Ma győzött az igazság! Deo gratias! Tisztelet az Úzvölgyében hőseinknek!
2023. február 10.
Alaptalannak ítélte a Bákói Táblabíróság pénteken az úzvölgyi katonatemető egyik perében benyújtott fellebbezést, és megerősítette a Csíkszentmártonnak kedvező alapfokú ítéletet: el kell távolítani a törvénytelenül felállított betonkereszteket.
A Bákói Táblabíróság másodfokú ítéletének kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé pénteken. Eszerint a fellebbezés nem megalapozott, és az alapfokú ítélet lép jogerőre. A napra pontosan egy éve hozott alapfokú ítélet érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
Az alapfokon eljáró Bákó Megyei Törvényszék a 2022. február 10-én hozott ítéletében kimondta: “érvényteleníti a 2018.12.17/69-es építési engedélyt, amelyet Darmanesti polgármestere állított ki a nemzetközi temető emlékművének és a román hősök ötven keresztjének a felállítására, és elrendeli az engedély alapján elvégzett munkálatok megszüntetését”. A vesztes felet 350 lej perköltség kifizetésére is kötelezte.
“A mai nap jogerős döntés született abban az úzvölgyi perben, melynek tárgyát a keresztek elbontása képezi. Vagyis ennek a döntésnek értelmében a kereszteket el kell bontani” – reagált pénteken a jogerős ítéletre közösségi oldalán a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat. A szervezet korábban Csíkszentmárton község oldalán próbált belépni a perbe, de a bírák a székelyföldi felek közül csak Csíkszentmárton község érdekeltségét ismerték el. Hargita megye számára azonban jóváhagyták, hogy Csíkszentmárton segítőjeként vegyen részt az eljárásban.
“Ma győzött az igazság! Az ítélet végérvényes és visszavonhatatlan: az úzvölgyi katonatemetőben le kell bontani a betonkereszteket” – írta Facebook-oldalán Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke is a pénteki döntésre utalva. Mint fogalmazott, a székelyföldiek a törvény erejével folytatták a harcot az igazukért, csendben tették a dolgukat. A végleges döntést több székelyföldi elöljáró is üdvözölte.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere korábban az MTI-nek azt nyilatkozta: mindig tudták, hogy igazuk van, és bíztak abban, hogy az igazukat a bíróságon is megtalálják.
Darmanesti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
- június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni.
Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.
(Forrás: MTI)
Megnyílt a 29. FeHoVa kiállítás
2023. február 09.
Megnyílt a 29. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (FeHoVa) csütörtökön a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében a vadásztársadalom két legfontosabb témájának nevezte a fegyvertörvényt és a vadászati törvényt. Ésszerű és életszerű a fegyvertörvény, a magyar vadászati törvény pedig a legjobb a világon – hangsúlyozta.
Nagy István agrárminiszter különösen fontosnak nevezte a Föld biodiverzitásánakmegőrzését és hangsúlyozta, ennek eszköze a veszélyeztetett fajok védelme mellett a vadászható fajokkal történő gazdálkodás is.
A biológiai sokféleség az emberi élethez elengedhetetlen ökoszisztémát nyújt, és sokat kell tenni, hogy minél többen felismerjék ennek nélkülözhetetlenségét – fogalmazott.
Semjén Zsolt beszélt arról, hogy a fegyvertartáshoz és vadászvizsgához előírt állandó magyar lakcímet megszüntetik majd, mivel ezzel kizárnák a határon túl és külföldön élő magyarokat, és megemlítette, hogy egyes esetekben megszüntetik a fegyverek kötelező műszaki vizsgáztatását, például örökségnél. Hozzátette, hogy a kamarai javaslatokat átvezetik a fegyvertörvényben és a kapcsolódó szabályozásokban.
A miniszterelnök-helyettes a legaktuálisabb témaként említette, egyben ésszerűtlennek nevezte az ólomsörét, illetve a horgászoknál az ólomsúly teljes betiltását előíró brüsszeli rendelkezést, és felhívta a figyelmet arra, hogy a helyette javasolt acélsörét hatásairól még nincsenek megfelelő vizsgálatok.
