Erős anyaország nélkül a határon túli magyarság támogatása is több mint bizonytalan lenne – emelte ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn.
Semjén Zsolt éves meghallgatásán azt mondta: a nemzetpolitika mára egységes ívet alkot, ami úgy vált lehetővé, hogy 2010-től az alapoktól tudták újjáépíteni a területet.
Jelezte: 2010 óta megtízszereződött a nemzetpolitikai célú támogatás. Ennek formái között említette a nemzeti jelentőségű intézmények segítését, és a különböző pályázati forrásokat. Rámutatott: a Magyar Állandó Értekezlet által javasolt nemzeti jelentőségű intézmények ebben a rendszerben kiszámítható módon kaphatják meg finanszírozásukat, a források felhasználása “értelmes és a cizellált módon” történik.
Kitért a külhoni gazdaságfejlesztési program elindítására is, kiemelte: ez jó az ott élő magyarságnak, a többségi nemzetnek, jó az utódállamoknak és jó Magyarország gazdaságának is.
Ismertette: ötezer külhoni magyar intézmény programjainak működéséhez járultak hozzá. 83 nemzeti jelentőségű intézmény van, és 12 nemzeti jelentőségű program, ennek keretében további 170 intézmény és szervezet kaphatott támogatást – tette hozzá.
Kárpátalja vonatkozásban kiemelte: amíg a magyarság szerzett jogait nem biztosítják ismét, Magyarország Ukrajna minden NATO-s és uniós közeledését blokkolja. A magyarság megmaradása érdekében jelentős támogatást nyújtanak: megkétszerezték a kárpátaljai szociális program keretét, ami érinti az ottani orvosokat, művészeket, magyar nyelvű újságírók, lelkészeket. A pedagógusok bérkiegészítését évi 500 ezer forintra növelték – jelezte.
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról hangsúlyozta: összesen mintegy ezer óvodát építettek, vagy újítottak fel. A 2018/19-es tanévben 200 ezer magyar gyermek után utaltak oktatási és tankönyv-taneszköz támogatást. Méltatta a diaszpóra-területeken a Kőrösi Csoma Sándor program és a Petőfi Sándor program ösztöndíjasainak munkáját.
Kiemelte a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot is, az idén már a 100 ezret is meghaladja az utazó diákok száma. Ötven magyar középiskola kollégium és szórványkollégium működését biztosítják, és nyolc külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény, illetve magyar kar működését finanszírozzák.
Jelezte: a tervek között szerepel magyar emigrációs és diaszpóra központ kialakítása, amely tudásbázis, bemutató tér és a nemzetközi kapcsolatok építésének helye is lenne egyúttal, illetve a Mikes Kelemen program keretében hazaérkező értékek egy részét is itt helyeznék el. Eddig több mint 3700 ládányi hagyaték érkezett haza – fűzte hozzá.
Beszámolt a honosítás és visszahonosítás eredményeiről is, kiemelve, hogy meghaladja a 1,1 millió az új magyar állampolgárok száma. Újdonságként említette, hogy azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs uniós lakcímük, már részt vehettek az európai parlamenti választásokon.
Kérdésre válaszul közölte: a kormány döntése alapján a Trianon megemlékezések az első világháborús emlékbizottság keretében történnek, Kásler Miklós irányítása alatt az Emmiben. Rámutatott: nem spórolható meg a nemzeti gyász, lehetetlen, hogy ne gyászoljuk meg azt, amit meg kell gyászolni. Hozzátette: a magyarság nem veszítette le Erdélyt, addig nem lehet ezt mondani, amíg van 1,5 millió magyar, aki meg akarja őrizni magyarságát. Hangsúlyozta a történelmi igazság kimondását, nemcsak saját magunknak, hanem nemzetközi színtéren és az utódállamok nyelvén is. Kitért a nemzeti büszkeség megélésére is, Magyarország nem csak megmaradt, hanem erősödik is.
