Szent II. János Pál pápa élete nyitott könyv volt, és munkásságának ez a nyilvánossága hitelesen mutatkozik meg az életéről most kiadott könyvben – mondta a miniszterelnök-helyettes a lengyel pápa születésének 100. évfordulójára megjelentetett kötet bemutatóján a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban tartott keddi rendezvényen.
Semjén Zsolt a képes albumot méltatva arról beszélt, II. János Pál pápa hosszú egyházi szolgálata, világpolitikai szerepe, számtalan utazása, teológiai tanítása, szervező tevékenysége mindenki előtt ismert volt.
A II. vatikáni zsinattal az egyház ablakot nyitott a világra, és ez a nyitás vált jól érzékelhető valósággá az utazó pápa szolgálata alatt, hiszen az evangéliumot hirdetve bejárta a világot; így járt Hirosimában és Jeruzsálemben, találkozott mások mellett Ronald Reagannel, Fidel Castróval, a japán császárnővel, a spanyol királlyal, felszólalt az ENSZ közgyűlésén, és közös imára hívta a világvallások vezetőit Assisibe.
Mintegy három évtized egyház- és világpolitikájának tanúi lehetnek a kötetet böngészők – mondta, hozzátéve, hogy a kiadvány leghosszabb fejezete a lengyel pápa 1991-es magyarországi látogatását mutatja be.
Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság nagykövete arról beszélt, hogy a lengyelek, más nemzethez hasonlóan bár sok mindenben különböznek egymástól, abban egyetértenek, hogy a lengyel pápának két fontos értéket köszönhetnek; az emberi méltóságot és a szabadságot. A kommunista évtizedek alatt a lengyel társadalom éppen ennek a kettőnek a hiányát sínylette meg legfájóbban, és ez jutott a magyaroknak és a szovjet tábor más országaiban élőknek is – fűzte hozzá.
Arról beszélt, hogy éppen ezekben a nehéz időkben lett pápa Karol Wojtyla, akinek az evangélium, a hit, a remény és a szeretet terjesztésén túl szerepe volt abban is, hogy a térség nemzetei felszabadultak a kommunizmus igája alól.
A függetlenség szentje című, 336 oldalas színes, képes album a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában jelent meg ezer példányban. A magyar, lengyel és angol nyelven kiadott könyv Karol Wojtyla életútját, a pápa lelkipásztori útjainak, látogatásainak állomásait mutatja be korabeli bélyegeken, levelező-, képes- és emléklapokon, érmeken keresztül.
(Fotó: Botár Gergely)
A lengyel pápa, aki 1978-tól 27 évig vezette a Katolikus Egyházat, 104 alkalommal utazott külföldre, apostoli útjai során 1991-ben és 1996-ban járt Magyarországon is, az ezekre az alkalmakra kiadott emléktárgyak bemutatására a könyv kiemelt figyelmet szentelt.
A könyv bevezetőjében Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete egyebek mellett azt írta, a lengyel pápa mély és jelentős nyomot hagyott Európa és a világ történetében. A lengyel kultúrtörténész fontos törekvésnek mondta a pápa kultuszának további erősítését “az európai identitás megsemmisítésére és a keresztény gyökerektől való elszakításra tett ismétlődő kísérletek idején”.
Felvetette azt is: helyes lehetne Szent II. János Pál pápát Európa védőszentjének “megválasztani”, hiszen nála jobban senki nem járult hozzá a volt szovjet tábor országainak felszabadításához.
A lengyel pápa életét rendhagyó módon, jórészt emlékbélyegeken bemutató könyv kiadását a budapesti Lengyel Intézet kezdeményezte és megjelenését a magyar kormány és a budapesti Lengyel Intézet is támogatta. Semjén Zsolt a kötet előszavában köszönetet mondott Steindl Rezsőnek, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége Vas megyei elnökének, akinek a Szentatyával kapcsolatos gyűjteményéből előbb kiállítások sora született, majd a centenáriumi évfordulóra elkészülhetett a most megjelent könyv is.
A rendezvény végén a megjelentek virágokat helyeztek el a templom melletti rózsakertben álló Szent Hedvig és Szent Kinga szobránál.
Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédét.
Mi kellett ehhez a nagyszerű könyvhöz? Mély, Krisztusba vetett hit, magyar–lengyel barátság és egy elszánt ember kitartó munkája!
Tisztelt Nagykövet Úr!
Főtisztelendő Plébános Úr, Kedves Zoltán atya!
Hölgyeim és Uraim!
Szinte lehetetlen feladat Karol Wojtyláról, a szentté avatott II. János Pál pápáról újat mondani, hiszen egész élete, hosszú pápai szolgálata és megszámlálhatatlanul sok utazása mind a nyilvánosság előtt zajlott. Ismerhetjük munkásságát, világpolitikai szerepét, teológiai tanítását és szervező tevékenységét a világegyházban, mert élete nyitott könyv volt.
