Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Virtuális nemzeti tér jön létre, amelynek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és államrezonhoz hozzáfér – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Tusnádfürdőn.

A Tusványoson tartott Nemzeti kerekasztalon a politikus elmondta: ez a nemzetegyesítés virtuális része, melynek révén alapvetően megoldódnak a sport és kulturális, illetve közéleti műsorok közvetítésével kapcsolatos problémák.

Ennek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és a teljes magyar államrezonhoz hozzáfér egy egyszerű regisztrációval, egy IP-címmel, VPN-környezetben, egy digitális állampolgársággal, ami a nemzetegyesítésnek valóban a 21. századi formája

 

– fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy nemzetegyesítés tekintetétben mindig gondot okozott a sport- és kulturális műsorok közvetítésének kiterjesztése Magyarország határain túlra, mivel azt az Európai Bizottság és a tagállamok, különösen is az utódállamok és leginkább a jogtulajdonosok ellenzik. Nagy előrelépés, hogy 2032-ig megvásárolták a téli és nyári olimpiák közvetítési jogát, a magyar válogatott selejtezőinek közvetítését az Európa- és világbajnokságokon. 75 nagy sporteseményt, 15 sportágat tudnak a kábelszolgáltatók közvetíteni – mondta.

A cél, hogy sport mellett a közmédia közéleti és kulturális műsorai is foghatók legyenek a határon túl, ezért van szükség a virtuális nemzeti térre, mivel a technika előrébb tart, mint a jogkorlátozó jogalkotás. Ehhez január 1-től minden magyar állampolgár kapcsolódhat, bárhol éljen a világban – mondta.

Semjén Zsolt számokkal alátámasztva ismertette a magyar nemzetpolitika 2010 óta elért eredményeit. Kiemelte, hogy a magyar állam 100 ezer forintra, a korábbi összeg mintegy ötszörösére emelte az oktatási-nevelési támogatást.

Ez egy erős üzenet arra vonatkozóan, hogy a magyar állam számára kulcsfontosságú, hogy a külhoni magyar gyerekek magyar iskolába járjanak

 

– húzta alá. Hangsúlyozta, hogy ez „a bölcsőtől az egyetemig jár” és több, mint 220 ezer gyerek kapja meg évente.

„Ahhoz, hogy a magyar nemzetrészek megmaradjanak, elsősorban egy erős Magyarország kell” – fogalmazott, de úgy vélte, hogy kell a segítség a nemzeti identitás megőrzéséhez, a honosítás, a gazdasági támogatás és az etnikai magyar pártok, szervezetek segítése is.

Semjén Zsolt kijelentette:

a magyar kormány 2010 után már első évben megtízszerezte a nemzetpolitikai támogatásokat, melyek azóta minden évben nőnek. Ez 100 milliárd forintot jelent évente, amihez pluszforrások is hozzáadódnak. 2010 óta 50 ezer támogatást bonyolítottak le 500 milliárd forint értékben

 

– jelentette ki.

Fontosnak nevezete a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) visszaállítását, mely meghatározza a nemzetpolitika irányát és a nemzeti jelentőségű intézményeket, 96 ilyen intézmény van, összesen 155 milliárd forintos támogatásban részesülnek – közölte.

Felidézte, hogy az elmúlt időszakban mintegy 1000 óvoda épült, újult meg Magyarország határain túl, a Kárpát-medencében több, mint 3000 templom építése, tatarozása zajlik. „Egyikből sem lesz sem mecset, sem bevásárlóközpont” – mondta a nyugat-európai helyzetre utalva.

A Körösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor-program keretében összesen már ezer ösztöndíjas ment ki segíteni külhoni magyar szervezetekhez. A Határtalanul program keretében 500 ezer hetedikes gyerek volt határon túl intézményes formában, és már a nemzetrészek is kapcsolatba lépnek egymással.

Semjén Zsolt a sporttámogatásokra és a családtámogatás fontosságára is kitért, melynek elemeit igyekeznek a határon túlra is kiterjeszteni.

Beszélt arról, hogy a gazdasági támogatás terén paradigmaváltás történt, hiszen ahhoz, hogy a külhoni magyar közösségek meg tudjanak maradni, nem elég az identitásőrzés, de a megélhetést is biztosítani kell. Ezért a magyar kormány 60 ezer pályázatot támogat, 424 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre.

Minden egyes forint, amit a magyar állam külhonban beruház, az ott két forintot generál – jelentette ki Semjén Zsolt.

Fontosnak nevezte a magyar állampolgárság kiterjesztését, mint mondta, az elmúlt időszakban „több mint 1 millió 100 ezer nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká”. Ezt személyes élet céljának nevezte.

Az ukrajnai háború kapcsán hangsúlyozta: Magyarország keresztény civilizációjú államként csakis a béke pártján állhat, és a Ferenc pápáéhoz legközelebb álló álláspontot képviseli. Véleménye szerint a békéhez két dolog kell: biztonsági garanciát adni mindenkinek és biztosítani a kisebbségek jogait.

Magyarország nem akar újabb vasfüggönyt, még ha annak most a nyugati oldalán is áll, az az érdeke, hogy egyáltalán ne legyen háború és új vasfüggöny

 

– mondta. Ezért azonnali tűzszünetet és utána a béketárgyalások mielőbbi elkezdését szorgalmazza – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.

Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar egyházpolitikai modell az együttműködésre épül, „nem pedig az állam és az egyház egymástól való teljes elszakítására” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Budapesten.

A Magyarországi Baptista Egyház (MBE) új, Benczúr utcai székháza, a Baptista Ház átadóünnepségén mondott köszöntőjében kiemelte, Magyarországon az állam és ez egyház elválasztása úgy valósul meg, hogy az egyház nem gyakorol közhatalmi funkciót, az állam pedig nem avatkozik szakrális, teológia kérdésekbe és az egyház belső életébe.

Hozzátette ugyanakkor:

a szeparációt nem kell úgy túlfeszíteni, hogy hermetikusan elzárjuk őket egymástól, hanem azok harmonikus együttműködésére kell törekedni. E gondolat antropológiai alapjának nevezte, hogy egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és egyszerre vagyunk polgárai a hazánknak.

Semjén Zsolt beszédében méltatta mindazt, amit a baptisták adtak az egyetemes kereszténységnek és a Kárpát-medencében a magyarságnak. Megemlékezett arról, hogy 1978-ban a magyar baptisták felvetésére egy zseniális prédikátor Billy Graham és az Egyesült Államok akkori elnöke, Jimmy Carter jóvoltából hazakerülhetett a magyar Szent Korona.

A magyar állam és kormány mindezzel tisztában van, ezért nem véletlen, hogy átfogó megállapodást kötött a Magyarországi Baptista Egyházzal, ami számos dolgot – köztük az ingatlanjuttatás lehetőségét, az intézményfenntartás támogatását – tesz lehetővé – hangsúlyozta. Emlékeztetett: a magyar állam pontosan ugyanúgy finanszírozza az egyházi, közfeladatot ellátó intézményeket, mint a hasonló feladatot ellátó állami és önkormányzati intézményeket.

Szavai szerint a baptista egyház lelki természetű küldetéséből következik a közfeladatok ellátásának biztosítása. Amikor az egyházak közfeladatot vállalnak át, a teljes ember szolgálatát végzik

– mondta a miniszterelnök-helyettes.

A baptista iskolák példáját felhozva arról beszélt, hogy az egyház szabadsága a többi között teológiai és egyházszervezeti értelemben feltétlen és megkérdőjelezhetetlen, mert az állam feladata a vallásszabadság biztosítása. Ugyanakkor – folytatta – az állampolgári jogegyenlőségből következik, hogy nem lehet különbséget tenni finanszírozás tekintetében állami és egyházi iskola között.

