Keresztény-nemzeti-polgári győzelem a nyilas-szoci-libsi horrorkoalíció felett! Gratulálok Koncz Zsófia képviselőtársamnak – írja Facebook oldalán Semjén Zsolt, a KDNP elnöke.
(semjenzsolt.hu)
Keresztény-nemzeti-polgári győzelem a nyilas-szoci-libsi horrorkoalíció felett! Gratulálok Koncz Zsófia képviselőtársamnak – írja Facebook oldalán Semjén Zsolt, a KDNP elnöke.
(semjenzsolt.hu)
Teremtett világunk természeti környezetének védelme, épített örökségünk megóvása elsőrendű kötelezettségünk. Ebben az állam, a természetvédő szervezetek, az örökségvédelmi szakemberek és az egyházak együttműködése szükséges – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes Jósvafőn, a kipusztulással veszélyeztetett Natura 2000 jelölő denevérfajok megőrzését szolgáló KEHOP-fejlesztés zárórendezvényén. A projekt keretében denevérvédelmi célú intézkedéseket hajtottak végre, ezen belül is úgy valósítottak meg templomfelújításokat, hogy közben megóvták a denevérfajok élőhelyeit.
Semjén Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a denevérkolóniák védelme is közös ügyünk és felelősségünk. Kiemelte: példás együttműködés alakult ki az állam, a szakminisztérium, a nemzeti park igazgatóságok, a szakemberek, természetvédő szerveztek, az örökségvédelem és az egyházak között. Mint mondta, sok esetben ellentétes érdekeket kellett feloldani, hogy megvédjük az értékes örökséget, valamint a denevérek élőhelyeit. A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: ez a program is bizonyítja, hogy eredményre vezetett a közös munka, hiszen a felújított templomok esetében a tetőzetük, tornyaik megfelelő kialakításával érvényesült az itt élő denevérkolóniák élőhelyeinek védelme. Semjén Zsolt köszönetét fejezte ki a természetvédelmi és az örökségvédelmi szervezetek, a katolikus, görögkatolikus, valamint a református egyház felé, hogy a sikeres együttműködési program eredményeként – a megőrzött természeti értékeinkkel – gazdagodik a nemzet és végső soron az egész emberiség.
A hatékony természetvédelemhez az államigazgatás, a nemzeti park igazgatóságok munkája mellett szükség van a helyben élők és az egyházak együttműködésére is, ez a közreműködés tette lehetővé, hogy sikeresen megvalósuljon a denevérfajok élőhelyének megőrzését szolgáló fejlesztés, amelyre 172 millió forintot fordított az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Hozzátette: országos szinten is példaértékű a természetvédelmi és egyházi szervezetek élővilágvédelmi célú összefogása, hiszen több mint 30 együttműködési megállapodás jött létre a római és görögkatolikus egyházzal, illetve a környékbeli református gyülekezetekkel.
Rácz András elmondta: összesen 38 milliárd forint értékben zajlottak fejlesztések a KEHOP keretében az elmúlt uniós finanszírozási ciklusban, ennek keretében 10 nemzeti park igazgatóság 92 projekt segítségével, együttesen 130 ezer hektáron javította a természeti környezet állapotát Magyarországon.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy hosszú évek óta zajlik eredményes együttműködés számos természetvédelmi ügyben az agrártárca és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes között. Példaként említette, hogy a vadászati területek kijelölésénél figyelembe vették a nemzeti parkok szakmai szempontjait, emellett közös munka folyt ragadozómadár-védelmi kérdésekben, a vízi vadvédelem területén vagy éppen túzokvédelmi intézkedések során, melynek keretében az áramszolgáltatók földkábellel váltják ki a légvezetékeket, ezzel is megóvva a fokozottan védett faj élőhelyét.
A most zárult projekt keretében összesen 6 helyszínen zajlottak denevérvédelmi célú intézkedések az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén. Egyebek mellett kiemelkedően fontos denevérszállások fenntartása és fejlesztése történt meg, az intézkedésekkel több visszaszorulóban lévő denevérfaj életfeltételeit sikerült hosszú távon biztosítani.Magyarországon összesen 28 denevérfaj él, többsége természetmegőrzési szempontból kifejezetten veszélyeztetett.
