Kittenberger Kálmán, a nemzetközi hírű természettudós, vadász, Afrika-kutató, író-főszerkesztő kalandokkal teli életébe nyújt betekintést Az utolsó vadászat című, játékfilmes dokumentumfilm, amelyet az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából mutattak be hétfő este az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A világkiállítás megrendelésére, a Takarékbank támogatásával készült tévéfilmben Bodrogi Gyula, a nemzet színésze alakítja a címszereplőt.
A vadászati expo a teljességre törekszik. Egyrészt olyan kiállítást kínál, amelyben “lesz minden látnivaló”, másfelől komoly hangsúly jut a szakmai rendezvényekre, vad- és erdőgazdálkodással kapcsolatos nemzetközi konferenciákra, ezen felül pedig nem marad el a szellemi üzenet sem – mondta el a film díszbemutatója előtt Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a világkiállításhoz kapcsolódva könyvsorozatban jelennek meg a nagy vadászírók munkái, új műtárgyak születtek, filmek készültek.
Semjén Zsolt szerint mindig vita tárgya, hogy kik tartoznak a legnagyobb vadászok közé, de a Széchenyi Zsigmond-Kittenberger Kálmán-Fekete István triász helye megkérdőjelezhetetlen.
Széchenyi Zsigmond életművében a vadászat és az irodalom teljes egységben van, Fekete István sokkal nagyobbat alkotott az irodalomban, mint a vadászat tekintetében, Kittenberger Kálmán pedig nagyobb vadász volt, mint amilyen író. De a vadászat ethoszának irodalmi megfogalmazása mindhármuknál egységet alkot, ezért az ő hármasságuk mindig a magyar vadászirodalom fundamentumát fogja jelenteni – emelte ki.
Semjén Zsolt emlékeztetett arra is, hogy Kittenberger Kálmán egyszerű emberként jött világra, vadászatai finanszírozását verejtékes munkával biztosította. Hozzátette, Kittenbergertől ered az a gondolat is, hogy az ideális állatkert nem vasrács mögé zárva, hanem természetes közegükben mutatja be az állatokat. Sajnos a Fővárosi Állat- és Növénykertben nem készült el a Pannon Park, pedig ott még jobban lehetett volna Kittenberger kultuszát ápolni – jegyezte meg.
Kovács Zoltán, az “Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy két éve dolgoznak az expo előkészítésén, rövidesen – szeptember 25. és október 14. között – pedig kiderül majd, hogy ezt eredményesen tették-e.
Mint felidézte, 1971-ban Magyarország egy rendkívül sikeres vadászati világkiállítást rendezett. Ötven év elteltével teljesen más a politikai, társadalmi és a szakmai közeg, megváltozott a vadászat megítélése, tartalma is. “Nagy fába vágtuk a fejszénket, de mindezt azzal az alázattal tettük, amire az embert a történelem tanítja” – fogalmazott.
A világkiállítás olyan nagyszabású vállalkozás, amely a szakma különböző rétegei, százak és ezrek munkájának lenyomatát nyújtja, miközben mértékadó formában emléket állít azoknak is, akik az elmúlt évszázadban a vadászat alapjait lerakták – közölte a kormánybiztos.
Az utolsó vadászat című film összefoglal mindent, ami Kittenberger életében történt és utal arra a hagyatékra is, amelyet a ma generációja is folytat – mondta el Kovács Zoltán, aki a film producere is.
Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos emlékeztetett arra: a Nemzeti Filmintézet (NFI) azzal a céllal alakult 2020 elején, hogy olyan filmalkotások készüljenek, amelyek közelebb viszik az emberekhez a nemzet jeles személyiségeinek életútjait. Ezért is öröm, hogy Kittenberger Kálmán és előtte Széchenyi Zsigmond életéről is film készült a vadászati világkiállítás alkalmából – közölte.
Az utolsó vadászat című, 2021-ben forgatott film főszerepeit Bodrogi Gyula, Tordai Teri és Szabó Sipos Barnabás játssza. A rendező Tősér Ádám, az operatőr Győri Márk, a producerek Kovács Zoltán, Lajos Tamás és Vida Joe. Az ötvennégy perces filmet vetítik a vadászati világkiállításon, a tévépremiert pedig a Duna Televízióban tartják.
