Magyarország kormánya munkában a magyarokért – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán a Facebook-oldalán.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Magyarország kormánya munkában a magyarokért
2026. március 25.
A Hungary Helps Program küldetését ismertető dokumentumfilmet mutattak be Budapesten + videó
2026. március 24.
Az üldözött keresztényeket támogató Hungary Helps Program küldetését, történetét és eredményeit ismertető dokumentumfilmet mutattak be az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Mindent meg kell tennünk a keresztényüldözéssel szemben, az üldözött keresztények szenvedésének az enyhítéséért”
– hangsúlyozta a Hungary Helps – Ahol Magyarország az életet jelenti című alkotás keddi budapesti bemutatóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, kiemelve, hogy minden nap 12 keresztény szenved vértanúhalált és 400 millió keresztény szenved üldöztetést a hite miatt.
Az elmúlt időszakban a töredékére csökkent a keresztények száma a Közel-Keleten, ami nem csak az iszlamizmus bűne, hanem a Nyugaté is, hiszen például az “arab tavasz” beláthatatlan szenvedést okozott a régióban – húzta alá a miniszterelnök-helyettes.
A mi feladatunk a cselekvő szolidaritás”
– mondta Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy a Hungary Helps Program részeként 68 országban 500 projekt valósult meg, amivel 2,5 millió embert értünk el.
A miniszterelnök-helyettes egyedülállónak nevezte a világban, hogy nem egy NGO-ként, hanem a magyar államon belül működik az üldözött keresztények államtitkársága, amely nemcsak fizikai segítséget nyújt a rászorulóknak, hanem azt is, hogy érezzék, nincsenek egyedül.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára a filmbemutatón azt mondta,
azt kívánjuk magunknak, hogy magyar és keresztény identitásunkat megtartva maradhassunk meg a szülőföldünkön. Nem véletlenül iktattuk az alaptörvényünkbe, hogy elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét. Amit pedig magunk számára elvárunk, azt most mások számára is kívánjuk.”
Emlékeztetett: ebből a gondolatból született meg az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős kormányzati szervezet és az általa működtetett Hungary Helps Program, amelynek alapvető alkotóeleme a személyes kapcsolat a kedvezményezettekkel.
Ez a program nem csupán egy kormányprogram, hanem nemzeti hivatás, egész Magyarország segítő keze – fogalmazott Azbej Tristan.
Makláry Ákos görögkatolikus atya arról beszélt, hogy a Krisztus-követők a kezdetektől fogva művelték a gyakorlati segítségnyújtást.
A keresztény hiten felépült állam számára a gondoskodás az elesettekről és a szegényekről alapvető emberi, társadalmi és etikai kötelesség. Minden közösség fokmérője, hogy miként bánik a legkiszolgáltatottabbakkal”
– mondta Makláry Ákos.
A Nemzeti Filmintézet által támogatott, Hungary Helps – Ahol Magyarország az életet jelenti című dokumentumfilm rendezője Novák András Árpád, producere pedig Tálas György – hangzott el a filmbemutatón.
Az eseményen kiosztott tájékoztató szerint Magyarország 2017-ben egyedülálló programot indított el, hogy felvállalja az üldözött keresztények ügyét, nemzetközi szintre emelje a megsegítésüket célzó erőfeszítéseket, és megóvja azokat a keresztény és más közösségeket, amelyeket vallási üldöztetés, fegyveres erőszak vagy katasztrófák sújtanak.
A Hungary Helps Program, azaz a segítő Magyarország program több millió ember számára segített, hogy a kivándorlás helyett a szülőföldjén maradhasson – hangsúlyozták.
A filmbemutatón részt vettek a Hungary Helps Program jószolgálati nagykövetei: Herczegh Anita, Áder János volt köztársasági elnök felesége és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A migrációnak nevezett iszlám invázió Európa civilizációs öngyilkossága! – VIDEÓ
2026. március 20.
