A nyugati és a keleti kereszténység sohasem állt szemben egymással Magyarországon
2021. szeptember 10.
Sohasem állt szemben egymással a keleti és a nyugati kereszténység Magyarországon, hanem egymást mindig megbecsülte és elismerte – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával a karmelita kolostorban tartott találkozóján az M1 aktuális csatorna felvétele szerint.
A miniszterelnök-helyettes felidézte, 2000-ben a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus szentnek ismerte el Szent István királyt, az 1054-es nagy egyházszakadás óta az államalapító uralkodó az első közös szentje keletnek és nyugatnak.
„Ezt az ajándékot Magyarország soha nem felejti el a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátusnak, őszentsége I. Bartolomaiosz pátriárkának, és soha nem fogjuk elfelejteni azt a gazdagságot, azt a hitet, amit Konstantinápolyból kaptunk a honfoglalás után” – fogalmazott a Semjén Zsolt.
I. Bartolomaiosz a találkozón azt mondta, nagyon szoros kapcsolat fűzi össze a magyar államot és az egyetemes patriarchátust: „egyesít bennünket Szent István király”. Emlékeztetett, hogy körülbelül 20 évvel ezelőtt saját kezűleg hozta el Magyarországra azt a hivatalos dokumentumot, amely a keleti szentek sorába iktatta I. István királyt.
Elmondta azt is, örömére szolgál, hogy a következő napokban újra láthatja Ferenc pápát, akivel nagyon szoros és baráti a kapcsolata.
(Forrás: kdnp.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Magyarországra érkezett I. Bartolomaiosz pátriárka
2021. szeptember 10.
I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka péntek reggel háromnapos látogatásra Magyarországra érkezett. A repülőtéren Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadta az Eucharisztikus Kongresszusra érkező I. Bartholomaioszt.
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusának tájékoztatása szerint a pátriárka délben a Karmelita kolostorban tárgyalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, majd délután Erdő Péter bíborossal, esztergom-budapesti érsekkel.
I. Bartolomaioszt szombat reggel a Sándor-palotában fogadja Áder János köztársasági elnök. Ezt követően a pátriárka ünnepélyes keretek között elhelyezi a három szent főpapról – Nagy Szent Vazulról, Teológus Szent Gergelyről és Aranyszájú Szent Jánosról – elnevezett templom alapkövét az egyetemes patriarchátus magyarországi exarchátusának Múzeum utcai épületében.
Szombaton kora délután Kövér László, az Országgyűlés elnöke ad fogadást I. Bartolomaiosz tiszteletére a Parlamentben. Délután a pátriárka részt vesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus keretében tartandó szentmisén a Kossuth téren.
Vasárnap 9 órától a pátriárka a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templomában vezet liturgiát.
I. Bartolomaiosz látogatása utolsó programjaként részt vesz az eucharisztikus kongresszust lezáró szentmisén, az úgynevezett statio orbison, amelyet Ferenc pápa mutat be a Hősök terén.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
A Máltai Szeretetszolgálat a magyar állam által elismert szolgálatot végez
2021. szeptember 09.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyarországon megkerülhetetlen, a magyar állam által elismert szolgálatot végez – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten.
A politikus, a KDNP elnöke a szeretetszolgálat Bem rakparti központjában beszélt erről, ahol az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson (NEK) a Szentföldről és a Közel-Keletről érkezett egyházi vezetőket láttak vendégül.
Semjén Zsolt a szeretetszolgálat tevékenységei közül kiemelte az üldözött keleti keresztények támogatását.
Hangsúlyozta, a segítséget kell odavinni, hogy a keleti kereszténység ne tűnjön el a Szentföldről, Keletről és meg tudjon maradni a szülőföldjén. Azokat, akiknek onnan el kellett menekülniük, úgy kell segíteni, hogy itt teljes életet tudjanak élni és integrálódni tudjanak a magyar társadalomba – fűzte hozzá.
