Semjén Zsolt: Az erdésztársadalom egy családként járul hozzá nemzetünk egységéhez
2021. augusztus 26.
Az Országos Erdészeti Egyesület olyan értékközösség, amivel csak kevés szakterület büszkélkedhet. A Kárpátok gyűrűjében szolgáló erdésztársadalom egy családként járul hozzá nemzetünk egységéhez. Kevés olyan szakma van, melynek ünnepi közgyűlésén, gondolatban végigtekinthetek Gyergyótól Lendváig, Eperjestől Temesvárig, végig a magyarlakta vidékeken – mondta köszöntőjében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) 151. vándorgyűlésének nyitónapján, Bugacon
A miniszterelnök-helyettes köszöntőjében hangsúlyozta: az erdésztársadalom képviselői – kiemelten az erdőgazdaságok – komoly részt vállaltak a jövő hónapban megnyíló vadászati világkiállítás előkészítésében is.
A színes programsorozat garancia arra, hogy az esemény valóban emlékezetes legyen.
A kiállítás dicsőségét és üzenetét a most létrehozott emlékhelyek és telepített emlékerdők fogják hirdetni. Két hét múlva hazánk ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak is. Köszönet az erdőgazdaságoknak, amelyek ennek tiszteletére huszonegy emlékkeresztet állítanak fel a magyar erdőkben. E keresztek keresztény civilizációnk védelmére és nemzeti összetartozásunkra fognak emlékeztetni bennünket emberöltőkön át
– fogalmazott Semjén Zsolt, aki úgy vélekedett: a mai kor erdészei összetett, sokszor eltérő igényrendszer szolgálatában állnak. Hozzátette: a közcélú erdőgazdálkodásban, a turisztikai fejlesztésekben – benne a történelmi, kulturális, egyházi emlékhelyek gondozásával – a szűkebb pátriájuk valódi házigazdáiként jelenhetnek meg az egész társadalom előtt.
Nagy István agrárminiszter kiemelte, a vándorgyűlésen megjelentek száma hűen tükrözi, hogy a közel négyezer tagot számláló egyesület példaértékűen fogja össze a Kárpát-medencei erdésztársadalmat, az ország és a magyar családok jövője fölött őrködő erdészeket.
Megújuló természeti erőforrásaink, köztük az erdők állapota döntően meghatározza, milyen lesz gyermekeink, unokáink jövője Magyarországon, hogy milyen életminőséget nyújt majd a Kárpát-medence az itt élőknek
– mondta Nagy István, aki hozzátette: a klímaváltozás elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze az erdők védelme, gyarapítása.
Kiemelte: a társadalom egyre inkább megbecsüli az erdészek munkáját annak köszönhetően, hogy rengeteg ember túrázik, fut, kerékpározik, sportol a jól karbantartott magyar erdőkben. Hangsúlyozta: csak a fővárosi parkerdőkben évente mintegy 10-15 millió látogatási alkalmat becsültek.
A miniszter köszönetet mondott azért, hogy az OEE kiemelt szerepet vállalt az ország- és településfásítási programban. Kiemelte: jelenleg az egykori Alföld fásítási programhoz hasonlítható erdőtelepítés zajlik, melynek köszönhetően
Magyarország fával borított területeinek aránya 27 százalékra emelkedik. Amit most csinálunk, arra száz év múlva már történelemként fognak emlékezni és az akkori nemzedékeknek a jólétét és élhetőséget tudjuk biztosítani ezzel a munkával
– fogalmazott Nagy István.
A vándorgyűlés résztvevőit köszöntötte Kovács Zoltán, a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos, aki kiemelte: az ország legrégebbi szakmai és civil szervezetének, a magyar erdészeti egyesületnek is lesz alkalma megmutatnia magát a világkiállításon. Tizenkilenc konferencianap is lesz a világkiállítás idején, amelyből öt nap lesz az 1971-re emlékező, magyar inspirációjú vadászati és vadgazdálkodási konferencia, ahol mindenki meg tudja mutatni a tudását, azt a hagyományt, amelyet hordoz az erdészeti szakma – mondta Kovács Zoltán.
Az 1866-ban alapított OEE az ország legrégebbi és legnagyobb szakmai civil szervezetei közé tartozik. A minden évben megrendezett vándorgyűlései a másfél évszázad során csak a háborús években maradtak el. Az idei kétnapos rendezvényre a tagság Kecskeméten és Bugacon gyűlt össze.