Kitért arra is, hogy megvizsgálták a lőterek környékét, a talajvizekben nem jelenik meg ólomszennyezés. Kiemelte azt is, hogy Magyarország élen jár a vizes élőhelyek védelmében, a magyar szabályozás szigorúbb, mint az uniós.
A miniszterelnök-helyettes gratulált a Nimród vadászújság csapatának, azt mondta, a csaknem 80 ezres példányszámmal megjelenő lap felveszi a versenyt a világ bármelyik vadászújságjával. A példányszámot emelik, és minden határon túli magyar vadász is meg fogja kapni – ismertette.
Fontosnak nevezte, hogy a Vadászati Világkiállítás ihletére egyre több helyi vadászati múzeum jött létre, személy szerint ő is számos felajánlást kapott ilyen célra.
A régió vadászainak, horgászainak és természetkedvelőinek legnagyobb találkozóján 12 ország több mint 200 kiállítója mutatja be újdonságait négy pavilonban, a rendezők számos szakmai programmal várják az érdeklődőket. Idén először lesz aFeHoVa-n aukció, a befolyt összeg a Vadásztrófea Alapítvány vadvédelmi és edukációs programjait támogatja. A négy napon át tartó rendezvénysorozatot a X., jubileumi FeHoVa-MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállítással együtt rendezik meg.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Semjén Zsolt a Szuverén Máltai Lovagrend nagykövetét fogadta
2023. január 30.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Karmelita Kolostorban fogadta Heinz Anton Hafnert, a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövetét.
A felek áttekintették a Rend és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyzetét. Semjén Zsolt a Magyar Kormány nevében köszönetet mondott karitatív szolgálatukért.
(semjenzsolt.hu)
Festményavatás a Karmelitában
2023. január 22.
A Karmelitában ünnepi koncert keretében avatták fel Kisléghi Nagy Ádám Sacra Conversazione című festményét.
Képriport.
(semjenzsolt.hu)
Orbán Viktor és Semjén Zsolt részvételével ünnepelték a magyar kultúra napját
2023. január 22.
Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagynak és Varnus Xavér orgonaművésznek ítélte oda a Kölcsey Társaság kuratóriuma a Kölcsey-emlékplakettet, a rangos irodalmi-művészeti elismerést a magyar kultúra napja alkalmából tartott szatmárcsekei ünnepségen adták át vasárnap. A rendezvényen részt vett a Orbán Viktor kormányfő és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A református templomban rendezett, ökumenikus istentisztelettel egybekötött eseményen kiosztották a Kölcsey-emlékérmet is: a kitüntetéssel a társaság három korábbi tisztségviselőjét, Jánosi Zoltán irodalomtörténészt, a szervezet korábbi elnökét, Szabó István ügyvezető elnököt és Kasztovszki László titkárt jutalmazták.
A díjakat átadó S. Varga Pál, a Kölcsey Társaság jelenlegi elnöke Berkesi Sándor munkásságát méltatva laudációjában arról beszélt, a karnagy személyiségét és hivatása iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a nagy múltú, de amatőr iskolai kórusból, a Debreceni Református Kollégium Kántusából rövid idő alatt nemzetközi hírű, professzionális együttest faragott, ami a kórus eredeti, gyülekezeti szerepére is áldásosan hatott.
“Személyiségének varázsa mögött a hit, a református hagyomány iránt elkötelezettsége áll fedezetül, pályája gerincét is egyházzenei tevékenysége képezi” – mondta az elnök.
S. Varga Pál megjegyezte, Berkesi Sándor kórusvezetőként nemcsak a Kántus élén töltött be kulcsszerepet: 2015 óta a sárospataki református kollégium vegyeskarának vezető karnagya, de elkötelezett a határon túli magyar reformátusság iránt is, éveken át vezette a szlovákiai fiatal reformátusok szövetségének kamarakórusát és a nagyváradi egyetem vegyeskarát.
