Többszörösére nő a határon túli oktatási-nevelési támogatás
2022. november 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón.
Többszörösére emeli a magyar kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón. A tanácskozás zárónyilatkozatát minden jelenlévő aláírta.
Elmondta: jelenleg 22 ezer 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg.
Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban.
A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Kárpátaljának járó támogatásokat semmilyen körülmények között nem csökkentik, sőt emelik, ők vannak a legnehezebb helyzetben. “Háború ide, energiaválság oda”, vannak területek, amelyeknek erős jelzést kell küldeni, hogy a nemzeti célokból nem engednek – húzta alá.
Kitért arra, hogy a szociális támogatásokat például sok esetben személyesen juttatják el az intézményes keretek mellett. Ezért minden olyan magyar, aki ezen támogatáshoz szeretne hozzá jutni, vegye fel a kapcsolatot a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel – kérte.
Semjén Zsolt a 2010 óta megvalósított nemzetpolitikai programokat részletezve kifejtette: ötezer intézmény működését támogatták, 5400 beruházást valósítottak meg külhoni területeken. Csak idén 2372 intézményt és programot segítettek – jelezte.
Hozzátette: a bölcsődétől az egyetemig fenntartják és támogatják az oktatási hálózatot, 300 ezer magyar gyermek oktatását segítik. Beszámolt arról, hogy 250 hétvégi, vasárnapi iskolát támogattak a diaszpórában. Összegzése szerint 2010 óta oktatási célokra több mint 200 milliárd forintot fordítottak.
A további fejlesztéseket részletezve kiemelte, hogy a Kárpát-medencében csaknem ezer óvodát újítottak fel vagy építettek, további 200 játszóteret alakítottak ki.
1600 új külhoni templom épült vagy újult meg 2010 óta, kulturális célokra 140 milliárdot fordítottak, amelyből 2500 kulturális beruházás valósulhatott meg. Mindezek mellett 300 ifjúsági területtel összefüggő fejlesztés történt.
Semjén Zsolt a gazdaság területén megvalósuló programokat forradalminak minősítette, hangsúlyozva: nem csupán az identitás megőrzéséhez járulnak hozzá, hanem a mindennapi megélhetéshez is. 145 felszerelt tangazdaságot és tanműhelyt hoztak létre, 60 ezer vállalkozást támogattak 200 milliárdos forrással. Mindez 400 milliárd forint értékű beruházást eredményezett a külhoni területeken – ismertette, hozzátéve: 3500 vállalkozás-fejlesztési programot valósítottak meg.
Kitért arra is, hogy védőnői és gyermekgyógyászati hálózatokat hoztak létre szerte a Kárpát-medencében.
A miniszterelnök-helyettes arra a kérdésre válaszolva, hogy tartanak-e attól, Magyarországot a Lengyelországhoz hasonló incidens éri, megismételte a korábban a magyar kormány részéről elhangzottakat: ha a szomszédodban háború van, te sem vagy biztonságban. A történtek megerősítik a magyar politika helyességét – mutatott rá. Kiemelte: ezért nem engedik, hogy Magyarországról fegyvereket szállítsanak Ukrajnába. Ezek a szállítások ugyanis Kárpátalján keresztül történnének, jelentős veszélynek kitéve az ottani magyarokat. Hangsúlyozta: Kárpátalja az egyetlen olyan terület, amelyet nem ért rakétatámadás.
További kérdésre válaszolva, gratulált a felvidéki és vajdasági választásokon a magyar pártok eredményéhez.
Rámutatott: simán megvan a parlamenti küszöb, ha a magyarság egységes a Felvidéken. Semjén Zsolt az RMDSZ példáját nevezte helyesnek, kiemelve: egy kisebbségi pártnak nem kell ideológiai kérdést csinálnia abból, hogy kivel lép koalícióra. Ezt azzal kell megtennie, aki kisebbségi szempontból többet ígér. Hozzátette: biztos benne, hogy Pozsonyban a magyar párt bejuthat a parlamentbe és jó esetben a kormányba is, és akkor az állampolgárság kérdését is meg tudják oldani. A magyar állampolgárság kiterjesztése nem veszélyeztet senkit, ugyanakkor a szlovák ellentörvény teljes kudarcot vallott, azzal azokat az “echte” szlovákokat büntették, akik nyugat-európai országokban dolgoznak.