(semjenzsolt.hu)
Norbert Hoferrel, az Osztrák Nemzetgyűlés alelnökével, az Osztrák Szabadság Párt elnökével folytatott megbeszélést a keresztény civilizáció melletti kiállásról országainkban és a nemzetei szuverenitás képviseletéről az Európai Unió fórumain.
Az FPÖ Facebook bejegyzése a látogatásról német nyelven itt olvasható.
(semjenzsolt.hu)
Újraszentelték a Modern városok program részeként csaknem hárommilliárd forintból felújított, a város védőszentjéről elnevezett, több mint hétszázéves Szent Mihály-templomot csütörtökön Sopronban.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, különös kihívás ma, hogy felismerjük a rosszat, amikor azt jónak tüntetik fel és a jót rossznak.
Hozzátette, hogy ma olyan világban élünk, amikor a “progresszív vonalak” haladásnak nevezik az Isten- és egyházellenességet, számukra az a fejlődés, amikor “nem lesz egyház, nem lesz vallás, amikor a nemzet már nem fontos, és a családot mindenféle devianciával akarják helyettesíteni”.
Ugyanakkor Szent Mihály arra hív, hogy a “nem nyilvánvalóan rossznak” is mondjunk nemet, hogy a haladás ne a “családellenességet, a hungarofóbiát és az antikrisztianizmust” jelentse – mondta Semjén Zsolt.
Úgy fogalmazott, a templomban tudjuk meg, kicsoda és milyen az Isten, de az ő igéje nem szorítható kizárólag a templom falai közé, mert térben, időben és témájában egyetemes. Éppúgy érvényes ma is, mint kétezer évvel ezelőtt, és nemcsak idehaza, hanem a világ bármely pontján, az élet minden területén – fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tíz évben éppen ezért újítottak fel vagy építettek háromezer templomot a Kárpát-medencében.
Semjén Zsolt beszéde végén felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök soproniakhoz intézett levelét, amelyben a kormányfő azt hangsúlyozta, hogy egy templom újraszentelése mindig a gyökerek megerősítését jelenti.
Szent Mihály ünnepe pedig arra emlékeztet – fogalmazott a miniszterelnök -, hogy a keresztény ember állandó harcban áll az őt támadó erőkkel, de “Isten legnagyobb harcosának alakjában saját hőseink vonására is ráismerhetünk” mi, magyarok. Azokra, akik azért küzdöttek, hogy megóvják hazájukat, otthonukat, családjukat.
“Nem véletlen, hogy a leghűségesebb magyar városnak épp Szent Mihály a védőszentje” – tette hozzá levelében Orbán Viktor.
Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP) polgármester beszédében azt emelte ki, hogy az a város és az az ország, amely templomokat újít fel vagy építtet, bízik a jövőjében.
Gazdag múltat hagytak ránk elődeink, ennek megóvása ma lehetetlen feladat lenne a kormány támogatása nélkül – utalt a városvezető a Modern városok program soproni beruházásaira.
Sopron példátlan fejlődésen megy ma keresztül, ami 2010 előtt illúziónak tűnt még a legoptimistábbak számára is – fogalmazott a polgármester.

Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a soproni Szent Mihály-templom újraszentelésén. Fotó Botár Gergely.
Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke homíliájában arról beszélt, hogy nem Istennek van szüksége egy épületre, hanem nekünk, embereknek, akik az ő jelenlétében szeretnénk “elidőzni”, lelkileg és szellemileg épülni.
A mai ember “túl sokat törődik a testével, ami a helyes, szükséges mértéken már túl van, ezért sok emberből torzó, gnóm ember válik” – mondta, hangsúlyozva: az ember test és lélek egysége; amikor ez a harmónia megbomlik, akkor “a pszichológusok előszobájában hatalmas tömegek verődnek össze”, mert az ember nem tudja, hogy Istennél kell keresnie lelki egyensúlyának gyógyulását.