Semjén Zsolt kijelentette: büszke arra, hogy ez az egyházpolitikai modell működik. A társadalom nagyon bízik az egyházi intézményekben, megsokszorozódott az egyházi iskolákba járó gyerekek száma.

A miniszterelnök-helyettes biztosította hallgatóságát arról, hogy a magyar kormány értékeli azt a szolgálatot, amit a baptisták ellátnak.

Papp János, az MBE elnöke közölte: új székhelyüket az egyház szervezeti és lelki központjaként szeretnék működtetni, a következő hónapokban indul a beköltözés és a birtokba vétel, reményeik szerint az épület szeptembertől „nyitva áll mindenki előtt”; 2018-ban a kormánytól kapták az épületet, hogy missziós, oktatási és szociális célra hasznosítsák. Köszönetet mondott az épületért és a felújítási, fejlesztési támogatásért.

Szavai szerint a házra nagy szüksége volt az egyháznak, mivel közösségük, szolgálatuk egyre bővül. A baptisták több mint 300 helyen vannak jelen Magyarországon gyülekezeteikkel, köznevelési intézményeikkel több mint 15 ezer diáknak, szociális intézményeikkel naponta 26 ezer embernek „lehetnek segítőtársai”.

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az egyházak feladatátvállalásával kapcsolatban azt hangsúlyozta: „mi nem a hatalom közelségét keressük, hanem a szolgálat lehetőségét”.

Úgy vélte:

ha az egyházak figyelnek Isten akaratára, akkor az intézményrendszer sohasem lesz cél, hanem mindig eszköz lesz.

Az épületre a világon több mint 51 millió bemerített hívőt képviselő Baptista Világszövetség főtitkára, Elijah Brown kért áldást.

Forrás: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Több mint mint egymillió ember menekült az orosz-ukrán háború elől Magyarországra – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Máriapócson, karitatív adomány átadásán.

Magyarország mindenkinek igyekszik segíteni, aki segítséget kér – mondta.

Hozzátette, az állam önmagában nem tudná elvégezni ezt a munkát, kulcsfontosságú hozzá az egyházak segítsége. Ők osztják szét az adományokat; ők tudják a legjobban, kik a legrászorultabbak és hol van a legnagyobb szükség – közölte.

Elmondta:

a kormány hálás a különböző karitatív szervezeteknek.

Kiemelten megköszönte a Konstantini Szent György Rend és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat adományát, amelyet a Máltai Szeretetszolgálat autóival juttatnak el Kárpátaljára.

Bourbon Károly azt mondta, nagy örömöt jelent számára, hogy Máriapócson lehet, hiszen a helyből „sugárzik a hit”.

Hozzátette: igyekeznek segíteni a konfliktus áldozatait, céljuk, hogy a leginkább rászorulókhoz jusson el.

Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke elmondta, az adomány harmincmillió forint értékű, egy részét Ukrajnába szállítják a belső menekültek ellátására, másik részét a Magyarországra menekült emberek támogatására fordítják.

Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke a közmédiának úgy fogalmazott, nagy segítséget jelentenek a segélyszállítmányok, és jó érzés, hogy a magyar állam, a nép, az egyházak, az emberek és a különböző társadalmi szervezetek összefogtak és segítettek a rászorultaknak.

Forrás: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

„Nem beszélnek a politikáról, mert nem jutnának el a rántott húsig”

Hiller István azt vetette közbe, hogy néhány hete jelentek meg a 2022-es adatok, amelyekből kiderült, hosszú évek után ismét többen hagyták el az országot, mint amennyien hazaköltöztek. „Természetesen a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a boldogulásuk, anyagi kérdések miatt mentek. Több pénzt keresnek, aztán majd visszajönnek. Ez olyan egyszerű képlet, ami szimplán akár igaz is lehetne, de nem mondja el a teljes igazságot” – folytatta a politikus.

Az MSZP képviselője nem arról a 37 éves szakmunkásról beszél, akinek Magyarországon van a családja, viszont külföldön dolgozik három évet, majd visszatér. Azokra a fiatalokra gondol, akik az egyetem elvégzése után vagy közben elhagyják az országot, külföldön kapnak először munkalehetőséget, és nagy valószínűséggel nem jönnek vissza.

Az országunk hangulata, amelyért a politika a felelős, igenis hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok nem kis számban elmennek az országból

– vélekedett Hiller István, aki szerint ezt nem lehet egyszerűen eurókkal és a GDP-vel leírni. Tömegével tudna olyan családokat, közösségeket mondani, ahol előre tisztázzák, például egy ebéd alkalmával nem beszélnek a politikáról, „mert nem jutnának el a rántott húsig, már a húslevesnél szétmenne a család. Ha ezt épeszű vitának gondoljuk, akkor ezeket a szempontokat hozzuk be. Azt állítom, hogy a vitát, különböző nézőpontok ütköztetését sokkal szívesebben fogadják, mint azt, hogy nincs vita, kinyilatkoztatás van, és előre megmondom neked, hogy a te véleményed micsoda”.

Annak lehettünk tanúi, amikor Hiller István politikus lenyomta Hiller István professzort

– kapta vissza a szót Semjén Zsolt, aki megfontolásra érdemesnek nevezte, hogy bár hektikus, de trendszerűen elindult a folyamat, amelyben körülbelül annyian jönnek haza, ahányan elhagyják az országot. Ezt a kérdést pedig érdemes összehasonlítani például Romániával és Lengyelországgal, ahonnan rengetegen vándorolnak ki: „nem akarom idealizálni az itthoni állapotokat, de a térség egészével együtt érdemes ezt nézni”.

„A Huxit fel sem merült a magyar kormányban”

Semjén Zsolt szerint tévedés azt gondolni, hogy a kettős állampolgárság megadása hozzájárult ahhoz, hogy elvándoroljanak a magyarlakta területekről, „román útlevéllel ugyanúgy el lehet menni Spanyolországba, mint magyarral”. A nem uniós tagállamok esetében sem tartja ezt érvnek az állampolgárság megadása ellen, „mert például a kárpátaljaiaknak is meg kell adni azt a lehetőséget, hogy el tudjanak menni tanulni, dolgozni, ahova szeretnének”.

A miniszter hangsúlyozta, erkölcsi, történelmi igazságtétel is volt megadni az állampolgárságot. „A magyar nemzetnek mindig volt kettőssége, egyfelől kultúrnemzet vagyunk, amit összetart a nyelv, a történelemtudat és a kultúra, másfelől politikai nemzet is volt a magyar, amit összetartott a magyar közjog.” Semjén Zsolt azt az álláspontot képviseli, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány valós identitása van.

Hiller István a 2004-es népszavazási kampányról – amelyben az akkori MSZP-s miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc nem támogatta a kettős állampolgárságot – is kapott kérdést. A szocialista politikus leszögezte, nem pártdokumentumokat jött ismertetni, hanem a saját gondolatát, amely ugyan jórészt annak a politikai közösségnek is a véleménye, amelyhez tartozik, de valamikor kisebbségben van, „aztán ha választási vereséget szenvedünk, kongresszusi döntés lesz a véleményemből”.

„Mindenkit, aki magát magyarnak vallja, a nemzet részének tekintek, éljen a határon belül, vagy azon túl” – tisztázta Hiller István, aki elárulta, 2012-ig jelentős belső vita folyt a szocialista pártban, ez a vita nem 2004-ben kezdődött, „annak eredménye egyébként az én politikai közösségem és a baloldal megosztottságához nem kis mértékben hozzájárult”.

Magyar szociáldemokrata vagyok, a fogalom magyar és szociáldemokrata része is fontos számomra. Össze kívánom kapcsolni a baloldaliság és a nemzet ügyét. Amikor miniszter voltam, akkor is így gondoltam. Az MSZP 2012-ben egy nemzetpolitikai programot megfogalmazva, nyilvánosságra hozva, mindazt, ami 2004-ben történt, felülvizsgálta, és azért elnézést kért. Ezzel nem mindenki értett egyet a baloldalon, viszont ma az MSZP-n belül meghatározó és többségi álláspont.

