A magyar kormányfő és helyettese fogadta Kenya érsekét
2020. február 28.
Ossza meg ismerőseivel!
A keresztényüldözésről, az afrikai migrációs helyzetről és Magyarország humanitárius segítségnyújtásáról is szó volt Orbán Viktor miniszterelnök és Anthony Muheria, a kenyai Nyeri egyházmegye érsekének megbeszélésén.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a tárgyaláson részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára is.
A Nyeri Érsekség Kenya központi részén található, amely másfél megyét fed le 1,5 millió lakossal, közülük mintegy félmillió katolikus hívő.
A pénteki tárgyalás előzménye a Hungary Helps Program tényfeltáró missziójának tavaly márciusi kenyai útja volt Azbej Tristan, Hölvényi György európai parlamenti képviselő, valamint Böjte Csaba ferences rendi és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetesek részvételével. A négy napos látogatás során megismerkedtek a helyi egyházi vezetőkkel, és felmérték azon támogatási igényeiket, amelyek összhangban vannak a Hungary Helps Program céljaival – emlékeztetett a sajtófőnök.
Orbán Viktor a tárgyaláson megismételte: Magyarország a migráció helyett a helyben maradást, a szülőföldön való boldogulást támogatja, és ehhez anyagilag is hajlandó hozzájárulni. A kormány álláspontja szerint a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, és nem a bajt Európába hozni. Magyarország Kenyában az iszlám radikalizáció valamint a szegénység és az ebből fakadó elvándorlás által fenyegetett ifjúság megsegítésével foglalkozó egyházi missziók támogatásából kívánja kivenni a részét – hangzott el a megbeszélésen.
(Forrás: MTI; kormany.hu)
Gyulafehérváron püspökké szentelték Kovács Gergelyt
2020. február 22.
Ossza meg ismerőseivel!
Gyulafehérváron szombaton püspökké szentelték, és az erdélyi római katolikus főegyházmegye élére állították Kovács Gergelyt, a főegyházmegye új érsekét, akit ez alkalomból köszöntött Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök levelét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes olvasta fel. A szentelésen mintegy félszáz püspök vett részt a Szent Mihály székesegyházban, a templom előtti teret pedig a hívek ezrei töltötték meg.
A ceremóniát vezető Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke magyar fordításban felolvasott beszédében azt hangsúlyozta, hogy Kovács Gergely több mint két évtizedes római szolgálata alatt megtapasztaltra az egyház egyetemességét, megtapasztalta az új, digitális kultúrába való beilleszkedés szükségességét, és szülőföldjére hazatérve, magával hozza a globális látásmódot és a nyitott lelkületet.
Hozzátette: mint vegyes házasságból származó gyerek magával hozza az ökumenizmustól átitatott személyes élettörténetét is.
Kovács Gergelyt Gianfranco Ravasi bíboros, a leköszönő Jakubinyi György érsek és Miguel Maury Beundía érsek bukaresti nuncius szentelte fel. A jelen levő 42 katolikus püspök kézrátétele, a krizmával való felkenés által nyerte el a püspöki tisztséget. A ceremónia végén felcsattant a taps a székesegyházban és a téren.
Kovács Gergely köszönőbeszédében Kányádi Sándor verséből idézte: “Aki megért s megértet, egy népet megéltet”. Kijelentette: Márton Áron pásztorbotját vette át, és a szentéletű püspök öröksége tiszteletre kötelezi. Áron püspök beköszöntő beszédéből idézte “meg kell tanulnunk, hogy egymásért munkát vállaljunk és tudjunk együtt dolgozni az élet minden területén”.
Elmondta: olyan nagy kiterjedésű főegyházmegyében kezdi meg szolgálatát, melynek a sokszínűség, a sokféleség a jellemzője. “Együtt kell járnunk: megőrizve a saját kultúrát és identitást, de tiszteletben tartva a másságot, a mást, a másikat. Egymást tisztelve, megbecsülve és segítve, csak közösen és együtt tudunk Istennek tetszően dolgozni. Járjunk együtt!” – fogalmazott az érsek.
