a Szent István Egyetem kezdetektől vállalt küldetése, missziója teszi lehetővé, hogy Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és a Vajdaságban élő magyarok is tanulhassanak és gondolkodhassanak az anyanyelvükön; a nyelv nemcsak a köznyelvből áll, hanem a szaknyelvekből is.
A politikus úgy fogalmazott, a zseniális magyar nyelv teszi lehetővé, hogy az egyetemes magyar tudomány eredményeire a tudósok anyanyelvükön legyenek képesek. A Szent István Egyetem ez ügyben kifejtett missziójáért „nem lehetünk elég hálásak” – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI)
Olyan adórendszert és gazdaságtámogatást működtetünk, ami a magyar cégeket segíti
2019. szeptember 11.
Ossza meg ismerőseivel!
A kormány erejéhez mérten mindig támogatni fogja a gazdaságban már bizonyított magyar családi vállalkozások értékes kezdeményezéseit – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kommunális gépjárművek felépítményeinek gyártásával foglalkozó Seres Kft. felületkezelő üzemének átadásán Barcson kedden. Az átadást követően a KDNP elnöke lakossági fórumon vett részt.
Hangsúlyozta: Magyarország fejlődéshez szükség van a kormány jó gazdaságpolitikájára, az európai uniós forrásokra, a térségi, megyei, települési vezetők munkájára, de „mindez csak akkor működik”, ha vannak elkötelezett, bátor, tehetséges emberek, akik képesek felépíteni egy céget és van víziójuk arról, miként lehet továbbfejleszteni.
Az Európai Unió a fejlesztési források biztosításával nem kegyet gyakorol, hanem egy megállapodás rá eső részét teljesíti, amiért mi megnyitottuk piacainkat – mondta.
Közölte: „vannak olyan érdekeltségek Brüsszelben, amelyek azt gondolják, ezeket a forrásokat nem gazdaságfejlesztésre, hanem sokkal inkább a migránsok betelepítésére – és egyébként teljesen reménytelen integrációjára – kellene költeni”.
Elmondta, nekünk az a dolgunk, hogy kipréseljük Brüsszelből a pénzt, ami a magyar nemzet gazdagodását, és a fenntartható fejlődést szolgálja.
Semjén Zsolt hangoztatta, a kormány célja, hogy továbbra is értelmes célokra fordítson forrásokat, „nem engedjük, hogy a mezőgazdaságtól pénzt vegyenek el”.
A gazdasági növekedés érdekében fontosnak nevezte, hogy stabil állam és kormány, erős politikai hatalom legyen Magyarországon. Kitért rá, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik fontos eleme a munkát terhelő adók további csökkentése.
A miniszterelnök-helyettes az euróról szólva megjegyezte, hogy magyarországi bevezetését azért kell megfontolni, „mert akkor az adókérdésekben is Brüsszelben fognak dönteni és elveszítjük annak a lehetőségét, hogy nálunk legyen a legkedvezőbb adózási kondíció”. „Észnél kell lenni, mert a nemzeti szuverenitás jelenti azt a lehetőséget, hogy olyan adórendszert és gazdaságtámogatást csináljunk, ami a magyar cégeknek segít” – jelentette ki.
Szászfalvi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője elmondta: Barcs és környéke Magyarország hátrányos helyzetű térségei közé tartozik, ezért minden beruházásnak, minden pályázati támogatásnak történelmi jelentősége van.
A Seres Kft. beruházása példaértékű, a magyar családi vállalkozás nemcsak álmodott a fejlesztésről, hanem hittel, kitartó és szorgalmas munkával, másokkal együttműködve meg is valósította azt – mutatott rá. A politikus a cég ügyvezetőjét méltatva hozzátette, Seres László nemcsak a társaság működését felügyeli, hanem különböző formában a helyi közösséget is támogatja.
Biró Norbert (Fidesz-KDNP), a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostanihoz hasonló beruházások perspektívát teremtenek a szakembereknek, akiknek így nem érdemes elhagyniuk Somogy megyét, Barcsot, érdemes inkább maradni, vagy ide jönni és új életet kezdeni.
