A vallási turizmus fejlődése az egész országnak jó
2021. december 01.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a vallási turizmus az ember teljes antropológiai valóját megszólítja, testi, szellemi és lelki összetettségében.
A politikus a Nemzeti Vallásturizmus Tanács alakulóünnepségén szerdán Budapesten rámutatott: Magyarország legfontosabb turisztikai attrakciói vallási jellegűek, a Szent István-bazilikától kezdve a Debreceni Református Nagytemplomon és a máriapócsi kegyhelyen keresztül a Dohány utcai zsinagógáig. Ezek a helyek – felekezeti hovatartozástól függetlenül – a magyar örökség meghatározó részei – fűzte hozzá.
A kormány, a történelmi egyházak és a Magyar Turisztikai Ügynökség összefogásával megalakuló Nemzeti Vallásturizmus Tanács célja, hogy egyrészt a magyarországi, a világon is egyedülálló vallási turisztikai kincseket “be tudjuk mutatni az egész világnak”, másrészt ezeket a helyeket “kamatoztassuk az egyházaink és az egész magyar társadalom javára” az állam segítségével és professzionális turisztikai szervezéssel – mondta Semjén Zsolt.
Kitért arra is: a vallási turizmus fejlődése elsősorban a kegyhelyeket felkereső embereknek jó. Emellett azonban jó az egyházaknak, amelyek eddig nem tudták kiaknázni turisztikai lehetőségeiket, és ezentúl állami támogatást is kapnak majd a kegyhelyek működtetéséhez. Végső soron pedig a vallási turizmus fejlődése jó az egész országnak, hiszen nemzetgazdasági szempontból is fontos, hogy a turisztika vallási ágazata is professzionálissá váljon.
Hozzátette: a 21. században a programturizmus egyre inkább komplett programok szervezésére törekszik, amely a szálláson és éttermeken túl színes programokat kínál a család vagy egy-egy zarándokcsoport valamennyi tagjának.
Szontágh Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség vallási turizmus programigazgatója, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára arról beszélt, hogy 2020-ban kialakították a Nemzeti vallásturizmus intézkedési tervet. A terv az ország területén található négyezer vallási értékkincset három kategóriába sorolja: a “zászlóshajóknak”, mint például a Mátyás-templomnak, jelenleg is magas a látogatottsága. Mellettük vannak az úgynevezett “értékkincsbővítők”, amelyek jól működnek ugyan, de azért érdemes rájuk irányítani az emberek figyelmét. A harmadik kategóriába pedig az “értékkincs-kiegészítők” tartoznak, azok a helyek, ahova “oda kell vezetni” az utazókat.
Elmondta azt is, hogy jövő év elején megalakítják a vallásturisztikai fórumot, ahol a vallási turizmus egyházi és világi szereplői szélesebb körben találkozhatnak és egyeztethetnek egymással.
A vallásturisztikai terv öt nagy stratégiai feladata a népszerűsítés bel- és külföldön, az alapfeltételek biztosítása, élmények szervezése, szervezeti feltételek biztosítása és a nemzetközi események kiaknázása – ismertette Szontágh Szabolcs.
Süllei László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye általános helynöke, a Mátyás-templom plébánosa felhívta a figyelmet: a turizmus fejlesztése mellett nem szabad elfelejteni, hogy az egyházak elsődleges feladata megéreztetni valamit az isteni igazságból azzal, aki belép a templomba.
Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt: a magyar reformátusok mindenki által ismert kincse a debreceni Nagytemplom, de mellette sok apró értékkincsük is van. Ilyen a magyar nyelv és a magyar nyelvű Biblia bölcsője, Vizsoly. Vizsoly azt üzeni, hogy a “kicsiből is lehet nagy” – vélekedett a református püspök.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke fontosnak nevezte, hogy a tanács megalakulásával összebékíthetők lesznek a vallási és az üzleti szempontok.
Az evangélikus turisztikai helyek közül kiemelte a Deák téri Insula Lutheranát (lutheránus sziget), ahol egymás mellett van a templom, az iskola, ahol Petőfi Sándor és Örkény István is tanult és a múzeum, ahol Luther Márton kézírásos végrendeletét is őrzik.
Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita arról beszélt, hogy a rendszerváltozás óta folyamatosan bővül a görögkatolikus egyház társadalmi feladatvállalása. Ugyanakkor az egyháznak nem elsődleges feladata az oktatás, a szociális és egészégügyi intézmények működtetése, mint ahogy a turizmus sem. Az egyházak legfontosabb feladata az emberek Istenhez vezetése, de e munkának mintegy “mellékterméke” a szociális, oktatás feladatok ellátása, amit ha jól végeznek, élhetőbbé tudják tenni a világot – tette hozzá.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija szerint kevés Budapesthez hasonlóan gazdag zsidó örökségű világváros van, és kevés az olyan ország, ahol annyi ortodox zsidó zarándokhely található, mint Magyarországon. A kuriózumok között említette továbbá a Mátyás-kori – föld alatt lévő – zsinagógát a budai Várban.
Heisler András, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke elmondta, büszkék arra, hogy a járvány előtti utolsó évben, 2019-ben a Dohány utcai zsinagóga volt az egyik leglátogatottabb turisztikai célpont Magyarországon.
Kiemelte: a Mazsihisz tudatosan törekszik arra, hogy egyházi épületeikben a szakralitás mellet megismertessék a látogatókkal a zsidó tradíciókat is.
A helyszínen kapott nyilatkozat szerint a megalakult Nemzeti Vallásturizmus Tanács feladata a Nemzeti vallásturizmus intézkedési terv megvalósításának támogatása, valamint a később létrejövő Nemzeti Vallásturizmus Fórum stratégiai irányítása.
Az alapítók célja, hogy a magyarországi vallásturizmus 2030-ra a hazai turizmus kiemelten hangsúlyos elemévé váljon és Magyarország vallási értékeit az országon kívül is megismerjék.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt fogadta az egyiptomi képviselőház elnökét
2021. november 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország miniszterelnök-helyettese csütörtökön a Miniszterelnökség Karmelita-épületében fogadta Hanafi el-Gebáli, az egyiptomi parlament képviselőháza elnöke által vezetett delegációt.
Két parlamenti bizottság hallgatta meg Semjén Zsolt beszámolóját – az ellenzék is értékelte az elért eredményeket
2021. november 16.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország miniszterelnök-helyettesét kedden két országgyűlési bizottság is meghallgatta.
Semjén Zsoltnak a Nemzeti Összetartozás Bizottsága előtt tett beszámolóját követően még az ellenzék is értékelte a nemzetpolitikában elért eredményeket.
A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is meghallgatta a kormányfő helyettesét, s a testület ülésén valamennyi nemzetiség kifejezte köszönetét a kabinet nemzetiségi politikájáért.
A keresztény civilizáció és a nemzeti szuverenitás védelme a migrációs invázióval és az LMBTQ-tébollyal szemben
2021. november 14.
Ossza meg ismerőseivel!
A Fidesz-KDNP az Európai Unió és a magyar politikatörténet legsikeresebb politikai közössége, aminek lényege, hogy ez nemcsak szövetség, hanem valódi közösség is – jelentette ki Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke vasárnap, a Fidesz 29., tisztújító kongresszusát megnyitó beszédében.
A pártelnök a KDNP és a szövetségesek nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit.
Úgy fogalmazott: “A Fidesz-KDNP-szövetség tekintetében érdemes tudatosítani magunkban és másokban is azt a büszkeséget, hogy ez a politikai közösség, amelyet létrehoztunk, az Európai Uniónak és a magyar politikatörténetnek a legsikeresebb politikai közössége, aminek a lényege az is, hogy ez nem csak szövetség, de valódi közösség, hiszen 2008 óta minden országos választást abszolút többséggel nyertünk meg. Most se lesz másképp.”
Fontos látni, hogy a Fidesz és a KDNP, a szövetség, sőt a kongresszus is csak eszköz. A cél, “amiért az egészet csináljuk”, a keresztény civilizáció védelme “a migrációs invázióval” és az “LMBTQ-tébollyal” szemben, valamint a nemzeti szuverenitás biztosítása – hangsúlyozta.
A nemzeti szuverenitás legfontosabb lépésének azt nevezte, hogy “határon túli véreinkre” is kiterjesztették a teljes jogú magyar állampolgárságot, és így “ők most már nemcsak nemzettársainkként, hanem honfitársainkként és polgártársainkként vannak itt közöttünk”.
