A megfogant életet védeni kell!
2013. október 15.
Közel ötvenezer aláírást gyűlt össze Magyarországon a Kereszténydemokrata Néppárt támogatásával az Egy közülünk elnevezésű, magzati élet védelmét célzó akcióban. Az íveket Semjén Zsolt, a kisebbik kormánypárt elnöke adta át az itthoni szervezőknek kedden Budapesten. Semjén Zsolt kiemelte: a KDNP küldetésének tekinti, hogy ezt az ügyet támogassa, az élethez való jog ugyanis nem függhet az életkortól. Úgy fogalmazott: a megfogant élet olyan érték, amit védeni kell.
Az Egy közülünk az egyik első regisztrált polgári kezdeményezés az Európai Unióban, melynek keretében az unió országaiban aláírásgyűjtés indult a magzati élet védelmében. A kezdeményezést legalább hét EU tagországban legkevesebb egymillió uniós polgárnak kellett támogatnia, továbbá a hét tagállam mindegyikében össze kellett gyűjteni a minimálisan szükséges számú aláírást (Magyarországon ez a szám 16 500 volt). Miután összegyűlt az egymillió aláírás, az Európai Bizottság megvizsgálja a kezdeményezést, és dönt arról, hogy előterjeszt-e jogalkotási javaslatot.
A kezdeményezés 2012 áprilisában indult, és a bizottság szeptember 17-én közölte, hogy megvan a szükséges egymillió aláírás.
Semjén Zsolt kiemelte: a KDNP küldetésének tekinti, hogy ezt az ügyet támogassa, az élethez való jog ugyanis nem függhet az életkortól. Ha pusztán az életkora alapján egy élet halálra ítélhető, akkor innentől nincs megállás, ezért minden életet véd az a gondolat, amely a megfogant élet mellett áll ki – fejtette ki.
Úgy fogalmazott: a megfogant élet olyan érték, amit védeni kell, és a legalapvetőbb emberi jog a megszületéshez való jog.
A kezdeményezés nem abortuszvita – szögezte le a kormányfő kereszténydemokrata helyettese, aki hozzátette: az a cél, hogy az Európai Unió ne támogasson olyan kísérleteket, amelyeket a megfogant emberi élet elpusztításával járnak.
A KDNP elnöke megjegyezte: az, hogy a szükségesnél több mint háromszor annyi aláírás gyűlt össze, jelzi, ez messze a legsikeresebb polgári kezdeményezés az eddigiek közül.
Kitért arra is, hogy az aláírások gyűjtésébe több mint száz civil szervezetet, felekezetet kerestek meg és vontak be. A kezdeményezést számos közéleti személyiség is támogatta. Különböző beállítottságú emberek fogtak össze a magzati élet védelme érdekében – mutatott rá Semjén Zsolt.
Frivaldszky Edit, az Együtt az életért Egyesült elnöke, az aláírásgyűjtés magyarországi koordinátora a sajtótájékoztatón elmondta: eddig összesen több mint 1,3 millió aláírás gyűlt össze, és a kezdeményezéshez november 1-ig lehet még csatlakozni. Kiemelte: a kezdeményezés alkalmas lehet arra, hogy az európai polgárokat összekösse egy ilyen fontos kérdésben.
Megállapította: a fogantatással kezdődő emberi élet összeurópai érték.
A rendezvényen többek között jelen volt Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek képviselője és Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete főtitkára is.
Ez a második olyan európai polgári kezdeményezés, amelynek kapcsán sikerült összegyűjteni a szükséges egymillió aláírást. Az első a vízhez való jogra vonatkozott, annak szellemében, hogy a víz nem nyersanyag, hanem közkincs.
(Forrás: MTI)
Nem belügy biztosítani az emberi jogokat
2013. október 09.
A bukaresti politika nem gyakorol kegyet, amikor „megengedi”, hogy magyar állampolgárként oda menjek Erdélyben vagy Romániában, ahová akarok – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a román belpolitika viharos hullámveréseinek tudja be Traian Băsescu államfő ama kijelentését is miszerint Magyarország „tűzfészek” nemzetiségi kérdésben.
A Fidesszel kormányzó Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerint Tirol példája alapján sem precedens nélküli a Tőkés László által szorgalmazott védőhatalmi státus, a magyar kormány azonban ilyet nem vet fel. Semjén Zsolt a lapnak elmondta, az autonómia a közösségi jogok megvalósulása, az emberi jogok biztosítása pedig nem fakultatív az adott országok részéről, hanem kötelesség. A közelgő EP-választások kapcsán Budapest minél szorosabb összefogásra biztatja az erdélyi magyar pártokat, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az összefogáson belül meg tudjon jelenni a sokszínűség, mert így lehet megszólítani minden erdélyi magyart.
– Románia schengeni csatlakozásának várható újabb halasztása különösen az ország nyugati felében élő, jelentős számban magyarok alkotta lakosság mozgását korlátozza. Magyarország a korábbi álláspontjához hasonlóan ezúttal is felemeli a szavát Bukarest érdekében?