Hiller István elmondta azt is, az Európai Unió fontos elem, erőteljes nemzetkarakterisztikai szempont a magyarság és európaiság kapcsolata, szervezetileg, valamint mentálisan is. Az MSZP-s képviselő büszke arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, pontosan érti „mit mond a kormánypropaganda az EU-ról”. A nemzet számára az uniós tagságot nagyszerű dolognak tartja, és minden olyan felvetést, ami azt vizsgálja, hogyan lehet érdemes gyengíteni a kapcsolatot, ellenez. „Tagnak lenni lehetőség és jog. Alakítani a belső viszonyokat és elfogadni a közös normákat, ez jelen pillanatban nemcsak aktuálpolitikai, hanem jövőbeli nemzetépítési kérdés. A távlatos nemzetfelfogásomban a határon túli magyarok és az anyaország kapcsolata kiegészül a magyarság egészének európai kapcsolatrendszerével. Előnyös, ha minél több magyar a Kárpát-medencében olyan országban él, amely az Európai Unió tagja.”

Semjén Zsolt világossá tette:

A Huxit fel sem merült a magyar kormányban. Ellentétes lenne a magyar nemzeti érdekekkel. Világéletemben EU-párti voltam, és a magyar kormányban soha nem merült fel, hogy ki kellene lépnünk. Én még az Európai Néppártban is maradtam.

A miniszter a bővítést illetően is egyetért, „Szerbiát már rég fel kellett volna venni az EU-ba”. Az egyik aktuális problémának a migránsügyet nevezte: „azt, hogy ki élhessen Magyarországon, a magyar nemzet dönti el, nem Brüsszel, de ez nem azt jelenti, hogy ki kellene lépni az EU-ból. Ha az EU a nemzetállamok álláspontját jobban figyelembe vevő politikát folytatott volna, akkor lehet, hogy az Egyesült Királyság nem lépett volna ki. Európa-pártiak vagyunk, de azt gondoljuk, az EU-t úgy kell alakítani, hogy az alapító atyák örökségéhez térjünk vissza”.

Semjén Zsolt jelezte, a határon túli kisebbségek védelmében sokkal többet várt az EU-tól a csatlakozáskor. „Azért az mégiscsak botrány, hogy a Minority SafePacket, ami az őshonos kisebbségek jogainak biztosításáról szólt és sok millió polgár aláírta, úgy söpörte le a bizottság, mintha soha nem is lett volna.”

A 2004-es népszavazási kampányról Semjént Zsolt úgy vélekedett: „Gyurcsány Ferenc óriási hibát követett el, amikor a határon túli magyarok állampolgárságával szemben szállt be a kampányba. Ha én lettem volna Gyurcsány Ferenc, pragmatikus alapon azt mondtam volna, támogatom, hogy a külhoni magyarok megkapják az állampolgárságot, ha félt a szavazati jogtól, még át tudta volna vinni a korlátozott állampolgárságot. Ha akkor ő ennek az élére áll, a jobboldal nem tudta volna nemzetellenességgel vádolni a baloldalt. Óriási hibát követtek el, hogy a kettős állampolgárság ellen kampányoltak, ennek tragikus következményei lettek, a külhoni magyarság lelki Trianonként élte meg”. Ezért volt a 2010-ben megalakult második Orbán-kormány első törvénye a kettős állampolgárság megadása, „ezt a lelki Trianont igyekeztünk enyhíteni”.

„Nem oroszbarát, magyarbarát politikát folytatunk”

Semjén Zsolt az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban leszögezte,

nem oroszbarát, magyarbarát politikát folytatunk. Ott voltam, amikor elsőként ismertük el a szuverén Ukrajnát. Alapvető nemzeti érdek, hogy Oroszország és köztünk legyen egy állam.

A miniszter hozzátette, a magyar nemzeti érdek tekintetében megkerülhetetlen kérdés a kárpátaljai magyarság helyzete. Beszámolt egy korábbi, informális megbeszélésről is, ami Orbán Viktor és Petro Porosenko között zajlott. A magyar fél azt ajánlotta, ha az ukránok tartanak az oroszoktól, akkor lehetne egy olyan megoldás, hogy csak az Európai Unió és a NATO-országok esetében ismerik el a kettős állampolgárságot. „A másik az oktatási rendszer, nem adtunk okot az ukránoknak a magyar kisebbség oktatási jogainak elvételére. Amit csináltak, az ellentétes az ukrán alkotmánnyal, az ukrán–magyar alapszerződéssel és a nemzetközi dokumentumokkal. Ukrajna felfoghatatlan okból ellehetetlenítette a magyar nyelvhasználatot és a magyar nyelven történő oktatást.”

Semjén Zsolt szerint minden megoldódna, ha őshonos kisebbségként ismernék el a kárpátaljai magyarságot. Azt is megemlítette, hogy az EU-hoz csatlakozni szándékozó Ukrajna az Európai Unió nyelveit elismerve azoknak a kisebbségeknek, amelyek az EU valamelyik nyelvén akarnak tanulni, adja meg ezt a lehetőséget.

Hiller István hangsúlyozta, „egy ország egy másik szuverén országot megtámadott, területének durván 20 százalékát megszállás alatt tartja. Nincs olyan, valóban európai értékeket magáénak valló gondolkodó, aki ezt elfogadhatná, mert akkor felborul minden, amiért a második világégés után kereszténydemokrata, liberális és szociáldemokrata emberek létrehozták az EU-t”.

A szocialista politikus is úgy látja, nemzeti érdek egy jól működő, szuverén Ukrajna létezése. Semjén Zsolttól azt kérte,

mondja el a kormányülésen, hogy a háborúpárti baloldal emlegetése politikai és történelmi hamisítás. Én nem vagyok háborúpárti, miközben baloldali vagyok. Azt akarom, hogy béke legyen Ukrajnában.

Hiller István a hadifogságból szabadult, Magyarországra érkezett katonák ügyére kitérve úgy fogalmazott, „az érdekel, hogy tizenegy hadifogoly szabad ember. Ez helyes. Örömmel üdvözlöm. Azt a részét, hogy a nemzetközi jog nyelvén hogyan kell ezt megoldani, oldja meg a külügyminisztérium”.

Semjén Zsolt nem tárhatta fel minden részletét az ügynek, de elismerte, ő koordinálta a folyamatot, és logisztikailag élete egyik fő művének tartja. Az egész alapvetően egyházi vonatkozásban történt, ezért szerinte

fontos látni a jogi helyzetet, ezeket az embereket az orosz állam a hadifogságból elengedte, amikor az egyház közvetítésével Magyarországra kerültek. A sajtóban megjelent állásfoglalásokban van egy alapvető tévedés, nem hadifoglyok, Magyarországon nincsenek hadifoglyok. Az ő státuszuk semmiben nem különbözik attól a mintegy 1,2 milliónyi ukrán emberétől, akik Magyarországra jöttek.

Semjén Zsolt azt is világossá tette, ha Ukrajnát előzetesen tájékoztatják erről, az oroszok nem engedik el őket. „Nem adtunk okot Ukrajnának arra, hogy ebben a kérdésben harci dobokat üssön. Humanitárius okból magyar kötődésű embereknek segítettünk kiszabadulni a hadifogságból.”

Forrás: index.hu
Borítókép: Neményi Márton/Népszava

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Történelmi, sőt bizonyos értelemben üdvtörténeti jelentőségű volt Ferenc pápa április 28-30-i magyarországi apostoli látogatása – értékelte az eseményt kedden Budapesten Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a politikai élet szereplőinek és a sajtónak is köszönetet mondott korrekt hozzáállásukért.

Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy az állami és az egyházi szervek 100 százalékban megtették kötelességüket, de ahhoz, hogy “ez a három nap ilyen csodálatosra sikerült”, kellett a Szentatya karizmája, a Szentlélek tapintható jelenléte, a közreműködők ezreinek munkája és százezernyi résztvevő, aki eljött az eseményekre.

A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott mindazoknak a szervezőknek, akik rendőrként, mentősként, civil önkéntesként éjjel-nappal dolgoztak a látogatás sikerén.

Hozzátette, három napig mintha megvalósult volna a treuga Dei, azaz Isten békéje.

Semjén Zsolt köszönetet mondott a politikai paletta minden oldalának, amiért felelősségteljes és méltó hozzáállásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy békességben lehessen fogadni a pápát.

Úgy fogalmazott: “minden politika, de a politika nem minden”, hozzátéve: mindezt az egész magyar társadalom érezte, ezért is volt ilyen méltóságteljes ez a három nap.

A társadalmi összefogás példáiként megemlítette, hogy a P. Mobil együttes hozzájárult szombati Papp László Sportarénában való koncertje, az Újpest FC és az FTC labdarúgócsapatai pedig vasárnapi mérkőzésük egy nappal való halasztásához.

Semjén Zsolt kiemelte: “a Szentatya tanítása, azok az üzenetek, amelyeket hozzánk intézett, megerősítenek minket, és megszívleljük azokat, amiket mondott”.

Emlékeztetett: Ferenc pápa látogatása apostoli út, lelkipásztori látogatás volt. Tapintható volt, hogy az egész magyar társadalmat megerősíti lelkileg: nemcsak a katolikusokat, hanem a más felekezetekhez tartozókat vagy olyanokat is, akik nem vallásosak – jegyezte meg.

Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a látogatás résztvevői megtapasztalhatták a Szentatya örömét, aki jól érezte magát Magyarországon, és ennek számtalan jelét adta.

“A látogatás túlzás nélkül nevezhető történelminek, sőt bizonyos értelemben napjaink üdvtörténeti eseményének is” – jelentette ki.

A miniszterelnök-helyettes elmondta: búcsúzáskor azért adott egy szál fehér rózsát a Szentatyának, hogy ő a római Santa Maria Maggiore-bazilikában a Szűzanya Salus Populi Romani ikonja elé helyezze el a virágot a magyar nép nevében.

Végül Semjén Zsolt köszönetet mondott a magyar sajtónak is a pápalátogatás tudósításában tanúsított korrektségéért.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy Ferenc pápa és Hilarion metropolita találkozója magánlátogatáson történt a nunciatúrán, így nem szerepelt az apostoli út hivatalos programjában.

Semjén Zsolt hozzátette: személyesen helyesnek tartja, hogy a találkozás létrejött, de ebben a magyar kormánynak nem volt, nem is lehetett szerepe.

Mint emlékeztetett a látogatás programjában nem szerepelt egyetlen testvéregyház képviselőjével való találkozás sem, mivel két éve, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idején ez megtörtént.

Semjén Zsolt kérdésre válaszolva megerősítette a Hilarion metropolitával folytatott szombat délelőtti megbeszélését aktuális kérdésekben.

Szintén újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy valóban megérintette őt a Szentatyának a nyitott kapukról és a szívek megnyitásáról szóló felszólítása.

Elmondása szerint a magyar politikai élet viselkedése a pápalátogatás három napja alatt messze meghaladta várakozásait. “Ez lehet egy olyan alap, hogy ellenségeskedés helyett értelmes párbeszédet folytassunk. Én kész vagyok erre” – közölte Semjén Zsolt.

(Forrás: MTI, borítókép: Vatican Media, fotók: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ferenc pápa hivatalos búcsúztatás után vasárnap elutazott Budapestről, gépe nem sokkal délután hat óra után szállt fel a Liszt Ferenc-repülőtérről. A katolikus egyházfő háromnapos apostoli látogatást tett Magyarországon.

A pápát a repülőgépnél Novák Katalin köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint magyar egyházi vezetők, katonai díszegység és mintegy száz, vatikáni és magyar zászlókkal felsorakozó, éneklő és integető önkéntes búcsúztatta a szemerkélő esőben.

A gépre való felszállás előtt Ferenc pápáról és Novák Katalin államfőről még egy közös fényképet készítettek. Ferenc pápa végül gyalogosan ment végig a vörös szőnyegen, majd lifttel szállt fel a gépre.

A hivatalos reptéri búcsúztatáson a Magyar Katolikus Egyház képviseletében jelen volt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Kocsis Fülöp érsek-metropolita.

A kifutópályán guruló repülőgép pilótafülkéjének ablakába – az egyházfő érkezéséhez hasonlóan – a felszállásig vatikáni és magyar zászlót helyeztek ki.

Apostoli látogatásának első napján, pénteken Ferenc pápát Novák Katalin köztársasági elnök fogadta a Sándor-palota előtti téren. A ceremónia után az egyházfő udvariassági látogatást tett a Sándor-palotában az államfőnél, majd találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ezt követően a Karmelita kolostorban állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőinek részvételével tartottak rendezvényt. Az eseményen beszédet mondott Ferenc pápa és Novák Katalin köztársasági elnök.

Az egyházfő délután a budapesti Szent István-bazilikában találkozott a Magyar Katolikus Egyház képviselőivel, püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal. Az eseményen Veres András, az MKPK elnöke köszöntötte a pápát, majd tanúságtételek hangzottak el. Az egyházfő beszéde után közös ima következett, majd pápai áldással ért véget a találkozó.

Szombat reggel Ferenc pápa magánlátogatást tett a vak gyermekeket gondozó Boldog Batthyány-Strattmann László otthonban.

Novák Katalin köztársasági elnök búcsúzik a Budapestről távozó Ferenc pápától. MTI/Bruzák Noémi

Ezt követően a Rózsák terén található Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban szegényekkel és menekültekkel találkozott, majd átment a szintén a téren álló Istenszülő oltalma templomba a görögkatolikus közösséghez. Délután a Papp László Budapest Sportarénában fiatalok várták, este szálláshelyén, az Apostoli Nunciatúrán fogadta többek között magyarországi jezsuita közösség képviselőit.

A vasárnap délelőtti, Kossuth Lajos téri pápai szentmise után, magyarországi látogatása utolsó programjaként az egyházfő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán találkozott az egyetemi és kulturális élet képviselőivel.

Ferenc pápa háromnapos apostoli útjáról, a látogatáshoz kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámolt a közmédia szinte valamennyi csatornája.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Engedjük be szívünkbe az élet urát, utána pedig lépjünk ki és váljunk mi magunk is nyitott kapukká a társadalomban! Legyünk nyitottak és befogadóak egymás felé, hogy segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján növekedni! – mondta Ferenc pápa a vasárnap délelőtti szentmisén a Kossuth Lajos téren. A szentatyát több tízezren hallgatták a téren és a környező utcákban.

A Szentatya a Kossuth térre érkezik – a tömegben Semjén Zsolt és felesége Menus Gabriella. Fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely

Ferenc pápa háromnapos magyarországi apostoli útjának csúcspontja volt a fél tízkor kezdődött szentmise és Regina Caeli – Mennyek Királynője – imádság a Kossuth téren. Az egyházfő negyed tízkor érkezett meg a Kossuth Lajos térre, ahol a nyitott oldalú pápamobillal vitték az emberek közé.

Közös imádsággal, fél tízkor kezdődött az egyházfő szentmiséje. Orbán Viktor miniszterelnök feleségével közösen vett részt az ünnepi szentmisén. Novák Katalin köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is a Kossuth Lajos téren hallgatta a szentmisét.