A film kommunikációjával foglalkozó ügynökség közlése szerint Kittenberger Kálmán kalandos életét a nagyközönség Fekete István regényéből ismerheti, a most elkészült film is barátságukon keresztül mutatja be, milyen ember volt, és milyen hatalmas életművet hagyott maga után.
Kittenberger Kálmán a 20. század első évtizedeiben olyan helyekre jutott el Afrikában, ahol fehér ember még nem járt. Gyakran szenvedett a maláriától, az éhségtől és a szomjúságtól, a nagyvadakkal való küzdelmeiben számtalan sebet szerzett. Másfél évtizeden át járta Afrikát, vadászott a mai Tanzánia, Kenya és Uganda földjén, vezetett expedíciót a Kilimandzsáró környékére is. Utazásai alkalmával ötvenhétezer ízeltlábút juttatott el a Magyar Nemzeti Múzeumnak, köztük háromszáznál is több, korábban ismeretlen fajt, továbbá háromezerötszáz gondosan preparált madarat és kétszáznegyven emlőst, köztük nagyvadakat is. A világ különböző múzeumaiban jelenleg is megtalálható az általa gyűjtött és preparált negyven madárfaj több mint nyolcvan példánya.
A film visszatekint Kittenberger Kálmán életének megannyi korábbi epizódjára. A Börzsönyben készült képek váltakoznak az Afrikában felvett archív felvételekkel. Megelevenednek gyűjtései, valamint vadászatai, írói és szerkesztői munkája. A Fekete Istvánnal folytatott beszélgetései alapján kirajzolódik, milyen ember volt Kittenberger: mindig őszinte, bátor, tisztességes, aki tisztelte és szerette az állatokat.
Isten áldja Ferenc pápát! – búcsú a Szentatyától (EXKLUZÍV VIDEÓ)
2021. szeptember 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Ferenc pápa az 52. Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét követően elutazott Budapestről. A repülőtéren a magyar állam részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke búcsúztatta. Tekintse meg a búcsú pillanatait exkluzív videónkon!
(semjenzsolt.hu)
Ferihegyi búcsú Ferenc pápától
2021. szeptember 12.
Ossza meg ismerőseivel!
Ferenc pápa repülőgépe vasárnap délután, nem sokkal három óra előtt felszállt Budapestről, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről. A katolikus egyházfő budapesti látogatása után Pozsonyba utazott. A repülőtéren többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke búcsúztatta.
Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére érkezett Magyarországra.
Az eucharisztikus kongresszus záró szentmiséje, a statio orbis és az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa visszatért a Liszt Ferenc-repülőtérre, ahol egyházi részről Michael August Blume apostoli nuncius, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is elbúcsúzott tőle.
A katolikus egyházfőtől állami részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, valamint Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is elköszönt a repülőtéren.
Ferenc pápa távozik Budapestről. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A szentatya ezt követően az Alitalia gépével Pozsonyba repült, ahol megkezdte háromnapos szlovákiai látogatását.
“Veletek és értetek mondom: Isten áldd meg a magyart!”
2021. szeptember 12.
Ossza meg ismerőseivel!
A Jézussal való találkozás példaképeiként említette az államalapító Szent Istvánt és Árpád-házi Szent Erzsébetet Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén mondott beszédében a budapesti Hősök terén vasárnap.
Ferenc pápa a hívőkhöz fordulva azt mondta, engedni kell, hogy “a találkozás Jézussal az eucharisztiában átalakítson bennünket, ahogyan átalakította a nagy és bátor szenteket, akiket tiszteltek, mint Szent István és Szent Erzsébet is”.
“Csakúgy mint ők, mi se elégedjünk meg kevéssel: ne érjük be egy olyan hittel, amely csak a szertartásokból és az ismétlésekből él” – tette hozzá.
Az egyházfő megjegyezte, a NEK egy út végét jelenti, de “legyen még inkább egy kiindulópont”.