Kitért rá, a jelenlegi európai uniós költségvetési időszakban Barcs 2,8 milliárd forint Top-forrást nyert el, ami igazolja, hogy a megye és az ország vezetése nem feledkezik el a városról.
Seres László, a mintegy 100 embert foglalkoztató Seres Kft. tulajdonos-ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a 29 éve működő vállalkozás 434 millió forintból, fele részben uniós támogatásból építtette fel 800 négyzetméteres felületkezelő csarnokát, amelybe szerszámgépeket is vásárolt. Az új üzemben félkész- és késztermékek felületének kezelését, érdesítését, festését, magas hőfokú szárítását végezik. Indoklása szerint a beruházásra – amely 15 új munkahelyet teremtett – a cég versenyképes működése miatt volt szükség.
Seres László beszámolt arról, hogy a vállalkozás termékeinek 20 százalékát exportálja, elsősorban Ausztriába, Csehországba, Szlovákiába és Romániába. A társaság árbevétele 2017-ben 2,5 milliárd, 2018-ban 3,2 milliárd forint volt, és erre az évre is a tavalyihoz hasonlót várnak.
Az ügyvezető a cég jövőbeni terveiről szólva elmondta, hogy a napokban elnyert 85 millió forintos pályázati támogatásnak köszönhetően elvégzik régi csarnokuk energetikai korszerűsítését.
Az átadást követően Semjén Zsolt és Szászfalvi László lakossági fórumot tartottak a városban.
(Forrás: MTI)
Az orosz parlament vezető politikusát fogadta Semjén Zsolt
2019. szeptember 10.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadta a hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Nyikolaj Fjodorovot, az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűlése Szövetségi Tanácsa első elnökhelyettesét a Miniszterelnökség Karmelita épületében kedden.
A megbeszélés során az orosz politikus, aki a Szövetségi Tanács Orosz-Magyar Baráti csoportjának újonnan kinevezett vezetője, magyar vendéglátójával együtt méltatta a két ország gazdasági és kulturális együttműködését.
A Kereszténydemokrata Néppárt idén 75 éve van jelen a magyar politikában, az egyetlen világnézeti pártként, amely megalakulásától következetesen felvállalja a kereszténydemokrata értékek képviseletét.
Az évforduló alkalmából szervezett családi nap résztvevői több, mint ezren érkeztek Esztergomba az ország minden tájáról, hogy a közös ünneplés mellett jövőbeni közös céljainkra tekintsünk. A KDNP erős társadalmi bázissal és elkötelezett tagsággal meghatározó része a politikai életnek, az elődeink által kitűzött leglényegesebb célok nagyrészt megvalósultak vagy ma is meghatározóak az ország kormányzásában.
A kereszténydemokrata értékrend néhány pillére: a nemzet jövőjének záloga a magyar családok megerősödése; az európai civilizáció megmaradása csakis a keresztény kultúra alapján lehetséges; a magyar nemzet határokon átívelően is egybetartozik; felelősségünk van az elesettek felkarolásában; tudatában vagyunk a teremtett környezetünk megóvásáért való emberi felelősségünknek és elutasítjuk az önkényuralom minden formáját.
A kereszténydemokrata politizálás kiemelt színterei az önkormányzatok, legfontosabb feladatunk most tehát azért dolgozni, hogy a helyi közösségeket felkészült és hiteles vezetők irányíthassák az októberi önkormányzati választások után is. Az általunk támogatott, politikai közösségünkhöz szorosabban kötődő jelöltjeink a kereszténydemokrata értékrend iránti elkötelezettségükkel hozzájárulhatnak nemzeti függetlenségünk megerősítéséhez.
A vadállományt veszélyezteti, ha nincs pénz vadvédelemre
2019. szeptember 07.
Ossza meg ismerőseivel!