A szentmise után egyházi és világi személyiségek köszöntötték az új érseket. Orbán Viktor miniszterelnök köszöntését Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes olvasta fel. A kormányfő szerint nem vesztett az érvényességéből Márton Áronnak az az ismert útmutatása, hogy “akik őrhelyre állanak, éber figyelemre, és megsokszorozott munkára vannak kötelezve”.
Mérföldkőnek tekintette, hogy a nemzeti összetartozás évében új érsek lép a főegyházmegye élére.
Kijelentette: Kovács Gergelyt a legtöbben Márton Áron püspök boldoggá avatási eljárásának a posztulátoraként ismerik. Ugyanakkor olyan feladatokat is végzett Rómában, amelyek révén egyedülálló betekintést nyert a közép-európai népek kultúrájába és életébe.
“Hálásak vagyunk a gondviselésnek, hogy széles körű tudásával és tapasztalataival mostantól már Erdély hitvalló püspökének egykori őrhelyén, és az általa kijelölt utat szem előtt tartva szolgálhatja az erdélyi katolikusok sokszínű közösségét” – fogalmazott levelében Orbán Viktor.
Erdő Péter bíboros-prímás köszöntésében arról beszélt, hogy a papnak, és főként a püspöknek az a feladata, hogy átérezze a rá bízott nép örömeit, gondjait, helyzetének nehézségeit és szépségeit, és ugyanakkor képviselje Jézus Krisztust. Mert ő a kereszténység igazodási pontja.
Felidézte: a huszadik században Márton Áron püspök hősies helytállásának és nagylelkű szeretetének példája bevilágította nem csak egyházmegyéje, hanem egész katolikus közösség életét.
“Szívből kívánom, hogy érseki szolgálatodat vezesse Márton Áron püspök példája, és segítse a Boldogságos Szűz Máriának, Magyarok Nagyasszonyának, Szent Mihály főangyalnak és egész Közép-Kelet Európa minden szentjének közbenjáró támogatása” – fogalmazott a bíboros.
Klaus Iohannis román elnök üzenetét Sergiu Nistor elnöki tanácsadó olvasta fel. Ebben az államfő Ferenc pápa tavalyi romániai látogatásán megfogalmazott üzenetét idézte, hogy tartsuk meg önazonosságunkat, de tegyünk meg mindent a jó együttélés érdekében. Iohannis meggyőződését fejezte ki, hogy Kovács Gergely érsek ebben a szellemben végzi majd főpásztori munkáját, és biztosította a román állam támogatásáról.
Irineu Pop gyulafehérvári ortodox érsek a keresztény egyházak egységére emlékeztetett. Kijelentette: ugyanannak a családnak, Ádámnak és Évának a leszármazottai, és ugyanannak a Krisztusnak a követői vagyunk. Krisztus pedig azt akarja, hogy kövessük őt, és egyek legyünk.
Victor Opaschi román vallásügyi államtitkár beszédében megköszönte a leköszönő Jakubinyi György érsek hozzájárulását ahhoz, hogy Románia a felekezetközi béke és együttműködés példaországa lehetett az elmúlt időszakban. Az államtitkár az új érseket is a román kormány támogatásáról biztosította.
A szentelésen Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, továbbá Potápi Árpád János és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai, illetve egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is részt vett.
Az új érsek az első sajtótájékoztatóján elmondta: azt tartja a legnagyobb kihívásnak, hogy sikerüljön meghallgatni másokat, sikerüljön párbeszédet folytatni mindenkivel. Óriási felelősségnek és nagy kihívásnak nevezte azt, hogy Márton Áron püspök nyomdokain indul el.
