Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Magyarország ellen zajló példátlan támadásról és dezinformációs kampányról, valamint az ezek alaptalanságát kimondó európai bizottsági állásfoglalásokról írt levelet Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó valamennyi párt elnökének. A Fidesz elnökének levelét – hasonlóan 53 néppárti pártelnökhöz – Semjén Zsolt, a KDNP elnöke is megkapta.

Orbán Viktor értékelése szerint az elmúlt hetekben egy Magyarország ellen zajló “példátlan támadás és dezinformációs kampány tanúi lehettünk. Akkor, amikor világszerte a koronavírus-járvány elleni eredményes fellépésért küzdünk, amikor emberéletek forognak kockán, egy valós alap nélküli, koordinált támadást indítottak ellenünk. Engem és országomat már korábban is támadtak igazságtalanul, részrehajló ideológiai propaganda alapján, de a mostani volt a legaljasabb és legcinikusabb, amit tapasztaltam. Szándékosan figyelmen kívül hagyták, hogy egy olyan kormányt vettek célkeresztbe, amely épp emberéletek mentésén fáradozik” – szögezte le a Fidesz elnöke.

Levelében megállapította: az összehangolt politikai támadás résztvevői hamis információt és hazugságokat terjesztettek. “Azt híresztelték, hogy az Országgyűlés bezárt, holott rendszeresen ülésezik, és heves vitáknak biztosít helyszínt. Azt is állították, hogy korlátlan hatalmat szereztem magamnak. Pedig éppen ellenkezőleg: az Országgyűlés hatásköre a kormány kárára bővült. Az Országgyűlés hatásköre lett, hogy véget vessen a veszélyhelyzetnek, sőt bármely rendkívüli intézkedést visszavonhat” – írta, hozzátéve: “az álhírek terjesztésébe sajnálatos módon nemcsak formális politikai ellenfeleink, hanem egyes EPP-s politikusok is aktívan bekapcsolódtak”.

Orbán Viktor emlékeztetett: az Európai Néppárt elnöke, Donald Tusk “odáig merészkedett, hogy párhuzamot állított a magyarországi intézkedések és Carl Schmitt, a náci német rezsim támogatója és ideológusa között”.

A miniszterelnök az EPP-tagszervezetek elnökeinek írt levelében felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság időközben megvizsgálta a magyarországi intézkedéseket, és félreérthetetlen módon kimondta, hogy ezek a támadások alaptalanok. “Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, aki nem vádolható azzal, hogy Magyarország iránt elfogult lenne, ráadásul másik pártcsaládot képvisel, már több alkalommal kijelentette, hogy a magyar törvény, amely szabályozza a kormány különleges hatásköreit a veszélyhelyzet alatt, nem ütközik európai uniós jogszabályokba” – írta Orbán Viktor.

A Fidesz elnöke felidézte: az Európai Parlament április 17-én határozatban ítélte el Magyarországot. “Azzal, hogy egyes hazugságokat a határozat szövegébe foglaltak, az európai parlamenti képviselők nevetség tárgyává tették magukat és intézményüket is. Az Európai Parlament archívumai örökké őrizni fogják ezeket” – jegyezte meg Orbán Viktor, leszögezve: a bizottság nyilatkozata helyre tette a politikai hisztériát.

Hozzátette: “az okozott kárt azonban nem lehet helyrehozni. Köszönöm valódi szövetségeseinknek, hogy a rájuk nehezedő nyomás ellenére hűségesek maradtak az igazsághoz, és kiálltak mellettünk. Azoktól pedig, akik tájékozatlanságból vagy rosszindulatból az álhírterjesztőkhöz csatlakoztak, elvárom, hogy bocsánatot kérjenek a magyar emberektől, és levonják a megfelelő következtetéseket” – írta levelében a magyar miniszterelnök.