A migrációnak nevezett iszlám invázió Európa civilizációs öngyilkossága! Történelmünkben milliónyi magyar adta az életét azért, hogy nekünk ne kelljen a saria árnyékában élnünk! – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken a Facebook-oldalán, és egy videót is közölt:
semjenzsolt.hu
Én az Európai Uniónak vagyok a híve, de nem vagyok híve az Európai Egyesült Államoknak! – VIDEÓ
2026. március 19.
Én az Európai Uniónak vagyok a híve, de nem vagyok híve az Európai Egyesült Államoknak! – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán, amely mellé az alábbi videót csatolta:
semjenzsolt.hu
Kormányülés: munkában Magyarország energiabiztonságáért!
2026. március 18.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a a Facebook-oldalán közölt fotókat a szerdai kormányülésről.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Amíg ez a kormány van, a külhoni magyarság szempontjai szentek és sérthetetlenek + VIDEÓ
2026. március 16.
Valójában az anyaországi magyarok tartoznak köszönettel az erdélyi magyaroknak, mert példát mutatnak nekik nemzethűségből és megmaradni akarásból, és amíg ez a kormány van, a külhoni magyarság szempontjai szentek és sérthetetlenek – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn Székelyudvarhelyen, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium magyar állami támogatással felépült épületének avatóünnepségén.
A politikus hálaadó istentiszteleten vett részt a székelyföldi város református templomában. Ünnepi beszédében kijelentette: a székelyudvarhelyi református iskola a magyar megmaradás őrhelye, iránytűje és szimbóluma. Az egyházi iskolákban a test és a szellem mellett a lélek is jelen van, az evangélium többletével – mondta.
A tételmondat: a magyar állam értelme és célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon, és a magyar nemzet fennmaradjon, de utóbbi csak akkor lehetséges, ha minden egyes nemzetrésze is fennmarad
– jelentette ki. A magyar államnak természetes kötelessége a nemzetpolitikai támogatási rendszer biztosítása a nemzet megmaradása érdekében, tehát ez „nem kegyből, hanem jogból van” – tette hozzá.
A hálaadó istentiszteleten Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét. Emlékeztetett: a református egyház ötszáz éves történetében folyamatos az igehirdetés és az oktatás, és ezek kiegészítik egymást. A református egyház „iskolaegyház”, nagy kollégiumai és kis vidéki iskolái is vannak, és Székelyudvarhelyt is iskolavárosként ismerik – mondta a püspök. Azokban az iskolákban, ahol az egyházak jelen vannak, “emberré formálnak”, az a cél, hogy becsületes, közösségüket szerető embereket neveljenek – tette hozzá.
Kató Béla emeritus püspök köszöntőbeszédében felidézte, hogy az épület átadása a katolikus diákotthon beomlása után bevezetett hatósági szigor miatt késett.
Úgy felavatni egy iskolát, hogy ott vannak benne a gyermekek, igazán nagyszerű dolog”
– mondta.
Közölte: az intézmény az áldozathozatal által jöhetett létre, a helyi közösség minden száz évben felhúzott egy újabb épületet iskolájához. A mostanihoz a várostól kapták a telket, azzal a kikötéssel, hogy az egykori tornakertbe tornaterem is épüljön. Közölte: a diákotthonnál folytatják a munkát.
A kollégium évszázados történetét ismertette annak igazgatója, Sipos István. Elmondta: az új épület a magyar állam és az egyházkerület támogatásával valósul meg. „A kezdetek helye”, miután az elemi osztályok kaptak benne helyet.
Szakács-Paál István polgármester szerint Székelyudvarhely büszkén viseli az iskolaváros nevet. „Egy város igazi ereje az iskolákban van” – mondta, hozzátéve, hogy minden iskolai fejlesztés fontos a város számára. Aláhúzta: a nemzetek ereje az iskolákban, templomokban és a családokban mérhető, és köszönetet mondott a magyar kormánynak és az egyházkerületnek az oktatás „új fellegváráért”.
