Bővül az egyházi oktatási és szociális intézményhálózat
2022. május 19.
Ossza meg ismerőseivel!
Az egyházi fenntartású oktatási és szociális-jólléti intézményhálózat bővüléséről beszélt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterjelölt csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán kiemelte: 2010-hez képest hat százalékról 16 százalékra nőtt az egyházi oktatási intézmények és 11 százalékról 50 százalékra az egyház által átvett szociális intézmények száma. Fontos döntés volt, hogy utóbbi esetében, ha az egyház átveszi a feladatkört, az épület tulajdonjogát is megkapja – fejtette ki.
Kiemelte: Magyarországon az állam és az egyház szétválasztása megtörtént. Az állam nem avatkozik egyházi kérdésekbe, az egyház pedig nem gyakorol közhatalmi funkciót – rögzítette.
Az állam és egyház elválasztása ugyanakkor nem jelenti az egyház és a társadalom szétválasztását, nem a kettő szembeállítása a járható út, hanem a harmonikus együttműködés az egész társadalom javára – fogalmazott.
Kitért az egyházi finanszírozás egyes formáira, így a hitélet finanszírozására az egyszázalékos felajánlásokon keresztül. Szólt az örökjáradék intézményéről, ez azon ingatlanok után jár, amelyek visszajártak volna az egyháznak, de az egyház nem kérte azokat.
A legnagyobb összeget a közfeladatok finanszírozása teszi ki, ha az egyház ilyen feladatot vállal át, akkor ugyanazt a finanszírozást kapja, mint az ilyen feladatot ellátó állami, önkormányzati intézmények.
Kiemelte, hogy a katolikus egyház vonatkozásában a vatikáni szerződést, annak pontjait, amikor szükséges volt, igazították az “idők változásához”. Ez vonatkozik a többi egyházzal megkötött megállapodásokra is – jelezte.
Összegzése szerint az egyházfinanszírozás és a kapcsolattartás filozófiai alapjai egészen 1998-ig nyúlnak vissza, és 2010-től egységes, kipróbált módon zajlik, amelyet “cizellálni” az idők végezetéig lehet.
Sebián-Petrovszki László (DK) azt kérdezte, mi a helyzet, ha az “egyház tanítása kirekesztő egyes állampolgárokkal szemben?” Szerinte az egyházi iskolák például a dologi kiadásokra jóval nagyobb arányú támogatást kaptak.
Demeter Zoltán (Fidesz) az egyházi épített örökség megóvására fordított jelentős forrásokat emelte ki. Azt kérdezte, milyen lehetőségek lesznek e téren az előttük álló ciklusban. Szóvá tette a baloldal egyházakhoz való viszonyulását, amely értékelése szerint nem változott semmit.
Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) felidézte, amikor a baloldali kormányzás idején iskolákat kellett bezárni, az egyházi fenntartók léptek, nekik köszönhető, hogy ezeken a településeken ma is van iskola. Vitatta, hogy az egyházi iskolák többszörösen lennének finanszírozva, és ha ezt szóvá teszik a baloldalon, akkor azt mondják, az egyházi iskolába járó gyermekek nem érnek annyit, mint akik az állami, önkormányzati intézményekben tanulnak.
Szabó Szabolcs (Momentum) azt firtatta, ha vége az Ukrajnában zajló háborúnak, hogyan lehet támogatni a menekülteket a szülőföldre való visszatérésben, hogy a magyar közösségek ne szűnjenek meg.
Semjén Zsolt válaszában rögzítette: álláspontjuk szerint az egyház és a vallás nem egyfajta szabadidős tevékenység, az egyházi jogi személyek nem azonosak a szabadidős tevékenységet folytató civil szervezetekkel. Ahogy egy politikai párt tevékenysége is más, mint egy egyesületé – mutatott rá. Állam és egyház kapcsolatában csak mellérendelt viszony fogadható el, és ebből következik az egyházi autonómia is.
Ugyanakkor Magyarország törvényei mindenkire vonatkoznak, ennek alapján kell eljárni – fűzte hozzá. Kifejtette: ha bármely egyházi intézményben gyűlöletkeltés folyna, akkor az állami törvények szerint el kell járni, de hogy mit tekint házasságnak, milyen életvitelt vár el például a lelkészeinél, az már az egyház autonómiájába tartozik.
