Duplájára nő a Kőrösi Csoma programban résztvevők száma
2013. november 06.
Duplájára növeli a kormány a diaszpórának indított Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasainak számát – jelentette be Semjén Zsolt a Magyar Diaszpóra Tanács ülésének szünetében szerdán a Parlamentben.
A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese sajtótájékoztatóján elmondta: így mintegy száz fiatal ösztöndíjas utazik majd a diaszpóra területeire, hogy az ott élő magyarságot segítse, magyar nyelvet, néptáncot vagy történelmet tanítson. A javaslat részleteiről szerdai ülésén tárgyal a kabinet.
Semjén Zsolt bejelentette azt is: Mikes Kelemen program indul, amelynek célja, hogy a diaszpóra területein fellelhető, a megsemmisülés, elkallódás által fenyegetett könyvtári hagyatékot összegyűjtsék. Ehhez első körben hét nagy raktárt bérelnek Ausztráliától Amerikán át Kanadáig, ahol összegyűjtik a fellelhető hagyatékot, és ami olyan típusú, azt az Országos Széchenyi Könyvtárban helyezik el, ami pedig nem ilyen jellegű, azt kárpát-medencei iskoláknak juttatják el.
Beszámolt arról is, hogy óriási sikere van az állampolgárság kiterjesztésének, a nemzet közjogi egyesítésének. Emlékeztetett: a folyamat megerősítésére, segítésére további ötven konzult küldtek világszerte a nagykövetségekre, konzulátusokra. Jelezte azt is: a végsőkig leegyszerűsítették a kérdőíveket, és az adminisztrációt, arra is lehetőség nyílt, ha tíz éves házasság vagy közös gyerek van, akkor a házastárs is kérheti a magyar állampolgárságot.
Felmerült ugyanakkor, hogy a választással kapcsolatban kiküldött regisztrációs tájékoztató a jogi nyelvezet miatt túl bonyolult. Szükséges ezért olyan tájékoztató kiküldése, ami köznyelvileg érthető módon írja le mi a teendő. Felvetődött az is, ha a személyi okmányokban a nevek írása nem esik egybe, de egyértelműen azonosítható az állampolgár, akkor emiatt ne kelljen az adatok pontosítására visszaküldeni az űrlapot. Példaként az Elisabeth-Erzsébet nevet említette.
Eddig mintegy 50 ezren regisztráltak a választásra – közölte a miniszterelnök-helyettes.
Óriási sikere volt továbbá a nemzeti regiszternek is, közelítenek a 100 ezres számhoz, akiknek tájékoztatást küldenek a magyar nemzetet érintő ügyekben – tette hozzá. Rendkívül pozitív volt emellett a fogadtatása a tárgyi örökség összegyűjtését célzó Julianus programnak.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy felméréseik és számításaik szerint a diaszpórában mintegy 2,6 millió magyar identitású ember él, és közel kétezer magyar szervezet működik. Ezeket feltérképezték, és kapcsolatba léptek velük.
Hozzátette: fontos látni, hogy a magyarság a világban rendkívül sikeres, az üzleti, a tudományos és a művészeti életben egyaránt és, hogy a diaszpóra magyarságára egyfajta hídfőként számíthatnak a világ minden pontján. Semjén Zsolt köszönetét fejezte ki, hogy amikor a Magyarországgal szembeni támadások zajlottak, “teljes mellszélességgel kiálltak” hazánk mellett, és sok tízezer cikket, nyilatkozatot írtak az adott államokban. Ez lelkileg is megerősített minket – fogalmazott.
Lauer Edit, az atlantai magyar szervezet képviseletében szintén a Kőrösi Csoma Sándor programot említette legfontosabb és legsikeresebb intézkedésként. A magyar kormány tényleg el akarta érni őket, és ez nagyon sokat jelent számukra. Nagyszerű munkát végeztek az ösztöndíjasok – mutatott rá, hozzátéve: náluk egyebek között magyar-amerikai együttműködési konferenciát szerveztek.
A kettős állampolgárság lehetőségét is külön kiemelte, és úgy fogalmazott: “én nemcsak magyar származású vagyok, hanem tényleg paprika van a véremben, és nagyon büszke vagyok”.
A következő év eseményei közül a választást emelte ki, és fontosnak tartotta a tárgyi örökség összegyűjtését célzó Julianus-programot is.
A Magyar Diaszpóra Tanács a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra önálló képviseletét.