A gazdaságfejlesztési programot ért román nagyköveti kritikákról elmondta: tételes szóbeli megállapodás született a román féllel, a tárgyalásokat Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök vezette. Ezt a megállapodást érvényben lévőnek tekintik – szögezte le Semjén Zsolt, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az unióban a személyek és a tőke szabadon áramolhat.
A sportközvetítések kiterjesztésére vonatkozó felvetésre azt mondta, a helyzet lényegében reménytelen. A kiterjesztést ellenzi az unió 27 tagállama, maga az Európai Bizottság és a jogtulajdonosok is. Jelezte: felajánlották, hogy Magyarország megvásárolja a sugárzási jogot, nem kis összegért, de erre sem mutattak hajlandóságot. Úgy fogalmazott: elmentek nemcsak a falig, hanem a vakolatot is leverték, de ha átlépnek egy határt, akkor a jogtulajdonosok még azt is megtilthatják, hogy Magyarország itthon közvetítse a sporteseményeket. Annyit tudtak elérni, hogy a jogokat megvásárolták, a téli és nyári olimpiára, illetve a legfontosabb futball-mérkőzéseknél. Ezt a kábelszolgáltatókon keresztül tudják biztosítani, ha ez nem működik, náluk kell reklamálni.
A marosvásárhelyi katolikus líceum ügyében küzdenek – jelezte. Hozzátette: az RMDSZ minden segítséget megkap, és ő maga a Vatikánban is megtette a szükséges lépéseket. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetéről azt mondta: a döntést részint a MOGYE-nak, részint az RMDSZ-nek kell meghozni, amíg azt mondják, harcolnak, minden támogatást megadnak. Ha a helyzet reménytelenné válik, a Sapientia keretében egy orvosi, gyógyszerészi kar kialakítását helyezte kilátásba.
Pánczél Károly (Fidesz) által felvetett, az ukrán-magyar határon tapasztalható problémákról elmondta: a sokadik megbeszélést hívják össze, néhány hétig van jótékony hatása, de aztán visszarendeződik a bürokrácia érzéketlensége.
(Forrás: MTI)
A világon élő minden magyar megkaphatja az állampolgárságot
2019. december 05.
Ossza meg ismerőseivel!
Az idei utolsó Kereszténydemokrata Esten Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Kató Béla erdélyi református püspök a 15 évvel ezelőtti gyalázatos népszavazás apropóján a mai nemzetpolitika eredményeiről és kihívásairól beszélgettek.
(semjenzsolt.hu)
Nevelőszülőknél helyezzék el a veszélyeztetett gyermekeket
2019. december 05.
Ossza meg ismerőseivel!
A családot nem pótolja semmi, azt a biztonságot, szeretetet nyújtja a gyermekeknek, amelyet senki más nem képes – mondta az emberi erőforrások minisztere a Szent Anna a nevelőszülőkért elnevezésű díj csütörtöki átadásán, az Országházban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a nevelőszülők munkájának elismerésére alapított díjat most első alkalommal adták át. Szent Anna, Szűz Mária anyja többek között a leendő édesanyák, a nagyanyák, a gyermektelen asszonyok és a dajkák védőszentje.
Kásler Miklós köszöntőjében kiemelte az együttérzés, szolidaritás, a másokon segítés, a szenvedések megértése és oldása fontosságát. A család a keresztény társadalmak alapegysége, férfi és nő természetes szövetsége, amely “egy minőségileg más, magasabb szintű egységet alkot” – fogalmazott.
Az emberierőforrás-miniszter kiemelte, hogy a családok együttélésének értelme a gyermek, ami a keresztény társadalom megújulását és a nemzetek fennmaradását jelenti. Hozzátette: azért Szent Annáról nevezték el a díjat, mert Anna Joachimmal együtt szeretetben, békében, hitben élt, és várták hosszú éveken át a gyermekáldást. Ez a kitartás, szeretet, hit és remény tette őket alkalmassá, hogy a szeplőtelen szűz szülei legyenek – mondta.