Azt mondják, a II. vatikáni zsinattal az egyház ablakot nyitott a világra. Ez a nyitás jól érzékelhető, kézzel fogható valósággá II. János Pál pontifikátusa alatt vált, aki utazó pápaként bejárta az egész világot, hirdetve az Evangéliumot. Az apostoli látogatásokról rendszeresen beszámolt a világsajtó, már a Szentatya életében számos könyvben láthattunk nagyszerű felvételeket arról, hogyan fogadták a különböző földrészeken, mekkora tömegek vettek részt szentmiséin, hallgatták szentbeszédeit.
A mai könyvbemutatón egy egészen különleges kiadványt vehetünk a kezünkbe Steindl Rezsőnek, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége Vas megyei elnökének köszönhetően, aki hihetetlen kitartással és aprólékos munkával gyűjtötte össze a világ minden tájáról a pápáról készült képeslapokat, bélyegeket, az utazásaival kapcsolatos postai iratokat, bélyegzéseket. Ennek a hatalmas munkának eredménye A függetlenség szentje.
Szép és tapintatos gesztus, hogy a kötet eleje és vége – mintegy keretbe foglalva – néhány oldalt szentel a pápa elődjének, I. János Pálnak és az utódnak, XVI. Benedeknek, ezzel is hangsúlyozva a kétezer éves folytonosságot Szent Péter trónján. Természetesen a kötet gerincét Szent II. János Pál pápa csaknem huszonnyolc éves pontifikátusának – bizonyos szempontok szerint összegyűjtött – dokumentumai adják. A szerkesztők a legkézenfekvőbb megoldást választották, évről évre haladva mutatja be a történéseket. Minden esztendőt egy egész oldalas fénykép vezet be, a tájékozódást a több mint háromszáz oldalon pedig azzal is könnyítik, hogy a jobboldali lapszéleken sormintaként jelentetik meg 1978-tól 2005-ig az éveket – megtoldva a boldoggá és a szentté avatás esztendeivel – kiemelve az éppen aktuális évszámot. Ez nemcsak praktikus, hanem tipográfiailag is esztétikus megoldás.
Lehetetlenség felsorolni azt a sok eseményt, kiemelni néhány szívhez szóló vagy rendkívüli pillanatot, amelyek a könyv lapjairól elénk tárulnak. Gondolatébresztő a Hirosimában és Nagaszakiban tett látogatás, a jeruzsálemi Siratófalba rejtett pápai üzenet, a fatimai látnokok boldoggá avatása. Megható a Teréz anyával való találkozás képe, és a megbocsájtásról szóló keresztény tanítás megéléséről tanúskodik az 1981-es merénylet elkövetőjével, Ali Acával a börtöncellában készült felvétel.
Mintegy három évtized egyház- világpolitikájának is tanúi lehetünk a kötetet böngészve. Láthatjuk a pápát Ronald Reagannal és a még feltűnően fiatal Bill Clintonnal, Fidel Castróval és Jaruzelskivel, a japán császárnővel és a spanyol király társaságában. II. János Pál pápa felszólalt az ENSZ közgyűlésén, az Európa Parlamentben, ellátogatott a római zsinagógába, az ökumené jegyében találkozott a keresztény felekezetek vezetőivel, közös imára hívta a világvallások képviselőit Assisibe, és szentévet hirdetve átvezette az egyházat a harmadik évezredbe.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A II. János Pál pápa életét képeslapokon és bélyegeken bemutató kötet leghosszabb fejezete az 1991-es esztendőről szól, amikor Krisztus földi helytartója első alkalommal lépett hazánk földjére. Az alkalomra kiadott emléklapok, borítékok, bélyegek és bélyegképek dokumentálják az apostoli látogatás szinte minden eseményét. Egészen különlegesek a „szolgálati közleménynek” is beillő pecsétek némely borítékon: „Továbbítva: Esztergom-Budapest útvonalon pápai hajóval 1991. augusztus 16.” Vagy: „Továbbítva: Pécs-Budapest útvonalon pápai helikopterrel 1991. augusztus 17.” És ugyanez Debrecen és Szombathely viszonylatában is. Körpecsétek és bélyegzések is szerepelnek a kötetben, ezek hitelesítik az adott esemény – pápaválasztás, egy-egy utazás vagy látogatás, illetve a pápa halálának – pontos időpontját.
A szerkesztők nem feledkeztek meg egyéb magyar vonatkozású eseményekről sem. Szerepel a kötetben egy-egy bélyegkép Apor Vilmos győri megyéspüspök, Romzsa Tódor mártírhalált halt görög katolikus püspök, Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa és IV. Károly magyar király boldoggá avatásának emlékére is.
