Böjte Csabát tiltja a Facebook, az Antifa erőszakban nem talál kivetnivalót
2020. június 11.
Ossza meg ismerőseivel!
A Facebook cenzorai szerint Böjte Csaba testvér Trianonra emlékező szentmiséje és erőszak elleni gondolatai sértik az oldal közösségi elveit, viszont az Antifa erőszakra való felbujtása nem. Szerintetek rendben van ez így? – tette fel a kérdést szerdán megosztott Facebook-videójában Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Hollik István videójában felidézte: hétfőn letiltotta a Facebook Böjte Csaba Trianonra emlékező szentmiséjét, amelyben az Egyesült Államok erőszakhulláma kapcsán is megosztotta békítő szándékú gondolatait. Mint hozzátette: mindeközben a világon és Magyarországon az Antifa-szervezetek a tüntetések mellett nyíltan erőszakra buzdítanak, a gyújtogatást, a rongálást, a fosztogatást népszerűsítik. A politikus elmondta: a magyarországi Antifa-mozgalom erőszakra felbújtó Facebook-bejegyzésében a közösségi portál nem talált semmi kivetnivalót.
„Így néz ki a liberális szólásszabadság” – zárta bejegyzését Hollik István.
Böjte Csaba atya Trianonra emlékező videóüzenetét itt láthatja:
Böjte Csaba a következőket írta ki közösségi oldalára:
„Nem hittem, hogy van cenzúra a facebook oldalon, de a Trianon napi szentmisét, az elmélkedéssel együtt törölte ez a közösségi oldal…. ezért újból megpróbálom osztani szomorú szívvel… Döbbenetes, mert valóban semmi kifogásolható nem hangzott el.
Még volt egy rossz élményem: az Amerikai Zavargások okáról is megosztottam egy írást, ami szintén szőrén szálán töröltek!!
Félelmetes, de úgy tűnik, hogy a szólásszabadság sérül a szemünk előtt – politikai érdekek miatt….
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adta át Kozma Imrének, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökének Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Budapesten, a Karmelita kolostorban.
Áder János köztársasági elnök – Semjén Zsolt és Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére – az elismerést több mint fél évszázados papi szolgálata, a betegek, az elesettek és a rászorulók testi-lelki egészségének, szociális helyzetének javításáért folytatott elhivatott, példaértékű életpályájáért adományozta Kozma Imrének 80. születésnapja alkalmából.
Semjén Zsolt laudációja szerint Kozma Imre bencés diákként és 1963, a pappá szentelése után még inkább megbélyegzett állampolgára lett a Magyar Népköztársaságnak: az utcán követték, megfélemlítésekkel próbálták elbizonytalanítani, a hatalom szívesen meg is szabadult volna tőle, ő viszont tudta, hogy itt van dolga, a magyar népért akar élni.
Zugligeti plébánosként 1989-ben “kinyitotta a szívét és a plébánia kapuját” a Magyarországra érkező keletnémetek előtt. A befogadással irgalmat gyakorolt, bizonyította, hogy az egyházat nem lehet a sekrestyébe zárni, mert küldetése a templomon kívülre szól – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Kiemelte: Kozma Imre történelmi tettet hajtott végre, amely hozzájárult a kommunista diktatúra bukásához és Kelet-Európa felszabadulásához.
A méltatás arra is kitért, hogy a kitüntetett által alapított Magyar Máltai Szeretetszolgálat a romániai forradalom napjaiban huszonkét teherautónyi segélyt és adományt juttatott át a határon. A délszláv háború idején pedig Kozma Imre “Jézus Krisztus követeként” tárgyalt a szerb hadsereg generálisával és mentett ki 4500 embert Vukovárról.
A máltai szeretetszolgálat Magyarország egyik legjelentősebb segélyszervezete, a Karitatív Tanács tagjaként a kormány stratégiai partnere. Munkatársai az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit gyakorolják, irgalmasságukkal a “szeretetet történetét” írják, és nem csupán társai az elesetteknek, hanem értük is élnek – hangzott el az ünnepségen.
(Forrás: MTI)
Tíz év alatt 1 millió 100 ezer új magyar állampolgára lett hazánknak
2020. június 06.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az M1 Kárpát-medence című műsorának adott interjújában a legfontosabb nemzetpolitikai problémákról és eredményekről számolt be. A kedvezményes honosításnak köszönhetően tíz év alatt 1 millió 100 ezer új magyar állampolgára lett hazánknak – ismertette.