A Fidesz elnöke végezetül kifejtette: “nem engedhetjük, hogy politikai ellenfeleink kisajátítsák a jogállamiság elvét, és ezt a közös értéket pártpolitikai eszközzé silányítsák. Hamarosan döntenünk kellene: engedjük, hogy megosszanak, és tovább gyengítsenek bennünket, vagy összefogunk, és továbbra is az európai politika vezető, konzervatív ereje maradunk. Az előttünk álló, kihívásokkal teli időszakhoz sok erőt és bölcsességet kívánok!”

(Forrás: miniszterelnok.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt az Isztambuli Egyezmény gender ideológiájáról Facebook posztjában közli: amiben egyetértünk a balliberálisokkal, az az, hogy mindketten meg akarjuk akadályozni a „családon belüli erőszakot”. A különbség az, hogy mi az erőszakot akarjuk megszüntetni ők pedig – ennek ürügyén – a családot. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) politikai nyilatkozatot terjesztett hétfőn az Országgyűlés elé az isztambuli egyezmény ratifikációjának és kötelező hatályának elutasításáról. A kisebbik kormánypárt szerint az egyezmény egyes pontjai ellentétesek a kormány migrációs politikájával.

Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője javaslatukat indokolva az MTI-nek kiemelte: az egyezményben lévő ideológiai megközelítés a magyar jogrenddel és saját meggyőződésükkel is ellentétes.

Rámutatott: a dokumentum elő akarja írni a társadalmi nemek definícióját, és ezzel együtt “a romboló genderszemlélet” bevezetését, valamint a rá akarja erőltetni az országokra menedékjog nemi alapon történő biztosítását.

Mivel a magyar emberek már számos alkalommal kifejezték ezzel kapcsolatos véleményüket, ezért nem tudnak támogatni olyan egyezményt, amely felgyorsítja vagy könnyebbé teszi a bevándorlást Európába – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

Kitért arra is: a parlament és a kormány által eddig meghozott döntések és jogszabályok széles körű védelmet biztosítanak az érintetteknek, ideértve a szigorú fellépést a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak ellen.

“Jogunk van megvédeni országunkat, kultúránkat, törvényeinket, hagyományainkat és nemzeti értékeinket, amelyeket sem a többségi meggyőződéstől eltérő genderszemlélet, sem a korlátozás nélküli vagy a társadalmi nemek alapján előnyöket biztosító bevándorlás nem veszélyeztethet” – fogalmazott Nacsa Lőrinc.

Jelezte: az egyezmény azon pontjai, melyekre maguk is értékként tekintenek – különösen a gyermekek védelme és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés -, jelenleg is része a magyar jogrendszernek. Így kimondható, hogy az egyezmény ideológiai követelések nélküli részei már biztosítottak Magyarországon – mondta. Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Magyarország kormánya kiemelten fontos feladatának tartja a nőkkel szemben erőszak minden formája elleni hatékony fellépést, elutasítja a nők elleni és a kapcsolati erőszak valamennyi formáját.

Álláspontjuk szerint a ratifikáció melletti kampányolás félrevezetés. Hozzátette: az isztambuli egyezmény életbe lépése előtt egy évvel a Fidesz-KDNP volt az, amely 2013-ban az új büntető törvénykönyvben önálló büntetőjogi tényállássá tette a kapcsolati erőszakot. Ezért, akit valóban a nők védelmében való fellépés vezérel, az nem akarja félrevezeti a magyar társadalmat, nem akarja félrevezeti a magyar nőket a ratifikáció bátorításával – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Kiemelte: a magyar kormány a zéró tolerancia jegyében következetes jogalkotással törekszik arra, hogy Magyarországon minél kevesebb nőnek kelljen bántalmazást elszenvednie. A kormány jogalkotási munkájában ez a célkitűzés folyamatosan megjelenik és érvényesül. A magyar kormány azért nem támogatja az isztambuli egyezmény ratifikációját, mert egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával. Nem kívánják a nemzeti jog részévé tenni a társadalmi nem fogalmát, sem az egyezmény genderideológiáját, és nem kívánják legalizálni az illegális migrációt – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc.