Megalakult az eucharisztikus kongresszus lebonyolítását felügyelő operatív törzs
2021. augusztus 26.
Megalakult a szeptember 5-12. közötti budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lebonyolítását felügyelő operatív törzs csütörtökön – jelentette be a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Budapesten, egy csütörtöki háttérbeszélgetésen.
Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy az állam semmilyen formában nem szól bele az egyház által rendezett programokba, vagy azok tartalmába, az operatív törzs elsődleges feladata a rendezvényre látogatók biztonságának szavatolása.
Semjén Zsolt egyházügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a nemzetközi rendezvény nemcsak azért különleges, mert a pápa is ellátogat a zárómisére, hanem azért is, mert azon – az ökumenizmus jegyében – a keleti ortodox egyházak, protestánsok és zsidó felekezetek is részt vesznek.
Semjén Zsolt külön megtiszteltetésnek nevezte, hogy Ferenc pápa részt vesz az eucharisztikus kongresszus zárómiséjén. Közölte: a pápa szinte soha nem vesz részt személyesen az eucharisztikus kongresszusokon, általában legátust küld, ezért a katolikus egyházfő budapesti látogatása gesztusnak tekinthető. Közölte, bár Ferenc pápa egy nemzetközi rendezvényre jön, látogatása során – a Szépművészeti Múzeumban – találkozik majd Magyarország állami vezetőivel is: Orbán Viktor miniszterelnökkel, Áder János köztársasági elnökkel és vele.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy Ferenc pápa – a budapesti zárómise utáni – szlovákiai többnapos útja más jellegű, állami látogatás lesz.
A miniszterelnök-helyettes közölte: a keleti egyházfők általában nem vesznek részt az eucharisztikus kongresszusokon. Utalt arra, hogy az eucharisztiának a keresztény – katolikus, református és evangélikus – egyházak teológiájában eltérő jelentése van. A budapesti ökumenikus rendezvény ebből a szempontból is különlegesnek számít, mert azon az ortodoxokon kívül protestánsok is részt vesznek – mondta Semjén Zsolt.
Különlegesnek nevezte, hogy a keleti egyházak „soha nem látott létszámban és reprezentativitással” vonulnak fel a kongresszuson. Köztük lesz I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka, aki a pápai misén is részt vesz. Külön trónja lesz a pápának és külön a pátriárkának – tette hozzá. Magyarország földrajzi és kulturális adottságából fakadóan közvetítő szerepet tölt be Kelet és Nyugat között, ezt jelképezi a Nyugat pátriárkájának, Ferenc pápának és a Kelet pátriárkájának, Bartholomaiosz patriarkának a jelenléte – mondta a politikus.
Semjén Zsolt felidézte az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszust, amelyről azt mondta, hogy spirituális, vallási esemény jellege mellett kifejezetten náci- és kommunistaellenes demonstráció is volt. Hitler személyesen, rendeletben tiltotta meg, hogy a német és az osztrák püspökök és hívek a magyarországi rendezvényre jöjjenek – tette hozzá.
Semjén Zsolt arra a kérdésre, hány embert várnak, azt mondta, szerinte a kongresszus különböző programjain többszázezren vesznek majd részt, míg a szeptember 12-ei zárómisén mintegy százezren lesznek. Megjegyezte, ha nem aznap lenne Stefan Wyszyński lengyel bíboros boldoggá avatása Varsóban, akkor a lengyel zarándokok nagyobb számban érkeznének a budapesti misére.
Kovács Zoltán közölte, hogy a zárómisét az MTVA élőben közvetíti.
kdnp.hu – MTI
Átadták Habsburg Frigyes megújult millenniumi pavilonját
2021. augusztus 25.
Átadták az 1896-os Ezredéves Országos Kiállítás egyik ékét, Habsburg Frigyes főherceg felújított millenniumi pavilonját a Gemenc Zrt. ökoturisztikai központjában a Tolna megyei Pörbölyben szerdán.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az eseményen azt hangsúlyozta: a beruházás egyszerre értékmentés, értékmegőrzés és értékfelmutatás, továbbá jól rávilágít a vadgazdálkodási, valamint a vadászati kultúra egységére, a természeti és kulturális értékek megőrzésének fontosságára.
