Bába Szilvia Az Óperenciás tengeren túl című könyvét mutatták be a Polgári Magyarország Alapítvány szervezésében április 26-án Budapesten. Az eseményen részt vett Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes is.
A köszöntő gondolatok után Semjén Zsolt Magyaroroszág nemzepolitikájáról tartott rövid előadást, majd a szerző, Bába Szilvia, a Duna Művészegyüttes ügyvezetője és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mutatta be Az Óperenciás tengeren túl című könyvet. Beszélgetőpartnerük Nagy Szebasztian, a Nemzetpolitikai Államtitkárság korábbi ösztöndíjasa, a Polgári Magyarországért Alapítvány főmunkatársa volt.
A meghívottak és résztvevők körét a Polgári Magyarország Alapítvány politikai értékközösségének értelmiségi holdudvara alkotta. Az előadások és a bemutató után kötetlen beszélgetésre nyílt alkalom.
(Forrás: kdnp.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Megalakult kedden a Parlamentben a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)országgyűlési képviselőcsoportja, amelynek élére ismét Simicskó Istvánt választották – jelentette be Semjén Zsolt, a KDNP elnöke sajtótájékoztatón.
Kiemelte: a képviselőcsoportnak 18 tagja lesz, eggyel több, mint az előző ciklusban, ezzel az Országgyűlés második legnagyobb frakcióját adják.
Semjén Zsolt elmondta, minden korábbi, az előző ciklusban szerepet vállalt képviselőjük ismét képviselő lesz. A frakció új tagja Mihálffy Béla.
Kérdésre a kormány összetételéről elmondta: Rómában, a Szentatyánál tett látogatás után szövetségi megbeszélést folytattak Orbán Viktor miniszterelnökkel és áttekintették a következő kabinet szerkezetét.
Semjén Zsolt kiemelte: az előttük álló kihívásoknak megfelelően kell kialakítani a kormány szerkezetét és ehhez igazodva kell megtalálni a minisztereket. “A miniszterelnök a KDNP-sek teljesítményével elégedett volt, és a KDNP-sek is elégedettek lehetnek a következő kormányban betöltendő helyükkel” – mondta Semjén Zsolt, jelezve: a további bejelentések természetesen Orbán Viktor kompetenciájába tartoznak.
Nem akarnak beleszólni, hogy az ellenzék egyes frakciói hogyan állapodnak meg egymással az egyes parlamenti helyekről, tisztségekről. Mi közünk hozzá? Állapodjanak meg a helyek egyharmadáról, ahogy tudnak! -szögezte le egy másik újságírói felvetésre.
Kijelentette: ha valaki nem teszi le a képviselői esküt, nem gyakorolhatja a képviselői jogait.
A pedagógus szakszervezetek bérigényéről azt mondta: néhány héttel, illetve nappal a választások előtt próbálkoztak sztrájkkal, tüntetéssel. Emögöttnem lehet nem észrevenni a politikai motivációt. Megjegyezte: ahogy megalakul az új kormány, a tanárok igényeivel érdemben fognak foglalkozni, és készek arra, hogy előrelépést tegyenek az ország teherbíró képességének megfelelően.
A május 1-jén lejáró élelmiszerár-stopról azt mondta: az intézkedés mind szociális, mind az infláció leszorítása tekintetében bevált. Szerdán lesz kormányülés, át kell nézni az inflációs számokat, nemzetközi trendeket és ezek alapján a kabinet dönt majd.
Simicskó István, újraválasztott frakcióvezető hatékony szereplést ígért a következő parlamenti ciklusra is. A KDNP szempontjából hangsúlyos helyen említette a családtámogatási rendszert, a nemzetpolitikát érintő kérdéseket, az egyházügyi témákat, és jelezte: továbbra is kiemelt ügyként tűzik zászlóra a teremtett világ védelmét.
Közölte: négy helyettessel dolgozik majd, Harrach Péter, Vejkey Imre és Szászfalvi László mellett új frakcióvezető-helyettes lesz Nacsa Lőrinc, aki a frakciószóvivői tisztséget is betölti majd. Latorcai János személyében, az Országgyűlés alelnökeként garanciát látnak a megszokott határozott és gyors ülésvezetésre.
A KDNP-frakció tagjai alapvetően ugyanazt a munkát végzik majd, mint az elmúlt négy évben és ugyanazokban a bizottságokban. Várhatóan KDNP-s elnöke lesz továbbra is a mentelmi és az igazságügyi bizottságoknak. Emellett négy alelnöki helyet kértek és valamennyi képviselő bizottsági helyet kap.