Az MTI kérdésére, hogy számít-e a román állam képviselőinek a – beiktatásán is kinyilvánított – támogatására az egyházi restitúció folyamatában, Kovács Gergely kijelentette: részéről megelőlegezett a bizalom, nem kezdi az érseki szolgálatát fenntartásokkal.
(Forrás: MTI)
Megnyílt a 27. FeHoVa kiállítás Budapesten
2020. február 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Ünnepélyesen megnyitotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kárpát-medence vadászainak, horgászainak és természetkedvelőinek nagyszabású találkozóját, a 27. FeHoVát csütörtökön, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.
A politikus köszöntő beszédében kiemelte az észszerű és életszerű fegyvertörvény megalkotása érdekében tett intézkedéseket, a vadászati törvényt, valamint a jövőre Magyarországon megrendezésre kerülő vadászati világkiállítást.
A magyar fegyvertörvényről azt mondta, hogy az Európai Unió (EU) megtámadta azt, mert bizonyos kérdésekben egységes szabályozást akar.
Ideológiájuk szerint szigorítani kell a fegyvertörvényt a terrorizmus veszélye miatt, egyebek között kötelezővé akarják tenni a fegyverek műszaki vizsgáztatását időről időre és a fegyvertartási engedélynek lejárati időt szabnának – mondta.
Hozzátette: végezetül olyan szabályozási tervezetet sikerült összeállítani, amely nem érinti sem a vadászokat, sem a sportlövőket, sem a fegyvergyűjtőket, mégis eleget tesz az EU kívánalmainak.
A fegyvertartási engedély jogosultságának procedúráját nem az állampolgároknak kell végigcsinálni, hanem az állam a saját szervezetein és adatbázisán keresztül ellenőrzi a személyek fegyvertartásra való alkalmasságát – közölte.
A vadászati világkiállításról szólva Semjén Zsolt kijelentette, hogy az előző kormányüléseken megtárgyalták annak költségvetését, így a kormány biztosítja majd azt a forrást, amely a kiállítás grandiózus lebonyolításához szükséges. A rendezvény turisztikailag és nemzetgazdaságilag is értelmes befektetés – fűzte hozzá.
Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy a magyar vadász- és horgásztradíciók mélyen gyökereznek a magyar kultúrában, ezek a hagyományok a természet iránti alázatból, valamint az ősök iránti tiszteletből születnek.
A szaktárca szeretné, hogy a természet iránti tiszteletet és szeretetet mindenki elsajátítaná, ezért kiemelt figyelmet fordít a környezeti nevelésre, a megfelelő tájékoztatásra – tette hozzá.
Országos és nemzetközi szinten is a szemléletformálás fontos eseménye lesz a jövőre Budapesten és négy vidéki helyszínen megvalósuló “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás – mondta a miniszter, aki szerint nagyon fontos, hogy ráirányítsák az emberek figyelmét a magyarországi természetes élőhelyek, köztük elsősorban az erdők nélkülözhetetlen szerepére.
Kovács Zoltán, a Vadászati és Természeti Világkiállításért felelős kormánybiztos szerint a 2021. szeptember 25. és október 14. között tartandó rendezvény feladata, hogy Magyarország, illetve a résztvevő országok bemutassák vadászati kultúrájukat.
Olyan programsorozatot készítenek, amelyben a vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó szervezetek mindegyike meg tudja mutatni magát – közölte.
Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az idei FeHoVa a korábbiakhoz hasonló színvonallal várja az érdeklődőket. A már bevált, népszerű programelemeket megtartották: ismét lesznek különleges trófeabemutatók, óriásakvárium és horgászsuli a gyerekeknek, kutyakiállítás, és másodszor rendezik meg a preparátor versenyt. Újdonságként említette a Fekete István emlékkiállítást, amellyel a vadászíró halálának 50. évfordulójára emlékeznek.