A kiadvány utolsó fejezetei II. János Pál halálával, majd boldoggá, illetve szentté avatásával foglalkoznak. Döbbenetes, hogy a pápa halálhíre annyira megrendítette az egész világot, hogy számtalan ország postája adott ki bélyegeket, sorozatokat, emléklapokat, kis- és nagyíveket rá emlékezve. Ugyanezt tették egyébként, amikor elérkezett Karol Wotyla pápává választásának huszadik, majd a 25. jubileuma. Steindl Rezső gyűjtő szenvedélye nyomán ezek is gazdagítják a kötetet. Mint ahogy az a kuriózumszámba menő blokk is, amit a pápa 1993-as baltikumi látogatása alkalmából adott ki az Észtországhoz tartozó Muhu-sziget.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Huszonhét és fél év nagy idő, ennyi ideig látta el péteri szolgálatát a lengyel pápa. A kötetben pillanatfelvételeket látunk erről az időszakról, de összeáll belőlük egy nagyhatású ember életének hiteles története. Karol Wojtylát viszonylag fiatalon választották pápává, még hatvan éves sem volt. A kötet első felében egy fiatalos, gyakran mosolygó egyházfőt látunk, aztán az idő haladtával a képeken egy egyre idősödő, betegséget hordozó, fehér hajú főpap jelenik meg. Megható emberi vonások, maga az élet.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A függetlenség szentje különleges könyv egy különleges emberről. A szerkesztése átlátható, a kivitelezése impozáns. A háromnyelvűség, hiszen angolul és lengyelül is olvashatók a szövegek, azt a célt szolgálják, hogy az egész világon sokfelé elérhető és érthető legyen ez a kiváló munka. Az egész világon, mert Szent II. János Pál az egész világé volt. Totus tuus – szólt a jelmondata, amihez mindig hű maradt. Mégpedig úgy, hogy mindannyiunké lett – egészen. Totus noster.
(Forrás: MTI)
Nemzeti identitásunk szimbóluma a Kis-Balaton
2020. szeptember 22.
Ossza meg ismerőseivel!
Nemzeti identitásunk szimbolikus helye a Kis-Balaton, természeti örökségünk egyik ikonikus helyszíne – jelentette ki Semjén Zsolt kedden a Keszthelyhez tartozó Fenékpusztán.
A miniszterelnök-helyettes a mintegy 1,2 milliárd forintból épített Kis-Balaton Látogatóközpont átadásán úgy fogalmazott: a hazaszeretet két dologból táplálkozik, a kulturális és a természeti örökségünkből, s van, amikor ez a kettő egybeesik. Utalt arra, hogy Fekete István Kis-Balatonnál játszódó Tüskevár és Téli berek című regénye is ilyen, a magyar kultúra megkerülhetetlen része.
Úgy fogalmazott: felmerül a kérdés egy ilyen látogatóközpont támogatása esetében is, hogy vajon minek van elsőbbsége, a gazdasági vagy a természetvédelmi szempontoknak? „Ösztönös válasz az, hogy a természetvédelemnek, de ez egy hamis szembeállítás”, mert a nemzeti parkok és a természeti örökségünk gazdaságilag is értékesebb, mint bármilyen ipari beruházás az adott területen, a rekreációnak, a kipihent embernek pedig szintén gazdasági haszna van.
Semjén Zsolt kifejtette: a látogatóközpont turistákat vonz, akik éttermekben, szálláshelyeken költenek, vagyis az ökoturizmusnak is van gazdasági jelentősége. Amikor pedig külföldről hívunk ide turistákat, nemcsak a főváros látnivalóival vagy a termálfürdőkkel, hanem a természeti örökségünkkel is ide lehet vonzani őket.
Fotó: Pelsőczy Csaba
Nagy István agrárminiszter beszédében azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedben az Agrárminisztérium több mint 60 milliárd forintot fordított a természeti értékeink megóvását és bemutatását célzó közvetlen beruházásokra. A már megvalósult és még folyamatban lévő csaknem 200 fejlesztési programnak köszönhetően több mint 300 ezer hektáron javul természeti területeink állapota és a természeti ismeretátadást szolgáló létesítményeink felszereltsége.
A nemzeti park igazgatóságok területén összesen 186, együttesen csaknem 1000 kilométer hosszú tanösvény-hálózat mellett 64 bemutatóhelyet, 33 látogatóközpontot, 4 arborétumot és 40 idegenforgalmi hasznosítású barlangot is működtetnek. Mindezeken felül 15 erdei iskolában ismerhetik meg a fiatalok gazdag természeti örökségünket – emelte ki az agrárminiszter.
Nagy István elmondta még: a nemzeti parkok látogatószáma mára már meghaladja évente az 1,6 milliót, a hatalmas érdeklődés miatt szükség van a kínálat folyamatos fejlesztésére, megújulására is. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak (BFNPI) 38 ökoturisztikai létesítménye van, köztük a tihanyi Belső-tó partján álló Levendulaház, a tapolcai tavasbarlang és a bakonybéli Pannon Csillagda.