Az egyházi intézményeknél nem létezik olyan terület, ahol több állami finanszírozást kapnának, mint az állami, önkormányzati fenntartásúak – tette hozzá Semjén Zsolt, megjegyezve: saját egyházi keretből tehetnek hozzá egyes programok támogatásához esetleg.
Iványi Gábor – egyházszakadás miatt – nem része a történelmi metodista egyháznak – mutatott rá egy másik felvetésre, hozzátéve: ők egy új közösséget alapítottak. Minden támogatást megkapott a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség az intézményei után, semmilyen tartozása nincs az államnak – közölte, ismertetve: 2010 óta 22,8 milliárd forintot utalt az állam. A közösség ugyanakkor a közüzemi számlákat, a dolgozók utáni járadékokat nem fizette be, a NAV-nak ilyen esetben kötelessége eljárni.
Kárpátalján a háború miatt lakosságcsere történik, a közel 200 ezer magyarból mintegy 100 ezer átjött, eközben a régiós lakosságszám felének megfelelő belső menekült érkezett a területre – mondta. Minél inkább elhúzódik a háború, annál kisebb az esély a visszatérésre, de ez mindenki szabad döntése. A magyarság állami támogatását ugyanakkor fenn fogják tartani – ígérte.
Az ülésen részt vett Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár is, akit szintén újra felkértek a pozícióra.
A bizottság Semjén Zsolt kinevezését 8 igen, 2 nem és 1 tartózkodó szavazattal támogatta.
Az őshonos nemzetiségek integráns részei a magyar nemzetnek
2022. május 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Az őshonos magyarországi nemzetiségek integráns részei a magyar nemzetnek és államalkotó tényezők – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterjelölt szerdán az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti meghallgatásán.
Semjén Zsolt azt mondta: a magyarországi nemzetiségek, amelyeknek joguk van az önkormányzatisághoz, egyszerre integráns részei a magyar nemzetnek és saját anyanemzetüknek.
Ez a kettős kötődés sajátos gazdagságot jelent Magyarország számára, olyan különleges érték, ami semmi máshoz nem hasonlítható – mutatott rá, kiemelve, hogy ennek megfelelően biztosítanak támogatást a nemzetiségeknek.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a magyar állam számára ugyanúgy alapvető fontosságúak a magyarországi őshonos nemzetiségek, mint a külhoni magyarság.
Fontosnak nevezte azt is, hogy ha egy nemzetiség anyaországa és a Magyarország közötti kapcsolat gyümölcsöző, akkor abból az adott nemzetiség is részesüljön, de ha valamiért az anyaországgal nincs szerencsés viszony, akkor annak semmiféleképpen nem lehet kárvallottja az adott nemzetiség.
A bizottságban helyet foglaló nemzetiségi szószólók felszólalásukban köszönetet mondtak nemzetiségük támogatásáért, és örömüket fejezték ki, hogy együtt folytathatják tovább a munkát.
Semjén Zsolt a nemzetiségi műsorokra vonatkozó felvetésekre reagálva közölte, partner abban, hogy tartsanak megbeszélést a kérdésben.
Semjén Zsolt kinevezését a bizottság tagjai egyhangúlag támogatták.
(Forrás: MTI)
A Nemzeti összetartozás bizottsága egyhangúlag támogatta Semjén Zsolt miniszteri jelölését
2022. május 18.
Ossza meg ismerőseivel!
A megkezdett nemzetpolitikai programok folytatásáról beszélt Semjén Zsolt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt szerdán Budapesten.
A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterelnök-helyettes jelölti meghallgatásán kifejtette: 2010 – “a gyurcsányi nemzetrombolás és nemzetárulás” – után az alapoktól tudták felépíteni a nemzetpolitikát.
Felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc a 2004. december 5-i népszavazáson a magyar kormány fejeként a határon túli magyarok ellen kampányolt, és kormányzása idején szétverte a Magyar Állandó Értekezletet (Máért).
A semmiből kellett felépíteni a nemzetpolitikát, ami a tragédia mellett óriási lehetőség is volt – mutatott rá.
A 2010-ben lerakott alapokat azóta “cizellálják”, de azok fixek és beváltak – értékelt.
Kiemelte: a magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden magyar nemzetrésze fennmarad.