Bíró Barna Botond, Hargita megye önkormányzatának elnöke arról beszélt, hogy az oktatás minősége meghatározza a közösség jövőjét, ezért az oktatási infrastruktúra fejlesztése kiemelt jelentőségű. Ez a magyar kormány támogatása révén nagy lendületet kapott, az erdélyi magyar közösség érdeke pedig, hogy ehhez Bukarest és Budapest segítségét is igénybe vegye.
A hálaadó istentiszteletet a diákok ünnepi műsora zárta, majd az ünneplő közösség átvonult a kollégium új épületéhez, ahol szalagvágás és épületbejárás következett.
Az új iskolaépületet az Erdélyi Református Egyházkerület megrendelésére a magyar kormány finanszírozásával kezdték el építeni 2021-ben. A letisztult külsejű, korszerűen felszerelt épület hasznos felülete több mint 3000 négyzetméter. A tíz tanterem az elemi osztályoknak ad helyet, de az épületben három óvodai csoportnak is van hely. Emellett tornaterem, öltöző és zuhanyzó, tanári szoba, fejlesztő és logopédiai kabinet, orvosi rendelő, konyha és tálaló is van benne modern felszereléssel, és egy műfűvel borított sportpálya is tartozik hozzá.
Szöveg: MTI; Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Nem engedjük, hogy idegenek mondják meg, mit gondoljunk és mivé legyünk! + VIDEÓ
2026. március 15.
Nem engedjük, hogy idegenek mondják meg, mit gondoljunk és miképpen cselekedjünk, mivé legyünk – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap este Gyergyószentmiklóson a március 15-i ünnepségen.
A politikus a székelyföldi városban a Szent Miklós-templomban vett részt szentmisén a nemzeti ünnepen, majd az ünneplő tömeg fáklyákkal vonult Petőfi Sándor szobrához.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: az ünnepnek két értelme van. Az egyik levonni a történelmi tanulságokat, mert ezek eligazítást jelentenek a jövőben. A másik: a magyar kis létszámú népként csak akkor tud megmaradni, ha minden magyarban benne él a tudat, hogy büszkeség a nemzethez tartozni. Kiemelte:
1848-49-nek az öröksége nemzetmegtartó erő, mivel a magyarok vitték a szabadság fáklyáját akkor, amikor Európában mindenütt máshol kialudt.
Úgy fogalmazott, miközben azt lehet mondani, hogy az 1848-49-es szabadságharc a túlerő miatt elbukott és eltiporták, valójában 1867-ben a kiegyezéssel sikerült megteremteni a szuverén Magyarországot, elérni a magyarok alkotmányos jogainak tiszteletben tartását. „Elértük, hogy magyarként élhessünk a saját hazánkban. Nem adtuk föl, és most sem adjuk fel!” – szögezte le Semjén Zsolt.
Közölte: ma is meg kell küzdenünk birodalmi központokkal, amelyek meg akarják mondani nekünk magyaroknak, mi legyen az értékválasztásunk, mit gondoljunk Istenről, hazáról, családról.
A magyar történelmen végignézve azt kell mondanunk, nem mi tartozunk Európának, hanem Európa tartozik nekünk, mert ezer éven át védtük ezt az Európát
– fogalmazott. Hozzátette: nekünk, magyaroknak jogunk van a szuverén Magyarországhoz, ahhoz, hogy megőrizzük nemzeti értékeinket és hagyományainkat, nemzeti önrendelkezésünket.
A magyar nem kevesebb más nemzetnél, és ha elfogadná, hogy léteznek olyan jogok az Európai Unióban, melyek más nemzeteknek járnak, neki ellenben nem, akkor azt fogadná el, hogy másodrangú európai uniós polgár.