Fotó: Pelsőczy Csaba
A Kis-Balaton Látogatóközpont kialakításának keretében már tavaly megújult a Diás-szigeten a Fekete István Emlékhely, a most átadott beruházás pedig modern, 21. századi módon mutatja be a nagy jelentőségű, fokozottan védett nemzeti parki tájegység értékeit.
Puskás Zoltán, a BFNPI igazgatója arra emlékeztetett, hogy a Kis-Balaton nemzeti parkként, természetvédelmi területként „a természet szentélye”, ahol számtalan állatfaj mellett több mint 300-féle madár fészkel, köztük a hazai természetvédelem címerállata, a nagykócsag.
Az igazgatóság eddig 14 bemutatóhelyet és három látogatóközpontot tartott fent, ahol évente mintegy 450 ezer látogatót fogad. A tizenötödikként szerdától látogatható Kis-Balaton Látogatóközpontból elektromos járművel vagy akár kenuval és kajakkal is felfedezhető a Kis-Balaton – ismertette az igazgató.
Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) egyebek mellett arról beszélt, hogy a Kis-Balatont az elmúlt évtizedekben egyre többen fedezték fel. Ma már önálló turisztikai célpontnak számít, főként a Keszthelyen, Hévízen, Zalakaroson pihenő turisták számára, akik akár kerékpáros vagy gyalogos túrákon is felfedezhetik a környéket.
(Forrás: MTI)
Újra Semjén Zsolt vezeti a Vadászati Védegyletet
2020. szeptember 11.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsoltot az Országos Magyar Vadászati Védegylet egyhangúan újabb öt évre elnökévé választotta.
(semjenzsolt.hu)
Meg kell védeni a keresztény civilizációt
2020. szeptember 10.
Ossza meg ismerőseivel!
Nemzeti Kegyhelyünkre, Máriapócsra zarándokolt a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja. Semjén Zsolt KDNP-elnökkel és Simicskó István frakcióvezetővel együtt a képviselők a Szűzanya segítségét kérték, hogy kereszténydemokrata küldetésüket sikeresen beteljesíthessék az országgyűlésben és a kormányzati munkában.
A zarándoklaton, melyet a görögkatolikus főpásztororok személyesen kísértek, Szent II. János Pál pápa 1991-es, Máriapócson tartott szentmiséjének emlékét is felidézték.
Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
A Kegytemplomban két boldoggá avatott vértanút, Romzsa Tódor és Gojdics Péter Pál görögkatolikus püspököt ábrázoló mozaikokat szenteltek meg a magyarországi görögkatolikus metropólia főpapjai, Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Szócska Ábel nyíregyházi és Orosz Atanáz miskolci görögkatolikus püspökök.
A szabadtéren megtartott szent liturgián, melyen a KDNP képviselőcsoportjának tagjai is együtt imádkoztak, Kocsis Fülöp meropolita mondott homíliát.
Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
Majd Semjén Zsolt pártelnök beszédében kiemelte: hiába tartjuk meg a vasárnapot, hiába vagyunk keresztények, ha nem törődünk azzal, mi van a környezetünkben és a világban. A keresztségben kapott küldetésünk, hogy elmozdítsuk a világot az Evangélium irányába.
Hozzátette, elutasítjuk azt a felfogást, mely az egyházat korlátozná a közéleti kérdésekben megfogalmazott tanítása kibontásában. A kereszténydemokrácia azt jelenti, hogy figyelünk az egyház társadalmi tanítására, és azt képviseljük a mindennapokban. Hiába vitatják a liberális, illetve más szélsőséges felfogást képviselő erők, az egyház illetékessége mindenütt érvényes, így a társadalom és a politika területén is.
A keresztény politikus úgy gondolkodik: nem az Egyház igazodik az aktuális társadalmi divatokhoz, hanem a keresztény közösségnek, politikusnak kell igazodni az Egyház tanításához! A társadalom alapja a család állandósága a progresszívok devianciáival szemben.
Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
Kifejtette, a közösségi dimenzió nélkül kiüresedik a hit, babonasággá válik. Meg kell védeni a keresztény civilizációt, mely megtart bennünket, azokkal szemben, akik belülről és kívülről is rombolják azt már évszázadok óta. Szent István a kereszténységre építette fel a magyar államot, ez adja a keresztény politikusok társadalmi legitimitását.
(semjenzsolt.hu)
A pap olyan ember, aki mer igent és nemet mondani
2020. szeptember 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök úrnak szóló születésnapi köszöntőlevél átadása.
Győr, 2020. szeptember 9.
Excellenciás
Dr. Pápai Lajos
nyugalmazott megyéspüspök úrnak
Excellenciás Püspök Atya!
Nagyrabecsüléssel köszöntöm Excellenciádat 80. születésnapja alkalmából, Isten éltesse!
Köszönöm Egyházunk és Nemzetünk hűséges szolgálatát, melyet nem csak főpásztorként, hanem elkötelezett közéleti emberként is végzett. Püspök Úr mindig hitvallói módon képviselte a Katolikus Egyház társadalmi tanítását. Külön köszönöm, hogy a győri Barankovics emléküléseken közel egy évtizeden át erősítette a kereszténydemokrácia szellemiségét az értékrendünket elutasító nehéz politikai helyzetben is.