Semjén Zsolt a szeretetszolgálat második fő területének az üldözött magyarok támogatását nevezte, példaként említve a romániai forradalom idején megsegített erdélyi magyarokat, illetve a Venezuelából evakuált ottani magyarokat. Azt mondta, hogy a keleti kereszténység tönkretételében nagyhatalmak felelőtlen politikája a bűnös, a venezuelai helyzetben pedig egy őrült kommunista rendszer.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke a szeretetszolgálat és a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartóságának közös szervezésű, Testvéri találkozás a közel-keleti kereszténységért és a szentföldi béke előmozdításáért című rendezvényén. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó eseményen a Szentföldről és a Közel-Keletről érkezett egyházi vezetőket láttak vendégül. Fotó: MTI/Soós Lajos
A kereszténydemokrata politikus felidézte: a venezuelai magyarok azután telepedtek le a dél-amerikai országban, hogy a Szovjetunió 1956-ban leverte a magyar forradalmat. “Elmentek egy bőrönddel, ott felépítettek egy egzisztenciát, családot, céget, (ezt) egy őrült kommunista rendszer tönkretette és most egy bőrönddel újra hazajöttek” – mondta Semjén Zsolt.
Hozzátette: a szeretetszolgálat nagyon sok venezuelai magyart fogadott be és integrált a magyar társadalomba.
Kitért arra is, a katolikus szervezet a magyarországi hajléktalanoknak, drog- és alkoholproblémákkal küzdő, szétesett családból érkező embereknek nemcsak hajlékot és ételt ad, hanem szeretetet is; “embernek tekinti őket”.
A miniszterelnök-helyettes jelezte, a magyar állam ugyanúgy finanszírozza ezeket az intézményeket, mint az államiakat, majd azt közölte, hogy ma Magyarországon a teljes szociális ellátás fele immár egyházi.
A szeretetszolgálat alapító elnökét méltatva Semjén Zsolt a többi között arról beszélt, hogy Kozma Imre élettörténetének világtörténelmi távlata van. “Az istentelen bolsevizmust az Imre atyák döntötték meg” – fogalmazott, hozzátéve, ebből az következik, hogy “az imádság mindenható, és Isten a történelem ura, és ez ami reményünk”.
Kozma Imre tanúságtételében saját – a kommunizmus alatt viszontagságos – papi pályáját is felidézve ismertette a szeretetszolgálat létrehozásának és működésének történetét.
Kijelentette, közösségük alkalmas volt a “máltai üzenet” képviseletére, azaz a hit védelmére és a rászorulók segítésére. A többi közt felelevenítette, hogy karitatív tevékenységet végeztek egyebek mellett a szökőár sújtotta Srí Lankán és a Közel-Keleten is, majd méltatta a magyar kormány Hungary Helps programját.
“Nincs keresztény közösség karitatív tevékenység nélkül” – hangoztatta.
A rendezvény részeként a központtal szomszédos Szent Ferenc sebei templomban tartottak imaalkalmat a keleti egyházi vezetőkért, ezen felolvasták Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjét.
A templomban Bechara Butrosz al-Rahi, a maronita egyház vezetője, Louis Raphael Sako pátriárka, a káld katolikus egyház vezetője, Jusszef Abszi görögkatolikus melkita pátriárka, William Shomali ammáni püspök, végül Michael August Blume pápai nuncius mondott imát és áldást.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
A Soproni Egyetem nemzeti jelentőségű a nemzettudat és a szakmaiság szempontjából
2021. szeptember 08.
Nemzeti jelentőségűnek nevezte a nemzettudat és a szakmaiság szempontjából a Soproni Egyetemet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az intézmény tanévnyitó ünnepsége előtt tartott sajtótájékoztatón szerdán.
Semjén Zsolt kifejtette, hogy a nemzettudat szempontjából egyedülálló az a „minden körülmények közötti” kötődés és hűség a magyarsághoz, amely a selmeci diákhagyományokból ered.
Példaként említette, hogy amikor Vancouverben járt, olyan, 1956 után Kanadába menekült erdészekkel találkozott, akik együtt maradtak, megalapozták a kanadai erdészetet, megőrizték a közösségüket és feltétlen ragaszkodásukat a magyarsághoz.
Az egyetemnek meghatározó szerepe volt a történelem során a magyar nemzetegyesítésben is, mert a trianoni békeszerződés után is megtartották a magyar szaknyelvet az elszakított területeken – mondta, majd köszönetét fejezte ki az Országos Erdészeti Egyesületnek, amelynek munkájával sikerült megőrizni az egységes magyar szaknyelvet.
Semjén Zsolt kiemelte: a szakmaiság szempontjából a kormánynak több oka is volt arra, hogy a SOE önállóságát megtartsa. Olyan kihívásoknak kell megfelelnie az erdészetnek, a fafeldolgozásnak, amit „csak egy sajátos központból, speciális szakértelemmel lehet elvégezni” – sorolta.