A vadállományt sehol sem veszélyezteti a jogszerű vadászat – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országos Vadásznap és Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál szombati megnyitóján, a pákozd-sukorói arborétumban.
A vadállományt az veszélyezteti, ha nincs pénz vadvédelemre, vadőrre – hangsúlyozta. Megjegyezte, ha van vadászat, ami a kiöregedett vadak kilövését helyezi a középpontba a fenntarthatóság és a trófea szempontjából is, akkor van pénz vadvédelemre, és a vadállomány fennmarad.
A miniszterelnök-helyettes beszédében hangsúlyozta az ökológiai tájegységi szemlélet fontosságát, a tájegységi fővadászi rendszer előnyeit. A magyar vadállomány érdekében fontosnak nevezte a vadászati joghoz kötődő haszonbérleti időszak húsz évre növelését, valamint azt, hogy a vadgazdálkodás minimális területét háromezer hektárban határozták meg.
Semjén Zsolt kitért a trófeabírálat visszaállításának jelentőségére is, mert bár a nagyvad létszám bőséges, annak minősége vitatható. A trófeabírálat pedig pont azt szolgálja, hogy minél inkább minőségivé váljon a magyar nagyvad állomány – mondta.
Nagy István agrárminiszter kiemelte: a vadászat egyidős az emberiséggel, és a vadászok mindig is arra törekedtek, hogy egyensúlyt, harmóniát teremtsenek a természet, a vad és az ember hármasában. „Ez a felelősségünk évezredek óta” – mondta.
A miniszter felhívta a figyelmet a vadhúsfogyasztás ösztönzésének jelentőségére is. Míg Európában egy kilogramm, Magyarországon húsz-harminc deka körüli a fejenkénti éves vadfogyasztás – mondta, kiemelve, hogy a vadhús egészséges és finom, egyben “színt visz” a mindennapi étkezésbe.
Kovács Zoltán, a 2021-es vadászati világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos, kiemelte: a rendezvényt Budapesten és négy kiemelt vidéki helyszínen, Keszthelyen, Gödöllőn, Hatvanban és Vásárosnaményban rendezik. Hozzátette: a munkában az országos vadászkamara és megyei szervei kiemelt szerepet jelentenek majd, hiszen ők adják a gerincét a magyar vadászati kultúrának.
A kormánybiztos elmondta: az elmúlt nyolc hónapban több mint kilencven partnerrel kerültek kapcsolatba, az elmúlt két hétben pedig 39 támogatott szervezet több mint 387 millió forint támogatást kapott meg.
Jámbor László az Országos Magyar Vadászkamara elnöke hangsúlyozta: szervezetük egyre szélesebb szolgáltatásokkal és egyre jobb minőségben tudja szolgálni a magyar vadásztársadalom és a vadgazdálkodás ügyét.
Kitért a vadászati törvény korábbi módosításaira – a vadászjegy ötvenszázalékos befizetési kötelezettsége 2016-tól a kamaránál marad, a kamara adja ki a külföldi vadászengedélyeket, valamint 2018 óta duplájára emelkedett a vadászjegy ára -, amelyek ahhoz vezettek, hogy a 2016 előtti 500 milliós nagyságrend helyett 2019-re kétmilliárd forint áll rendelkezésükre.
Elmondta: ősszel harmadik alkalommal lehet beadni pályázatot a vadgazdálkodási alapra, amelyből a kamara két év alatt már 1,1 milliárd forinttal tudta támogatni a vadászatra jogosultakat. Ha az általuk hozzáadott saját erőt is hozzávesszük, a szervezetek mintegy 1,7 milliárd forintból tudtak megvalósítani fejlesztéseket – mondta.
A forrásokból több mint 3400 hektár vadföldön fásítottak és közel 3000 dagonya, vaditató, a nagyvadak élőhelyeinek feltételeit javító beruházás valósult meg. Emellett mintegy 45 ezer fácánnal frissítették az állományt, közel 12 ezer csapdát vásároltak és üzemeltetnek a vadászatra jogosultak, illetve csaknem 400 ezer hektáron kotorékoztak – sorolta a kamara elnöke.