Püspök Úr megnyilatkozásai sok hívő és Egyházunkhoz talán kevésbé kötődő, de jószándékú ember számára adtak megerősítést és útmutatást. Amint egy interjúban az elmúlt esztendőben megfogalmazta: „a pap olyan ember, akire számítani lehet, aki biztonságot, bátorságot jelent, aki meg mer szólítani, aki mer igent és nemet mondani.” Köszönjük, hogy a politikában szerepet vállaló, hívő katolikus emberekként értékes útravalót kaphattunk Excellenciádtól.
Isten áldását kérjük életére és további szolgálatára – ad multos annos!
Budapest, 2020. szeptember 4.
Tanítványi tisztelettel és megbecsüléssel:
Semjén Zsolt
(semjenzsolt.hu)
Támogatta az egészségügyet a magyar vadásztársadalom
2020. augusztus 31.
Ossza meg ismerőseivel!
A koronavírus-járvány által teremtett nehéz helyzetben a társadalom minden rétege megmozdult, a vadásztársadalom is, amely a tavaly decemberben megrendezett jótékonysági vadászattal támogatta az egészségügyet, köszönet jár a vadászok tevékenységéért, a szolidaritásukért – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a vadásztársadalom hazafias kötelességének érzi a segítségnyújtást, amikor a magyar nemzet nehézséggel küzd.
A magyar vadásztársadalom két módon tudott segíteni: a megszervezett jótékonysági vadászatokkal, amelyek során részint történtek felajánlások, részint a magyar vadászok jelentős összeget fizettek be, az összegyűlt pénzzel az egészségügyet segítették. Emellett nagyon sok vadásztársaság az általa elejtett vad húsát juttatta el kórházaknak, a magyar egészségügynek – tette hozzá.
A sajtótájékoztatón átadták az adományozó okiratot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) részére. A dokumentum szerint az Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft. által a tavalyi évben megvalósított I. országos jótékonysági vadászat eredményeként, Magyarország 19 kórházának gyermekosztálya kapott orvosi eszközöket a magyar vadásztársadalom adományaként 37 millió forint értékben.
Fejes László, az Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft ügyvezetője (b) átadja az adományozó okiratot Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének az országos jótékonysági vadászat adományainak átadásáról tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2020. augusztus 31-én. Balról Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b2), jobbról Kiss. B. Zoltán, a Felső-Tisza Vidéki Vadgazdák Szövetségének elnöke (j). Fotó: MTI/Illyés Tibor.
Fejes László, az Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft. ügyvezetője az okirat átadása előtt elmondta, hogy az adománnyal kórházak gyermekosztályait segítik, az ott dolgozó orvosok munkakörülményeit, és a kórházi infrastruktúrát fejlesztik.
Az adomány a 2019-es jótékonysági vadászatból jött össze, amelyet december 27-én rendeztek meg Magyarország összes, azaz 19 megyéjében.
A jótékonysági vadászat az idén is folytatódik. A magyar gyökerű kezdeményezést nemzetközi színtérre is kiterjesztené a szervezet, és szeretnék, ha december 27. világszerte a jótékonysági vadászat világnapja lenne – fűzte hozzá.
Kiss. B. Zoltán, a Felső-Tisza Vidéki Vadgazdák Szövetségének elnöke hozzátette, hogy a kezdeményezésben mintegy 1200 vadász vett részt tavaly, céljaik között szerepel, hogy abba a határon túli lakosságot is bevonják.
(Forrás: MTI)
Az egyházi iskolákban az ember, a test és a szellem egységében van
2020. augusztus 31.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar kormánynak fontos a keresztény civilizáció védelme, ezért 2010 óta háromezer templom épült, vagy újult meg a Kárpát-medencében – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitóján.
Semjén Zsolt hozzátette, hogy ilyen mértékű templomépítés, vagy felújítás Szent István óta nem történt, emellett bizonyságot tett arról, hogy egyikből sem lesz mecset, vagy pláza.
Kiemelte: ahhoz, hogy a keresztény identitásukat meg tudjuk védeni, fontos, hogy az állam is megtegye a “sajátos dolgát”, de hittel is meg kell tölteni, amelyben megkerülhetetlen szerepe van a keresztény iskoláknak és azoknak a diákoknak, akik a következő generáció értelmiségét adják, akiknél a szellemi tudás és a lelkiség egységben van – fogalmazott.
Az Euorstat adatai szerint Magyarország költ arányosan az Európai Unióban a legtöbbet az egyházak és egyházi iskolák támogatására – mondta, hozzátéve, hogy 2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy “Szent István óta az a tapasztalat, hogy ami jó az egyháznak, az jó az országnak, ami jó az országnak, az jó az egyháznak”. Szent István a kereszténység fundamentumára építette a magyar nemzet katedrálisát, ezért Szent István óta egymásra épül a magyarság és a kereszténység – mondta.