Csányi Sándor, a SOE-t fenntartó Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy a SOE fejlődésében új szakasz kezdődik a tavaly szeptemberi modellváltással, mert az oktatóterek megújítása mellett a jövőben szeretnének egy modern sportközpontot is építeni, emellett a könyvárnak méltó, 21. századi körülményeket kialakítani.
Beszélt arról is, hogy a felsőoktatási intézmény képes lesz fenntartani magát, mert egyrészt erdőmérnököt sehol máshol nem képeznek az országban, „emellett a vadgazdamérnök képzésben is tradicionálisan Soproné a vezető szerep”. Hozzátette, hogy az Országos Erdészeti Egyesülettel és az erdőgazdaságokkal olyan fejlesztéseket szeretnének végrehajtani, amelyekkel növelni tudják a fa építészetben betöltött szerepét. Mindezek mellett azzal, hogy az Erdészeti Tudományos Intézet és a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. is az alapítvány fenntartásában működik, nemcsak elméleti, hanem tudományos és gyakorlati ismereteket is kapnak a hallgatók – fűzte hozzá.
Fábián Attila rektor azt mondta: a modellváltással az intézmény lehetőséget kapott arra, hogy „az évszázados hagyományok mentén évszázados jövőt építsen”. Kitért arra: szeretnének egy faipari technológiai centrumot, egy nemzeti erdőlabort, valamint hulladékgazdálkodási és humánökológiai kompetenciaközpontokat létrehozni.
A SOE az MTI-hez eljuttatott közleményében arról tájékoztatott, hogy a tanévnyitón az egyetem díszpolgárává és tiszteletbeli doktorává avatták Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest. Hozzátették, hogy a tanévnyitót jelképesen a második ágfalvi csata századik évfordulóján tartják, az intézmény koszorúzással, emlékszikla avatással és mécsesgyújtással emlékezik az 1921. évi a soproni népszavazás kiírásához vezető összecsapás halottaira.
(Forrás: MTI; Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely)
Az Orosz Ortodox Egyház Külügyi Hivatalának vezetőjét fogadta Semjén Zsolt
2021. szeptember 07.
Magyarország miniszterelnök-helyettese Őeminenciája Hilerion Alfejevet, Volokolmaszki metropolitát, az Orosz Ortodox Egyház Külügyi Hivatalának vezetőjét fogadta a Karmelita Kolostorban, a kelet-nyugat párbeszéd jegyében.
(semjenzsolt.hu)
A keresztényüldözés napjaink humanitárius válsága
2021. szeptember 06.
A keresztényüldözés napjaink humanitárius válsága – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn a Magyar Nemzeti Múzeumban az Ars Sacra Fesztivál keretében megrendezett, Kereszt-tűzben, keresztényüldözés a konfliktuszónákban című kiállítás ünnepélyes megnyitóján.
Semjén Zsolt a jelenleg Budapesten zajló 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz (NEK) kapcsolódó eseményen emlékeztetett arra, hogy ma a világban minden nyolcadik keresztény állandó üldöztetésnek, sokszor vértanúságnak van kitéve hite miatt: naponta 13 keresztényt gyilkolnak meg, elsősorban az iszlám országokban.
Érdemes tudatosítani azt, hogy keresztényüldözés zajlik, nem csak általában az emberi jogok megsértése – emelte ki.
Mint hozzátette azonban, a keresztényüldözés nyugaton sem ismeretlen: ott a hitvalló keresztényekre vértanúság ugyan nem vár, de állásvesztésben, meghurcoltatásban gyakran van részük. Ezért is fontos Brüsszelben kiállni a keresztények szabadsága mellett – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt felidézte, hogy a magyarság 400 éven át harcolt az iszlámmal, akik az ország felét lerombolták, népességének felét kiirtották. Sok millió magyar adta az életét azért, hogy a Kárpát-medencében ne kelljen a saría árnyékában élni, a magyar nemzetet ezért ne merje kioktatni senki, mert ennek a sok millió magyarnak az emlékét sérti meg – fűzte hozzá.
Semjén Zsolt kiemelte, a magyar kormány természetes kötelességének érzi, hogy szülőföldjükön támogassa az üldözött keresztényeket, emellett a Kárpát-medencében 2010 óta 3 ezer templomot újítottak fel és több mint 150 új templomot építettek magyar kormányzati segítséggel.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek azt emelte ki, hogy az eucharisztiát ünnepelni nem lehet anélkül, hogy szóba ne kerülne a szenvedés, a keresztény hitük miatt üldözöttek megpróbáltatásai. Ilyenkor különösen szoros szövetséget és szolidaritást érzünk velük, és próbálunk rajtuk lehetőségeinkhez mérten segíteni is – jegyezte meg.
Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára elmondta, hogy a katolikusoknak az öröm hetét jelenti a jelenleg zajló eucharisztikus világkongresszus, a vértanú egyházak vallási vezetői is Budapestre érkeztek erre az alkalomra.
Az utóbbi években egyre szorosabbá vált egyházaikkal a kapcsolat, ennek azonban szomorú apropója a naponta hitükért meggyilkolt keresztények magas száma – emlékeztetett, hozzátéve: a nagy emberi jogi szervezetek mégsem foglalkoznak azzal, hogy több kontinensen rendszerszinten üldözik és gyilkolják a keresztényeket.
Az államtitkár elmondása szerint Magyarország a Hungary Helps Program keretében az elmúlt 4 évben 250 ezer embernek segített szülőföldjén megmaradni, lerombolt otthonaikat és templomaikat újjáépíteni, és ösztöndíjprogramot is indított a hazájuk újjáépítéséért elkötelezett fiatalok számára.
Azbej Tristan bejelentette: a Hungary Helps program keretében a magyar kormány életmentő humanitárius segítséget küld Afganisztánba, illetve a közeli biztonságos országokba, az első körben mintegy ezer családnak.
Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a Kereszt-tűzben című kiállítás Washington, New York, Róma és München után frissített és kiegészített anyaggal tért vissza a múzeumba júniusban.
A budapesti közönség vasárnapig tekintheti meg a tárlatot, amelynek következő állomása Strasbourg lesz majd – közölte L. Simon László.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely)
Elhuny gróf Széchenyi Zsigmondné Hertelendy Margit
2021. szeptember 06.
Életének 96. évében elhunyt Mangi néni, gróf Széchenyi Zsigmond özvegye. Távozásával egy korszak zárult le, de egyedülállóan gazdag életművük tovább él Széchenyi Zsigmond legendás könyveiben és a férjéről elnevezett hatvani Kárpát-Medencei Magyar Vadászati Múzeum falai között.
Férjére, közös életükre így emlékezett egy interjúban: „Zsigmonddal a közös sors hozott össze, az, hogy mindkettőnket földönfutóvá tettek. Sokat bridzseltünk, kirándultunk. Sokáig nem tudtunk összeházasodni, mert se lakásunk, semmink nem volt. Akkor Helikon-könyvtárnak hívták a kastélymúzeumot. Mind a ketten ott dolgoztunk. A férjem állományon kívüli segéderő volt, én meg kazánfűtő és takarító. Nagyon sokoldalú lesz az ember ebben a világban… életemet végigkísérte a vadászat, de puskát soha nem vettem a kezembe. Három fiútestvér között nőttem fel, mindig szerettem lovagolni, sokat jártam velük vadászni is. Abban az időben, amikor mi összeházasodtunk, nem csengett jól a Széchenyi név, akkor nem volt sem puska, sem vadászat. Amikor lehetősége volt vadászni, akkor boldogan mentem vele. Akár Budakeszire szalonkahúzásra, akár szarvasbőgést hallgatni a Bakonyba. Aztán teltek az évek, és egy kicsit könnyebb lett nekünk is. 1964-ben jött az afrikai expedíció, ahová szintén együtt mentünk. De a kevés vadászati lehetőséget valamennyire enyhítette a több ezer kötetes vadászati könyvtárunk, melyet a rá jellemző precizitással gondozott. Ez volt gyűjtőszenvedélyének főműve. A halála után a könyvtárat én kezeltem, nekem is sikerült pár száz darab kötettel gazdagítanom.”
Mangi néni emlékét tisztelettel megőrizzük. Lelkét Isten végtelen irgalmába ajánljuk.
(semjenzsolt.hu)
Áder János és Semjén Zsolt részvételével megnyílt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus
2021. szeptember 05.
Az eucharisztia a forrás, amelyből a keresztények élete és küldetése táplálkozik – mondta Erdő Péter bíboros, Esztergom–budapesti érsek vasárnap az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) nyitó szentmiséjén. Áder János köztársasági elnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnök mellett számos kereszténydemokrata politikus, így például Latorcai János, Harrach Péter és Rétvári Bence is részt vett a szertartáson.
