Semjén Zsolt: sikeres az Óbudai Egyetem Kárpát-medencei online oktatási centruma
2023. március 31.
Sikeres az Óbudai Egyetem Kárpát-medencei online oktatási centruma, az a jövőben is élvezi a magyar kormány támogatását – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken az Óbudai Egyetemen.
A miniszterelnök-helyettes rámutatott: az egyén és a nemzet egésze szempontjából egyaránt fontos, hogy a hallgatók anyanyelvükön tanulhassanak. A hallgatók anyanyelvükön, magyar nyelven olyan minőségben és olyan dolgokat tudnak “elgondolni”, amit más nyelven nem biztos, hogy ilyen szinten meg tudnának tenni – fejtette ki.
Hangsúlyozta: a nemzet egésze szempontjából a magyar nyelv a “végső végvár” a magyarság számára, ezért kulcsfontosságú, hogy az anyanyelvünket megőrizzük.
Ugyanakkor a nemzet egysége és egyesítése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a köznyelv mellett a magyar szaknyelv is megőrizze egységét, és a tudományt összmagyar szinten műveljék, ne csupán az ország határain belül – fűzte hozzá.
Kitért arra is, történelmi kényszer okán a magyarság világnemzet. Trianon, vesztes háborúk, diktatúrák, levert forradalmak miatt a magyar nemzet igen jelentős része nem az államhatárokon belül él, a magyarság és a magyar államhatárok nem esnek egybe. A magyarság csak úgy tartható meg, ha az elszakított nemzetrészek magyarsága is megtartható – rögzítette.
Ez csak akkor lehetséges, ha “egy magyar nyelven” megtartható a magyarság és ebbe beletartozik az is, hogy a szaktudományokat az egységes magyar szaknyelv alapján műveljék. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha egyetlen, egységes térként tekintenek a magyar nyelvre és ezt teszi lehetővé az online oktatási forma – fejtette ki a kormányfő helyettese.
Semjén Zsolt kiemelte: ezáltal a külhoni magyaroknak megvan a lehetőségük, hogy a tudományterületeknek megfelelő szaknyelvben elmélyülhessenek, azt megőrizhessék, fejleszthessék.
Az online oktatási centrum a magyar nemzet megmaradását segíti, a magyar nemzet egyesítését jelenti szellemi, nyelvi és tudományos területen egyaránt – összegzett a miniszterelnök-helyettes, aki köszönetet mondott az Óbudai Egyetemnek nemzetmegtartó, nemzetegyesítő szolgálatáért.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora kiemelte: a Kárpát-medencei online oktatási centrum 2014-ben indult útnak, Közép-Európában egyedülálló módon. A program erősíti a határon túli intézményekben és közösségekben az anyaországhoz tartozás és az összetartozás érzését – húzta alá a rektor.
Eddig 22 magyar és 14 határon túli felsőoktatási intézmény csatlakozott a programhoz, amelynek keretében díjmentes kurzusokat végezhetnek a diákok. Ezzel több tízezer hallgató élt napjainkig.
Összegzése szerint az online felületnek nemzetmegerősítő szerepe is van, olyan magyar nyelvű, szakmailag magas színvonalú képzéseket indítanak, amelyek a nemzetközi egyezmények alapján az akkreditációs követelményeknek is megfelelnek.
A mostani pályázatnak köszönhetően 2,2 milliárd forintból a következő négy évben közel 300 tananyag fejlesztését végzik el és a platformot angol nyelvű hozzáféréssel is ellátják.
A legújabb Kárpát-medencei online oktatási programokat bemutató eseményen a korábbi pályázat határon túli nyerteseinek oklevelet adott át Semjén Zsolt és Kovács Levente rektor.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Fontos, hogy a lengyel-magyar testvéri együttműködés Európában meghatározó példává váljon
2023. március 22.