Ferenc pápa a budapesti Kossuth téren bemutatott szentmisén háromnapos magyarországi apostoli látogatásának harmadik napján. MTI/Máthé Zoltán

A jó pásztor életét adja juhaiért

„Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen. Így tesz a jó pásztor: életét adja juhaiért. Jézus tehát, mint egy pásztor, aki a nyáját keresi, azért jött, hogy megkeressen minket, amikor elveszettek voltunk; eljött mint pásztor, hogy kiragadjon minket a halálból; mint egy olyan pásztor, aki ismeri és végtelen gyengédséggel szereti juhait – aki az Atya nyájába vezetett és az Ő gyermekeivé tett minket. Szemléljük hát a Jó Pásztor képét és időzzünk el két cselekedeténél, amelyeket az evangélium szerint a juhaiért tesz: először nevükön szólítja, majd pedig kivezeti őket” – kezdte a prédikációt Ferenc pápa.

Üdvösségünk történetének kezdetén nem mi állunk. A kiindulópont Isten hívása, a vágyakozása utánunk, hogy elérjen minket, az értünk érzett aggodalma, az irgalmának bősége, amellyel meg akar menteni a bűntől és a haláltól, hogy életet adjon bőségben és vég nélküli örömöt. Jézus az emberiség jó pásztoraként jött, hogy nevünkön szólítson és hazavezessen minket” – hangoztatta Ferenc pápa. Kiemelte, hogy ezért hálával emlékezhetünk meg Jézus szeretetéről, amit már akkor tanúsított irántunk, amikor még távol voltunk tőle. Leszögezte, hogy miközben mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk, és ki-ki a maga útjára tért, Jézus magára vette gyarlóságainkat és maga hordozta vétkeink terhét, hogy visszavigyen minket az Atya szívéhez.

Semjén Zsolt a Szentatyával. Fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely

Olyanok voltatok ugyanis, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és oltalmazójához – idézte Péter apostolt a Szentleckéből Ferenc pápa. Kiemelte, hogy még ma is, minden élethelyzetünkben, mindabban, ami a szívünket nyomja, a veszteségeinkben, a félelmeinkben, a vereség időnként ránk törő érzésében, a szomorúság börtönében, ami azzal fenyeget, hogy elveszi a szabadságunkat, Ő hív minket. – Jó pásztorként jön, és nevünkön szólít minket, hogy elmondja, az Ő szemében milyen értékesek vagyunk. Jön, hogy meggyógyítsa sebeinket és magára vegye gyengeségeinket, hogy az Ő nyájában egységre hívjon minket és megismerjük az Atyát és egymást – hangoztatta.

Ferenc pápa a budapesti Kossuth téren bemutatott szentmisén. MTI/Koszticsák Szilárd

Ferenc pápa: Isten szent népe vagyunk

„Ahogy ma reggel itt vagyunk, érezzük meg annak örömét, hogy Isten szent népe vagyunk: mindannyian az Ő meghívásából születtünk; Ő gyűjtött egybe minket és ezért vagyunk az Ő népe, az Ő nyája, az Ő Egyháza. Ezért hívott itt egybe minket, különbözzünk bár egymástól és tartozzunk bár különböző közösségekhez, hogy szeretetének nagysága mégis egyetlen ölelésben egyesítsen minket” – mondta Ferenc pápa. Mint fogalmazott, olyan szép, ahogy most együtt vagyunk: püspökök és papok, szerzetesek és világi hívek; olyan jó, hogy ezt az örömöt más keresztény felekezetek küldötteivel, a zsidó közösség vezetőivel, a civil szervezetek képviselőivel és a diplomáciai testülettel is megoszthatjuk.

Hangsúlyozta: a katolicitás az, hogy akiket a Jó Pásztor név szerint szólított meg, arra hívott, hogy szeretetét befogadjuk és továbbadjuk, hogy az Ő nyáját befogadóvá tegyük és sohasem kirekesztővé. „És ezért mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy ápoljuk a testvériség és az együttműködés kötelékeit, megoszlás nélkül, anélkül, hogy közösségünket saját tulajdonunknak tekintenénk, anélkül, hogy elmerülnénk a saját területünk védelme fölötti aggódásban, hanem megnyílva a kölcsönös szeretet előtt” − mondta a szentatya.

Miután a Pásztor nevén szólította juhait, kivezeti őket. Először a nyájba tereli őket, most pedig kivezeti őket. Isten először az ő családjába gyűjt össze minket, hogy az ő népévé váljunk, majd pedig elküld a világba, hogy bátran és félelem nélkül az örömhír hirdetőivé, a minket megújító szeretet tanúivá váljunk – mondta el Ferenc pápa.

Találkozzunk testvéreinkkel

Megjegyezte, hogy ezt a mozgást – belépni és kilépni – egy másik, Jézus által használt képpel is megragadhatjuk, mégpedig a kapu képével. Kiemelte, hogy Jézus a kapu, amely szélesre tárult, hogy beléphessünk az atya közösségébe és megtapasztalhassuk irgalmát; majd felhívta a figyelmet, hogy a nyitott kapu nemcsak arra szolgál, hogy belépjünk valahová, hanem arra is, hogy elhagyjuk azt a helyet, ahol vagyunk.

Miután visszavezetett minket Isten karjai közé és az egyház közösségébe, Jézus az a kapu, amely a világba irányít minket: arra buzdít, hogy menjünk ki és találkozzunk testvéreinkkel” – nyomatékosította a szentatya. Mint mondta, senkit sem kizárva mindannyian erre kaptunk meghívást: hogy kilépjünk a komfortzónánkból és legyen bennünk bátorság eljutni az összes perifériára, ahol szükség van az evangélium világosságára.

Ferenc pápa érkezik szentmiséjére pápamobilján a Parlament előtti Kossuth térre. MTI/Máthé Zoltán

A jelenkor társadalma magánnyal fenyeget

A pápa szerint a „kifelé” lét azt jelenti, hogy Jézushoz hasonlóan mindannyian nyitott kapukká válunk. „Szomorú és fájdalmas zárt kapukat látni: önzésünk zárt kapuit azok előtt, akikkel nap mint nap elmegyünk egymás mellett; individualizmusunk zárt kapuit egy olyan társadalomban, amely sokakat azzal fenyeget, hogy elsorvasztja őket a magány; a szenvedők és a szegénységben élők iránti közönyünk zárt kapuit; a zárt kapukat azokkal szemben, akik idegenek, mások, menekültek, szegények. Végül pedig egyházi közösségeink zárt kapuit: bezárkózva magunk közé, bezárkózva a világ előtt, bezárkózva azok előtt, akik nincsenek rendben, bezárkózva azok előtt, akik Isten bocsánatára vágynak. Kérlek benneteket: nyissuk ki a kapukat! – mondta Ferenc pápa.

Ferenc pápa a budapesti Kossuth téren bemutatott szentmisén. MTI/Máthé Zoltán

Legyünk nyitottak és befogadóak

Ezt különösen magamnak, illetve püspök- és paptestvéreimnek ismétlem: nekünk, pásztoroknak. Mert a pásztor, mondja Jézus, nem rabló és nem tolvaj, vagyis nem él vissza a szerepével, nem nyomja el a rábízott nyájat, nem lopja el a teret laikus testvéreitől, nem gyakorol merev tekintélyt – húzta alá Ferenc pápa. Hozzátette:bátorítsuk magunkat, hogy egyre inkább nyitott kapuk legyünk!”– Isten kegyelmének segítői, szakértői a közelségnek, akik készek felajánlani az életüket, ahogyan Jézus Krisztus napról napra megmutatja nekünk az értünk megtört élő kenyeret az oltáron – húzta alá a szentatya. – Legyetek nyitott kapuk! – üzente Ferenc pápa a laikusoknak, a katekétáknak, a lelkipásztoroknak, a politikai és társadalmi felelősséget viselőknek, valamint azoknak is, akik nehézségekkel együtt a mindennapi életüket élik.

Engedjük be szívünkbe az élet urát, utána pedig lépjünk ki és váljunk mi magunk is nyitott kapukká a társadalomban. Legyünk nyitottak és befogadóak egymás felé, hogy segítsük Magyarországot a testvériség és a béke útján növekedni! – mondta a szentatya.