Az ellenzékről Semjén Zsolt azt mondta: helyzetüket az határozza meg, hogy a 2010-ben létrejött centrális hatalmi erőteret duális erőtérre kellett alakítaniuk. Szerinte ennek következtében a mostani ellenzék “reformkommunista – reformfasiszta” ellenzék.
“A DK-Jobbik-szövetség az a reformkommunista reformfasiszta ellenzéknek a zagyvasága, amit egyetlen dolog tart össze, Orbán Viktorral és velünk szemben való patologikus gyűlöletük, ami mögött az antikrisztianizmus és a magyarellenes reflexek zsigeri beállítottsága van” – mondta.
Szerinte ha 2018-ban a Fidesz-KDNP nem nyerte volna meg a választásokat, a pandémia közepén a “magyar kormány úgy nézett volna ki”, hogy Szél Bernadett miniszterelnök, Vona Gábor a belügyminiszter és Gyurcsány Ferenc pénzügyminiszter. Mi lett volna ezzel az országgal, ha egy ilyen reformkommunista – reformfasiszta kormánynak kellett volna megvédenie az országot a pandémiától és mindazoktól a kihívásoktól, amelyekkel szembe kell néznünk? – tette fel a kérdést.
Véleménye szerint a gondviselés különleges kegyelme, hogy 2014-ben és 2018-ban is a határon túli magyarok szavazatával lett meg a kétharmad.
Semjén Zsolt arra figyelmeztetett: 2022-ben hasonló kihívás, támadás éri Magyarországot és az értékeinket, mert Brüsszelben eldöntötték, hogy a “progresszió úgy fog kinézni, hogy a keresztény civilizációt le kell rombolni, a nemzeti szuverenitást meg kell szüntetni és a családokat relativizálni kell.”
Hangsúlyozta: Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje ennek a kiszolgálója, és “Gyurcsány és Gyurcsányné marionettbábuja”.
Ugyanakkor kijelentette: “minket nem az érdekel, hogy ők mit csinálnak”, mert a Fidesz-KDNP bajtársi szövetség azt a célt határozta meg, azt a nemzetszolgálatot vállalta, hogy megvédjék a keresztény civilizációt, a nemzeti szuverenitást, a családokat és gyerekeket.
Semjén Zsolt arra is kitért: külön öröm, hogy a teljesen megújult és újjáépített Hungexpo területén tarthatják ezt a kongresszust, mert elsőként ez a központ adott helyet a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak, majd az Egy a természettel világkiállításnak.
Megjegyezte: ez utóbbin másfél millió látogató volt, amivel a 21. századi Magyarország legnagyobb rendezvénye lett.
A pártelnök bírálta az ellenzéknek a világkiállítással kapcsolatos magatartását. Azt mondta: az ellenzék egész gondolkodása “egy buborékban van”, ami idegen a magyar világtól, tagadják a valóságot, a végén pedig azt mondják, hogy “hülye a nép”. Megjegyezte: Budapest főpolgármesterének helyében köszönetet mondott volna a kormánynak, hogy ezt az épületet megépítette a fővárosnak, hiszen ennek idegenforgalmi, turisztikai bevétele és minden szellemi kisugárzása Budapestet gazdagítja. Ehhez képest – folytatta – Karácsonytól annyit telt, hogy ugyanúgy “fúrta” a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, mint a világkiállítást és annak idején az olimpiát is.
Értékelése szerint a helyzet az, hogy a Fidesz és a KDNP legfőbb szövetségese “a valóság és a nép”.
Az RMDSZ polgármestereivel találkozott Semjén Zsolt
2021. november 11.
Ossza meg ismerőseivel!
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség önkormányzati vezetőit fogadta a Miniszterelnökség Karmelita-épületében Semjén Zsolt kormányfőhelyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke csütörtökön.
Magyarország természetes kötelességét teljesíti, amikor támogatja a kárpátaljai magyarságot – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amikor hétfőn kárpátaljai magyar politikusokkal, önkormányzati és oktatási vezetőkkel közösen átadta az Egán Ede Szakképzési Centrum Beregszászi Képzési Központjának magyar kormányzati támogatással felújított épületét.
