Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Július elején a belga állami televízió budapesti tudósításában Mészáros István László élesen bírálta a Magyarországgal szembeni agresszív európai uniós kampányt. A Szent Pál Akadémia rektorhelyettesét, volt országgyűlési képviselőt a pedofilellenes törvény nyomán kialakult viharról kérdezte a Hetek című közéleti hetilap.

– Sokan meglepetésként értékelték a pedofilellenes törvényt, mások szerint a kormány tudatos csapdát állított ezzel az ellenzéknek. Ön hogyan fogadta a döntést?

– Engem nem lepett meg a törvény, és szerintem a magyar társadalom túlnyomó többségét sem, hiszen a magyar társadalom tradicionálisan a normális, a konzervatív család- és társadalomfelfogást követi. Erről a jogszabályról tudni kell, hogy nem a nagykorú személyek magánéletével és életmódjával foglalkozik. Semmi köze nincs ehhez: a 18 év alatti személyek, jelesül a gyerekek és az ifjúság védelmével foglalkozik, valamint védi a szülők jogát a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásához. Miért lenne ez csapda az ellenzék felé? A törvény ellenzék által támadott részét, a fiatalok felé irányuló meleg- és transzgender propaganda tiltásáról szóló részt kifejezetten az LMBTQ-lobbi agresszív nyomulása provokálta ki, hiszen LMBTQ-propaganda mesekönyvet adtak ki és kívánnak az óvodai és kisiskolai foglalkozások részévé generálni. Az emberi méltóság védelmében, amibe az ember születési, azaz természetes nemének megfelelő önazonosságának védelme szervesen beletartozik, semmilyen kelepce nincsen. Akinek ellenzékben ez gondot okoz, azt csak magának köszönheti.

– Az európai uniós vezetők többsége isúgy értékelte,hogy Magyarország átlépett egy vörös vonalat, veszélybe került a demokrácia és a szabadság ügye.

– Ez az aggodalom alaptalan, mert ezzel a törvénnyel semmi nem változik az előzőekhez képest. Az európai normák is, mint egyrészt az Európai Unió Alapjogi Chartája, másrészt az Emberi Jogok Európai Egyezménye is világosan leszögezik, hogy a gyermekeknek adandó oktatás, nevelés irányának a meghatározása a szülőknek a joga. Ez egy régóta élő szabály Európában és itthon is. A magyar szabályozás semmi másról nem szól, mint erről az európai szinten és itthon is évtizedek óta kodifikált jogról. A jogszabály ezt pontosítja és aktualizálja a szülők jogainak védelme érdekében a gyereknevelés szempontjából, tehát semmit nem változtat az eddigi helyzeten. Azon vagyunk meglepve, hogy az európai vezetők, akiknek pedig tisztában kell lenniük azzal, hogy miről szól az Európai Emberi Jogi Egyezmény, mégis ők lepődtek meg a magyar törvényen. Európai problémát tehát nem a magyar szabályozás, hanem az ellene föllépő európai vezetők jelentenek, ideértve magát az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet is.

– Miért pont ebben a kérdésben lett a legélesebb a vita?

– A családjog nem tartozik az Európai Unióra, tehát az minden tagállam saját, belső ügye. Azonban az Amerikai Egyesült Államok és számos nyugat-európai ország is, és különösen az Európai Unió hivatalos szintje rendkívül erőteljes, sőt agresszív politikát folytat a homoszexualitás és a transzgender életmód propagálására. Azt látjuk, hogy ez már túlmutat a jogvédelmen, ez már egyfajta toborzása ennek az életmódnak, és ennek az életmódnak a népszerűsítése, rákényszerítése az EU tagállamaira, amit mi természetesen elutasítunk, mert újra mondom, hogy a családjog nem tartozik a tagállamokon kívül másra.

– Fogalmazhatunk úgy, hogy nem a jogszabály „propagandatörvény” – ahogyan sok kritikusa nevezi –, hanem épp a genderpropagandával szembeni védelemre született?