Kitért arra, hogy az emberek azért bíznak “valahogy jobban” az egyházi iskolákban, mint a világiakban, vagy az alapítványi iskolákban, mert az egyházi oktatási intézményekben az ember, a test és a szellem egységében van, amely semmi mással nem pótolható többletet jelent.
A piarista rend sajátos küldetése az, hogy a szellemi és lelki fejlődést egységében látja, ezért a teljes embert tudja alakítani – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Hozzáfűzte, hogy ma a nyugati világban óriási vita van arról, hogy az iskolának nevelnie is kellene a gyermeket. Nyugaton “botránynak számít, ők azt mondják, hogy az iskolának bizonyos tudást kell átadnia a gyermekeknek, de ne akarja befolyásolni a gyermek világnézetét, szellemiségét és lelki beállítottságát. Pedig, ha a gyermek érzelmileg motivált, akkor jobban tanul” – mondta Semjén Zsolt.
Az emberiség értékteremtő kultúrája a nemzetek értékteremtő formájában áll fenn, ezért fontos saját magyarságunk megőrzése, kimunkálása és fenntartása, de abban a tudatban, hogy erre minden népnek joga és kötelessége van – fogalmazott.
A mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvodát 1739-ben alapították. 1948-ban államosították, majd 1990-ben az országban az elsők között került vissza egyházi fenntartásba.
Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szentmisét celebrál a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitóján, az iskola udvarán 2020. augusztus 31-én. Fotó: MTI/Krizsán Csaba.
A tanévnyitón az ünnepi szentmisét Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke celebrálta, amelyen 1., 7., és 9. évfolyamos diákoknak voltak jelen. Homíliájában arról beszélt, hogy minden embernek kivétel nélkül szüksége van szeretetre, arra, hogy szeressék és arra is, hogy ő szerethessen.
“A szeretet lelke” azonban a tudásban is növekszik, amely bölcsességet jelent. Csak akkor van ételme annak, ha megtanultunk valamit, ha azt hasznosítani tudjuk, ha azáltal erkölcsi értelemben is gazdagodunk. “Az az ember, aki tudásban többet megy előre mint erkölcsben, az valójában többet megy hátra, mint előre” – mondta.
A 30. tanévnyitó végén Semjén Zsolt és Veres András Zsidanics István emlékplakettet adott át öt olyan embernek, akik sokat tettek azért, hogy az iskola harminc évvel ezelőtt újra egyházi fenntartásba kerüljön.
(Forrás: MTI)
Változik a vadkárrendezés
2020. augusztus 29.
Ossza meg ismerőseivel!
Ősszel új rendelet jelenik meg a vadkárrendezésről, valamint a hatósági trófeabírálat paramétereinek enyhítéséről – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agrárminiszter szombaton a Zala megyei Pölöskén tartott országos vadásznapon.
Semjén Zsolt egyebek közt arról beszélt, hogy Európa egyik legjobbja a magyar vadászati törvény, amelynek részeként még az ősszel rendeletben szabályozzák a vadkárok rendezésének szabályait, amelyet az agrár- és a vadászkamara, valamint a magán- és állami erdészetek közös kompromisszumos javaslatával készítettek elő.
Nagy István arról tett bejelentést, hogy ugyancsak ősszel jelenik meg a hatósági trófeabírálat korrigálásáról szóló rendelet, amellyel a vadgazdálkodók a minőségi mellett a mennyiségi gazdálkodást is hatékonyabban valósíthatják meg.
A Zalaerdő Zrt. kezelésében lévő Sohollári-völgyben tartott programon a miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy az Európai Bizottság (EB) a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva szigorította a fegyvertartás szabályait, de ebben sikerült olyan megoldást találni, amivel elkerülhető a magyar vadászok és fegyvergyűjtők “zaklatása”. Az EB ötévenként lejárttá tenné a fegyvertartási engedélyeket, a magyar megoldás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az engedélyek felülbírálatát a rendőrség ötévenként a saját adatbázisa alapján elvégezze.
Abban azonban még nincs előrelépés, hogy az EB betiltaná az ólomtartalmú lövedékek használatát, ami a magyar vadászok számára életidegen döntés lenne. Rengeteg olyan vadászfegyver van, amely nem használható acélsöréttel, illetve nem vizsgálták még azt sem, hogy milyen hatással van a természetre az acéllövedékek használata – közölte Semjén Zsolt.
Kitért arra is, hogy két vírus komoly károkat okoz a magyar vadgazdálkodásban, az afrikai sertéspestis, illetve a koronavírus. A sertéspestis miatt a kormány méltányos felvásárlási árat biztosít a fertőzöttség veszélye miatt kilőtt vaddisznókra, továbbá engedélyezni tervezik a vaddisznók helyett szikaszarvasok tartását a vadkertekben, színesítve ezzel a terítékre szolgáló vadak választékát.