A frakcióvezető rendkívül nagy felelősségnek nevezte, hogy a második legnagyobb képviselőcsoportja lesz a KDNP-nek.
Értékelése szerint korrekt ajánlatot kapott az ellenzék az Országgyűlés alakulását előkészítő tárgyalásokon. Mint mondta: fontos figyelembe venni a választópolgárok akaratát, a kormánypártok történelmi győzelmet arattak.
Hangsúlyozta: a KDNP az alakulóülésen jelen lesz és képviselői leteszik az esküt, magukért felelősséget vállalnak. Utalva arra, hogy egyes ellenzéki képviselők nem vennék át a parlamenti mandátumot, azt mondta: ezt nem azért kapták a választóktól, hogy ne tegyék le az esküt, ne járjanak be a parlamentbe és ne dolgozzanak.
A sajtótájékoztatón jelen volt Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője, új frakcióvezető-helyettese is.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Orbán Viktor részéről ez az első hivatalos látogatás Ferenc pápánál a Vatikánban, illetve a választás óta ez az első hivatalosan útja is. A miniszterelnököt a látogatásra elkísérte Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is.
A magyar történelem logikájából az következik, hogy Magyarország megkülönböztetett módon tekintsen a kereszténység központjára, a Vatikánra és a Szentatyára – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a közmédiának nyilatkozva, miután csütörtökön magánkihallgatáson fogadta a Vatikánban Ferenc pápa.
A kormányfő – akinek a választások utáni első hivatalos útja Rómába vezetett – hozzátette: nagy magyar tradíciót folytatott azzal, hogy választási győzelmüket követően a Szentatya meghívását fogadta el elsőként.
Kiemelte: ennek különös jelentőséget ad a háború, hiszen a Szentatya közismert arról, hogy a béke érdekében mozgósítja befolyását és Magyarország is azt az álláspontot képviseli, hogy minél hamarabb béke legyen.
Orbán Viktor kérdésre válaszolta közölte: a találkozón hivatalosan is meghívta Ferenc pápát egy magyarországi látogatásra a következő év során, amire – mint mondta – „bíztatóan pozitív választ” kapott.
A kormányfő szerint szóba került az is, hogy népességarányosan Magyarország fogadta be a legtöbb – 640 ezer – menekültet Ukrajnából, sőt befogadta azokat a diákokat is, akik nem ukránok, de Ukrajnában tanultak és most valószínűleg Magyarországon tudják majd folytatni tanulmányaikat.
Minden idők legnagyobb humanitárius akcióját bonyolítjuk. Ez elismerést és tiszteletet vált ki mindenhol a világban – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint ezt a Szentatya is megemlítette és arra bíztatott, hogy „ezt a jó szokásunkat ne adjuk föl”.
Orbán Viktor úgy vélte: a Vatikánnal nem politikai, hanem spirituális és lelki kapcsolatot ápol egy ország. Hozzátette: a Vatikán és a magyar állam közötti legfontosabb egyetértés pedig a családok tekintetében alakult ki.
„Mi mindannyian azt gondoljuk itt Rómában, a Vatikánban is és Budapesten is, hogy a korunk legfontosabb közössége a család. Ez a végső mentsvár és a végső menedék a modern ember számára, ezért minden erőnket annak érdekében kell mozgósítani, hogy ezt a közösséget, a modern kor legfontosabb emberi közösségét, a családot megvédjük és megerősítsük, és ebben számíthatunk a Szentatyára” – fogalmazott Orbán Viktor.
(Forrás: MTI, fotó: MTI/Vatikáni Média)
Kedden került sor a katolikus és református felsőoktatási intézményfenntartókkal kötött közfeladat-finanszírozási szerződések ünnepélyes aláírására a Miniszterelnökség Karmelita-épületében Budapesten.
Magyarország Kormánya elkötelezett a magyar felsőoktatás versenyképességének és minőségének javítása iránt. Ennek jegyében kötött a korábbi években a legmagasabb szinten megállapodásokat a Magyar Katolikus Egyházzal és a Magyarországi Református Egyházzal többek között a felsőoktatás területére is kiterjedően. Ennek is köszönhetően az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma az elmúlt évek során jelentősen nőtt. Ezt a mennyiségi növekedést és a szintén bekövetkezett intézményi növekedést, bővülést azonban az egyházak és a Magyar Állam között hatályban lévő megállapodásokban nem tükröződtek.