– Romániának teljesen igaza van Schengen-ügyben, amit a brüsszeli bürokraták művelnek, az elfogadhatatlan és minősíthetetlen. Egyszer már meghatároztak egy kritériumrendszert, amit Románia és Bulgária teljesített, ezek után újabb és újabb lehetetlen kifogásokat találnak ki, hogy elszabotálják a két ország schengeni csatlakozását. Beszéljünk őszintén: bizonyos nyugat-európai országok, amelyeknél belpolitikai problémát okozott a romániai cigányok megjelenése, belpolitikiai okokból akadályozzák az integrációt. Ez két szempontból elfogadhatatlan és értelmetlen. Az egyik, hogy a leszögezett kritériumokat Románia és Bulgária teljesítette. Másrészt a romániai cigánysággal kapcsolatos, Rómában, Párizsban és más városokban tapasztalható probléma semmilyen összefüggésben nincs a schengeni határral. Ezek az emberek akkor is mennek, ha nincs Schengen, ha pedig van, akkor sem fognak jobban menni, mint eddig; ha visszatoloncolják őket, ugyanúgy visszatérnek. A megoldás az lenne, hogy Brüsszelnek több pénzt kellene fordítania Románia, Bulgária, Szlovákia vagy Magyarország olyan programjaira, amely a romák felemelésére irányul. Magyarország ezt előtérbe helyezte uniós elnöksége során. Ha arányosan megkapnánk az uniós pénzeket, akkor sokkal több eredményt tudnánk elérni. Mi mindig is támogattuk, és ezután is támogatni fogjuk Románia schengeni csatlakozását, már csak azért is, hogy a magyarok nehézség nélkül tudjanak jönni-menni.
– Nem az ország Schengen-tagságán múlik, viszont Erdélybe jövet nem tartott attól, hogy az államhatár román oldalán megkérdezik, mi járatban Romániában? Hónapokkal ezelőtt Traian Băsescu elnök tűrhetetlennek nevezte, hogy magyarországi politikusok „szabadon lófrálnak” az ország területén, a kirohanás pedig mélyítette a két ország közötti feszültséget.
– Traian Băsescu elnök eme nyilatkozatát tekintsük a viharos román belpolitika eseményének. Amúgy nem tartozik a román politikára, hogy egy magyar állampolgár hova megy vagy nem megy. Oda megyünk, ahová akarunk, tekintve, hogy uniós polgárok vagyunk, Románia pedig aláírta az európai uniós szerződést. A bukaresti politika nem gyakorol kegyet, amikor „megengedi”, hogy magyar állampolgárként oda menjek Erdélyben vagy Romániában, ahová akarok. Ezt a Gibraltártól a Fekete-tengerig nyugodtan megtehetem, nem függhet egy kormány tetszésétől vagy nemtetszésétől. Aki nem fogadja el ezeket a játékszabályokat, az ne akarjon az EU tagja lenni. Ezek inkább retorikai kijelentések, amelyeket a helyükön kell kezelni. Másrészt mi nagy szeretettel látjuk a román politikusokat Magyarországon, ahol olyan román közösséget látogatnak meg, amilyet akarnak, kedvük szerint tarthatnak rendezvényeket, gyűléseket. Ahogy ezt én nem tekintem problémának, elvárom, hogy ők se tekintsék Erdély vonatkozásában annak.
– A román államfő fogalmazott ennél durvábban is, nemzetiségi kérdésben tűzfészeknek nevezve Magyarországot, amelynek rendreutasítása terén Bukarest élharcos kíván lenni. Ezt a támadást miként könyveli el Budapest?
– Ezt is tudjuk be a román belpolitika viharos hullámveréseinek. Egyébként ezek a mondatok elsősorban nem Magyarországnak szólnak, és nem is a magyarságnak, hanem bizonyos román választói csoportoknak. Ezért mindenkinek jobb, ha a súlyán kezeljük. Más kérdés, hogy a magyar kisebbség, a magyar nemzetrész helyzetére van egy nagyszerű megoldás, amit úgy hívnak, hogy autonómia, valamint a kisebbségi jogok százszázalékos megadása. Amennyiben ez megtörténik, akkor ez mindenkinek a javára válik. A mostani problémák abból adódnak, hogy a magyar nemzetrészt Erdélyben nem illetik meg olyan jogok, mint amelyek más országok nemzetrészeit Európában. Az autonómia nem magyar találmány, nem valamilyen soha nem látott vagy hallott extrém magyar ötlet, hanem megvalósult gyakorlat a kontinensen. Mármost ha másoknak lehet, akkor nekünk is. Román barátaink figyelmébe ajánlom, hogy nem vagyunk alábbvalóbbak egyetlen más népnél sem: ha más népeknek lehet autonómiája, akkor nekünk is. Az autonómia a közösségi jogok megvalósulása, vagyis emberi jogok a közösség szintjén. Márpedig az emberi jogok nem egy ország belügye, amelyet ha kedve van, megad, ha nincs, akkor nem. Az emberi jogok olyan valóság, amivel születünk, az egész EU arra épül, hogy ezeket biztosítani kell, ami nem fakultatív dolog az adott országok részéről, hanem kötelességük. Természetes, hogy a magyar kisebbség harcol ezekért a jogokért, és a legtermészetesebb, ahogy Magyarország ezt támogatja. Mi teljesen helyesnek tartjuk, hogy Románia törődik a területén kívüli nemzetrészeivel. Ha Bukarest ezt megteheti a Moldovai Köztársaságban, mi miért ne tehetnénk Erdélyben?
– És mi a magyar kormány álláspontja Tőkés László kezdeményezése kapcsán, miszerint Magyarország gyakoroljon védhatalmi státust Erdély fölött?