Vadászat, vadgazdálkodás nélkül a Gemenc Zrt. területén élő, világhírű szarvasállományt nem lehetne egyensúlyban tartani az erdővel és a mezőgazdasággal, mert az állatok túlszaporodása tönkretenné az erdőt, kezelhetetlen konfliktust okozna a gazdákkal, a szarvasállomány mennyiségileg és minőségileg sem lenne fenntartható – jegyezte meg.
Hozzátette: mindez vadászati érték és a vadászati turizmus szempontjából is súlyos következményekkel járna, rontaná Magyarország, a magyar vadgazdálkodás hírnevét, veszélyeztetné a vadgazdálkodásból élők megélhetését.
Semjén Zsolt a millenniumi pavilonra utalva azt hangoztatta, hogy az építményből sufni, vagy tűzifa lett volna, ha nem lenne a megmentésének anyagi fedezetét biztosító Gemenc Zrt. és a vadászati világkiállítás.
Sok ezer ember jön ide megnézni épített örökségünket, és a kiállításon keresztül vadgazdálkodási eredményeinket – mondta.Hozzátette, az épület történelmi dicsőségünket is mutatja, rávilágít, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia mekkora fejlődést jelentett a birodalom népeinek, továbbá “mennyivel természetesebb és szervesebb egység volt a monarchia, mint az Európai Unió”.
A mentalitást, a történelmet, vagy a kultúrát tekintve nem sok közünk van egy göröghöz, vagy egy baltihoz, de aki megnézi ezt az épületet, pontosan érteni fogja, hogy egy csehvel, szlovákkal, horváttal, osztrákkal félszavakból is értjük egymást, s ez minden értelemben vett örökségünkre, a vadászati örökségre is igaz – fogalmazott a politikus.
Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a teremtett világot, a természetet két szélsőségtől kell védeni. Az ipari lobbitól, amely a profitot mindenek fölé helyezve kizsákmányolná, és attól, amely a sorsára hagyná azt. “Ami a kertész kezében a metszőolló, a vadász vállán a puska” – utalt Semjén Zsolt a vadászat fontosságára.
Nagy István agrárminiszter arra mutatott rá, hogy a vadászkastélyt mintázó pavilon az egyetlen, amely teljes egészében fennmaradt az ezredéves kiállítás több száz épülete közül, és mostantól a gímszarvasok életét, három gemenci kötődésű világrekord trófea másolatát is bemutató, valamint híres vadászoknak emléket állító Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas elnevezésű kiállításnak ad otthont.
A tárcavezető kitért rá, hogy a teremtett világ védelme napjainkban a keresztény gazdálkodás fontos eleme, ezért az agrártárca irányítása alatt működő erdőgazdaságok és nemzeti parkok ennek a szolgálatába állítják szakértelmüket.
Ez a hozzáállás jellemzi a Gemenc Zrt. munkáját is, ez emelte a gemenci erdőt Magyarország egyik legértékesebb és a kirándulók által legkedveltebb erdei élőhelyévé – jelezte.
Kiemelte, a Gemenc Zrt. küldetése, hogy a rábízott értékekkel fenntarthatóan gazdálkodjon, megőrizze, ápolja a kulturális értékeket is, így “méltó és igazságos”, hogy a pavilon, mint egyedülálló műemlék mostantól a cég ökoturisztikai központjában látható.
Kovács Zoltán, a 2021-es “Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos közölte, hogy az épület “maga az élő történelem”, faanyagának 68 százaléka még a korabeli készítők keze munkáját dicséri.
A pavilon számos megpróbáltatáson ment keresztül, mire visszanyerte eredeti funkcióját: volt millenniumi pavilon, hadikórház, vegyszerraktár is, s azzal, hogy a múltunk egy meghatározó darabját méltó formájában sikerült újra felállítani és olyan helyszínhez kötni, ahol évente közel százezren láthatják, jó programelem jött létre a világkiállításhoz kapcsolódóan – közölte.
Az eseményen kiosztott háttéranyagban szerepel, hogy a millenniumi pavilon 1894-ben Habsburg-Tescheni Albrecht főherceg megrendelésére vörösfenyőből készült és először Lembergben (Lviv – Ukrajna) állították fel a Lengyel Nemzeti Kiállításon, hogy lengyel területek kulturális, gazdasági eredményeivel ismertesse meg a látogatókat.
