Az egyházi iskolák az ember teljességét szolgálják
2021. május 27.
Az egyházi iskolák az emberi személyiség teljességét látják és szolgálják, a test, a szellem és a lélek összetettségében és egységében – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Zalaegerszegen, a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium sportközpontjának és vívótermének átadásán.
A mintegy 3,3 milliárd forintból felépült létesítmény avatása kapcsán a kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: “történelmi és szociológiai tény, hogy a magyar nemzet mindig elsöprő és meghatározó” bizalommal volt az egyházi iskolák iránt. Jelenleg is sokkal nagyobb rájuk az igény és több a jelentkező, mint az állami vagy alapítványi iskolák esetében.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár és Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár (b-j) a zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium sportközpontjának és vívótermének avatása előtt tartott misén. Fotó: MTI/Varga György.
Az egyházi iskolák mindig tudták, hogy az ember olyan lény, amely túltekint a világ dolgain, teremtettségéből kifolyólag vallásos lény. Ezekben az intézményekben nem kérdés, hogy az oktatás mellett neveljenek-e, hiszen esetükben evidencia, hogy az egész emberi személyt formálják, ezért is volt irántuk mindig nagyfokú bizalom.
Semjén Zsolt az iskola névadójáról megemlékezve azt mondta: a magyar nemzet panteonjában sokszor együtt vannak olyanok, akik között vita volt, így Nagy Imre és Mindszenty József. De míg Nagy Imrét a vértanúsága mentette fel az 1956 előtti tevékenységéért, addig Mindszentynek soha nem kellett megtagadnia a múltját, hiszen mindig a jó oldalon állt.
A zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium új sportközpontja az avatás napján. Fotó: MTI/Varga György.
Ez az “életszentség” jelentette az egész életét, ezért volt iránytű a magyar történelemben, mert ellentmondott a nyilas időkben a diktatúrának és a nácizmusnak, később pedig a vörös diktatúrának és a kommunizmusnak – fejtette ki a politikus.
Úgy vélekedett, hogy téves és abszurd volt Mindszentyt azzal vádolni, hogy beleavatkozott a politikába, hiszen a náci német birodalmi megszállás, majd a szovjet megszállás idején Magyarországon alkotmányosságról szó sem lehetett. A hercegprímás azonban “az alkotmányosság talaján állt és állampolgári kötelességét teljesítette”, hiszen az akkor hatályos 1937-es alkotmány értelmében első közjogi méltóságként a magyar nemzet értékeit és alkotmányos önazonosságát képviselte és védte – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Francoise Debeaupte, a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend rendfőnöke beszédet mond a zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium sportközpontjának és vívótermének avatásán. Fotó: MTI/Varga György.
Francoise Debeaupte, az intézményt fenntartó Notre Dame Női Kanonok és Tanítórend rendfőnöke arról beszélt, hogy a sport olyan tevékenység, ami összeköti az értelmet, az érzelmet és a mozdulatot, edzi a testünket, miközben kultúrát és szolidaritást teremt.
Felidézte, hogy 2019 augusztusában kezdődtek a kivitelezési munkálatok, amelyek révén olyan komplexum épült, ami hazai és nemzetközi versenyeknek is helyt ad, továbbá a Zalaegerszegi Vívó Egylet vívóinak – köztük a kerekesszékeseknek – végre megfelelő körülményeket biztosít.
A zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium új sportközpontja az avatás napján. Fotó: MTI/Varga György.
Csordás Róbert, a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium intézményvezetője emlékeztetett: egykori zalaegerszegi plébánosként Mindszenty Józsefnek 1929-ben sikerült letelepítenie a rendet a városban, ahol csaknem két évtizeden át tevékenykedtek a nővérek, akik az államosítás és a szétszóratás idején több mint 40 éven át csendben gyakorolták a hivatásukat. Az újraindulás 1993-ben történhetett meg, néhány évvel később az általános iskolához gimnázium és kollégium, majd kistelepülési tagiskolák is csatlakoztak.
Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, miniszteri biztos a tervezőknek és az építőknek gratulált, mert “Zalaegerszeg egyik legszebb épületét építették fel”.
Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP), Zalaegerszeg polgármestere jelezte: 2017 végén biztosított a kormány közel 2,6 milliárd forintot a Mindszenty iskola sportközpontjának és vívótermének felépítésére, ennek háttérmunkáját – a rendezvényen is jelen lévő – Fülöp Attila akkor még helyettes államtitkárként segítette. A beruházáshoz 2019-ben további több mint 700 milliós pluszforrásra lett szükség, ennek biztosítását pedig a szintén a meghívottak között helyet foglaló Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára segítette.
Az új sportközpontot Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke áldotta meg, jelen volt – mások mellett – Udvardy György veszprémi érsek és Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek is.
(Forrás: MTI)
Magas lengyel állami kitüntetést kapott Semjén Zsolt
2021. május 25.
A Lengyel Köztársaság parancsnoki keresztjével tüntették ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettest a budapesti lengyel nagykövetségen kedden.
Az elismerést, amelyben Andrzej Duda lengyel elnök részesítette Semjén Zsoltot, Jerzy Snopek budapesti lengyel nagykövet adta át.
Az eseményen a miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy alapvetően Szent II. János Pál inspirációjára ment teológiára, a lengyel pápa életszentsége és világpolitikai szerepvállalása hatott rá.
Úgy vélekedett: spirituálisan és szellemileg Szent II. János Pálnak köszönhető, hogy véget ért a szovjet megszállás, hogy “megszabadultunk a bolsevizmustól”, hogy “megmaradtunk kereszténynek” Közép-Európában.
Kitért rá, hogy gyerekkorában meghatározó volt számára Henryk Sienkiewicz irodalmi Nobel-díjas lengyel író munkássága.
Felfigyelt a magyar és a lengyel történelem hasonlóságára – mondta.
Semjén Zsolt kijelentette, hogy a lengyelek jobban szenvedtek a szocializmustól.
Alapvetően nekik köszönhető, hogy felkelést lehetett szervezni a Szovjetunió ellen. Ők adták meg a reményt, hogy van esélye az antikommunista politikának – mondta, és utalt a KDNP újjászervezésére. Kiemelte a szolidaritás fontosságát is.
A visegrádi együttműködés jó érdekérvényesítési lehetőség – vélekedett a miniszterelnök-helyettes. Hozzáfűzte: a magyarok és a lengyelek megszokták, hogy nem adják fel. Nehezebb támadásokat is túléltek már, mint amilyenek most Brüsszelből érkeznek – jegyezte meg.
Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy dédnagyszülei büszke lengyelek voltak, Krakkó környékéről. Úgy érzi, a kitüntetés nekik is szól – mondta.
Jerzy Snopek kijelentette, hogy Semjén Zsolt az egyik legkiválóbb magyar politikus.
A KDNP elnöke, aki több ciklus óta országgyűlési képviselő, köztudottan Lengyelország és a lengyelek nagy barátja – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes elkötelezetten működik együtt lengyel intézményekkel, köztük a lengyel nagykövetséggel is. Semjén Zsoltnak köszönhető, hogy több projektjük megvalósulhatott – mondta Jerzy Snopek.
Semjén Zsolt a magyar-lengyel együttműködés fejlesztésében végzett kiemelkedő munkájáért, a magyar-lengyel kapcsolatok elmélyítésében kivívott elévülhetetlen érdemeiért kapta meg a Lengyel Köztársaság parancsnoki keresztjét.
(Forrás: MTI)
Fotók: Botár Gergely, MTI/Szigetváry Zsolt
Semjén Zsolt köszöntötte a püspökké szentelt Balog Zoltánt
2021. május 25.