A III. diaszpóra tanács ülésén várhatóan zárónyilatkozatot fogadnak el a résztvevők. Csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet ülését tartják a Parlamentben.
(Forrás: MTI)
Egységre van szükség Európa sikerességéért
2013. november 06.
Hazánknak és Európának is egységre van szüksége alapvető, elemi kérdésekben ahhoz, hogy sikeres lehessen – hangsúlyozta Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács III. ülésén szerdán, Budapesten.
A kormányfő a mintegy száz résztvevő előtt tartott beszédében kijelentette: Magyarország megadta válaszát a nyugati civilizáció válságára, és abban bízik, hogy ez egy jó válasz volt. Szerinte ugyanis az eltelt három évben az ország olyan teljesítményt ért el, amelyet az ellenfelek is sikeresnek minősítettek az elmúlt időben.
Az természetes, ha a barátok sikeresnek látják mindazt, amit a kormány tesz, de ha az ellenfelek is elismerik, az az igazi bizonyíték – mondta Orbán Viktor, felidézve, hogy Magyarországnak a saját önállóságáért, gazdaságpolitikájáért sok nemzetközi szereplővel kellett vitáznia, így az Európai Unióval, az Európai Parlamenttel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Mára azonban ezek az intézmények ugyan “fogcsikorgatva” – folytatta –, de a tények alapján kénytelenek leírni jelentéseikben a magyar gazdaság eredményeit, például a csökkenő államadósságot, a három százalék alatti költségvetési hiányt és a növekedést.
Utalt a fokozatosan javuló gazdasági teljesítményt prognosztizáló, kedden közzétett európai bizottsági előrejelzésre, hangsúlyozva, hogy az alapján Magyarország minden tekintetben jobban teljesít, mint az uniós átlag. Ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van, de hogy a magyar irány még az ellenfelek szemében is eredményre vezet, az komoly siker – mondta.
Hozzátette, reméli, hogy ezzel az uniós jelentéssel Magyarországon is lezárul az a vita, amely arról szól, hogy az irány, az alkotmányos alap helyes-e, és a vita ezután arról zajlik majd, hogy ezeken a stabil alapokon milyen kisebb változásokkal kell folytatni a megkezdett munkát.
A nemzetpolitikára rátérve Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács képviselőin keresztül a jövő évi magyarországi parlamenti választáson való részvételre – illetve az azt megelőző regisztrációra – biztatta a diaszpórában élő magyarokat.
A kormányfő szavai szerint így közjogi értelemben visszakapcsolódhatnak majd a nemzet vérkeringésébe. “Közös felelősség, hogy ne tékozoljuk el mindazokat az esélyeket, amelyeket nagyon nehéz, izzadságos és verejtékes munkával” az elmúlt három évben sikerült elérni – mondta.
Üdvözölte továbbá, hogy fontos nemzetpolitikai kérdésekben egyetértés mutatkozik a magyar politikai élet meghatározó szereplői között. Példaként említette a kettős állampolgárságról szóló törvényt és a közelmúltban tartott Székelyek nagy menetelését. Szerinte ahogyan a nemzetpolitikában ígéretes együttműködés felé haladnak, úgy az más nagy kérdésekben – például az alkotmány ügyében vagy gazdasági témákban – is létrejöhet majd az évek során.
Szavait nagy taps fogadta, amikor jelezte: jó esély van a diaszpóra magyarságának indított Kőrösi Csoma Sándor-program folytatására.
Orbán Viktor mintegy negyvenperces beszédében ismét hosszan kifejtette azt az álláspontját, amely szerint a világban ma egy nagy átrendeződés zajlik, amelyben megkérdőjeleződnek a korábban érvényes gazdasági, politikai és kulturális előfeltevések. Ezt a magyarok sem hagyhatják figyelmen kívül, ezért is hirdette meg a kormány például a keleti nyitás stratégiáját – közölte.
Felhívta egyúttal a figyelmet arra, hogy a változásokkal egyúttal az a gondolkodásmód is elveszítette érvényét, amely szerint a sikerhez azt kell tenni, amit Nyugaton csinálnak, az ő társadalmi-gazdasági modelljüket kell követni. Ezzel összefüggésben szintén utalt az említett európai bizottsági jelentésre, amelynek tendenciájából szerinte az is kiolvasható, hogy “az az érv, miszerint nekünk azt kellene csinálni, mint amit a többiek, a nyugatiak csinálnak, ma már nem állja meg a helyét”.