A külföldi koncertturnén tartózkodó Varnus Xavérnak távollétében adták át jelképesen a díjat. Életútjáról szólva a Kölcsey Társaság elnöke kifejtette, a művész a világ sok helyén lépett már fel, bár repertoárjában klasszikus, főként orgonaművek szerepelnek, hírnevét kivételes improvizációs képessége alapozta meg.
Egyházzenei kapcsolatai sem szakadtak meg – folytatta – , rendszeresen adott koncerteket református és katolikus templomokban, a zsinagógákban, Szatmárcsekén pedig több mint egy évtizede vesz részt a magyar kultúra napjának ünnepségén, és tiszteli meg az alkalmat orgonajátékával.
Emlékeztetett: Varnus Xavér orgonaművészként, íróként és médiaszemélyiségként egyaránt rengeteget tett az orgonazene népszerűsítéséért. Pályafutása során több mint háromezer koncertet adott, ezekre hatmillióan vettek jegyet, sok hanglemeze, hatvan koncertfilmje és öt könyve jelent meg.
Felvételeit a legnagyobb videómegosztón 32 millióan nézték meg, A Raveltől Vangelisig című CD-je minden idők legnagyobb példányszámban eladott orgonahanglemeze lett – mondta az elnök.
Az eseményen Csikos Sándor színművész szavalta el a Himnuszt, Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mondott. A rendezvényen jelen volt a kormányfő felesége, Lévai Anikó, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.
Az ökumenikus istentiszteleten Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspökei, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, valamint Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája hirdetett igét.
A templomi ünnepséget követően a református temetőben Kölcsey Ferenc felújított síremlékénél tartottak koszorúzást és emlékeztek meg az idén kétszáz éves Himnusz szerzőjéről.
Berkesi Sándor 1944-ben született Debrecenben. Az interneten olvasható életrajza szerint a magyar református egyházzene meghatározó képviselőjének és formálójának tartott karnagy diplomáját 1967-ben szerezte meg a Zeneakadémia középiskolai énektanár és karvezető tanszakán. Ugyanebben az évben lett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának énektanára, valamint a Debreceni Református Kollégium Kántusának vezető karnagya.
1999-től 2016-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Református Kollégium egyházzenei igazgatója, valamint a cívisváros református hittudományi egyetemének tanára volt. Több vegyeskart vezényelt; Berkesi Sándor irányítása alatt az 1739 óta működő Kántus országos és nemzetközi hírnévre és tekintélyre tett szert. Az országos református kántorképzés szolgálatába 1967-ben kapcsolódott be, segített a Tiszáninneni és a Királyhágómelléki Egyházkerületek tanfolyamának újraindításában.
Varnus Xavér 1964-ben született Budapesten. A magyar-kanadai kettős állampolgárságú orgonaművész zongorázni a Kőbányai Zeneiskolában tanult, kapcsolata az orgonával az Ihász utcai református templomban kezdődött. Budapesten Kistétényi Melinda és Lehotka Gábor, majd Párizsban Pierre Cochereau és Lorenz Stolzenbach tanítványa volt. 1977 óta koncertezik, 1981-ben Franciaországba, majd Kanadába távozott, több egyetemen és Faludy Györgytől középkori irodalmat és történelmet tanult.
Több mint ötven lemeze jelent meg, amelyek közül a Bach-Mozart-Albinoni-albuma a legnagyobb példányszámban eladott orgonalemez.
Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettel a magyar művésztársadalom azon képviselőit tüntetik ki, akik alkotásaikkal és életművükkel hozzájárultak a magyar és az egyetemes kultúra gazdagításához. Az elismerést 2020-ban Bereményi Géza, Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező kapta meg, a díjazottak között volt mások mellett Zsigmond Dezső filmrendező, Melocco Miklós szobrászművész, Törőcsik Mari színésznő, Sebestyén Márta népdalénekes, Szabó István filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő-esszéíró is.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda)
Isten veled, Miklós!