Az Országos Vadásznap és Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál programjait az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Megyei Területi Szervezete és a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. szervezésében tartják szombaton a Pákozd-Sukorói Arborétum és Vadasparkban.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adott át Hilarion metropolitának
2019. szeptember 07.
Ossza meg ismerőseivel!
A keresztényüldözésről, a keleti és nyugati keresztény egyházak együttműködéséről és az orosz ortodox egyház magyarországi munkájáról is szó volt Orbán Viktor miniszterelnök és Hilarion volokalamszki metropolita, a Moszkvai Patriarchátus külügyi hivatalvezetőjének megbeszélésén a Karmelita kolostorban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár pénteken.
Orbán Viktor nagyrabecsülését fejezte ki, hogy Hilarion metropolita az Orosz Ortodox Egyház külügyi vezetőjeként a legtekintélyesebb nemzetközi fórumokon emeli fel szavát a modernkori keresztényüldözések áldozatai védelmében, és mutat rá a keresztény gyökerek elvesztésének veszélyeire.
A tárgyaláson szóba került az egyház vezetőjének, Kirill pátriárkának tervezett magyarországi látogatása, valamint a november-decemberben hazánkban megrendezendő Orosz Egyházi Kulturális Napok programsorozat is.
Hilarion metropolita köszönetet mondott a miniszterelnöknek a magyarországi ortodox templomok folyamatban lévő illetve tervezett felújításáért.
A pénteki megbeszélésen feltérképezték egy esetleges jövőbeni együttműködés lehetőségeit az üldözött keresztény közösségek megmentése és megerősítése érdekében – mondta a sajtófőnök.
A találkozó után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes átadta a metropolitának a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. A hivatalos indoklás szerint az egyházi vezető „a kereszténység történelmét, egyedülálló érték- és közösségteremtő erejét, a fiatal nemzedékeket is megszólítva, fáradhatatlanul hirdető egyházi vezetői, illetve a keresztény közösségek nemzetközi együttműködésének fejlesztését is elkötelezetten szolgáló diplomáciai munkája, valamint Magyarország kereszténységet védelmező és támogató politikája melletti kiállása elismeréseként” vehette át a kitüntetést.
(Forrás: MTI)
Az illegális bevándorlók befogadása nem visszafordítható
2019. szeptember 06.
Ossza meg ismerőseivel!
Választási fórumot tartott a Fidesz-KDNP, Gazdakör Újkígyóson. Az érdeklődők kérdéseket tehettek fel Szebellédi Zoltán polgármesternek, Süli János miniszternek és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek is.
Közel százötven vendég fért a Cz. Kiss rendezvényházba csütörtök délután. A felszólalók között volt Herczeg Tamás országgyűlési képviselő mellett a jelenlegi polgármester, Szebellédi Zoltán is, aki ismét indul a választáson. A fórumon bemutatta 8 önkormányzati-képviselőjelölt kollégáját. Elmondta: ő és képviselőjelölt társai az aláírásgyűjtéskor a kritikákat, a javaslatokat és az észrevételeket is szívesen fogadták.
– A legtöbben annak adtak hangot, és az ajánlások magas száma is azt támasztja alá, hogy településünk az elmúlt öt évben sokat fejlődött, jó úton haladunk. A városvezetésben tapasztalt polgármesterre, képviselőkre van szükség – emelte ki Szebellédi Zoltán polgármester.
A választási fórum meghívott vendégei között szerepelt Paks egykori önkormányzati képviselője, Békéscsaba szülötte, az egykori újkígyósi lakos, Süli János tárca nélküli miniszter is.
– Többségben kell lenni, határozott többségben, mert akkor meg tudjuk oldani a feladatokat és az a településnek is jó. Ha nem nyűglődés van a testületi üléseken, hanem határozott előrehaladás, így van garanciája annak, hogy megoldódnak azok a dolgok, amiket a zászlóra tűztek – hangsúlyozta a miniszter.