A koronavírus-járvány következményeivel kapcsolatban azt mondta: a határok lezárása és a külföldi vadászok saját hazáinak szabályozása miatt idén ősszel nem tudnak vendégvadászok jönni Magyarországra, ezért indokolt, hogy a vadászoknak tavasszal már biztosított – a turizmushoz és a mezőgazdasághoz hasonló – adókönnyítések tovább éljenek.
A kormányfőhelyettes jelezte, hogy a hazai és külföldi vadászok engedélyeinek díjai ma már a kamarát illetik, illetve szintén a vadászkamara kezelésébe kerülhetett a hatvani vadászati múzeum.
Semjén Zsolt megemlítette, hogy a Hungexpón tartandó 2021-es magyarországi vadászati világkiállításra egymillió látogatót várnak, a világszínvonalú rendezést 55 milliárd forintból biztosítják. Ha a koronavírus-járvány miatt elmaradnának a külföldi látogatók, akkor is rentábilis lehet a rendezvény, hiszen 670 ezer horgász és vadász van Magyarországon, családtagjaikkal együtt ez legalább másfél millió embert jelent.
Nagy István agrárminiszter a trófeabírálati paraméterek újraszabályozása kapcsán azt fejtette ki, hogy a 2037-ig tervezett szakmai munka kereteit a tájegységek vadgazdálkodási terveinek kihirdetéséről szóló rendeletek alapozzák meg, ezek tartalmazzák azokat a határértékeket, amelyek alapján a hatósági trófeabírálat készül. Az eredményes vadgazdálkodás nem valósítható meg a szakszerűtlen elejtések miatti szankciók nélkül, ezért még idén megjelenik a korrigált trófeabírálati értékeket tartalmazó rendelet.
Az agrárminiszter beszámolt arról is, hogy reagálva a járvány miatt leállt nemzetközi vadászturizmusra, a munkahelyek védelme érdekében kezdeményezte a kormány a hivatásos vadászok munkabérét terhelő munkaadói- és munkavállalói járulékok csökkentését. A veszélyhelyzet okozta, gazdaságilag is nehéz időszak ellenére a tárca, a vadászok és a vadgazdálkodók országszerte 40 helyszínen 10 ezer adag vadhússal segítették az egészségügyi dolgozókat.
Kovács Zoltán, a jövő évi Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos – aki jelezte, hogy negatív koronavírus-tesztek és hatósági engedélyek birtokában vesz részt a rendezvényen – egyebek mellett azt mondta: a vírus okozta kihívások ellenére sem állt meg a szervezés.
A kiállítás bizonyítéka lesz annak, hogy az 1971-es hasonló rendezvény után 50 évvel a magyar vadászok ugyanúgy elkötelezettek a természet szeretete és a hagyományok iránt. “Nincs szükség politikai mozgalmárságra” ahhoz, hogy bizonyítsuk, mit jelent számunkra a természet védelme – fogalmazott.
Megjegyezte: a 70 ezer négyzetméteren megvalósuló kiállítás a világ bármelyik táján megállná a helyét, és olyan terület is hangsúlyt kap majd, mint a vadgasztronómia. Nemzetközi szinten is újdonságnak minősül a hazai kezdeményezésű karitatív vagy segítő vadászatok elindítása, amelyben már 1200 magyar vadász 37 millió forintot gyűjtött jótékony célokra.
Kovács Zoltán a vadásznapon jelentette be, hogy megalakították a Magyar Vizslák Világszövetségét, amely a világban is népszerű rövid- és drótszőrű fajtákat egyértelműen Magyarországhoz köti. A hungarikumnak számító magyar fajta tenyésztési, vizsgáztatási paramétereit a Magyar Ebtenyésztők Országos Szövetségével dolgozzák ki, de nemzetközi szervezetekkel is felveszik a kapcsolatot.
Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke a beszédében többek között azt hangsúlyozta, hogy a kormány által “kistafírozott” kamarának és megyei szervezeteinek ma már nincsenek anyagi gondjai. A vadászkamara tavaly 1,5 milliárdot, saját erőként pedig 2,4 milliárdot tettek a vadgazdálkodási alapba, amiből például ifjúsági oktatóközpontot alakítottak ki már 10 megyében, de az ország minden megyéjében lesz hasonló 2022-ig.
(Forrás: MTI)
A vadhúsfeldolgozás nemzetgazdasági szinten is fontos
2020. augusztus 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Vadhúsfeldolgozó üzem létesült a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Napkoron, a 814 millió forint értékű beruházást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át a Nyíregyházához közeli községben csütörtökön.
Az eseményen a kormányfőhelyettes arról beszélt, a kormány támogatja a vadhús fogyasztását, mert biológiai szempontból ez a legtisztább, legértékesebb és legegészségesebb húsféle, ízvilága miatt pedig különlegesnek számít.