Ahhoz, hogy ezt megvalósítsák, szükség van a gazdaságilag és diplomáciailag erős anyaország mellett a külhoni magyarság identitásának megőrzésére. Óvodától az egyetemig ebbe minden beletartozik – mondta, hozzátéve: 2010-ben visszaállították a Máértet, ami nem pusztán tanácskozó fórum, hanem jelentős döntéshozó szerv is.
A Máérten a határon túli magyar vezetők döntenek a nemzeti jelentőségű intézményekről – hangsúlyozta. Kiemelte: az identitás megőrzését célzó támogatásokat megtízszerezték.
Kitért a diaszpóratanács létrehozására is, amely kifejezetten a diaszpóra ügyeivel foglalkozik, képviselői jelen vannak a Máérten is. Támogatásukat célozza a Kőrösi Csoma Sándor Program.
A miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte a külhoni magyar tanulmányi kirándulások megvalósítását célzó Határtalanul! programot, amely elősegíti a személyes kapcsolatok kialakítását is. Ez minden nemzetrésznél olajozottan működik.
Beszámolt a honosítás alakulásáról is, amely a nemzet közjogi egységét jelenti. Jóval többen, mint 1,1 millióan váltak nemzettársból teljes jogú magyar állampolgárrá. Úgy látta, abban konszenzus van, hogy akinek van magyarországi lakcíme, két szavazati joggal bír, akinek ilyen nincs, az egy szavazattal a pártlistára adhatja le a voksát.
A gazdasági támogatásokról kiemelte: ha helyben a magyarság nem tud megélni, akkor magyar szempontból kiürülnek az érintett külhoni területek. Ezért fontos a gazdasági támogatás, ami a külügyi tárca égisze alatt valósulhat meg. Ez a magyar gazdaságnak, a külhoni régióknak, a szomszédos államoknak is jó.
Kitért az etnikai magyar pártok támogatására is, ami egyes utódállamoknak ugyan nem tetszik, ugyanakkor magyar szempontból evidencia.
Semjén Zsolt azt mondta: nem mindegy, hogy magyar polgármesterek dolgoznak-e vagy sem, jelen vannak-e az adott ország parlamentjében, illetve kormányában.
Kiemelte, hogy a határon túli magyarok 94 százaléka támogatta a kormány munkáját.
Pánczél Károly (Fidesz) a bizottság régi-új elnöke azt mondta: köszönettel tartoznak az elért eredményekért. Közös munkánk ez – fogalmazott, kiemelve: minden magyar felelős minden magyarért. Reményét fejezte ki, hogy a járvány miatt visszaesett programok újraindulhatnak majd, újraéledhet a magyar élet. Reményét fejezte ki a gazdasági helyzet olyan lesz, hogy erre a szükséges források rendelkezésre állnak.
Jakab István (Fidesz) az ausztráliai magyarok üdvözletét tolmácsolta és azt az üzenetet közvetítette, hogy menjenek tovább a megkezdett úton.
Szászfalvi László (KDNP) további kitartást kívánt a nemzetpolitikai munkához.
A bizottság ülésén részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
A testület végül 6 igen szavazattal egyhangúlag támogatta Semjén Zsolt kinevezését.
Az ülés elején koszorút helyeztek el a bizottsági teremben Esterházy János felvidéki magyar mártírpolitikus emléktáblájánál.
Megnyílt gróf Merán Fülöp életműkiállítása Csákberényben
2022. május 17.
Ossza meg ismerőseivel!
Megnyílt gróf Merán Fülöp vadász, sportlövő, író életműkiállítása a nevét viselő vadászati és erdészeti múzeumban, a Fejér megyei Csákberényben.
A Mindig csak hazatértem című tárlat keddi megnyitóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a vadászíró a legnehezebb körülmények között is megmaradt magyarnak. Mint mondta, Merán Fülöp példát mutatott magyarságból, kereszténységből és emberi tartásból.
Rámutatott, hogy könyveiből Csákberény és Fejér megye 20. századi történelme kiválóan megismerhető, ráadásul, nemcsak a száraz tényekre koncentrált, hanem a miliőt is képes volt visszaadni.
Semjén Zsolt felidézte, hogy gróf Merán Fülöp stájerországi kiállítását bezárták, élete nagy műve nem maradt fenn Ausztriában. Ezért vágyott rá, hogy gyűjteménye ne egy raktárban végezze, hanem ott legyen látható, ahová ő ezer szállal kötődött, így kijelenthető: “Merán Fülöp most tért haza”.