Juhász Hajnalka azt közölte: az isztambuli egyezmény ratifikációjának pótcselekvése, a politikai hangulatkeltés helyett a valódi kormányzati cselekvés iránt elkötelezettek, és hatékony intézkedésekkel kívánnak fellépni a nők elleni és kapcsolati erőszakkal szemben, támogatni a bántalmazottakat, tenni a megelőzésért.

Ezért határozott igent mondanak a nők védelmére és határozott nemet a genderideológiára, és az illegális migrációra – mondta a KDNP-s képviselő. Hozzátette, felkérik a parlamenti frakciókat, hogy szavazatukkal támogassák a politikai nyilatkozatot az isztambuli egyezmény ratifikációjának és kötelező hatályának elutasításáról.

A politikai nyilatkozat tervezete “a gyermekek és nők védelmének fontosságáról, valamint az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozás elutasításáról” itt letölthető.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Minden magyar felelős minden magyarért, ezért a magyar nemzeti közösségeket a határok túloldalán is támogatja a kormány, eszközökkel is – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken az MTI-nek.

A miniszteri bejelentés kapcsán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: senkit nem hagyunk magára, mert minden magyar felelős minden magyarért. A KDNP elnöke hozzátette, „most indított útjára a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy szállítmányt védekezéshez szükséges eszközökkel Kárpátalja, Felvidék, Erdély, Szlavónia, Muravidék és a Vajdaság irányába.”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a távirati irodának elmondta: a határon túl élő magyar közösségeknek eszközbeli segítséget is nyújt a kormány, 600 ezer maszkot, valamint néhány tízezer védőruhát, védőfelszerelést és tesztet biztosítanak számukra a Felvidéken, Erdélyben, Székelyföldön, Kárpátalján, Szlavóniában, a Mura-vidéken és a Vajdaságban.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország azért tudja megtenni ezt, mert működik a Kína és Magyarország közötti légihíd és a kormány több mint 30 millió maszkot vásárolt már Kínából.

Emellett van egy komplett gépsor, amely hamarosan megkezdi a működését és havonta 2 millió 800 ezer maszkot lehet rajta előállítani. A saját gyártású maszkok megteremtik a lehetőséget arra is, hogy segítse a kormány azokat, akik nagy bajban vannak Magyarország környékén – mondta.

Közölte: szinte mindegyik határon túli magyar közösség megkereste a kormányt azzal, hogy rossz az ellátottság azokon a területeken, ahol élnek, egyes kórházak pedig a működési képességeik küszöbére értek a koronavírus jelentette kihívások miatt.

Szijjártó Péter azt mondta: kötelességünk a magyar emberek egészségét és életét megvédenünk, ehhez pedig szükséges, hogy az egészségügyi védekezés sikeres legyen. Hozzátette: az elkövetkező hetekben is jelentős szállítmányok érkeznek Magyarországra Kínából, elősegítve az egészségügyi védekezés sikerét.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Bebizonyosodott, hogy bajban nemzetállami alapon van működőképes megoldás. Az az ésszerű, ha addig tart a felhatalmazás, ameddig a járvány tart, melynek végét még senki nem tudja. A Gondola beszélgetése Semjén Zsolttal.

–  Újra össztűz zúdult a kormányra a korona-vírus kellős közepén, azért mert a parlament időkorlátozás nélkül hatalmazta fel a kormányt vészhelyzetben a „rendeleti kormányzásra˝. Brüsszeltől az itteni balliberális ellenzékig diktatúrával, a jogállam és demokrácia felszámolásával vádolják Orbán Viktort.

–  Ugyanezt mondták például 2010 után is, az új Alaptörvény elfogadásakor. Az ő logikájukban kérdezem: mikor állítottuk vissza, hogy újra eltörölhessük? De az iróniát félretéve: tudja bárki is, hogy mikor lesz vége a járványnak? Nem tudja! Tehát az az ésszerű, ha addig tart a felhatalmazás, ameddig a járvány tart, – és nem mellesleg csak és kizárólag a járvánnyal kapcsolatos ügyekben. A parlament bármikor visszaveheti a kormánytól. A minket támadó politikusok országaiban erősebb az ilyen felhatalmazás mint nálunk, mivel ott a parlament az adott időpontig nem veheti vissza és jellemzően nem is ülésezik.