Kormánya erre az új helyzetre lehetőségként tekintett, nem ijedt meg, és a magyar észjárás szerint kialakított egy másfajta gazdasági, kulturális, szociális-társadalmi rendszert – mondta. Hivatkozott a csaknem két éve hatályos új magyar alkotmányra, amely – mint mondta, ellentétben a kereszténységet és a munkára épülő gazdaságot feladó Európával – elismeri Magyarország keresztény hagyományait, és világossá teszi, hogy egy munkára épülő gazdasági rendszert kell kialakítani.
A miniszterelnök egyúttal rámutatott a gazdasági siker és a nemzeti önbecsülés összefüggésére, jelezve: ha egy ország, öntudatot akar erősíteni, az elismertségét akarja növelni, akkor gazdasági sikerekre szükség van. Nagyon nehéz ugyanis úgy önbecsülést és nemzeti öntudatot erősíteni, hogy folyton magyarázni kell, miért vagyunk gazdaságilag sikertelenek. Mennyivel könnyebb ezt megtenni – magyarázta –, ha azt lehet mondani, Magyarországot meg lehet nézni, mert bár még nem Németország, de a fejlődés tendenciái alapján egyre-másra ér el sikereket. Megjegyezte, ha minden igaz, Magyarország a régióban betöltött korábbi éllovas pozícióját a régióban egy-két éven belül vissza fogja nyerni.
A Magyar Diaszpóra Tanács a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra önálló képviseletét. Az ülés végén a résztvevők a tervek szerint zárónyilatkozatot fogadnak el. Csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet ülését tartják, amelyen szintén felszólal a miniszterelnök.
(Forrás: kormany.hu, MTI)
A honosításról és a választási felkészülésről tárgyal a diaszpóratanács és a Máért
2013. november 05.
A kedvezményes honosítás eddigi eredményei és a jövő évi választásra való felkészülés is szerepel a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ezen a héten tartandó ülésein – mondta el Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár hétfőn az MTI-nek.
Kedden a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság tart ülést, ezt szerdán a Magyar Diaszpóra Tanács, majd csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet ülése követi.
Répás Zsuzsanna az MTI-nek elmondta, ezek azok a fórumok, amelyek a legmagasabb szinten egyeztetik az anyaországi és a külhoni magyarság legfontosabb problémáinak megoldási lehetőségeit. A tanácskozásokon az elmúlt év történéseinek áttekintése mellett megkezdik a felkészülést a következő esztendőre is – tette hozzá.
A Magyar Diaszpóra Tanács várhatóan több taggal bővül – mondta a helyettes államtitkár, hozzátéve: azt szeretnék, ha minél több magyart elérnének a világ minden részén.
Répás Zsuzsanna szerint egyértelműen sikeres a diaszpórának indított Kőrösi Csoma Sándor-program, amelyet reményei szerint további ösztöndíjasokkal folytatni tudnak jövőre is. A helyettes államtitkár szerint a programmal meg tudták szólítani a diaszpóra magyarságát, és ott tudtak segíteni, ahol valóban szükséges.
Szólt arról is, hogy az ülésen bemutatják a Julianus-program eredményeit, amelynek célja, hogy a világban fellelhető magyar értékeket, emlékeket összegyűjtsék és katalógust állítsanak össze. Szó lesz még egy új, jövőre induló programról is, amely a diaszpórában található hagyaték felmérését és hasznosítását célozza – mondta.
A diaszpóra tanács és a Máért ülésén is szó lesz a honosításról és a jövő évi választásra való felkészülésről. Mindkét ülésre meghívták Pálffy Ilonát, a Nemzeti Választási Iroda vezetőjét, aki tájékoztatást ad majd a regisztráció és voksolás menetéről. A magyar kormány azt szeretné, ha minél többen tudnának élni szavazati jogukkal – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna.
A Máért ülésén emellett bemutatják a hétfőn megjelent Nemzetpolitikai alapismeretek című kötetet, és megújítják a két éve elkészült nemzetpolitikai stratégiát. A dokumentumba az azóta eltelt időszak eredményeit vezetik át. Külön kötet készült a stratégia végrehajtásáról, ez azt mutatja be, hogy a magyar államigazgatásban az egyes tárcák hogyan hajtják végre, és milyen eredményeket értek el – közölte. Beszámoló hangzik el továbbá az idei év kiemelt projektjéről, a kisiskolák éve programról, és a jövő évre tervezett programról is, amelyről a Máért dönt majd – mondta a helyettes államtitkár.
