Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán tett közzé fotókat a csíksomlyói szentmiséről. 

semjenzsolt.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Csíksomlyón, a kegytemplom előtt.

Semjén Zsolt a magyar kormány képviseletében Urbán Eriknek, az Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnökének adta át a jó hírt a csíksomlyói és máriapócsi kegyhely örökségét bemutató szabadtéri kiállítás megnyitóján.

Megnyitóbeszédében rámutatott:

mély azonosság van Csíksomlyó és Máriapócs között, hiszen miközben a keresztény világ az iszlám invázió miatt támadás alatt áll, mindkét kegyhely kötődik az iszlámmal szembeni védekezéshez, a keresztény identitásunk megvédéséhez.”

Felidézte: Csíksomlyó Hunyadi János 1442-es marosszentimrei győzelméhez kapcsolódik, építése hálaadás volt azért, hogy Hunyadi legyőzte a török hadakat.

Máriapócs is kötődik az iszlámmal szembeni harchoz, hiszen a könnyező kegyképet azon a napon, 1697. szeptember 11-én vitték Bécsben a Szent Istvánról elnevezett dómba, amikor Savoyai Jenő Zentánál végleges győzelmet aratott a török hadak felett, és minek következében megszűnt a török hódoltság Magyarországon – emlékeztetett.

Hozzátette:

az is összeköti a két kegyhelyet, hogy XII. Pius pápa mindkettőt 1948-ban emelte basilica minor rangra.”

Máriapócsot Erdő Péter bíboros 2005-ben nemzeti szentéllyé nyilvánította, majd az Országgyűlés Simicskó István és Semjén Zsolt javaslatára nemzeti kegyhelyként ismerte el.

A miniszterelnök-helyettes felidézte, hogy a magyar kormány 2010 óta több, mint 3000 templomot tataroztatott a Kárpát-medencében, és 200 új templomot épített, és megjegyezte: „egyikből sem lesz mecset, sem bevásárlóközpont”.

Nekünk embereknek szükségünk van szent időkre, mint a pünkösdi búcsú, szent helyekre, mint Csíksomlyó, amelyek az Istennel való találkozás különleges lehetőségei”

– mutatott rá.

Pilinszky Jánost idézve – „Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét” – a szent bizonyos helyeken, bizonyos időkben, bizonyos emberekben átvérzi a profán történelmet.

Arra hívta fel a jelenlévőket:

Isten jelét lássák, ismerjék fel akaratát, hogy azzá legyünk, amivé Isten akar bennünket.”

Korodi Attila, a Csíksomlyót is magába foglaló Csíkszereda polgármestere közölte: a két nemzeti kegyhely között testvértelepülési viszony van, kapcsolatot tartanak fenn, „az istenfélés, a hit, a nemzetben való gondolkodás” összeköti őket.

Simon Miklós országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a két szent hely a Kárpát-medence két távoli pontján nemcsak földrajzilag, hanem lelkiségében is hidat képez a magyarság között, a hit, a remény és a közösségi összetartozás szimbóluma.

Kiss András Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselő Máriapócs üzenetét hozta, és megköszönte a székelyföldi elöljáróknak, hogy felfedezték, hogy Csíksomlyó és Máriapócs kapcsolatában „ennyi erő van”. Köszönete jeleként egy pócsi istenszülő ikont nyújtott át Korodi Attila polgármesternek.

A kiállításra Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke és Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnöke mondott áldást.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde az alábbiakban megtekinthető:

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt, melyekre nagyon büszke volt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön Csíksomlyón, ahol emléktáblát avattak a tavaly elhunyt nemzetpolitikai államtitkárnak.

A csíksomlyói Fodor-ház udvarán tartott emléktáblaavató a volt nemzetpolitikai államtitkár családja által alapított Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért első hivatalos eseménye volt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „munkatársként, bajtársként és barátként” emlékezett Potápi Árpád Jánosra, aki megfogalmazása szerint amellett, hogy kiváló országgyűlési képviselő volt,

a szíve mélyén mindig polgármester maradt, hiszen nemcsak nagy víziói voltak, de az utolsó részletig meg is valósította azokat.“

A volt államtitkár által kezdeményezett nemzetpolitikai programok közül a Kárpát-medencei testvérvárosi kapcsolatokat, a lovasprogramot és a Petőfi Sándor-programot emelte ki. Valamennyi elindításában segédkezett, és ha megvalósultak, „nem sütkérezett” a siker fényében, hanem máris indította a következőt – mondta.