A nemzeti kormány megtízszerezte a külhoni magyarok költségvetési támogatását, s az egész Kárpát-medencében kiépült a magyar nyelvű oktatási hálózat, az óvodáktól az egyetemekig – tette hozzá.
Az eredmények között szólt arról, hogy a magyar állam a világ teljes magyarságát elérő pályázati rendszert hozott létre, elsősorban a fiatalok számára.
Ugyancsak komoly nemzetmegtartó és -építő szerepe volt a határon túlra irányuló, hatalmas összegű gazdaságfejlesztési expanzió elindításának – tette hozzá Semjén Zsolt.
Politikailag nem megoldás a mindent vagy semmit felfogás
2020. június 06.
Ossza meg ismerőseivel!
A Medve–Vámosszabadi határátkelőnél 2020. június 5-én reggel Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes és Igor Matovič szlovák kormányfő a szabad határátkelésről közös sajtótájékoztatót tartott. A magyar miniszterelnök-helyettessel Igor Matovič trianoni évfordulóval kapcsolatos meghívásának körülményeiről beszélgettünk.
Hogyan értékeli, hogy Igor Matovič zárt ajtók mögött, a szlovák közvéleményt nem tájékoztatva fogadta a magyar vendégeket június 2-án?
Szerintem a lényeget kell látni. A lényeg pedig az, hogy Szlovákia miniszterelnöke egy bátor és korrekt gesztust tett a magyarság felé. Ennek a gesztusnak az alapja, hogy Szlovákiában két megnevezés vonatkozik Magyarországra, a Maďarsko és az Uhorsko, s az utóbbi tekintetében a szlovákság mindig is része volt a történelmi Magyarországnak. Magyarország királyai a szlovákok királyok is voltak.
Közös a történelmi múltunk és Igor Matovič gesztusa véleményem szerint azt fejezete ki, hogy a jövő tekintetében a V4-es együttműködésben és szolidaritásban, ami egyébként az EU-ban az érdekeink érvényesítésének feltétele, a legszorosabban együtt kell működnünk.
Ez a gesztus, amit ő tett, egy reményteljes nyitány abban a tekintetben, hogy a későbbiekben a kényes kérdésekről is tudjunk majd tárgyalni. Meggyőződésem, hogy a kinyújtott kezet el kell fogadni.
Igaz, a mi kezünk mindig is ki volt nyújtva, most azonban a szlovák kormányfő viszonozta ezt, és létrejött egy történelmi kézfogás Szlovákia és Magyarország között.
A találkozó lecsengését követően a szlovák sajtóban megjelentek a magyarsággal kapcsolatban pozitívnak aligha minősíthető hangok, melyek az MKP által megfogalmazott és átadott memorandumot érintették. A szlovák miniszterelnök pozitív gesztusa és ugyanakkor a szlovák sajtó által gerjesztett negatív hangulat hatását miként lehet értelmezni?
Azt történt, hogy MKP-s személyiségek megfogalmaztak egy memorandumot – én ezt nem olvastam egyébként – de amennyire hallottam, nincs benne új elem. Csak azt tartalmazza, amit eddig már százszor elmondott a felvidéki magyarság. Nem az én tisztem, hogy értékeljem, hogy ennek az ütemezése, formája jó, vagy nem jó. Én azt gondolom, hogy a sajtónyilvánosság kérdése és a formai kérdések másodlagosak. Az elsődleges az, hogy Szlovákia miniszterelnöke tényleg tett egy bátor gesztust a magyarság felé. Ezért is hangsúlyoztam azt, hogy mi ezt egy korrekt és bátor gesztusként értékeljük, amit megköszönünk és ebben a történelmi pillanatban a kinyújtott kezeink összefonódtak a szlovák–magyar sorsközösség jegyében. Minden más a további tárgyalások kérdése és nem szabad összekeverni a formai és a tartalmi kérdéseket.
A tartalmi kérdés az, hogy a magyarság megmaradásának vannak feltételei. Ehhez természetszerűleg a magyarság ragaszkodik és vannak érzékeny pontok, melyeket mindkét oldalon tiszteletben kell tartani.
A miniszterelnök úr részéről valóban egy bátor és korrekt gesztus történt. A magyar állam részéről mi ezt nagyra értékeltük, köszönetünket ma kézfogással jelképeztük.