–  Erre azt mondják, hogy a Fidesz-KDNP többség nem fogja visszavenni. Ráadásul mivel egy évtizede kétharmados többségük van, ezalatt kicserélték az Alkotmánybíróság tagjait, és önök adják a köztársasági elnököt is.

–  Ez így van, de akkor az ellenzéknek nem a kormánnyal van vitája, hanem a magyar néppel, aki harmadszor választott meg minket kétharmados, alkotmányozó többséggel! Különben is mi értelme – és mi érdekünk – lenne „rendeleti puccsot˝ csinálnunk azzal a parlamenttel szemben, ahol alkotmányozó többségünk van? Valójában arról van szó, hogy mivel – európai viszonylatban is – sikeresen kezeljük a világjárvány okozta tényleg rendkívül nehéz helyzetet, amit a nép nagytöbbséggel támogat, beleértve az ő táboruk jelentős részét is, megrémültek attól, hogy elvesztik a szavazóikat. Hát ezért csinálják ezt a hisztériát, amihez csak ürügy a felhatalmazási törvény. Ezzel a baj nem az, hogy a kormányt támadják, hanem a vírus elleni védekezést!

–  Súlyos szavak.

–  Morális szempontból nem árulás ebben a helyzetben, hogy Brüsszelbe szaladnak feljelenteni Magyarországot? Alkalmasság tekintetében pedig arra kérem az Olvasót, képzelje el, ha most DK-Momentum-Jobbik kormány lenne, és Gyurcsány Ferenc és neje, Donáth Annával és Jakab Péterrel az oldalán, kellene hogy megvédjék az embereket és az országot…

– Ön szerint nincs kivétel a baloldalon?

– Hiller István felelősséggel beszél, kár, hogy pártja se kerítés, se közmunka-ügyben nem hallgatott rá. Ez meg is látszik az MSZP támogatottságán…

–  Az Ön által említett Dobrev Klára és Donáth Anna, vagy a brüsszeli Bizottság és Berlin „európai megoldásról˝ beszél, szemben a magyar kormány „nacionalizmusával˝.

–  Miközben a németektől az osztrákokig lezárják a schengeni határt és el- és bezárkózó állami védekezést csinálnak… Most aztán járványügyben mindenki számára nyilvánvalóvá válhatott, hogy az EU megint maga volt az impotencia, a képmutatás, egészségügyi hivatala pedig egy gitt-egylet! Bebizonyosodott, hogy bajban nemzetállami alapon van működőképes megoldás. Az EU bürokráciára várni és számítani ideológiai vakság és a nemzetet veszélyeztető utópia.

– Mégis az EU Magyarországon kéri számon a szolidaritást.

–  Milyen EU szolidaritás van felénk? Nekik a „Jawohl natürlich˝ jelentené a magyar szolidaritást… A szolidaritás a természet rendjének megfelelően az állapotbeli kötelesség alapján lehet. A magyar kormány a magyarokért a magyaroknak felelős, és ha a magyarokról gondoskodtunk, akkor foglalkozunk másokkal. A szolidaritás szuverén, egyenrangú országok között lehet, amit meg is valósítottunk a V4-ek tekintetében, vagy például Szerbiával.