A bíboros a szertartás elején mondott köszöntőjében úgy fogalmazott: adja Isten, hogy a kongresszus hetében „különösen is átérezzük, hogy Krisztus velünk van az Eucharisztiában, nem hagyja magára az egyházat, a népeket, az emberiséget”.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőt mond az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust megnyitó ünnepi szentmisén. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Erdő Péter külön köszöntötte Angelo Bagnasco bíborost, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökét, a megnyitó mise főcelebránsát és azt a mintegy ezerkétszáz gyereket, aki a szentmisén volt elsőáldozó.
Üdvözöltet Hilarion volokolamszki metropolitát, a Moszkvai Patriarchátus külügyi hivatalának vezetőjét (képünkön Semjén Zsolttal). Úgy fogalmazott: „Adja Isten, hogy a keleti és nyugati keresztények együtt imádkozzanak és dolgozzanak, hogy hiteles legyen tanúságtételünk az egész világ előtt.”
Angelo Bagnasco bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke homíliájában kiemelte: az egyházban, tagjainak minden gyengesége és bűne ellenére, ott ragyog Krisztus világossága.
A bíboros a Hősök terét megtöltő hívekhez szólva hangsúlyozta: „e meghatóan hatalmas gyülekezet hangja alázattal és boldogan igyekszik megszólítani Európa népeinek szívét”, és azon túl is, mindenkiét. Hozzátette: a hívők hangját felerősíti a Szentlélek, aki így szól a modern emberhez: „nem vagy egyedül egy ellenséges világmindenség közepén, (…) nem vagy egyedül a szabadság és örökkévalóság iránti szomjúságoddal. Bárhol is tartózkodsz, (…) Isten szeretettel tekint rád”.
Angelo Bagnasco azt is mondta: az eucharisztia átlép minden magányon, minden távolságon, minden közönyön.
Az elsőáldozó gyerekekhez szólva úgy fogalmazott: „ti vagytok az egyház tavasza”, akiknek most Isten „betér” a szívébe. Isten „veletek marad, olyan barátotok lesz, aki soha nem árul el benneteket”.
A szentmise egyben a katolikus iskolák tanévnyitója is volt. A bíboros a diákoknak azt mondta: olyan iskolai közegben tanulnak, amely az egész embert formálja.
Isten nem ellensége a szabadságnak, a hit pedig nem tiltások sorozata, hanem „igen” az örömre, még akkor is, ha elkötelezettséget kíván – tette hozzá a bíboros. A hit nem ellensége az észnek, hanem kutatja a dolgok értelmet. Az észnek is szüksége van a hitre ahhoz, hogy önmaga lehessen – vélekedett Angelo Bagnasco.
A szentmisén 100 püspök és több mint háromszáz pap koncelebrált. A résztvevők teljesen megtöltötték a Hősök terét, az Andrássy úton pedig a Bajza utcáig álltak. A tömegben egyebek mellett nagyméretű feszületet, nemzeti lobogót, székely zászlót, illetve a Vatikán lobogóját tartották.
A megnyitón részt vett mások mellett Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.
Részt vett a szertartáson Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Schmitt Pál korábbi államfő, Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakcióvezető-helyettese, Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő, Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakcióvezetője, Tarlós István korábbi főpolgármester, valamint Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.
A szentmise előtti megnyitó ünnepségen bemutatták a Magyarország, Mária országa című néptáncelőadást, amelyet Káel Csaba rendezett és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes adott elő.
A jövő vasárnapig tartó katolikus világesemény záró szentmiséjét, az úgynevezett statio orbist jövő vasárnap, szeptember 12-én Ferenc pápa mutatja be a Hősök terén.
A kongresszuson hétfőtől péntekig a Hungexpón egész nap katekéziseket (keresztény tanítás), előadásokat tartanak a világ öt kontinenséről érkező előadók.
Délutánonként a Széll Kálmán téren és az Örs vezér terén felállított missziós színpadon koncertek, tanúságtételek, evangelizációs darabok várják az érdeklődőket.
A Szent István-bazilika előtti téren szintén lesznek koncertek, néptánc-előadások, és ott mutatkoznak be a katolikus kiadók, illetve az egyházmegyék és a szerzetes közösségek.