– Mindenekelőtt tegyünk egy fontos distinkciót: a védhatalmi státus kérdése nem a magyar kormány álláspontja, ezt Tőkés László fogalmazta meg. Ám a püspök úrnak román állampolgárként miért ne lehetne olyan politikai elképzelése, amilyet akar? Hangsúlyozom, ez nem a magyar kormány álláspontja, viszont nem precedens nélküli, nem ördögtől való, amit a püspök úr mondott, hiszen létezett Ausztria és Olaszország vonatkozásában, Tirol tekintetében. Nem beszélve arról, hogy a román sajtó – tévedésből vagy szándékosan – félrefordította a terminus technicust, ugyanis Tőkés mondandójának a román megfelelője az állami garantőr, ő nem a „protektorátus” szót használta. Látható, hogy saját konfliktusaira felhasználva a román belpolitika méltatlan és inkorrekt támadást intézett Tőkés László személye ellen. Lehet a javaslatával egyet nem érteni, lehet a felvetését elfogadni vagy kritizálni, de abszurd és elfogadhatatlan az ellene folytatott hajsza. A kitüntetése visszavonását célzó kezdeményezések kapcsán érdemes megfontolni, hogy ha Tőkés László nem lett volna, és nincs a temesvári forradalom, akkor jelenlegi bírálói közül jó páran ma is a Román Kommunista Pártban vagy a Szekuritátéban üldögélnének, a jobbik része pedig valahol illegalitásban vagy a szamizdat ellenzékiség állapotában lenne. Hogy Romániában mégiscsak elindult egy demokratizálódási folyamat, és kommunistából uniós országgá vált, nem történt volna meg – legalábbis nem akkor és nem úgy -, ha nincs temesvári forradalom, utóbbi pedig nem lett volna Tőkés László nélkül. Akármit csinálnak, őt nem lehet kiírni sem a magyarság, sem Románia történelméből, a politikai élet szereplőinek el kellene ismerniük a rendszerváltásban betöltött szerepét. Annyi tolerancia pedig elvárható, hogy egy román állampolgárnak lehet a többségitől különböző véleménye saját országának, és nemzeti közösségének a sorsát illetően.
– Tehát a magyar kormány nem kíván reagálni Tőkés László javaslatára?
– Ez nem a magyar kormány álláspontja, mi ilyet nem vetettünk föl, tehát a magyar kormány ilyen kérdéshez nem viszonyul. Ez a püspök úrnak mint a magyar nemzetrészhez tartozó román állampolgárnak volt a felvetése, amihez joga van.
– Román állami kitüntetését épp emiatt kívánják megvonni a napokban. Ha ez megtörténik, a magyar kormány szóvá teszi?
– Szerencsétlen dolognak tartom egy kitüntetés visszavonását általában is. Magyarországon én dolgoztam ki a kitüntetési törvényt, és eleve ellenzem, hogy bárkinek a kitüntetését vissza lehessen vonni, hiszen végtelen aktuálpolitikai vitát indítana el. A magyar jogszabályok nem is teszik lehetővé az állami kitüntetések, díjak visszavonását. Tőkés László teljes joggal azért kapta ezt a kitüntetést a román államtól, mert meghatározó szerepe volt a temesvári forradalomban, ezáltal Románia szabadságának a kivívásában. Ezt utólag nem lehet meg nem történtté tenni. A magyar állam természetesen semmilyen módon nem viszonyul ahhoz, hogy egy román kitüntetést adnak vagy sem. Ennek a lehetetlen dolognak az erkölcsi felelőssége azokat terheli, akik belpolitikai haszonszerzés céljából igyekeznek felhasználni ezt az ügyet.
– A Sapientia EMTE új, Ön által is felavatott kolozsvári épületének átadásán is elhangzott, hogy az oktatásnak jelentős szerepe van a külhoni magyarság megmaradásában. Számíthat az erdélyi magyarság az anyaország további támogatására e téren?
– Természetes kötelessége a magyar államnak biztosítani a külhoni magyarság oktatását. Különösen fontos ez a Sapientia tekintetében, hiszen az egyetem az adott nemzeti közösség megmaradását szolgálja. Ha egy közösségnek nincs elit értelmisége, akkor a megmaradása sokkal nehezebb, mert nincsenek sikeres, erős emberei. Márpedig ők azok, akik ki tudják kényszeríteni a többségi társadalomból a nemzeti kisebbséget megillető jogokat. Egy elit értelmiség szerepe mindig húzóerőt, annak megélését és tudatosulását jelenti, hogy érdemes, büszkeség ehhez a nemzethez tartozni. Az Orbán Viktor miniszterelnök úr által tavaly a Sapientia vezetőivel aláírt megállapodás értelmében megvan a működéshez és fejlesztéshez szükséges pénz, amit tartalmaz az idei költségvetés is. Nemcsak arról van szó, hogy megőrizzük az egyetem működését és folytatjuk a megkezdett építkezéseket, hanem hogy növekedni fog az intézmény szerepe az erdélyi magyarságon belül, például a székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi mezőgazdasági és erdészeti képzés beindulásával. A magyar kormány kulcsfontosságúnak tartja a Sapientiát, amely a magyar megmaradás szimbóluma.
– A jövő évi országgyűlési választásokon először élhetnek szavazati jogukkal a külhoni magyar állampolgárok. Milyen szerepe van ennek a nemzetegyesítés folyamatában?
– Mindenképpen mérföldkő. Az asszimiláció megállításához és megfordításához nagyon erős impulzus kell, ez pedig a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság által. Nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az egész világon zajlik a honosítás, a Kőrösi Csoma Sándor program keretében éppen most küldtünk ki a nagyvilágba ötven népművelőt és ötven konzult, hogy fölszítsák a magyar identitást és segítsék az állampolgársági kérvények beadását. Egy külhoni magyar kétféleképpen éli meg, hogy a magyar nemzethez tartozik közjogilag is: magyar útlevéllel a zsebében és a szavazati jog gyakorlása által. Ez azért fontos, mert 2014-től a magyar Országgyűlés már az egyetemes magyarság országgyűlése lesz. Ezért arra biztatok minden magyart, hogy ha még nem nyújtotta be állampolgársági kérelmét, tegye meg, mert bőven megkapja még a választások előtt. Aki már letette az esküt, arra kérem, hogy regisztráljon, jelezze e-mailben vagy levélben, hogy részt kíván venni a választáson. Szavazatát postai úton is eljuttathatja, nem kell befáradnia a nagykövetségre, konzulátusra.
– És mit javasol a három erdélyi magyar politikai alakulatnak a jövő évi európai választások tekintetében?