Megjegyezte: természetesnek veszi, hogy a magyarországi szlovákságnak lehet szlovák állampolgársága és biztatta is azokat ennek felvételére, akik a szlovák politikai közösség tagjai szeretnének lenni és szavaznának is.
Semjén Zsolt kiállt Horvátország mielőbbi schengeni csatlakozása és a boszniai horvátok mellett. Szerbia vonatkozásában hasonlóképpen kiállnak a boszniai szerbek mellett – jelezte.
Megjegyezte még: három ellenzéki párt nem vett rész az ülésen: a DK, a Párbeszéd és a Momentum. “Lelkük rajta”, önmagukat minősítik – fogalmazott.
Nem a magyar kormányt és nem a Máértet becsülték le, hanem a határon túli magyarokat – fűzte hozzá.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: három év után újra személyes jelenlét mellett rendezhették meg a nemzetpolitika legfontosabb fórumait, a diaszpóra tanácsot és a Magyar Állandó Értekezletet.
Máért: minden magyar iskolába járó külhoni gyerek megemelt támogatást kap
2022. november 18.
Ossza meg ismerőseivel!
A jelenlegi egy nemzeti kormány, amelynek a magyar állam a magyar nemzet önkifejeződése, az értelme és célja az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon. A nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén, pénteken Budapesten.
Orbán Viktor miniszterelnök helyzetértékelését követően Semjén Zsolt köszöntőjében rámutatott, hogy a nemzet fennmaradásához kell egy erős Magyarország, amely politikailag, gazdaságilag és diplomáciailag, hátországot biztosít, kell az alkotmányos környezet, az intézményrendszer – ennek része a Máért -, az identitásmegőrzés, a nemzet közjogi egyesítése, továbbá az, hogy a magyarság politikai szervezetei és pártjai meghatározó szerepet játsszanak a körülöttünk lévő országokban. Mindez együtt jelenti a nemzeti, patrióta politikát – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Máért-zárónyilatkozat: cél a mielőbbi béke
Az MTI-hez is eljuttatott zárónyilatkozatban kiemelték: támogatják a magyar kormánynak Magyarország, a magyar nemzet és a családok biztonsága védelmében tett törekvéseit.
A résztvevők köszönetüket fejezték ki a magyar nemzetnek a Híd Kárpátaljáért és a segélyszervezetek munkájában való aktív részvételért az orosz-ukrán háború menekültjeinek megsegítésében.
Megállapodnak abban, hogy a megerősített nemzeti intézményrendszer fenntartása és működtetése elengedhetetlen a külhoni magyarság megmaradása szempontjából, különös tekintettel a “Nemzeti jelentőségű intézményekre és Nemzeti jelentőségű programokra”.
Egyetértenek továbbá abban, hogy a külhoni magyar közösségek továbbra is csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel, politikai intézményrendszerrel rendelkeznek, amely a széleskörű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább.
Hangsúlyozzák a népszámlálásokon való részvétel fontosságát, üdvözlik azt a tevékenységet, amely azt eredményezi, hogy a magyarok minél nagyobb számban részt vegyenek benne, és vállalják anyanyelvüket, magyarságukat és vallásukat.
Szorgalmazzák a határátkelők számának növelését és a határok biztonságos és felügyelt átjárhatóságának további javítását, a határátlépés gördülékenyebbé tételét az anyaországi és a külhoni magyarok közötti akadálytalan kapcsolattartás biztosítása érdekében.
Az aláírók sikeresnek ítélik a nemzetpolitikai tematikus évekhez kapcsolódó programokat, amelyek révén 2012 és 2022 között az óvodák, az iskolák, a vállalkozók, a családok és az őket támogató szakmai közösségek nemzetünk javára megerősödtek.