Kásler Miklós kiemelte, a családot nem pótolja semmi, a családok azt a biztonságot, szeretetet nyújtják a gyermekeknek, amit senki más nem képes megtenni. A magyar családok ideális előképe a szent család, amelyben a természet szerinti édesanya, Mária és a nevelőapa, József megteremtette azt a légkört a Megváltónak, amelyben békében és boldogságban cseperedhetett, hogy betöltse sorsát és megváltson mindannyiunkat – fogalmazott a miniszter.
A miniszter megköszönte a nevelőszülők szép, nemes, emberi vállalását, és azt kérte, hogy a Krisztust körülvevő családi légkör legyen a minta.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – megköszönve a nevelőszülők “semmihez sem hasonlítható, heroikus” szolgálatát – szintén arról beszélt, hogy a természet rendje szerint az ember családban él, de sokaknak ez nem adatik meg.
Hozzátette: ha a vér szerinti családban a gyermeknek veszélyben van az ellátása, a testi, lelki, pszichés épsége, akkor “a kisebbik rossz” az, ha állami gondozásba veszik. A kormány 2010-ben azonban arra vállalkozott, hogy ezen belül a “nagyobb jót”, a nevelőszülői nevelést válasszák, mert így a gyermekek családot látnak és modelleket az anya- és apaszerepre.
Kijelentette: a kormány célja, hogy az állami gondozás helyett nevelőszülőknél helyezzék el a veszélyeztetett gyermekeket, ehhez pedig biztosítják és a jövőben is biztosítani fogják az anyagi és jogszabályi feltételeket.
Fülöp Attila a szociális ügyekért felelős államtitkár köszöntőjében azt emelte ki, a díj alapításakor a nevelőszülők munkájának elismerése mellett az a cél is vezette a tárcát, hogy a társadalom számára “láthatóvá tegye” a munkájukat. Jelenleg a gyermekvédelmi rendszerben lévő 23 ezer gyermek közül 15 ezren élnek nevelőszülőknél – ismertette. Tavaly kampányt indítottak a nevelőszülői munka népszerűsítésére és továbbra is minden támogatást szeretnének megadni a nevelőszülőknek – tette hozzá.
Kiemelte: az ő munkájuk hordozza a gyermekvédelem és a szociális terület legfontosabb üzenetét, hogy közösségi kötődés nélkül nem lehet szociális biztonságot adni.
Szent Anna a nevelőszülőkért díjat kapott Hornné Kun Éva Erika (Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ), Kerékgyártó Andrea (Borsod-Abaúj-Zemplén), Márkus László (Pest megye), Polyák Jánosné (Szabolcs-Szatmár-Bereg), Sánta Lászlóné (Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató), Vasas Erzsébet (Kelet-Magyarországi Református Nevelőszülői Hálózat).
(Forrás: MTI)
Egyenlő finanszírozás van
2019. december 02.
Ossza meg ismerőseivel!
Csaknem kétszeresére nőtt az egyházak oktatási és köznevelési szerepvállalása 2010 óta – jelentette ki a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti éves meghallgatásán.
Semjén Zsolt kiemelte: az egyházak által fenntartott köznevelési intézményekbe csaknem 220 ezer gyermek jár, ami az összes tanuló 14 százaléka, szemben a korábbi 6 százalékkal.
Az etikaoktatás, illetve a bevett egyházak által szervezett hit- és erkölcstan már az általános iskolák mind a nyolc évfolyamán működik, és minden második gyermek az utóbbit választja – tette hozzá a politikus.
Elmondta: a szociális szakellátások területén 2010-hez képest 15-ről 23 százalékra, a gyermekvédelmi ellátások terén 5-ről 34 százalékra, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások esetében pedig 11-ről 36 százalékra nőtt az egyházi részarány. Összességében Semjén Zsolt szerint szociális területen az egyházi arány 11 százalékról 33 százalékra, nagyjából háromszorosára emelkedett.
Az egyházaknak juttatott forrásokról szólva közölte: míg 2010-ben 23 milliárd forint állt rendelkezésre, 2011 és 2019 között összesen több mint 731 milliárd forint támogatás jutott az egyházaknak.