Rámutatott:

a nagy nemzetekkel ellentétben a magyaroknak Álmos, Árpád és Szent István óta minden nap, nemzedékről nemzedékre az a küldetésük, hogy megmaradjanak. Ezért nálunk a nemzetpolitika más értelemben nemzetpolitika, mint a százmilliós nemzeteknek a nemzetpolitikája, mert őket nem fenyegeti a nemzethalál”

– fogalmazott Semjén Zsolt.

Arra is rámutatott, hogy Trianon óta a magyar nemzet akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad. Mert ha eltűnik az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági, a kárpátaljai magyarság vagy a diaszpóra magyarsága, akkor az egyetemes magyarság csonkul meg.

– fogalmazott.

A Gyűrűk ura trilógiát felidézve közölte: ahogy Aragorn a holtakat hívta segítségül a harcba, a magyaroknak is segítségül kell hívni a holtakat, a „volt magyarokat”. „Itt van velünk Márton Áron, itt van velünk Kallós Zoli bácsi, és a mindennapi harcban itt van velünk Potápi Árpád” – jelentette ki.

Rámutatott,

az emléktábla-állításnak az az értelme, hogy tudatosítsuk magunkban: a volt magyarok velünk harcolnak, életpéldájukkal, tanításukkal velünk vannak. Még ha fizikailag idén nem lovagolhatott el Csíksomlyóra, Székelyföldön, Csaba királyfi seregében a Csillagösvényen Potápi Árpád is ott van, amikor meg akarunk maradni magyarnak, velünk van“

– mondta.

Potápi Katalin Zsuzsanna, a Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért kuratóriumának elnöke, a néhai államtitkár leánya elmondta: különösen jóleső érzés, hogy az emléktáblát a csíksomlyói lovaszarándoklat első napján avathatják fel, hiszen alapítóként édesapja ezeket a napokat várta a legjobban az évben. Büszke volt a lovasokra, a lovaszarándoklatra, mivel nem csak a székely-magyar lovas kultúrát erősítette, hanem a nemzeti összetartozás érzését is.

Makacs székely ember volt”

 mondta, felidézve, hogy édesapja a búcsú napján is gyalog ment a csíksomlyói ünnepi misére Madéfalváról, esőben, napsütésben megtette a 10 kilométert, és legközelebbi hozzátartozóit, barátait is erre ösztönözte.

Gergely István, a Fodor-ház vezetője, a Csibész Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy Potápi Árpád János az Istentől kapott tálentumokat nem tékozolta el, hanem a magyar nemzetet segítette velük.

Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere barátként emlékezett Potápi Árpád Jánosra, hangsúlyozva:

bukovinai székely gyökerei révén igazán értette, hogy mit jelent kisebbségben élni, mi a székelyekben az a mélyről jövő szabadságérzet. Rámutatott: bár sok magyarra van szükség, hogy pótolni tudják az államtitkárt, a jelenlévők fogadalmat tenni jöttek, hogy folytatják a munkát.“

Zárásként felidézte Potápi Árpád János szavait, melyek az emléktáblán is olvashatók:

Mindenki a saját közösségében, a saját településén kell megtegyen mindent annak érdekében, hogy a magyarságnak ne csak múltja, jelene, de jövője is legyen”.

Az avatóünnepség koszorúzással zárult.

Szöveg: MTI

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Szarvason.

A nemzetpolitikáért felelős miniszter a történelmi Magyarország közepét szimbolizáló emlékműnél kifejtette, június 4-e saját kettősséget hordoz:

egyrészt Trianon gyásznapja, másrészt a nemzeti összetartozás ünnepe is.”

Emellett a tanulságok megértésének napja is: meg kell érteni, mi vezetett Trianonhoz, és le kell vonni a nemzet jövőjére vonatkozó tanulságokat. És a büszkeség napja is, hiszen túléltük Trianont, annak ellenére, hogy Trianonban azt akarták, hogy ne éljük túl, és ez erőt ad a jövőre is – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Emlékeztetett,

a trianoni békediktátummal Magyarország területének kétharmadát, a lakosság felét elcsatolták, és minden harmadik magyar idegen impérium alá került.”

