Magyarország számára kiemelten fontos a vízimadarak védelme
2022. szeptember 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország számára kiemelten fontos a vizes élőhelyek és a vízimadarak védelme, ezt évtizedek óta számos intézkedéssel igyekszünk biztosítani – mondta Semjén Zsolt kedden egy budapesti nemzetközi konferencián.
A miniszterelnök-helyettes az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) részes felei találkozójának megnyitóján beszélt. Hangsúlyozta: Magyarország 2003-ban csatlakozott az AEWA-hoz, ennek hatálya alá 253 vízimadár tartozik, köztük számos hazánkban is fészkelő vagy itt átvonuló faj.
Semjén Zsolt szólt arról, hogy a már a hazai természetvédelem első lépése szorosan kötődött a vízimadarak védelméhez. Kitért azokra az elmúlt évtizedekben tett intézkedésekre, amelyeket Magyarország a nagykócsag védelmében tett. A 20. század elejére a kipusztulás szélére jutott vándorló vízimadár állománya ezeknek köszönhetően megerősödött, a nagykócsag a magyar természetvédelem címermadarává vált – tette hozzá.
“A védelemben részesülő területek az országnak ma mintegy 22 százalékát teszik ki, ennek több mint kétharmada pedig kifejezetten a madarak, azon belül a vízimadarak védelmét is szolgálja. A magyar nemzeti parkok az elmúlt tíz évben korábban soha nem látott mértékű természetvédelmi beruházásokat valósítottak meg. Összesen több mint 300 ezer hektáron javítottuk az élőhelyek állapotát” – szögezte le Semjén Zsolt.
Kitért arra, hogy a vándorló vízimadarak számos veszélynek vannak kitéve vonulásuk alatt, ezért nemzetközi összefogás, az érintett útvonalakon jogi szabályozás szükséges védelmük érdekében, hiszen megfelelő nyugalmat, élő- és táplálkozóhelyeket kell biztosítani számukra.
Szólt a 2011-ben magyar kezdeményezésre öt ország (Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szerbia, Szlovénia) részvételével létrehozott Mura-Dráva-Duna bioszféra rezervátumról, amely – mint mondta – világviszonylatban egyedülálló összefogás. “A bioszféra rezervátum teljes területe megközelíti az egymillió hektárt, ennek egyharmada Magyarországon található” – tette hozzá.
A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy óriási kihívást jelent az illegális elejtések visszaszorítása, a túlhasznosítás mértéke.
“A globálisan veszélyeztetett vízi vadfajok drasztikus állománycsökkenésének legfőbb oka a vizes élőhelyek bolygatása, megváltoztatása, az ilyen területeken megvalósuló beruházások. Ilyenek a vonalas létesítmények, a légvezetékek és szélerőművek által okozott pusztulás, valamint a nem fenntartható vadászat” – mondta Semjén Zsolt. A fajmegőrzés szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte, hogy kellően nagy kiterjedésű vízfelületeket és ezzel szomszédos táplálkozóterületeket magában foglaló kíméleti területek álljanak rendelkezésre.
Bár a koronavírus-járvány miatt a konferenciát a tervezetthez képest egy évvel később tartják, Semjén Zsolt örömtelinek nevezte, hogy Magyarország a természetvédelem szempontjából ilyen fontos egyezmény 8. találkozójának otthont adhat.
A megnyitón felszólalt Mohlago Flora Mokgohloa, a dél-afrikai erdészeti, halászati és környezetvédelmi minisztérium főigazgató-helyettese, aki a fehérarcú fütyülő kacsa és az afrikai pingvin populációjának védelmére tett intézkedésekről is beszélt.
Amy Fraenkel, a vándorló vadon élő álltfajok védelméről szóló egyezmény (CMS) főtitkára az 1995 óta létező, 121 országot tömörítő AEWA fontos szerepéről szólt.
Jacques Trouvilliez, az AEWA főtitkára pedig arról, hogy a civil társadalmaknak és a kormányoknak össze kell fogniuk az élőhelyek megmentéséért.
A konferenciára küldött videoüzenetében Inger Andersen, az ENSZ helyettes főtitkára, a világszervezet környezetvédelmi programjának ügyvezető igazgatója a klímaváltozás, a biodiverzitás-csökkenés és a környezetszennyezés káros hatásait nevezte a vándorló vízimadarakat fenyegető legégetőbb problémának.
Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) részes feleinek találkozója pénteken zárul Budapesten.
A magyarországi szlovákság hídszerepet tölt be a szlovák-magyar kapcsolatokban
2022. szeptember 23.