“Ezért Magyarország kormánya messzemenően támogat mindent, ami a vadhús és a hal fogyasztásának a növekedését eredményezi” – fogalmazott. Semjén Zsolt hangsúlyozta, Magyarország vadászati nagyhatalomnak, a magyar vadászat pedig hungarikumnak számít, valamint az osztrákkal, a bajorral, a csehvel és a szlovákkal együtt a világ legmagasabb vadászati kultúrái közé tartozik.
Jelezte, részben ezt a kultúrát, részben pedig a vadgazdálkodási értékeket szeretnék bemutatni a 2021-es Egy a természettel című vadászati világkiállításon. Az eseményen a teljes vadászati és halászati ágazat bemutatására törekednek a szervezők, bemutatkoznak például a lovassportok, a kutyatenyésztők és solymászok, a vad- és halgasztronómia ételei pedig a kisebb településekre is eljutnak – tette hozzá.
Semjén Zsolt elmondta, a vadásztatás, a falusi turizmus és a vadhúsfeldolgozás, illetve a gasztronómia kapcsolata az ország számára nemzetgazdaságilag is fontos, szélesebb értelemben tehát nagy bevétel kötődik a vadászathoz.
A családi vállalkozásban megépített üzem elsősorban a vadászati szezon alapanyagait dolgozza majd fel, az itt előállított friss és fagyasztott vadhús lesz az egyik fő termék. A szezonalitást prémium kategóriás sonkafélékkel, füstölt szalámival, kolbásszal, érlelt marha- és vadhúsokkal, illetve szuvidált (vákuum alatt főzött) termékek gyártásával egyensúlyozzák, a gyár egy másik üzemrészében a tervek szerint lőtt szárnyasvadat és más baromfiféléket dolgoznak fel.
A 70-100 tonnás kapacitású, tíz munkavállalót foglalkoztató vadhúsfeldolgozó a Vidékfejlesztési program 401,5 millió forintos támogatásával, több mint 814 millió forintból épült fel.
(Forrás: MTI)
Szem előtt kell tartanunk elődeink áldozatát
2020. augusztus 24.
Ossza meg ismerőseivel!
Hogy itt megmaradhassunk, elődeink nagy árat fizettek; nekünk, kései utódoknak ezt mindig szem előtt kell tartanunk. Ezt Semjén Zsolt mondta hétfőn, amikor a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában megnyitotta A nemzet emlékezete című kiállítást.
A magyar történelem mérföldköveit tizennégy fontos dokumentumon át bemutató, keddtől látogatható tárlatról a miniszterelnök-helyettes kiemelte: a Magyar Nemzeti Levéltár a digitális technika legkorszerűbb eszközeinek felhasználásával valósította meg a kiállítást.
“A tizennégy nagy jelentőségű irat Magyarország ezeréves történelmét villantja fel, az 1109-es veszprémvölgyi apácakolostor görög nyelvű kiváltságlevelével kezdődik és az Antall-kormány 1990. május 23-i alakuló ülésének jegyzőkönyvével zárul. Közte pedig az ország történelme vagy keresztútja, élve a tizennégyes számhoz társuló jelentéssel” – fejtette ki Semjén Zsolt.
II. András Aranybullája (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A tárlókban sorakozik mások mellett az 1222-ben kiadott Aranybulla, az 1723-ban született Pragmatica Sanctio, az 1848 áprilisi törvények, de ott van Mohács (Brodarics István szerémi püspök 1527-ben írt levele I. Ferdinánd királyhoz), Trianon (az 1921. évi XXXII.törvénycikk), a magyar-szovjet jóvátételi egyezmény 1945-ból és az 1956-os elbukott szabadságharc tragikus következménye, a szovjet csapatok magyarországi tartózkodását jogilag rendező egyezmény.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója kitért arra, hogy a templombelsőhöz hasonló kiállítótér apszisában a Szent Korona háromdimenziós technikával megjelenített képe lebeg. A magyar találmánynak köszönhetően a hologram segítségével szinte kézbe lehet venni a koronát.
“A Magyar Nemzeti Levéltár háromszáz kilométer iratanyagot őriz, ebből a hatalmas halmazból kellett kiragadnunk a nemzet története szempontjából legfontosabb dokumentumokat, úgy, hogy ha ide bejön egy magyar ember, büszkeséggel töltse el” – mondta Szabó Csaba. Megjegyezte, hogy a tárlat a tervek szerint helyet kaphat a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott dubaji világkiállítás magyar pavilonjában.
Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint a kiállítás azt is szolgálja, hogy lélekben próbáljunk felnőni Szent István örökségéhez, hagyatékához és ne engedjünk se az alkotmányosságból, sem a belső és külső szuverenitásból.
A kiállításon látható dokumentumokhoz magyar és angol nyelvű leírás, kisfilm és fotók kapcsolódnak a virtuálisan lapozható tárlókban. A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című tálat kurátora O. Kovács József és Paukovics Gergő, a tárlat összeállításánál az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyagait is felhasználták.