– A magyar kormánynak minden magyar egyformán fontos, függetlenül attól, hogy mi a politikai beállítottsága, felekezeti hovatartozása, mit gondol a világról. Mi arra biztatunk mindenkit – hiszen ez a nemzeti érdek -, hogy minél szorosabb összefogás legyen és a magyarság olyan hatékonysággal tudja megjeleníteni politikai akaratát, hogy megkerülhetetlen erő legyen Bukarestben és Brüsszelben egyaránt. Ugyanakkor fontos az is, hogy az összefogáson belül meg tudjon jelenni a sokszínűség, mert így lehet megszólítani minden erdélyi magyart.
(Forrás: kronika.ro)
Kolozsváron átadták a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem új épületét
2013. október 05.
A magyar megmaradás fundamentumának és szimbólumának nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet az intézmény új, kolozsvári épületének az avatóünnepségén. Semjén Zsolt a magyarság megőrzését, kimunkálását és felmutatását kiemelt feladatnak nevezte. “Ez az a gazdagság, amit csak mi magyarok adhatunk az emberiségnek. Ezért kell a magyar egyetem, a magyar oktatás” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
A miniszterelnök-helyettes keresztény megközelítéssel mind a kozmopolitizmust, mind a sovinizmust antropológiai tévedésként mutatta be. Úgy vélte, kinek-kinek nemcsak a családja, a rokonai, a szomszédjai felé vannak “állapotbeli kötelezettségei”, hanem a nemzete felé is, és az “égi hazához is hűtlen, aki a földi haza sorskérdései elől dezertál”.
Elmondta, amiként csak az oroszság adhatta a világirodalomnak Dosztojevszkijt, és csak a németség adhatta a világ zenekultúrájának Wagnert, ugyanúgy csak a magyarság adhatta Arany Jánost, Ady Endrét vagy Bolyai Jánost.
Semjén Zsolt a magyar nyelv zsenialitásának tulajdonította, hogy a magyarság számarányán felül adott Nobel-díjas tudósokat. Ezért rendkívül fontosnak tartotta, hogy magyar nyelven folyjon a magyar fiatalok oktatása. Mint elmondta, ez a tudomány érdekét is szolgálja, hiszen a magyar nyelvű gondolkozás olyan távlatokat nyit, amelyek más nyelveken nem látszanak.
Az egyetemépítés nemzetpolitikai fontosságára is kitért beszédében a miniszterelnök-helyettes. Kijelentette, óriási szerep hárul az intézményre a közösséget képviselni tudó értelmiség kinevelésében. Úgy vélekedett, a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. A nemzet megmaradásához azonban mind a magyarországi magyarság, mind az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra magyarsága fennmaradását szükségesnek tartotta.
“Az erdélyi magyarság legyen biztos abban, hogy számíthat Magyarországra, a magyar kormányra, és mi is számítunk önökre” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Az egyetem szenátusa Bocskai-díjban részesítette az egyetem két korábbi rektorát, Tonk Sándort és Szilágyi Pált. Tonk Sándor posztumusz kapta meg az elismerést, amelyet korábban Orbán Viktornak és Németh Zsoltnak is megítéltek.
(Forrás: kormany.hu)
A határon túli magyarság számíthat ránk!
2013. szeptember 28.
A határon túli magyarság számíthat ránk, és mi is számítunk rájuk! – mondta Semjén Zsolt a Fidesz XXV., tisztújító kongresszusán szombaton Budapesten. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, decemberre meglesz a félmilliomodik új, esküt tett magyar állampolgár; eddig 516 ezer állampolgársági kérelmet regisztráltak, és beindult a regisztráció folyamata is. Semjén Zsolt szerint az a feladatunk, hogy keresztény ihletettségű, józan nemzetpolitikát folytassunk.
Semjén Zsolt azt mondta, bár az állampolgársági törvényt 98 százalékkal fogadta el az Országgyűlés, „két pogány között” vannak: az egyik a Gyurcsány-féle „nemzetárulás”, aki „nem átallott a saját nemzete ellen kampányolni”, a másik, amelyik felelőtlen handabandázással terheli meg az ottani magyarság életlehetőségeit.
Semjén Zsolt szavai szerint az a feladatuk, hogy keresztény ihletettségű, józan nemzetpolitikát folytassanak, és lehetővé tegyék, hogy a következő Országgyűlés minden magyaré legyen, bárhol él a világban.
A kereszténydemokrata politikus azt mondta, antropológiai tévedés az a „liberális mítosz”, amelyik tagadja a nemzet érték voltát. A másik tévedés pedig, amikor egy nemzet vélt életjoga alapján tagadják más nemzetek létezéshez való jogát – mondta. Kijelentette: a kereszténység ezt a két szélsőséget elutasítja, azt vallják, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen.
Semjén Zsolt küldetésüknek nevezte, hogy az asszimilációt megállítsák és megfordítsák.
Beszámolt arról, hogy a magyar identitás megtartása érdekében elindították világszerte a magyar örökség feltérképezését, összegyűjtését célzó Julianus-programot. A Kőrösi Csoma Sándorról elnevezett program keretében 50 népművelő utazott a a nyugati magyarság lakta külhoni területekre, és a nagykövetségeket a honosítás intézésének megkönnyítése érdekében mintegy 50 konzullal erősítették meg.
A rendezvényen felszólalt egy hétgyermekes erdélyi családfő, aki többek között arról beszélt: kötelességének érzi a jövő évi magyarországi parlamenti szavazáson való részvételt. Az erdélyi családot, amelyiknek egyik tagja népdalt adott elő, a küldöttek felállva tapsolták meg.
Egyeztetik a szentatya látogatásának időpontját
2013. szeptember 24.