A csütörtöki fórum legrangosabb vendége Semjén Zsolt volt. Beszédében kiemelte, hogy szükség van az Európai Unióra, de nem a “bocsánat, hogy itt vagyunk” habitussal mennek Brüsszelbe, hanem harcolnak, mint a berber oroszlán, hangsúlyozta. Elmondta, hogy a kormány küzd a migrációs támogatások ellen, hogy ne az európai adófizetők pénzéből finanszírozzák az integrációt. Másodsorban a magyar agráriumot emelte ki.
– Most nagyon keményen kell harcolni, hogy ne vegyék el az agrártámogatást. Amiért nekünk érdemes az EU-ban lenni, az részben a magyar agrárium támogatása. Ezt folyamatosan megpróbálják lefaragni. Mi kelet-európaiak, főleg a lengyelekkel vállvetve harcolunk, és persze a szlovákokkal, hogy a mezőgazdasági támogatások megmaradjanak – mondta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes kérte a párt szimpatizánsait, hogy ne dőljenek hátra, hallva a közvélemény-kutatások pozitív jelzéseit. Ahogy fogalmazott: a választásoknak akkor van vége, amikor lezárták az urnákat.
A migrációval szemben önvédelem, a migránsokkal szemben keresztény karitász
2019. szeptember 05.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Budapest Forum for Christian Communicators (Keresztény kommunikációs szakemberek budapesti fóruma) konferencia nyitónapján hangsúlyozta: a brüsszeli eljárás inkorrekt a kibocsátó országokkal szemben is, hiszen, ha mindenki eljön, ki fogja újjáépíteni ezeket az államokat.
Amikor meghívták ezeket az embereket, akkor nem kérdeztek meg bennünket, most, hogy itt vannak, szeretnék szétosztani a migránsokat. Ennek keretében azokat, akiknek szakmája van, kiválogatnák, a többieket pedig Magyarországra, Lengyelországra, Csehországra, Romániára „lőcsölnék” – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes.
Törvénytelen, amit tettek azért is – fűzte hozzá –, mert arra biztattak mindenkit, hogy be lehet jönni, Magyarország ugyanakkor betartotta a schengeni és dublini szerződést. Antidemokratikus is eljárás, hiszen a saját népüket nem kérdezték meg ebben az ügyben. Magyarországon ezzel szemben népszavazás volt, és a magyarok kimondták: nem akarnak bevándorló országgá válni.
A politikus hangsúlyozta: el kell választani egymástól a gazdasági migrációt és azokat a menekülteket, akiknek élete politikai, vallási meggyőződésük miatt veszélyben van. Magyarország minden valódi menekültnek segít, minden nemzetközi kötelezettségének eleget tesz – jelentette ki.
A migráció szerinte „ontológiailag és erkölcsileg is rossz” – jelentette ki –, az nem helyes, ha valakinek nincs lehetősége, hogy ott élje le az életet, ahol született. A migráció legfeljebb a kisebbik rossz lehet, ha valakinek a szülőföldjéről tényleg el kell menekülnie, mert veszélyben van az élete – de a cél az, hogy olyan viszonyokat teremtsünk, amiben mindenki élhet a saját szülőföldjén, vagy visszatérhet oda. „A migrációval szemben önvédelem, a migránsokkal szemben keresztény karitász” – foglalta össze a kereszténydemokrata politikusok „kettős felelősségét”.
Semjén Zsolt a felelősségvállalást koncentrikus körként ábrázolta, a legbelső a családokhoz kötődik, a második a nemzethez, míg a legszélesebb az emberiséghez. Ezek összekeverése súlyos felforgatása a világ rendjének – értékelt. A mi válaszunk, hogy az a normális, ha olyan családtámogatási rendszer van, ami támogatja, hogy magyar gyerekek szülessenek, akik magyar kultúrában nőnek – mondta, felidézve azt a sajnálatos esetet, amikor ezért a magától értetődő kereszténydemokrata alapelvért egy svéd minisztertársa gyakorlatilag lenácizta a magyar családpolitikát.