Hozzátette, hogy a történelemben így tűntek el népek és kultúrák.
Ugyanakkor idehaza templomok sokasága épül, és amíg templomok épülnek, addig nem szűnik meg a nemzet – mondta a megyés püspök.
Az újraszentelés alkalmából Veres András elhelyezte az oltárban boldog Apor Vilmos és boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök ruha-, illetve csontereklyéjét.
(Forrás: MTI)
Az Európai Unió (EU) és annak értékei kereszténydemokrata értékek, ezért amikor a “brüsszeli bürokráciával harcolunk”, akkor mi vagyunk hűségesek az alapító atyák örökségéhez – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön Győrben, a KDNP Önkormányzati Tanácsának üléséről tartott sajtótájékoztatón.
Semjén Zsolt kiemelte, a mostani “európai uniós bürokrácia olyan alma, amely messze elgurult az alapító atyák almafájától”.
“Ma az EU bűnben él, de nem bűnben fogant” – fogalmazott.
A mi küldetésünk az, hogy visszatérjünk az alapító atyák örökségéhez, a keresztény civilizációhoz, a nemzetek szuverenitásához és a család örökségéhez – tette hozzá.
Leszögezte, éppen ezért az Európai Bizottság nem főnöke a szuverén nemzetállamoknak, hanem “szolgálóleánya”, vagyis a szuverén nemzetállamok nem provinciái az EU-nak. Az EU-t szuverén államok hozták létre, így az EU intézményei nem felettes szervei a magyar Országgyűlésnek vagy a kormánynak.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (k), Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezetője (b2) és Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP), Győr polgármestere (j) a Kereszténydemokrata Néppárt Önkormányzati Tanácsának győri ülése kapcsán tartott sajtótájékoztatón 2020. október 1-jén. Fotó: MTI/Vasvári Tamás.
Éppen ezért az EU-s jog nem áll a nemzeti jog fölött, csak abban az esetben, ha külön cikkben szerepel, vagy külön szerződésben áll – hangsúlyozta Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy ebből kifolyólag “semmifajta olyan lopakodó birodalmi jogkiterjesztést”, amellyel a bizottság foglalkozik, “nem fogunk elfogadni”.
Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden tagja mindenkinek megadja a tiszteletet, de ugyanezt el is várja, ezért elfogadhatatlannak nevezte, hogy Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke “sértegeti a magyar nemzetet és embereket”. Ezt “a szemtelenséget visszautasítjuk” – mondta.
A KDNP nem fogadja el azt sem, ha egy szuverén állam és az EU valamely intézménye között vita van, azt egy másik EU-s intézmény rendezze, hiszen az EU-s szerződések szerint ebben az esetben a vitát bíróság előtt kell rendezni – hangoztatta, hozzátéve, hogy ez döntő jelentőségű.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszél a Kereszténydemokrata Néppárt Önkormányzati Tanácsának győri ülésén. Fotó: Botár Gergely.
Semjén Zsolt elfogadhatatlannak nevezte a kettős mércét is, amelyet Magyarországgal szemben alkalmaznak. Elmondta, hogy Magyarország minden létező jogállami feltételnek eleget tesz, lényegesen jobban, mint azok az országok, amelyek emberei támadják Magyarországot. Akkor lehet Magyarországot támadni, ha a támadással szembeni kifogást hasonló módon érvényesítik az összes olyan EU-s országgal szemben, ahol hasonló szabályozás van – tette hozzá.
A pártelnök kitért arra is, hogy a mai magyar politikai palettán a KDNP az egyetlen olyan párt, amelynek programja 1944 óta változatlan, de igazodik a kor kihívásaihoz, emellett az egyetlen párt, amelynek minden programpontja megvalósult az elmúlt évtizedekben, különösen az elmúlt tíz évben.
Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője arról beszélt, hogy a pártnak és minden képviselőjének, tagjának az a világos jövőképe, hogy a kereszténydemokráciát és a magyar államot erősítse, megvédje a családokat és a munkahelyeket. Ebben a KDNP-s politikusokra az egész országban lehet számítani – tette hozzá.