– Igen. Ahogy említettem, a törvény nem a nagykorúakkal foglalkozik, hanem védi a fiatalkorúakat, a 18 év alatti személyeknek az egészséges, ha úgy tetszik, a természetes fejlődéshez való jogát és a szülőknek az ő nevelésükhöz való jogát. Tehát a fiatalokat védi, és nem a felnőttek életébe avatkozik be. Egy felnőtt eldönti, hogy ő azonos neműt szeret, vagy különneműt szeret, az az ő saját dolga, majd elszámol vele szülei, rokonai és nem utolsósorban isten előtt. Viszont ahhoz senkinek sincs joga, hogy fiatalokat részesítsen ilyen típusú kulturális átnevelésben. Azt látjuk, hogy ami most európai uniós szinten zajlik, az arra irányul, hogy ezt a típusú extrém életformát népszerűsítse és rákényszerítse olyan társadalmakra, amelyek ezt nem kívánják beemelni a kultúrájukba. A magyar társadalom ilyen. A több mint ezer éves európai magyar történelemben egyszer fordult elő, hogy a kultúrpolitika egy embertípus mesterséges kialakítását tűzte ki célul: ez a kommunista időszakban volt, amikor a szocialista embertípust akarták kialakítani, és ennek rendelték alá a nevelést és az oktatást. Ez egy diktatúra jellemzője volt, és most ugyanezt látjuk uniós szinten is egyre inkább megvalósulni, de úgy gondolom, hogy ennek ugyanúgy ellene fog állni a magyar társadalom. Keresztényként ellenálltunk annak idején a szocialista embertípus létrehozásának is, és akkor is ellene fogunk állni, ha ezt uniós embertípusnak vagy európai embertípusnak nevezik el.

– Újra szabadságharcot vívhatnak a magyarok?

– Amikor kívülről, idegen államok akarják saját fölfogásukat, családfölfogásukat vagy kultúrájukat rákényszeríteni Magyarországra, vagy egy olyan nemzetközi szervezet, aminek erre nincsen felhatalmazása, akkor ezt mi hatalommal való visszaélésként, zsarolásként éljük meg. Egy másik társadalom alárendelésére való törekvésként látjuk, ami egy agresszív új gyarmatosítást, kulturális imperializmust testesít meg. Az Európai Unió olyan kereszténydemokrata megálmodói, mint Schuman és Adenauer, szerintem elborzadnának, ha látnák, mit művelnek ma az Európai Házban. Külön szégyen, hogy ebbe a kulturális fölforgatásba mára magukat kereszténynek valló európai politikusok is beleálltak.

– Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Ez a döntés is a szuverenitás védelmét szolgálja?

– Igen, ez is szuverenitási kérdés. Az EU lényegéhez tartozik a föderalizálását szolgáló, lopakodó hatáskörkiterjesztés a varázsszóként emlegetett hatékonyságnövelés indokával. Kitűznek egy célt, feladatot, ami aztán a határterületekkel való összefüggések okán fokozatosan kiterjed egyre szélesebb szférákra. Ennek révén az integráció fokozatosan átcsordul más ágazatokba, úgymond öngerjesztő folyamattá válik. Így jutott el alig néhány évtized alatt az európai integráció az egykori szektorális Szén- és Acélközösségtől az általánosabb gazdasági, pénzügyi, majd az egyre inkább elmélyülő politikai és kulturális unióig, ami most perverz módon éppen az Európai Unió LMBTQ-szabadövezetté formálásánál tart. Az eddigi hatáskörbővítési trendet látva biztosak lehetünk benne, hogy az Európai Ügyészség is csakhamar eljuthat arra a szintre, hogy akár családjogi ügyekbe is beavatkozzon.

– Milyen konkrét példák bizonyíthatják a Magyarországgal szembeni külső beavatkozást?

– Tavaly ősszel LMBT-szervezetek kívántak egy azonos nemű szexuális kapcsolatra átírt meséket tartalmazó mesekönyvet bevinni a köznevelési intézményekbe. Ez váltotta ki ennek a törvénymódosításnak a gondolatát. A reakciók bizonyították ennek a szükségességét, miután nemzetközi melegjogi szervezetek a területet felügyelő uniós biztosnak és az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bizottságának a támogatásával nagy kampányt indítottak Magyarország ellen. Azért támadtak bennünket, mert Magyarországon megakadályozták azt, hogy melegszervezetek homoszexuális propagandát vigyenek be az állami oktatási-nevelési intézményekbe. Az LMBTQ lobbi követelményeinek való ellenállást olvassák többek között hazánk fejére is abban a deklarációban, amit most márciusban alkotott meg az Európai Parlament, amiben LMBT-szabadövezetté nyilvánították az egész EU területét. Ebben név szerint is nevesítik Magyarországot, mint ahol – úgymond – elnyomják az „LMBT-jogokat”. Valójában semmiféle elnyomásról nem volt szó, csak arról, hogy az akkor előkészületben lévő magyar törvény azt kívánta megakadályozni, hogy a fiatalkorúak nevelésébe kívülről bevigyék ezt a típusú melegpropagandát. Az Európai Bizottság pedig ősszel ötéves tervet hirdetett meg az LMBTQ-lobbi követelményeinek uniós szintű keresztülvitelére. A kampány mögött bizonyítottan ott vannak az Unió intézményei, és azok az úgynevezett nemzetközi emberi jogi szervezetek, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem Európa más országaiban is erre törekednek.