Albrecht főherceg halála után unokaöccse és örököse, Habsburg Frigyes neve fémjelezte a pavilont, amely Budapestre, az ezredéves kiállításra, majd Szekszárdra, Keselyűsre, Bárányfokra került. A közelmúltban már elhagyatottan álló építményt 2019-ben a Gemenc Zrt. vásárolta meg és Pörbölyön építette, újította fel.
A kivitelezés során kicserélték a pavilon korhadt vörösfenyő elemeit, palatetejének helyére az eredetinek megfelelő fazsindelyes tető került, elvégezték a faanyagvédelmi, festési és épületgépészeti munkákat, s biztosították, hogy fűthető és hűthető falakkal, hőszigetelő nyílászárókkal megfeleljen a 21. századi elvárásoknak.
Az épület átadásával egyidejűleg az ökoturisztikai központban nyílt meg a Gemenc egykori fővadászáról, Party Istvánról elnevezett vadászattörténeti tanösvény.
A helyszínen az erdészet keresztet állított az 52. Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére.
kdnp.hu – MTI
Megbeszélés az orosz külügyminiszterrel
2021. augusztus 24.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden megbeszélést folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Budapesten, a Karmelita kolostorban.
A kormányfő helyettese megköszönte a magyar emberek életét és egészségét megmentő Szputnyik V vakcinákat.
Világraszóló természetrajzi értéktárral és múzeummal gazdagodtunk Keszthelyen
2021. augusztus 23.
Teljességre törekvéssel jellemezte az egy hónap múlva nyíló vadászati világkiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Keszthelyen hétfőn.
Témájában, földrajzilag és időben is a teljességre törekszünk az egy hónap múlva nyíló Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás megrendezésével – mondta a Vadászati Múzeum új épületszárnyának avatóján.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette: a világkiállítás témája kiterjed minden olyan területre, amely akár csak érintőlegesen is kapcsolódik a vadászathoz.
Hagyományos vadászat, trófeák, preparátorok versenye, vizes élőhelyek, horgászat, lovas sportok, kutyák, solymászat, művészetek és gasztronómia egyaránt része a grandiózusra tervezett kiállításnak – közölte Semjén Zsolt.
A főhelyszín a megújult budapesti Hungexpo területe, de Keszthely, Hatvan és Vásárosnamény is csatlakozik. Bodajkon új vadászati múzeum nyílik, de az állami erdészetek is nyitnak hasonló bemutatókat, továbbá mind az 1500 magyarországi vadásztársaságot arra kérték, mutassák be helyi trófeáikat, közelebb hozva ezzel az emberekhez a vadászatot – mondta a politikus.
A világkiállítás három hete után is megmaradnak azok az értékek, amelyeket ott bemutatnak, ezek mind méltó helyre kerülnek, a tíz tonna agancs felhasználásával készülő üdvözlőkapu például Keszthelyre kerül.
A Balaton-parti városban látható gyűjtemény a vadászat történetét és jelenét mutatja be, a kiállítás anyagát adományozó és az ünnepségen is jelen lévő Hidvégi Béla vadászt Semjén Zsolt külön is méltatta, megköszönve, hogy nemcsak a trófeákat ajánlotta fel, de vagyonát is a keszthelyi múzeum létrehozására áldozta.
A miniszterelnök-helyettes arra is kitért, hogy Hidvégi Béla a világban sok helyen igyekezett elfogadtatni a fenntartható vadászat szerepét.
Ahol betiltották a vadászatot, ott romlik a vadállomány, és nincs elég pénz az orvvadászok elleni védekezésre, az ott élők sem érdekeltek a vadvilág védelmében, az élőhelyek fenntartásában, fejlesztésében
– közölte.
Nagy István agrárminiszter ugyancsak arról beszélt, hogy a vadászok a legaktívabb természetvédők közé tartoznak.
A világkiállítás azt is bemutatja majd, hogy az urbanizált körülmények között élő embernek is otthona a természet – tette hozzá.
A természetvédelem, a vadászat, a gasztronómia, a minőségi pálinkafogyasztás szervesen összekapcsolódnak, nemzeti összetartozásunk formálói”.
Ez a sokszínűség összpontosul az Agrárminisztériumban, hiszen a tárca felelősségi körébe tartozik – a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti tevékenységeken túlmenően – a környezet- és természetvédelem, az erdő- és vadgazdálkodás, valamint a hungarikumok is – fogalmazott a miniszter.