Homíliáját Ferenc pápa kérdéssel kezdte, azt firtatva, mit és kit jelent Isten minden egyes ember számára. A pontos választ nem a katekizmus alapján, hanem személyes életünkkel kell megadni – mondta az egyházfő.
Hangsúlyozta, az eucharisztia emlékeztet bennünket, kicsoda Isten és ezt nem szavakkal teszi, hanem kézzelfoghatóan megmutatva, hogy “Isten a megtört kenyér, a keresztre szegezett és másokért odaajándékozott szeretet”.
Ferenc pápa többször megismételte, hogy a kereszt sohasem volt divatos, sem régen, sem napjainkban, pedig “benső gyógyulást” hoz. Úgy látta, a kereszt miatti vita és küzdelem nem más, mint összeütközés Isten logikája és a világ logikája között.
Isten logikája az alázatos szeretet. Isten útja távol áll minden kényszertől, magamutogatástól és diadalittasságtól, mindig a másik javát keresi, egészen önmaga feláldozásáig. A másik oldalon viszont ott van az “emberi gondolkodás”, a világ logikája, amely ragaszkodik a megbecsüléshez és az előjogokhoz, a kedvező megítélést és a sikert keresi.
Az egyházfő hozzátette, “nem abban áll a különbség, hogy ki a vallásos és ki nem. A lényegi különbség a valódi Isten és az énünk istene között van”. “Jót tesz nekünk, ha szentségimádást végzünk az eucharisztia előtt (..) szánjunk rá időt” – jelentette ki Ferenc pápa.
Ferenc pápa azt kívánta a budapesti Hősök terén elmondott Úrangyala imádságban (Angelus), hogy legyen a kereszt a híd a múlt és a jövő között.
A katolikus egyházfő úgy fogalmazott, a vallásos érzés az éltető nedve a gyökereihez olyannyira kötődő magyar nemzetnek.
“De a földbe szúrt kereszt nemcsak arra indít bennünket, hogy jól gyökerezzünk meg, hanem a magasba is nyúlik és kitárja a karjait mindenki felé” – mondta.
Ferenc pápa hangsúlyozta, a kereszt “arra hív, hogy ragaszkodjunk gyökereinkhez, de ne elégedjünk meg ezzel; hogy merítsünk a forrásból és adjunk inni mindazoknak, akik szomjaznak a mi korunkban”.
Az egyházfő azt kívánta a híveknek, legyenek “megalapozottak és nyitottak, mélyen gyökerezők és másokat tisztelők”.
Kiemelte, a Missziós kereszt, a kongresszus szimbóluma arra kell, hogy ösztönözze a hívőket, hogy életükkel hirdessék az “Evangéliumot, amely megszabadít, annak jó hírét, hogy Isten végtelenül gyöngéden szeret minden embert”.
“A mai szeretetre éhes világban ez az a táplálék, amelyre minden magyar ember vágyik” – mondta.
Ferenc pápa beszédében köszönetet mondott a “nagy magyar keresztény családnak”, amelyet – mint mondta – szeretne magához ölelni “különböző rítusaival, történelmével, a katolikus és a más felekezetekhez tartozó testvérekkel, akik valamennyien a teljes egység irányába” haladnak.
A katolikus egyházfő ezt követően köszönetet mondott I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkának, továbbá a megjelent püspököknek, papoknak, szerzeteseknek és szerzetesnőknek, valamint valamennyi hívőnek, továbbá a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezőinek, megvalósítóinak.
“Amikor újfent hálámat fejezem ki az engem fogadó állami és vallási vezetőknek, szeretném kimondani: köszönöm nektek Magyarország népe” – mondta.
“Áldásom innen, ebből a nagy városból szeretne mindenkit elérni, főként a gyermekeket és a fiatalokat, az időseket és a betegeket, a szegényeket és a kirekesztetteket” – fogalmazott.Ferenc pápa – az utolsó szavakat magyarul mondva – úgy zárta imádságát: “veletek és értetek mondom: Isten áldd meg a magyart!”.
A keresztény közösség a budapesti Hősök terén, Ferenc pápa jelenlétének is köszönhetően megmutatta valódi arcát, a befogadást és a nyíltságot – mondta Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok pápai bizottságának elnöke a kongresszust lezáró szentmise végén vasárnap.