2022. december 30.
Elhunyt Duray Miklós felvidéki államférfi.
Isten veled, Miklós!
(semjenzsolt.hu)
A magyar gazdaság számára létfontosságú, hogy legyen magyar fa és faipar
2022. december 15.
A magyar építőipar és gazdaság számára létfontosságú, hogy legyen magyar fa és faipar, a lakoság szempontjából pedig, hogy legyen tűzifa – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Sopronban.
A Soproni Egyetem megújított Vadgazdálkodási Gyűjteményének átadóján Semjén Zsolt kiemelte, hogy a koronavírus-járvány idején megroppant az a felfogás, hogy a globális világpiac mindent megold, az orosz-ukrán háború nyomán pedig beigazolódott, hogy ha “nem tudunk a legszükségesebbekre tekintettel önellátásra berendezkedni, akkor könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk”.
Különösen így van ez a faipar tekintetében – mondta, hozzátéve, hogy Oroszországból már nem érkezik fa Európába.
Ha nincsenek professzionális erdészetek, akkor az ország kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Ugyanez érvényes az élelmiszer tekintetében is, ahol egyre inkább megkerülhetetlen az a forrás, amit a természet ad vadhús formájában – mondta.
A miniszterelnök-helyettes – aki 2021 óta díszpolgára a Soproni Egyetemnek – kiemelte, hogy az erdészetnek három alapvető feladata van; Sopron ezeknek a fellegvára, letéteményese és művelője.
Az első feladatként említette a politikus azt, hogy legyenek minőségi erdők idehaza. A második a magyar gazdaság faanyaggal való ellátása, mert életidegen lenne, ha “az erdeinkre nem tekintenénk gazdasági erőforrásként”. A harmadik pedig a rekreáció, a kikapcsolódás – sorolta.
Hasonlóan hármas feladata van a vadgazdálkodásnak is – mondta. Részletezte: az első, hogy legyen minőségi vadállomány, a második pedig a társadalom vadhússal való ellátása.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a kormány minden támogatást megad ahhoz, hogy a közétkeztetésbe is bevonják a vadhúst. “Arra törekszünk”, hogy a vadhús ne luxuscikként jelenjen meg a piacon – mondta, hozzáfűzve, hogy a harmadik feladat a fenntartható vadászat. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy fenntartható vadászat nélkül sem erdő-, sem mező-, sem minőségi vadgazdálkodás és természetvédelem sem lehetséges.
Ezért fontosak az olyan oktató- és kiállítóterek, mint az egyetem Vadgazdálkodási Gyűjteménye – mondta.
Kifejtette, hogy az erdő csonka és üres lenne a vad nélkül, ugyanakkor a fenntartható vadászat nélkül a vad túlszaporodása következtében az erdészet lehetetlenülne el. Ugyanez igaz a mezőgazdaságra és a természetvédelemre is – fűzte hozzá.
Az emberiség kulturális örökségéhez hozzátartozik a vadászati kultúra, ami a legősibb, történelem előtti örökségünk, amit magunkkal hoztunk – zárta szavait Semjén Zsolt.
Jánoska Ferenc, az egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének igazgatója elmondta, hogy a Vadgazdálkodási Gyűjteményt 1971-ben hozták létre. A gyűjtemény az utóbbi években erősen leromlott, így két lépcsőben két év alatt megújították.
Az egyetem főépületében található kiállításon a látogatók megismerkedhetnek egyebek mellett a vadgazdálkodás múltjával és működésével.
(Forrás: MTI)
Posztumusz Világ Igaza kitüntetést kapott Kiss Mihály szalézi szerzetes
2022. december 08.
Posztumusz Világ Igaza kitüntetést kapott Kiss Mihály szalézi szerzetesnek, aki a vészkorszak idején zsidó fiatalokat bújtatott a rend óbudai házában. Az elismerést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete adta át Andrásfalvy János tartományfőnöknek csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt köszöntjében kiemelte: a holokauszt nem csupán a féktelen gonoszságot mutatta meg a maga pőre valóságában, hanem az emberi nagyság erejét is.
