Legyenek méltó példaképek, akik az örökkévalóság felé is példaképek
2020. november 10.
Talán soha nem volt akkora szükség példaképekre, mint most, a mi korunkban – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfő kora este a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.
Semjén Zsolt a győri Püspökvárban boldog Apor Vilmos vértanú püspök halálának 75. és boldoggá avatásának 23. évfordulója alkalmából megújított és kibővített emlékkiállítás átadóján azt mondta, hogy a „celebeknek nevezett erkölcsi roncsok azok, akiket a tömegmédia a társadalom elé állít egyfajta példaképként”.
„Fontos, hogy ezzel a világrontással szemben legyenek méltó példaképek, akik az örökkévalóság felé is példaképek”. Apor Vilmos püspök ilyen volt – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a vértanú püspök azt a keresztény szeretetet élte és mutatta meg, amely „mindig minden korban érvényes”.
(Fotó: Botár Gergely)
Apor Vilmos vértanúsága világosság volt a náci és bolsevik „sötétség” idején. Az a mécses volt, amely a történelem „talán legsötétebb időszakában is világított” – mondta.
Kitért arra is, hogy nem véletlen, hogy az egyház a vértanúkat és a szenteket mindig is tisztelte és példaként állította őket a társadalom elé.
Apor Vilmos a Harmadik Birodalommal állt szemben, majd a vértanúság pillanatában a Szovjetunióval. Ma már ”mindkettő a történelem szemétdombján” van, viszont Apor Vilmos a mennyben, oltárainkon tiszteljük” Így ma is példát jelent mindannyiunknak – mondta Semjén Zsolt.
Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke azt mondta, hogy Apor Vilmos halála, politikai helyzete hasonló volt a mai helyzethez.
(Fotó: Botár Gergely)
Kifejtette, hogy valamennyien át tudjuk élni, hogy mit jelentett az ő életében püspöki jelmondata, miszerint a kereszt erősíti a gyengét és szelídíti az erőset.
Krisztus keresztje elsősorban ezt üzeni mindenkinek és szeretnénk a vértanú püspök példáján úgy élni, ahogy ő élte meg Krisztus követését, vagyis mindenkinek mindene akart lenni – mondta.
Kiemelte, hogy a megújított kiállítást úgy rendezték be, hogy a szemlélő ne csak fizikailag járja végig a püspök életútját, hanem lelkileg is.
(Fotó: Botár Gergely)
Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója a tárlatról azt mondta, hogy az első része Apor Vilmos születésétől, családjának és neveltetésének bemutatásával kezdődik majd gyulai lelkipásztori tevékenységével lehet megismerkedni.
Megemlékeznek a második világháború alatti tevékenységével, a zsidóság mentésével, majd a győri bombázásokról.
Ezt követően a kiállítás eszközrendszere is változik, egyebek mellett a püspök utolsó három napját színházi eszközökkel jelenítik meg, de a tárlatot narráció, fény és hanghatások is kísérik a püspök vértanúságának helyszínén.
(Fotó: Botár Gergely)
A püspökvár pincéjében felújított és kibővített kiállítást a Bethlen Gábor Alapkezelő is támogatta.
A tárlat a járványügyi szabályok miatt egyelőre nem látogatható.
(Forrás: MTI)
Múlt héten Nizza, tegnap éjjel Bécs. Holnap?!?
2020. november 03.
Múlt héten Nizza, tegnap éjjel Bécs. Holnap?!? – tette fel a mindannyiunkat foglalkoztató kérdést az újabb európai terrorhullám kapcsán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke közösségi média-bejegyzésében.
Mint ismeretes, terrortámadás történt hétfő éjjel Bécs belvárosában, az elkövetők több helyszínen is tüzet nyitottak. A lövöldözésben többen életüket vesztették, sokan megsebesültek.
További részletek ITT olvashatók.