– A téma már az Alaptörvény kapcsán is felmerült…

– Igen, régóta sérelmezik azt uniós szinten, hogy Magyarország az azonos neműek házasságát nem kívánja törvénybe iktatni, mert fenntartottuk magunknak a jogot, hogy mi határozzuk meg a magunk számára, hogy a házasság egy férfi és egy nő közössége. újra szeretném hangsúlyozni, hogy ezt az Európai EmberiJogi Konvenció és az Európai Unió Alapjogi Chartája is a tagállamok megítélésére bízza. Tehát, ha egy tagállam úgy gondolja, hogy a házasság két különnemű személy szövetsége, ahogyan tradicionálisan is az volt, akkor ezt megteheti. Ez a felfogás bizonyította is az életképességét, mert ha nem így lett volna, akkor ezek az emberek, akik most támadják a magyar szabályozást, meg sem születtek volna. Azért tudtak megszületni, mert az ő szüleik másként gondolkodtak, mint ők, azaz két biológiailag különnemű személy házasságát választották. Miután ez tagállami hatáskörbe tartozik, ezért a hatalommal való visszaélésnek tartjuk, amit egyes európai uniós vezetők most Magyarországgal szemben tesznek, és azokat a szankciókat is, amelyeket uniós szinten kívánnak megtenni. Mi azt tartjuk, hogy a házasság meghatározása és az, hogy a gyerekek nevelése kire tartozik, az adott tagállam szuverén hatásköre. Magyarországon a legtöbben úgy gondoljuk, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, és a gyerekek nevelése a szülőkre tartozik és nem másra. Semmi mást nem tesz a törvény, hanem csak ezt védi, ezeket az eddigi és egyben ősi igazságokat.

– A házassággal kapcsolatban is a „sokszínűséget” és az „egyenlőséget” kérik számon Magyarországon. A „család az család”, hirdeti a genderkampány. Miért fontos alkotmányos védelmet adni a természetes családnak?

– A magyar törvények elismerik két azonos nemű személy együttélését is, regisztrált élettársi kapcsolat formájában. A házasság azonban másról szól: a kettő között óriási különbség van a tekintetben is, hogy az egyik képes gyermek nemzésére, a másik pedig nem képes rá. A társadalom fennmaradásában játszott szerep különbözik, és ez természetes tény, nem pedig diszkrimináció. Egy vízilabdacsapat sem panaszkodhat arra, hogy nem indulhat a futballbajnokságban, pedig náluk is csapatjátékról van szó, és labdát is használnak. Nincs köztük diszkrimináció, hanem egyszerűen más a pálya és más a játék benne. Az egyiket vízben játsszák, a másikat szárazföldön.

– Azt viszontláttuk a most zárult Európa-bajnokságon is, hogy a sport kiemelt terep lett az ideológiai aktivisták számára. Központi kérdéssé vált a csapatok letérdeltetése, karszalagok, zászlók, transzparensek, szivárványszínű reklámok hirdették a követendő irányt, miközben az UEFA aránytalanul súlyos büntetést szabott ki a magyar szövetségre olyan jelenségekért, amelyek minden futballpályán előfordulnak. Milyen veszéllyel járhat ez a folyamat?