“Emlékeznünk kell mindazokra, akik keresztényként életük kockáztatásával mentettek embereket” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt szólt arról is: a holokauszt emléke nem egyszerűen a 20. század és az emberiség történelmének legértelmetlenebb és legszörnyűbb tettének felelevenítése, hanem olyan viszonyítási pont, amely mind a mai napig meghatározza az európai emberek identitását.
A vészkorszak megtanított bennünket arra, hogy egy ember bármivé válhat, “magunk határozhatjuk meg, hogy szentek vagy gonosztevők legyünk”.
Kitért arra: a magyar kormány az elmúlt években töretlen elkötelezettséggel állt ki a zsidó közösségek mellett. A feszült közel-keleti helyzetben és az európai zsidóságot fenyegető biztonsági kihívások közepette minden tőle telhetőt megtett a zsidó közösségek védelméért és az antiszemitizmus ellen. A kormány egyértelműen jelezte, hogy a nemzetközi politika porondján is Izrael mellett áll – mondta, hozzátéve, az elmúlt években töretlenül fejlődtek a két ország kapcsolatai. Emellett a kormány támogatja a hitélet megerősítését is.
A miniszterelnök-helyettes szerint ugyanis “emlékeznünk nemcsak szavakkal kell, hanem tettekkel is”, hiszen “ránk hárul a feladat, hogy a legyilkoltak után keletkezett űrt megpróbáljuk nemes cselekedetekkel valamelyest betölteni”.
“Mindenekelőtt azonban őrködni kell, hogy a holokauszthoz hasonló tragédia többé ne történhessen meg, és éberen kell vigyáznunk zsidó és keresztény közösségeinkre, a biztonságukra, a szabadságukra és közös hagyományaink fennmaradására” – tette hozzá Semjén Zsolt.
Jákov Hadasz-Handelszman arról beszélt: a Világ Igaza kitüntetés a zsidó nép és Izrael Állam hálájának legmagasabb rangú kifejezése, amellyel olyan nem zsidó embereket tüntetnek ki emberségükért és bátorságukért, akik életüket kockáztatva mentettek zsidókat.
Kiss Mihály valóban megérdemli az elismerést, mert rendkívüli bátorságot tanúsítva segített zsidó gyerekeknek, az óbudai szalézi rendház kápolnájában bújtatva őket üldözőik elől, és ezzel saját életét is kockáztatta – mondta a nagykövet.
Megjegyezte, az a tény, hogy Kiss Mihály pap volt, még jelnetősebbé teszi cselekedeteit, figyelembevéve az akkori vallásközi kapcsolatokat.
Andrásfalvy János, a szalézi rend magyar tartományának vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, Kiss Mihály élete különösen fontos példa a magyar szalézi közösségnek.
Felidézte, Kiss Mihály az óbudai rendház vezetőjeként 1944 októberétől, a nyilasok néhány hetes uralma alatt – több zsidó származású embert fogadott be a rendházba, megmentve életüket.
A téglagyári gyűjtőhely felé menet többen a mindig nyitott kápolnába “ugrottak be”. A nyilasok, amikor rájöttek, hogy a szaléziak zsidó fiatalokat bújtatnak, rátörtek a rendházra és az ott talált gyerekeket elhurcolták, majd a Dunába lőtték – ismertette.
Kiss Mihályt és társait a nyilasok többször megverték, megkínozták, feltehetően ez is hozzájárult a szerzetes korai halálához.
Andrásfalvy János elmondta azt is, Kiss Mihály a harmadik magyar szalézi szerzetes, aki megkapja a Világ Igaza kitüntetést.