–  Mit gondol a brüsszeli és itteni balliberális ellenzék támadásának okairól? Ideológiai természetű, vagy van mögötte más is? Orbán Viktor ma Soros Györgyről beszélt…

–  Egyfelől vannak, akik úgy hisznek az EU-ban, mint a kommunisták hittek a kommunizmusban, a Szovjetunióban. Ez az Európai Egyesült Államok utópiája. A magyar történelem célja önmagában van, nem az EU a magyar történelem beteljesedése, hanem egy adott időszakban a magyar érdekérvényesítés egy eszköze. Magyarország volt az EU előtt is és lesz az EU után is. De van egy gazdasági-politikai céljuk is: Magyarország függővé tétele. Ezért követelik például azt, hogy ne a munkahelyeket védjük meg, hanem, hogy munka nélkül segélyt osszunk. Nekünk pont azért kell az erős felhatalmazás, a cselekvési szabadság, hogy humán szempontból megvédjük a magyar emberek életét, egészségét; gazdaságilag pedig megvédjük a munkahelyeket. Mert ha megszűnnek a munkahelyek és fedezet és munka nélküli segélyosztás lesz, akkor jönni fog a baloldali kormányok szokásos adóemelés-megszorítás csőd-politikája, aminek a vége mindig a deficit, majd az államadósság elszabadulása, végül az IMF csapdája. A magyar szuverenitás fiktívvé válása,  a kvázi gyarmati lét. Ennek a mesterkedésnek szimbolikus – és konkrét – figurája Soros György.

–  A járványra hivatkozva Olaszországban bezáratták a templomokat és az olasz állam megtiltotta a misézést is, Ön pedig úgy nyilatkozott, hogy a magyar állam nem zár be templomot, és az egyháziak misézzenek.

–   Az Egyház történelméből következően is tapasztaltabb, mint bármelyik állam és az egyháziak jobban tudatában vannak Isten előtti felelősségüknek, mint a politikusok. Az általános szabályok ismertek. A templomok nyitott kapuja, a liturgia bemutatása, az egyháziak pasztorális munkája az embert szolgáló isteni küldetés, amiért hálásak vagyunk. Így Nagyhéthez közeledve, katolikusként, személy szerint fontosnak tartom Sajgó Szabolcs jezsuita atya kezdeményezését az Eucharisztia vételének biztosítására. Ha a testi patikába mehetünk, akkor mennyivel inkább a lelki patikába!

(Forrás: Gondola)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az alábbiakban Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek húsvéti üzenetét közöljük.