Külön kiemelte a miniszterelnök-helyettes a külhoni egyházi támogatásokat, amelyekre 2010-ben 163 millió forintot fordított az állam, 2011 és 2019 közt a költségvetésben összesen 23,5 milliárd forint volt ez az összeg.
Semjén Zsolt elismerésre méltónak nevezte azt a tényt, hogy az Eurostat szerint Magyarország költi a legtöbbet egyháztámogatásra.
A bizottság előtt a politikus kitért az egyházakra vonatkozó törvény 2018-as módosítására, szólt a katolikus, a református az ortodox és a zsidó egyházakkal az elmúlt években kötött megállapodásokról, valamint a fontosabb rendezvénysorozatokról is. Ezek közül kiemelte a reformáció 500. évfordulóját, valamint a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amelynek megrendezését a kormány is támogatja.
Több ellenzéki képviselő kérdésére Semjén Zsolt megerősítette: “abszolút egyenlő finanszírozás van” az egyházi és az állami intézmények közt – ezt a költségvetési és a zárszámadási törvényben szereplő számokból is látszik -, de szerinte az egyházakat ért évtizedes diszkrimináció miatt az is méltányos lenne, ha többet kapnának.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) a hódmezővásárhelyi református gimnázium állapotára utalva úgy fogalmazott: nem látni az egyházak támogatásának eredményét. A miniszterelnök-helyettes elmondta: a Kárpát-medencében több mint száz templom épült és háromezret tataroztak az elmúlt években.
Bajkai István (Fidesz) kérdésére Semjén Zsolt a külhoni magyaroknak indított nemzetpolitikai honlapot katalizátornak nevezte a világ magyarsága számára, amely tudástérként, hírportálként és személyes felületként is működik. Hozzátette: szeretnék az angol nyelvű verziót is elindítani.
Kovács Zoltán (Fidesz) és Gyüre Csaba (Jobbik) alelnökök szomszédos országokban élő magyarok helyzetéről szóló kérdéseire válaszul elmondta: az erdélyiek érdekében keresik a tárgyalási lehetőségeket az új román kormánnyal, mert Magyarország a minél szorosabb román-magyar együttműködésben érdekelt. Szlovákiában a minél szélesebb összefogásra biztatta a helyi magyar szervezeteket a közelgő parlamenti választáson, Kárpátaljával kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: amíg a magyarok szerzett jogait nem állítják vissza, a magyar fél az EU és a NATO felé blokkolja Ukrajna politikai szándékait. Hozzátette: kárenyhítésként a magyar állam támogatja a helyi magyar közösségeket.
Arató Gergely (DK) romániai magyar gazdaságösztönzésre vonatkozó kérdésére közölte: a Vajdaságban a szerb kormány támogatásával elindított gazdasági program mintájára támogatja a kabinet a helyi magyarokat Erdélyben is, ezek szerinte összhangban vannak a román, a magyar és az uniós szabályozással.
Az ellenzéki politikus arra vonatkozó kérdésére, hogy miért nyílik török iskola Budapesten, Semjén Zsolt helyes lépésnek nevezte az iskolanyitást, hogy a Magyarországon élő törökök számára legyen török iskola. Ezzel szemben akkor lehetne tartózkodóan viszonyulni, ha nemzetbiztonsági kockázat merülne fel, de ilyen nincs – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
(Forrás: MTI)
A keresztény szolidaritás több annál, amit bármely baloldali kollektivista elmélet hirdet
2019. november 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a keresztény politikus három értéket tart fontosnak: a perszonalitást, a szolidaritást és a szubszidiaritást.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese “A modern magyar katolikus politizálás arcképcsarnoka” című könyv szerdai budapesti bemutatóján kiemelte: ezt a három értéket – ha eltérő mértékben is – a keresztény politikusoknak képviselniük kell.
Semjén Zsolt a Barankovics István Alapítvány rendezvényén kifejtette: a kereszténydemokrata politikusok “a legliberálisabb liberálisokkal” ellentétben az emberi méltóságot nem valamely ENSZ-határozatból vezetik le, hanem abból, hogy az ember a teremtő Isten képmására lett alkotva.