Ossza meg ismerőseivel!
A nemzetiségi lét érték, amelyet a magyar kormány támogat – mondta a miniszterelnök-helyettes pénteken Budapesten, a szlovák nemzetiségi önkormányzatok és szervezetek képviselőinek az idei népszámlálásra való felkészülés jegyében az Országházban szervezett tájékoztatón.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy a 13 őshonos magyar nemzetiség integráns része a saját nemzetének és Magyarországnak is, és olyan sajátos kultúrát képvisel, amelyet senki más nem tud adni és megőrizni.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nemzeti alapon gondolkodik, azaz minden nemzetnek joga és kötelessége, hogy értékeit megőrizze, kimunkálja és felmutassa, mert rajta kívül erre senki más sem képes, és ha egy nemzet eltűnik, akkor az egyetemes emberiség lesz szegényebb.
A magyarországi szlovákságról szólva azt mondta, hogy fontos részét képezi az egyetemes szlovákságnak és az egyetemes magyar nemzetnek is, és számos olyan értéket hordoz, amelyet rajta kívül sem Szlovákia, sem Magyarország nem tudna felmutatni.
Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a visegrádi országok (V4) együttműködése minél szorosabb legyen, mert ez teszi lehetővé “az értékeink és érdekeink hatékony képviseletét”.
A magyarországi szlovákság fontos szerepet játszik abban, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok is minél szorosabbak legyenek – fűzte hozzá.
A miniszterelnök-helyettes a kormány nemzetiségeket támogató intézkedéseiről szólva felidézte, az alaptörvényt úgy módosították, hogy az őshonos nemzetiségeket államalkotó tényezőként elismerték, teljes mértékben megvalósult a háromszintű önkormányzatiság, és bevezették a parlamenti szószólók intézményét is.
Továbbá ötszörösére emelték a nemzetiségek költségvetési támogatását, és azon az intézmények tulajdonjogát, amelyeket a nemzetiségi önkormányzatok működtetnek, átadták a nemzetiségi fenntartóknak – sorolta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes a legfontosabb projektként a budapesti Rákóczi útra tervezett szlovák központot említette, amelynek köszönhetően a magyarországi szlovákság saját történelmi helyén – az egykori pesti szlovák evangélikus templom épületében -, 21. századi körülmények között tudja a nemzetiségi életét folytatni.
Ritter Imre, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke reményét fejezte ki, hogy az idei népszámláláson tisztább, valós adatokat kapnak majd, mint a 2011-esen, és többen fogják majd magukat valamilyen nemzetiséghez tartozónak vallani.
Azért fontos a nemzetiséghez tartozás bevallása, mert a népszámláláson kapott adatok törvények alapját képezik, valamint ezek alapján írják majd ki a következő nemzetiségi választásokat is – hívta fel rá a figyelmet Ritter Imre.
Kovács Marcell, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályának vezetője szintén kiemelte, hogy a nemzetiségeket illetően különösen fontosak a népszámláláson kapott az adatok, hiszen közvetlen jogkövetkezmény kapcsolódik hozzájuk: a népszámlálási adatokat tekintik mérvadónak a települési nemzetiségi önkormányzatok megalakulásához, valamint nyelvhasználati jogok is függnek tőle.
Elmondta, hogy a nagy világnyelvek mellett az őshonos nemzetiségek nyelvén is elérhetőek lesznek a kérdőívek, és négy kérdés vonatkozik majd a nemzetiségi kötődésre: melyik nemzetiséghez tartozónak érzi magát, van-e másik nemzetiséghez kötődése, mi az anyanyelve, és családi, baráti körben milyen nyelvet használ. Ezekre a kérdésekre a válaszadás önkéntes – tette hozzá.
(Forrás: MTI)
A katolikus egyetemek tevékenysége a világ, az ember és Isten titkainak megismerésére irányul
2022. szeptember 14.
Ossza meg ismerőseivel!
A katolikus egyetemek tevékenysége a világ, az ember és Isten titkainak megismerésére irányul – mondta Semjén Zsolt szerdán Szegeden.
A katolikus egyetemek lényege a világ titkainak kutatása a kinyilatkoztatás bölcsességének fényében – idézte II. János Pál pápát a miniszterelnök-helyettes a Gál Ferenc Egyetem (GFE) a szegedi székesegyházban rendezett tanévnyitó ünnepi szentmiséjét követően.
Az egyetemek feladata az igazság keresése, felfedezése és közvetítése – mondta a politikus. Hangsúlyozta, a világ, az ember és az Isten titkait csonkítatlanul, a maguk teljességében kell kutatni, ahogy azt a katolikus egyetemek teszik.