„Szeretteim, Jézus, a Jó Pásztor nevünkön szólít minket és végtelen gyengédséggel gondoskodik rólunk. Ő a kapu és aki Őrajta keresztül lép be, annak örök élete van: Ő a mi jövőnk, a bőséges élet jövője. Ezért soha ne csüggedjünk el, soha ne engedjük, hogy megfosszanak minket attól az örömtől és békességtől, amit Ő adott nekünk, ne zárkózzunk be a problémákba vagy a közönyösségbe. Hagyjuk, hogy a mi Pásztorunk kísérjen minket! Vele az új élet fényében ragyogjon az életünk, a családjaink, keresztény közösségeink és egész Magyarország!” − zárta szavait Ferenc pápa.

Ezer éve a nyugati kereszténység keleti határán élünk

„Szentséges Atya! Hálás köszönetet mondunk azért, hogy apostoli látogatásra eljött hozzánk. Amikor péteri szolgálata elején arról beszélt, hogy az Egyháznak el kell mennie a perifériákra, a szívünkből szólt. Akkor püspöki karunk jegyzőkönyvben állapította meg, hogy mi, magyar katolikus közösség – mint sokan mások is – periféria vagyunk. Évszázadokig a városunkat átszelő Duna a Római birodalom határa volt. Később a Frank birodalom is eddig terjesztette ki a befolyását. Az Oszmán török birodalom északi határvidéke voltunk itt, Európa szívében. A nyugati kereszténységnek is ezer éve a keleti határán élünk − mondta Erdő Péter.

A bíboros úgy fogalmazott: köszönjük, Szentatya, hogy eljött hozzánk. Olyan néphez, akinek a nyelvéhez még hasonlót is nehéz találni az egész világon. Olyan néphez, amely ezer éve szeretettel ragaszkodik ahhoz a nyugati kereszténységhez, amelyről sokszor úgy érezte, hogy megfeledkezett róla.

„Köszönjük, hogy eljött meglátogatni a szegényeket és a menekülteket. Azokat a menekülteket, akik innen, a szomszédból, Ukrajnából érkeztek. Köszönjük, hogy meglátogatta a szegényeket, a beteg gyermekeket, a fiatalokat, akik a legnagyobb kihívást és a legnagyobb lehetőséget jelentik Egyházunk számára. Köszönjük, hogy elhozta az irgalmasság és a gyöngéd szeretet örömhírét”.

Ferenc pápa a budapesti Kossuth téren bemutatott szentmisén. MTI/Koszticsák Szilárd

Elhozta hozzánk a dialógus és a béke üzenetét

Erdő Péter szerint a Duna mentén élő népek megtanulták, hogy a nagy folyó nem csak határ, hanem ha a bölcs hozzáértéssel hidakat építünk, akkor össze is köti a népeket, északon és délen, keleten és nyugaton.

Ennek példája számunkra első keresztény királyunk, Szent István, akit ma a katolikus és az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel, hiszen olyan időben hirdette Krisztust, amikor még teljes volt az egység Kelet és Nyugat egyházai között.„Köszönjük, Szentatya, hogy elhozta hozzánk a dialógus és a béke üzenetét, amely ma különösen is időszerű. Isten bőséges áldását kérjük Szentséged személyére és szolgálatára! Kérjük, adja ránk apostoli áldását! − mondta Erdő Péter.

Áldoztatás Ferenc pápa Kossuth téri szentmiséjén. MTI/Balogh Zoltán

„Közel vagyok hozzátok, imádkozom értetek és megáldalak benneteket”

Mivel hamarosan visszatérek Rómába, szeretném kifejezni hálámat püspöktestvéreim, a lelkipásztorok, a szerzetesek, a szerzetesnők és az egész szeretett magyar nép felé azért a fogadtatásért és szeretetért, amelyet ezekben a napokban megtapasztaltam. És kifejezem hálámat azoknak, akik messziről jöttek ide, és azoknak, akik oly sokat dolgoztak ezért a látogatásért – fogalmazott Ferenc pápa a szentmise végén elmondott beszédében. Továbbá a szentatya megköszönte Erdő Péter bíboros szavait, majd köszöntötte Novák Katalin köztársasági elnököt, Orbán Viktor miniszterelnököt, valamint a magyar társadalom jelen lévő képviselőit.

„Isten fizesse meg!” – mondott mindenkinek köszönetet Ferenc pápa. A szentatya külön megemlékezett a betegekről, az idősekről, azokról, akik nem tudtak itt lenni, azokról, akik egyedül érzik magukat és azokról, akik elvesztették az Istenbe vetett hitüket és az életbe vetett reményüket.

Közel vagyok hozzátok, imádkozom értetek és megáldalak benneteket – mondta. A pápa köszöntötte a diplomatákat és a más keresztény felekezetekhez tartozókat, majd köszönetet mondott a jelenlétetükért, valamint azért is, mert Magyarországon a különböző felekezetek és vallások kapcsolatban vannak egymással és kölcsönösen támogatják egymást.

Résztvevők Ferenc pápa szentmiséjén a Parlament előtti Kossuth téren. MTI/Máthé Zoltán

Ferenc pápa: Isten áld meg a magyart

Ezután a szentatya felidézte Erdő Péter bíboros szavait, hogy „a nyugati kereszténység keleti határán élünk ezer éve”. – Olyan szép, hogy a határok nem elválasztó vonalakat jelentenek, hanem kapcsolódási pontokat; és hogy a Krisztusban hívők azt a szeretetet helyezik előtérbe, ami egymással összeköt és nem a történelmi, kulturális és vallási különbségeket, amelyek egymástól elválasztanak – hangoztatta Ferenc pápa. Mint mondta, az evangélium egyesít bennünket, és azáltal, hogy visszatérünk a forráshoz, a keresztények útja Jézus akarata szerint folytatódik, akinek az a szándéka, hogy egy nyájban egyesüljünk.

Semjén Zsolt és felesége Menus Gabriella búcsúztatják a Szentatyát. Fotó Miniszterelnökség/Botár Gergely

Forduljunk most a Szűzanyához. Őrá bízok minden magyart, a Magyarok Nagyasszonyára, akit királynőként és patrónaként hívtok segítségül. És innen, e nagyszerű városból és e nemes országból az ő szívére szeretném bízni az európai kontinens hitét és jövőjét, amelyre e napokban sokat gondoltam, különösképpen a béke ügyét. Szent Szűz, tekints a különösen sokat szenvedő népekre – mondta a pápa. Úgy folytatta, „tekints különösen a szomszédos, meggyötört ukrán és az orosz népre, neked szentelt népeidre. Te, aki a Béke Királynője vagy, öntsd az emberek és a népek vezetőinek szívébe a vágyat, hogy a békét építsék, hogy a következő nemzedékeknek a remény jövőjét nyújtsák, ne a háborút; egy bölcsőkkel és nem sírokkal teli jövőt; egy testvérekkel és nem falakkal teli világot” . Ferenc pápa azt kívánta a híveknek, hogy Krisztus örömét terjesszék.

Hálás vagyok nektek ezekért a napokért, a szívemben hordozlak benneteket, és kérlek, hogy imádkozzatok értem. Isten áldd meg a magyart! −zárta szavait Ferenc pápa.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az ember nem attól lesz nagy, hogy mások fölé emelkedik, hanem attól, hogy másokhoz leereszkedik; nem mások kárára, hanem mások szolgálatával – mondta Ferenc pápa több mint tízezer fiatal előtt a Papp László Sportarénában. Szólt arról is, hogy ma nagy a kísértés, hogy beérjük egy mobiltelefonnal és néhány baráttal. De még akkor is, ha sokan ezt teszik, még ha nektek is ehhez volna kedvetek, ez semmi jóra nem vezet.