A keresztény Lengyelország és a keresztény Magyarország szoros kapcsolata azért fontos napjainkban is, hogy ez a testvéri együttműködés Európában meghatározó példává és erővé váljon – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Budapesten.
A kereszténydemokrata politikus a magyar-lengyel barátság napja alkalmából az Országház Vadásztermében rendezett zongoraesten mondott köszöntőjében hangsúlyozta: a lengyel és a magyar nép se genetikai, se nyelvi rokonságban nem áll egymással, barátságuk mégis “szemet szúrt” Európa aktuális birodalmi hatalmasságainak.
Semjén Zsolt példaként említette, hogy az 1849-es világosi fegyverletételt követő megtorlások idején Haynau Mieczyslaw Woroniecki herceget azért küldte bitófára, “mert szimbolikusan a magyar-lengyel barátságot is ki akarta végeztetni”.
“Ám, ahogy Haynau nem tudta szétvágni a két nemzet közötti szoros köteléket, a következő évszázadokban kudarcot vallott Hitler és Sztálin is” – hangoztatta a miniszterelnök-helyettes. Egyúttal rögzítette: “kudarcba fognak fulladni azok a támadások is, amelyek a minap a “nagy és szent pápát, II. János Pált” érték.
Emlékeztetett arra, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) állásfoglalásában a leghatározottabban visszautasította II. János Pál lejáratását célzó kampányt, hiszen – mint fogalmazott – “azt az embert támadják, akinek Közép- és Kelet-Európa népei a szabadságukat köszönhetik”.
Semjén Zsolt ezen a ponton Konrad Sutarskit, a több évtizede Magyarországon élő lengyel írót, szerkesztőt, a Lengyel Múzeum igazgatóját idézte, aki 2015-ben azt írta: “a kereszténység elleni támadásokat a kilétét rejtegető, nemzetközi globalista, pénzügyi-gazdasági erőközpont szervezi”, amely azért, hogy Európa gazdaságát az uralma alá hajtsa, igyekszik erkölcsi értékeket relativizálni, háborús konfliktusokat gerjeszteni, a kulturális-szellemi életet sekélyesíteni, gyűlöletet előidézni”.
Szólt arról, hogy a lengyel-magyar barátságra mindkét ország úgy tekint, mint ami magától értetődik és megingathatatlan. Mint utalt rá, ennek az evidenciának a deklarálásaként az Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította és március 16-án hasonló határozatot hozott a lengyel szejm is.
Semjén Zsolt köszöntőjében részletesen kitért a magyar és a lengyel nemzet közös történelmére, a különböző történelmi korokban egymásnak nyújtott segítségre, kölcsönösségre, továbbá a kulturális és vallási kapcsolatokra. Majd a két nép közti barátság egyik legbeszédesebb bizonyítékának nevezte, hogy Európa legstabilabb határa a 11. század és 1920 között fennálló lengyel-magyar határ volt.
A miniszterelnök-helyettes a szavait az idén 200 éve született Petőfi Sándor Bem tábornokról írt versének sorait is idézve úgy zárta: “éljen a lengyel-magyar barátság!”.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke Kövér László házelnök köszöntő szavait is tolmácsolva arról beszélt, hogy hogy az ezeréves lengyel-magyar barátság története, “akárcsak az emberi barátságok története, mindig változó intenzitású, és olykor még konfliktusokkal is lehet terhes”. “Az igazi barátok ugyanis képesek egymást meghallgatni, (…) megérteni és végül azt is elfogadni, hogy nem mindenben látjuk egyszerre azonosan a világot” – hangoztatta.
Az esemény résztvevőit Barbara Bartus, a szejm lengyel-magyar baráti tagozatának elnökhelyettese és Sebastian Keciek, Lengyelország magyarországi nagykövete köszöntötte.
Semjén Zsolt beszéde ITT olvasható.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
A görögkatolikus patriarchátus legmagasabb kitüntetését vette át Semjén Zsolt
2023. március 17.