A helyzet súlyosságát érzékelteti az is, hogy az EU alkotmánytervezetének megfogalmazói csak a görög-latin kultúrkörre és a felvilágosodásra utaltak, a kereszténységet meg sem említették – pedig a zsidó-keresztény kultúra kétségkívül „ott van az európai civilizáció építőkövei között.” Ugyanilyen problematikus, hogy az „európai PC-ben” nem lehet kimondani a keresztényüldözés tényét, ehelyett „emberi jogi sérelem” vagy legfeljebb „a vallásszabadság sérelme” kifejezések használhatók – számolt be tapasztalatairól a miniszterelnök-helyettes.
Mindezek alapján rámutatott: napjainkban két típusú keresztényüldözéssel kell szembenézni: az egyik, ami Nyugat-Európában tapasztalható, és ami a keresztény értékek relativizálását és kiszorítását, sok esetben történelemhamisítást is jelent. A másik a keleti keresztények üldözése, akik elszenvedik a nyomort és egyéb hátrányokat az adott térségben, és emellett keresztény kisebbségként léteznek az iszlám tengerben – fogalmazott.
Kitért arra, hogy egyedülálló módon létrehozták az üldözött keresztények segítését szolgáló államtitkárságot, és mintegy 50 ezer embernek nyújtottak segítséget állami eszközökkel. Ez messze meghaladja Magyarország anyagi erejét, és sokkal nagyobb erőfeszítés, mint amit egyes gazdagabb nyugati országok biztosítottak – hangzott el. Ugyanakkor azt senki nem gondolhatja, hogy a világ összes szegény emberét Magyarországnak vagy Európának kellene befogadnia – szögezte le.
Külön kiemelte az iraki Tell Aszkuf település példáját, ahonnét az Iszlám Állam 1300 keresztény családot üldözött el, és amelyet teljes egészében a magyar állam épített újjá. Ezért a visszatérő 1000 keresztény család hálából „Magyarország leányának” nevezte el.
Semjén Zsolt azt mondta, a migráció, bár van, amikor a kisebbik rossz, de mindenképpen rossz, hiszen azt jelenti, hogy valaki nem élheti ott az életét, ahová született. A migrációért, a jelenséget kiváltó állapotokért elsősorban az adott ország rossz kormányzatát tette felelőssé. Egyúttal kitért a volt gyarmattartó országokra is, és azt mondta, a rossz lelkiismeretüket ne tolják ránk, „mi nem gyarmatosítottunk senkit, nem raboltunk ki senkit.”
A politikus ugyanakkor felidézte a magyar történelem dicső és tragikus fejezeteit (Nándorfehérvár, Buda elfoglalása, a szovjet megszállás), amelyek a „kereszténység védőbástyáivá” tettek minket. Ez mélyen gyökerezik a magyar nép identitásában, ezért „senki ne akarja Brüsszelből megmondani, hogyan legyünk szolidárisak” – hangsúlyozta.
Azoknak is van felelőssége a történtekben, akik meghívták ezeket az embereket Európába –
jegyezte meg. Feltette a kérdést: nem lett volna tisztességesebb, ha azt mondják, nem engedik be a migránsokat, ne tegyék kockára az életüket?
Semjén Zsolt beszéde a Keresztény kommunikációs szakemberek budapesti fórumán:
(Forrás: kdnp.hu)
A keresztény oktatás egyidős az állammal
2019. szeptember 02.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarországon az egyházi fenntartású közoktatási intézmények és a bennük tanuló gyermekek száma is a kétszeresére nőtt 2010-hez képest – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn Kapuváron, a Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitó ünnepségén.
Ma Magyarországon 1067 egyházi közoktatási intézmény van, amelyekbe mintegy 220 ezer gyermek jár – ismertette Semjén Zsolt. Hozzátette, hogy 2010 óta 2800 templomot újítottak fel és 120-at építettek.