Az egykori beregszászi orosz tannyelvű iskola húsz éve üresen álló és teljesen lepusztult épületét 2018 októberében vette bérbe 49 évre a helyi önkormányzattól a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. A mintegy ötezer négyzetméter alapterületű épületben és a hozzá tartozó kéthektáros területen elvégzett 123 millió hrivnya (csaknem 1,5 milliárd forint) értékű felújítás és fejlesztés eredményeként idén közel 500 diák részesül magyar nyelvű szakképzésben a magyar állam támogatása révén.
Semjén Zsolt a negyed évszázada sikeresen működő beregszászi magyar főiskola támogatásáról kifejtette: “nem kegyet gyakorol a magyar kormány, amikor támogatja ezt az iskolát és a kárpátaljai magyarságot, hanem természetes kötelességét teljesíti”. Mint fogalmazott, ha bármelyik nemzetrész eltűnik, “akkor az egyetemes magyarság csonkul meg”.
A magyar alkotmány kimondja, hogy “Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarságért” – fogalmazott, majd a magyar-ukrán kapcsolatokról szólva rámutatott arra: Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét és az Országgyűlés határozatban ismerte el a sztálini önkény által mesterségesen kiváltott ukrajnai éhínséget, a holodomort.
Szavai szerint Orbán Viktor miniszterelnök nagyon komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a vízummentességet elfogadják az Európai Unióban. “Milyen kár, hogy a vízummentesség elfogadása után rövid időn belül Ukrajnában meghozták azt az oktatási törvényt, amely fenyegeti a magyar intézményeket” – emlékeztette a hallgatóságot a két ország közötti viszony megromlásának okaira Semjén Zsolt.
“Amikor támogatjuk a kárpátaljai magyarságot, akkor ezáltal minden nemzetiséget és a többségi nemzetet is támogatjuk itt Kárpátalján” – fejtette ki a politikus. Mint fogalmazott: “a megoldás az lenne, ha a magyar nemzetiség Kárpátalján őshonos kisebbség lenne”, ami nemcsak a helyi magyaroknak, de egész Ukrajnának “józan érdeke lenne”.
A frissen átadott szakképző központról Semjén Zsolt kifejezte azt a meggyőződését, hogy az intézmény egyszerre őrzi a magyar identitást, kultúrát, nyelvet, ugyanakkor szakmát és ezáltal megélhetést biztosít az itt tanulóknak.
Anatolij Poloszkov, a megyei közigazgatási hivatal elnöke méltatta a beregszászi főiskola oktatási téren elért sikereit és díszoklevelet adott át az intézmény vezetőinek tevékenységük elismeréseként.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke rámutatott arra, hogy az intézmény túlélt gazdasági és politikai szempontból is nehéz éveket, de hála a támogatóknak, mindmáig talpon maradt, a kárpátaljai magyarság meghatározó oktatási és kulturális centrumává vált. Köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a főiskola tevékenységéhez.
Megjelent Semjén Zsolt új kötete „Az örök magyarság küldetésében” címmel.
„Szögezzük le: ilyen még nem volt a politikatörténetben, hogy valamely politikai közösség háromszor egymás után kétharmados parlamenti felhatalmazást nyerjen, ráadásul különlegesen erős legitimációt adó magas részvétel mellett. Kimondható, hogy a 2008-as szociális népszavazásunk óta minden országos választást megnyerő Fidesz– KDNP-szövetség a hazai és az európai politikatörténet legsikeresebb politikai konstrukciója.”
Küldetésnek nevezte az agro-biodiverzitás megőrzését Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Gödöllőn, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ pénteki rendezvényén.
Az agráriumban nemesített növények ugyanolyan közkincsek, mint a természeti örökség, és a magyar nemzeti identitás részét képezik – mondta Semjén Zsolt.
A rendezvényt “A táji adottságokhoz alkalmazkodó, a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták megőrzésében való együttműködésről” szóló egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából szervezték.
Az Úristentől kapott természeti sokszínűség mellett létezik az erre épülő, az őseinktől örökölt, évszázadok munkájával kialakított agro-biodiverzitás, amelynek megőrzése szintén kötelesség – közölte a politikus.
Elmondta, hogy a Tápiószelén működő génmegőrzési központ a világ 1800 ilyen intézményéből a 17., Európában a 8.