(semjenzsolt.hu)
Minek kell még történnie? Keresztények, európai európaiak – ÉBRESZTŐ!
2020. október 29.
Három embert megöltek csütörtök reggel egy késes támadásban a dél-franciaországi Nizza város Notre Dame templomának közelében. Az elkövető a templomban rontott idős emberekre, kettejük torkát átvágta, egyiküket szinte lefejezte.
Francia sajtóértesülések szerint az egyik áldozat egy nő, aki reggel imádkozni indult a székesegyházba, a másik egy férfi, a templom sekrestyése. A harmadik nőt többször megszúrta, neki még sikerült egy közeli kávézóba menekülnie, de később belehalt sérüléseibe. Szemtanúk szerint a merénylő folyamatosan azt ordibálta, hogy „Allahu akbar”, azaz Allah a legnagyobb.
Christian Estrosi nizzai polgármester szerint a terrortámadásnak tűnő merénylet gyanúsítottját letartóztatták. Közben a rendőrök meglőtték, emiatt kórházba került, de életben van. Úgy tűnik, hogy „magányos farkasként”, egyedül támadt, nem voltak társai. A városvezető a történéseket „iszlamo-fasizmusként” jellemezte.
(Forrás: magyarnemzet.hu)
Boross Péter a Vasárnapi Újságban
2020. október 27.
Boross Péter volt belügyminiszter, 1993 és 1994 között Magyarország miniszterelnöke a hétvégén a közmédiának nyilatkozott. A politikus a taxisblokád évfordulóján hangsúlyozta, a tüntetéseket kiváltó benzináremelés háttere egészen az 1970-es évekig nyúlt vissza. Akkoriban a regnáló hatalom azt hangoztatta, hogy ameddig a nyugati államok a munkásosztályra terhelik az áremelkedéseket, addig ugyanezt a terhet Magyarországon a gazdaság viseli. Boross Péter leszögezte: valójában ez hiteleket és hazánk eladósítását jelentette.
A Vasárnapi Újság által készített interjú meghallgatható itt.
Ha kitartunk, a normalitás győzni fog
2020. október 26.
Az Országgyűlésben ma három pszichopata van: Jakab Péter, Hadházy Ákos és Tordai Bence, ők hárman orvosi értelemben véve is pszichopaták, következésképpen így is kell hozzájuk viszonyulni – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azon a Budavári Fórumon, amelyen Bayer Zsolt publicistával és Szarvas Szilveszterrel, a PestiTV és a PestiSrácok.hu hírigazgatójával beszélgetett.
Jakabbal, Hadházyval és Tordaival szemben a türelem a kulcselem, mert ők mindig provokálnak, mint ahogy az ellenzék is, a provokációval pedig az a céljuk, hogy legyen egy olyan kép, amikor velük szemben erőszakot lehet dokumentálni – tette hozzá Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes Gyurcsány Ferencről azt mondta, a DK pártelnöke őrült, de tehetséges ember, ugyanakkor veszélyes. “Veszélyes, mert Gyurcsány amorális, nála a jó és a rossz nem létezik, csak az, mi a hasznos és mi nem” – fejtette ki a véleményét Semjén Zsolt, aki a magyar ellenzéki politizálás hátterére is rávilágított.