Üdvözlik a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eddigi eredményeit, fontosnak tartják a Határtalanul Program folytatását.
Üdvözlik továbbá, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Program és a Petőfi Sándor Program keretében tovább folytatódik a diaszpórában és a szórványban élő magyarság segítése a mindennapokban.
Kárpátalja vonatkozásában mélységesen megdöbbentőnek és felháborítónak tartják a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának döntését, ami után a munkácsi várból botrányos körülmények között eltávolították a város jelképének számító, 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobrot. Meggyőződésüknek adnak hangot, hogy egy európai uniós tagjelölt országban alapvető fontosságú kell, hogy legyen a demokratikus értékek és a kisebbségi jogok betartása, amelynek része a történelmi emlékművek kölcsönös tisztelete és megőrzése, a nemzeti kisebbségek vonatkozásában pedig ez az egyik fokmérője az adott ország kisebbségpolitikájának. Kérik az ukrán hatóságokat, hogy mielőbb állítsák helyre az egyetemes magyar kulturális örökséghez tartozó munkácsi turulszobrot.
Megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség folyamatosan ki van téve a központi, Magyarországot negatívan megítélő narratívák hatásának, amely mára már az amúgy toleráns helyi lakosság egy részénél is érzékelhető.
Bizakodásuknak adnak hangot, hogy a közvetlen harci cselekmények eddig még elkerülték Kárpátalját, s a háború okozta nehézségek ellenére a kárpátaljai lét alapjai, ha korlátozásokkal is, de biztosítottak, s a számos provokatív megnyilvánulás ellenére is sikerült megőrizni a nemzetiségi békét.
Erdély tekintetében fontosnak tartják és elismerik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányzati tevékenységét, különös tekintettel a családpolitikai támogatások kiterjesztésére és az Erdélyt építő infrastrukturális beruházásokra. Felhívják a figyelmet az Európában létező autonómiaformák pozitív példáira, szorgalmazzák az ezzel kapcsolatos, konstruktív párbeszéd megvalósulását, a román fél cselekvő részvételével.
Aggasztónak tartják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállását. Tiltakoznak a korábban már jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának, illetve a bennük működő magyar oktatási intézmények jogszerű működésének megkérdőjelezése ellen. Üdvözlik az erdélyi szórványmegyékben és Bukarestben elindított délutáni oktatási program kiterjesztését.
Felvidék vonatkozásában gratulálnak a Szövetség – Magyarok. Nemzetiségek. Régiók. szlovákiai helyhatósági és megyei választásokon elért eredményéhez. Egyetértenek abban, hogy a felvidéki magyarság szülőföldjén való megtartásához, az általuk lakott régiók felzárkóztatásához és fejlesztéséhez egy erős magyar érdekképviseletre van szükség. Határozottan kiállnak amellett, hogy a szlovák kormány értékelje át az állampolgársági törvény módosítását, a szlovák parlament pedig úgy módosítsa azt, hogy azon magyar nemzetiségű polgárokat, akik magyar állampolgársággal rendelkeznek, ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése.
Vajdaság kapcsán üdvözlik, hogy az április 3-ai szerbiai parlamenti választásokon a magyar emberek újra arra tették voksukat, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség folytassa a megkezdett munkát a szerbiai kormányban. Gratulálnak továbbá, hogy a november 13-ai nemzeti tanácsi választásokat követően továbbra is a Magyar Összefogás lista tagjai vezetik a Magyar Nemzeti Tanács, a szerbiai magyar nemzeti közösség közvetlenül és demokratikusan megválasztott országos önkormányzatát.
Speciális ösztöndíjprogram indul, támogatandó a diaszpóra fiataljainak magyarországi felsőoktatási tanulmányait – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács XI. ülésén csütörtökön Budapesten.
A programot Csák János kulturális és innovációs miniszterrel együttműködve valósítják meg.