Az első eucharisztikus kongresszust 1881-ben tartották az észak-franciaországi Lille-ben. Az elmúlt másfél évszázadban a mozgalom világméretű rendezvénnyé nőtt, kezdetben évente, majd kétévente, az utóbbi évtizedekben négyévenként más-más kontinensen tartják meg.
Magyarország 1938 után másodszor ad otthont a rendezvénynek. Az eredetileg 2020-ra tervezett kongresszust a koronavírus-járvány miatt kellett elhalasztani egy évvel.
Az eucharisztia szó egyszerre jelent szentmisét, az utolsó vacsorát megjelenítő cselekményt és az Oltáriszentséget, a szentmisén – a katolikus egyház tanítása szerint – Jézus Krisztus testévé és vérévé átváltoztatott kenyeret és bort.
(Forrás: kdnp.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Fenntartható vadászat nélkül nincs természetgazdálkodás, sem erdőgazdálkodás, sem mezőgazdaság, sem vadgazdálkodás
2021. szeptember 03.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a Fejér megyei Nádasdladányban az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) 140 éves jubileumi ünnepségén szólalt fel.
Semjén Zsolt az emlékülésen kifejtette: a közelgő világkiállítás fő üzenete a magyar vadászati hagyományok bemutatása mellett a fenntartható vadászat legitimitásának bizonyítása lesz. Úgy vélte, amennyiben a világkiállításon Magyarország észérvekkel alátámasztva bemutatja a vadászat legitimitását a gasztronómiától kezdve a kultúráig bezárólag, akkor hazánkból kiindulva az egész világon megkísérlik bizonyítani a fenntartható vadászat legitimitását.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A miniszterelnök-helyettes, aki egyben az OMVV elnöke, beszélt a védegylet elmúlt tíz évéről is, amelynek kezdetén két célt tűztek ki maguk elé: a fegyvertörvény és a vadászati törvény megalkotását, amelyek 21. századiak és megfelelnek a társadalmi elvárásoknak.
Semjén Zsolt felidézte, hogy a korábbi fegyvertörvény ésszerűtlen és életszerűtlen volt, ma pedig olyan fegyvertörvénye van hazánknak, amelyről ez nem mondható el. Példaként említette, hogy ma már a fegyvertartási engedélyek nem járnak le, amennyiben valaki megszerezte azt, csak időszakos megújításukat orvosi vizsgálathoz kötik.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Az újraalkotott vadászati törvénnyel kapcsolatban leszögezte: „ez ma a világ legjobb vadászati törvénye”. Mint mondta, a három legfontosabb dolog, ami általa megvalósult, a húszéves haszonbérlet, a 3000 hektáros minimális vadgazdálkodási területnagyság, valamint a trófeabírálat visszaállítása.
Kovács Zoltán az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos szerint, amikor 140 évvel ezelőtt gróf Nádasdy Ferenc létrehozta a védegyletet, maga sem gondolta volna, milyen tartós és fontos civil szervezetet hoz létre. A védegylet sohasem volt politikai szervezet, ugyanakkor képes volt megőrizni a hagyományokat akkor is, amikor politikailag nem volt egyetértés egy adott kérdésben – fűzte hozzá.
A világkiállításról elmondta, hogy egy metszetet mutat majd be a vadászatról, amelynek gyökerei nem 140 évre, hanem ennél sokkal messzebbre nyúlnak vissza, egészen a magyarság eredetéig.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A világkiállítás missziót teljesít, mert a 21. század elején a vadászat támadás alatt áll, amely nem politikai természetű, hanem a természetvédelem és környezetvédelem ürügyén az embert akarják kitiltani a természetből – mondta az államtitkár. A vadászok a felelősség felől közelítik meg a kérdést, az Egy a természettel szlogen is erre utal – tette hozzá.
Kovács Zoltán jelezte, hogy 98 ország jön a világkiállításra, ahol állatvédők, környezetvédők és civil szervezetek is ott lesznek, s értelmes párbeszédet fognak folytatni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadászok az utolsó pillanatban vannak érveik hangsúlyozásában, mert „öt éven belül megpróbálják eltakarítani a vadásztársadalmat a Föld színéről, mert Nyugat-Európában nincs helye tradíciónak, kultúrának, szakmai szempontoknak sem”.
(Forrás: kdnp.hu)
Megbeszélés az EBESZ-főbiztossal
2021. augusztus 27.
Megbeszélés a határon túli magyar közösségek és a magyarországi őshonos nemzetiségek helyzetéről Kairat Abdrakhmanovval, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosával.