Missziós küldetésnek nevezte, hogy ezt az üzenetet folyamatosan hirdessék.

Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezetője (k) beszél, mellette Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP), Győr polgármestere (b) és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j) a Kereszténydemokrata Néppárt Önkormányzati Tanácsának győri ülése kapcsán tartott sajtótájékoztatón 2020. október 1-jén. Fotó: MTI/Vasvári Tamás.
Kiemelte azt is, hogy látható a kereszténydemokrácia erősödése, ami mellett ki kell állni.
Seszták Oszkár, a KDNP Önkormányzati Tanácsának elnöke elmondta, hogy az idei konferenciát a magyar önkormányzatiság 30. évfordulójához kötötték, így az előadások során visszatekintenek a múlt eseményeire és a jövő kihívásaira, különösen a koronavírus-járványra.
Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) Győr polgármestere azt emelte ki, hogy csaknem egy éve “megbillent” az emberek hite a győri politikusok keresztény életvitelével kapcsolatban, de most az a feladat, hogy személyes példájukkal tanúságot tegyenek amellett, hogy az a politika, amit a kormány képvisel Európában, az Győrben is megállja a helyét.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán fogadta Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét és gratulált neki a vasárnapi helyhatósági választáson elért kiváló választási szerepléshez.
Semjén Zsolt kijelentette: az RMDSZ választási sikere az erdélyi magyarság sikere. Külön gratulált a történelmi marosvásárhelyi győzelemhez, valamint a Szatmárnémetiben és a Székelyföldön elért sikerekhez.
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes személyesen köszöntötte Szegeden születésnapja alkalmából Gyulay Endrét, a Szeged-Csanádi Egyházmegye nyugalmazott püspökét.
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét fogadta a Karmelita Kolostorban.
Semjén Zsolt és Kató Béla a megbeszélésen értékelte a nagyszerű magyar önkormányzati sikert hozó vasárnapi romániai önkormányzati választást, és áttekintette az erdélyi magyarság életét segítő támogatásokat.
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes az alábbi közleményben reagált a Momentumnak a romániai önkormányzati választásokon, román párt mellett mozgósító kampányüzenete miatt.
Fekete-Győr András újfent – a Momentumtól már megszokott módon – a magyar jelöltekkel szemben, románok mellett kampányol.
Vele ellentétben, én arra kérem az erdélyi magyarokat, hogy ne szavazzanak román pártra, hanem a magyar jelölteket támogassák. Hajrá magyarok! Hajrá RMDSZ!
Semjén Zsolt
nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes
a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke
A Momentum elnökének kampányvideója, melyben román párt támogatására szólítja fel az erdélyi magyarokat, itt tekinthető meg:
(semjenzsolt.hu, mandiner)
A nemzeti közösségek olyan egyedi kultúrát őriznek, amelyeket sem a többségi, sem az anyanemzet nem tud helyettük megőrizni. Élő kultúrájuk egyaránt gazdagítja a nemzetiségi közösségük, a magyar nemzet, a Kárpát-medence és végeredményben a világ egyetemes műveltségét – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az idei Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjak átadásán. A magyarországi nemzetiségek kultúrájáért folytatott tevékenységek szakmai elismerésében 13 személy, illetve szervezet részesült.
Mint a csütörtöki budapesti díjátadó ünnepségen elhangzott, a Magyar Művelődési Intézet által 2005-ben alapított díj az elmúlt évben a miniszterelnök általános helyettesének szakmai elismerései közé került. A díj korábbi hagyományait megőrizve olyan személynek, vagy szervezetnek adományozható, aki vagy amely a Magyarországon élő nemzetiségek körében az anyanyelvi kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért, valamint a nemzetiségi közművelődés és kultúra területén végzett kimagasló tevékenységével hozzájárult a Kárpát-medence népeinek együttéléséhez.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetiségekért is felelős tárca nélküli miniszter a csütörtöki eseményen Klebelsberg Kuno egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter gondolataival köszöntötte a közönséget: a magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá. “A kultúra megmaradásunk egyik záloga” – hangsúlyozta.