Előzőekre figyelemmel a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával (MKPK) és a Magyarországi Református Egyház (MRE) képviselőivel folytatott tárgyalások alapján a korábban megkötött megállapodásokat a felek módosították. E megállapodásokban a felek megállapították a katolikus, illetve református felsőoktatási intézmények működésének kereteit és garanciáit, beleértve az egyházi fenntartók és intézményeik által vállalt minőségi mutatókat is, amelyek mentén a közösen kitűzött felsőoktatási célok teljesülése nyomon követhető.
A megállapodásokban rögzített keretjellegű és garanciális szabályok törvényi szintű szabályozása is indokolttá vált a hosszú távú és fenntartható felsőoktatási közfeladat-finanszírozás biztosítása érdekében. Ezen cél megvalósítását szolgálta az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (Eftv.) és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi I. törvény, amely az Eftv-t a felsőoktatási közfeladat-ellátásra vonatkozó rendelkezésekkel egészítette ki, és ezeket, illetve az Eftv. egyéb, Magyarország Alaptörvénye VII. cikk (5) bekezdésén alapuló – az egyházakkal a közösségi célok elérése érdekében való együttműködésre vonatkozó – rendelkezéseit sarkalatosította.
A hivatkozott megállapodások, valamint az Eftv. módosításába foglalt felhatalmazás alapján az egyházi fenntartókkal történt további egyeztetések eredményeként a mai napon aláírásra kerültek az egyes katolikus és református felsőoktatási intézmények hitéleti és világi képzéseinek a megállapított minőségi indikátorrendszerek mentén történő, a kiegyensúlyozott működést és a kitűzött szakmai célok elérését lehetővé tevő és garantáló egyedi közfeladat-finanszírozási megállapodások. Az aláíró felek közös meggyőződése szerint ezzel a magyar felsőoktatás rendszerén belül az egyházi felsőoktatás is új, az eddigieket is felülmúló fejlődést lehetővé tevő pályára állhat.
(Forrás: kdnp.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Semmi elítélendő nincs abban, ha keresztény ember keresztény értékeket támogató pártokra szavaz – írja a Mandineren megjelent véleménycikkében Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek-metropolitája. Az alábbiakban érsek atya írása olvasható.
Kedves Máté-Tóth András!
Legutóbb megjelent, ellenzéki kampány számára megírt cikkedre, hogy szavazhat-e hívő katolikus a FIDESZ-KDNP-re, nyílt levéllel válaszolok.
Egyházi vezetőként teszem ezt, egyszersmind Krisztus követésére törekvő egyszerű keresztény emberként. Cikkedet, amellyel igyekezted szembeállítani a keresztény gondolkodású embereket a jelenleg országot vezető kormánnyal, érdekes fordulattal zártad. Hogy nyíltan utaltál a szavazóurnákra, és ezzel elég nyilvánvalóvá tetted, hogy ez egy kampányszöveg, mely arra akarja rávenni a megtévesztett olvasót, hogy keresztényként nehogy a kormányt vezető pártokra szavazzon.
Mi a szándékod ezzel, András? Látszólag leleplezni akarsz, egyszerű tényekkel fölvilágosítani és megbocsáthatatlan hibákra rámutatni, de közben számtalan csúsztatás található a gondolatmenetedben, amely azért a figyelmes olvasó számára korábban is, nem csak a végén teszi nyilvánvalóvá, hogy ez egy egyszerű propagandaírás. A politikai harcban ismert egyik kegyetlen eszközt mint elítélendőt emlegeted – a karaktergyilkosságot, amelyet sajnos a szélsőséges kampányharcban mindenütt alkalmaznak. Nos, ezt használod te is ezzel a cikkel. Ha nem is egy kipécézett emberrel szemben, hanem a két kormánypárttal, mintegy azt sugallva, hogy bárkire lehet szavazni, csak rájuk nem. Köszönjük a tanácsot.
Ha már írásod a végéről kezdtem, haladok szépen visszafelé.
Nacionalizmus. Tanúsíthatom, ebben az országban most jólesik magyarnak lenni.
Jólesik büszkének lenni a magyarságunkra.