Mivel nem vagyunk kevesebbek senkinél, nem vagyunk másodrangú polgárok. Ami másnak jár, az nekünk is jár. Amit másnak szabad, azt nekünk is szabad, és amit másnak lehet, azt nekünk is lehet
– hangsúlyozta. Hozzátette: amíg Magyarország miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják, és amíg Orbán-kormány van Magyarországon, addig a határon túli magyarság szerzett jogai szentek és sérthetetlenek, ahogy az elmúlt 16 év nemzetpolitikai vívmányai is. „Egy nemzet vagyunk, egy magyarsággal, egy állampolgársággal, azonos jogokkal, és ebből nem fogunk engedni” – húzta alá Semjén Zsolt.
Tánczos Barna, a román kormány miniszterelnök-helyettese arról beszélt, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei tudták:
a szabadság nem ajándék, nem adott jog, a zsarnokság eltiprása a szabadság, a szabadság megtartása pedig a biztonság.
Közölte: ma gazdasági nyomás nehezedik az erdélyi magyar közösségre is, ami próbára teszi tagjainak türelmét, az egymás iránti bizalmat és a jövőbe vetett hitüket. Ilyenkor a közösségi vezetőknek kötelességük higgadtnak maradni és megtalálni a megoldásokat, ugyanis ma is meg kell küzdeni a szabadságért.
Szabadságharcot folytatunk továbbra is a magyar iskoláinkért akkor, amikor megvédjük őket és nem engedjük, hogy feloszlassák, illetve összevonják őket. Szabadságharcot folytatunk a magyar és székely szimbólumainkért. Állandó harcban mutatjuk meg a nagyvilágnak, hogy továbbra is erős, sorsunkat magunk alakító nemzet vagyunk”
– fogalmazott Tánczos Barna.
A nemzet egységét hangsúlyozva közölte: az erdélyi magyarok tudják, hogy nincsenek egyedül a harcban, és az elmúlt 16 évben számíthattak a magyar kormányra, így az is számíthat az erdélyi magyarokra. Biztosította a magyar kormányt, hogy a szabadságért folyó harcban nincs egyedül.
Áll a zászló a Hargitán és a Bucsinon is, és az április 12-i csapatszemlén mi, székelyek mindannyian ott leszünk
– mondta a magyarországi parlamenti választásokra utalva.
Nagy Zoltán polgármester is az összefogás szükségességét hangsúlyozta, azért, hogy a magyarság óvja meg tizenöt év nemzetpolitikai eredményeit.
Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Szövetség képviselője szerint „együtt erő vagyunk”, ezért együtt kell megvédeni a szuverenitást, az elért eredményeket.
Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét Percze László csíkszeredai konzul olvasta fel.
A Figura Stúdiószínház művészei és a város diáksága mellett az ünnepségen a 94 éves Szilágyi Árpád 56-os elítélt is szavalt.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Semjén Zsolt felújított útszéli keresztet adott át Gyergyószentmiklóson
2026. március 15.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke felújított útszéli keresztet adott át vasárnap Gyergyószentmiklóson. A Gyilkos-tó felé vezető út szélén található emlékjelet a Fogadj örökbe egy keresztet! kezdeményezés keretében újították fel.
Semjén Zsolt köszöntőjében emlékeztetett, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) javaslatára 200 meglévő keresztet újítottak fel vagy állítottak újat a Kárpát-medencében. A keresztállítások, -felújítások helyi kezdeményezésre, számos esetben a párt anyagi támogatásával történtek.
A miniszterelnök-helyettes közös elmélkedésre hívta hallgatóságát, melyben rámutatott:
emberként szimbólumokra van szükségünk, hogy ráhangolódjunk Isten jelenlétére. Ezért van a templomban orgona, szent zene és szentképek, melyek segítenek érzelmeinket áhítatra hangolni.