Az állami vezetők részéről a két ország jó kapcsolatára való törekvés nyilvánvaló. Az eredményeket viszont helyi szinten kell elérni. Ehhez milyen magyar képviseletben látja a lehetőséget?
Lényegesen egyszerűbb lenne, ha egy erős magyar párt bent lenne a pozsonyi parlamentben, de miután nincs politikai képviselet, úgy vagyunk, mint az úri szabó, hogy hozott anyagból dolgozunk. Ez az adott helyzet. Az adott helyzetben pedig a gesztust értékeljük. Azt gondolom, hogy mindig abban és akkor kell előrelépni, amikor arra lehetőség van. Látnunk kell, hogy politikailag nem megoldás a mindent vagy semmit felfogás. Lépésről lépésre kell előrehaladni.
Reggel nyolc órától korlátozás nélkül megnyílnak a magyar-szlovák határátkelők – jelentette be az egyik ilyen ponton, a Győrhöz közeli Vámosszabadin tartott péntek reggeli sajtótájékoztatóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Igor Matovic szlovák kormányfő.
Mindez azért lehetséges, mert mind Szlovákia, mind Magyarország határozott és felelősségteljes intézkedéseket hozott, jó ütemben, megfelelő időpontban – fogalmazott Semjén Zsolt, emlékeztetve arra: Magyarország, Szlovákia, Csehország és Ausztria között született megállapodás a határnyitásokról.
Igor Matovic szlovák miniszterelnök azt emelte ki, hogy a koronavírus-járvány lecsengésével már a jövő felé tekinthetünk. Örömét fejezte ki amiatt, hogy helyreáll az utazási szabadság, mondván, így “ismét visszatérhetünk, legalább némiképp, a normális életmódhoz”.
Semjén Zsolt Európában is egyedülállónak nevezte a vírus hatásának, következményeinek kezelését, hozzátéve, a határnyitáshoz a világjárvány lecsengésére volt szükség.
Magyarország nevében köszönetet mondott a szlovák kormányfőnek azért a “bátor és nagyon korrekt gesztusért”, hogy száz magyart meghívott a két nép történelmi sorsközösségének jegyében tartott összejövetelre.
Természetes dolog, hogy a különböző népek különbözőképpen értelmezik a történelmüket, a mi feladatunk az, hogy a szlovák-magyar sorsközösség jegyében együtt építsük a jövőnket – fogalmazott.
Vámosszabadi, 2020. június 5. Igor Matovic szlovák miniszterelnök (középen b) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (középen j) a vámosszabadi határátkelőhelyen, a magyar-szlovák határon 2020. június 5-én. Ezen a napon reggel nyolc órától korlátozás nélkül megnyíltak a magyar-szlovák határátkelők a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások fokozatos enyhítésének nyomán. MTI/Máthé Zoltán
Kérdésre válaszolva arról beszélt: a magyarság és a szlovákság kinyújtotta kezét egymás felé, “ez a kézfogás jellemzi a mi kapcsolatunkat”.
Hangsúlyozta, mindkét állam számára alapvető fontosságú a visegrádi négyek együttműködése, ami “érdekeink érvényesítésének a lehetőségét jelenti az Európai Unióban”.
Ivan Matovic megköszönte a kérdésben mutatott együttműködést, Magyarország felelősségteljes hozzáállását.
Kérdésre válaszolva a szlovák kormányfő elmondta: a pozsonyi várban rendezett, Semjén Zsolt által említett eseményen azt kívánta megmutatni a szlovákiai magyaroknak, “hogy fontosak a számunkra”.
Fontosnak nevezte, hogy a közösség tagjai megértsék, túllépve a múlt terhein “egy alapvető lépést kellene tennünk előre”, majd arra emlékeztetett, a rendezvény mottója úgy szólt, “a múltat nem mi írtuk, de a jövő a miénk”.
(Forrás: MTI)
Trianon ma is küldetés
2020. június 03.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke beszédet mondott Csurgón a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlés képviselő meghívására a helyi országzászlónál 2020. június 3-án.
Trianon
Trianonra emlékezni kötelesség és erkölcsi parancs. Száz éve megkondult minden magyar harang, hogy világgá kiáltsa a nemzet fájdalmát és döbbenetét. Fájdalmát: hogy megtörtént; és döbbenetét: hogy megtörténhetett.
Felejteni nem lehet, felejteni nem szabad, felejteni nem tudunk és nem akarunk.
Trianon seb, trianon stigma, trianon küldetés. Trianon örök seb, trianon magyar stigma, trianon ma is küldetés.