“2010-ben Magyarországon létrejött a centrális erőtér, amelyben a kormányoldal volt a legerősebb és a centrum, de tőle jobbra és balra is léteztek formációk. A Soros-féle világ felismerte, hogy így soha nem nyernek választást Magyarországon, ezért duálissá kellett alakítaniuk a centrális erőteret, a szélsőjobbot át kellett hozniuk balra. Duális hatalmi erőteret kellett csinálni, ezért kellett a Jobbiknak mindent feladnia és átkuncsorognia magát a baloldalra. A duális erőtér mellett a régi MSZP-SZDSZ konstrukciót is újra létre kellett hozniuk, amelyben az új MSZP a DK, az új SZDSZ pedig a Momentum, az MSZP-t és a Jobbikot pedig meg kell szüntetni. Ez a felállás létrejött, amelyért 2022-ben óriási támogatást fognak kapni Brüsszelből és pénzügyi, ideológiai érdekcsoportoktól. Jakab Péter Jobbik-elnök egy bábú, aki nem a saját politikáját viszi, hanem megrendelést hajt végre” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Bayer Zsolt a Jobbikkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy nekik bevégeztetett. “A Jobbik bőven 20 százalék fölötti párt volt korábban, amelynek ételmében saját jogon mindig is diktálhattak volna az ellenzéki oldalon is. Ehhez képest Jakab most majd könyöröghet Fletónak, hogy kapjon listás helyet 2022-ben” – mondta Bayer Zsolt.
ZSIGERILEG UTÁLJÁK A MAGYAR SZUVERENITÁST
Semjén, Bayer és Szarvas a fórumon Dobrev Kláráról is szót ejtettek. Semjén szerint Dobrev Klára érzéketlen a magyar nemzet iránt, neki és férjének a nemzeti szuverenitás semmit nem jelent. “Dobrevék mindig valamilyen unióban akarták feloldalni a magyarságot: Szovjetunó, vagy most az Európai Unió. Mindegy milyen unió, csak ne magyar. Zsigeri érzet azért, hogy ne legyen magyar nemzet, zsigerileg utálják a magyar szuverenitást. A Momentum esetében is hasonló a helyzet. Ne felejtsük el, Cseh Katalin azt bírta mondani, hogy a felvidéki magyarok legyenek jó szlovákok. Ilyet még Benes sem mert volna kijelenteni, ez nemzettagadás” – húzta alá Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes egyértelműsítette, a mostani magyar balliberális tábor a bokááig nem ér a régi MSZP-nek és SZDSZ-nek, Horn Gyulának, vagy egy Kiss Jánosnak. “Horn Gyulában volt államigazgatási felelősség, társadalom iránti felelősség. Horn Gyulán óriási volt a nyomás, hogy adja el az OTP-t Soros Györgynek, és Horn Gyula azt mondta, hogy nem. Horn javára kell írni, hogy a magyar bankrendszert nem adta oda a Soros-világnak, mert akkor a mesterterv az volt, hogy Sorosék felvásárolják a magyar államadósságot, és akkor az ükunokáink is nekik tartoztak volna” – hangsúlyozta Semjén.
A V4-EN MÚLIK EURÓPA JÖVŐJE
Semjén Zsolt, Bayer Zsolt és Szarvas Szilveszter azt is megbeszélték, hogy a nemzeti oldal már nem csak Magyarországért és a nemzetért harcol a nemzetietlen oldallal szemben, mert ha Magyarországon le tudjuk győzni a nemzetietlen erőket, akkor a V4 motorja képes arra, hogy alternatívát adjon Európának, hogy a normalitás felé forduljon vissza. Éppen ezért a V4-en múlik Európa jövője, mert ha ki tudunk tartani, akkor előbb-utóbb a nyugati világ is fordulni fog. “Ha kitartunk, a normalitás győzni fog” – hangzott el a Budavári fórumon. Bayer Zsolt szerint 30 évvel a rendszerváltás után az egész világ komplett meghülyült, a legsötétebb kommunisták élik reneszánszukat.
RÖGZÍTENI KELL A GENDER TILALMÁT
A Budavári fórumon a genderőrület is szóba került. Semjén Zsolt leszögezte, az, hogy ki férfi és ki nő, az a születés pillanatában eldől, a nemet a kromoszóma eldönti. “A gender tilalmát szigorúan a gyermekek védelmében akár az Alkotmányban is rögzíteni kell. Kövér László mondta a legjobb és legtökéletesebb mondatot, miszerint én is férfi voltam egy női testbe zárva, de aztán megszült az anyám” – ismertette Semjén. Szerinte a genderőrület a békafőzés tipikus esete, minket békafőzéssel főznek, érzékenyítenek.