Piero Marini úgy fogalmazott: “mindnyájan eljöttünk ide, az oltár köré, különböző kultúráinkkal és hagyományainkkal” (.), hogy megújítsuk a hit és a testvéri közösség egyszerű és erős gesztusát. Ma valósággá lesz a “nyitott kapu egyházának álma”, amelyről Ferenc pápa az Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdításában írt.
Isten szent lelke “ma ismét bátorságot csepegtet belénk, hogy Jézus módjára odaálljunk a világ elé”. Ő megmutatta az utolsó vacsorán, hogy “nem uralkodnunk kell, hanem szolgálnunk, nem a világ nagyjaihoz tartozunk, hanem az Isten országa kicsiny fiaihoz, nem vagyunk a dolgok urai, csak zarándokok” – hangoztatta Piero Marini.
Az üdvösség, amely az eucharisztiából fakad, ezáltal “eucharisztikus kultúrává” válik, amely képes arra indítani a jóakaratú férfiakat és nőket, hogy lépjenek oda a szegényekhez, dolgozzanak a békéért, őrizzék és gondozzák a teremtett világot, legyenek nagylelkűek az ökumenikus párbeszédben és osztozzanak a nehézségekben.
Vasárnapról vasárnapra ugyanis “arra kapunk hívást, hogy vegyük magunkhoz a teljes Krisztust a szentségben, a szeretetben és a küldetésben” – fogalmazott.Piero Marini végül reményét fejezte ki, hogy az Európa szívének közepén ünnepelt statio orbisból élő víz fakad, amely képes meggyógyítani a keresztény közösségeket szerte a világon.
Hivatásunknak érezzük, hogy híd legyünk Kelet és Nyugat között, a különböző kulturális és vallási világok és a nemzetek között – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap budapesti Hősök terén, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NKE) záró miséjén, amelyet Ferenc pápa mutatott be.
Erdő Péter Ferenc pápát köszöntve erős szimbólumnak nevezte a szentmisét, amely kifejezi “egységünket Krisztus körül Szent Péter utóda vezetésével”, az egész világból érkezett püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és valamennyi hívővel.
Az ökumenikus jelenlét jelzi “közös vágyunkat minden megkeresztelt ember egysége iránt” – mondta, majd külön köszöntötte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkát.
Azt is mondta, hogy a nem keresztények, a más világnézetűek, különösképpen a zsidó vallás képviselőinek jelenléte mutatja “az idők élő jelét”, az egyház hivatását, hogy “Krisztus küldötte legyen a nemzetek számára”.
Erdő Péter a kultúrák közötti híd szerepének betöltésére példaként felidézte, hogy 15 éve írták alá a megbékélés és barátság dokumentumát a magyar és a szlovák püspöki konferencia tagjai, amiből “testvériség és kölcsönös együttműködés bontakozott ki”.A bíboros szerint “sok áldás kísérte” az eucharisztikus kongresszus szimbóluma, a missziós kereszt útját is Magyarországon és a környező országokban. A magyar és a környező országok szentjeinek, boldogjainak a keresztben elhelyezett ereklyéi “ráébresztették lelkiismeretünket, hogy ma is megélhetjük az életszentséget az elmúlt évszázad nagy vértanúinak és hitvallóinak nyomában” – fogalmazott.
Erdő Péter a missziós kereszt másolatát ajándékozta Ferenc pápának.
A szentmise a pápai és a magyar Himnusz, a Boldogasszony anyánk, majd a kongresszus himnuszának eléneklésével fejeződött be.
A szentmisén részt vett mások mellett Áder János köztársasági elnök; Orbán Viktor miniszterelnök; Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Kövér László, az Országgyűlés elnöke; Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke; Varga Zs. András, a Kúria elnöke; Varga Judit igazságügyi miniszter; Benkő Tibor honvédelmi miniszter; Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Schmitt Pál volt államfő; Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
Ferenc pápa repülőgépe vasárnap délután, nem sokkal három óra előtt felszállt Budapestről, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről. A katolikus egyházfő budapesti látogatása után Pozsonyba utazik.
Ferenc pápa zsidók és keresztények egységét szorgalmazta
2021. szeptember 12.