Nekünk, mai magyaroknak négy kérdésre kell válaszolnunk: Mi történt? Miért történt? Mi a tanulság? Mit kell tennünk?
Mi történt? A válaszhoz könyvtárnyi monográfia is kevés lenne, ezért akárcsak vázlatos felidézése is szétfeszítené ennek a beszédnek a kereteit. Sokan, sokféleképpen elmondták, elmondják és el fogják mondani vérlázító történetét: történészek, írók, emlékezők. Emlékműveknél, osztálytermekben, magyar családokban.
Most talán elég felidéznünk gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án Párizsban elmondott védőbeszédét: „Tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy, amint önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazánk számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak. Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak, mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kéne feltennie magának, legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg.˝
Trianonban Magyarországról Magyarország nélkül döntöttek, elcsatolták Magyarország területének kétharmadát, népességének felét s minden harmadik magyar idegen – ellenséges – állam fennhatósága alá került. Consummatum est. Száz éve és ma ezért szólnak a harangok.
Miért történt? A marxista történetírás – és nyomdokain a liberális – évtizedeken át sulykolt válasza, hogy Magyarország elvesztette az általa kirobbantott háborút; és hogy az Osztrák-Magyar Monarchia a népek börtöne volt, Magyarország mostohán bánt a nemzetiségeivel és azért kellett szétszedni, hogy a nemzetiségek saját utódállamaikban élhessenek.
Történelmi tény azonban, hogy a háború végén – a román betörést kivéve – Magyarország területén idegen katonák nem voltak, a több mint félmillió magyar katona a Hazától távol esett el. És nem Magyarország volt okozója a háborúnak, Tisza István miniszterelnök ellenezte, és érdekünk sem volt területszerzéssel veszélyeztetni a magyarság etnikai többségét a Magyar Királyságban. A háború első számú oka – nem először és nem utoljára a történelemben – Szabó Dezső kifejezésével élve: a német hatalmi étvágy volt.
És most nézzük a nemzetiségi kérdést, hiszen erre hivatkozva verték szét a Monarchiát és csonkították meg Magyarországot. Az Osztrák-Magyar Monarchiáról megoszlik a birodalom népeinek emlékezete, de az vitathatatlan, hogy ez a történelmileg kialakult közép-európai egység rendkívüli gazdasági, szellemi fejlődést jelentett, és a maga mentalitásbeli közösségével sokkal természetesebb, szervesebb volt, mint például ma az Európai Unió. Magyarország pedig semmivel sem bánt rosszabbul a nemzetiségeivel, mint más államok tették saját kisebbségeikkel. Hozzátehetjük, hogy összehasonlíthatatlanul jobban bánt velük, mint az utódállamok az impériumuk alá került magyarsággal… Ezek az utódállamok semmivel sem lettek etnikailag egységesebbek, mint volt az az ezeréves Magyar Királyság, amit a nemzetiségek önállóságára hivatkozva szétdaraboltak! Nagy-Romániában a románság aránya hatvanhárom százalékot tett ki. Csehszlovákiában a csehek a morvákkal együtt sem érték el az ötven százalékot, a Felvidéken a szlovákok részaránya mindössze negyvennyolc százalék volt. Jugoszláviában a szerbek aránya nem érte el a negyven százalékot, a Vajdaságban pedig a magyarság relatív többségben volt. Sokat mondó ezeket a tényeket összevetni azzal, hogy a Magyar Királyságban a magyarság ötvennégy százalékos többségben volt, a magyarul beszélők aránya pedig hatvannégy százalékot tett ki.
Csurgó, 2020. június 3. Résztvevők a nemzeti összetartozás napja, egyben a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából a Somogy megyei Csurgón, a Petőfi téren tartott megemlékezésen 2020. június 3-án. MTI/Varga György
De van két ok, aminek a tudása nélkül semmi sem érthető és semmilyen tanulság nem vonható le, és amit a marxista-liberális történetírás és politika minden eszközzel próbál elhallgatni, elhallgattatni: ez a Monarchia és Magyarország elleni szabadkőműves összeesküvés és a Tisza István után vezető szerephez jutók részint alkalmatlan, részint hazaáruló volta. Ez a szabadkőműves hátterű propaganda hihetetlen intenzitással feketítette be Magyarországot, rágalmazott, hamisított, lázította a nemzetiségeket és készítette elő a Monarchia és Magyarország lerombolását. Tragikus, hogy sem a bécsi, sem a budapesti vezetés nem ismerte fel a veszély nagyságát, a készülő tervet a birodalom megsemmisítésére.