A keresztény szolidaritásról azt mondta: az több annál, amit bármely baloldali kollektivista elmélet hirdet, amely annyira túlhangsúlyozza a közösség jelentőségét, hogy az egyes ember már csak jelentéktelen csavar a gépezetben.
A szubszidiaritást úgy értelmezte, hogy amit egy kisebb közösség megtehet, azt egy “magasabb közösség” nem veheti el tőle, így a gyermeknevelés feladatát az állam nem veheti el a családtól. Ha viszont egy gyermek árvává válik, az ország feladata lesz, hogy nevelését biztosítsa – említett egy példát.
Semjén Zsolt rámutatott: az egyház társadalmi tanítása nem azonos egyetlen párt politikai programjával, ugyanakkor a keresztény pártok politikai programja nem lehet független az egyház társadalmi tanításától.
Az egyházaknak el kell ismerniük a politika jogos autonómiáját, ami nem lehet független az erkölcstől, a politikának pedig tiszteletben kell tartania az egyház szabadságát. E két pillér között valósulhat meg a keresztény politika – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az egyház szilárdan áll, ennek tudatában közeledhetnek hozzá, vagy távolodhatnak tőle a politikai pártok.
A könyvben bemutatott katolikus politikusokról szólva azt mondta: valóban katolikusok és a valóban politikusok voltak, aki tudatosan vállalták a keresztény politika lehetőségeit és küldetését. Nem tévedtek el sem jobbra, sem balra, az egyház tanításának megfelelően keresték korukban a helyes és hiteles válaszokat a társadalmi kihívásokra.
A kötet a magyarországi kereszténydemokrácia több mint egy évszázados történetének néhány jelentősebb alakját mutatja be. Mészáros József, az alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: a bemutatott portrék nem teljes körűek, de szándékaik szerint folytatják az arcképcsarnok összeállítását.
(Forrás: MTI)
A Magyarország melletti következetes kiállásáért
2019. november 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország köztársasági elnöke – Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére – Magyarország melletti következetes kiállása, valamint hazánk érdekeit szolgáló közéleti tevékenysége elismeréseként – Gloria von Thurn und Taxis hercegnének, gróf Széchenyi István ükunokájának a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét adományozta.
Magyarország melletti következetes kiállása, valamint hazánk érdekeit szolgáló közéleti tevékenysége elismeréseként – Gloria von Thurn und Taxis hercegnének a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét adományozta. A kitüntetést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át a Karmelita Kolostor könyvtárában szerdán.
Gloria von Thurn und Taxis a németországi Stuttgartban született az egyik legjelentősebb magyar főnemesi család sarjaként. Édesanyja, Széchenyi Beatrix grófnő, a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István ükunokája.
A hercegné szimpatizál Magyarország politikájával, rokonszenvét befolyásos körökben is hangoztatja. Kapcsolataival, közéleti tevékenységével, hasznos tanácsaival jelentős diplomáciai szolgálatot tesz hazánknak. Anyanyelvünket jól beszéli és Magyarország iránti elkötelezettségétől indíttatva kérte magyar állampolgárságának megállapítását néhány évvel ezelőtt.
Magyarországon nem lesz templomból sem bevásárlóközpont, sem mecset
2019. november 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarországon nem lesz egyetlen templomból sem bevásárlóközpont, sem mecset – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az üldözött keresztényekről szóló, kedden kezdődött nemzetközi konferencián.
Semjén Zsolt kiemelte: igyekeznek mindent megtenni, amit a keresztény civilizáció érdekében meg tudnak tenni, és igyekeznek minden segítséget megadni a keleti keresztény testvéreknek, akik a legnehezebb üldöztetést szenvedik el.
Kitért arra, hogy a keleti keresztények kétszeres szenvedésnek vannak kitéve, egyrészt elszenvedik azt, amit mindenki más a Közel-Keleten, másrészt keresztény kisebbségként vannak jelen az iszlám többségben.