Ossza meg ismerőseivel!
A Budapest két partját összekötő Lánchídhoz hasonlította a keresztény és a zsidó közösségek testvéri kapcsolatát Ferenc pápa, aki egységet szorgalmazott az antiszemitizmus ellen a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a zsidó közösségek képviselőivel tartott találkozón vasárnap a magyar fővárosban.
Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy zsidók és keresztények elkötelezettsége vezetett a múltbéli válaszfalak lebontásához. “Zsidók és keresztények már nem az idegent, hanem a barátot akarjuk látni egymásban, nem az ellenfelet, hanem a testvért” – mondta a katolikus egyházfő, aki az előtte beszélő Radnóti Zoltán főrabbi szavaihoz csatlakozott.
Emlékeztetett arra, hogy a találkozó éppen a zsidó újév és az engesztelés napja, a jom kippur ünnepe közé esik.
A pápa a főváros két részét összekötő Lánchidat hozta fel példaként, amely “nem olvasztja eggyé, de összekapcsolja” a partokat.
Hangsúlyozta, ilyennek kell lennie a kapcsolatnak keresztények és zsidók között: “mindig, ha valaki be akarta kebelezni a másikat, az nem építő volt, hanem romboló, ahogyan az is, aki ki akarta rekeszteni a másikat ahelyett, hogy befogadta volna. Hányszor megtörtént ez a történelemben! (..) Őrködnünk és imádkoznunk kell, hogy ez soha többé ne következzen be”.
Azon kell együtt dolgozni, hogy a “gyűlölet hullámai ne söpörhessék el többé a jó viszonyt (..) az antiszemitizmus veszélyére gondolok, amely még mindig itt lappang Európában és másutt (..), ezt a gyújtózsinórt kell eloltani”- tette hozzá.
A pápa kifejtette: elszigeteltség és részérdekek helyett az egység hídjait építő emberek és közösségek szükségesek, mindenki vallásszabadságának tiszteletben tartásával.
A Szépművészeti Múzeum Márványcsarnokában Ferenc pápa ülve olvasta fel olasz nyelvű beszédét. Radnóti Miklóst és a költő Bori noteszéban írt sorait idézte, valamint Rainer Maria Rilkét. A pápa kijelentette, segíteni kell, hogy kortársaink “elfogadják és szeressék egymást (..), a világ csak akkor fog nekünk hinni, ha a béke gyökereivé és az egység csíráivá válunk”.
Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke Ferenc pápát köszöntve azt mondta: a katolikus egyházfő magyarországi látogatása “megerősít bennünket az Isten kimondhatatlan ajándékában, Jézus Krisztusban, keresztyén hitünkben, kultúránkban és keresztyén szolgálatunkban”.
Kitért arra: az eucharisztia szó hálaadást jelent és minden eucharisztia hálaadás Isten “egyetlen, kimondhatatlan, emberi értelemmel felfoghatatlan ajándékáért, a megváltó Jézus Krisztusért”.
“Ez az ajándék kötelez bennünket, hogy mi is megajándékozzuk egymást ezzel az isteni szeretettel, hogy vigyázzunk egymásra, becsüljük meg az életet, Isten teremtési rendjét, óvjuk a lakott földet, imádkozzunk és cselekedjünk egymásért…” – fogalmazott Steinbach József.
A református püspök végül a MEÖT tagegyházai nevében “mennyei erőt és áldást” kért Ferenc pápa életére, szolgálataira, valamint “közös keresztyén bizonyságtételünkre és szolgálatainkra, amire vár a világ”.
Ferenc pápa a MEÖT-től a vizsolyi biblia fakszimile kiadását kapta ajándékba.
A néhány napja kórházba került Frölich Róbert országos főrabbi üzenetét Radnóti Zoltán főrabbi tolmácsolta.
A zsidóság és a kereszténység közös hitbeli öröksége, szent hagyománya az ellentétekkel terhelt múlt ellenére is bevilágítja a jelent és jelzőfényül szolgál az emberiség közös jövője számára – írta az országos főrabbi.