Kedves testvéreim, azt szeretném mondani, hogy köszönöm! Köszönöm a táncot, az éneket, a bátor tanúságtételeket és köszönöm mindnyájatoknak, hogy itt vagytok: örülök, hogy veletek lehetek – így kezdte Ferenc pápa beszédét a Papp László Budapest Sportarénában. Az előtte a hitükről tanúságot tevő fiatalok beszámolóira utalva kiemelte, hogy AZ IFJÚSÁG A NAGY KÉRDÉSEK ÉS A NAGY VÁLASZOK IDEJE.

Ferenc pápa beszédet mond a fiatalokkal rendezett találkozóján a Papp László Budapest Sportarénában. MTI/Koszticsák Szilárd

Fontos, hogy legyen valaki, aki provokál, aki meghallgatja a kérdéseiteket, és nem könnyű, előre csomagolt válaszokat ad, hanem segít, hogy bátran vállaljátok az élet kalandját a nagy válaszok keresése során. Jézus is így tett – emelte ki Ferenc pápa.

Ferenc pápa konkrétan is reagált az egyes tanúságtételekre, igazat adott Bertalannak, aki arról beszélt, hogy Jézus nem valami távoli mesekönyv szereplője, nem is szuperhős egy képregényben: Krisztus a testet öltött Isten, az élő Isten, aki közel jön; Ő a Barát, a legjobb barát, Ő a Testvér, a legjobb testvér, és nagyon jól tud kérdezni. Az evangéliumban Ő, aki a Mester, valójában kérdéseket tesz fel, mielőtt válaszokat ad.

A szentatya felidézte a Szentírásból, amikor Jézus szembenéz azzal a házasságtörő asszonnyal, akire mindenki ujjal mutogatott. Mint mondta, Jézus közbelép, a vádolók elmennek, Ő pedig egyedül marad vele. Ekkor szelíden megkérdezi tőle: „Asszony, hova lettek? Senki sem ítélt el?” Ő így válaszol: „Senki, Uram!”

Ferenc pápa egy kislányt üdvözöl, amikor érkezik a fiatalokkal rendezett találkozójára a Papp László Budapest Sportarénában. MTI/Koszticsák Szilárd

Isten mindig megbocsát!

És így, ahogy ezt mondja, megérti, hogy Isten nem elítélni, hanem megbocsátani akar. Isten mindig megbocsát! Ő minden esésnél kész arra, hogy felemeljen minket! Soha nem szabad tehát félnünk, hogy vele járjunk és haladjunk előre az élet útján – emelte ki Ferenc pápa, aki ezen a ponton a közönséget is megkérte, ismételjék el magyarul, hogy Isten mindig megbocsát.

Az egyházfő hangsúlyozta, hogy Mária Magdolnára is gondoljunk, aki húsvét reggelén elsőként látta a feltámadt Jézust. Az üres sír mellett sírt, és Jézus megkérdezte tőle: „Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” És így, mélységesen meghatódva, Mária Magdolna megnyitja szívét, elmondja neki gyötrelmét, feltárja vágyait és szeretetét.

Most figyeljük meg Jézus első találkozását azokkal, akik a tanítványai lettek – hangsúlyozta Ferenc pápa, aki emlékeztetett: Ketten közülük, akiket Keresztelő János küldött, utána mennek. Az Úr megfordul, és egyetlen kérdést tesz fel: „Mit akartok?” Megkérdezik tőle, hogy hol lakik, és Jézus nem adja meg a címet, hanem utat nyit nekik és azt mondja: „Gyertek, nézzétek meg”. A szentatya kiemelte, hogy Jézus nem prédikál, hanem utat nyit: nem azt akarja, hogy tanítványai a leckét ismételgető iskolások legyenek, hanem szabad és úton lévő fiatalok, egy olyan Isten társai, aki meghallgatja szükségleteiket és odafigyel álmaikra.

Mint mondta, eztán egy idő múlva a két fiatal tanítvány csúnyán elcsúszik: rossz kérést intéznek Jézushoz, nevezetesen, hogy a jobb és bal oldalán ülhessenek, amikor király lesz. Szerinte érdekes azonban azt látni, hogy Jézus nem dorgálja meg őket merészségükért, nem azt mondja nekik: „Hogy merészelitek, még csak ne is álmodjatok ilyenről!”.

Ferenc pápa a fiatalokkal rendezett találkozóján a Papp László Budapest Sportarénában. MTI/Koszticsák Szilárd

Nem ettől lesz nagy az ember

Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy Jézus nem rombolja le, hanem kijavítja álmaikat, hogy miként valósítsák meg azokat; elfogadja a valami nagyobb felé irányuló vágyukat, de ragaszkodik egy dologhoz, amit jól meg kell jegyeznünk: az ember nem attól lesz nagy, hogy mások fölé emelkedik, hanem attól, hogy másokhoz leereszkedik; nem mások kárára, hanem mások szolgálatával.

Mint kiemelte: Jézus örül annak, ha nagy dolgokat érünk el. Nem azt akarja, hogy lusták és kényelmes emberek legyünk, nem azt akarja, hogy csendesek és félénkek legyünk, hanem azt akarja, hogy élők, aktívak, főszereplők legyünk. Ő soha nem kicsinyli le várakozásainkat, hanem éppen ellenkezőleg, vágyaink mércéjét emeli fel.

Jézus egyetértene egy közmondásotokkal, remélem, hogy jól mondom: Aki mer, az nyer- mondta magyarul a közmondást Ferenc pápa, kijelentését tapsvihar követte.

Szerinte ahhoz, hogy győztesek legyünk, két alapvető lépést kell megtennünk, csakúgy, mint a sportban: először is, tűzzünk ki magasabb célokat, másodszor pedig eddzünk. A fiataloknak üzenve elmondta, hogy a boldogsághoz csak a minimumra van szükséged: diploma, pénzkereső munka, egy kis szórakozás.

Ferenc pápa a fiatalokkal rendezett találkozóján a Papp László Budapest Sportarénában – mellette Palánki Ferenc ifjúsági pasztorációért felelős püspök, az MKPK Ifjúsági Bizottságának elnöke. MTI/Illyés Tibor

Jézus a legjobb edző

Nem, azt hozd játékba, amid van. Van egy jó tulajdonságod? Fektess bele, félelem nélkül! Érzed a szívedben, hogy van olyan képességed, amivel sok jót tehetsz? Érzed, hogy jó dolog szeretni az Urat, nagy családot alapítani, segíteni a rászorulókon? Ne gondold, hogy ezek elérhetetlen vágyak, hanem fektess az élet nagy céljaiba! – emelte ki a szentatya.

Ferenc pápa elmondta, hogy ehhez párbeszédben kell lenni Jézussal, aki a lehető legjobb edző.

Ő meghallgat téged, motivál, hisz benned, tudja, hogyan hozza elő belőled a legjobbat.

És mindig arra hív, hogy csapatjátékos legyél: soha ne egyedül, hanem másokkal együtt, az Egyházban, a közösségben, együtt, közös élményeket megélve – hívta fel a figyelmet Ferenc pápa.

Ferenc pápa a fiatalokkal rendezett találkozóján a Papp László Budapest Sportarénában. MTI/Koszticsák Szilárd

Ne zárkózzatok el a telefonotokkal!

Gondolok például az ifjúsági világtalálkozókra, és megragadom az alkalmat, hogy meghívjalak titeket a következőre, ami augusztus elején lesz Portugáliában, Lisszabonban – emelte ki Ferenc pápa. Szerinte ma nagy a kísértés, hogy beérjük egy mobiltelefonnal és néhány baráttal. De még akkor is, ha sokan ezt teszik, még ha nektek is ehhez volna kedvetek, ez semmi jóra nem vezet. Mint kiemelte, az edzésnek is van egy fontos eleme, és utalva az egyik fiatal hitvalló tanúságtételére, az ezernyi rohanás, a lázas sietség és gyorsaság közepette van egy lényeges dolog, ami ma mind a fiataloknak, mind a felnőtteknek hiányzik.