Philipp Meran, a gróf unokaöccse nagy örömnek nevezte, hogy létrejött a kiállítás, amellyel Merán Fülöp álma vált valóra. Megjegyezte, hogy “olyan, mintha nagybátyám szobájában állnék”.
Megemlítette, hogy a család többi tagjával ellentétben, nagybátyja sohasem szakította meg a kapcsolatot Magyarországgal és a magyar emberekkel, “a szíve mindig itthon maradt”. Köszönetét fejezte ki Magyarországnak azért, mert befogadták az életművet és a gyűjtemény méltó helyére kerülhetett.
Vécsei László polgármester elmondta, hogy a kiállítás négy részből áll: a család története mellett a vadászati hagyaték egy része látható, emellett Merán Fülöp írói munkásságának emlékei, valamint sportlövőként szerzett érmei tekinthetők meg. Jelezte, hogy a kiállításmegnyitóval a munka nem ért véget, mert naplói, kéziratai, versei még feldolgozásra várnak.
Orbán Viktor ötödször Magyarország miniszterelnöke
2022. május 16.
Ossza meg ismerőseivel!
Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort az Országgyűlés hétfőn.
A Fidesz elnökét – aki 2010 óta tölti be megszakítás nélkül a kormányfői tisztséget – 133 igen szavazattal, 27 nem ellenében választották meg a képviselők.
Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett. Orbán Viktor – akit 1998, 2010, 2014 és 2018 után ötödször választottak kormányfővé – ezután esküt tett az Országgyűlésben.
Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben, miután a parlament újraválasztotta miniszterelnöknek.
A kormányfő beszédében emlékeztetett: az évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött és háborúval folytatódott. A háború és a válaszként adott európai szankciós politika energiaválságot idézett elő, az energiaválság és az amerikai kamatemelések együtt elhozták a magas infláció korszakát, és mindez együtt el fogja hozni a recesszió, a gazdasági visszaesés időszakát, amikor a gazdasági teljesítmény csökkenése, stagnálása és csekély emelkedésének évei váltogatják majd egymást Európában – fejtette ki.
Úgy értékelt: kiújulhatnak fenyegető járványok, a gazdasági visszaesés mélyülhet, a gazdag országok felé „tektonikus erővel” felerősödik a migráció, mindennek tetejébe pedig egy elhúzódó és világméretű kiterjedéssel fenyegető, valóságos háború zajlik a keleti szomszédunk földjén.
Magyarország nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök újraválasztása után hétfőn az Országgyűlésben.
Orbán Viktor azt mondta: Brüsszel nap mint nap visszaél a hatalmával, és „csupa olyasmit akar ránk kényszeríteni, ami nekünk rossz és tőlünk idegen”. Hozzátette: Magyarország „az élni és élni hagyni elv” jegyében „toleranciaajánlatot” tett a migráció, a gender és legutóbb az olajembargó ügyében is, azonban ezeket visszautasították.
„De mi továbbra sem adjuk fel a határok védelmét, nem bontjuk le a kerítést és nem engedünk be migránsokat, megvédjük a családjainkat, a genderaktivistákat nem engedjük be az iskoláinkba, nálunk az apa férfi, az anya nő, gyerekeinket pedig hagyják békén, kitartunk Magyarország békéje és biztonsága mellett, és nem fogadunk el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat” – jelentette ki a miniszterelnök.
A történelmi egyházak által fenntartott intézmények segítését, valamint a nemzetegyesítés „lankadatlan” folytatását ígérte Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Az újraválasztott kormányfő beszédében közölte, a következő kormány különösen számít a történelmi egyházak híveinek közösségeire, amelyek létezése önmagában is nagy érték Magyarországnak.
Biztosítani fogjuk az evangélium hirdetéséhez szükséges feltételeket, a szabadságot és az egyházak tiszteletét – mondta.
Hozzátette, látják az egyházi iskolák, kórházak, idősotthonok utáni növekvő igényt, ezek segítése a kormány munkájának fontos része lesz.
A határon túli magyarok számíthatnak ránk, lankadatlanul folytatjuk nemzetegyesítő munkánkat – jelentette ki.