Közel 300 kiállító várja az érdeklődőket a négynapos FeHoVa kiállításon, amelynek tavaly 55 ezer látogatója volt, a szervezők idén is hasonló érdeklődésre számítanak.
(Forrás: MTI)
A Kereszténydemokrata Néppárt gratulál Sáringer-Kenyeres Marcellnek
2020. február 10.
Ossza meg ismerőseivel!
Gratulálunk a kereszténydemokrata Sáringer-Kenyeres Marcellnek, aki a Fidesz-KDNP jelöltjeként egyéni képviselői mandátumot szerzett a szavazategyenlőség miatt megismételt keszthelyi 6. körzetben!
(semjenzsolt.hu)
20+C+M+B+20
2020. február 07.
Ossza meg ismerőseivel!
Régi egyházi szokás szerint szerdán házszentelés volt a Miniszterelnökség Karmelita épületében, amelyet Őeminenciája Erdő Péter bíboros szolgáltatott ki. A résztvevők átélhették, hogy Isten szerető figyelme életünk minden szegletére kiterjed, és számíthatunk Rá a hétköznapokban, a munkában is.
Ad maiorem Dei gloriam!
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsoltot újraválasztották a KDNP elnökének
2020. január 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Szombaton ülésezett a KDNP tisztújító Országos Választmánya, ahol a pártelnöki, alelnöki és a főbb pártbeli tisztségek betöltéséről voksoltak. Az ország minden részéből érkezett küldöttek elsöprő többséggel választották meg további 5 évre a párt elnökének – a tisztséget 2003 óta betöltő – Semjén Zsoltot.
A Kereszténydemokrata Néppárt alelnökének választották Rétvári Bencét, Schanda Tamást, Hölvényi Györgyöt, Soltész Miklóst, Azbej Tristant, Bagdy Gábort és Juhász Hajnalkát. Az Alapszabály értelmében a párt alelnökei még Harrach Péter, mint frakcióvezető és Seszták Oszkár, mint az Önkormányzati Tanács elnöke.
Az Országos Választmány elnöki tisztségét ezentúl is Dr. Latorcai János látja el, a pártügyészi feladatokra ismét Dr. Vejkey Imre kapott megbízást.
(semjenzsolt.hu)
KDNP 75 – Dokumentumfilm – Documentary in 7 languages about the 75-year-old hungarian Christian Democratic People’s Party
2019. december 25.
Ossza meg ismerőseivel!
Filmünk eredeti dokumentumok alapján – a magyar mellett további 7 nyelven – mutatja be a Kereszténydemokrata Néppárt történetét.
A teljes film minden érdeklődő számárára elérhető a KDNP YouTube-csatornáján, illetve itt is megnézhető:
Based on original documents, our film presents the 75-year history of the Christian Democratic People’s Party:
Unser Film präsentiert die 75-jährige Geschichte der Christlich-Demokratischen Volkspartei gemäss Originaldokumente:
Il nostro film racconta, attraverso documenti originali, la storia di 75 anni del Partito Popolare Cristiano Democratico:
Nasz film przedstawia 75-letnią historię Chrześcijańsko-Demokratycznej Partii Ludowej na podstawie oryginalnych dokumentów:
Наш фильм основанный на оригинальных документах, представляем 75-летнюю историю Христианско-демократической народной партии:
Hogyan változott az elmúlt három évtizedben a politika stílusa? Milyen jövőnek néz elébe a kereszténydemokrácia? És mi a Fidesz és a KDNP szövetségének lényege? A Hír TV A Nyolcas című műsorában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a KDNP elnökével beszélget a műsorvezető, G. Fodor Gábor.
„A Fidesz–KDNP-együttműködésnek van egy szép megfejtése, amit a miniszterelnök úr rendre el szokott mondani, ez az igazság és többség problémája. Ugye a politika úgy néz ki, hogy miként lehet az igazságot a többséggel egyetértésre hozni, tehát egy demokráciában muszáj többséget szerezni, de ha ez üres, ha nincs mögötte eszmei politika, akkor mit ér? Ezt a konstrukciót hivatott ellátni a Fidesz–KDNP, ha jól értem” – vezette fel a témát G. Fodor Gábor műsorvezető.