Ezt a szentírási idézetet sokszor idéztem, mostanában pedig mindinkább időszerűvé válik. Katonakoromban nem olvashattam a laktanyában Szentírást, templomba nem mehettem, és az akkori időknek a légköre – különösen egy papnövendék számára – elég nagy megpróbáltatást jelentett. Első szabadságom alkalmával hazatérve kinyitottam a Bibliát és erre a mondatra bukkantam, amelyet azonmód piros ceruzával aláhúztam. Az a Szentírás már régen elhasználódott, de mindig őrzöm, mert vigasztal az apostolok szava, amit missziós útjuk alkalmával mondtak az őskeresztényeknek, erőt öntve beléjük ezzel a mondattal. A mostani világméretű járvány megrendítette az egész földkerekséget, mind a tudomány, mind a gazdasági élet magabiztossága alábbhagyott, az egyes embert és a népeket félelem tölti el. Senki nem tudja előre, milyen kimenete lesz hazánkban is ennek a járványos betegségnek, hány áldozata, és mikorra cseng le a betegség, hogy visszatérhetünk ahhoz az életformához, amit megszoktunk, de bátran mondhatjuk, hogy soha nem lesz többé olyan, mint ami eddig volt. Hiszünk a gondviselésben, ami nem fatalizmus, és nem is azt jelenti, hogy Isten megkímélt bennünket a megpróbáltatásoktól, hanem azt jelenti, hogy megadja a lelki erőt, hogy elviseljük a nehézségeket. Nagy tisztelettel gondolunk az egészségügyben és a közellátásban dolgozó embertársainkra, akik életük kockáztatásával végzik munkájukat, és reménykedünk abban, hogy előbb-utóbb tudósaink megtalálják mostani betegségünk ellenszerét. De nem hunyhatjuk be szemünket a valóság előtt, hogy nagyon törékeny az emberi létünk. Tapasztaljuk mostanában, hogy sokan ráébredtek halandóságukra, még azok is, akik nem hívők, vagy névleges keresztények, akik úgy éltek, mintha örökké tartana földi életük. Igyekeztek nem gondolni a halálra, és a közbeszédből teljesen száműzni, most azonban az élet senkit sem hagy közömbösen. Nemrégiben egy orvos állítólagos megtéréséről olvashattunk a világhálón, aki magát korábbi ateistának vallotta, de a kórházban istenhitre tért. E cikk nyomán megindult a nem hívőknek a hada, és a szokásos kifogással támadásba lendült, Isten jóságát és létét megkérdőjelezve. Itt igazolódik be a dúsgazdagnak mondott jézusi példázat: „ha a holtak közül jön vissza valaki, némelyek még akkor sem hisznek.”[1] Van egy másik ószövetségi idézet is, amely körbejárt, Izajás próféta 26. fejezetében, annak 20. versében olvasható: „Menj be kamrádba, én népem, s zárd magadra az ajtót! Rejtőzz el egy rövid időre, míg el nem múlik a harag.”[2] Sokan telitalálatnak érzik, és a jövendölés beteljesülésének, mégis újszövetségi hittel magyarázatot kíván: Isten haragja nem szenvedély, és főként nem bosszú. A Szentírás Isten szentségét, igazságosságát, amely büntetésként is megvalósulhat, mondja haragnak. Jézus gyakran bíztatta övéit, hogy kérjenek és kapnak, hiszen gondviselő Atyánknak gondja van gyermekeire, még az ég madaraira, vagy a rét virágaira is. Ezt is helyes összefüggésbe kell tennünk, mert Isten gondviselése azt jelenti a teremtett világban, hogy minden létező elérheti a célját. A madarak, a virágok, hogy fent maradnak; az ember pedig úgy, hogy eljut az üdvösségre. Ezért a Miatyánkban megfogalmazott kérés: „Legyen meg a Te akaratod!” – azt foglalja magában, hogy azt az isteni kegyelmet kérjük, hogy mi minden körülmények között eljussunk az üdvösségre. Kinyilatkoztatott igazság, hogy Isten azt akarja: „minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság ismeretére.”[3] Ezért a kérő ima szólhat a mindennapi kenyérért, az egészség megtartásáért, minden rossz elkerüléséért, elsődlegesen ahogy Lukács evangélista írja: „ha tehát ti bár rosszak vagytok, tudtok jót adni fiaitoknak, mennyivel inkább adja Mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.”[4] A Szentlélek adománya főként nem karizmatikus megnyilvánulásokban mutatkozik meg, hanem abban, ahogy Jézus elküldte, mint „Paraklétoszt” (Vigasztalót) és hogy az ő műve folytatódjék, mi pedig Szentlélektől fölkentek, azaz krisztusiak legyünk. A szenvedésre gondolva pedig, hogy Krisztus lelkületével tudjuk elfogadni. Az ősegyház egyik legcsodálatosabb himnusza a Filippi levélben olvasható: „Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt. Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.”[5] A nagyböjti időszak minden évben lelkünkbe vési ennek fontosságát: keresztútjárások, Krisztus szenvedéséről való elmélkedések, Passió, fájdalmas rózsafüzérek, de most a külső körülmények különösen is ráhangolnak bennünket, keresztényeket, a szenvedések, nehézségek elfogadására.

Mégsem maradunk meg a fájdalmas Krisztus szemlélésénél, mert Isten gondviselésében a kereszthalált követte a feltámadás. Ezért is a mostani húsvéti jókívánságaim erre utalnak: A Feltámadt Krisztus nyissa meg a mi értelmünket, hogy megértsük az Írásokat: „Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell és harmadnap fel kell támadnia a halálból.”[6]

† Balázs érsek

[1] Lk 19,30

[2] Iz 26,20

[3] 1Tim 2,4

[4] Lk 11,13

[5] Fil 2,5-7

[6] Lk 24,45-47

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Országgyűlés ma elfogadta azt a javaslatot, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) józsefvárosi bővítését, ezzel az eddigi széttagoltságának csökkentését teszi lehetővé. Az egyetem piliscsabai ingatlanát a fenntartó visszaadja az államnak.