A vadászati múzeum új épületszárnyának avatásához kapcsolódóan a miniszter az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás 12 pálinkaféléből álló válogatását is bemutatta, díjazva egyben a legjobbnak ítélt alma-, csonthéjas-, bogyós-, erdei-, törköly- és ágyas pálinkákat.
Kovács Zoltán, az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy egy hónappal a rendezvény megnyitója előtt lassan a helyére kerül minden mozaikm.
A rendezvény a világ minden részéről fogadja majd a vadászokat, a vadászattal és vadgazdálkodással, természetgazdálkodással foglalkozókat – közölte.
Ötven évvel ezelőtt, az első magyarországi vadászati világkiállításon már a fenntarthatóság jegyében fogalmazták meg a tennivalókat, amelyek máig irányadóak. A 21. század elején, a radikálisan és gyorsan változó világban itt az ideje, hogy átfogóan, teljes spektrumban beszéljünk az egyének, a vadőrök, a vadászok hétköznapokban folytatott erőfeszítéseiről, a vadgazdálkodás nemzetgazdasági jelentőségéről és ökológiai kérdéseiről – hangsúlyozta Kovács Zoltán.
Hozzátette: vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás. Ilyen kérdésekről kell párbeszédet folytatni, hiszen mindezek a jövő építését is szolgálják – mondta.
Pálinkás Róbert, a vadászati múzeumot is magába foglaló Helikon Kastélymúzeum ügyvezető igazgatója, a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke elmondta: tíz évvel ezelőtt tűzték ki azt a célt, hogy Keszthelyen vadászati központ legyen, ennek eredménye, hogy a világkiállítás egyik kiemelt vidéki helyszíneként is szerepel.
Jelezte, hogy erre az alkalomra megújult a több mint 300 vadászható fajt bemutató múzeum, amely a bővítés révén két új diorámával is gazdagodott.
kdnp.hu – MTI
A szatmárnémeti székesegyházat teljesen felújítottuk, ezzel is folytatva Szent István egyházépítő nagy művét!
2021. augusztus 21.
Szatmárnémetiben Magyarország és Románia miniszterelnök-helyettese, valamint magyarországi és romániai római katolikus és görögkatolikus érsekek és püspökök jelenlétében áldották meg a felújított római katolikus püspöki székesegyházat szombaton. A műemlék-felújítást az Európai Unió, valamint a román és a magyar állam finanszírozta.
Szatmárnémetiben Magyarország és Románia miniszterelnök-helyettese, valamint magyarországi és romániai római katolikus és görögkatolikus érsekek és püspökök jelenlétében áldották meg a felújított római katolikus püspöki székesegyházat szombaton.
A műemlék-felújítást az Európai Unió, valamint a román és a magyar állam finanszírozta.
Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese a hálaadó mise utáni köszöntőjében Szent István életpéldájára hivatkozva azt mondta, hogy mindenki ott legyen ország- és nemzetépítő, ahová az élet állította.
Azt is felidézte, hogy a király uralkodása végén Szűz Máriának ajánlotta a magyar koronát és az országot.
Ezzel az immanens magyar történelemnek transzcendens távlatokat adott. Arra hívott mindannyiunkat, hogy a népünk történetét üdvtörténetté formáljuk.
Azt kívánom magyaroknak, románoknak, katolikusoknak, reformátusoknak, ortodoxoknak, hogy megértsük és kövessük Szent István példáját, és égi közbenjárása segítsen bennünket az üdvösség útján”
– fogalmazott Semjén Zsolt.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy azok a társadalmak, amelyek lemondtak a szent időről a profán idő javára, eltévedni látszanak a történelemben.
Szerinte ezek a társadalmak előbb-utóbb megtagadják a múltat, eltörlik azt, és ezáltal fölszámolják egy közösség, egy nép, egy nemzet láthatatlan, ám annál fontosabb szellemi gyökereit.
Hozzátette: minden eddigi ilyen próbálkozás kudarcot vallott, és minden hasonló építmény, amely nélkülözi a szent teret és időt, összeomlott.
Ahol új templom épül, ott, ahol a régi templomot felújítják, ott, ahol helye van az újnak a régi mellett, ott, ahol a holnapot a tegnapi napra építik, és ott, ahol a vékony gyökerek, a hajszálerek életben maradnak, ott erős közösség él, amely képes megmaradni, képes újat teremteni, képes tervezni és építkezni”
– jelentette ki az RMDSZ-es politikus.