A szó szoros értelmében keleten borzalmas keresztényüldözés zajlik – mondta Semjén Zsolt, aki ugyanakkor feltette a kérdést: nem reális fenyegetettség, hogy száz év múlva Európában, nyugaton is eljön a keresztényüldözés ideje? Párizsban, Marseille-ben, vagy Brüsszelben?
Feltette azt a kérdést is: nem azzal kezdődik a keresztényüldözés, amikor nyugaton meghurcolnak egy tanítónőt, mert egy kis kereszt van a nyakában, vagy amikor az óvónőknek elő akarják írni, hogy egy kisfiút nem nevezhetnek kisfiúnak, a kislányt pedig kislánynak?
Értékelése szerint a keresztényüldözésnek vannak szofisztikáltabb és brutálisabb formái. Nekik ugyanakkor az a küldetésük, hogy minden keresztényüldözéssel szemben fellépjenek – fogalmazott Semjén Zsolt.
Ismertette: a magyar kormány kétféle módon próbálja ezt megtenni, az alkotmányban rögzítették, hogy minden állami szervnek kötelessége a keresztény civilizáció védelme. Beleírták továbbá az alaptörvénybe azt is, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, és, hogy a magzati élet emberi élet és a fogantatástól védelem illeti meg.
Kitért arra is, hogy az elmúlt 10 évben háromezer templomot újítottak fel, illetve építettek. Magyarországon egyetlen templomból sem lesz bevásárlóközpont, sem mecset – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt szerint nem a keleti keresztényeknek kell hálásnak lenniük, hanem nekünk, mert bemutatták az igazságot, az igazi tanúságtételt, a krisztusi értékeket. „Önök valóban jópásztorok, akik a nyáj mellett vannak, példát és erőt adnak nekünk” – fogalmazott, hozzátéve: a jövőben is számíthatnak Magyarország támogatására.
Gloria von Thurn und Taxis hercegnő magyar nyelven mondott köszönetet a kormánynak és Orbán Viktor kormányfőnek azért, amit az emberi jogokért tett és tesz. Kiemelte az emberi élet védelmét a fogantatástól a halálig, a házasság védelmét, és külön szólt a vallásszabadság védelmének fontosságáról.
Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció nyugalmazott prefektusa kiemelte: a keresztények szenvedése fémjelzi földi életüket, az ember a szenvedéssel együtt él, ismeri az ezen keresztül megjelenő fájdalmat. A kereszt, amelyet a világ Megváltója cipelt vállán, a válasz a kérdésekre – fogalmazott.
Viktor Hamm tiszteletes, a Billy Graham Evangelistic Association alelnöke arról beszélt, hogy a keresztényüldözés valóság, és már azelőtt elkezdődött, hogy megszületett volna maga a keresztény vallás. Az üldöztetést már Jézus megjósolta, követőit a történelem során üldözték, hasonlóan a mostani üldözöttekhez – mutatott rá.
Az üldözés azonban nemcsak félelmet szül, de elpusztítja a keresztény tudatot is több generációra visszamenően – sorolta a jelenséggel megjelenő veszélyeket. Szerinte a szabad világnak is fel kell készülnie az üldöztetésre, mert az „már úton van”.
(Forrás: MTI)
Magyarország és Románia stratégiai érdeke az észak-déli tengely erősítése
2019. november 25.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország és Románia stratégia érdeke az észak-déli tengely erősítése, a határ menti autópályák kiépítése, a vasúti összeköttetések biztosítása, valamint annak támogatása, hogy magyar-román közös vállalatok ki tudjanak jutni harmadik országok piacaira is – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hétfőn Békéscsabán.
Semjén Zsolt kifejtette, kulcsfontosságú a Békéscsaba-Arad-Temesvár, valamint a Debrecen-Nagyvárad közti autópályák megépítése, a határok között a vasúti összeköttetés biztosítása.