Bayer Zsolt kiemelte, három fő identitása van az embernek: vallási, nemzeti és nemi.
“A nyugati embertől ma elveszik ezeket az identitásokat. A nyugati embertől ma elveszik ezeket az identitásokat. Meg kell nézni a Gucci őszi/téli kollekciójának bemutatóját. Leírhatatlan kinézetű ratyik szambáznak végig a kifutón leírhatatlan női cumókban. Ha ez a szabadság, akkor köszi szépen, én ebből nem kérek. A normalitás ma azért küzd, hogy meg tudjuk védeni az alapvető identitásainkat. Az érzékenyítők az óvodába és az iskolákba viszik a gendert, amely mindjárt azzal is meg van fejelve, hogy rögtön szeretni kell a b..ikat. A homoszexualitás nem egy természetes állapot. Mindenki szeressen akit akar, de ne követelje meg a többségi társadalomtól, hogy még meg is tapsolja őket” – fejtette ki a véleményét Bayer Zsolt.
+++
A Pesti Srácok Bayer beszélgetése után sokan kérték az ígért Beatrices képet. Íme: Szabó Sípos Barnabás, Semjén Zsolt (babos kendővel), Bayer Zsolt, Litkey Erikával. Szilágyi Erzsébet Gimnázium, 1980.
Még egy utolsó kép a Bayer beszélgetéshez:
Kelet-európai szelíd motorosok: Semjén Zsolt 16 évesen és Menus Gabi (aki ma is a felesége).
(Forrás: Pesti Srácok)
Semjén Zsolt gratulált a Kárpátalján elért magyar választási sikerhez
2020. október 26.
Semjén Zsolt telefonon gratulált Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének a vasárnap Ukrajnában tartott helyhatósági választásokon – példátlan ellenszélben – elért, nagyszerű sikerhez.
(semjenzsolt.hu)
Bolberitz Pál hazatért
2020. október 25.
Életének 80., áldozópapságának 55. évében, október 25-én hajnalban a XXIII. János Szeretetotthonban visszaadta lelkét Teremtőjének Bolberitz Pál Széchenyi-díjas római katolikus pap, teológus, egyetemi tanár.
+
Bolberitz Pál 1941. szeptember 15-én született Budapesten. 1961-ben vették föl az esztergomi szemináriumba, pappá 1966. június 19-én szentelték az érseki székvárosban. További tanulmányait a budapesti Hittudományi Akadémián végezte 1966 és 1968 között. Káplán volt 1968-ban Szentendrén, majd 1968-tól 1973-ig Szentimrevárosban. 1973 és 1978 között teológiai tanár volt az esztergomi szemináriumban, közben ösztöndíjas Rómában 1974–1976-ban. A budapesti Hittudományi Akadémia tanszékvezető professzora volt 1978 és 1988 között. 1988 és 1990, 1992 és 1994, majd 1994 és 1996 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja volt. Egyetemi tanári habilitációját 2003-ban szerezte meg.
1976–1995-ben főszentszéki bíró volt, 1988-től címzetes apát, 1993-tól pápai prelátus. 1990-től a Magyar Kolping Szövetség egyházi elnöke, 1997-től prímási bíró, 2001-től apostoli protonotárius, a Szuverén Máltai lovagrend nagykeresztes konventuális káplánja. 2003-tól a Szent István Tudományos Akadémia elnöke. 2004-től a MTA köztestületi doktor képviselője.
Temetéséről később rendelkeznek.