Cseke Attila romániai fejlesztési, közigazgatási, és közmunkálatokért felelős miniszter elmondta: az általa vezetett tárca Erdélyben és Partiumban 54 műemléképület felújítását finanszírozza, amelyek közül 28 templom vagy székesegyház.
Ezekkel a felújításokkal megerősítjük a gyökereinket, felmutatjuk értékeinket, ugyanakkor a jövő felé is fordulunk – tette hozzá.
Schönberger Jenő szatmári püspök prédikációjában arra emlékeztetett, hogy minden keresztény közösségnek feladata templomot építeni, nemcsak kőből, hanem lélekből is.
Megjegyezte: ha a szatmári székesegyház szerényebb is, mint a szomszédos egyházmegyék püspöki katedrálisai, sok ember hitének, szeretetének, áldozatkészségének a tanúja.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye 1804-ben jött létre, miután az Egri Egyházmegyét három részre osztották. Az ez után épült püspöki székesegyházat 1837. augusztus 20-án szentelték fel.
Amint azt a felújított székesegyházat megáldó szombati misén ismertették: a püspökség az Európai Unió regionális operatív programja keretében nyert 10,8 millió lejes (771,1 millió forint) támogatást az épület teljes felújítására, és ezt az összeget a román kormány 1,9 millió lejjel (135,6 millió forint) egészítette ki.
A püspökség önrésze 260 ezer lej (18,5 millió forint) volt. A beruházás során előre nem látott többletköltségek fedezését a magyar kormány vállalta, kétmillió lej (148 millió forint) értékben. A felújítás során a bádogtetőt réztetőre cserélték, restaurálták a székesegyház kő- és fémelemeit, kicserélték a padlót, korszerűsítették a fűtésrendszert, újrarendezték a templom udvarát.
„Annyi áldás szálljon rája!”
2021. augusztus 21.
A magyar nemzet mindig akkor volt sikeres, ha hűséges volt a Szent István-i örökséghez
2021. augusztus 19.
Államalapító Szent István fundamentuma a megmaradásunkat jelenti, nekünk pedig ma is az a küldetésünk, hogy országépítők legyünk – mondta el Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az állami ünnep alkalmából a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadásakor csütörtökön Budapesten, a Karmelita kolostorban.
A politikus szerint mindenkinek ott kell országépítőnek lennie, ahová a gondviselés állította, legyen az a Vajdaság, Kárpátalja, a Felvidék vagy bármelyik része a világnak.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a magyar nemzet mindig akkor volt sikeres, ha hűséges volt a Szent István-i örökséghez és akkor jutott vakvágányra a történelemben, ha ettől az úttól akár jobbra, akár balra letért.
Hangsúlyozta: minden nemzetnek joga és kötelessége a megmaradás szolgálata az egyetemes emberiség érdekében; minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték; bármelyik eltűnik a történelemből, az egyetemes emberiség lesz pótolhatatlanul szegényebb, ezért is „kötelességünk megőrizni a magyarságunkat, mert ezt az értékgazdagságunkat csak mi adhatjuk” az egyetemes emberiségnek.
Semjén Zsolt idézte Kallós Zoltánt, a néhai nemzet művészét, Kossuth-nagydíjas néprajztudóst, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagját, aki azt mondta: „addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk”.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: egy nép számára, főleg egy létszámában kis nép számára akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne él az a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni. Hozzátette: nincs még egy család a történelemben, amely annyi szentet adott volna az egyháznak, mint az Árpád-ház és nincs még egy nép, amelyik arányában annyi Nobel-díjast adott volna az emberiségnek, mint a magyarság.
Véleménye szerint azért fontos, hogy magyarul „tudjuk látni a világot”, mert olyan csodálatos kincs „örökösei vagyunk”, ami lehetővé teszi a teljes emberi kibontakozást, és olyan értékgazdaságot jelent, amit más nyelven, más kultúrában „nem tudnánk megtenni”.
Utalva Kallós Zoltán szavaira, Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a zenei, a tánc- és a beszélt anyanyelvünk tart meg és segít abban, hogy „kihozzuk magunkból” azt, amit a Jóisten talentumként adott, lehetővé teszi az egyén kiteljesedését és a magyar nemzet fennmaradását.