A Dunamelléki Református Egyházkerület által tavaly novemberben megválasztott, de a járvány-helyzet miatt csak most felszentelt püspökét Nagykőrösön köszöntötte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A KDNP elnöke Facebook-bejegyzésében is megemlékezett a jeles eseményről. Balog Zoltántól hallottam: ,,Minden politika, de a politika nem minden.” Isten Országa a minden!
(semjenzsolt.hu)
Püspökké szentelték Balog Zoltánt: Isten Országa a minden!
2021. május 24.
Püspökké szentelték Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület tavaly novemberben megválasztott püspökét hétfőn, a Pest megyei Nagykőrösön. A szertartáson részt vett – mások mellett – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A KDNP elnöke közösségi bejegyzésében azt írta: Balog Zoltántól hallottam, hogy minden politika, de a politika nem minden. Isten Országa a minden!
Balog Zoltán az istentiszteleten a közösséghez szólva kiemelte: nem a püspöknek van egyházkerülete, hanem a Dunamelléki Református Egyházkerületnek van püspöke. “Nem ti vagytok az enyémek, hanem én vagyok a tiétek” – fogalmazott.
Az első sorban Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Fotó: reformatus.hu Bazánth Ivola, Sebestyén László
Feladatairól szólva Ravasz László néhai református püspököt idézte, aki szerint Isten feladatokban mutatja meg minden nemzedéknek, hogy milyen naggyá lehet, és a feladatok annál nagyobbak, minél törpébb egy kor körülöttünk.
De “ne a kor törpesége ellen küzdjünk, inkább emberekért, külön-külön minden egyes emberért” – kérte. A botladozó, cél nélküli fiatalokért, az elhagyatott öregekért, a gyermekáldásra várókért. “Keressük meg őket, kopogtassunk az ajtajukon, ha maguktól nem jönnek”. Ez a gyülekezet és az egyház legfontosabb szolgálata – szögezte le.
“Lehetnek nagy ívű programjaink, korszakalkotó vállalásaink, sikeres szellemi küzdelmeink, de ha közben cserben hagyjuk a hitével küzdő, a szenvedő, a vesztes vagy éppen győzelmeitől megittasult embert, akkor hűtlenek leszünk a küldetésünkhöz” – fogalmazott Balog Zoltán.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőt mond a Közgyűlésen a püspökszentelő istentiszteleten. Fotó: MTI/Mónus Márton
Kövér László, az Országgyűlés elnöke az állam nevében köszöntve a püspököt arról beszélt, Balog Zoltán egy borsodi bányászfalu református parókiájának világából indult, hogy aztán a felelősségvállalás egyre magasabb őrhelyeire álljon.
A kis református közösségtől egészen az egyetemes magyarság sorsának alakításáig jutott, hogy most ismét visszatérjen egyházához. De életútjában mindig ott volt az állandóság, egész lelkészi, miniszteri küldetése során mindvégig hittel és bizalommal hirdette, hogy “Jézus az út” – tette hozzá a házelnök.
Kövér László szólt arról is, hogy az állam és egyház működésükben “szétválasztandók és szétválasztottak”, de “lényegüket tekintve elválaszthatatlanok”. A nemzeti állam létének értelme a “sorsazonosság által kovácsolt nemzet” mint közösség védelmezése, míg az egyház a “hitbéli közösség oltalmazója”.
E két közösség a magyar történelemben egymástól elszakíthatatlanok, ezért a magyar állam és az egyházak – amennyiben be kívánták tölteni hivatásukat – mindig természetes szövetségesei voltak egymásnak, és ez így lesz a jövőben is – mondta.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy napjaink új kihívásai és lehetőségei között egyre nagyobb szükség van a keresztények összetartására, egységére.
“Ha mindnyájan elsősorban Krisztusra tekintünk és felé indulunk, akkor egymáshoz is közelebb jutunk” – fogalmazott a bíboros.
Fáradhatatlanul dolgozni kell a keresztények egységéért, “nem elégedhetünk meg felszínes kompromisszumokkal”, és “nem gondolhatjuk azt sem, hogy ez az egység csak a mi munkánk és igyekezetünk következménye lehet” – mondta a bíboros.