A génbank különleges értéke, hogy olyan ősi tudást hordoz, amely nem íróasztalnál kitalált teória, hanem tapasztalati valóság – fűzte hozzá miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt elmondta: a tíz évvel ezelőtt aláírt egyezményben az evangélikus, a katolikus és a református egyház, valamint az agrártárca génmegőrző és tudományos intézményei megállapodtak, hogy a lelkészi, egyházi és rendi kertek génmegőrző fajtagyűjteményeket fogadnak be nevelésre.
Azért fontosak a megállapodással létrejött kertek, mert a Kárpát-medence egész területén, különböző adottságok között működhetnek – mondta.
A nagykökényesi plébánián megalakult a 200. kert, amelyet a premontrei rend gondoz – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy csak egészséges és sokszínű természeti rendszerek biztosítják azokat a javakat, amelyek szükségesek a jóléthez.
Ha ez a sokféleség elveszik, sérülékennyé válik a természeti rendszer, és az emberek kiszolgáltatottá válnak – közölte.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója elmondta, hogy rendszeresen viszi a gyerekeket különböző kertekbe, ahol ők meg szokták kérdezni tőle, miért nem néz ki az egész Kárpát-medence így.
A Miatyánkban is benne van, hogy jöjjön el a te országod, amelyből látható, hogy mindannyian az elveszett Paradicsomot keressük – tette hozzá.
Balogh Péter Piusz premontrei rendi apát azt mondta, hálásak, hogy a 200. kert náluk jöhetett létre.
Az állam feladata a vallás szabadságának biztosítása
2021. október 28.
Ossza meg ismerőseivel!
Az állam feladata a vallás szabadságának biztosítása – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Sopronban, a Szent Orsolya Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium 2,9 milliárd forintból felújított és korszerűsített épületegyüttesének megáldásán.
A kereszténydemokrata politikus kifejtette: egy ilyen egyházi oktatási intézmény egyben közfeladatot is átvállal. Az egyházra tartozik, hogy a hit oktatása tekintetében mit tanít – mondta, hozzátéve: a világi állam nem illetékes teológiai, dogmatikai és szakrális kérdésekben.
Közfeladatot átvállaló intézményként azonban – az állampolgári jogegyenlőségből fakadóan – az államnak kötelessége nemcsak a finanszírozás biztosítása, hanem az épületek építészeti megújítása is – közölte Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy ezáltal biztosítják a vallásszabadságot.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy Szent István-i örökség az ország építése, a kormány ennek igyekszik megfelelni, mivel gazdasági és szellemi szempontból is “az ország java azt követeli meg, hogy építsünk”.
A gazdasági nehézségeket és a járvány okozta gazdasági visszaesést “úgy haladtuk meg, hogy kanyarban előztünk és invesztáltunk a jövőbe” – mondta. A miniszterelnök-helyettes kifejtette: olyan építkezéseket támogatott a kormány, amelyek a járvány idején ugyan túlzásnak is tűnhettek, de ma már látni, ezek tették lehetővé, hogy az ország gazdasága előbbre juthasson.
Semjén Zsolt megemlítette, hogy az Orsolya-iskola épületegyüttesének külső és belső felújítása európai uniós és hazai forrásokból valósult meg. A fejlesztés műszaki tartalmát nem kellett módosítani, annak ellenére sem, hogy drágultak az építőipari alapanyagárak.
Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy az iskola és az orsolyita rend életét a kommunizmusig a folyamatos gyarapodás jellemezte. Ugyan a rendszerváltás után az iskola és a rend egysége helyreállt, de “a gyarapodásra sokat kellett várni” – mondta.
Hozzátette, hogy 2010-ben a nemzeti kormány a családok, gyermekek boldogulást helyezte előtérbe, így Sopron is olyan fejlődési pályára állt, amelyre az elmúlt száz évben nem volt példa.
A jövőben is azon dolgozik – mondta a kormánypárti képviselő -, hogy továbbfejlesszék Sopront és térségét, és így “gyermekeink a lehető legjobb körülmények között élhessenek”.
Kovács András, az Orsolya-iskola igazgatója azt hangsúlyozta, hogy ekkora mértékű rekonstrukció az épületegyüttesben eddig még nem történt.
A felújítás méltó bevezetése a következő évi jubileumnak, amikor azt ünneplik, hogy 275 évvel ezelőtt alapították meg az Orsolya-rendi nővérek az iskolát – tette hozzá.
Az eseményen a felújított épületet Veres András megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke áldotta meg.