Nehéz körülmények közepette is vállalom, hogy Magyarország előre fog menni és nem hátra – mondta Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben, miután a parlament újraválasztotta miniszterelnöknek.
A kormányfő kijelentette: a most megalakítandó kormány vállalása az, hogy a kibontakozó európai válság idején is megőrzi a legfontosabb eredményeket, és nem adja fel a fontos célokat.
Megvédjük a teljes foglalkoztatottságot, megvédjük a családtámogatásokat, vállalom, hogy megvédjük a nyugdíjak értékét, a rezsicsökkentést is – hangsúlyozta.
Novák Katalin garancia arra, hogy ebben a háborúban nem fognak magyarok meghalni
2022. május 14.
Ossza meg ismerőseivel!
„Óriási üzenet, hogy egy édesanya a köztársasági elnök” – fogalmazott Semjén Zsolt az ökumenikus istentisztelet után. Szerinte az egész ország megalapozott reménységgel várhatja Novák Katalin elnöki periódusát. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy véli, a köztársasági elnök személye garancia arra, hogy magyar emberek ebben a háborúban nem fognak meghalni.
Orbán Viktor bemutatta új kormányának tagjait: Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes
2022. május 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Orbán Viktor miniszterelnök a köztársasági elnök felkérésének eleget téve lefolytatta konzultációit a kormányalakításról, és megállapodott leendő kormányának minisztereivel a következő négy év közös munkájáról – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője pénteken.
Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiban kifejtette, hogy a veszélyek évtizede áll előttünk; háború van, ennek következtében egész Európában emelkednek az árak, komoly energiaválság jelei mutatkoznak, megpróbáltatások előtt állnak az európai gazdaságok, és a járványok korából sem lábaltunk még ki. Április 3-án az emberek világos döntést hoztak: elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket, megvédjék Magyarországot. Ki kell maradni a háborúból, és a kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat kell adni, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse elért eredményeit. Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely alkalmas arra, hogy az ország előtt álló kihívásokra jó válaszokat tudjon adni. Orbán Viktor ennek a logikának megfelelően alakította ki a kormány szerkezetét, és a kormányt vezető személyeket is ez alapján választotta ki – mondta a sajtófőnök.
Orbán Viktor Semjén Zsoltot általános miniszterelnök-helyettesnek kérte fel, aki egyúttal nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterként is dolgozik majd.
Az Agrárminisztériumot Nagy István,
a Belügyminisztériumot Pintér Sándor,
az Építési és Beruházási Minisztériumot Lázár János,
a Honvédelmi Minisztériumot Szalay-Bobrovniczky Kristóf,
az Igazságügyi Minisztériumot Varga Judit vezetheti majd.
Orbán Viktor a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére Csák Jánost,
a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére Szijjártó Pétert,
a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetésére Rogán Antalt,
a Miniszterelnökség élére Gulyás Gergelyt kérte fel.
A Pénzügyminisztériumot Varga Mihály,
a Technológiai és Ipari Minisztériumot Palkovics László vezetheti.
Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszterként,
Navracsics Tibor pedig területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként dolgozhat a következő négy évben.
A fenntartható vadászat fontosságát hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden a Zöldház néven ismert, több mint félmilliárd forintból felújított gúthi vadászház átadásán.
Semjén Zsolt azt mondta, “fenntartható vadászat nélkül nincs sem fenntartható erdőgazdálkodás, sem fenntartható agrárgazdálkodás, nincs vadgazdálkodás, és nincs természetvédelem sem”.
A kereszténydemokrata politikus kitért a tavalyi vadászati világkiállításra, amely szerinte “a 21. századi Magyarország legnagyobb rendezvénye” volt. A kiállításhoz kapcsolódó 1500 programot több mint 1,6 millió ember kereste fel, csak a Hungexpo területén rendezett kiállításra 640 ezren látogattak el – tette hozzá.
Semjén Zsolt fontosnak nevezte, hogy minél többen keressék fel az erdőket, mert mindenkinek nagy szüksége van “az Isten által alkotott természetre”. A politikus megfogalmazása szerint a felújított gúthi Zöldház “építészeti remekmű”.