A magyar fél azt szeretné, ha a pápai vizit 2016-ban novemberre, a Szent Márton-napi ünnepségek idejére esne – tájékoztatott Semjén Zsolt. Pápával találkozni mindig megrendítő, az embernek az az érzése, hogy az apostoli kor van itt, mintha Jézusnak egy tanítványa lenne a Galileai-tó mellől – mondta vatikáni látogatásáról, hozzátéve: Ferenc pápa valóban a szegények pápája, és nem valamiféle teoretikus megfontolásból, hanem az evangélium eredeti üzenetéből fakadóan.
Szent Márton összeköti Európát, és a szegényekről való gondoskodása is illeszkedik abba a képbe, amelyet Ferenc pápa is magának vall. Ráadásul Szent Márton Savariában született. Mindez ihlette Veres András szombathelyi püspököt, és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia arra, hogy meghívják Ferenc pápát Magyarországra, a meghíváshoz pedig csatlakozott a magyar állam is.
A szentatya elfogadta a meghívást, a látogatás pontos időpontját még egyeztetik. A magyar fél a novemberi időpontot javasolja, minthogy ekkor vannak a Szent Márton-napi ünnepségek – magyarázta a miniszterelnök-helyettes.
Minden nemzetnek joga van a létezéshez
2013. szeptember 23.
Minden nemzetnek joga van a létezéshez és értékei, kultúrája megerősítéséhez – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a romániai Nagykárolyban, a Kalazanci Szent József Líceum új épületszárnyának átadó ünnepségén.
A politikus úgy fogalmazott: minden nemzetet és minden kultúrát tisztelni kell, de nekünk csak a mi kultúránk megerősítése a feladatunk, mi ezt adhatjuk az emberiségnek. Ennek teszünk eleget a magyar anyanyelvű oktatást biztosító katolikus iskola átadásával – hangsúlyozta, hozzáfűzve: az egyházi iskolák értékét a nevelő munkájuk “szellemi többlete” adja.
Semjén Zsolt véleménye szerint a kereszténység mindig értékelte a nemzeteket, “az egyház tudja, hogy minden nemzet érték”. Ezzel kapcsolatban két “tévedésre” hívta fel a figyelmet: az egyik az, ha nem tartjuk értéknek a nemzeteket, a másik pedig az, ha egy nemzet a saját “életjoga” alapján kétségbe vonja más nemzetek létezéshez való jogát. “Ez utóbbit nevezhetjük sovinizmusnak is” – jegyezte meg.
A római katolikus líceum új épületszárnya csaknem egymillió euróból épült fel, a magyar kormány a költségek egyharmadát finanszírozta. Az épületben négy tanterem, egy tornaterem, egy könyvtár, kápolna és egy tanári szoba kapott helyet.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy a kommunista diktatúra által lerombolt világ egy részét teremtették újra. “A hitet, a kultúrát és a magyar identitást megpróbálták lerombolni, de ez nem sikerülhetett sem a kommunizmusnak, sem más önkényuralmaknak, hiszen ezer éve szilárd alapokon állnak” – fogalmazott.
Mint mondta, a hit és az identitás újraépítésével a múlt felé fordulnak. Ez azonban – folytatta – nem múltba révedést, tévelygést jelent, hanem olyan értékek továbbadását, amelyek kiállták az évszázadok próbáját.
Kelemen Hunor beszéde végén megköszönte a magyar kormány támogatását és további segítséget kért, mondván, “a kétharmad, ha egyharmaddal segít, akkor újra tudjuk teremteni értékeinket.”
Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere történelminek nevezte az iskola bővítését, kiemelve a magyar anyanyelvi képzés erősítésének fontosságát.
A Kalazanci Szent József Líceumban a piarista oktatás 1992-ben indult újra. Jelenlegi főépületük 2006-ban került vissza egyházi tulajdonba és 2008 óta folyik ott az oktatás. A csütörtökön felavatott és Schönberger Jenő szatmárnémeti katolikus püspök által felszentelt új épületszárny egy részét már tavaly birtokba vehették a diákok. Az új épületben négy osztályban mintegy száz gyermek fog tanulni – tájékoztatta az MTI-t Kocsis Aliz igazgató.
(Forrás: MTI)
Válasz Dorosz Dávidnak
2013. szeptember 12.
„A magyar kormány célja, hogy minél több külhoni magyar állampolgár vegyen részt a parlamenti választásokon, mert meggyőződésünk, hogy közös ügyeink alakítása a teljes magyar nemzet felelőssége és érdeke. Ennek érdekében a magyar állam mindent megtesz, hogy a szavazás egyszerű, zökkenőmentes és teljes mértékben jogszerű legyen” – írta írásbeli válaszában Semjén Zsolt, aki a miniszterelnök helyett válaszolt Dorosz Dávidnak „Amit Zsuzsa nem szűrt meg” című kérdésére.
Semjén Zsolt írásbeli válasza:
Tisztelt Képviselő Úr!
A Miniszterelnök úrhoz intézett, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdésében foglaltak alapján írásbeli választ igénylő„Amit Zsuzsa nem szűrt meg” című, K/11954. számú kérdésére – mint a téma szerint feladatkörrel rendelkező miniszter – az alábbi tájékoztatást adom.
Mindenekelőtt nagyon sajnálom, hogy személyesen nem lehetett jelen a külhoni magyarság egyik legnagyobb találkozóján, a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen. Szeretném a figyelmébe ajánlani a külhoni magyarsággal való személyi találkozásokat, meggyőződésem, hogy ezek az együttlétek kiválóan rávilágítanak a külhoni magyar közösségek, a magyar emberek valódi céljaira, problémáira és kihívásaira. Bár Tusnádfürdőn nem volt módja személyesen feltenni kérdéseit, biztos vagyok benne, hogy Képviselő Úr nemzetpolitikailag mindig igen előremutató felvetései a táborban is terítékre kerültek volna.
Engedje meg, hogy a nemzetpolitika igen széles skáláját átfogó kérdéseire az Ön által meghatározott sorrendben, egyenként válaszoljak.