Úgy fogalmazott: zsidók és keresztények egyaránt tudják, milyen idegennek lenni, mit jelent, mikor hitükért, meggyőződésükért üldözik, halálra szánják őket. “Ugyanakkor azt is tudjuk, történelmünk során számtalanszor megtapasztaltuk, hogy azok, akiknek szívében jelen van Isten szeretete és félelme, meglátják a másikban az isteni szikrát, tisztelik az embert, Isten képmását és igaz szeretettel fordulnak embertársuk felé” – mondta.
Meglátása szerint az elmúlt évtizedekben a zsidók és a keresztények sokat tettek azért, hogy leomolhassanak az őket elválasztó, vészterhes múlttal megterhelt falak, hogy egymásban ne az idegent, hanem a jövendő barátot, testvérüket lássák.
E történelmi találkozó reménysége, hogy “tovább élünk együtt zsidók és keresztények, egymás iránti tiszteletben, embertársi megértésben és igaz testvéri szereteteben” – tette hozzá Frölich Róbert főrabbi.
A zsidó szervezetektől Ferenc pápa egy ezüst tóramutatót kapott.
A MEÖT delegáció tagja volt mások mellett Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnök; Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke; Kondor Péter evangélikus püspök, a MEÖT alelnöke; Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke; Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke; Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, a magyarországi metodista, anglikán és ortodox egyházak képviselői.
A magyarországi zsidó szervezeteket Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke; Radnóti Zoltán főrabbi, valamint a reformközösségek részéről Guba Gergő és Kálmán Gábor képviselte a találkozón.
(Forrás: MTI)
Állami vezetőink találkoztak Ferenc pápával
2021. szeptember 12.
Ossza meg ismerőseivel!
A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában tartott találkozón magyar részről Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vett részt, míg Ferenc pápa kíséretében jelen volt Pietro Parolin bíboros-államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, az Államközi Kapcsolatok Részlegének vezetője. A találkozón Semjén Zsolt röviden bemutatta a magyar kormány egyházpolitikáját a Szentatyának.
Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte Ferenc pápát vasárnapi budapesti találkozójukon, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot – mondta az MTI érdeklődésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Orbán Viktor átadta Ferenc pápának annak a levélnek a másolatát, amelyet IV. Béla magyar király IV. Ince pápához intézett.
A Vatikán közlése szerint a “szívélyes légkörű” találkozó mintegy 40 percig tartott. A katolikus egyházfő és Magyarország vezetői az egyház magyarországi szerepéről, a környezetvédelem iránti elkötelezettségről, valamint a családok védelméről és támogatásáról beszélgettek.
A pápa megajándékozta a köztársasági elnököt Ippolito Caffi olasz festőnek az 1800-as évek közepén készült, jelenleg a Római Múzeumban őrzött egyik festményének mozaikból készült másolatával. A Pápai áldás a Szent Péter téren címet viselő alkotás azt ábrázolja, amint a reggeli napfényben fürdő Szent Péter téren gyülekeznek a pápai áldásra várakozó emberek.
Ferenc pápa Európa szívében tett látogatásnak nevezte magyarországi útját – mondta a közmédia vatikáni tudósítója vasárnap az M1 aktuális csatornán.A katolikus egyházfő Budapestre vezető repülőútján találkozott a világ minden részéről érkező összesen 80 újságíróval, akik egyenként bemutatkoztak.
Ferenc pápa azt mondta, nagy örömére szolgál, hogy Budapestre és Szlovákiába utazhat, hiszen tudja, hogy sokan várják – tette hozzá.
Kiemelte, a pápának az is nagy öröm, hogy végre utazhat, hiszen a koronavírus-járvány kezdete óta csak egy nagyon rövid iraki látogatása volt. 2020 eleje óta gyakorlatilag ez az első tömegesemény, amelyen a pápa részt vesz, hiszen ilyet még a Vatikánban sem tartottak.
A találkozót követően Ferenc pápa a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával folytatott megbeszélést a Szépművészeti Múzeum Márvány Csarnokában.
Ferenc pápa megérkezett vasárnap reggel Budapestre, a Liszt Ferenc-repülőtérre. A katolikus egyházfő a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére érkezett Magyarországra.