Nacsa Lőrinc (KDNP) a vonatkozó kormányzati előterjesztés vitájában hangsúlyozta: az egyházak társadalmi szerepvállalása óriási és megbecsülendő Magyarországon, stratégiai partnerként tekintenek rájuk. Kiemelte: az egyházak által folyatott oktatási tevékenység rendkívül magas színvonalú, és több területen a szerepvállalásuk folyamatosan nő. Az egyetem egységes budapesti elhelyezése a versenyképességet, az oktatás színvonalának emelését szolgálja majd – húzta alá.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Átfogó megállapodást kötött a kormány és a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE). A dokumentumot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Fabiny Tamás, az evangélikus egyház elnök-püspöke és Prőhle Gergely, a MEE országos felügyelője írta alá kedden Budapesten.

Semjén Zsolt köszöntőjében kiemelte: az állam és az egyház szétválasztása nem jelenti az egyház és a társadalom elválasztását, hiszen „egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a hazánknak”.

A megkötött szerződés az állam és az egyház együttműködésére helyezi a hangsúlyt – fogalmazott. Magyarország egyházügyekért is felelős miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta: az egyházi, közfeladatot ellátó intézmény, például egy egyházi iskola egyfelől „vallásos intézmény, ahol az állam feladata a vallásszabadság biztosítása”, másfelől mint iskola, feladatot vállal át az államtól, és az állam feladata ennek finanszírozása, „jogi és anyagi védelmének a biztosítása”.

A megkötött szerződés ezt teszi meg az evangélikus egyház esetében „testre szabott módon az élet minden területén” – mondta.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke (középen) és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője (FOTÓ: Kormány.hu / Botár Gergely)

Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a kormány és az evangélikus egyház húsz évvel ezelőtt megkötött szerződése bevált, még a „2002 utáni támadások viharát is kiállta”, az új szerződésre azért van mégis szükség, mert megváltoztak a körülmények, és ezekhez kellett igazítani a szerződés tartalmát. Kitért arra: a különböző egyházakkal kötött szerződések egyediek, de „egységes ívet alkotnak és egymást erősítik”. Az egyházak különböző szerkezete és sajátosságai miatt nem lehetséges általános szerződést kötni, ugyanakkor az egyedi szerződések kiegészítik egymást. Így például a Szentszékkel kötött megállapodás nemcsak a katolikus egyházat védi, hanem valójában a testvéregyházakat is – mondta.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője (FOTÓ: Kormány.hu / Botár Gergely)

Kifejtette: amikor a bíróság előtt azzal lehet megvédeni egy az egyházak számára fontos eredményt, hogy annak megsértése nemzetközi szerződésbe ütközik, akkor ez nemcsak a katolikus egyház intézményeit védi, hanem a hasonló szerződéssel rendelkező protestáns egyházakat és a zsidó hitközségeket is.

Fabiny Tamás arról beszélt: a megállapodás a kölcsönös bizalom alapján született, érződik rajta „az egymásra utaltság, egymás terheinek hordozása”. Állam és egyház kölcsönösen felvállalja egymás ügyét, hiszen az egyház átvállal közfeladatokat az oktatásban, a szociális, diakóniai munkában és a kultúrában, az állam pedig mindezt lehetővé teszi.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke (balra) és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője (FOTÓ: Kormány.hu / Botár Gergely)

Prőhle Gergely hangsúlyozta: olyan „enciklopédikus” szerződés jött létre, amely az evangélikus egyház intézményein, gyülekezetien keresztül nemcsak evangélikus, hanem össztársadalmi érdeket szolgál. A megállapodás olyan kiadásokat irányoz elő, amelyek az egész társadalom számára hasznos egyházi tevékenységet tesznek lehetővé – mondta. Példaként említette, hogy létrehoznak egy intézményt sajátos nevelési igényű gyermekeknek és bővítik az evangélikus felsőoktatást, különös figyelmet szentelve a pedagógusok és a szociális szférában dolgozók képzésére.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke (balra) és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője (FOTÓ: Kormány.hu / Botár Gergely)