1. Szeretném kijelenteni, hogy a Nemzeti Ügyek Kormánya sohasem folytatott a külhoni magyar közösségeket megosztó tevékenységet. A magyar kormány partnerként tekint minden olyan külhoni magyar pártra, amely a magyar érdekek feltétlen képviseletét tűzi zászlajára. A demokráciának velejáró tényezője az, hogy léteznek egymáshoz közel álló értékrenden alapuló pártcsaládok, politikai szövetségek, ilyen értelemben pedig léteznek a világról alkotott felfogás tekintetében kisebb és nagyobb távolságok egyes politikai erők, pártok között. Mi a demokráciát értéknek tartjuk, ezért értékként tekintünk annak természetes elemére, a versenyhelyzetre is. Igaz ez azokban a helyzetekben is, amikor egy régióban több magyar párt is működik. Nem értek egyet azon kijelentésével, miszerint romlott volna a magyarság érdekérvényesítő képessége, épp ellenkezőleg, büszkék vagyunk rá, hogy – főként a nemzeti gazdaságpolitikánknak köszönhető eredményeink révén – egyre nagyobb megbecsültségnek örvendünk Európa-szerte.
2. A határon túli magyar sajtótermékeket nemzetpolitikai jelentőségű kérdés támogatni. Ezek olyan médiumok, amelyek elengedhetetlenek a magyar nyelvű tájékoztatás fennmaradása, végső soron pedig a magyar nyelv státuszának megőrzése tekintetében. Ezek a sajtótermékek a magyar kormány anyagi segítsége nélkül nem lennének képesek tovább működni. Nagyon sajnálom, ha úgy értékeli, hogy a támogatás következtében kormánypártiak lennének a határon túli magyar sajtótermékek. Azt is sajnálom, hogy Képviselő Úr számára a külhoni magyarság magyar nyelvű tájékoztatása nem prioritás.
3. A magyar kormány számos fórumon tartja a kapcsolatot a szomszédos országokkal, legyen szó akár kisebbségi vegyes bizottsági ülésről, miniszteri vagy akár államfői szintű találkozóról. Ahogyan azt korábban is nyilvánvalóvá tettük, a szlovák találkozó mintájára nyitottak vagyunk Romániával is egy kormányzati csúcstalálkozóra.
5. Meggyőződésem, hogy minden olyan döntés során, amely a külhoni magyarság és a magyar állam kapcsolatára vonatkozik, a szomszédos államok szempontjából sosem létezik tökéletesen elfogadható, ideális állapot. Ha a magyar kormány időről időre arra várna, hogy a külhoni magyarság iránti felelősségének viselésében más államok által kijelölt időpontban tegyen lépéseket, sosem tudnánk eleget tenni az Alaptörvényben is megfogalmazott kötelezettségünknek. Ön azt állítja, hogy az egyszerűsített honosítás jogintézményének mellőzésével megelőzhetőek lettek volna a súlyos szankciókkal járó szlovák állami adminisztratív döntések, ezen belül a kérelmezőkkel szembeni szankciók. Szeretném tisztázni, hogy a szlovák parlament által megszavazott állampolgársági törvénymódosítás diszkriminatív, gyökeresen ellentétes a demokrácia alapelveivel, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az alapvető emberi jogokat, az európai normákat. A nemzetközi joggal ellentétes döntésekkel, a jogsértő magatartásokkal szemben nem nekünk lenne okunk a visszakozásra.
6. A 2010-ben újjáalakult Magyar Állandó Értekezlet akkori, IX. ülésének Zárónyilatkozata leszögezi, hogy a MÁÉRT „a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fóruma”. Ezek a szervezetek a nemzeti érdekek képviseletére alakultak. Ez azt jelenti, hogy egy magát vegyespártként definiáló politikai szervezet önmagát zárja ki a tanácskozásból. A Híd-Most kapcsán szeretném megjegyezni, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán való részvétel esetében saját maga mondta ki, hogy nem kíván részese lenni a tanácskozásnak. A magyar nemzeti közösségek gyarapodásában, a magyar identitás erősítésében kulcsszereplők a magyar pártok. A magyar nemzet súlyát a Kárpát-medencében a magyar érdekek képviseletére alakult pártok tudják növelni. A vegyes pártok az asszimiláció előszobái. A magyarság gyarapodása olyan pártok által valósulhat meg, akik a magyar nemzeti érdekeket feltétlen szolgálják.
7. A Friends of Hungary Kuratóriuma egyik első döntésével 150.000 dolláros pénzügyi támogatásban részesítette a washingtoni Smithsonian Múzeum által június-júliusban megrendezett „Smithsonian Folklife Festival” rendezvényét, amelynek idei díszvendége Magyarország volt. A program lehetőséget adott hazánknak arra, hogy az évente milliók által látogatott, a turisztikai főszezonban megrendezett eseményen bemutatkozzon.
8. A Wekerle Terv leszögezi, hogy a megvalósítás során jelentős részben az Európai Unió által nyújtott fejlesztési forrásokra kíván támaszkodni. A Wekerle Terv önmagát stratégiai dokumentumként definiálja, amelynek alapvető feladata a fejlesztési irányok kijelölése, „melyek vezérfonalként szolgálnak a Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatokat erősítő intézkedésekhez. Ezen konkrét intézkedések részletes kidolgozására egy-egy időszakra vonatkozó akcióterv keretében kerülhet majd sor”. A Wekerle Terv – a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája végrehajtásának a 2013. évre vonatkozó kormányzati intézkedési tervéről szóló 1393/2013. (VII. 2.) Korm. határozat rendeli el a végrehajtást a hazai költségvetési források és folyamatban lévő európai uniós pályázati konstrukciók terhére.