Ábrahám Béla korábbi tartományfőnök ismertette: Kiss Mihály 1891. szeptember 7-én született Győrszentmártonban. 1906-ban jelentkezett novíciusnak Don Bosco szalézi szerzetesrendjébe, Krakkóban szentelték pappá 1916-ban. Igazgatóként működött a rákospalotai rendházban, majd a nyergesújfalui szalézi iskola vezetője lett, 1940-től vezette az óbudai rendházat. Naplója, melyet 1944 őszétől 1945 elejéig vezetett, fontos emlék, amely mutatja szerzője emberi nagyságát, és megrendítő leírásokat tartalmaz a háború borzalmairól, a nyilasok kegyetlenkedéseiről.
Ábrahám Béla megjegyezte, a kommunizmus idején feloszlatott szalézi rend iratai, köztük Kiss Mihály naplója véletlenül maradtak meg. Valaki bevitte azokat a levéltárba, ahol a kommunizmus évtizedei alatt senki nem mert hozzájuk nyúlni, így a rendszerváltás után visszakerülhettek a szalézi közösséghez.
Az ünnepségen részt vett mások mellett Michael Wallace Banach apostoli nuncius, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija, Nacsa Lőrinc KDNP-s, Illés Boglárka fideszes, Hiller István és Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Semjén Zsolt, Navracsics Tibor és Latorcai Csaba is részt vett a KDNP Önkormányzati Tanácsának ülésén
2022. november 25.
Az ország KDNP-s polgármesterei, alpolgármesterei, önkormányzati képviselői tanácskoztak csütörtökön Keszthelyen.
Az eseményen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke adott általános politikai helyzetértékelést.
Navracsics Tibor kereszténydemokrata területfejlesztési miniszter, A területfejlesztés új irányairól tartott izgalmas előadást. A miniszterek ezt követően válaszoltak a résztvevők kérdéseire.
A napot Latorcai Csaba területfejlesztési államtitkár, a KDNP ügyvezető főtitkára interaktív fóruma zárta.
(Forrás: kdnp.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Négyezer milliárd forintnyi veszteséget okozott a magyar költségvetésnek az EU szankciós politikája
2022. november 23.
Legalább négyezer milliárd forintnyi veszteséget okozott eddig a magyar költségvetésnek az Európai Unió elhibázott szankciós politikája – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán a Győr-Moson-Sopron megyei Csornán.
Semjén Zsolt a Mondj nemet a szankciókra! című országjárás keretében tartott fórumot megelőző sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: nem lehet csupán az orosz-ukrán háborút okolni az energiaárak drasztikus emelkedéséért; a háború miatt felment a gáz ára 100 dollárra, de amikor Brüsszel “elkezdte pengetni a szankciókat”, az szinte azonnal 200-350 dollárra emelkedett.
Hozzáfűzte: látszik, hogy Oroszországot nem rendítették meg a szankciók, hiszen az olajat gond nélkül eladják Kínának és Indiának, abból pedig, hogy kevesebb gázt értékesítenek, nem lesz kisebb a bevételük; a magasabb árak miatt kétszer akkora lett a hasznuk, mint amekkora korábban volt.
Az európai emberek védelmében át kell gondolni a szankciós politikát, Magyarország semmit nem fog támogatni, ami a magyar emberek, a magyar gazdaság energiaellátását veszélyezteti – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt kijelentette: nem támogathatnak olyan szankciókat, amelyek az európai unió valamennyi polgárának rosszak, ártalmasak.
Ugyanakkor a kormány kötelességének érzi, hogy a kialakult nehéz helyzetben segítse a magyar embereket – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért vezették be az ársapkákat, a kamatstopot, indították el a gyármentő programot, és nyújtanak az átlagfogyasztás mértékéig minden magyar család számára havonta 181 ezer forint értékű támogatást a rezsicsökkentés keretében.
Kiemelte: Magyarország továbbra is a béke pártján áll, az orosz-ukrán háború esetleges eszkalálódása az egész világot veszélyezteti, ezért orosz-amerikai tárgyalásokra, mielőbb tűzszünetre és béketárgyalások megindítására van szükség, ha pedig mindez megtörténik, akkor az energiaárak is csökkenhetnek.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