Bolberitz Pál (1941-2020) (Fotó: Váli Miklós)
A megtestesülés arra tanít, hogy az ember erkölcsi ,,magához térésének” végtelen távlata van a második isteni személy megtestesülésében. Érdemes embernek lenni, ha az Isten Fia emberré lett. A keresztáldozat a,,történelem közepébe szúrt” figyelmeztető jel, hogy felelősek vagyunk szeretetben a másikért. A feltámadás feljogosít a reményre, hogy minden reménytelenség, szenvedés, sőt halál ellenére van értelme az életnek, s az életről nem mondhatunk le indokolatlanul, önkényesen. Van örök élet, van elveszíthetetlen boldogság és dicsőséges célbaérkezés az ember számára. Alapvető és emberi méltóságunknak megfelelő igényeket fejeznek ki e maradandó erkölcsi elvek. Vigasztalásunk és erőnk, hogy a Jézus Krisztusba vetett hit hitelesíti és győzelemre viszi az emberiség legszebb vágyait, legnemesebb erkölcsi törekvéseit. – tanít bennünket Elkötelezetten. Útmutatás a mai világban című könyvében Bolberitz Pál.
Érdemes volt embernek lenni, hogy Őt hallgathassuk. Sokak, sokunk számára egy életre meghatározó élmény volt, amikor már a hetvenes évek végétől, mondhatni évtizedekig esti bibliamagyarázatait hallhattuk. Hétfőnként a ferenceseknél, csütörtökönként a városmajoriban. Szellemi és lelki táplálék volt mindenki számára a sivár szocialista hétköznapokban. Útmutatás, fáklya, megnyugtatás. Mindenki tanítója és nevelője volt, mindazoké, akik befogadták, be tudták fogadni, amit adott. Akiknek fülei voltak a szimfóniára, a harmóniára, mert Ő nem tett mást, csak ezt közvetítette és sugározta. Azt, amit a Mindenható adott. Köszönjük ezt a továbbadást.
A Feltámadásba vetett hittel imádkozunk Érte.
(semjenzsolt.hu)
A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha tagjaiban él a tudat, érdemes és büszkeség idetartozni
2020. október 22.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az állami kitüntetések átadásán csütörtökön Budapesten kijelentette: A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni.
Történészek állítják, hogy a kitüntetés egyidős az emberiséggel. A kezdet kezdetétől van látható jele, amivel az érdemeket, a hőstetteket elismerték – fogalmazott a politikus.
Kiemelte: a kitüntetés az egyén számára fontos visszajelzés a társadalom, a nemzet, a haza részéről.
Az is fontos – folytatta a miniszterelnök-helyettes -, hogy az állam elismerje és kifejezze azt, ami érték, és jelezze, “a társadalom ütőerén” tartja az ujját.
(Fotó: Botár Gergely)
Kijelentette: a magyar állam küldetése, célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon.
Ez akkor valósulhat meg, ha a magyar társadalom tagjai olyan értéket állítanak elő, amely mindenki számára értékgazdagodást jelent, és mindenkinek az életminőségét javítja. Ezek közé tartozhat akár egy nagyszerű színházi előadás, egy nagyszerű könyv, vagy egy templom építése, egy közösség lelkipásztori szolgálata – mondta.
Hozzáfűzte: az életminőség javítása által a nemzeti büszkeség is erősödik.
A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Aláhúzta: egy létszámában kis nép számára létkérdés az, hogy büszkeséget jelentsen a tagjának lenni.
(Fotó: Botár Gergely)
Nincs még egy nép, amelyik létszámát tekintve annyi Nobel-díjast adott volna az emberiségnek, mint a magyarság, és nincs még egy család, amely annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint az Árpád-ház – mondta.
Az önök teljesítménye a saját szakterületükön olyan érték, amely a nemzeti büszkeséget erősíti, és így a magyar megmaradást is szolgálja – fordult a díjazottakhoz.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy mivel a világjárvány miatt elmaradt a kitüntetések átadása, most három nagy nemzeti ünnep “találkozik”.