Az alkalmatlanság tekintetében pedig a legpontosabban Sigmund Freud fogalmazott: „Sohasem voltam az anciem régime feltétlen híve, de kérdés számomra, hogy a politikai bölcsesség jelének tekinthető-e, hogy a sok gróf közül a legokosabbikat [Tisza Istvánt] meggyilkolják, a legbutábbikat [Károlyi Mihályt] pedig megteszik miniszterelnöknek.˝ A magyar hadsereget jelentős részben Budapestről züllesztették szét. Ennek legpenetránsabb példája Linder Béla, a Károlyi-kormány hadügyminisztere, aki a Haza legválságosabb pillanatában kijelentette: „Soha többé nem akarok katonát látni!˝ A területi veszteségek elkerülhetetlenek voltak, de semmiképpen sem ilyen méretű, színmagyar országrészek elvesztése. De a Tisza-ellenes szisztematikus propaganda megtette a hatását, amire fizikai meggyilkolása tette fel a pontot. A nemzet vezető nélkül maradt. Történelmi tragédiánk, hagy nekünk nem volt Kemál pasánk.
Mi a tanulság? A magyar nemzet tudati züllesztéséhez és a magyar állam szétveréséhez egy ív vezetett: a szabadkőműves Jászi Oszkártól, az alkalmatlan Károlyi Mihályon át, az internacionalista Kun Béla kommünjének terrorjáig. Az örök tanulság: külső ellenségeink nem tudnak tönkretenni minket, ha belső ellenségeinket féken tartjuk!
Mit kell tennünk? A válasz előtt szembe kell néznünk azzal, hogy az ezer év jogán „mindent vissza˝: ma irrealitás; az EU-tól várni megoldást: naivitás; a megváltozott etnikai arányokra hivatkozott belenyugvás: árulás.
Mivel nincs a kezünk ügyében kész válasz, az örök magyarság perspektívájából nézzük meg: miért akarunk megmaradni magyarnak? Azért, mert annak a csodának, amit magyarságnak nevezünk, ennek a zseniális nyelvnek, ennek a heroikus történelemnek, ennek az egyedülálló kultúrának: mi vagyunk az örökösei. Annak az értékgazdagságnak, amit csak mi őrizhetünk meg magunknak, és adhatunk az egyetemes emberiségnek! És hogy tudunk megmaradni magyarnak? Ha a teljes magyarság megmarad. Mert ha eltűnne az erdélyi vagy a felvidéki magyarság, akkor az egyetemes magyarság csonkulna meg. Trianon országcsonkítása következtében a magyar nemzet és Magyarország határai nem esnek egybe. Mi a küldetésünk? Mit kell tennünk? Ország- és nemzetépítéssel meg kell haladnunk trianont!
Apponyi Albert azt mondta akkor triumfáló ellenségeinknek: „Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek most itt megásták Magyarország sírját˝. Prófétai szavak. A történelem már eltemette Csehszlovákiát és eltemette Jugoszláviát. De mi megvagyunk!
Van okuk az akkori triumfálóknak ma triumfálni? Csehszlovákiából a szlovákok kétszer léptek ki: Tiso és Meciar idején. Jugoszláviából a horvátok kétszer váltak ki: az usztasákkal és a mi korunkban egy véres polgárháborúban. Szerbia szinte mindent elveszített, Koszovót és Montenegrót is. Románia tekintetében pedig Moldáviának – részben Erdély példáján okulva – esze ágában sincs csatlakozni Romániához. 1990-ben mi voltunk a leggyengébb állam a Kárpát-medencében. Most szemünk előtt fordulnak az erőviszonyok.
Erős Magyarországot építünk erős nemzettudattal. Annak tudatában, hogy a Magyar Állam nem pusztán egy adott terület lakosainak közigazgatási szolgáltatója, hanem a magyar nemzet politikai önkifejeződése. Végső értelme és célja a magyar nemzet megmaradása és fejlődése. Ennek alapján alkottuk meg az Alaptörvényt, ami kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli, külhoni magyarságért. A Kárpát-medencében korábban elképzelhetetlen nagyságrendben biztosítjuk az identitáserősítést és gazdaságfejlesztést. Száz évig hátrány volt magyarnak lenni, most legyen előny! És megcselekedtük a legfontosabbat: minden magyar teljesjogú magyar állampolgár lehet! A magyar nemzet mindig kultúrnemzet volt, de politikai nemzet is, a magyar közjog által, aminek legszebb megtestesülése a Szent Korona. Most a honosítás által megcselekedtük a nemzet közjogi egyesítését. Ez ma a válaszunk trianonra.