„Őseink azért állították a kereszteket, hogy emlékeztessenek minket Jézus Krisztus evangéliumára” – mondta. Hozzátette: ezeket útkereszteződésnél állították, hogy a leghétköznapibb pillanatokban is emlékeztessenek arra, hogy előbb-utóbb mindannyiunknak meg kell jelennünk Isten bírói széke előtt, el kell számolnunk az életünkkel.
„Ezek a keresztek emlékeztetnek mindannyiunkat arra, hogy az örök bíró előtt elszámolással tartozunk, és végső soron arra vagyunk meghívva, hogy szentek legyünk” – fogalmazott Semjén Zsolt. Hozzátette:
a keresztek így arra hívnak, hogy jobb emberek legyünk, és arra is emlékeztetnek, hogy hűségesek legyünk keresztény civilizációs örökségünkhöz.
Derzsi Ákos, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom ügyvezető elnöke, a román kormány államtitkára elmondta: Erdélyben, Romániában ők vállalták fel a KDNP kezdeményezésének megvalósítását. Erről 2025. október elsején írták alá az együttműködési megállapodást, mivel nagyon sok olyan kereszt van, amely felújításra vár.
Felidézte:
a nagy keresztény teológusok azt mondták, Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. A végeken élők lehetnek azok, akik éltetik a reményt, hogy Európa megmarad kereszténynek”
– mondta.
Kijelentette: nem számít, hogy a kereszt kicsi vagy nagy, fából vagy kőből készült, a város közepén vagy a szélén áll, csak az, hányan vannak körülötte. A magyar ember elmenve előtte keresztet vet vagy kalapot emel. „Erre nekünk szükségünk van, csak így tudjuk megtartani magyarságunkat ebben a zavaros időszakban” – mondta a kezdeményezés támogatására kérve a jelenlévőket.
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere szerint az út mentén állított keresztek történeteket hordoznak: a hitről, emlékezésről, emberi sorsokról szólnak. Lelki megállóhelyek is, a rövid elcsendesedés, az imádság vagy emlékezés helyei, és a gyergyói emberek számára kiemelkedő fontossággal bírnak. Közölte:
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenléte és a magyar kormány elmúlt 16 évben tanúsított gondoskodó támogatása mutatja, hogy a végeken élők nincsenek magukra hagyva a szülőföldön való megmaradásért folytatott küzdelemben.
Ezért nem kérdés számukra, hogy áprilisban kinek nyújtanak támogatást az anyaországi országgyűlési választásokon. „Természetesen annak, aki eddig mindvégig testvérként mellettünk állt” – fogalmazott.
Kántor Boglárka parlamenti képviselő Pál apostol szeretethimnuszát idézte és Jeruzsálemből hozott szentelt olajat adott Semjén Zsoltnak ajándékba.
Elhangzott: a Gyilkos-tó felé vezető úton lévő keresztet 1964-ben állíttatta Kercsó Ferenc, majd 1994-ben újraállíttatták. A felújított emlékjelet a Romániai Kereszténydemokrata Egyesület és a Történelmi Vitézi Rend gyergyószéki fiókja fogadta örökbe.
A keresztet Hölgyesi Pál Zsolt római katolikus esperes szentelte fel.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A kitüntettek életútja a magyar megmaradást szolgálja + VIDEÓ
2026. március 15.
A kitüntetett székelyföldi személyiségek életútja a magyar megmaradást szolgálja, és megtartó erőt jelent az egyetemes magyarság számára – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap Csíkszeredában, ahol állami kitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep alkalmából.
A csíkszeredai magyar főkonzulátus által megszervezett ünnepségen tizenegyen vehettek át magyar állami kitüntetéseket.
Semjén Zsolt beszédében kiemelte:
falerisztikai (rendjel- és kitüntetéstani) értelemben a keresztény civilizációs tradíciót folytató magyar kitüntetések, a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt, 1848-49-ben gyökereznek. Ezt a hagyományt követték a két világháború közötti időszak kitüntetései, majd – a kommunista diktatúra jelképeinek időszaka után – ezekhez nyúlt vissza Antall József miniszterelnök 1990-ben.”