Mindezt két dologgal indokolták, és vannak, akik indokolják a mai napig, de egyik sem igaz – fűzte hozzá.

Az első az, hogy Magyarország robbantotta ki az első világháborút, pedig Magyarországnak semmilyen területi követelése nem volt, nem is volt érdeke a háború, hiszen a területszerzéssel veszélyeztette volna a magyar többséget a Magyar Királyságban, Tisza István miniszterelnök határozottan ellenezte is háborúba való belépést”

– szögezte le.

A második az, hogy rosszul bántunk a nemzetiségekkel. Valójában azonban az akkori viszonyok között az Osztrák-Magyar Monarchia – és azon belül a Magyar Királyság – sokkal nagyvonalúbban bánt a nemzetiségekkel, mint más korabeli országok, és összehasonlíthatatlanul jobban, mint az utódállamok az ottani magyarsággal – jelentette ki.

A politikus szerint Trianonról az volt a hivatalos verzió, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiát és különösen a Magyar Királyságot az utódállamok etnikai egységesítése miatt kellett szétverni.

Ám ez sem igaz: Nagy-Romániában a románok aránya 63 százalék volt; Csehszlovákiában a csehek aránya a morvákkal együtt sem érte el az 50 százalékot; a Felvidéken a szlovákok aránya 48 százalék volt; Jugoszláviában a szerbek aránya 40 százalék volt. Ezzel szemben a Magyar Királyság területén a magyarok etnikai aránya több mint 54, a magyarul beszélők aránya 64 százalék volt – fejtette ki.

Semjén Zsolt szerint Trianonhoz egy „ív vezetett”:

Jászi Oszkár liberális, nemzetietlen propagandája készítette elő Károlyi Mihálynak azt a hazaáruló és alkalmatlan kormányát, amely szétrohasztotta a magyar államot, szétverte a hadsereget.”

Ez vezetett aztán Kun Béla kommünjéhez, a bolsevik rémuralomhoz, majd ez így mind együtt Trianonhoz – közölte. „A háború elvesztésének” vonatkozásában pedig látnunk kell, hogy a román betörést leszámítva Magyarország területén nem voltak idegen katonák – jegyezte meg.

Semjén Zsolt szerint ennek az a tanulsága, hogy „a külső ellenségeinkkel még csak megküzdünk valahogy, ha a belső ellenséget féken tudjuk tartani”.

A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy mit kell tenni. Mint mondta,

az önfeladás nem vezet sehova, soha nem engedhetjük el a kezét a határon túlra szakadt véreinknek; de a forrófejű nagyotmondás, a mindent vissza retorikája is irreális.”

Mivel Magyarország kultúrnemzet és Szent István óta alkotmányos nemzet is, fontos a közjogi egyesítés, amely a magyar állampolgárság megadásával volt lehetséges a külhoni magyaroknak.

Mára 1,2 millió nemzettársunk vált honfitársunkká, polgártársunkká, ez a ma adható válasz Trianonra”

– mondta Semjén Zsolt.

Hodálik Pál (Fidesz-KDNP), Szarvas város polgármestere ünnepi beszédében elmondta, a Magyarország részekre szakadását szimbolizáló emlékművet 1939-ben állították, olyan időben, amikor nem volt divat megemlékezni Trianonról.

Hozzátette,

a szarvasiak számára ez egy különleges hely, minden nap látják, minden nap érezhetik a 105 éve történtek tragédiáját.”

Melis János címzetes főjegyző, a Történelmi Emlékút Közalapítvány elnöke szerint a négyszárnyú szélmalmot ábrázoló emlékműről – amelynek helyét 1880-ban Mihálfi József főgimnáziumi tanár mérte ki és amelyet 2011. november 7-én a kormány történelmi emlékhellyé nyilvánított – mindenki tudja, hogy az Magyarország közepét jelzi.

Ilyen szakrális hely sehol sem emelkedik az országban”

– mondta.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Forródróton vagyunk a székelyföldi magyar vezetőkkel, a magyar kormány minden segítséget megad a parajdi katasztrófa enyhítésére – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön a Facebook-oldalán.

semjenzsolt.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet Választmánya egyhangúan, újabb öt évre elnökké választotta Semjén Zsoltot.