Őboldogsága Youssef Absi melkita görögkatolikus egyházfő a patriarchátus legmagasabb kitüntetését adományozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, Magyarország által a közel-keleti keresztény közösségek megmaradását erősítő programok kezdeményezéséért.
A szír pátriárka a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szíriai fő partnere, a legutóbbi együttműködés eredményeképpen a Máltai Szeretetszolgálat egyetlen nyugati szervezetként vett részt Szíriában a földrengés utáni humanitárius munkában. A kitüntetés átadásán jelen volt Győri-Dani Lajos, a Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke és Solymári Dániel, a szervezet nemzetközi kapcsolatainak vezetője is.
(Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, fotó: Miniszterelnökség/Pelsőczy Csaba)
A kitüntetettjeink teljesítménye erősíti nemzeti önbecsülésünket is
2023. március 14.
Sok minden változik, eltűnik nyom nélkül, de az igazi teljesítmény megmarad és ezáltal nemzetmegtartó erőt jelent – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden a március 15-i állami kitüntetések átadásán, Budapesten.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: ahhoz, hogy egy nemzet szeresse önmagát, először ismernie kell azokat a nagyszerű teljesítményeket, amelyekre büszke lehet. Ez a büszkeség jelenti a megtartó erőt, amely egy létszámában kis nép számára létfontosságú. Minden tagjában éljen ott a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni – hangsúlyozta.
Rámutatott: a büszkeség tudata akkor és csak akkor élhet a nemzet tagjaiban, ha nem csupán a történelemben lévő nagyjaink életpéldája és életműve jelenti a megtartó erőt, hanem a jelenben is vannak olyan életművek és életpéldák, amelyek ezt a megtartó erőt jelentik a számunkra.
Semjén Zsolt emlékeztetett, az emberiség története során mindig voltak kitüntetések, mindig elismerték a kiemelkedő teljesítményeket. A közösség mindig úgy érezte, hogy a saját megtartó erejének növelése érdekében fontos, hogy a rendkívüli egyéni teljesítményeket – legyen az akár katonai, művészi, tudományos, sport, vagy az élet egyéb területe – elismerje és “látható jellel lássa el”.
A miniszterelnök-helyettes felidézte a történetet, amikor Arany János kitüntetésben részesült, és egy főrend méltatlankodva tette fel a kérdést: most már akárki megkaphatja ezt a rendet? Andrássy Gyula erre úgy felelt: meg tudná mondani excellenciád, hogy Raffaello korában, hogy hívták a külügyminisztert? A történet hajszálpontosan mutatja, hogy az igazi teljesítmény maradandó – közölte Semjén Zsolt.
Aláhúzta: a kitüntetés a díjazott és a díjat odaítélő mellett jó magának a nemzeti közösségnek is. Megtartó erejével jelzi, hogy itt és most, a saját szakterületén sok olyan honfitársunk van, aki olyan életművet tett le az asztalra, olyan teljesítményt nyújtott, amelyre mindannyian büszkék lehetünk – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a magyar kormány nevében a díjazottaknak teljesítményükért és nemzet iránti hűségükért.
Az ünnepségen Semjén Zsolt a kormányfő előterjesztésére a köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket – a Magyar Érdemrend tisztikeresztje, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Magyar Bronz Érdemkereszt – nyújtott át.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
A KDNP visszautasítja Szent II. János Pál pápa lejáratását
2023. március 13.
A leghatározottabban visszautasítjuk a Lengyelországban zajló, Szent II. János Pál pápa lejáratását célzó kampányt.
Közlemény.
Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy olyan embert támadnak, aki mindig az emberi szeretet és méltóság mellett állt ki, akinek Közép- és Kelet-Európa népei a szabadságukat köszönhetik.