Azt szeretném mondani nektek: e tekintetben ne féljetek szembe menni az árral, találjatok minden nap időt a csendre, hogy megálljatok és imádkozzatok. Ma minden azt mondja nektek, hogy gyorsnak, hatékonynak, gyakorlatilag tökéletesnek kell lennetek, mint a gépek! – emelte ki a szentatya.

Hozzátette: aztán rájövünk, hogy gyakran kifogy a benzin, és nem tudjuk, mit tegyünk. – Olyan jó, ha meg tudunk állni tankolni, az akkumulátorokat feltölteni. De vigyázzunk: ne merüljünk el a saját búskomorságunkban, ne merengjünk a szomorúságainkon, ne gondolkodjunk azon, hogy ki tette ezt vagy azt velem, ne azzal foglalkozzunk, hogyan viselkednek mások; ez nem jó! – hívta fel a figyelmet Ferenc pápa.

Ferenc pápa a fiatalokkal rendezett találkozóján a Papp László Budapest Sportarénában. MTI/Koszticsák Szilárd

Ne virtualizáljátok az életeteket!

Ferenc pápa a csend jelentőségére is rámutatott, mondván: a csend az a talaj, amelyen áldásos kapcsolatokat lehet ápolni, hogy arcokat és neveket vigyünk elé, bemutassuk neki barátainkat és elmondjunk értük egy imát. A csend továbbá lehetőséget ad arra, hogy elmondjuk aggodalmainkat, elolvassuk az evangéliumnak egy oldalát. Segít a természetet is megfigyelni, hogy ne csak az ember által készített dolgokkal kerüljünk kapcsolatba, hanem felfedezzük a minket körülvevő szépséget.

A csend ezért nem arra való, hogy mobiltelefonokra és a közösségi médiára tapadjunk. Az élet ugyanis nem egy képernyőn folyik, hanem a világban. Ne virtualizáljátok az életeteket! – hangsúlyozta a szentatya. A katolikus egyházfő köszönetet mondott Dórának, aki szintén tanúságot tett előtte a hitéről. Mint mondta, Dóra – bár minden nap szembesül a kamaszkor nehézségeivel – úgy beszél a hitről, mint egy szerelmi történetről. Tudja, hogy van Jézus Krisztus vele van, és segít legyőzni az összes akadályt, amivel ő találkozik.

Ferenc pápa beszédet mond a fiatalokkal rendezett találkozóján a Papp László Budapest Sportarénában – mellette Palánki Ferenc ifjúsági pasztorációért felelős püspök, az MKPK Ifjúsági Bizottságának elnöke. MTI/Koszticsák Szilárd

Párbeszéd Jézussal

Ferenc pápa eképpen folytatta: a csend az ima ajtaja, az ima pedig a szeretet ajtaja. Az ima párbeszéd Jézussal, ahogy a szentmise is találkozás vele, a gyónás pedig az az ölelés, amit tőle kapsz. Liszt Ferenc, a ti nagy zeneszerzőtök jut eszembe. Zongorájának tisztítása közben találtak néhány rózsafüzérszemet, amelyek talán beleestek a hangszerbe és eltörtek. Ez egy olyan nyom, ami arra enged következtetni, hogy egy-egy kompozíció vagy fellépés előtt, vagy talán egy rövid, elszórakoztató zongorajáték közben is imádkozni szokott: az Úrhoz és a Szűzanyához beszélt arról, hogy mit szeret, művészetét és tehetségét imádságba helyezte el – fogalmazott a szentatya, majd arra bátorította a fiatalokat, hogy amikor imádkoznak, ne féljenek Jézus elé vinni mindazt, ami a belső világukban zajlik: a szeretetüket, félelmeiket, problémáikat, emlékeiket, reményeiket.

Mint mondta, így tett Bertalan is, aki a találkozásuk során nem szégyellte azt, hogy nyíltan beszéljen a szorongásról, amely néha megbénít, és a hit megtalálásának küzdelmeiről.

Nagyon szép, ha megvan benned az igazság bátorsága, ami nem azt jelenti, hogy megmutatod, hogy soha nem félsz, hanem hogy megnyílsz, és megosztod gyarlóságaidat az Úrral és másokkal, anélkül, hogy elrejtenéd, anélkül, hogy másnak mutatnád magad, anélkül, hogy álarcot viselnél – fogalmazott Ferenc pápa.

Kiemelte azt is: az Úr nem rendkívüli emberekkel tesz nagy dolgokat, hanem valódi emberekkel. Ezzel szemben azok, akik a saját képességeikre hagyatkoznak és a látszat szerint élnek, távol tartják Istent a szívüktől. Jézus a kérdéseivel, a szeretetével, a Lelkével mélyünkre hatol, hogy igaz emberekké tegyen minket. És ma nagy szükség van az igaz emberekre! – húzta alá.

Meglátása szerint – amelyről az egyik fiatallal, Tódorral is beszélt – a missziós buzgalmat elaltatja biztonságos és kényelmes életünk, miközben innen nem túl távol a háború és szenvedés az úr. Éppen ezért a szentatya arra hívott mindenkit, hogy vegyük kezünkbe sorunk azért, hogy segítsünk a világot békességben élni.

Mindannyian tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mit teszek másokért, az Egyházért, a társadalomért? A saját érdekeimet szem előtt tartva élek, vagy kockáztatok másokért, érdekeimre nem gondolva? Tegyük fel a kérdést, hogy mennyire vagyunk hálásak, hogy mennyire vagyunk képesek Jézus példája szerint szolgálva szolgálni – fogalmazott a szentatya.

Ferenc pápa Rubik-kockát és Puskás-labdát kap ajándékba a fiatalokkal rendezett találkozóján a Papp László Budapest Sportarénában. MTI/Illyés Tibor

A megosztásból születik a csoda

Ferenc pápa végül a kenyér és a halszaporítás csodáját elevenítette fel az evangéliumból, felhívva a figyelmet arra a részletre, amelyet a Szentírás is a képzeletünkre bíz. Az evangéliumban ugyanis nem említik, hogy vajon hogyan vették rá a tanítványok a fiatalembert, hogy odaadja az ebédjét, amit előrelátó módon csomagolt magának.

Talán ő is úgy gondolta, hogy nem elég az étel, nem az ő dolga, hogy gondoskodjon a Jézust hallgató tömeg megetetéséről.

De talán azt mondták neki, hogy maga Jézus kéri ezt. A férfi azonban megbízott bennük, és mindent odaadott, semmit sem tartott meg magának. Azért jött, hogy Jézustól kapjon, és azon kapja magát, hogy ő az, aki Jézusnak ad.

Így történik meg a csoda. A megosztásból születik: a Jézus által véghez vitt megsokszorozás akkor kezdődik, amikor az a fiatalember megosztja vele és másokkal azt, amije van. Annak a fiatalembernek a keveséből Jézus kezében sok lesz. Íme, ide vezet a hit: az adakozás szabadságához, a nagylelkűség lelkesedéséhez, a félelmek legyőzéséhez, önmagunk kockára tételéhez – mutatott rá a szentatya, majd ekképpen folytatta: barátaim, ti mind értékesek vagytok Jézus számára, és számomra is!

Ne feledjétek, hogy senki sem veheti el helyeteket az egyház és a világ történetében: senki sem képes arra, amire csak ti vagytok képesek. Segítsünk egymásnak elhinni, hogy szeretettek és értékesek vagyunk, hogy nagy dolgokra vagyunk teremtve – hangsúlyozta Ferenc pápa, majd arra kért mindenkit, hogy bátorítsák egymást ebben.

(Forrás: Origo, fotó: MTI, Miniszterelnökség/Botár Gergely)