9. A magyar kormány szívügyének tekinti a fiatalok sorsát. Úgy véljük, hogy az itthon maradásukat nem adminisztratív eszközökkel kell elérni, hanem olyan feltételeket szükséges teremteni, amelyek vonzóak a jövő generáció számára. Ebben a folyamatban kulcskérdés a foglalkoztatáspolitika, a munkahelyteremtés. Hatalmas eredménynek tartjuk, hogy 2010 második felében a romló foglalkoztatási trend megfordult, és folyamatos növekedés figyelhető meg a foglalkoztatottak számának alakulásában. A KSH legutóbbi adatai szerint a foglalkoztatási ráta 1998 óta most a legmagasabb. Történelmi siker emellett az IMF-hitel visszafizetése, amely példátlan lehetőség arra, hogy folytassuk azt a nemzeti gazdaságpolitikát, amely a fiatalok elismerését is kivívja és motivál a Magyarországon maradásra. Hiszünk benne, hogy intézkedéseink révén vonzó perspektívát tárunk gyermekeink elé, akik folytatják a magyar nemzet gyarapodásáért végzett munkát. Azon magyar fiatalok esetében, akik Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon dolgoznak jelenleg, olyan intézményeket, programokat támogatunk, amelyek hozzájárulnak magyar identitásuk megőrzéséhez.
10. A Magyar Állandó Értekezlet a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a politikai, kormányzati kapcsolattartással, az ágazati politikákkal foglalkozik. Ennek megfelelően a MÁÉRT-tel kapcsolatos hírek, információk a kormany.hu kormányzati honlapon olvashatóak.
11. A Kőrösi Csoma Sándor Programot annak érdekében hoztuk létre, hogy a diaszpóra magyarságának magyar nyelvtudását fejlesszük, a magyar közösségekben való tevékenységet és a Magyarországgal való kapcsolattartást ösztönözzük, azaz a magyar identitást megerősítsük. Ennek érdekében olyan, a nemzet iránt elkötelezett, közösségszervező tevékenységekben jártas fiatalok pályázatait vártuk, akik segítenek e cél elérésében. A pályázók körére vonatkozó szempontokról a Nemzeti Regiszter honlapján megjelent pályázati felhívásban lehetett tájékozódni. A felhívást 2013. január 3-án tettük közzé, és a mai napig olvasható. Az ösztöndíjasok kiválasztásakor nem Fidelitas-tagok kiválasztása volt a cél, hanem a pályázati felhívásban világosan meghatározott szempontokat érvényesítettük.
12. A magyar igazolványokhoz kapcsolódó garancialevelek kiadásának ügyéről a Nemzeti összetartozás bizottsága zárt ülés keretében 2012. május 22-én már tárgyalt. Az ülés alkalmával Németh Zsolt államtitkár úr részletesen vázolta az ügy körülményeit, emellett beszámolt a vizsgálatról, illetve annak eredményéről is. Sajnálom, hogy Képviselő Úr ezen az ülésen nem tudott részt venni. Amennyiben kíváncsi az ülésen elhangzottakra, a bizottság tagjaként betekinthet a zárt ülésről készült minősített jegyzőkönyvbe.
13. A magyar kormány számára egyaránt rendkívül fontos minden olyan szervezet, amely közreműködik a külhoni magyarság megmaradásában, gyarapodásában, ezért minden olyan szervezetet támogatunk, amelyek bizonyítottan a magyarság érdekében cselekszenek.
14. A magyar kormány célja, hogy minél több külhoni magyar állampolgár vegyen részt a parlamenti választásokon, mert meggyőződésünk, hogy közös ügyeink alakítása a teljes magyar nemzet felelőssége és érdeke. Ennek érdekében a magyar állam mindent megtesz, hogy a szavazás egyszerű, zökkenőmentes és teljes mértékben jogszerű legyen. A választás szabályairól a választási eljárásról szóló törvény egyértelműen rendelkezik. Minden párt maga hoz önálló döntést arról, hogy a szabályok mentén milyen kampányt kíván folytatni, igaz ez a Fideszre is. Ugyanakkor nyomatékosan kérem, hogy ne próbálja meg előre hitelteleníteni a választás eredményét, a Fidesz nevében senki nem fog szavazólapokat gyűjteni a határon túl.
15. Biztosíthatom Képviselő Urat, hogy amint a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség összeállítja országos listáját, azt mihamarabb nyilvánosságra fogja hozni.
16. A választáson való részvétel módját illetően a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokra más szabályok érvényesek, mint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárokra. A levélben történő szavazás a külföldi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokra vonatkozik, a hivatalos törvényi megnevezés is úgy hangzik, hogy „magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok”.
Budapest, 2013. szeptember 10.
Tisztelettel:
Dr. Semjén Zsolt
Az írásbeli válasz az Országgyűlés honlapján elérhető.
(semjenzsolt.hu)
Magyarország három esztendeje végre újra önmagára talált
2013. augusztus 21.
“…mint fénysugarat a sötétségből, a boldogságos királyt, Istvánt úgy élesztette” – ezzel a szemléletes képpel érzékelteti István Gondviseléstől kapott indíttatását a Szent Király tetteit magába foglaló, 1083 után keletkezet Kis legendája. Hogy István egy évezrede valóban fénysugár volt a sötétségben, amint a krónikás feljegyezte, annak mi adjuk itt Esztergomban tanúbizonyságát. Nélküle ma nem állhatnánk e helyen és nem lenne mit méltatnunk, a magyarság feloldódott volna a történelem viharaiban. Semjén Zsolt ünnepi beszéde.
De hála a Gondviselésnek és István bölcsességének, egy ezredév múltán a Szent Király szülőhelyén tekinthetünk erős keze formálta, nemzetünket megtartó művére. Szent István a kereszténység alapvetésére építette a magyar államot. Annak is hangsúlyos üzenete van, hogy művére nem világi uralkodótól kért megerősítést.