Nagy István agrárminiszter az állami erdőgazdaságok fejlesztéseiről beszélt, kiemelve, hogy a korábbi időszakokban soha nem látott nagyságrendű fejlesztéseket hajtottak végre a társaságok, 27 milliárd forint erdei turisztikai fejlesztést valósítottak meg, amelyek nyomán magas színvonalú erdei turisztikai szálláshelyek és egyéb, a kilátótól a kisvasutakig terjedő attrakciók jöttek létre.
A magyar állami erdészeteknek, köztük a Gúthi Erdészetnek is jelentős feladata van abban, hogyan “ragad át” a természetközeliség az emberre, aki egyre messzebb él a vidéktől. Ugyanakkor a koronavírus-járvány megmutatta mennyire szükségük van az embereknek arra, hogy a természetbe menjenek – fűzte hozzá.
Az erdő mindig más arcát mutatja: este, reggel, télen, nyáron, napsütésben, eső előtt, folyamatosan énekel az erdő, vagy a madarak hangját, vagy a fák susogását lehet hallani, és aki egyszer elmegy oda, talán otthon, a városban is kevésbé töri le az ágakat, vagy dobja el a szemetet – fogalmazott a miniszter. Fontosnak nevezte a természetközeliség jótékony hatását azért is, hogy az erdészetek erősítsék az erdők jóléti szerepét.
Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője is az erdők megnyitását szorgalmazta. Utalt arra, hogy a Nyírerdőnél az első lépés megtörtént, amikor húsvétkor megnyitották az első erdei turisztikai útvonalat, és ezt szerinte többnek is kell követnie.
A gúthi vadászház 568 millió forintból újult meg, a beruházást a Nyírerdő Zrt. saját forrásból finanszírozta – ismertette Szalacsi Árpád, a cég vezérigazgatója.
A helyi védelem alatt álló épület a két és fél évig tartó beruházás során külső megjelenését megtartva belül teljesen megújult. Korszerűsítették a gépészetet, a konyhát, az öt szobában és két apartmanban pedig egyszerre 14 vendéget tudnak fogadni színvonalas körülmények között – mondta.
Letették esküjüket az áprilisi parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők hétfőn, ezzel megalakult az új parlament és a 2018-ban alakult kormány megbízatása megszűnt.
A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt. Az ezt megelőző mandátumvizsgálat során a megbízóleveleket szabályszerűnek találták, így a parlament igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát. A korjegyzők felolvasták az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók nevét.
A Fidesz-KDNP képviselői az alakuló ülés előtt a Hold utcai református templomban vettek részt istentiszteleten és virágot helyeztek el a Batthyány-örökmécsesnél.
Az Országgyűlés korelnökéből – aki a legidősebb képviselő, a 86 éves fideszes Turi-Kovács Béla – és a korjegyzőkből – vagyis a legfiatalabb képviselőkből – álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. A parlament 196 igen szavazattal, egyhangúlag igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.
A parlamentnek 199 képviselő a tagja, közülük egy nemzetiségi képviselő, a Ház munkájában 11 nemzetiségi szószóló is részt vesz.
Az elnöki pulpitus jobb oldalán az európai parlamenti képviselők mellett a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP politikusai foglalnak helyet, mellettük az LMP, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, Demokratikus Koalíció, Jobbik és a Mi Hazánk képviselői ülnek, a nemzetiségi szószólók a kormánypárti széksorok mögött kaptak helyett.
Turi-Kovács Béla bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől – az alaptörvény értelmében – a 2018-ban megalakult kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
Sikertörténetként értékelte az elmúlt 12 év nemzetpolitikáját Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Budapesten.
Semjén Zsolt a Cselekvő nemzet – az újraegyesítés erőforrásai 2010-2022 című könyv bemutatóján felidézte, hogy 2010-ben a semmiből kellett felépíteni a nemzetpolitikát a Gyurcsány-kormány rombolása következtében. Így az alapoktól tudták átgondolni a nemzetpolitikát – hangsúlyozta.
Kiemelte: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon.
A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad és életminősége javul, a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságát is beleértve. A nemzetrészek fennmaradásához négy pillérre van szükség – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.
Elsőként az identitásmegőrzés támogatását emelte ki, hangsúlyozva: a külhoni oktatási intézményrendszert alapvetően a magyar állam tartja fenn.