Támogatjuk Stanisław Dziwisz bíborost, aki a jóakaratú emberek támogatását kérte, hogy akkor, amikor a Szentatyát sértegetik ne hallgassanak. Kiállunk Barbara Nowak kis-lengyelországi oktatási felügyelő mellett, aki arra kérte az embereket, hogy a pápa fényképét jól látható helyekre – lakásaik és munkahelyeik ablakaiba, valamint közösségi profiljaikra helyezzék ki. Egyetértünk Marek Jędraszewski, krakkói metropolita érsekkel, aki szerint harcolnunk kell: nem erőszakkal, hanem igazsággal és imával kell küzdenünk.
Tisztelet a nagy és szent pápának!
A Kereszténydemokrata Néppárt nevében:
Semjén Zsolt
elnök
miniszterelnök-helyettes
Soltész Miklós
alelnök
egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár
(semjenzsolt.hu,)
Majnek Antal kárpátaljai püspök kapta az Esterházy-díjat
2023. március 12.
Esterházy János élete során a magyarság megmaradását és azt a gondolatot képviselte, hogy minden nemzetnek joga van a létezéshez – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen és díjátadón vasárnap a Parlamentben. Az Esterházy-díjat a kereszténység és a magyarság védelméért Majnek Antal kárpátaljai püspök kapta.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: Esterházy János képviselni tudta a szlovák és magyar, illetve a közép-európai és magyar sorsközösséget egyaránt, és azt, hogy mindenkinek kötelessége saját nemzetének megőrzése, értékeinek felmutatása. Szimbolizálja és bizonyítja azt, hogy a kereszténység és a magyarság nem egymással szemben álló, hanem egymásra mutató valóság.
Rámutatott: nem képzelhető el “egyetemesebb valóság” a kereszténységnél és az egyháznál, az evangélium tanítása érvényes térben, időben, témájában mindig és mindenhol.
Az egyetemes kereszténység és egyház mindig tisztában volt az ember antropológai valóságával, azzal, hogy egy konkrét történelmi közösségnek, a nemzetnek a tagjai vagyunk. Isten az égi haza mellett földi hazát is adott, és az égi hazához is hűtlen az, aki a földi haza sorskérdései elől dezertál – fogalmazott.
Hozzátette: elsődleges “állapotbeli kötelessége” mindenkinek a saját családja felé van, de szélesebb értelemben “állapotbeli kötelessége” mindenkinek a saját nemzete sorskérdéseivel törődni.
Minden nemzet Isten egy gondolata, olyan sajátos értékgazdagság, amit csak az adott nemzet adhat, és minden nemzet alapvető küldetése, hogy a saját értékeit megőrizze, kimunkálja és felmutassa – húzta alá.
Ha bármelyik nemzet eltűnne a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lenne szegényebb, csonkább – hangoztatta Semjén Zsolt.
A kereszténység formálta Európát, és az európai nemzetek mindegyike fiatalabb, mint az egyház, a kereszténység tehát nem megszüntette a nemzeti létet, hanem lehetővé tette a megszületését, a kibontakozását és fennmaradását – mutatott rá, megjegyezve: ha a kereszténységgel ellentétes lenne a nemzeti lét, akkor ezek a nemzetek nem jöttek volna létre.
Felidézte Esterházy János hitvallását, amikor volt bátorsága – a horogkereszt uralma idején – azt mondani, “mi csak egy keresztet ismerünk, a Golgota keresztjét”. Semjén Zsolt kiemelte, Esterházy János azért tudott utat mutatni az embertelenségek korában, mert tekintetét a Golgota keresztjére és – a vörös csillag uralma idején – a betlehemi csillagra függesztette. Ez a betlehemi csillag, ami a magyarságnak, Közép-Európának, a világnak utat mutat, és “adja a Jóisten”, hogy Esterházy János hitvallása és vértanúsága utat mutasson mindannyiunknak és kérjük, hogy minél előbb oltárainkon tisztelhessük – fogalmazott.
Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség Esterházy-díjjal tüntette ki Majnek Antal nyugalmazott munkácsi római katolikus püspököt, a kárpátaljai magyarokért és minden Kárpátalján élő emberért végzett szolgálata elismeréseként.
Berhidai Piusz tartományfőnök laudációjában Majnek Antal magyarsága mellett kiemelte, hogy valóban katolikus módon szolgálja a rábízottakat. Testvérként a testvérek közt, mindig szem előtt tartva a vértanúk példáját, és vállalva a kereszt hordozását.
Majnek Antal mérnökként végzett, majd 1977-ben lépett be a ferences rendbe. 1981-ben tett örök fogadalmat, 1982-ben szentelték pappá. 1989-ben egyike volt a kárpátaljai szolgálatra küldött három missziós atyának. Nagyszőlősön ferences közösséget alakítottak, 1995 decemberében nevezték ki címzetes püspökké.
Számos kezdeményezés fűződik a nevéhez a mai napig, a mostani “vészterhes időkben” is. A tartományfőnök megemlítette többek között a helyi egyházközösségek megerősítését, újak alapítását, óvodák, karitász és rehabilitációs központ létesítését, egyházmegyei újság kiadását, a katekéták képzésének megszervezését. 1997-től Kárpátalja apostoli kormányzója, majd a munkácsi egyházmegye püspöke 2002-től 2022 végéig.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjazottat méltatva kiemelte: 34 éves kárpátaljai szolgálatából 26 évet szolgált alázatosan és hűséggel püspökként. Híveitől nem távolodott el, nyugdíjazott püspökként is elvállalta öt egyházközség lelkipásztor ellátását, részt vett a karitatív és szociális segítségnyújtásban, az adományok rászorulókhoz való eljuttatásában. Három évtizedes szolgálata alatt többembernyi munkát végzett el, elévülhetetlen szerepe volt a Szovjetunió széthullása után a magyar anyanyelvű kárpátaljai római katolikus egyház újjáépítésében, a munkácsi római katolikus egyházmegye megszervezésében, a templomok megújításában, a munkácsi Szent István Líceum megalapításában és a felső Tisza-vidéki óvodák létrehozásában.
Majnek Antal közössége nevében megköszönte a díjat, és úgy fogalmazott: Kárpátalján most sem szűnt még meg a szenvedés, de mindannyian a reménység hordozói vagyunk. Azt mondta, bízik abban, hogy egyre többen ismerik fel, Isten az összes nemzet ura.
Az emlékünnepségen részt vett Arkadiusz Adamczyk lengyelországi egyetemi tanár, akinek “Tiszteljük egymás nemzeti meggyőződését…” – Esterházy János gróf életpályája című könyvét Pelyach István történész mutatta be.
Esterházy János (1901-1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt.
A második világháború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították.
1957. március 8-án, a morvaországi Mírov börtönben halt meg.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Semjén Zsolt Kárpátalja magyar vezetőivel egyeztetett
2023. március 10.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Kárpátalja magyar vezetőivel egyeztetett a magyar oktatás biztosításáért.
(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Április végén Magyarországra látogat a szentatya
2023. február 27.
Bejelentette a Szentszék, hogy Ferenc pápa április 28-án, pénteken Budapestre látogat. A szentatya a tervek szerint három napot tölt majd el Magyarországon.
Megerősítették a korábbi sajtóértesülést, és hétfőn hivatalosan bejelentették, hogy április végén háromnapos látogatást tesz Magyarországon a szentatya – erről a magyarországi Apostoli Nunciatúra adott ki közleményt. Ebben kiemelték: „Ferenc pápa, elfogadva az állami és egyházi hatóságok meghívását, apostoli látogatást tesz Magyarországon ez év április 28. és 30. között, meglátogatva Budapest városát.”