A régi-új elnök a sikeres munka folytatását ígérte. Emlékeztetett arra, hogy ésszerű vadászati- és fegyvertörvényt alkottak, amelyek Európában példa nélküliek. A 2021-es Vadászati Világkiállítás a Covid ellenére, a XXI. századi Magyarország messze legnagyobb rendezvénye lett, 1.600.000 látogatóval. Kiemelte: vadgazdálkodásunk és vadászati kultúránk segítségével nem defenzívában, hanem offenzívában vagyunk. Biztosítjuk a fenntartható vadászat szabadságát, a vadászati turizmus piaci pozícióit és a vadhúsfogyasztás – mint a biológiailag legértékesebb élelmiszer – népszerűsítését – erősítette meg az OMVV újraválasztott elnöke.

semjenzsolt.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az ukrajnai igazságos békének lényegi része a nemzeti kisebbségek – így a kárpátaljai magyarság – jogainak visszaadása – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke május 28-án Szigetváron a Voks 2025. Szavazás Ukrajna EU-s tagságáról c. fórumon.

Semjén Zsolt beszéde az alábbiakban olvasható:

Ezerszer hallottuk, hogy Ukrajnában igazságos béke kell. Egyetértünk. II. János Pál pápa sokszor mondta, hogy a béke nem pusztán a háború hiánya, hanem az igazságosság gyümölcse. De az igazságosság lényegi, megkerülhetetlen része a nemzeti kisebbségek – így a kárpátaljai magyarság – jogainak visszaadása.

Magának a háborúnak az egyik oka az, hogy az ukrán soviniszta hatalom totálisan jogfosztotta a kisebbségeket nyelvi, oktatási szempontból, sőt az orosz – tízmilliónyi – kisebbséggel szemben brutális fizikai atrocitásig elmenve. Itt gondolhatunk a Moszkvához hű pravoszláv egyház üldöztetésére is…

Hogy is kezdődött? Az ultranacionalista ukrán jogfosztás ellen tört ki az orosz felkelés a Krímben (és Donyecktől Odesszáig), majd volt egy népszavazás, amelyik elsöprő többséggel kimondta a Krím függetlenségét, majd a csatlakozását az Orosz Föderációhoz. (Azt mondták, hogy ez nem volt szabályos választás. Kétségtelen, de kérdezem: volt már teljesen szabályos választás Ukrajnában?!? Például Zelenszkij esetében választás sincs, nem hogy legitim választás…) És ki teremtett precedenst erre? Az amerikaiak! Ha a koszovói albánoknak – amerikai nyomásra – lehetett önrendelkezési joguk (self-determination) a jugoszláv, szerb alkotmány ellenében, akkor a krími oroszoknak ugyan miért nem? Erre az amerikai válasz az, hogy Koszovó nem tekinthető precedensnek. És aztán miért nem?

És ha már a Krímnél tartunk, az is megér egy gondolatsort, hogy került a Krím Ukrajnához? Hogy lett egyáltalán maga Ukrajna? A mai Ukrajna jogelődje az első világháború végi káoszban és vákuumban alakult, 1920 és 1922 között Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság néven Lenin szervezte meg, a Szovjetunión belül. Majd a II. világháború után a mai Ukrajna nyugati része úgy került Ukrajnához, hogy Sztálin elvette a lengyelektől Kelet-Lengyelországot, tőlünk Kárpátalját, a románoktól pedig fél Bukovinát. A Krímet pedig Hruscsov pártfőtitkár – mint volt ukrán pártvezető – ajándékozta az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaságtól az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak. És 1991-ben ez a Szovjetunió belső közigazgatási határa lett Ukrajna nemzetközileg elismert államhatára. (Amiért most háborúba sodornák a világot, és amiért – mindkét oldalon – milliónyi életet áldoznak.)

Sztálin és Hruscsov kapcsán csak megjegyzem, hogy amikor azt mondják nekünk a nyugatiak, hogy emlékezzünk arra, hogy minket is 1945-ben és 1956-ban az „oroszok” szálltak meg, akkor nem árt tudatosítanunk, hogy minket a Szovjetunió szállt meg, aminek ugyanúgy része volt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, mint az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság. (Ráadásul Magyarországot történetesen a II. Ukrán Front szállta meg.)

És nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a kisebbségeket joggal félemlíti meg a kijevi rezsim Bandera kultusza, amihez a politikai korrektségre oly érzékeny brüsszelieknek egy szavuk sincs. A náci kollaboráns banderiták rémtetteit nem illik emlegetni, azt, hogy milyen szerepük volt a lembergi zsidók kiirtásában, több mint százezernyi lengyel lemészárlását, a borzalmas népirtást Volhíniában, akik közül tízezreket baltával fejeztek le. És ez a vérnáci ma Ukrajna nemzeti hőse…

A kárpátaljai magyarság jogfosztása nem pusztán a nyelvi jogok elvételét, a magyar iskolák ukránosítását és a kettős állampolgárságú magyarok ukrán titkosszolgálatok (SZBU) általi zaklatását, üldöztetését jelenti, hanem azt is, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget – amit a magyar szavazók  legitimáltak – próbálják ellehetetleníteni, ál-magyar szervezeteket,  – ukrán érdekeket és propagandát kiszolgáló – ügynököket ültetve fiktív kisebbségi bizottságokba; miközben a KMKSZ elnöke, Brenzovics László ellen koncepciós eljárást indítottak, és akinek az életét mentve kellett Magyarországra menekülnie! Innen is mondom: akárhányan is menekülnek el Kárpátaljáról, mi akkor is fenntartjuk, sőt növeljük az összes támogatást az ottani magyaroknak és megvédjük Brenzovics Lászlót és a KMKSZ-t, és soha nem adjuk fel elvett jogaink visszakövetelését!

Ezeket mintegy illusztrációként mondtam el ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak csorbítatlan, garanciális visszaállítása nélkül lehetetlen az igazságos béke!

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Találkozás a Karmelitában III. Mar Awa katolikosszal, az Asszír Keleti Egyház pátriárkájával – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön a Facebook-oldalán.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar kormány legfontosabb célja a nemzetegyesítés – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a csángómagyar közösség helyzetéről szóló konferencián szerdán az Országházban.

A politikus a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által szervezett tanácskozáson azt mondta: a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.

Sajátos világ a csángó világ, hiszen olyan őshonos magyar közösség, amely formálisan nem volt a Magyar Királyság része. Ugyanakkor mégsem mondhatjuk, hogy diaszpóra, hiszen nem kivándoroltak, hanem őshonos módon élnek Moldvában”

– fogalmazott. Hozzátette: éppen ezért a támogatásoknak is sajátos, speciális formáit kell megvalósítani a csángómagyarság megmaradásához.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott, a magyarság sajátos nemzet. Egyfelől kultúrnemzet, amit mindig is a közös nyelv, a közös történelemtudat és a közös kultúra tartott össze. Másfelől közjogi, politikai nemzet is – magyarázta. Hozzátette: ez is magyarázat arra, hogy a magyarság ilyen mélyen kötődik a Szent Koronához.

A miniszterelnök-helyettes szavai szerint két feladatot kell egyszerre elvégezni, hogy minden nemzetrész megmaradhasson. Az egyik a közjogi egyesítés – jelentette ki. Megjegyezte:

ezért volt kulcsfontosságú, hogy olyan állampolgársági törvényt hozzanak, ami kiterjeszthető a csángó magyarokra is. A másik feladat, hogy az identitásunkat meg kell tartani”

– jelezte.

Kitért arra is, hogy a csángómagyarság identitásának lényegi eleme a katolicitás. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: egyfelől kétségtelen, hogy a Katolikus Egyház tartotta meg a csángóságot, de másfelől „az egyház szégyene, ami évszázadokon keresztül történt Moldvában az olasz papocskák általi elrománosítással.”

Semjén Zsolt komoly előrelépésnek nevezte, hogy

ma már van magyar mise Csángóföldön, és köszönet mondott azoknak a magyar papoknak, akik a nehéz időkben is vállalták, hogy átmennek misézni Moldvába.”

A miniszterelnök-helyettes rámutatott arra is, hogy óriási előrelépés történt az oktatás megerősítése terén is: sok magyar ház épült, kollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer és különböző iskolán kívüli programok segítik a csángómagyarság megmaradását. Mint mondta,

mindennek köszönhetően Csángóföldön nőtt a magyarság létszáma, nőtt a magyar intézményekbe járók létszáma, ami példaértékű az egész magyar nemzetpolitika tekintetében.”

Forrás: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán posztolt a pápa beiktatásáról.

Fotó: Semjén Zsolt Facebook-oldala