A szentlélek tudja egyesíteni az egyházat, ő az, akit imádságban kérnünk kell, hogy segítsen bennünket az egység útján – tette hozzá Erdő Péter.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke egy képet adott Balog Zoltánnak, amelyen Luther és Kálvin együtt állnak a kereszt tövében. Az evangélikus püspök reményét fejezte ki, hogy eljön az idő, amikor Luther és Kálvin nemcsak egymás mellett állnak, hanem megfogják egymás kezét és együtt gyakorolják azt a szolidaritást, amelyre olyan nagy szükség van.
Hozzátette: a szolidaritás, az elesettek, a kisebbségben lévők szolgálata mindig jellemző volt Balog Zoltán munkájára.
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának volt lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke megáldja Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét. Fotó: MTI/Mónus Márton
Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök arról beszélt, a püspök apostoli értelemben nem szolgálati elődjétől, hanem a szolgálók közösségétől, végső soron pedig magától Krisztustól veszi a tisztét, és nekik is tartozik számadással.
Bogárdi Szabó István utódját és barátját azokkal a tanácsokkal látta el, amelyekkel 18 évvel ezelőtti püspökszentelésén Balog Zoltán buzdította őt. A többi között a lelkére kötötte, hogy nincs egyedül, vagyis nem kell “püspöki farkasmagányba” húzódnia sem a nyomasztó feladatok súlya alatt, sem a méltatlan támadások elől.
“Hogy valóban tudhasd, nem vagy egyedül, ahhoz sokszor kell magadra maradnod azzal, aki halk és szelíd hangon beszél a szíveddel!” – fűzte hozzá.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke – Csikesz Sándor református teológust idézve – négy fogalom “példaadó megélését” kívánta püspöktársának a “szürke hétköznapokban”: a kegyességet, a becsületességet, az emberiességet és a megszentelődésre törekvést.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében hangsúlyozta, a püspökszentelésen erőt, isten szent lelkének erejét kérik a szolgálatba lépő püspöknek.
Pünkösd a lélek “kitöltetésének” ünnepe, az első pünkösdkor a tanítványok erőt kaptak az élethez és bátorságot a halálhoz. Mit kérhetnénk ma itt, ennél többet egy világjárvány közepén? – tette fel a kérdést Kató Béla.
Az istentiszteleten Kárpát-medence református püspökei és a Dunamelléki Református Egyházkerület esperesei megáldották az új püspököt.
Balog Zotán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke székfoglaló beszédet mond. Fotó: MTI/Mónus Márton
Balog Zoltánt 2020 novemberében választották a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé, a püspökszentelési istentiszteletet azonban a koronavírus-járvány miatt korábban nem lehetett megtartani.
A szertartáson részt vett – mások mellett – Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter és Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége.
A püspökszentelésről részletesebb tudósítást olvashatnak a Református.hu oldalon.
(Forrás: MTI)
Csíksomlyói pünkösdi búcsú – 2021
2021. május 23.
,,A Magasságbeli ereje borít be árnyékával.” Csíksomlyó, 2021. május 22.
Fotók: Borbáth Kata
(semjenzsolt.hu)
Együtt Csíksomlyón: ,,a Magasságbeli ereje borít be árnyékával.”
2021. május 22.
A hithez, a Szűz Máriához, a Csíksomlyóhoz való ragaszkodást hirdette prédikációjában a pünkösdszombati búcsú szónoka, a moldvai származású Salamon József gyimesbükki plébános.
Salamon József gyimesbükki plébános – Csíksomlyó, 2021. május 22. Fotó: Borbáth Kata
Salamon József szülőföldje szóhasználatával élve jelentette ki, hogy „honn vannak”, vagyis otthonukban érzik magukat a csíksomlyói hegynyeregben a fogadalmi búcsú zarándokai.