A szerdai kormányülésen született döntés a Welcome Office (Hazaváró Iroda) létrehozásáról, amellyel azokat kívánják segíteni, akik úgy döntenek, véglegesen vagy átmenetileg hazatelepülnek Magyarországra. Az irodában intézik majd például a nyugdíjfolyósítással, diplomahonosítással, jogosítvánnyal összefüggő ügyeket – közölte Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a magyar kormány nemzetpolitikája nem esetleges, nem pillanatnyi szempontokat követ, hanem “filozófiailag átgondolt”. A magyar állam értelme és célja a magyar nemzet fennmaradása és az emberek életminőségének javítása – hangoztatta. Az egyetemes magyarság szegényebbé válna, ha eltűnne az integráns részét képező diaszpóra magyarsága – tette hozzá.
Mint mondta, több mint száz diaszpóraszervezettel vannak intézményes, szoros kapcsolatban, a Magyar Diaszpóra Tanács valóban képviseli és reprezentálja a világ magyarságát.
Kitért arra is, hogy a diaszpóra magyarsága sokáig egyfajta mellőzöttségben volt, a szocializmus idején kifejezetten ellenségnek tekintették az emigráció magyarságát. Stratégiai feladat volt, hogy a diaszpóra szervezeteit a megváltozott időknek megfelelően “minden magyar otthonává alakítsák”. Ehhez nyújtanak segítséget a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasai, eddig mintegy ezren kapcsolódtak be a munkába.
Beszámolt arról is, hogy mintegy 230 ezer dokumentumot hoztak haza a Mikes Kelemen-programon keresztül, a legfontosabb iratok a nemzeti levéltárba kerülnek, a fennmaradók közül kárpátaljai és más külhoni magyar iskolákba szállítanak könyveket.
Kitért arra is, hogy számos országban jöttek létre magyar házak, segítséget nyújtottak a külhoni területeken templomok építéséhez, rekonstrukciójához, támogatják az egyházi életet.
Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra is, hogy minden olyan támogatást, ami nem kötődik szorosan egy területhez, kiterjesztik minden magyar állampolgárra, bárhol él. Jelezte: az anyasági támogatást eddig 43 ezren kapták meg, babakötvényt 38 ezren igényeltek és 20 ezer babacsomagot állítottak össze. Arra biztatta a diaszpóra magyarságát, éljen ezekkel a lehetőségekkel.
Eddig több mint 1 millió 150 ezren váltak a magyar állampolgárság által “nemzettársunkból honfitársunkká”, teljes szavazati joggal – mondta, megjegyezve: a mostani választáson 320 ezer külhoni szavazat érkezett, 50 ezerrel több, mint 2018-ban.
Semjén Zsolt köszönetét fejezte ki a diaszpóra magyarságának nemzethűségéért és hangsúlyozta: minden magyar, éljen bárhol a világban, bármikor hazajöhet Magyarországra.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a világ 30 országából érkeztek vendégek a tanács csütörtöki ülésére, hatvan szervezet a virtuális térben követte a tanácskozást.
Kitért arra, hogy folyamatos a kapcsolattartás a diaszpóra szervezeteivel.
A diaszpórapályázatot 2021-től a Nemzeti Újrakezdés Program részeként hirdetik meg, szétválasztották a támogatási célokat, külön pályázat szól a működés, fejlesztés, eszközbeszerzés támogatásáról, külön a programok és rendezvények segítéséről.
Az államtitkár beszélt a Kőrösi Csoma Sándor-program folytatásáról és arról is, hogy 2018 óta megszervezik a hétvégi magyar iskolák találkozóját, a programot a járvány miatt 2021-ben és 2022-ben online formában tartották meg.
Beszámolt a diaszpóra iskolatáborokról is, idén 11 helyszínen 400 gyermek táborozott.
Közölte: a végéhez közeledik a Mikes Kelemen-program, jelenleg különös, egyedi értékeket képviselő anyagokat szállítanak haza és dolgoznak fel.