Pontosan így van – felelte Semjén Zsolt –, majd azzal folytatta, hogy minden keresztény pártnak van egy politikai dilemmája. Eszerint két lehetőség van. Hűségesek maradnak a történelmi egyházak tanításához, ideértve a leginkább jogfosztott és legkiszolgáltatottabb kisebbség, a magzati korban lévő embertársaink képviseletét is vagy a házasság férfi és nő közti szentségének védelmét, tehát olyan állásfoglalásokat is, amelyek nem feltétlenül találkoznak a többség álláspontjával, és ebben az esetben nem tudnak választást nyerni és a végén egy hitbuzgalmi egyesületté válnak. A másik lehetőség, hogy bizonyos témákat zárójelbe tesznek, azonban az oda vezet, hogy megkérdőjelezhetővé válik az adott párt keresztény mivolta. Az, hogy ne veszítsük el az értékeinket és mégis kormányon legyünk, azaz az igazság és a többség dilemmája a Fidesz–KDNP-szövetséggel feloldható. A KDNP egy világnézeti párt, a Fidesz pedig egy keresztény ihletettségű, nagy gyűjtőpárt és a kettőnek a szövetsége képes az igazság és a többség problémáját megoldani: a Fidesz alkalmas arra, hogy a társadalom többségének támogatását elnyerje, a KDNP pedig iránytűként, a keresztény értékek horgonyaként szolgál.
A baloldalnak Európában szinte sehol sem sikerült kitartania értékei mellett, és ennek a következménye az, hogy miután elvesztették a klasszikus szociáldemokráciának a forrásvidékét, a szélsőliberális irányzatokhoz sodródtak. Ezért vesztették el a saját alapértékeiket. A klasszikus baloldal Európa-szerte kiüresedett, és ennek következtében a társadalmi támogatottságát is elvesztette – mondta Semjén Zsolt.
Magyarország elkötelezett a közép-európai kapcsolatok fejlesztése iránt
2019. december 19.
Ossza meg ismerőseivel!
Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes képviselte hazánkat az idén 30 éves Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) jubileumi csúcstalálkozóján Rómában.
A Közép-Európai Kezdeményezés idén ünnepeli 30. évfordulóját. Ez a regionális együttműködés első formájában Budapesten jött létre 1989. november 11-én, amikor Magyarország, Olaszország, Ausztria és Jugoszlávia aláírta a Quadragonale szerződést. Az elmúlt három évtized során, a megújulási képességnek köszönhetően a kezdeményezés folytathatta az európai integráció és fenntartható fejlődés térségbeli ösztönzésével kapcsolatos tevékenységét.
Alapító tagként Magyarország a Közép-Európai Kezdeményezés, avagy a KEK elkötelezett és aktív tagja, ő delegálta a szervezet jelenlegi alternatív főtitkárát, és jelentősen megnövelte hozzájárulását a KEK Együttműködési Alapjához.
Semjén Zsolt a csúcstalálkozón ismertette a közép-európai integráció kérdésében a magyar álláspontot.
A régió fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy fejlesszük a tagországok közötti összeköttetéseket. A történelmileg és funkcionálisan is koherens régiók összekapcsolása nem csak a gazdasági integrációt, de a kereskedelemi együttműködést, üzleti fejlődést és foglalkoztatottságot is előmozdítja – jelentette ki a miniszetrelnök-helyettes.
Magyarország elkötelezett a közép-európai térségen beüli közlekedési kapcsolatok és egyéb infrastruktúrák fejlesztése iránt, az észak-déli folyosók megerősítése céljából – tette hozzá Semjén Zsolt.