Magyarországon nem zártak be egyetlen templomot sem, nem építették át bevásárlóközponttá vagy mecsetté, szemben Nyugat-Európával – hangoztatta Semjén Zsolt.
Kitért arra is, hogy az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint az EU-ban Magyarország nyújtja GDP-arányosan a legmagasabb egyházi támogatást.
Beszélt arról is, hogy Magyarországon egyházi iskolák “evidenciaszerűen” vannak, mert a keresztény oktatás egyidős az állammal. Amikor 1948-ban az egyházi közoktatási intézményeket államosították, az iskolák mintegy hatvan százaléka egyházi fenntartású volt.
Az egyházi fenntartású iskolák olyan sajtos minőséget, olyan plusz értéket közvetítenek, amilyenre semmilyen más fenntartó nem képes, sem az állam, sem az önkormányzat, sem egy alapítvány, mert Jézus Krisztus evangéliumának értékrendjén nyugszanak – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, majd hozzáfűzte, hogy a keresztény civilizáció a klasszikus értékrendet közvetíti, nem csak ismerteket ad át, hanem a tízparancsolatnak megfelelően nevel is.
Semjén Zsolt elidegeníthetetlen emberi jognak nevezte, ha valaki egyházi intézményben szeretné oktatni a gyermekét. A magyar állam ezt tiszteletben tartja, mert ezek az intézmények az egész magyar társadalomnak a javát szolgálják – emelte ki.
Hangsúlyozta azt is, hogy a keresztény iskolákat nem az állam hozza létre, hanem a magyar nép. Az állam azt biztosítja ehhez, hogy ne jelentsen plusz anyagi terhet a szülők számára, ha valaki egyházi fenntartású intézményben tanul: az állam ugyanúgy támogatja az egyházi fenntartásban működő oktatási intézményeket, mint az államiakat. Ennek alapjait 1998 és 2002 között dolgozták ki – mondta.
Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke homíliájában kiemelte, hogy nem a korábbi fenntartóval szemben szeretné meghatározni a központ identitását, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a katolikus egyház hogyan gondolkodik a keresztény-katolikus nevelésről.
Elmondta, hogy az egyik lényegi sajátossága a keresztény-katolikus iskolának, hogy ne csak tudásra, hanem igazi bölcsességre tegyenek szert a tanulók, mert a bölcs emberre az is jellemző, hogy tudja, honnan indult, hová tart és hová érkezhet meg.
A másik sajátosság, hogy megtanítsák, a vallás és a tudomány között nincs ellentmondás, hanem inkább minden egyes pontban összhang. Minél nagyobb tudást szeretnénk átadni és megértetni az is, hogy ez a tudás nem mond ellent a vallásnak, a hitnek, Isten létezésének, mert “aki igazán nagy rajongója a természettudományoknak, az szükségszerűen belátja, hogy a teremtő Istennek léteznie kell” – fogalmazott a megyéspüspök.
Hozzátette: harmadik sajátosság, hogy segítsék Isten megismerésében, megszeretésében a gyermekeket, hogy annak tudatában cselekedjenek, hogy azzal Istent szolgálják.
Mindezek fényében a keresztény-katolikus oktatás célja, hogy segítsünk felismerni a diákoknak azokat az Istentől kapott ajándékokat és szüleinktől kapott képességeket, amelyek elvezetnek minket egy jó hivatás felé – mondta Veres András.
A Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda most kezdte meg első tanévét, miután a szülők, a tantestület, a kapuvári önkormányzat, a tankerületi központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta, hogy az állami fenntartású Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium beleolvadjon a Páli Szent Vince katolikus iskolaközpontba. Az intézménybe mintegy nyolcszáz gyermek jár.
A Páli Szent Vince Általános Iskola 1992-ben kezdte meg működését, óvodával 2009-ben bővült.
Az ünnepség végén Veres András megáldotta az iskola új névtábláját, zászlaját és a termekben elhelyezendő kereszteket.