A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a kitüntetések nemcsak azoknak fontosak, akiknek a kiemelkedő teljesítményét elismerik: fontosak a magyar államnak is, amelynek feladata, hogy felismerje és elismerje a rendkívüli érdemeket, és kiemelt jelentőségűek a magyar közösség számára.
Erdélyben olyanok részesülnek magyar állami kitüntetésben, akik életművükkel, teljesítményükkel az erdélyi magyarság megmaradását szolgálják, akik erősítik nemzet- és honfitársainkban a magyar nemzethez tartozás büszkeségét.
A megtartó erő szempontjából kulcsfontosságú annak a tudata, hogy nemcsak a történelmünkben valamikor régen, hanem itt és most köztünk élnek olyan magyarok, akik a saját területükön valami nagyszerűt alkotnak. És ezért az önök teljesítménye, az önök életútja megtartó erőt jelent. Nemcsak az erdélyi magyarság, de az anyaországi magyarság és az egyetemes magyarság szempontjából is”
– mondta a csíkszeredai ünnepségen Semjén Zsolt.
Úgy értékelte: a kitüntetettek nemzethűsége és az a szolgálat, amit a magyar megmaradásért tettek, az megtartó erőt, példát és küldetést jelent az anyaországi magyarság számára is.
A csíkszeredai ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől vette át a Sulyok Tamás köztársasági elnök által adományozott Magyar Ezüst Érdemkeresztet Préda Barna, néprajzkutató, helytörténész, író, a Zalánpataki Falumúzeum alapítója és Ráduly Sándor, a brassói Mátka néptánccsoport, valamint a négyfalusi Kéknefelejcs néptánccsoport oktatója.
Danguly Ervin, Gyergyószárhegy község polgármestere, Fekete Levente, a Nagyajtai Unitárius Egyházközség lelkésze, Hegyeli Attila Károly, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási programvezetője, Horváth Gabriella-Mária, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum pedagógusa, volt igazgatóhelyettese, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei elnöke, a Marosvásárhelyi Református Kollégium alapító igazgatója, Kovrig Anna Magdolna, nyugalmazott pedagógus, a Bodor Péter Művelődési Egyesület elnöke, az Erdőszentgyörgyi Figyelő kulturális és közéleti lap főszerkesztője, Jeszenszky Teréz Melinda, koordinátor, kulturális referens, a gyergyószentmiklósi Pro Art Galéria alapítója, Lőrinczi Lajos, unitárius lelkész, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója, Pál Dénes, a Melinda cégcsoport alapító tulajdonosa és igazgatótanácsi tagja és dr. Szabó József, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház urológiai osztályának részlegvezető főorvosa a Magyar Arany Érdemkeresztet kapta meg.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Semjén Zsoltot nemzetpolitikai munkásságáért Ezüstfenyő-díjjal tüntette ki az RMDSZ + VIDEÓ
2026. március 14.
Semjén Zsoltot nemzetpolitikai munkásságáért Ezüstfenyő-díjjal tüntette ki az RMDSZ. Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes az első nem erdélyi, hanem anyaországi kitüntetett.
Semjén Zsolt szombaton Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektori hivatalának és a Sapientia Alapítványnak otthont adó Bocskai-ház avatóünnepségén kiemelte, hogy a külhoni magyarok az elmúlt 16 évben számíthattak, számíthatnak a magyar kormányra és a magyar kormány is számít a külhoni magyarokra.
A Kolozsvár belvárosában, Mátyás király szülőházának szomszédságában álló épületet, Bocskai István erdélyi fejedelem szülőházát a magyar kormány támogatásával újították fel.
Az avatóünnepségen Semjén Zsolt a magyar nemzetpolitika eredményeit ismertetve elmondta:
a magyar kormány tízezer beruházást valósított meg a határon túl.”