Mint mondta, a 15 éves hagyományra visszatekintő díjjal olyan személyeket és szervezeteket tüntetnek ki, akik elismerésre méltót végeztek és végeznek a Magyarországon élő nemzetiségek körében az anyanyelvi kulturális örökség megtartásáért, kibontakozásáért, és így hozzájárulnak a Kárpát-medence népeinek nemcsak együttéléséhez, hanem kölcsönös gazdagodásához.
Kiemelte: az alaptörvény deklarálja, hogy a Magyarországon élő tizenhárom őshonos nemzetiség államalkotó tényező és joga van az önazonossághoz, önkormányzatához, az anyanyelvhasználathoz, az anyanyelvi oktatáshoz, kultúrájuk, hagyományaik ápolásához és továbbadásához. “Köszönet és elismerés azoknak, akik kiemelkedő szakmai életútjukkal, nemzeti közösségük szolgálatával, az anyanyelvi kultúrájuk széleskörű megismertetésével és nagyszerű egyéni teljesítményükkel kiérdemelték a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat” – zárta szavait.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta: Magyarország, a Kárpát-medence és egész Európa erősödése a nemzetiségeken és a nemzeteken múlik. Ezért is támogatják azt a törekvést, hogy a nemzetiségek megerősödését uniós szinten is támasszák alá, és ez a támogatási rendszeren, az elismerésen, adott esetben a pozitív diszkrimináción keresztül is megvalósulhasson – tette hozzá.
Az államtitkár köszönetet mondott a kitüntetetteknek kulturális tevékenységükért, amely által Magyarország és az itt élő nemzetek erősödnek. “Segítjük egymást és szolgáljuk egymást” – fogalmazott.
Az eseményen díjat kapott Bajnokné Képes Gyöngyi a sámsonházai szlovák nemzetiség közösségi és kulturális életében betöltött kiemelkedő szerepéért, továbbá a Balkán Táncegyüttes és Kulturális Egyesület a bolgár nemzetiségi néptánchagyományok bemutatása és népszerűsítése révén a kulturális identitás megőrzésében végzett három évtizedes munkájáért.
Elismerésben részesült Bródy András festőművész, a ruszin nemzetiségi kultúra hazai és nemzetközi hírnevének öregbítéséért, valamint a Drenka Polska Hagyományőrző Együttes a lengyel népzene és népdalkincs bemutatásával a nemzetiségi hagyományok fennmaradásában betöltött szerepéért. A Furmicska Néptánc Egyesület a csömöri szlovák folklórhagyományok átörökítésében, valamint a gazdag helyi népviselet és anyagi kultúra megőrzésében vállalt szerepéért nyerte el a díjat.
Jónás Gézának cimbalmosként a roma zenei hagyományok népszerűsítéséért és a zeneművészet különböző irányzataiban elért sikereiért, Komáromy-Hiller Juliannának a szerb néptánchagyományok átörökítéséért, valamint a táncpedagógiában és koreográfusként elért kiemelkedő eredményeiért ítélték oda az elismerést.
Lakatos Mónika a világzenében elért hazai és nemzetközi sikereivel a tradicionális romazene megismertetésében és népszerűsítésében elért teljesítményéért, a Magyarországi Szlovének Szövetsége felsőszölnöki népdalköre a szlovén népdalkincs megőrzésében és népszerűsítésében betöltött két évtizedes szerepéért kapta meg a díjat. A Marica Kulturális Egyesület a horvát nemzetiség kultúrájának megőrzésében és vallási életében betöltött több mint két évtizedes szerepéért nyerte el az elismerést.
Sikk Józsefné a váci ukrán nemzetiség kulturális identitásának megőrzéséért és az anyaországhoz fűződő kapcsolatok kialakításában vállalt szerepéért, Szenes Andrea hegedűművész-zenepedagógusként a román és magyar népzene és folklórkincs megismertetésében és átadásában végzett kiemelkedő munkájáért, Wágner Lászlóné a budakalászi német közösség megszervezéséért és kulturális hagyományaik megőrzésében vállalt munkájáért vehette át a díjat.
Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédét.