A Győri Egyházmegye tájékoztatása szerint az iskola Sopron legnagyobb oktatási intézménye, az óvodás kortól a középiskola végéig csaknem 1100 gyermek neveléséről gondoskodik.
A beruházás részeként felújították az Orsolya téri épület belső tereit, lefedték az udvart, így nagyobb lett az aula és kialakítottak egy tornaszobát. Sportudvart és lépcsőt hoztak létre, emellett közösségi funkciót kaptak a korábban használaton kívüli terek.
A Horváth-házban pedig szintén megújították a belső tereket és a homlokzatot, visszaállították az egykori főbejáratot, kicserélték a nyílászárókat, bővítették a konyhát és az étkezőt, valamint akadálymentesítették az épületet. Az építési munkálatokon túl korszerű nevelési-oktatási eszközöket és bútorokat szereztek be.
A beruházás 1 milliárd 79 millió forint európai uniós, valamint 1 milliárd 821 millió forint költségvetési támogatásból valósult meg.
Három tudományos kötet kapcsolódik az emlékévekhez
2021. október 25.
Ossza meg ismerőseivel!
Az elmúlt időszak három emlékévéhez, Mátyás királyhoz, II. Rákóczi Ferenchez és Szent Lászlóhoz kapcsolódó kötetek jelentek meg a Bethlen Gábor Alapkezelő gondozásában.
“Célunk volt, hogy az emlékévekben tartott rendezvények, konferenciák mellett maradandó lenyomatot hagyjunk az utókor számára. A könyvsorozattal mintegy olyan családi relikviákat adunk ki, amelyek generációkról generációkra adódnak” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kötetek ünnepélyes hétfői budapesti bemutatóján.
Mint kiemelte, a sorozat könyvei megfelelnek a legmagasabb tudományos elvárásoknak, a fejezeteket a legkiválóbb szaktörténészek írták.
Semjén Zsolt szerint a kötetek fontos és közérdeklődésre számot tartó történelmi kérdésekben nyújtanak eligazítást.
“Azért csináltunk emlékéveket és azért adunk ki könyveket nemzetünk nagyjairól, hogy a történelmi tanulságokat le tudjuk vonni. Ezek heroikus példát is adnak számunkra magyarságból, megmaradni akarásból. A könyvek elkerülik a nemzeti romantikát, de azt is, hogy deheroizálással próbáljuk kétségbe vonni nemzetünk nagyságait” – jelentette ki köszöntőjében Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes úgy vélte, a könyvek a nemzeti elkötelezettség mellett a közép-európai egységet is felmutatják. Ezzel kapcsolatban utalt Rákóczi esetében a szlovákokkal való sorsközösségre is. Egy kérdésre válaszolva a miniszterelnök-helyettes támogatásáról biztosította a kötetek angol (Mátyás király esetében a román, Rákóczi vonatkozásában a szlovák) nyelvre fordítását, és azok külföldre juttatását.
Szent László kapcsán megjegyezte: az emlékkönyvben részletesen taglalják a személyéhez kötődő legendákat is, mert ezek megmutatják, öröksége milyen maradandó erőt jelentett a későbbi évszázadokban is. Hozzáfűzte: szép gesztus lenne, ha Szent László lányát, Piroskát a nyugati kereszténységben is szentnek ismernék el.
A Mátyás király, a Rákóczi és a Szent László Emlékkönyvet ingyenesen juttatják el a határon túli magyar iskolákba, az anyaországi könyvtárakba, tudományos és civil szervezetek részére, de a könyvesboltokban is forgalmazzák őket. Már készülőben van a könyvsorozat következő két kötete, a Zrínyi és a Mária Terézia Emlékkönyv. A sorozat főszerkesztője Bódvai András.
Kiss Róbert Richárd kommunikációs szakértő elmondta, hogy a kötetekkel teret akarnak adni a legújabb kutatások bemutatásának.
Mátyás király esetében olvasható írás például a Hunyadiak származásáról, a déli végvárrendszerről, de készült fejezet Mátyás király és a nők címmel is. Rákócziról egyebek mellett a szabadságharc fegyvereit, a kuruc tábornoki kar családi hátterét és az emigráció időszakát dolgozták fel, a Szent László Emlékkönyvben pedig törvényeiről, a világi igazgatás intézményeinek változásairól vagy a lovagkirály sírjáról lehet részletesen olvasni.