Ferenc pápát katonai tiszteletadás mellett egyházi és állami delegáció fogadta, élükön Michael August Blume apostoli nunciussal, Erdő Péter bíborossal, esztergom-budapesti érsekkel, Veres Andrással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével.
Magyar részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára fogadta a pápát.
A katolikus egyházfő a repülőtérről személygépkocsival a Szépművészeti Múzeumba indult.
A pápa a múzeumban találkozik Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd a magyar püspöki kar tagjaival, végül a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával.
Ezt követően Erdő Péter bíboros kíséretében, a pápamobilon utazva találkozik a magyar hívekkel a Hősök terén.
Az eucharisztikus kongresszus záró szentmiséje, a statio orbis fél 12-kor kezdődik. A mise és az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa a repülőtérre megy, ahonnan Pozsonyba utazik.
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a Kossuth téren megtartott szentmise végén a hívek az oltáriszentséget kísérve fáklyás menetben vonultak a Hősök terére.
Az oltáriszentség előtt mentek az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, majd a történelmi zászlók hordozói. Őket követte az oltáriszentséget hordozó kocsi, a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, népviseletbe öltözött csoportok, a katonaság, a cserkészek, majd a hívek.
A több tízezres menet az Akadémia utca-Széchenyi István tér-József Attila utca-Andrássy út útvonalon haladt. Amikor a menet eleje a Hősök terére ért, az utolsó hívek akkor hagyták el az Erzsébet teret.
A világnak ma égetően nagy szüksége van a keleti és nyugati kereszténység egységes tanúságtételére – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten.
Erdő Péter a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a Kossuth téren megtartott szentmisén úgy fogalmazott: a keleti és nyugati kereszténység egysége “magának Krisztusnak az akarata, hiszen ő azért imádkozott, hogy tanítványai egyek legyenek”.
A bíboros megköszönte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkának, hogy részt vesz az eucharisztikus kongresszuson és “szimbolikus jelentésben gazdag” tettnek nevezte, hogy “eljött közénk és szólt hozzánk” a mise előtt.
Erdő Péter emlékeztetett: I. Bartolomaiosz 2000-ben Budapesten az ortodox egyház számára is szentté avatta Szent Istvánt. Ezzel arra emlékeztetett, “hogy első királyunk halálakor, 1038-ban még egységben volt a keleti és a nyugati kereszténység”.
A bíboros felidézte: Szent István király halála előtt Szűz Máriának ajánlotta koronáját, vagyis országát és egész népét. Nem ajándékképen, “hanem megrendült könyörgéssel, oltalmát és védelmét kérve, hiszen nem maradt utána örökös”.
Szent István előre láthatta, hogy a fiatal kereszténységet és az európai népek közösségébe még alig beilleszkedett magyarságot végveszély fenyegeti “ezen a széljárta vidéken, amelyet sokan a népek országútjának tekintettek” – vélekedett.
“A Szűzanya elfogadta a felajánlást és magyarság és kereszténység immár ezer éve együtt járja a történelem útját minden kisértésen és nehézségen át, mindig megújulva és újjászületve” a legreménytelenebb helyzetekből is – mondta a főpásztor.
Erdő Péter szólt arról is: “Krisztus keresztje, megváltó szeretete és feltámadása a remény jele számunkra”. Az eucharisztikus kongresszus jelképe ezért egy kereszt, amelyben magyar a környező országokban élt szentek és boldogok ereklyéit helyezték el Szent István és Szent Gellért korától napjainkig. “Mert a szentek mutatják meg nekünk, hogy hogyan tudjuk mai életünkben Krisztus jelenlétét hordozni ezerféle helyzetben, találékony és áldozatot vállaló szeretettel” – fogalmazott.
Hozzátette: a kereszt az elmúlt években járta Magyarország és a szomszédos országok városait. Felhívás volt imádságra, bűnbánatra és a szentek példájának megismerésére. Több mint 70 ezer kilométert tett meg. A vatikáni apostoli palotából indult, ahol Ferenc pápa áldotta meg, és vasárnap, a Hősök terén fejezi be missziós útját, azon a szentmisén, amelyet szintén Ferenc pápa fog bemutatni.