Kérem, engedjék meg, hogy gróf Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter gondolatával köszöntsem Önöket:
„A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.” A klebelsbergi gondolat ma is helytálló.
Mégis, most mindannyiunkhoz szól a kérdés: miért a kultúra?
Ennek megértéséhez érdemes megvizsgálni a szó eredetét. A latin „colere” igéből származó kifejezés jelentése művelni, pontosabban a földet megművelni. Átvitt értelemben elsőként Cicero használta a „cultura animi” – a lélek művelése – kifejezést. Cicero megállapításától kezdve évszázadokon keresztül kikezdhetetlennek bizonyult az a megállapítás, hogy a lélek – miként a termőföld – csak műveléssel képes maradandó értéket teremni.
Ez alapján valljuk mi is azt, hogy a kultúra megmaradásunk egyik záloga.
A Pro Cultura Minoritatum Hungariae díj, amely idén 15 éves hagyományra tekint vissza, megfelel ennek a gondolatnak, hiszen elismerés a nemzetiségi kultúra maradandót alkotó képviselőinek. Olyan személyeket és szervezeteket tüntetünk ma ki, akik elismerésre méltót végeztek és végeznek, a Magyarországon élő nemzetiségek körében az anyanyelvű, kulturális örökség megtartásáért, kibontakozásáért, és így hozzájárulnak a Kárpát-medence népeinek nem csak együttéléséhez, hanem kölcsönös gazdagodásához.
A művészeten keresztül könnyebb megértenünk azon honfitársainkat, akik valamely nemzetiségi közösségben – de a magyar nemzet egészébe illeszkedve – élnek, egy gazdagabb, de olykor mégis nehezebb kettősségben. Olyan egyedi kultúrát őriznek, amelyeket sem a többségi, sem az anyanemzet nem tud helyettük megőrizni. Ezt az értékgazdagságot csak Önök őrizhetik meg és csak Önök hozhatják létre! Hagyománytisztelő, de élő kultúrájuk egyaránt gazdagítja a nemzetiségi közösségük, a magyar nemzet, a Kárpát-medence, a kontinens és végeredményben a világ egyetemes műveltségét.
Munkájuk nem egy asszimilálódó, eltűnő népcsoport eltűnő hagyományának vitrinbe helyezett története, hanem elvetett mag. Ez a mag kihajt és növekedik a gyermekek-fiatalok révén, akik a nemzetiségi oktatási és kulturális intézményekben tanulnak és a helyi közösségekben valóságként mindezt meg is élik.
Ezek a kisközösségek évtizedekig „nemzetiségi és etnikai kisebbségként” szerepeltek a közbeszédben és a hivatalos fórumokon. Nem kaptak megfelelő figyelmet, mert az internacionalista szocialista államhatalom úgy vélte, önmagától „megoldódik” a nemzetiségi kérdés, mivel a kisebbségek ugyanolyan jogokat kaptak, mint a többség, és így majd sikeresen asszimilálódnak. Bizony akkor kevesen merték felvállalni származásukat, mivel emlékeztek még arra, hogy milyen sors jutott a kisebbségeknek a XX. században: üldöztetések, elűzetések, lakosságcserék.
2010-ben az Alaptörvény elfogadásakor a kisebbség kifejezést, amely mennyiségi alárendeltséget sugallt, töröltük, és visszatértünk a több száz éves magyar hagyományhoz: a „nemzetiség” fogalmához. Az Alaptörvény deklarálja, hogy a Magyarországon élő 13 őshonos nemzetiség államalkotó tényező, és joga van az önazonosságukhoz és önkormányzatukhoz, az anyanyelvhasználathoz, az anyanyelvű oktatáshoz, kultúrájuk, hagyományaik ápolásához és továbbadásához.
Köszönet és elismerés azoknak, akik kiemelkedő szakmai életútjukkal, nemzeti közösségük szolgálatával, az anyanyelvi kultúrájuk széleskörű megismertetésével, és nagyszerű egyéni teljesítményük révén kiérdemelték a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat!
Szívből gratulálok!
(Forrás: semjenzsolt.hu, MTI)