Energiaügyi területen Magyarország legfontosabb prioritása, hogy hosszútávon megbízható forrásokból és megfizethető áron biztosítsa a fogyasztók energiaellátását. Nyitottak vagyunk minden olyan működőképes megoldásra, amely versenyképes áron és időben, hitelesen képes diverzifikálni gázellátásunk forrásait és / vagy tranzitútvonalait – ismertette a magyar álláspontot a miniszterelnök-helyettes.
A KEK releváns középtávú prioritásaival összhangban Magyarország fontos szerepet játszik a gázpiaci integráció előmozdításában Közép-Európán belül, az ehhez szükséges gázvezeték-interkonnektorokat is felépítettük. Ezek a fejlesztések hozzájárulnak a források és az útvonalak diverzifikációjához, valamint az egységes közép- és délkelet-európai energiapiac megvalósításához – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
„Meggyőződésünk, hogy a KEK képes előmozdítani az EU bővítését. Magyarország továbbra is ezt a kérdést tekinti az EU egyik legfontosabb, stratégiai célkitűzésének. E tekintetben úgy gondolom, hogy Várhelyi Olivér – az európai szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős új biztos – az Európai Unió jövője szempontjából az egyik legfontosabb portfoliót kapta.” – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök-helyettes.
Az új Bizottsággal kapcsolatos elvárásaink nagyok – jelentette ki Semjén Zsolt. Az előző téves stratégiai irányt határozott meg – folytatta, hangsúlyozva, hogy a Szerbiával és Montenegróval folytatott csatlakozási tárgyalások felgyorsítását hazánk szükségesnek látja. A Bizottság 2018. februári, nyugat-balkáni stratégiájával összhangban új eszközöket kell kidolgoznunk, és biztosítanunk kell a szükséges forrásokat a Nyugat-Balkán valós integrációs folyamatának megerősítése érdekében – tette hozzá.
Magyarország nem utasítja el a bővítési folyamat felülvizsgálatának gondolatát. Ez azonban nem lassíthatja magát a folyamatot és nem akadályozhatja az országok fejlődését – szögezte le a magyar politikus.
Az illegális migrációval kapcsolatban Semjén Zsolt hangsúlyozta: az ilyen jellegű mozgások megelőzése és megakadályozása az elsődleges célunk, nem pedig azok „kezelése” vagy csökkentése. Teljes mértékben támogatjuk a harmadik országokkal való együttműködés fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket, amelyek illeszkednek abba az elképzelésbe, hogy a migrációs válságot nem az európai határokon, hanem a gyökereknél kell megoldani – folytatta.
Emiatt hazánk ellenzi a migrációs áramlatokat ösztönző megoldásokat, ideértve az automatikus és rendszerszintű relokációs mechanizmusokat – szögezte le a miniszterelnök-helyettes. „A segítséget oda kell vinni, ahol szükség van rá, ahelyett, hogy ide hoznánk a problémákat. A schengeni vívmányok megőrzésének alapfeltételének tekintjük mind a megbízható határellenőrzést, mind a visszatérés hatékonyságának javítását” – erősítette meg a magyar kormány álláspontját a kereszténydemokrata politikus.
Ehhez még hozzáfűzte: szomszédos országként Magyarország 2009-es megalakítása óta támogatta a Keleti Partnerséget. A magyar kormány javasolja a legelkötelezettebb partnerországok támogatását annak érdekében, hogy integrációs perspektívájuk világosabb legyen.
Ez a támogatás azonban addig érvényes, amíg a kedvezményezett országok tartják magukat a nemzetközi vállalásaikhoz, továbbá eleget tesznek az európai integrációs törekvéseik érdekében vállalt kötelezettségeiknek – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
Magyarország továbbra is határozottan támogatja a hatékony regionális együttműködést a tágabb közép-európai régióban. Ebből következően aktív és nyitott tagjai leszünk a KEK-nek – zárta felszólalását Semjén Zsolt, aki tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök háláját Conte olasz miniszterelnöknek a csúcstalálkozó megszervezéséért, és kifejezte jókívánságait a soron következő montenegrói elnökségnek.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök kapta idén a Duna Televízió alapította, nyolcadik alkalommal odaítélt Duna-díjat. Az elismerést Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, valamint Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön Budapesten.