Trianonra emlékezni: gyász. Trianonra emlékezni: összetartozásunk hitvallása. Trianonra emlékezni: az azért is megmaradás büszkesége. Trianonra emlékezni: trianon meghaladásának küldetése.
Mint száz éve, most is megkondulnak a harangok. De sok mindent jelenthet a harangzúgás: van lélekharang, van félrevert harang és van a déli harangszó. Gyász, riadó, remény. Nemzeti gyász, mozgósító riadó, küldetéses remény!
(semjenzsolt.hu)
Pünkösd – Ökumenikus istentiszteletet tartottak a keresztény egyházak vezetői
2020. június 01.
Ossza meg ismerőseivel!
Közös pünkösdi istentisztelet tartottak a keresztény történelmi egyházak vezetői, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pünkösdhétfőn a Budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templomban.
Az egyházi vezetők együtt imádkoztak a koronavírus-járvány áldozataiért, a betegeket ellátó orvosokért, ápolókért és hálát adtak Istennek a járvány enyhüléséért. A főpásztorok megemlékeztek a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról és imádkoztak a nemzet egységéért.
Erdő Péter arról beszélt: a járvány idején “alkalmat kaptunk az Istentől, hogy felfedezzük, mi az igazán lényeges az életünkben”. Ezekben a napokban tanúi lehetünk a fokozatos, óvatos újrakezdésnek, de ne ott kezdjük újra, ahol március elején abbahagytuk! – kérte a bíboros.
Az elmúlt időszakban “rádöbbentünk, hogy az egészségen, a megélhetésen túl a kultúra, a tanulás is keresi a túlélés és a megújulás lehetőségét. Főként pedig örömmel tapasztaltuk, hogy a fizikai elkülönülés ellenére is nagy bennünk a vágy a közösségi élet iránt és szomjazik a lelkünk arra, hogy Istennel találkozzon” – fogalmazott Erdő Péter.
Bogárdi Szabó István kiemelte: 100 esztendeje szórták szét a magyar népet, 100 esztendeje “sok fájdalom közepette kell tanulnunk, hogy miképpen tesz szabaddá az igazság, és hogyan ébreszt reményt a kegyelem”.
Az igazság pedig ez: “nem erővel, sem hatalommal, hanem Isten lelke által” – fogalmazott Zakariás prófétát idézve.
Hangsúlyozta: ez az igazság irányjelző, megmutatja, hogy “amit meg kell építenünk, amiben egységre kell jutnunk”, az nem az emberi akarattól függ.
Ez a “nehéz igazság szabaddá tesz” és “bátorságot is ad”, mert “nem elveszi az alkotókedvünket, nem elfordít a jövőtől, hanem megmutatja (.), hogy nincsen kárhoztató ítélet azok ellen, akik nem test szerint, hanem lélekben élnek” – fűzte hozzá a református püspök.
Fabiny Tamás azt mondta: pünkösdkor kezdődött az egyház története, ezért különösen fontos, hogy ezen az ünnepen “ökumenikus egységben tudunk imádkozni az oltárnál”.
Pál apostol leveléből idézett: “nem a félelem lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét”. A szentírási részletet magyarázva kiemelte: a szeretetben nincs félelem, hanem erő van. “Ne féljünk a másik felekezettől”, és a vegyes házasságban élők is lássák meg a lehetőséget a különbözőségben – mondta.
Hozzátette: az imaóra elején a főpásztorok közös imádságában közös bűnvallás is volt, mert az ökumenének része kell, hogy legyen az egymás ellen elkövetett bűnök megvallása és a bocsánatkérés is.
Az istentiszteleten részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Pünkösd a keresztények harmadik legnagyobb ünnepe, amelyet húsvét után ötven nappal tartanak.
(Forrás: MTI)
Végre előny legyen, ha valaki magyar
2020. május 25.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt napirend előtti felszólalásában hangsúlyozta, hogy a tíz évvel ezelőtt elfogadott kedvezményes honosítási törvénynek köszönhetően a Kárpát-medencében 940 ezren tettek állampolgársági esküt, míg a diaszpórában 160 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot, azaz 1,1 millióan váltak “nemzettársainkból honfitársainkká”.