Ezt nem tapasztaltuk meg más vezetésű kormányok idejében, így kézenfekvő, hogy a keresztény értékeket valló pártok erre rá is erősítettek. Hála Istennek, mert szükség volt rá. Szükség is van rá a nemzeteket keverő, nemzeti értékeket egyre inkább elnyomó, sőt, azokat támadó nemzetközi közvélekedésben. Igen, védeni kell, mert különben elvész. Aki erre a féltő szeretetre azt a bélyeget süti, hogy csupán egyéni érdekeket követő szeparatista ideológia, az vagy a hazaszeretet fogalmát nem érti, vagy ha igen, inkább föladja a tetszetősebbnek tűnő és elvárt fővonal érdekében. Nem kell rásütni a hazaszeretetre, hogy más nemzeteket leértékel. Tudomásom szerint sehol nem volt olyan nyilatkozata vezető politikusunknak, hogy más nemzetek hitványak, értéktelenek, alsóbb rendűek lennének. Ezt tehát rájuk húzni jogtalanság.
Cenzúra. Számos könyvet, kiadványt kiadunk. Teljesen meglepődve olvasom azt az állítást, hogy cenzúra és öncenzúra uralkodik az egyházi kiadásoknál vagy éppen rendezvényeknél. Nem tudom, mi az a számtalan tapasztalat, amely során politikai irányú kritika érte volna az ilyen rendezvényeket. Lehet, hogy volt ilyen túlkapás, én nem találkoztam vele. Tiszta szívvel állíthatom, hogy bár sok egyházi rendezvényen voltam jelen, soha nem tapasztaltam, de még csak nem is hallottam erről. Persze, rám lehet sütni, hogy azért, mert én püspökként jól fújom a nótát. Az tény, hogy amikor egy templomhoz, iskolához, szociális vagy egyéb intézményünkhöz támogatást kapunk, akkor azt megköszönjük a támogatóknak, akár közvetlen kormánytámogatás volt, akár TAO formájában más vállalkozóknak, akár egyéni vagy bármilyen adományozóknak volt az köszönhető. Szerintem ez természetes.
Igen, a kormány támogatni akarja az egyházakat, egyházi intézményeket, mert úgy látja, hogy a keresztény értékek, a megbecsülés, a tisztesség, a mértékletesség, de legfőként az elhivatottság sokkal hatékonyabbá teszi az intézmények működését is, nem csak az egyéni emberi életet. Mielőtt azzal vádolnál, hogy alaptalanul szentté avatom az egyházi személyeket, sietek hozzátenni, hogy nyilván sok baj, visszaélés, méltatlanság történik az egyházi intézményekben is. Ott is ugyanolyan gyarló emberek vannak, mint másutt. Az ember jó és rossz egyszerre, akár hívő, akár hitetlen. De amikor egy intézménynek egyik fő célkitűzése az Isten- és emberszeretet, akkor némileg nagyobb esély mutatkozik arra, hogy ebből valami meg is valósul, mint ahol ezt közömbösen kezelik vagy éppen gúny tárgya.
Gyűlöletpolitika. Sajnos nagyon erősen jelen van a társadalmunkban. Én is úgy gondolom, hogy rosszul teszi az a politikai vagy bármilyen vezető, aki ebből magának hasznot kovácsol. De azt lemérni, hogy melyik oldalon működik jobban a gyűlöletkeltés, nos, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. A személyiségtorzító új ideológiák az egyenlőség és érzékenység álruhájába bújva gerjesztik a gyűlöletet a másként gondolkodók ellen. A másként gondolkodó magyar politika egyszerűen céltáblája a fő nyugati politikai erőknek. Meghamisított képekkel, filmekkel, rajzfilmekkel (!) teszik gyűlölendő figurává nemzetünk miniszterelnökét. Önkéntelenül is ökölbe szorul az ember keze, amikor ilyeneket lát és hall a nyugati országokban. És egyáltalán nem kevés van belőle. Hogy más is csinálja, ez persze egyáltalán nem mentség a vétekre, de a tisztánlátás kedvéért ki kell jelenteni, hogy ma ilyenné vált a politikai közgondolkodás. Ezt rásütni egyetlen pártra azt a tanmesét idézi, amelyben két ruhátlan ember közül az egyik a másikra harsányan mutogat, hogy pucér.
Érdekes mondattal indítod a polémiát, vagy inkább az agymosás-szerű ráhatást.
Véleményed szerint, s ehhez valláskutatók eredményeit hívod segítségül, 1996 és 2012 között jelentős változás állt be a hívők, elsősorban a gyakorló katolikus hívők pártpreferenciájában. Ez persze nem kutatók által is könnyen nyomon követhető, de az okok megvilágítása nagyban függ attól, hogy a fényforrást hová helyezzük, mit világítunk meg, vagy mit akarunk látni és láttatni. A Fidesz jobbraátjáról beszélsz, hozzákövetve a jelenlegi miniszterelnök profilváltásának, megtérésének mozzanatát vagy folyamatát.