A szentmise végén Erdő Péter az missziós kereszt kicsinyített mását ajándékozta a következő eucharisztikus kongresszusnak otthont adó ecuadori Quito érsekének, Alfredo José Espinoza Mateusnak.
Erdő Péter az érseknek azt mondta, a kereszt a staféta, amely emlékezteti a következő kongresszus házigazdáit, hogy készüljenek a világeseményre.
A szentmise résztvevői megtöltöttek a Kossuth téren elhelyezett széksorokat. A kordonokon kívülről és a térre vezető utcákban állva is sokan kísérték az eseményt. A szertartáson részt vett mások mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.
(Forrás: MTI)
Görög ortodox templom épül Budapesten – letették a bizánci tudományos és lelkiségi központ alapkövét
2021. szeptember 11.
Ossza meg ismerőseivel!
I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elhelyezte egy új budapesti ortodox templom alapkövét szombaton, amely három szent főpap – Nagy Szent Vazul, Teológus Szent Gergely és Aranyszájú Szent János – nevét viseli majd.
A templom az egyetemes patriarchátus magyarországi exarchátus Múzeum utcai épületének udvarában épül fel.
Semjén Zsolt köszöntőjében úgy fogalmazott Magyarország, amely a honfoglalás után Bizánctól kapta első püspökét, soha nem felejti el, hogy mivel tartozik az egyetemes patriarchai trónnak.
Mint mondta, Magyarország mindig is híd volt Kelet és Nyugat, a keleti és a nyugati kereszténység között. Szent István király személyében pedig összekapcsolódott a keleti és nyugati misszió.
I. Bartolomaiosz megköszönte a kormánynak az épületet, valamint az építkezéshez biztosított forrást.
Hangsúlyozta: az épülő Dialógus Központ a párbeszéd, a kultúra, a hit és eszmecsere helye lesz, amely nyitva áll majd minden jószándékú és jóakaratú ember előtt.
Az épületben megtestesül majd az ezer esztendős történelmi múltra visszatekintő kapcsolat Bizánc és a magyar nép között, ennek az elszakíthatatlan köteléknek a gazdag hagyománya, valamint a folytatás igénye – fogalmazott az ortodox egyházfő.
A kormány és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus 2016 decemberében írt alá együttműködési megállapodást közfeladat ellátásáról, és arról, hogy a patriarchátus létrehoz egy pasztorális, kulturális központot Budapesten. A Múzeum utcai épület kulcsait Semjén Zsolt 2017. augusztus 20-án adta át I. Bartolomaiosz pátriárkának.
A készülő Dialógus Központban a tervek szerint szerzetesi életteret, konferenciatermeket, egyházi múzeumot, zarándokszállást, könyvtárat, oktatási és kiállítási teret alakítanak ki.
I. Bartolomaiosz pátriárka a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra érkezett Budapestre. Az ortodox egyházfő délután részt vesz a Kossuth téri szentmisén és gyertyás körmeneten.
Vasárnap 9 órától a pátriárka a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban vezet liturgiát.
I. Bartolomaiosz látogatása utolsó programjaként részt vesz az eucharisztikus kongresszust lezáró szentmisén, az úgynevezett statio orbison, amelyet Ferenc pápa mutat be a Hősök terén.
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus tiszteletbeli elsőséget élvez a tizenöt önálló ortodox egyház között. Területileg Törökország, Észak-Görögország és néhány földközi-tengeri görög sziget tartozik hozzá.
A Görög Ortodox Egyház autokefállá (önálló) válásakor lemondott a konstantinápolyi patriarchátus javára a diaszpórában élő görögök közösségeiről, így a Magyarországon élő görög egyházközösségek is a patriarchátus alá tartoznak. Emellett a konstantinápolyi pátriárka jogot formál minden olyan területre, amely hivatalosan nem tartozik egyetlen más ortodox egyház kanonikus területéhez.
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus élén Arszeniosz Kardamakisz ausztriai metropolita, magyarországi és közép-európai exarcha áll. Magyarországon a 2011. évi népszámlálás alkalmával 1701 ember vallotta magát görög ortodox vallásúnak.