– Mivel a legnagyobb tömegeket ma a labdarúgás mozgatja meg, igyekeznek a focit az új, természetellenes világrend kialakításában érdekelt erőközpontok reklámhordozóként fölhasználni a tömegek átnevelése érdekében. Gyalázatos, de az európai rothadás trendjét látva sajnos nem meglepő, hogy ebben az Európai Labdarúgó Szövetség is aktív szerepet visz. Külföldi játékosok korlátlan alkalmazásával mára már sikerült nemzetietleníteni a mérvadó nemzeti bajnokságokat, sőt egyre inkább maguknak az európai nemzeti válogatottaknak a jelentős részét is, és ezzel hozzászoktatni a nézőket a népek összekeveréséhez. Most úgy tűnik, a nemek összekeverésének propagálásában is missziós szerepet szánnak a sportnak. Nem lebecsülhető a hatása a fiatalokra annak, ha egy topcsapat kapitánya szivárványos karszalagot ölt, sőt, ha maga egy hírneves klub vagy válogatott trendinek láttatja az abnormalitást. A pénzmágnásoknak kiszolgáltatott futballipar tehát – a játékosok szándékától függetlenül – a szemünk előtt válik fontos szereplőjévé annak a tudatos bomlasztásnak, amivel a globalista újragyarmatosítás erői szét kívánják verni a természetes közösségeknek, így a családoknak, nemzeteknek az önazonosságát, amelyek önmagukban is akadályozzák a nemzetek fölötti korlátlan globális befolyás érvényesítését. A gyarmatosításban a gazdasági, pénzügyi alávetés mellett a közgondolkodás átformálását célzó kultúrharc is kiemelt szerepet játszik. Ebbe pedig a film- és szórakoztatóipar mellett a szervezett sportot is egyre jobban bevonják eszközként. Örülök neki, hogy labdarúgó-válogatottunk ezzel az agresszióval szemben is derekasan helytállt az Európa-bajnokságon.

(Forrás: Hetek)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Egy közösség becsületbeli ügye, hogy ne felejtse el a múltját, emlékezzen azokra, akik meghatározó módon alakították életét – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Keresztes Sándorról készült, a magyar kereszténydemokrácia meghatározó alakjának emléket állító kötet pénteki budapesti bemutatóján.

A politikus igazi értékközösségként beszélt a 77 éve fennálló Kereszténydemokrata Néppártról (KDNP), amely e kötettel méltó emléket állít egyik alapítójának, majd újjászervezőjének, aki “egész életét a kereszténydemokrata politizálásnak szentelte”.

Felidézte: Keresztes Sándor a legnehezebb időkben is hű maradt katolikusként az egyházhoz, politikusként a kereszténydemokráciához, politikai felfogásának alapját pedig a nemzeti elkötelezettség és a katolikus szociális reformmozgalmakban megvalósuló pápai szociális enciklikák jelentették.

Keresztes Sándor érdemeként említette, hogy a kommunista uralom alatt búvópatakként megmaradt Magyarországon a kereszténydemokrata mozgalom, amelynek pártja megőrizte jogfolytonosságát, hiszen nem oszlott fel, csak szüneteltette hivatalosan a működését.

Kiemelte: Keresztes Sándor “szíve mindhalálig erdélyien dobogott”, élenjáró szerepe volt például abban, hogy Gyulafehérvár érsekségi rangra emelkedhetett.

Megjegyezte, erdélyi származásából adódó nyelvtudása és terepismerete nagyban segítette ennek során elhárítani a román ellenakciókat.

Hozzátette: Keresztes Sándor legendás “postása” volt – a személyesen egyetlen alkalommal találkozó – Márton Áron erdélyi püspök és Illyés Gyula levelezésének, “Isten csempészeként” pedig zseniális hálózatot építve látta el könyvekkel az erdélyi magyar plébániákat.

Semjén Zsolt megemlítette: Keresztes Sándor soha nem tolta magát előtérbe, de amikor kellett, mindig világosan letette a garast a helyesnek tartott álláspont mellett.

Várszegi Asztrik korábbi pannonhalmi főapát – Keresztes Sándorral ápolt, évtizedes barátságát felelevenítve – arról beszélt: a kötet igényes, letisztult formában nyújt gazdag képet a közéleti személyiség életéről, pályafutásáról, “emberi, hívői, politikusi gondolkodásáról”.

Kiemelte Keresztes Sándor tiszta, tiszteletreméltó, derűs és bölcs emberségét, valamint azt, hogy milyen tisztelettel és megbecsüléssel fordult embertársai felé.

A magyarság és az egyház szolgálatában – Életútinterjú dr. Keresztes Sándorral című, Javorniczky István által 1988-ban és 1994-ben készített beszélgetések szerkesztett változatát tartalmazó, több mint félezer oldalas kötetet a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány adta ki.

Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédét.