Hozzátette: az Európai Unióban autópályán már el lehet jutni Záhonytól Gibraltárig, legalább ilyen fontos lenne a Balti- és a Fekete-tengert összekötő észak-déli tengely is, ami Magyarország, Románia, Szlovákia és Lengyelország számára is előnyökkel járna.
Semjén Zsolt fontosnak nevezte, hogy a magyar-román tagozat húszéves működése révén több közös vállalat is létrejött, de az egymás piacain való megjelenés mellett erősíteni kell, hogy a vállalatok kijussanak harmadik országok piacaira is.
A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, a jó gazdasági és politikai kapcsolatok között szoros kölcsönhatás van, amely az országok és az ott élők közti barátságot, sorsközösséget is erősíti.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata 1999 nyarán alakult meg Békéscsabán azzal a céllal, hogy a határmenti gazdasági kapcsolatokat erősítse.
Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BMKIK) elnöke, a tagozat vezetője elmondta, mára valamennyi román régióval van kapcsolatuk, számos határon átnyúló projektet valósítanak meg egyebek mellett a foglalkoztatás terén. Példaként elmondta, Arad megyében egy expo kialakítását segítették, magyar oldalon egy magyar-román üzleti központ jött létre, és kapcsolatban vannak egy nagyváradi egyházi alapítvánnyal is.
Orosz Tivadar hangsúlyozta, a kétoldalú kapcsolatokat fellendítette a két ország uniós csatlakozása és a védővámok leépítése; mára Magyarország Németország után Romániába exportál a legtöbbet.
Zákonyi Botond Magyarország bukaresti nagykövete a rendezvényen elmondta, csaknem 14 ezer magyar részesedésű vállalat van bejegyezve a román piacon, amelyek jegyzett tőkéje eléri az 1,4 milliárd eurót.
A két ország közti áruszállítás volumene megközelíti a 8 milliárd eurót, a kereskedelmi kapcsolatokat a 2008-as válság is csak minimálisan tudta visszavetni. Szorgalmazzák a határkeresztező kisebb léptékű utak építését, határátkelők megnyitását, továbbá javaslatot tettek a Budapest-Kolozsvár közti nagysebességű vasútvonal közös megvalósításának vizsgálatára – húzta alá.
(Forrás: MTI)
A magyar zsidóság elszakíthatatlan része az országnak
2019. november 19.
Ossza meg ismerőseivel!
Átfogó megállapodást kötött a kormány az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH). A dokumentumot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija írta alá hétfőn Budapesten, a Karmelita kolostorban.
Semjén Zsolt kiemelte, a magyar állam két dolgot ismer el a szerződés megkötésével: a hagyományait őrző zsidóság történelmi tradícióit, illetve azt a jelenlegi és jövőbeni szolgálatot, amelyet az EMIH a magyarországi zsidó közösség reneszánszáért tesz.
Elmondta: Magyarországon mind a három zsidó irányzatot – a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz), a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséget (MAOIH) és az EMIH-et – a legmagasabb fokon elismerik, de a megbecsülés “következő, anyagi és szimbolikus értelemben is legmagasabb” foka, amikor a kormány az adott felekezettel külön szerződést is köt.
A Mazsihisszel még a első Orbán-kormány idején megállapodtak, és azt a szerződést aláírta a MAOIH akkori vezetője is, az EMIH-hel kötött megállapodással pedig a magyarországi zsidóság teljességét elismerik – tette hozzá.
Semjén Zsolt kiemelte: a megállapodás értelmében az EMIH által létrehozott és fenntartott intézményeket ugyanaz a finanszírozás illeti meg, mint a hasonló feladatot ellátó állami intézményeket.
A szerződésben a kormány az EMIH-re bízza a holokauszt következtében “elárvult” vidéki intézmények felújítását, megőrzését és azt, hogy ezeket élettel töltsék meg. Rögzíti továbbá, hogy a kormány támogatja a Milton Friedman Egyetemet. Az intézmény a zsidó tudományosság fellegvára lehet, emellett a nem zsidóknak is közvetíti a zsidó értékeket – ismertette a miniszterelnök-helyettes.