Semjén Zsolt kifejtette, a Gál Ferenc Egyetem olyan tudást nyújt, amely egyaránt hasznára van az egyes embernek és a társadalomnak. A politikus szerint ez különösen fontos egy olyan korban, ahol – különösen az Egyesült Államok egyetemeiről kiindulva – olyan “neopogány és kifejezetten barbár” ideológia nyer teret, amely megtagadja mindazt az értéket, amit az emberiség létrehozott.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, különösen örül annak, hogy oly sok határon túli magyar tanul a Gál Ferenc Egyetemen. Az intézmény így sokak számára lehetővé teszi, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, így a hétköznapi nyelv mellett az egységes szakmai nyelv is tovább él a teljes magyarság körében.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök felidézte, idén ünnepli szegedi működésének századik évét a Szegedi Tudományegyetem, és egy évszázada érkezett a városba a Gál Ferenc Egyetem elődje, a katolikus teológia is Temesvárról. Klebelsberg Kunó száz éve lett kultuszminiszter, ő és Glattfelder Gyula püspök sokat dolgoztak a többi közt a szegedi felsőoktatásért.
Dux László rektor kifejtette, a GFE küldetése a Szeged-Csanádi Egyházmegye, Délkelet-Magyarország és tágabb értelemben az egész Kárpát-medence biztos keresztény erkölcsi alapokon álló, szakmáját magas szinten, felelősséggel művelő értelmiségének képzése és továbbképzése.
A GFE fenntartója a Szeged-Csanádi egyházmegye. A felsőoktatási intézményben négy kar és két intézet működik: Szegeden a Teológiai Kar, valamint az Egészségnevelési és Sportintézet, Szarvason a Pedagógiai Kar, Gyulán az Egészség- és Szociális Tudományi Kar, Békéscsabán a Gazdasági Kar, Mezőtúron a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet. Az egyetem két köznevelési intézetet is fenntart: a szarvasi Gyakorló Óvoda és Általános Iskolát, illetve a mezőgazdasági képzés bázisiskolájaként a Gál Ferenc Egyetem Technikum, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumot. Békési székhellyel egy felnőttképzési központ is működik a GFE részeként.
A Megmaradás Háza a nemzetünkhöz és kereszténységünkhöz való hűség szimbóluma
2022. szeptember 08.
Ossza meg ismerőseivel!
Átadták a több mint másfél milliárd forintból felépített, közösségi és lelki térként funkcionáló Megmaradás Házát csütörtökön az erdélyi Szatmárnémetiben.
Az ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a római katolikus székesegyház mögött kialakított, nagyobbrészt a magyar kormány támogatásával létrehozott épület avatóján hangsúlyozta, ez a létesítmény egyszerre jelenti és jelzi a magyarok kereszténységhez, illetve magyarsághoz való hűségét.
A nemzet és a kereszténység nem egymással szemben álló, hanem egymásra mutató valóság, minden nemzetnek, nemzetrésznek és nemzetiségnek pedig az küldetése, hogy ezt a valóságot megtartsa.
A kereszténység és a magyarság összetartozását hangsúlyozva azt mondta, a Szent István által felépített magyar nemzeten “nem fognak az évszázadok”, történelmében akkor volt lehetőség gazdagodásra, amikor hűséges volt az államalapító örökséghez, és akkor torkollott ez katasztrófába, amikor akár jobbra, akár balra “lecsúsztunk a Szent István-i útról” – fejtette ki.
Az épület létrehozásához nyújtott kormányzati segítségégre utalva Semjén Zsolt azt mondta, az egyes véleményekkel ellentétben a kabinet nem “másokat” támogat, hanem “önmagunkat támogatjuk, mert az országhatárokon belül és kívül egy nemzet vagyunk”.
Csak akkor van magyar megmaradás, ha minden nemzetrész megmarad – hangoztatta a kormánypárti politikus, hangsúlyozva, ezt kötelessége támogatnia a magyar államnak.
Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök az eseményen elmondta, a 2500 négyzetméter alapterületű, többfunkciós épületben olyan közösségi tereket hoztak létre, ahol bemutatókat, időszakos kiállításokat, rendezvényeket, valamint lelki foglalkozásokat és előadásokat egyaránt rendezhetnek.
A több mint másfél milliárd forint értékű beruházás során az épületet összekötötték a mellette lévő 4400 négyzetméteres, a fejlesztés során parkosított területtel, valamint építészetileg és esztétikailag is összhangba hozták a 2021-ben felújított székesegyház külső homlokzatával – mondta a megyéspüspök.