Magyarország Kormánya 6500 külhoni szervezet és intézmény működését támogatta, 100 nemzeti jelentőségű intézmény kap normatív támogatást – köztük a Sapientia Egyetem – és 35 ezer nyertes pályázattal támogatta a külhoni célokat.
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében 700 óvodát tataroztak és 150 újat építettek. Hasonlóképpen ezernyi templomot újítottak fel, és számos újat építettek.”
Az oktatási-nevelési támogatásnak köszönhetően ma 230 ezer gyerek jár határon túl magyar iskolába. A Határtalanul! program keretében 10 ezer tanulmányi kirándulással 600 ezer gyerek jutott el külhonba.
A magyar kormány a gazdaságfejlesztési program keretében 250 milliárd forinttal támogatta a határon túli vállalkozásokat, ami 62 ezer nyertes pályázatot jelent. Kifejtette, hogy
ez segíti a szülőföldön való boldogulást, és egyúttal Magyarország számára gazdasági expanziót is jelent.”
Személyes életcéljának nevezte, hogy a honosítás révén 1 millió 200 ezer külhoni magyar lett magyar állampolgár.
Úgy fogalmazott, hogy
a magyar kormány a keretet és a vásznat adja, de a festményt a külhoni magyarok festik. Kijelentette: az elmúlt 16 évben számíthattak, számíthatnak a magyar kormányra és a magyar kormány is számít a külhoni magyarokra.”
Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora beszédében a felsőoktatási intézmény 25 évének megvalósításait ismertette. Kétségbevonhatatlan ténynek nevezte, hogy az egyetem a Kárpát-medence legsikeresebb nemzetpolitikai projektjeinek egyike, az erdélyi magyar, a romániai és a Kárpát-medencei, európai felsőoktatási tér megkerülhetetlen és meghatározó intézménye.
A magyar állami forrásokból fenntartott Sapientiát kiemelt nemzetpolitikai szövetség köti össze a magyar kormánnyal – mondta – e nélkül nem került volna sor a számos beruházásra, amit megköszönt.
Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke a hálaadás fontosságát hangsúlyozta. Közölte: a Sapientiával az elmúlt 25 évben “csodás dolgok történtek”, amiért ki kell fejezni a hálát elsősorban az Úristennek, és annak, aki ebben segített. Kijelentette: hiszi, hogy az egyetemnek lesz következő 25, majd 100 éve is.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az intézmények fontosságáról beszélt a kisebbségben lévő nemzeti közösségek esetében. Rámutatott,
az elmúlt 25 év során bebizonyosodott, hogy az erdélyi magyarságnak szüksége van erre az egyetemre, hiszen saját egyetem nélkül nincs értelmiségi utánpótlás, és enélkül a közösség is meggyengül.”
Emlékeztetett Bocskai István örökségére, aki végrendeletében arra intette Erdélyt és Magyarországot, hogy tartsák meg egymás között a kapcsolatot, legyenek egymás segítségére. Az intézmény önmagában kevés, ha nincs szövetségese, az erdélyi magyarság ezért keresett mindig partnereket és tégláról téglára építkezett – mondta.
Az RMDSZ elnöke ilyen következetes partnernek, megbízható szövetségesnek nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, akit az erdélyi magyarságért kifejtett munkájáért a szövetség nevében Ezüstfenyő-díjjal tüntetett ki.
Az épületre a szalagvágást követően az erdélyi egyházi elöljárók mondtak áldást.
A Bocskai-házat 2000-ben vásárolta meg, majd 2003-ban vette birtokba az egyetem. A mostani felújítás során az épület kívül-belül megújult.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Névjegy
- Semjén Zsolt
- Teológus, szociológus
- Nős, három gyermek édesapja
- A KDNP elnöke, kormányfő-helyettes
- Országgyűlési képviselő
- tovább Semjén Zsolt életrajzához
- Curriculum Vitae in English