András! Úgy tudom, Te hívő ember vagy, aki hiszel a megtérésben és az ember személyi érlelődésében. Vagy nem így van? Én legalábbis hiszek. Azok a személyek, akik a kommunista elnyomás ellen diákként lázadtak, még csak annyit láttak az egészből, hogy ezen változtatni kell. Időközben a lázadó ifjakból egyre felelősebben gondolkodó politikusok lettek, némelyikük pedig érett korára államférfivá nemesedett. Ezen azért olyan nagyon csodálkozni nem kell. Ez nem balra- vagy jobbraát, hanem fejlődés, amely jól nyomon követhető a lassan történelmivé váló két pártban, amelyek a kezdetektől léteztek, és az eltelt 30 év alatt nyilván formálódtak. Nem úgy, mint a kérészéletű pártocskák, melyek hol születnek, hol elhalnak, tagjaik mint a búvópatak hol itt, hol ott tűnnek föl. Ez talán jobb politikai szereplés, mint a folyamatos érlelődés?
Nem értek egyet azzal a vélekedéseddel, hogy az egyháznak ekvidisztanciát kell tartaniuk a pártoktól.
Az általad idézett Gaudium et Spes konstitúció egyetemességről, nem pedig semlegességről beszél. Természetesen nem függhet az egyház sem politikai rendszertől, sem politikai párttól. De a támogatás és együttműködés nem azonos a függéssel és megbénítottsággal. Minden bizonnyal könnyebb nekünk együttműködni olyan pártokkal, akik segítik, támogatják a munkánkat. Hogy ebben mi elítélni valót kell látni, föl nem foghatom.
Az is nyilvánvaló, hogy olyan pártokkal viszont nehéz volna együttműködni, amelyek deklaráltan ellenzik a keresztény értékeket és az egyházi munka hitelét. Így aztán, szerintem semmi elítélendő nincs abban, ha keresztény ember keresztény értékeket támogató pártokra szavaz. Ne akard őket lebeszélni erről!
(Forrás: Mandiner)
“Az erdőtelepítés talán az egyik olyan dolog az életben, ami mellett minden érv van, vele szemben semmilyen érv nincs” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. Fejér megyében végzett mintafásítási programjának hétfői átadó rendezvényén.
Semjén Zsolt örömtelinek nevezte, hogy egy olyan területen végzett minőségi erdőtelepítést a társaság, amely az ország legiparosodottabb része a Budapest-Győr tengely közepén, jelentős az urbanizáció és ahol történelmileg sem volt sok erdő.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy az erdők megkötik a szén-dioxidot, a “Jóisten az erdőket erre találta ki, s mi a teremtés művét folytatjuk és utánozzuk”. Rámutatott, hogy a vízháztartás szempontjából is igen hasznosak az erdők, mert megkötik a záporok után lerohanó vizet, az állandó párolgással pedig jó klimatikus viszonyokat teremtenek.
A miniszterelnök-helyettes az ökológiai mellett gazdasági érveket is sorolt, példaként a bútoripart és építőipart említve, amely a világpolitika jelenlegi állása szerint rá lesz kényszerítve az importtól való részbeni függetlenedésre, mert Szibériából egyhamar nem fog érkezni faanyag Európába. Úgy vélte, a hazai faiparnak képessé kell válni a szükségletek egy részének fedezésére.
Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy hazánkban 2,193 millió hektárnyi erdő található, ami további fás területekkel együtt 25,4 százalékos erdővel borított területet jelent. A cél a 27 százalék elérése lenne, amihez 147 ezer hektárnyi erdőterület hiányzik, ezek az elindított programokkal teljesíthetők lesznek.
Törő Gábor a Fejér megyei 2-es választókerület fideszes országgyűlési képviselő-jelöltje is megerősítette, hogy az iparosultsággal ellentétben az erdős területek nagyságát tekintve Fejér megye nincs az országos élvonalban. Reményét fejezte ki, hogy a Vadex, amely felvállalta az erdőtelepítést, a következő években is folytatni fogja ezt az üdvözlendő gyakorlatot.
Majoros Gábor a Vadex vezérigazgatója közölte, hogy Balinka határában több éve végeznek erdősítési munkálatokat, összesen 37,7 hektárt telepítettek be döntően őshonos csemetékkel: a csertölgy mellett keménylombos fajtákat, valamint akácot, fenyőt és nemesnyárt ültettek el. A társaság közel 200 millió forint támogatást kapott az elmúlt években erdőtelepítésre – tette hozzá.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