Az ünnepségen Semjén Zsolt közölte, hogy a kitüntetést az alapítók szándéka szerint azok kaphatják, akik sokat tettek a nemzet megmaradásáért, a magyarság összetartozásáért. Kiss-Rigó Lászlóra ez különösen igaz – hangoztatta.
Azt mondta, hogy a püspökre két szent volt nagy hatással: Teréz anya és Karol Wojtyla, az egykori II. János Pál pápa.
Gyermekként Kalkuttában is járt katolikus iskolába, ahol rendszeresen segített Teréz anyának, akitől megtanulta, hogy a segítségnyújtást a saját környezetben kell elkezdeni – közölte.
Kiss-Rigó László és Karol Wojtyla egyaránt úgy gondolja, hogy a sportnak az embert kell szolgálnia, a futball terápia lehet – fűzte hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Szavai szerint a püspök “élete imádság és tett”. Teológusként tudja, hogy “a gondviselés nemcsak égi hazát készített számunkra, hanem földi hazát is ajándékoz nekünk”.
Kiss-Rigó László alapította a rendszerváltás után az első katolikus iskolát Esztergomban – közölte Semjén Zsolt. Hozzáfűzte, hogy a püspök az egyházmegyéjében tíz év alatt nyolc templomot építtetett, továbbá iskolákat, óvodákat hozott létre. Egyházmegyéje 84 helyen lát el köznevelési feladatot.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy Kiss-Rigó László egyházmegyéje a legősibb magyar püspökségek közé tartozik: Szent István király alapította az 1030-as években. Hosszú évszázadok viszontagságait túlélte, sorsa a trianoni békediktátum következtében pecsételődött meg. Az újonnan meghúzott határok három részre szakították az egyházmegyét, amelynek nagy része Romániához került, kisebbik hányadát Jugoszláviához csatolták, és csupán a töredéke maradt az anyaországban.
Dobos Menyhért közölte, hogy a díjazott Kun Éva alkotását veheti át. A szobor Szűz Máriát ábrázolja, kezében a több darabból álló Szent Koronával, amely az elszakított országrészeket szimbolizálja.
A 20. században az antant feldarabolta a szent istváni Magyarországot. Azóta már csaknem száz év telt el, “mégis megmaradtunk”, aminek záloga a keresztény hit és kultúra, az anyanyelv, a tradíciók megőrzése – hangoztatta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.
Az elmúlt évszázadok során sokan küzdöttek azért, hogy a nemzet sorsa jobbra forduljon, és az egyház élen járt ebben – jelentette ki. Dobos Menyhért fontosnak nevezte, hogy nőjön a közéletben az egyházi méltóságok szerepe.
Kiss-Rigó László azt mondta, hogy jótékony célra ajánlja fel a díjjal járó összeget.
Az egyik felét a közmédia Jónak lenni jó! adventi kampányának támogatására, a másikat pedig a gyimesfelsőloki plébánia közösségi házának befejezésére adja.
“A kis Tisza partjáról is nagyon nagy hálával köszönöm meg a nagy Duna-díjat” – fogalmazott Kiss-Rigó László.
Az elismerést az 1992-ben indult Duna Televízió szellemében hozták létre, abból a célból, hogy kifejezzék elismerésüket mindazok munkásságáért, akik sokat tesznek a nemzeti összetartozásért.
A kitüntetést először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő. 2015-ben a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, 2016-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 2017-ben Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, tavaly pedig a Rákóczi Szövetség volt a díjazott.