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere elmondta, a székesegyház tavalyi rekonstrukcióját követően folytatódik Szatmárnémeti történelmi városközpontjának fejlesztése.
Az önkormányzat felújíttatta saját ingatlanjait, folytatja a magánépületek rekonstrukcióját és tervben van a Pannónia Szálló megújítása is – tette hozzá a városvezető.
Az eseményen köszöntőt mondott Turós Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője és Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke.
A háromszintes épületben imatermeket, egy nagyobb, 190 férőhelyes és négy kisebb előadótermet, illetve 160 ember befogadására alkalmas rendezvénytermet alakítottak ki. Az itt megszálló vendégek pedig tíz, egyenként két-két ággyal és saját fürdőszobával rendelkező vendégszobát használhatnak, az ő kényelmüket kávézó és 52 férőhelyes parkoló egyaránt szolgálja.
A Szentatya kedves meglepetése a 60 éves Semjén Zsoltnak
2022. augusztus 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Őszentsége Ferenc pápa ezzel a kedves meglepetéssel köszöntötte a 60. születésnapját ünneplő Semjén Zsoltot, Magyarország miniszterelnök-helyettesét, a KDNP elnökét:
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt 60 éves
2022. augusztus 08.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország miniszterelnök-helyettese, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke ma ünnepli 60. születésnapját.
Harsányi Gábor mondja Semjén Zsolt – 1981-ben írt – versét. Barátai ezzel kívánnak neki boldog születésnapot!
(semjenzsolt.hu)
A magyar kormány támogatásával megújult a tusnádfürdői református imaház, parókia és harangláb
2022. július 22.
Ossza meg ismerőseivel!
Az épületet július 22-én adták át Semjén Zsolt, a magyar, és Kelemen Hunor, a román kormány miniszterelnök-helyettesének részvételével.
(Forrás: MTI)
Európa nem létezhet a kereszténység nélkül – Semjén Zsolt beszédével frissítve
2022. július 22.
Ossza meg ismerőseivel!
A kereszténység létezhetne Európa nélkül, de Európa nem létezhet a kereszténység nélkül – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott előadásában Tusnádfürdőn pénteken.
Semjén Zsolt a Kereszténység a nyugati világban című panelbeszélgetésen arról beszélt, hogy a kereszténység megkerülhetetlen építőköve az európai civilizációnak, csakúgy, mint a görög kultúra, a római jog, a zsidó etika és teológia vagy a germán államszervezés, de ezekből az építőkövekből éppen a kereszténység építette fel az európai civilizáció “katedrálisát”.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta, a nyugati világ mainstream ideológiája ezt a feltevést nem fogadja el, és azon igyekszik, hogy a keresztény civilizációt visszaszorítsa, a vallást pedig “szabadidős magántevékenységgé” formálja.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette, e felvetés szerint a vallásnak – különösen a kereszténységnek – el kell tűnnie a társadalomformáló erők közül és minden eszközzel vissza kell szorítani a magánéletbe. A mainstream brüsszeli bürokrácia – folytatta – “kifejezetten keresztényüldözést” folytat, amikor a keresztény valláshoz kötődő jelképeket el akarja tüntetni. Emellett arra is törekszik, hogy a keresztény civilizációt visszaszorítsa, minél több muszlimot engedjen be Európába, amellyel így “végképp relativizálja” a kereszténységet – tette hozzá.
Ez nem fog sikerülni, mert amíg ember lesz, addig a vallásra való nyitottság mindig meglesz – mondta Semjén Zsolt. A nemzetállamok fontossága a kereszténységhez mérhető, ezért ragaszkodni kell a nemzeti kultúrához és értékekhez, illetve a családhoz, amellyel egyben a természet rendjét is védjük – fogalmazott.
A panelbeszélgetésen részt vett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Kerekes László, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség segédpüspöke és David Lloyd Dusenbury filozófus-író.
Semjén Zsoltnak a beszélgetés után átadták az Urmánczy Nándor díjat.
(Forrás: MTI)
A magyar nemzet csakis békében tud megmaradni
2022. június 27.
Ossza meg ismerőseivel!