Kitért arra is, hogy a Híd Kárpátaljáért segélyprogramban az anyaországi és külhoni adományok összege meghaladta az egymilliárd forintot.
A program zárónyilatkozat elfogadásával fejeződik be.
Semjén Zsolt személyesen gratulált a Szövetség elnökének a szlovákiai választási sikerhez
2022. november 08.
Ossza meg ismerőseivel!
Személyesen gratulálhattam Forró Krisztián elnök úrnak a szlovákiai magyar választási sikerhez. Hajrá, Magyarország, Hajrá, Felvidék! – olvasható Semjén Zsolt Facebook-bejegyzésében.
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt Michael Wallace Banach apostoli nunciust fogadta
2022. november 04.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Karmelita Kolostorban fogadta pénteken a Szentatya nagykövetét, Michael Wallace Banach érseket, Magyarország új apostoli nunciusát.
(semjenzsolt.hu)
Szlovákiai megyei és önkormányzati választások: Semjén Zsolt gratulált a Szövetség választáson elért magabiztos eredményéhez
2022. október 30.
Ossza meg ismerőseivel!
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a választáson elért eredmény az egész szlovákiai magyarság közös sikere. A felvidéki magyarok összefogása meghozta gyümölcsét.
Semjén Zsolt reményét fejezte ki, hogy a megválasztott képviselők élni tudnak a választóktól kapott bizalommal, és erős magyar érdekképviseletet teremtenek.
(Forrás: MTI)
Példaként szolgál a magyarság számára az erdélyi reformátusok nemzethűsége és élni akarása
2022. október 30.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt szerint példaként szolgál az egyetemes magyarság számára az erdélyi reformátusok nemzethűsége és élni akarása.
A miniszterelnök-helyettes erről azon az ünnepségen beszélt, amelyet a magyar állami támogatásból megújult ajtoni református templom és a megfogyatkozott gyülekezet benépesítése érdekében felépített, 21 házból álló családsegítő központ felavatása alkalmából tartottak a Kolozsvár vonzáskörzetében található településen vasárnap.
A kereszténydemokrata politikus úgy értékelte: Ajton példakép lehet az egész Kárpát-medence számára, a magyar megmaradás jelképe, “nem valaminek a vége, hanem egy kezdet, nem végvár, hanem egy olyan tábor, ahol összegyűlnek, hogy egymást erősítsék a magyarok”. Szerinte az ajtoni gyülekezet és az erdélyi református egyház a templomfelújításával hite iránti, a családsegítő központ megépítésével pedig azon nemzet iránti hűségéről tett tanúbizonyságot, amelytől nyelvét, gondolkodását, kultúráját örökölte.
“Az a küldetésünk, hogy ezt az örökséget megőrizzük, kimunkáljuk, fölmutassuk és továbbadjuk” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Kató Béla erdélyi református püspök a hálaadó istentiszteleten kiemelte: az egyháznak közösségbe kell szerveznie, és jövőt kell mutatnia az elárvult, elmagányosodott embereknek. A Jeremiás könyvét idézve, építkezésre, megtelepedésre, gyarapodásra és gyermekvállalásra buzdította az Ajtonra költöző református családokat.
“A kőből, fából, agyagból épített ház azt jelenti, hogy itt maradunk. Itt vagyunk itthon. Itt kell lennünk, itt kell berendezkednünk végérvényesen, vagy legalábbis hosszú távra” – mondta a püspök.
A családsegítő központ avatóünnepségén Kató Béla rámutatott: a közösségrehabilitáló elképzelés Vitus-Bulbuk István ajtoni református lelkészétől és Ballai Zoltántól, az egyházkerület volt gazdasági előadótanácsosától származik. Mint kifejtette modellértékű kezdeményezés a fogyatkozó falusi gyülekezet megerősítését szolgálja oly módon, hogy közben lehetőséget teremt a tanulmányaik, vagy munkahelyük miatt a nagyvárosba költözött református családok közösségbe szervezésére segítve őket hitük, nyelvük és kultúrájuk megtartásában.