Csíksomlyó, 2021. május 22. Fotó: Borbáth Kata, Veres Nándor
Megjegyezte: a moldvai csángók számára Csíksomlyó évszázadokon át „a lelki oázist jelentette”, ahová eljőve anyanyelvükön imádkozhattak, énekelhettek, ahol önmagukra találtak, és megerősödtek. “Amíg ez a ragaszkodás él a lelkekben Csíksomlyó iránt (…), lesz jövőnk, hitünk, lesznek értékeink, lesz elképzelés a jövőről” – hangoztatta.
Csíksomlyó, 2021. május 22. Fotó: MTI/Veres Nándor
Salamon József megemlítette: a csíksomlyói zarándokok kereszt alatt, sokan vándorbottal a kezükben jöttek a hegynyeregbe. Felidézte: amikor 1949-ben Márton Áron püspök a Gyimesekben bérmált, elterjedt a hír, hogy a kommunista hatóságok le akarják tartóztatni. A gyimesbükkiek ünneplő ruhába öltözve, támaszként és oltalmazóként használt bottal a kezükben kísérték a püspöküket Csíksomlyóra. Egymást védték a zászló és a kereszt oltalma alatt.
Csíksomlyó, 2021. május 22. Fotó: Borbáth Kata, Veres Nándor
“Továbbra is haladjunk azon az úton, amely megerősít bennünket igazi összefogásban, egységben a nagyjainkkal együtt” – jelentette ki a szónok. Arra is kitért prédikációjában, hogy ha mindenki annyi időt szánna a jó terjesztésére, mint a bűnbakok keresésére, és a maga igazának az igazolására, hatalmas lenne az előrehaladás.
Csíksomlyó, 2021. május 22. Fotó: Borbáth Kata, Veres Nándor
A búcsús szentmisét Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök mutatta be. Az idei búcsú sajátos színfoltja volt Molnár Levente székelyföldi származású operaénekes, aki a zarándoklat világi fővédnökségét vállalta. A világhírű bariton Máriapócsról indulva részben gyalog tette meg az utat Csíksomlyóra, és elhozta az útba ejtett közösségek imaszalagjait. Molnár Levente a mise kezdete előtt elénekelte a palóc himnuszt, és elmondta: zarándoklatát a nemzet egységéért ajánlotta fel.
Csíksomlyó, 2021. május 22. Fotó: MTI/Veres Nándor
A búcsún kevesebben vettek részt, mint a járvány előtti alkalmakkor, de a tömeg most is betöltötte a hegynyerget. A csíksomlyói búcsúba felesége kíséretében idén is ellátogatott Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.
Csíksomlyó, 2021. május 22. Fotó: Borbáth Kata
A csíksomlyói búcsúban Borbáth Kata által készített fotókból a KDNP Flickr-oldalán találhat bővebb válogatást.
(Forrás: kdnp.hu)
Magyarország támogatja identitásának megerősítésében a külhoni magyarságot
2021. május 19.
Vizi E. Szilveszter vendége volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Magyarország Barátai Alapítvány online konferenciáján. Semjén Zsolt hangsúlyozta, a magyar nemzetpolitika célja, hogy identitásának megerősítésében támogassa a külhoni magyarságot.
Megtekinthető: https://youtu.be/JxfrCsp8SXo
(semjenzsolt.hu)
Gratulálunk a horvátországi magyarság sikeréhez
2021. május 18.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kereszténydemokraták elnöke gratulált Jankovics Róbert elnök úrnak a horvátországi magyarság sikeréhez a helyhatósági választásokon.
(semjenzsolt.hu)
Átadták az idei Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjakat
2021. május 17.
Átadták az idei Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjakat hétfőn Budapesten, a magyarországi nemzetiségek kultúrájáért végzett tevékenységek szakmai elismerésében 13 személy, illetve szervezet részesült.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetiségekért is felelős tárca nélküli miniszter az ünnepségen arról beszélt, a nemzetiségek olyan sajátos értékgazdagságot képviselnek, hordoznak és művelnek, amit csak és kizárólag ők tudnak művelni, átadni.