Alanyi jogon támogatják a nemzeti jelentőségű intézményeket, illetve pályázati úton is biztosítanak forrásokat. A kormány az előbbi felé “tolta el a támogatásokat” – mutatott rá, hozzátéve: a nemzeti jelentőségű intézményekről a Máért dönt.
Jelezte: az identitás megőrzését célzó támogatásokat több mint tízszeresére bővítették.
Másodikként a kedvezményes honosítást emelte ki, ami által a külhoni magyarok teljes jogú magyar állampolgárokká váltak, szavazati joggal.
Jóval több mint 1,1 millióan éltek a lehetőséggel, és így megvalósulhatott a nemzet közjogi egyesítése – közölte Semjén Zsolt.
Kitért a külhoni magyarság gazdasági támogatására is, aláhúzva, hogy “óriási összegek” jutottak minden nemzetrészhez.
Ez gazdaságpolitikailag is fontos, például a Vajdaságban egy forintnyi befektetés újabb egy forint növekedést generált, a magyar gazdaságban pedig ötvenfilléres bővülést hozott minden befektetett forint – tette hozzá.
Végül a külhoni magyar pártok támogatását emelte ki. Magyarország soha nem fogja elengedni az etnikai magyar pártok kezét – jelentette ki, hozzátéve: a legszorosabb nemzeti érdek, hogy az önkormányzatokban, parlamentekben jelen legyenek a magyar pártok, és lehetőség szerint kormányzati szerepet töltsenek be.
A miniszterelnök-helyettes kitért az autonómiatörekvések támogatására is, hangsúlyozva: a határon túli nemzetrészek saját feladata autonómiakoncepciójuk kidolgozása, és ehhez minden jogi, diplomáciai és egyéb segítséget megadnak.
Soha nem kért Magyarország olyat külhoni nemzetrészei számára, ami extrémitás lenne, és amire ne lenne számos példa az Európai Unióban – jegyezte meg. Összegzése szerint, ha van sikerterület, akkor a nemzetpolitika az volt az elmúlt 12 évben.
Kérdésre válaszolva Semjén Zsolt azt mondta, a háború mindent átírt Kárpátalján, a lakosság alapvetően megváltozott, annyian érkeztek Kelet-Ukrajnából mint a régió lakossága, és a magyarok jelentős része, legalább százezer ember eljött. Az, hogy a magyar fiatalok nem golyófogók ebben a háborúban, annak köszönhető, hogy van magyar állampolgárságuk – jegyezte meg.
Közölte: reálisan azzal kell számolni, hogy a magyarság etnikai pozíciója rosszabb lesz a háború után, mint előtte. Hangsúlyozta, hogy a magyar állam fenntartja a kárpátaljai támogatásokat. Nem kétséges, hogy súlyos jogsérelem érte a kárpátaljai magyarságot, ezért Magyarország blokkolta bizonyos NATO-rendezvényeken az ukrán jelenlétet – mondta Semjén Zsolt. Most ugyanakkor nem aktuális a jogos nemzetiségi sérelmek előhozatala, az a helyes, ha a karitatív tevékenységre helyezik a hangsúlyt, és segítik a közel 700 ezer Ukrajnából menekülőt. Mindenkit, aki menekül a háború elől, befogadják, és felső korlát nélkül fogadják a háborúban sebesült ukrán katonákat is gyógykezelésre – jelezte.
A koronavírus-járvány abban az értelemben, ami a mindennapi életet érinti, véget ért, újraindulhatnak a felfüggesztetett külhoni programok is – tette hozzá.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár köszönetet mondott a határon túli magyaroknak, hogy részt vettek az április 3-i választásokon.
Több mint 318 ezren döntöttek úgy, hogy visszaküldik a levélszavazatokat, ez újabb rekord 2014-hez illetve 2018-hoz képest, és arra szavaztak, hogy a nemzeti kormány folytassa a tevékenységét és Orbán Viktor vezesse az országot és a nemzetet – mondta.
Megpróbálnak úgy dolgozni, hogy a határon túli magyarságot képviseljék a magyar Országgyűlésben, és az ő elképzeléseik is megjelenjenek – tette hozzá.
A most megjelent kiadvány 12 évet ölel fel, ötezer példányban készült, és kétezer példányt már Kárpát-medence-szerte szétküldtek. Amit a magyar nemzetpolitika elért, az világszerte is egyedülálló – közölte az államtitkár.