A kereszténydemokraták elnöke hozzátette, a kifejezett közigazgatási magyarellenességtől, illetve a 2004. decemberi “lelki Trianont” okozó népszavazástól jutottak el idáig. Megjegyezte, meg kellett küzdeniük néhány kevésbé baráti utódállam ezerféle támadásával, ellenséges titkosszolgálatok dezinformációs aknamunkájával, amiben néhány itteni újságíró is dicstelen szerepet játszott.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy megtízszerezték a külhoni magyarok költségvetési támogatását. Paradigmatikus jelentőségűnek nevezte a határon túlra menő, hatalmas összegű gazdaságfejlesztési expanziót. “Száz évig hátrány volt, ha valaki magyar, legfőbb ideje, hogy végre előny legyen” – mondta, úgy összegezve: ez így együtt – az asszimiláció megállításának, sőt megfordításának az esélye – a Trianonra ma adható reális válasz.
Az életben sok minden múlandó, a honosítás műve maga a történelem – fogalmazott a KDNP elnöke.
Orbán Balázs válaszában a többi között arról beszélt, hogy az elmúlt tíz év minden riogatást, félelmet megcáfolt akár a kettős állampolgársággal, akár a külhoni választás lebonyolításával kapcsolatban. A magyar kormány minden magyart megvéd és ezt sikeresen meg is tette, legyen az egy közösség joga, vagy az új állampolgárok adatai – közölte.
Semjén Zsolt felszólalásának szövege itt olvasható.
(Forrás: MTI)
A honosítás műve maga a történelem
2020. május 25.
Ossza meg ismerőseivel!
Napirend előtti felszólalás az Országgyűlésben, 2020. május 25.
Tisztelt Ház! A nemzetpolitika legfontosabb tette és a magyar közigazgatás talán legnagyobb vállalkozása: a honosítás. Ezekben a napokban ennek különös aktualitást ad egyfelől a trianoni nemzet-szétszakíttatás századik évfordulója, másfelől a kedvezményes honosítás tizedik évfordulója. 2010. május 26-án fogadta el az Országgyűlés 98 százalékos többséggel az állampolgársági törvény módosítását, ami a határon túli magyarság számára megteremtette az egyszerűsített honosítás lehetőségét.
A számok tekintetében: a Kárpát-medencében az egyszerűsített honosításnak köszönhetően 940 ezren tettek állampolgársági esküt, míg jellemzően a diaszpórában az állampolgárság megállapítás lehetőségével élve, illetve hagyományos módon, mintegy 160 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot. Összesen tehát 1 100 ezren váltak nemzettársainkból honfitársainkká!
A honosítás kezdetén külhoni magyarok sokasága jött át a határon, hogy magyarországi önkormányzatoknál adja be honosítási kérelmét; majd erdélyi, délvidéki, kárpátaljai konzulátusaink váltak a honosítás központjaivá; ma pedig a legtávolabbi külhoni kis falvakba is kimegyünk konzuli napokat tartani. A honosítás lehetősége természetesen mindig nyitva áll, de kimondhatjuk: aki magyar állampolgár akart lenni, az magyar állampolgár lett. Fontos tudni azt is, hogy Magyarország állampolgársági információt nem ad ki, így azok a honosítottak is biztonságban vannak, akik esetében az adott utódállam elvileg tiltja a kettős állampolgárságot.
Tanulságos felidézni azt is, hogy honnan indultunk: a kifejezett közigazgatási és politikai magyarellenességtől. A közigazgatásban a restriktív bürokrácia okozott keserűséget és csalódást a külhoni magyaroknak. Jellemző, hogy például a csángókat nem ismerték el magyarnak, ezért is kellett a mi törvényünkbe külön betennünk a „csángó-klauzulát˝. Politikai vonatkozásban pedig, ama 2004. december 5-e, ami maga volt a nemzetárulás, amikor Gyurcsány Ferenc és szocialista kormánya nem átallott a határon túli magyarok ellen kampányolni, kirekesztve őket a közjogi nemzetből, lelki trianont okozva. Hála Istennek, mostanra mindez már a nemzeti emlékezet szégyenpadjára került.