Ünnepi fogadást tartottak hétfő este a Karmelita kolostorban abból az alkalomból, hogy Erdő Péter Széchenyi-díjas katolikus teológus, bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása, akadémikus, a Magyar Szent István Rend kitüntetettje június 25-én lett 70 éves – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Orbán Viktor miniszterelnök köszöntő beszédében méltatta az egyházi vezető szolgálatát, és arra kérte Erdő Pétert, hogy továbbra is szeresse és támogassa Magyarországot, tüntesse ki figyelmével a világi vezetőket. “Tudjuk, hogy a járványok, a háborúk, a békétlenség korszakába léptünk, és nyilvánvaló, hogy ha nem lesz keresztény egység a béke és a keresztény örökség megvédése kérdésében, akkor el fogunk veszni. A magyar nemzet csak békében tud megmaradni, ehhez kérjük a bíboros úr, valamint katolikus, ortodox és protestáns testvéreink segítségét is” – hangoztatta a miniszterelnök.
Erdő Péter bíboros felszólalásában szintén a béke fontosságáról beszélt, azt mondta, most mindannyian a békéért imádkozunk, mert “minden ezen alapul”.
(Forrás: MTI)
Zsidó reneszánszról beszélhetünk Magyarországon
2022. június 27.
Ossza meg ismerőseivel!
A zsidó élet virágzik Magyarországon, reneszánszról beszélhetünk, a hagyományok megszakadása után az identitás megtalálásának korszakát éljük – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten, a Zsidó Világkongresszus igazgatói fórumán.
A politikus az eseményen elhangzott köszöntőjében kiemelte: a magyar kormány 2010 óta mintegy 100 millió euró (40 milliárd forint) támogatást biztosított a zsidó felekezeteknek. A kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, illetve fellép az Izraelt sokszor sújtó kettős mérce ellen – fűzte hozzá.
“Ellentétben Európa más országaival, a magyar zsidóság teljes biztonságban él, intézményeik működnek, fizikai atrocitás senkit nem ér zsidósága miatt Magyarországon” – szögezte le Semjén Zsolt.
Kitért arra, hogy bár a népszámláláson a magyar állampolgárok csak tízezres nagyságrendben mondták magukat zsidó vallásúnak, ugyanakkor százezres nagyságrendben kötődnek a zsidósághoz, akár úgy, hogy a családi beágyazottság mellett újra visszatalálnak a zsidó identitáshoz.
“Magyarországon mindhárom zsidó történelmi irányzatot a katolikus és a református egyházzal azonos jogú státuszban ismerjük el, a reformzsidóság pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségén keresztül kapcsolódik ehhez. Sok száz egyesület és alapítvány letéteményese a zsidó kultúrának és a zsidó életnek” – hangsúlyozta a politikus.
Azt is elmondta, hogy a zsidó kórházak, iskolák, szociális otthonok virágzanak, fenntartásukat teljes mértékben a magyar állam vállalja. Hozzáfűzte, hogy a 2002-ben a zsidó felekezetekkel kötött megállapodássorozat az élet minden területén állami garanciával biztosítja a zsidó intézmények szerepvállalását, a korábban, a kommunista rendszer alatt elvett ingatlanjaikat vagy visszaadta a Mazsihisznek, vagy pénzben kifizette az államosításkori értéket, illetve örökjáradék-listára helyezte ezeket. Utóbbi mai áron évi mintegy ötmillió euró, amit a MAZSIHISZ valorizálva kap az idők végezetéig.
Mint mondta, a zsidóság és a magyarság közötti kapcsolatok több mint 1200 évre nyúlnak vissza, a Kazár Birodalomra és Magyarországon az 1867-es kiegyezést követően a zsidóság szerepvállalása meghatározóvá vált, csodálatos kultúrát teremtett. Hozzátette: ezt törte derékba a nácizmus, majd azt követően a kommunizmus.
“Az Izrael-ellenes, ateista kommunista rendszer különböző intenzitással és módon, de kifejezetten üldözte a zsidóságot. Ma Magyarországon az iskolákban a holokauszt a tananyag része, emléknapja van, számos emlékmű, múzeum kapcsolódik hozzá, tisztelegve az áldozatok előtt” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt bejelentette, hogy a közelmúltban tatarozott miskolci zsinagógához kapcsolódó rituális fürdőt, a mikvét szintén helyreállítják, amint azt Heisler András kérte.
A Zsidó Világkongresszus igazgatói fóruma (NCDF) budapesti konferenciájának a Mazsihisz a házigazdája, Semjén Zsoltot Heisler András, a szervezet elnöke, Kunos Péter ügyvezető igazgató, valamint a Zsidó Világkongresszus részéről Maram Stern alelnök is köszöntötte.
A budapesti tanácskozásra több mint ötven országból érkeztek a helyi hitközségek igazgatói, a napirenden lévő témák között szerepel mások mellett az antiszemitizmus, a szélsőjobboldali pártok, az ukrajnai háború és a menekültek segítése is.