Vitus-Bulbuk István az MTI-nek elmondta: a Kolozsvártól 15 kilométernyire található, csaknem 500 lakosú faluban eddig 78 református hívő élt. Az elöregedő, egyre fogyó közösség létszáma most megkétszereződött. Az eredeti elképzelés csak arról szólt, az egyház parcellázza fel ezer négyzetméteres telkekre a falu szélén található öthektáros területét és ajánlja fel házépítésre a telkeket fiatal, református családoknak megtelepedésük, a gyülekezet benépesítése reményében. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek azonban továbbfejlesztette a kezdeményezést és – a magyar kormány támogatását is megszerezve – egy 21 házból álló közművesített, parkosított lakónegyedet építtessen Ajtonban.
Az egyenként 150 négyzetméternyi hasznos felefelületű, mezőségi és kalotaszegi stílusjegyeket viselő házakba pályáztatás révén válogattak jelentkezőket. Olyan, Erdély különböző vidékeiről származó, Kolozsvárra többnyire egyetemistaként került, ott már munkahellyel rendelkező, immár családos fiatalok bérelhették ki a házakat, akiknek már vannak gyermekeik (vagy gyerekvállalásban, nagycsaládban gondolkodnak) és legalább az egyik fél gyülekezeti életben jártas református.
Az ajtoni családsegítő központba 42 felnőtt és 40 gyermek érkezett, másfél hónapja kezdtek beköltözni. A közösségerősítő kezdeményezést a magyar kormány 1,55 milliárd forinttal támogatta – tájékoztatta az MTI-t a lelkész.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Kiss Gábor)
Széchenyi Zsigmond a vadászíróság leghitelesebb megtestesítője
2022. október 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Széchenyi Zsigmond a vadászíróság leghitelesebb megtestesítője – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes a Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum a névadó életét és munkásságát bemutató új állandó kiállításának pénteki megnyitóján, Hatvanban.
Semjén Zsolt kiemelte: a múzeum névadója a szóösszetétel konkrét jelentését tekintve nem vadász író és mégis a vadászíróság leghitelesebb megtestesítője. Az a vadászirodalom ugyanis, amit ő megvalósított, egy teljesen önálló műfaj, egy speciális, külön világ, nem pusztán az irodalom és a vadászat részhalmaza – fogalmazott.
A vadászat mint a legeredendőbb emberi cselekvések egyike, magában foglalja a naturát és a kultúrát, ezáltal egy ívben ragadja meg az ember antropológiai lényegét – mondta. Mindennek legtökéletesebb kifejezése Széchenyi Zsigmond életműve, melyet megérthetővé és átélhetővé tesz az a személyes tárgyait, trófeáit és műveit bemutató tárlat, melyet második felesége, a múlt év szeptemberében elhunyt Hertelendy Margit hagyatékából válogatott darabokkal bővítettek és rendeztek újra a múzeum munkatársai.
Semjén Zsolt szavai szerint Hertelendy Margit nem csupán az életben, de az alkotásban is társa, a “történelmi hányattatások során” gondoskodó hátországa volt Széchenyi Zsigmondnak. A megújult és kibővült állandó tárlat a névadó életét kettőjük egységében mutatja – jegyezte meg. Aláhúzta: a kiállításnak olyan hangulata van, mintha a látogató Széchenyi Zsigmond és felesége egykori közös otthonában járna, miközben ők bármelyik pillanatban beléphetnek az ajtón sétájukból hazatérve.
A magyar vadászirodalom kimagasló jelentőségű géniuszai közül Fekete István sokkal nagyobb író volt, mint vadász, Kittenberger Kálmán pedig sokkal nagyobb vadász és természetbúvár, mint író – jelentette ki a politikus. Széchenyi Zsigmond viszont mindkét területen teljes értékűt, maradandót alkotott: művei közül több a vadászat szeretete nélkül is magával ragadó olvasmány, míg vadgazdálkodásról szóló alkotásai a szakma „vérprofi és tűpontos” alapművei – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a múzeum névadója hangulatát, életérzését, benyomásait tekintve pontos kortörténetet vázol fel alkotásaiban Afrikától Indián és Alaszkán át Erdélyig.