A magyarországi nemzetiségek küldetése az, hogy legyenek hűek saját, egyszeri, megismételhetetlen örökségükhöz, ezt őrizzék és adják tovább, mert ez az az érték, amit csak ők tudnak adni anyanemzetüknek, a magyarságnak és az egyetemes emberiségnek – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, „rendkívül szerencsétlennek és méltatlannak” tartja a kisebbség kifejezést, mert annak hallatán az ember óhatatlanul a kevesebbre asszociálhat, „holott a magyarországi nemzetiségek nem kevesebbek senkinél”. Attól, hogy egy közösség létszámában kisebb, szellemiségében, kultúrájában, értékhordozásában lehet több – emelte ki. Hozzátette: a kisebbségeknél pontosabb kifejezésnek tartja a nemzetiséget és a nemzetrészt, mert ez kifejezi, hogy része az anyanemzetnek, a magyarságnak.
Felhívta a figyelmet arra: az Alaptörvény is kimondja, hogy a magyarországi őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők, és ahogy a határon túli magyarság elszakíthatatlan szerves része az egyetemes magyarságnak, úgy a magyarországi őshonos nemzetiségek elszakíthatatlan részei az egyetemes magyarságnak.
Semjén Zsolt megköszönte a díjazottaknak az általuk végzett értékőrzést.
A Magyar Művelődési Intézet által 2005-ben alapított díj az elmúlt évben a miniszterelnök általános helyettesének szakmai elismerései közé került. A díj korábbi hagyományait megőrizve olyan személynek vagy szervezetnek adományozható, aki vagy amely a Magyarországon élő nemzetiségek körében az anyanyelvi kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért, valamint a nemzetiségi közművelődés és kultúra területén végzett kimagasló tevékenységével hozzájárult a Kárpát-medence népeinek együttéléséhez.
Az elismeréseket Semjén Zsolt és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át.
Díjat kapott Bedics Sándor a Rába-menti szlovén nemzetiség közösségi, kulturális és egyházi életében betöltött szerepéért, Cserháti Mihály a román nemzetiségi kultúra megőrzéséért és a tehetséggondozásért, Galda Levente a pilisi szlovákok közösségi és színházi kultúrájában betöltött kiemelkedő szerepéért és Havasiné Darska Izabella lengyel származású zongoraművész-tanár a Chopin-életmű ápolásában, zenepedagógusként vállalt szerepéért (a díjat később veszi át).
Elismerésben részesült továbbá Kardos Dezső a szatmári svábok hagyományos kultúrájának kutatásáért és bemutatásáért (szintén később veszi át), a Korjeni Asszonykórus a Dráva mentén élő horvátok népzenei és népdalkincsének megőrzéséért és megismertetéséért, Kormányos Alekszandra a színházszervező tevékenységével a hazai ukrán kultúrában betöltött szerepéért és Kovács Árpádné a romák kultúrájának és közösségi életének fejlesztésében vállalt szerepéért.
Díjat vehetett át Micov Jordanov Iván a bolgár vallási közösségben és az egyházzenei életben végzett munkájáért, az Orkestar Poklade zenekar a déli szláv, kiemelten a szerb népzene népszerűsítéséért, Stefanidu Janula a görög nemzetiség zenei kultúrájának megőrzéséért és népszerűsítéséért, Szám László az örmény kulturális életben és a nyelvápolásban betöltött szerepéért, valamint Szmolár Sándor egyedi stílust és formanyelvet képviselő iparművészként és festőként a ruszin kultúra hírnevének öregbítéséért.
(Forrás: kdnp.hu, MTI)
Semjén Zsolt Tamás Sándorral, Kovászna megye elnökével tárgyalt
2021. május 08.
A miniszterelnök-helyettes hivatalában fogadta a székelyföldi politikust.
Ma fogadtam Tamás Sándort, Kovászna megye elnökét. Hajrá Székelyföld! – olvasható Magyarország miniszterelnök-helyettesének pénteki Facebook-bejegyzésében.
(semjenzsolt.hu)