A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) üdvözli a Szentszék bejelentését, hogy Ferenc pápa 2023. április 28-30. között hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. A KTK az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta: “a Szentatya a béke követe, amire Kelet- és Közép-Európa népeinek nagy szüksége van”. Hozzátették: a kormány minden szükséges támogatást megad az újabb pápalátogatás állami és egyházi programjainak előkészületeihez.
A tervek szerint Ferenc pápa délelőtt tíz órakor érkezik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, majd udvariassági látogatást tesz Novák Katalin köztársasági elnöknél a Sándor-palotában, ezt követően pedig találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel. Délután a püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozik a Szent István-bazilikában. Ferenc pápa szombaton magánlátogatást tesz a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban, majd szegényekkel és menekültekkel, délután pedig fiatalokkal találkozik a Papp László Sportarénában. A Szentatya vasárnap reggel 9 óra 30 perctől szentmisét celebrál a Kossuth téren, és a tervek szerint 18 órakor indul vissza Rómába.
Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek közleményben reagált a pápalátogatás hivatalos bejelentésére.
Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye egész közössége örömmel értesült arról, hogy Ferenc pápa 2023. április 28–30. között hazánkba látogat. A Szentatyával való találkozások színhelye Budapesten lesz, ami külön öröm mindannyiunk számára. Szeretettel várjuk a hazai és a határon túli papokat és hívőket, zarándokokat. Legyen a találkozásunk Szent Péter utódjával döntő lépés azon az úton, amelyen együtt járunk Krisztus felé. Tartsd meg, Isten, Szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját! – fogalmazott a közleményben Erdő Péter bíboros.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa szintén közleményt adott ki. Ebben kifejtették: „mindnyájan, magyar katolikusok örömmel értesültünk arról, hogy a Szentatya, Ferenc pápa lelkipásztori látogatásra érkezik Magyarországra a húsvéti időszakban, április 28–30. között.”
A pápa apostoli útja nagyon fontos esemény nemcsak a katolikusoknak, hanem minden magyarnak határon innen és túl. A Szentatya korára tekintettel a találkozásokra budapesti helyszíneken kerül sor, amelyekre, különösen a vasárnapi szentmisére szeretettel hívunk és várunk mindenkit hazánkból és a környező országokból egyaránt. Imádságos lélekkel készüljünk a Szentatyával való találkozásra és közösen tegyünk tanúságot arról, hogy Krisztus a jövőnk – mutattak rá.
Novák Katalin köztársasági elnök is közzétette Facebook-oldalán a látogatás hírét.
Emlékezetes, Ferenc pápa legutóbb 2021. szeptember 12-én járt Magyarországon, akkor a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjére érkezett, az úgynevezett statio orbis misét celebrálta a Hősök terén.
Akkor csupán néhány órát töltött a magyar fővárosban, aztán folytatta útját Pozsonyba, ahol apostoli látogatást tett. Akkor a repülőgépen adott interjút több újságírónak is, amikor azt mondta: „Megígértem az elnökötöknek, akivel találkoztam – ez a harmadik alkalom, hogy találkozom vele –, hogy átgondolom, vajon jövőre vagy a rákövetkező évben el tudnék-e jönni, mert nagyon sok értékük van a magyaroknak. Megragadott, mennyire mély nálatok az ökumenizmus iránti érzék. Ez mélyen megérintett.”
(Forrás: magyarnemzet.hu, MTI; fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
Az Osztrák-Magyar Monarchia természetesebb egység volt, mint ma az EU
2023. február 20.
Mária Terézia uralkodása előképe a kiegyezésnek és az Osztrák-Magyar Monarchiának, amely sokkal természetesebb és szervesebb egység volt, mint ma az Európai Unió – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Mária Teréziáról szóló könyv bemutatóján Budapesten, hétfőn.
Nagy szerencsétlenség, hogy ez az egység az elvesztett első világháborúval szétesett – tette hozzá a politikus.