Nagy-Hanula Viktória, az intézmény igazgató-helyettese az eseményt követően az MTI-nek elmondta: a Széchenyi Zsigmond életét és munkásságát bemutató állandó kiállítás korábban egy teremben volt látható, a tárlat most a névadó és felesége közös hagyatékából származó, több száz tárggyal bővült. Az anyagot – melynek újrarendezésében Birck Eszter, Hertelendy Margit lánya segítette a szakembereket – immár két teremben tekinthetik meg az érdeklődők.
Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak
2022. október 06.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt szerint ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak. Magyarország miniszterelnök-helyettese az aradi Szabadság-szobornál az aradi vártanúk emléknapján tartott csütörtök esti megemlékezésen mondott ünnepi beszédet.
Úgy vélte: 173 évvel ezelőtt olyan visszavonhatatlan és kitörölhetetlen esemény történt Aradon, amely a Habsburg-dinasztia és Magyarország közötti nyilvánvalóan szükséges kiegyezést mintegy húsz évvel elodázta.
“A magyar törekvéseknek akkor is az európai nagyhatalmak vetettek gátat” – állapította meg arra az osztrák-orosz szerződésre utalva, amely alapján az orosz hadsereg is a magyar szabadságharc ellen vonult fel.
A nagyhatalmi politika változására bő harminc évet kellett várni, mígnem azok a bizonyos törekvések Ausztria 1866-os königgrätzi vereségével kerülhettek újra napirendre – állapította meg beszédében Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes beszédében annak a pillanatait villantotta fel, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a kezdeti tilalom ellenére is miként tört utat magának a forradalomról és a vértanúkról való megemlékezés.
Nyomatékosította: Aradnak kiemelt helye van az emlékezésben. “Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy ma is, 173 évvel a gyászos eseményeket követően a Kárpát-medence minden részéről összegyűltünk és hálás szívvel gondolunk vértanúinkra, a magyar függetlenség és szabadságharc hőseire. Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak” – zárta beszédét Semjén Zsolt.
Kelemen Hunor, a román kormány miniszterelnök-helyettese magyarul és románul is elmondott beszédében szintén az emlékezetpolitika kérdéseire is kitért. Október 6-át a nemzeti emlékezet legbonyolultabb napjának nevezte, amely gyásznap is, amikor a forradalom mártírjaira emlékezünk, de ünnep is, amikor a több évtizedes késéssel győzedelmeskedő forradalmat idézzük, Aradon pedig az évtizedeken át rejtegetett Szabadság-szobor kiszabadításáról is meg kell emlékezni.
Az RMDSZ elnöke arra is kitért, hogy a közelünkben zajló háború megmutatta: a béke, akárcsak a szabadság, nem nyugalmi állapot. Ezekért tenni kell.
“Ha van ma dolgunk, ha van tennivalónk, akkor az éppen ez: megőrizni a békét, megőrizni a szabadságot. A kettőt együtt. És akkor lesz lehetséges az emberhez méltó élet!” – jelentette ki a politikus.
Calin Bibart, Arad polgármestere azt hangsúlyozta beszédében: a tábornokok emléke él, míg évről évre ezrek eljönnek a városba, hogy az áldozatukat felidézzék.
Az aradi megemlékezések sora délután a vesztőhelyen gyászszertartással és koszorúzással kezdődött. A minorita templomban tartott gyászmisét Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrálta.
Állami kitüntetés a többszörös Emmy-díjas Csupó Gábornak
2022. szeptember 29.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adta ma át a Karmelita kolostorban Csupó Gábor többszörös Emmy-díjas animációs-rendezőnek, producernek. Nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Mézga család, a Simpson család, a Fecsegő tipegők, A Thornberry család és a Jaj, a szörnyek!
Gratulálok az elismeréshez! – írja Semjén Zsolt csütörtöki Facebook-bejegyzésében.