“Egy közösség becsületbeli ügye, hogy ne felejtse el múltját, emlékezzen azokra, akik meghatározó módon alakították az adott közösség életét. A Kereszténydemokrata Néppárt 77 éves fennállása óta igazi értékközösség, ezért egyrészt természetes, másrészt örömteli, hogy ezzel a kötettel méltó emléket állít egyik alapítójának, annak a Keresztes Sándornak, aki egész életét a kereszténydemokrata politizálásnak szentelte.

Elhivatott volt, a legnehezebb időkben is katolikusként hű maradt az Egyházhoz és politikusként a kereszténydemokráciához.

Kisebbségi sors a királyi Romániában, megismerkedés a keresztényszociális tanításokkal, EMSZO, Hivatásszervezet, illegális Keresztény Demokrata Néppárt, letartóztatás a nyilas időkben, a Demokrata Néppárt parlamenti képviselete. Kommunista nyomásra a mandátum elvesztése, háziipari harisnyakötő, fűtő az Új Embernél. A Demokrata Néppárt újjászervezése 1956-ban, majd rendőri felügyelet, internálás és nyolc gyermek felnevelésének feladata. A jogi doktorátus megszerzése, kapcsolattartás Márton Áronnal, Erdéllyel, és amint lehet, aktivitás a hazai közéletben: a Márton Áron Társaság megalapítása, a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezése, majd vezetése, ismét parlamenti mandátum és nagykövetség a Szentszék mellett. Ez utóbbi mély szimbólum is, az Egyház és a Haza szolgálatában. Különös tekintettel Erdély ügyére.

Micsoda életút! Mivel nehéz lenne bármit is kiemelni belőle, ezért két kevéssé ismert, ám nagyon is jelentős missziójáról szólnék.

Keresztes Sándor a háború végén Budapestre költözött, de a szíve mindhalálig „erdélyien” dobogott. Amint a rendszer engedte, hazautazott, s az idők folyamán látogatásai egyre sűrűbbek lettek. Ahol tudott, segített, „postás” szerepe pedig legendássá vált. Ennek legizgalmasabb mozzanata a Márton Áron és Illyés Gyula közötti üzenetváltások közvetítése volt.

Erdélyben járva gyakran felkereste a megfigyelés alatt tartott főpásztort. Együtt rótták a köröket a gyulafehérvári püspöki palota udvarán. A bizalmas beszélgetések bevett gyakorlata volt ez Ceausescu Romániájában. A Securitate a legrafináltabb helyeken rejtette el lehallgató készülékeit, iratokat, feljegyzéseket veszélyes volt áthozni a határon a mindenre kiterjedő vizsgálódások miatt. A szentéletű püspök és Illyés Gyula mindössze egyszer találkozott személyesen, igaz, akkor végigbeszélgettek egy éjszakát. A találkozás mindkettőjükben mély nyomot hagyott, kialakult bennük az egymás iránti feltétlen tisztelet. Nem túlzás azt állítani, hogy ennek az éjszakának szerepe volt abban, hogy Illyés Gyula visszatalált katolikus hitéhez. Közvetlen kapcsolattartásra nem volt lehetőségük, de a megbízott személye garancia volt mindkettőjük számára.

Keresztes Sándor tudatában volt, milyen óriási a szükség és az igény az erdélyi magyarság körében az anyanyelvű könyvre. Nemcsak postás volt akkor, de „Isten csempésze” is! Kiváló szervezéssel remek hálózatot hozott létre. Hátizsákos fiatalok tucatszám keresték fel a ferences udvarban lévő kis könyvesboltban, ahol szépen előkészítet csomagokat bízott azokra, akik vállalták, hogy útjuk során a megbeszélt plébániákra eljuttatják. Én is így ismertem meg Sándor bácsit.

Keresztes Sándor politikai felfogásának alapját a nemzeti elkötelezettség és a katolikus szociális reformmozgalmakban megvalósuló pápai szociális enciklikák jelentették. Politikai életútja során mindvégig a keresztényszociális–kereszténydemokrata eszmék megvalósítását szolgálta és képviselte. Személyében és közéleti szerepvállalásával jelezte, hogy búvópatakként létezik a kereszténydemokrata párt kényszerből megszakított folyamatos működése Magyarországon.

Keresztes Sándor életpályája segítsen minket, hogy meg tudjunk maradni hitvalló kereszténynek, jó magyarnak és hűséges kereszténydemokratának.”