Királyságát magától Krisztus földi helytartójától, a pápától kapott koronával pecsételte meg. Szent István bölcs döntésével, immár ezer esztendeje a keresztény Európa tagjai lettünk.
Halálát követően előbb a nyugati, majd államiságunk millenniuma idején a keleti egyház is oltárra emelte, egyként tiszteli szentjeként személyét a keresztény világ. Erőt ad számunkra, hogy lélekben ma is nemzetével van, éljenek tagjai a Kárpát-medencében vagy szerte a nagyvilágban. Évezred múltán is leróhatjuk tiszteletünket Szent Koronája előtt és liturgikus ünnepén körmenetben kísérhetjük Szent István jobbját.
Boldog II. János Pál pápa 1980-ban Rómában a Szent Péter Bazilika magyar kápolnájának felszentelésekor Szent István és a magyar szentek példáját idézve megmutatta azt az utat, amely az egységes, közös keresztény hagyományaira épülő Európa felé vezet:
„A szentek művéből született meg a Krisztus evangéliumára alapozott európai civilizáció…A hit eme tanúinak állhatatossága által megnyitott távlat ma is időszerű, és azt a kiváló utat jelenti, amelyen haladva tovább építhetjük a békés, szolidáris és valóban emberi Európát…”
Tisztelt Vendégeink!
Ahogyan a nagy pápa itt Esztergomban – több mint két évtizeddel ezelőtt – látogatásával személyesen is megerősítette: Szent István által a keresztény Európa része lettünk ezer esztendeje.
De ez az egykor biztos sziklára alapozott Európa mára odáig süllyedt, hogy szikla helyett a relativizmus homokjára építkezik, kezdi feladni, mi több eltaszítani magától az identitását jelentő alapvető keresztény értékeket. Európa hangadói mindinkább értetlenséggel tekintenek azokra, aki ragaszkodnak az Európai Unió alapító atyái, Adenauer és de Gasperi által vallott értékrendhez. Nem akarják meghallani Schumann intését sem: „…Ha Európa nem lesz keresztény, akkor nem is lesz, vagyis keresztények nélkül nincs Európa sem.”
Egyesek szemében a fejlődés úgy néz ki, hogy a világ elvallástalanodik, a nemzetek eltűnnek, a család megszűnik. Számukra éppen ezért felfoghatatlan, hogy a súlyos évtizedeken át, az ateista vörös diktatúra rabságában sínylődő ország, Magyarország három esztendeje végre újra önmagára talált és egy keresztény,
nemzeti ihletettségű alkotmányt hozott létre. Hitvallók és vértanúk sorának hála, nem veszett oda Szent István öröksége!
Hölgyeim és Uraim!
Azért jöttünk augusztus huszadikán Esztergomba, hogy az ünnep reggelén tisztelettel tekintsünk a Várhegyen csodálatosan fennmaradt örökségünkre.
Relikviáink is bizonyságát adják, mennyire mélyen gyökerezik a keresztény államiság és a köré épülő kultúra Magyarország történetében. Bár a múlandóság elérte a várat és a falai között rejtőzködő értékeket, de üzenetüket nem kezdte ki az idő, iránytűként ma is biztos kikötő felé vezetnek bennünket. Egy erős, biztos alapokon álló, közös hagyományait megtartó, határok felett összetartozó nemzethez.
Szent István államszervezőként és egyházépítőként megvetette Magyarország alapjait: elhintette a hit magvait, törvényei által biztos kézzel kormányzott és kőből épült erősségeket hagyott védelemül utódaira. E végrendeletet kötelességünk tiszteletben tartani, a megkezdett jót folytatni kell, különben elvész a jövendőnk.
Épített örökségünk fennmaradt kövei, hányatott sorsú művészeti emlékeink töredékei, nyelvemlékeink egy évezredes gyökerű kultúra bizonyítékai.
Államiságunk és kereszténységünk hajnalának esztergomi emlékei nem csupán a város helytörténeték részei. Várának kövei, freskótöredékei nem a múló idő mementói. Akik megértik a bennük rejlő üzenetet, azok a jelen magyarsága iránti kötelezettséget és a jövőnk iránti felelősség viselésére való intést olvashatják ki belőlük. Megbecsülésük a Szent István-i mű megtartása és továbbadása, hogy mindezek fennmaradhassanak az utánunk következő nemzedékek magyarsága számára is.
Hölgyeim és Uraim!
Magyarország Kormánya – tisztelettel tekintve Szent István király halálának 975. évfordulójára – úgy döntött, külön támogatást biztosít a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma számára. A hangsúlyos támogatás célja a régóta húzódó Szent István kápolna, valamint az ezek szomszédságában található úgynevezett Studiolo reneszánsz freskói restaurálási munkáinak felgyorsítása. Segítséget kívánunk adni ahhoz, hogy a kiváló szakmaisággal és
kulturális örökségünk iránti mély elkötelezettséggel irányított tudományos műhely, a Nemzeti Múzeum keretei között folyó feltáró és állagmegőrző munka mielőbb elérje célját és nemzetünk kincsei bemutathatóak legyenek.
Köszönettel tartozunk a Nemzeti Múzeum vezetésének és a munkálatokat irányító nemzetközi hírű restaurátornak, Wierdl Zsuzsannának, illetve az általa vezetett szakmai gárdának.
Hölgyeim és Uraim!
Esztergom Várhegye kereszténységünk és államiságunk szülőhelye. Szent István mai ünnepe legyen tehát e városban bizonysága annak, hogy a magyar állam méltó tisztelettel tekint alapítójára.
Köszönöm, hogy meghallgattak!
(semjenzsolt.hu)
Semjén: Az első, a második és a harmadik szempont a magyar megmaradás
2013. július 30.
Tusványos 24 — Az Európai Uniót bírálták a jövő évi választásokról rendezett vitán
2013. július 30.