Hangsúlyozta: a magyar zsidóság “történelmileg és napjainkban is elszakíthatatlan része az országnak”. Trianon után a magyar nyelvű zsidóság jelentős része is a határon kívülre szorult, és az EMIH nagy segítséget nyújt ezeknek a zsidó közösségeknek a megerősítésében és a kapcsolattartásban velük.
Köves Slomó arról beszélt: az EMIH 2004-es megalakításának legfontosabb célja az volt, hogy a zsidóság értékeit megmutassa és “élettel megtöltve elérhetővé tegye” minden magyarországi zsidónak.
Kitért arra: Kovács András 2018-ban megjelent, a zsidóság körében végzett kutatása igazolja, hogy az EMIH 15 éve tartó munkája “meghozta gyümölcsét”.
Ez a kutatás egy húsz évvel ezelőtti felmérés megismétlése volt. A kutatásból kiderült, hogy míg húsz évvel ezelőtt a zsidó közösség aktív, zsinagógába járó tagjainak 70 százaléka a szülei szokásait követte és csak 30 százalékuk volt “visszatérő”, vagyis nem zsinagógába járó szülők zsinagógába járó gyermeke, addig ma ez az arány éppen fordított.
Emellett, míg húsz éve a zsidó identitást meghatározó legfontosabb tényezők között a holokauszt emléke szerepelt, ma ezt “megelőzi a zsidó hagyomány értékeinek megőrzése és a szubjektív zsidó életérzés” – mondta.
Köves Slomó hozzátette: a kutatásban résztvevők több mint 80 százaléka mondta, hogy az EMIH munkája elengedhetetlen a zsidó közösség újjáépítéséhez.
Az EMIH vezetője megköszönte a kormány támogatását, megjegyezve, hogy a munka tartalmi része az ő felelősségük, de sikeréhez elengedhetetlen a kormány nyitottsága.
David Lau, Izrael askenázi főrabbija kiemelte: a megállapodás egyszerre biztosítja a múlt értékeinek megőrzését és ad útmutatást a jövő építéséhez.
Meglátása szerint Magyarország az állampolgáraival is jót tesz, amikor szerződést köt a zsidó szervezettel, hiszen az emberek azt látják, hogy a régi értékek őrzésének van értelme és célja, egymás kölcsönös elismerése érték, és ezzel egy konfliktusoktól mentes, békés jövőt építését segítik.
David Lau hétfőn megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A találkozóról azt mondta: megtapasztalhatta, hogy a kormányfő különösen fontosnak tartja a múlt tiszteletét és a múltból építkezve kíván egy szebb jövőt építeni.
Az egyházi törvény szerint bevett (vagyis legmagasabb jogi besorolású) egyházzá az a bejegyzett egyház válhat, “amellyel az állam a közösségi célok érdekében történő együttműködésről átfogó megállapodást kötött”. Azon egyházak, amelyek – mint az EMIH is – a jelenleg hatályos törvény életbelépését megelőzően is bevett egyházak voltak, ilyen megállapodás nélkül is megtarthatják bevett egyházi státuszukat, ugyanakkor kérhetik a kormánytól a megállapodás megkötését.
A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség lehet vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház és bevett egyház. Utóbbi kategóriába 32 egyház tartozik.
(Forrás: MTI)
Fontos irány a Keleti és a Déli Nyitás politikája
2019. november 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hivatalában fogadta Sonexay Siphandonet, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesét november 18-án.
A felek áttekintették a magyar-laoszi gazdasági kapcsolatokat, fontosnak nevezték a Keleti és a Déli Nyitás politikáját. Döntöttek a kötött segélyhitel együttműködési program elmélyítéséről.
Ötvenről száz főre emelték a Stipendium Hungaricum felsőoktatási ösztöndíjprogramban résztvevők létszámát, amit a laoszi fél teljes mértékben ki is tölt. A korábbi mezőgazdasági és élelmiszerbiztonsági együttműködést kiterjesztették a vízgazdálkodásra és a népesség-nyilvántartásra.