(Forrás: MTI, semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar erdők évente öt millió tonna széndioxidot, vagy más üvegházhatású gázt kötnek meg, amely a magyar kibocsátásnak körülbelül a 8 százaléka – mondta a miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Gödöllőn.

Semjén Zsolt a 2021-es Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás, valamint a Pilisi Parkerdő Zrt. közös emlékerdő-átadó ünnepségén arról beszélt, hogy két évvel ezelőtt indult útjára az emlékerdők telepítése a vadászati és természeti világkiállítás keretében, emléket állítva a rendezvénynek. Hozzátette, hogy mind a 22 állami erdészet létesített egy-egy hektárnyi emlékerdőt, amelyek mennyiségi, de legfőképpen minőségi módon javítják a magyar erdők arányát.

Semjén Zsolt elmondta, hogy az emlékerdők telepítésével szimbolikusan három rossz dolgot szüntetnek meg és három hasznos dolgot hoznak létre: megszüntetik a régi kerítéseket, amelyekből abszurd módon 8 ezer kilométer van a magyar erdőkben, és amelyeknek csak egy kis része indokolt. Ezen túlmenően elviszik a felhalmozódott törmeléket, illetve megkezdik az idegenhonos fajok felszámolását is. A három hasznos dolog pedig az őshonos fajok telepítése, az elegyes erdők kialakítása és a többszintű erdők létrehozása – fűzte hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Kovács Zoltán az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a 20 napig tartó vadászati kiállítás a Hungexpo területén 75 000 négyzetméteren valósul meg. Hozzátette, hogy ilyen nagyságú kiállítás még a Hungexpo területén nem volt, legutóbb is csak 1971-ben láthatott ilyet a közönség.

A kormánybiztos elmondta, hogy az emlékerdők kialakítása során összesen 200 ezer fa ültetése történt meg, és befejeződött az a program is, amelynek a keretében 550 hektárnyi erdőt telepítettek az elmúlt két évben. Hozzátette, hogy Magyarországon az erdősültségi arány megközelíti a 25 százalékot.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkár elmondta, hogy a 2019-ben elindított ország fásítási program keretében eddig összesen 31 ezer hektár erdő ültetésére nyújtottak be kérelmet a gazdálkodók, és meghaladta a 100 milliárd forintot az ehhez megítélt támogatási összeg.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Tessely Zoltán barátom meghívására Fejér megyébe, Bicskére látogattam, ahol bejártuk a megindult fejlesztéseket és további tervekről beszélgettünk. Az erős Magyarország erős közösségekre épül.

Hajrá, Fejér megye!

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Európai Uniót azok teszik tönkre, akik Magyarországtól akarják most megvédeni – hangoztatta az Országgyűlés elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Kövér László az EU jelenlegi állapotáról szólva úgy fogalmazott: “néhány nagyarcú nyugati politikus szereti az orrunk alá dörgölni, hogyha most akarnánk belépni az unióba, akkor úgymond nem vennének fel bennünket az állítólagos jogállami problémáink, illetve a nézeteink és az értétekről vallott véleményünk miatt”.

A házelnök erre reagálva azt mondta: ha most lenne népszavazás, “én egészen biztosan nemmel szavaznék”.

Megjegyezte, a 2003-as csatlakozási népszavazáson “sem jó szívvel szavazott igennel”, de mindent egybevetve az volt a meggyőződése, hogy az EU-tagság Magyarországnak olyan új dimenziót nyit ki, ahol a saját nemzeti érdekei érvényesítésére egy kedvező, demokratikus és civilizált keretrendszert kap, amelyben ráadásul anyagilag sem jár rosszul.

Kövér László kijelentette: “ez mind a mai napig igaz”, majd hangsúlyozta, távolról sem gondolja úgy, hogy jobb lenne Magyarországnak az unión kívül.

Álláspontja szerint “a nácik és a kommunisták után” egy újfajta totalitárius törekvés veri szét Európát, amit “nevezhetünk hol liberalizmusnak, hol poszthumanizmusnak, hol mit tudom én micsodának, tehát zöld őrületnek”.

Hozzátette: “olyan mértékű agressziónak vagyunk kitéve”, a normalitástól való olyan mértékű eltávolodást követelnek meg szinte normatív módon, ami nemcsak a magyarok ellenérzését váltja ki, hanem azt szerinte az európai emberek döntő többsége “ellenszenvvel viseli el”.