Semjén Zsolt szerint az itt élő népeknek reálisabban és méltányosabban kellene megírniuk a Habsburg Birodalom történetét, amelynek egyik fontos része Mária Terézia uralkodása. Régi adósság volt egy tudományos mű “nagy királynőnk uralkodásáról”, hiszen értékeltsége nem jelentőségének megfelelő.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette: Mária Terézia józan ésszel és vallásos lelkiismeretességgel uralkodott. Konzervatív volt, de felismerte az idők szavát, átlátta saját korának problémáit és megfelelő válaszokat adott rájuk. Számos nagyszabású intézkedése volt például az egészségügy, az oktatás, vagy a jobbágyság helyzetének javítása terén, melyek miatt joggal nevezhető konzervatív reformernek.
Hozzátette: Mária Terézia uralkodása alatt indult el a nemzeti ébredés, a magyar nemesség kitekintést kapott az európai viszonyokra. Mária Terézia értékelése elválaszthatatlan azoktól, akiknek a karrierje az ő uralkodása idején indulhatott el, így például Hadik András hadvezértől. A bemutatott kötet hozzájárul Mária Terézia uralkodásának méltányosabb értékeléséhez – mondta Semjén Zsolt.
A magyar állam szerződést kötött a Habsburg-Lotharingiai házzal Habsburg Ottó hagyatékának gondozására. A Habsburg-ház nem pusztán a magyar történelem, a múlt része, de a magyar jelené és jövőé is. Nagyszerű dolog, hogy a Habsburg család két tagja is a magyar diplomáciában szolgálja Magyarországot és a magyar nemzetet – tette hozzá.
Semjén Zsolt elmondta azt is, hogy tervezik Luxembourgi Zsigmondról, Ferenc Józsefről és IV. Károlyról szóló kötet összeállítását is.
A történelem és az üdvtörténet elválaszthatatlan. A szentté avatott első magyar királyunk Szent István és a szintén boldoggá avatott IV. Károly királyunk is azt jelzi, hogy a magyar uralkodók a szakralitásban is különlegesek a világtörténelemben – mondta a miniszterelnök-helyettes.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
A busójárás Hungarikum: megőrizzük nagyszerű hagyományainkat
2023. február 19.
Minden nemzetnek és nemzetiségnek az a küldetése, hogy saját örökségét megőrizze, kimunkálja és felmutassa – hangoztatta Semjén Zsolt Mohácson, a busójárás vasárnapi fő programján.
A miniszterelnök-helyettes a Duna-parti város főterén a közel negyedévezredes múlttal bíró télűző, tavaszköszöntő népszokáson a résztvevőkhöz szólva felhívta a figyelmet: “örökségünk olyan érték, amit csak mi adhatunk az egyetemes emberiségnek” és “ha nem őrizzük meg hagyományainkat, akkor ezt helyettünk senki nem fogja megtenni”.
Azt mondta, hogy a természet megújulását idéző néphagyomány, történelmi emlékezet és spirituális szimbolika jellemzi a mohácsi busójárást, aminek hagyományait ápolni kell, hiszen ez a népszokás Hungarikum, és az egész emberiség számára értéket jelent, melyet 2009 óta már az UNESCO is az emberiség szellemi kulturális örökség részeként ismer el.
A miniszterelnök-helyettes beszédét követően felvatták az új busókat, majd szabad farsangolás vette kezdetét Mohács belvárosában.
A mohácsi népszokás népszerűsége töretlenül nő: a szervezők becslései szerint az idei busójáráson a rendezvény hat napja alatt naponta 40-45 ezer ember vesz részt. Az érdeklődők szórakoztatásáról idén rekordszámú, 2200 maskarás gondoskodik, a látogatók pedig február 16. és 21. között tizenöt helyszínen kétszáz programon vehetnek részt.
A köznyelvben sokácnak, a mohácsiak körében sokacnak nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.
A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)