Augusztus 20., hiszen a Szent István-napi kitüntetések átadása történik most, a március 15-ei, ugyanis a mai kitüntetési rendszer az 1848-ason alapszik, és az október 23-ai ünnepet tartjuk éppen – fűzte hozzá.
A miniszterelnök-helyettes rámutatott: ebben “mély szimbólum” jelenik meg, a három ünnep más történelmi korban, más történelmi kihívások között, de lényegében ugyanarról szólt.
(Fotó: Botár Gergely)
Szent István alatt a feladat az volt, hogy a kereszténység felvételével kapcsolódjanak szervesen az európai civilizációhoz, és hozzák létre a szuverén magyar államot. Ez létre is jött – rögzítette, hozzátéve: 1848-ban ugyanez a feladat volt, akkor úgy hívták, hogy “haza és haladás”, vagyis a független magyar állam megteremtése és a polgári átalakulás.
1956-ban is pontosan ugyanez volt a cél, a nemzeti szuverenitás visszaállítása, hogy menjenek ki a megszálló szovjet csapatok, tartsanak szabad választásokat, legyen demokrácia – mondta.
Ez a magyar megmaradás parancsa, azaz két dolgot kell egyszerre megtenni: a nemzeti szuverenitás védelmét és egyúttal az “idők élén járni”.
Minden díjazott a saját területén, a saját hivatásában, küldetésében ezt teljesíti – hangsúlyozta a kormányfőhelyettese, köszönetet mondva a rendkívüli teljesítményért.
(Forrás: MTI)
Pázmány Péter személye és műve iskolapéldaként állítja elénk a kereszténység és a magyarság egységét
2020. október 14.
Pázmány Péter személye és műve iskolapéldaként állítja elénk a kereszténység és a magyarság egységét – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Budapesten.
A miniszterelnök-helyettes a Pázmány-nap központi rendezvényén kiemelte: az egyetem névadója iskolapéldája annak, hogy a kereszténység és a magyarság nem egymással szemben áll, hanem egymásra utalt, egymásra irányul.
Semjén Zsolt ünnepi beszédében kitért arra: a kereszténység mindig tisztában volt azzal, hogy a nemzeti lét érték.
Kifejtette: a keresztény gondolkodás két tévedést utasított el mindig. Az egyik nem tekinti értéknek a nemzeti létet, avíttnak tartja, hogy magyarok, lengyelek, horvátok, németek, franciák vagyunk. Azt állítja, “az igazi entellektüel, aki européer”, nemzeti hovatartozás nélkül.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta, nem tudja az emberiség nagyobb “elszegényedését” elképzelni, mintha a magyar nem lenne magyar, a német nem lenne német, a francia nem lenne francia. Az emberiség értékgazdagsága épp a nemzetek sokszínűségében áll – tette hozzá.
A másik tévedés – amely szintén szemben áll a keresztény hagyománnyal – a sovinizmus, amely tagadja egy másik nemzet jogát a létezéshez. A keresztény gondolkodás azt vallja, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Minden nemzetnek küldetése, hogy a saját értékeit megőrizze, kimunkálja és felmutassa, ez az az ajándék, amelyet az egyetemes emberiségnek adhat – fejtette ki Semjén Zsolt.
Pázmány Péter egész életében a kereszténység, a katolicizmus és a magyar nemzet szolgálatában állt, a magyarság egységéért dolgozott – mondta.
Fotó: Botár Gergely
Kitért arra is, hogy Pázmány Péter egyúttal “nyelvzseni” volt, aki a magyar nyelvet úgy alakította, hogy minden gondolatunkat kifejezhessük. Elsőként írt az iszlám veszélyről, művei érték- és időtállóak. Olyan nyelvet adott, amely a történelem politikai viharai között is alkalmas volt a magyarság megőrzésére, történelmi és kulturális identitásának tudatosítására, megélésére – hangsúlyozta.