Prőhle Gergely megemlítette, hogy a szerződés „megnyugtatóan rendezi a kiscsoportos hittanoktatás” helyzetét. Hozzátette: ez az egyháznak kiemelten fontos, hiszen diaszpórajellegéből fakadóan évszázadok óta, de különösen Trianon után a nagyobb evangélikus közösségek határon túlra kerülésével az evangélikus gyermekek hitoktatása az egyház utánpótlását is jelenti.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar állam a szentmisék és istentiszteletek tekintetében nem ír elő semmit az egyházaknak, tiszteletben tartva az egyházak szabadságát  – nyilatkozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán az MTI-nek azt követően, hogy a kormány rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet rendelt el a koronavírus járvány miatt.

Semjén Zsolt elmondta: a száz fő feletti beltéri rendezvények megtiltásával összefüggésben azt javasolják, hogy a nagyobb templomokban lehetőleg tartsanak gyakrabban szentmisét és istentiszteletet, hiszen így arányosabban oszlanak meg a hívők. A miniszterelnök-helyettes közölte: a közmédia felé jelezték, hogy fontolják meg a szentmisék, istentiszteletek megfelelő közvetítését.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

„Rendesen kistafíroztuk a történelmi egyházakat!” – mondta a vasarnap.hu-nak adott interjújában Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes szerint a Kárpát-medencében végrehajtott templomfelújítások lehetővé teszik, hogy egyetlen magyar templomból se legyen mecset vagy bevásárlóközpont. Villáminterjú.

​- Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint az egész unióban Magyarország költ a legtöbbet egyházi célokra.

​- A Kárpát-medencében 3000 templomot tataroztunk ki, illetve építettünk újjá. Ez szentistváni mértékkel mérve is egyedülálló. És egyikből se lesz se szupermarket, se mecset!

A közfeladatot átvállaló egyházi intézmények számát 2010-től az oktatás tekintetében több mint a duplájára emeltük, 6-ról 14 százalékra – ez 220 ezer gyereket jelent -, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás tekintetében több mint megháromszoroztuk azokat, 11-ről 36 százalékra. Ezen kívül – ami nekem mindig szívügyem volt – minden második gyerek jár államilag finanszírozott hittanra!

​- A közelmúltban benyújtott egy törvényjavaslatot a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről.

​- A Pázmány megkapja a Nemzeti Múzeummal szembeni részt a Palotanegyedben, így többek között a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületét, a Károlyi- és Esterházy-palotát. Most már a Károli Gáspár Református Egyetem és a katolikus egyetem is meghatározó a belvárosban. Javasoltam azt is, hogy mindezt – biztos ami biztos – a Vatikáni Szerződés kiegészítésében is rögzítsük. Új megállapodásokat kötöttünk a katolikustól a református egyházig, az evangélikustól a konstantinápolyi ortodoxig, mintegy bebetonozva regnálásunk eredményeit. Tehát – hogy úgy mondjam – rendesen kistafíroztuk a történelmi egyházakat!

​- A balliberális ellenzék keresztény fundamentalizmussal vádolja Önöket, amiért nem ratifikálják az Isztambuli Egyezményt a családon belüli erőszak elleni fellépés keretében.

​- Mi minden erőszakkal szembeni fellépést támogatunk, így a „családon belüli erőszak” ellenit is, de a probléma az, hogy az Isztambuli Egyezmény ezt összeköti a genderideológia kötelező bevezetésével, amiről szó sem lehet! Amiben egyetértünk a balliberálisokkal, az az, hogy mindketten meg akarjuk akadályozni a „családon belüli erőszakot”. A különbség, hogy mi az erőszakot akarjuk megszüntetni, ők pedig – ennek ürügyén – a családot.

(Forrás: vasarnap.hu)