Úgy összegzett: ha ez így megy tovább, akkor az Európai Uniót azok teszik tönkre, “akik tőlünk akarják ebben a pillanatban megvédeni”.

Kövér László szerint az EU-ban az erkölcsöt mint kategóriát “egész egyszerűen kiszorították”, nem létezőnek tekintik, és nem támogatják az erkölcsökről folytatott vitát. “De akkor könyörgöm, hogy az értékek azok miről szólnak?” – vetette fel.

A házelnök szerint ezeket az erkölcsi kereteket nemcsak, hogy feszegetik, hanem szándékosan szétverik az európai baloldal képviselői, akik az Európai Néppártban ugyanúgy megtalálhatók, mint a szélsőbaloldalon, a kommunista pártokban.

– Szerbia és Magyarország kapcsolata az utóbbi időkben kifejezetten barátivá vált – érintett egy másik, kapcsolódó témát is a házelnök. Arról beszélt, hogy a két szomszédos állam együttműködése gazdasági szempontból is egyre jobb, de a migrációs kérdésekben és a koronavírus elleni védekezés során is megmutatkozott.

– Ugyanakkor jelen pillanatban az Európai Uniót nem érdekli a tagállamok számának bővítése, pedig ez nem csak Szerbia érdeke, hasznos lenne az unió számára is. Az EU halogatása miatt van egy kis elbizonytalanodás is Szerbiában a csatlakozással kapcsolatban – utalt az utóbbi napok eseményeire. Szerinte Szerbia csatlakozása előre vinné a európai szövetséget, és közös érdek, ezért Magyarország minden európai csúcstalálkozón hangsúlyozza a fontosságát.

A házelnök elmondta, a szerbeknek is megvolt a maguk Trianonja, a nagyszerb állam jelenleg megvalósíthatatlannak tűnik számukra.

– A szerbek lélektani fejlődésén látszik, a szerbiai magyarság helyzetéhez is másképpen állnak, mint korábban, elfogadják és a maguk szempontjából is hasznosnak tartják Magyarország vajdasági gazdasági programját – fejtegette Kövér.

A 2022-es országgyűlési választásokról szólva Kövér László arról beszélt, hogy “napról napra nő a tét”, ugyanis – mint hangoztatta – “ha visszajönnek azok, akik régen kommunistáknak vallották magukat, ma pedig európaistáknak vallják magukat, akkor itt kő kövön nem marad”. Szerinte nemcsak az “egyébként felemás” rendszerváltozás vívmányait kell megvédeni jövőre, hanem olyan eredményeket is, mint a rezsicsökkentés és a családtámogatás szerteágazó rendszere.

Kövér László kijelentette, a nemzet jövője szempontjából katasztrófa lenne, ha a Gyurcsány–Apró-féle érdekcsoport, a régi kommunisták visszatérnének. Az ellenzék ma már nyílt politikai zendülést, alkotmányos puccsot hirdet, elővéve a régi szlogent, mely szerint a múltat akarják végképp eltörölni.

Úgy vélte: az ellenzék retorikája és politikája is “szintet lépett” azzal, hogy “gyakorlatilag nyílt zendülést hirdettek meg az alkotmányos renddel szemben”. Kövér László a 20. századi történelem és azon belül is a Tanácsköztársaság történetének tanulmányozását ajánlotta az ellenzéki képviselőknek, majd kijelentette: “a 133 nap után jött a 134.”.

A házelnök úgy látja, téves következtetést vontak le az ellenzéki képviselők “a volt kommunista nómenklatúrából származó tagjaikkal együtt” abból, hogy 1989-90-ben és 1994 között “semmiféle számonkérés, retorzió nem történt azokkal szemben, akik a diktatúrát addig a nemzet ellen fenntartották”.

“Téves az a hiedelem, hogy ez mindig így lesz” – jelentette ki Kövér László, úgy folytatva: téves az a hiedelem, hogy a magyar többség megint eltűri “egy terrorista kisebbség randalírozását ebben az országban”.

Az ellenzéki parlamenti akciókra utalva a házelnök azt is leszögezte: nem hajlandó eltűrni, hogy “bolhacirkuszt” csináljanak az Országgyűlésből és szántszándékkal sértegessék a képviselőtársaikat.

Hallgassa meg a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elhangzott beszélgetést 07:18 kezdettel a médiaklikk.hu felületén.