Azt mondta: ma a keresztény civilizáció támadás alatt áll. Az iszlám térfoglalása látható, és a több évszázados keresztényellenes “mesterkedés” következtében sokan kétségbe vonják a kereszténység alapvető üzenetét, értékeit. Úgy fogalmazott: sokan szeretnék, ha az egyház egyfajta “jótékonysági NGO-ként” működne.
Kiemelte: a keresztény civilizáció nagyon értékes örökség, de önmagában csak örökség. Ahhoz, hogy élő valóság legyen, keresztény hittel kell megtölteni a keresztény civilizáció keretét.
A miniszterelnök-helyettes kifejezte a magyar kormány elkötelezettségét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem támogatása mellett, hogy az intézmény be tudja tölteni azt a szerepet, amelyet Pázmány Péter óta mindig is betöltött.
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, az egyetem nagykancellárja arról beszélt: a katolikus egyház Magyarországon is tudatosan részt akar venni a katolikus, illetve a keresztény értékrend iránt érdeklődő családok gyermekeinek nevelésében. Ezért vállal részt a köz-, a szak- és az egyetemi oktatás munkájában.
Ebben a munkában a katolikus egyetem “különleges szereppel bír, hiszen egyrészt oktatja, neveli a következő generációk pedagógusait, másrészt felvállalja azt az ideológiai és kulturális harcot, amely napjainkban is erősen próbára teszi a keresztény értékrendet valló és követő” embereket – mondta.
Az MKPK elnöke szerint gyakran éppen azok támadják a keresztény értékrendet és annak követőit, akik a szellem és a személy szabadságát vallják; “maguknak elfogadottságot és szabadságot követelnek, míg ők nem toleránsak a keresztény értékrendet követőkkel szemben”.
Ezért – folytatta – a katolikus egyetem nagy kihívás előtt áll. Oly módon kell a hit ismereteit bemutatnia és elfogadtatnia, hogy azt a hallgatók szabadon, önként kövessék. Ehhez “kiváló tudású és hitvalló professzorokara és oktatókra van szüksége”, akiknek segítségével ki lehet alakítani azt a szellemi és lelki közeget, ahol az értelem és a hit megtalálja a maga harmóniáját.
Ez a közeg tudja biztosítani a “katolikus kultúra fejlődését és megerősödését, és ez tud dinamikus erőt adni annak a társadalmi párbeszédnek is”, amelyre nagy szüksége van Magyarországnak és Európának – tette hozzá Veres András.
Fotó: Botár Gergely
Pázmány Péter 1570-ben Nagyváradon született református családban. 1583-ban katolizált, majd belépett a jezsuita rendbe. Bécsben filozófiát, Rómában teológiát tanult, 1596-ban szentelték pappá.
Ő lett az ellenreformáció egyik magyarországi irányítója, tevékenységének köszönhetően számos főúri család tért vissza a katolikus hitre.
1616-ban a pápa turóci préposttá, majd esztergomi érsekké nevezte ki Pázmány Pétert, aki egyben az ország főkancellárja is lett.
Pázmány Péter felismerte, hogy az oktatásnak rendkívüli szerepe van a nemzet fejlődésében, így 1623-ban Bécsben létrehozta a Pázmáneumot, a magyar papnevelő intézetet, majd 1635-ben megalapította a nagyszombati egyetemet.
Pázmány Péter 1637-ben halt meg, a pozsonyi Szent Márton-székesegyház kriptájában temették el. Sírját és földi maradványait 2010-ben találták meg a régészek.
A nagyszombati egyetemet az intézményt vezető jezsuita rend feloszlatása után, 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették. Az egyetem jogutódjai az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
(Forrás: MTI)
A horvátországi magyar közösség vezetőjét fogadta Semjén Zsolt
2020. október 13.
A KDNP elnöke, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytatott Jankovics Róberttel, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnökével a Karmelita kolostorban. Semjén Zsolt gratulált a horvátországi magyarok imponáló sikereihez.
(semjenzsolt.hu)