De azt sem rejthetem véka alá, hogy meg kellett küzdenünk némely kevésbé baráti utódállam ezerféle támadásával, ellenséges titkosszolgálatok dezinfomációs aknamunkájával, amiben sajnos néhány itteni újságíró és orgánum is dicstelen szerepet játszott…
A nehézségek tanulságosak, az eredmények maradandók. Ma már a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb a hazai anyakönyvezés, az útlevél és elektronikus személyazonosító igazolvány kiadása, és külhoni magyarjaink előtt is megnyílt – a magyarországival azonos módon – számos lehetőség az anyasági támogatástól a babakötvényig. A honosítottak gyermekei magyar állampolgárnak születnek, ésezzel is a Kárpát-medencébe mintegy visszatér a Magyar Államhoz való közjogi kötelék. És ami a nemzet közjogi egyesítésének sarokköve: a szavazati jog. Így az Országgyűlés immár valóban Nemzetgyűlés!
Tisztelt Nemzetgyűlés! Persze fontosak a számok, fontos a statisztika. De ami igazán fontos, hogy a számok mögött hús-vér emberek vannak, családok története, oly sokszor kálváriája, akiket egy évszázadon át ”bozgoroztak˝, hazátlannak neveztek, de a kedvezményes honosítás lehetőségével egyfajta igazságot szolgáltattunk véreinknek.
Nemzetpolitikánk egységes, koherens és mostanra cizellált ívet alkot, aminek integráns, kitüntetett része a honosítás. Ennek az ívnek a tekintetében szólnunk kell arról, hogy az identitás őrzés és erősítés jegyében több mint megtízszereztük a külhoni magyarok költségvetési támogatását, az erdélyi Sapientia egyetemtől, a határokon túl a Kárpát-medencében épített és újjáépített ezer magyar óvodán át, a diaszpórába küldött több száz Kőrösi Csoma Sándor-os ösztöndíjasig. És paradigmatikus jelentőségű a határon túlra menő hatalmas összegű gazdaságfejlesztési expanziónk. Száz évig hátrány volt, ha valaki magyar, legfőbbideje, hogy végre előny legyen! Ez így együtt az asszimiláció megállításának, sőt megfordításának az esélye, a trianonra ma adható reális válasz.
Erre a munkára büszke lehet az Országgyűlés, a magyar közigazgatás, a külhoni magyar szervezetek, az egyházak, önkormányzatok. Az életben, így a közéletben is, oly sok minden mulandó, de a honosítás műve, maga a történelem!
(semjenzsolt.hu)
Azé legyen a tulajdon, aki a feladatot ellátja
2020. május 20.
Ossza meg ismerőseivel!
Az állami intézmények működtetését átvállaló egyházak azért kapják meg az ingatlan tulajdonjogát, mert az a helyes, hogy azé legyen a tulajdon, aki a feladatot ellátja – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Esztergomban, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat idősotthonában tartott sajtótájékoztatón.
Semjén Zsolt hozzátette, a kedden elfogadott törvény alapján 29 olyan állami ingatlan került át egyházi tulajdonba, amelyben a szociális ellátás feladatát korábban is az egyház végezte és erre használta az épületeket.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte, a tulajdonjog-átruházás addig áll fenn, amíg a feladatot az egyház ellátja. A megoldás előnye, hogy egy-egy fejlesztés vagy pályázat esetén sokkal könnyebb a tulajdonosi hozzájárulás biztosítása – tette hozzá.
“Nem az állami kötelezettség átruházásáról van szó, hanem az intézményműködés átengedéséről” – mondta Semjén Zsolt.
A politikus szólt arról, hogy a szociális területen az elmúlt tíz évben kétszeresére nőtt az egyházi működtetésű intézmények aránya. Az alapszolgáltatásban az összes intézmény 44 százalékát egyházak működtetik, a szociális szakellátás körében pedig 25 százalék az arányuk.
A gyermekvédelmi szakellátásban 2010-ben 7 százalékos volt az egyházi szerepvállalás, most pedig 60 százalékos – ismertette.
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára kijelentette, a törvény “egy természetes misszió támogatása, az egyház évezredes természetes tevékenységét támasztja alá, nem pedig egy újkori jogszabályon alapuló kötelezettség”.
A politikus hozzátette, a kijárási korlátozások enyhítése a szociális területen még várat magára, mert a veszélyeztetettség miatt az izolálásra hosszabb ideig szükség van.
Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke az MTI-nek azt mondta, számításaik szerint az idősellátásban a korlátozások a vakcina megjelenéséig, akár egy évig is fennmaradhatnak.