Leszögezte: amikor „a magyarságért küzdünk, elismerjük” minden nemzetnek azt a küldetését, hogy saját magát megőrizze az egyetemes emberiség számára.
„Nemzetfelfogásunk két szélsőséget utasít el”, amely nem tekinti értéknek a nemzeti létet, és a sovinizmust, amely tagadja más nemzetek létezéshez való jogát – mondta.
Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta díjjal ismeri el. A kitüntetés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. A magyarországi nemzetiségi törvény elfogadása után, 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek.
A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adható.
Évente legfeljebb tíz díj adományozható. A díjak átadására minden évben augusztus 20-a alkalmával kerül sor.
A Külhoni Magyarságért Díj elnevezése – a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára – Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra módosult.
A díjat a miniszterelnök a nemzetpolitikáért felelős miniszter útján tett előterjesztésre adományozza, az elismeréssel emlékplakett, továbbá – személyenként vagy szervezetenként – egymillió forint jutalom jár.
Idén a Csíkszeredai Régizene Fesztivál szervezőjeként ismertté vált Ferencz Angéla néprajzkutató, közösségszervező, Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia nyugalmazott igazgatója, a Székelyföldön található Haszmann Pál Múzeum, a Komáromi Jókai Színház, Simek Viktor rajztanár, karnagy, a vajdasági Egység Művelődési Egyesület, az ugyancsak vajdasági Hét Nap hetilap, a pancsovai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, valamint a Németországban működő Csöbörcsök Néptáncegyüttes részesült a díjban.
Elismerő oklevélben részesült a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ.
A díjakat Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.
Szöveg: kdnp.hu – MTI; Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Isten éltesse az ötven éve pappá szentelt Hegedűs Kolos ferences atyát!
2021. augusztus 08.
Hegedűs Kolos atya 2021. augusztus 15-én, vasárnap, Nagyboldogasszony napján, 11:30-kor mutatja be aranymiséjét Budapesten, az Országúti Ferences templomban. Ünnepeljünk vele!
(semjenzsolt.hu)
Búcsú Dessewffy Lászlótól
2021. július 30.
Fájó szívvel búcsúzunk az élete 95. évében elhunyt Dessewffy László írótól, újságírótól, a Kereszténydemokrata Néppárt tagjától.
Dessewffy László 1926-ban született neves történelmi család tagjaként, derül ki a Magyar Szemle életrajzából. Cegléden érettségizett, majd 1945-től az Újjáépítési Minisztériumban dolgozott id. Antall József beosztottjaként. Rokona, Dessewffy Gyula hatására – aki Barankovics Istvánnal a háború előtt együtt szerkesztette „Az ország útja” című folyóiratot – érdeklődése az írás felé fordult. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Sajtótudományi Intézetében tanult újságírást. 1947-től riportjai jelentek meg a Magyar Nemzetben, de a kommunista hatalomátvételt követően, származása miatt évtizedekig nem publikálhatott. A szocializmus éveiben vállalati könyvelőként dolgozott, az írással azonban nem hagyott fel. 1970-ben megnyert egy jeligés novellapályázatot, ezt követően már megjelenhettek írásai. A hetvenes-nyolcvanas években az Élet és Irodalom hetilapban – a kor keretei között lehetséges – rendszerkritikus szociográfiai cikkeket publikált.
Az emigrációban élő magyar máltai lovagok 1981-ben kérték, hogy lépjen be a rendbe, mert annak nem volt egyetlen Magyarországon élő tagja sem. Kezdetben a Katolikus Szeretetszolgálat keretein belül szervezte a nyugatról érkező karitatív segélyszállítmányok fogadását és célba juttatását. 1986-ban nyugdíjazása után kezdte szervezni Kozma Imre atya és a Németországban élő Csilla von Boeselager bárónő segítségével a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot. A szervezet elnöke Kozma Imre atya, ügyvezető alelnöke Dessewffy László volt, akik kiemelkedő szerepet játszottak az 1989-ben az NDK-ból érkező menekültek támogatásában.
Dessewffy László 1990-ben lépett be a KDNP Belvárosi Szervezetébe Budapesten. 1992-től a KDNP sajtóosztályának vezetője, az 1990-es évek közepén a Kereszténydemokrata Hírlap szerkesztője. Írásai folyamatosan jelentek meg a jobboldali napilapok hasábjain. A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége egyik alapítója volt, a szervezet örökös tagjává választották.
(Forrás: kdnp.hu)