(Forrás: MTI)
A közigazgatási képzés részévé vált a nemzetpolitika
2013. november 04.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetpolitikai alapismeretek című kötet hétfői budapesti bemutatóján kifejtette: a közigazgatási képzés részévé vált a nemzetpolitika.
A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese azt mondta, a világon elsőként született olyan tankönyv, ami a nemzetpolitikáról szól. A kötetet, amelynek összefoglalója a közigazgatási alapvizsga része, elsősorban a közigazgatásban dolgozóknak szánják, de a külhoni magyarságnak is ajánlják, mivel ezáltal pontosan tudni fogják, a magyar közigazgatásban milyen szerepe van ennek a területnek, és milyen elvárásokat támaszthatnak a mindenkori kormánnyal szemben.
A kötet pontosan követi a Máért, a Magyar Állandó Értekezlet által elfogadott nemzetstratégia iránymutatását – jegyezte meg Semjén Zsolt.
A könyv teljességre törekedve, tudományos jelleggel nyolc fejezetben tekinti át történelmi, közigazgatási és nemzetstratégiai szempontból az egyes témákat, tisztáz alapfogalmakat, nemzetközi jogi aspektusokat. Foglalkozik az egyéni és a kollektív jogok kérdésével is, egyfajta “szellemi vértezetet ad” – hangzott el.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a kisebbségek jogai emberi jogok a közösségek szintjén, és az egyéni és kollektív jogok nem állíthatók szembe egymással. Kiemelte, hogy a kiadvány az autonómia kérdését részletesen tárgyalja, végighalad a szomszédos országok történelmén, körképet ad a Kárpát-medence viszonyairól. Kulcsfontosságúnak nevezte a kormányfőhelyettes az állampolgárságról szóló fejezetet.
A magyar nemzetpolitikai intézményeket és az elkezdett programokat is sorra veszi a kötet, például a Határtalanul! programokat, a Nemzeti Regisztert, illetve a Bethlen Gábor alapot – ismertette.
Répás Zsuzsanna, a területért felelős helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a könyv része annak a megújulásnak, amely az elmúlt három és fél évben történt Magyarországon. A nemzetpolitika is megújult, nyitva a külhoni nemzettársak, a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága felé. A politikai nyitáshoz az államigazgatásban is szükséges a gondolkodásmód megváltozása, és akkor tudják élővé tenni a külhoni magyarokkal való kapcsolattartást, ha ez az újfajta gondolkodásmód részévé válik az államigazgatásnak is – magyarázta. Megjegyezte ugyanakkor: a könyv mindenkinek érdekes lehet, aki érdeklődik a külhoni magyarság iránt.
Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese szerint többről van szó, mint könyvbemutatóról, mivel a nemzetpolitika és a közszolgálati képzés talált egymásra. Az alapképzésben fél éven át egységes modul van minden terület számára az egyetemen, amelynek részét képezi a nemzetpolitikai ismeretanyag is – mondta, fontosnak nevezve, hogy a nemzetpolitika, nemzettudat a köztisztviselők, közigazgatásban dolgozók képzésének alapköve legyen.
Kántor Zoltán, a kötet kidolgozásában közreműködő Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója elmondta, hogy olyan honlap is készült az MTA Kisebbségkutató Intézetével közösen, amely megkönnyíti a nemzetpolitika oktatását.
(Forrás: MTI)
Az együtt töltött szabadidő hozzájárul a családi harmóniához
2013. október 30.
A több generáció közös nyaralása fontos része lehet a családi harmónia megőrzésének – a többi között erről beszélt Semjén Zsolt kedden Ráckevén egy kisgyermekes vendégeknek kialakított szálloda rendezvényén.
A miniszterelnök-helyettes szerint bebizonyosodott, hogy a gyerekek egészséges fejlődésében nem csupán a szüleikkel kialakuló meghitt viszony, hanem a nagyszülőkkel fenntartott szoros kapcsolat is fontos szerepet játszik.
Utalt arra, hogy egy felmérés szerint az idősebb generációknak a jó életérzéshez elsősorban a családi együttlét, az egészség és az élményeket adó utazások szükségesek, ezért is fontos a közös nyaralás. A családbarát szállodák most formálódó hálózata is hozzájárulhat ehhez – tette hozzá.
Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy az elöregedő Európában sokfelé gondot jelenthetnek a generációk közötti súrlódások, és ezek enyhítéséhez az unión belül példaértékű a magyar és a francia családpolitika.
A rendezvényen Semsei Imre, a Debreceni Egyetem egészségügyi karának professzora az időskori egészség megőrzésének fontosságáról szólva elmondta, az egészség fontos gazdasági kérdés is. A nyugdíjasok számának növekedése mind nagyobb terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, ennek csökkentéséhez nemcsak pénz, hanem például a nemzedékek közötti szolidaritás erősítése is szükséges. Ezzel a kérdéskörrel az unió politikusai is kiemelten foglalkoznak – jegyezte meg.
(Forrás: MTI)
Az autonómia nem ellentétes a román alkotmánnyal
2013. október 30.
Sem a román alkotmánnyal, sem az európai vagy nemzetközi szabályozással nem ellentétes az autonómia egyetlen formája sem – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter október 30-án reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A tárcavezető azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy Victor Ponta román miniszterelnök hétfőn az MTI-nek azt mondta: Románia alkotmányának és az európai gyakorlatnak megfelelő módon fog válaszolni a bukaresti kormány a székelység autonómiaigényére. A román kormányfő ezt azzal összefüggésben mondta, hogy a vasárnapi Székelyek nagy menetelésén a szervezők becslése szerint 120 ezer, a hatóságok állítása szerint 15 ezer résztvevő követelte Székelyföld területi autonómiáját, és tiltakozott Románia tervezett közigazgatási átalakítása ellen.
Martonyi János felidézte: a román alkotmány kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam. Ezt azonban egyáltalán nem kérdőjelezné meg, ha olyan helyi önigazgatási, önrendelkezési formációk, autonómiák jönnének létre, amelyek egyébként az állam egységét nem érintik – tette hozzá. Úgy fogalmazott: “szó sincs arról, hogy Románia közepén valamiféle elkülönülő enklávé jönne létre.”
Hozzáfűzte, ha egy közösség nagy többsége valamiféle önigazgatási, önrendelkezési autonómiaformát igényel, akkor demokratikus alapelv, hogy ezt a többség komolyan veszi, és tárgyalásokat kezd ennek az önrendelkezési formának a konkrét megvalósításáról.
A tárcavezető a vasárnapi demonstráció másik fő témájára utalva arra hívta fel a figyelmet: azt viszont kimondják nemzetközi, illetve európai normák, hogy nem szabad olyan területi beosztást meghatározni, amely az adott területen élő kisebbséget hátrányosan érinti, adott esetben a kisebbség létszámának a csökkenéséhez vezet. Márpedig azok a regionális elképzelések, amelyek megjelentek Romániában, “nagyon sajnálatos módon arra utalnak, hogy egy olyan területi módosítás következne be, ami igenis hátrányosan érintené éppen azt a közösséget, amelyiknek a nagy többsége, mint látjuk és láttuk, valamiféle autonómiaformának a megvalósítását tartaná demokratikus megoldásnak” – mutatott rá a külügyminiszter.
Hozzátette: a magyar kormány ebben az ügyben továbbra is – az alaptörvény értelmében – felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért, és természetesen támogatja törekvéseiket, igényeiket.
(Forrás: kormany.hu)
A legfőbb üzenet az, hogy a Székelyföld létezik
2013. október 28.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a vasárnapi Székelyek nagy menetelésének a legfontosabb üzenete az, hogy a Székelyföld, a székelyek léteznek. A magyar kormány a székelyeket és valamennyi határon túli magyart támogatja – mondta a politikus október 28-án a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban egyre erőteljesebben bontakozott ki a történelmi, kulturális, szociológiai, filozófiai, ismertelméleti vita arról a kérdésről, hogy van-e egyáltalán Székelyföld. Ez a szokatlan, meghökkentő megmozdulás, amelyen 120 ezer ember alkotott 53 kilométeres menetoszlopot, erre e vitára adott csattanós választ: a székelyek léteznek – hangsúlyozta Németh Zsolt.
A kormány feladata, hogy a székelyeket, az erdélyi magyarokat és a határon túli magyarokat együttérzéséről biztosítsa, támogassa őket – mondta. A közigazgatási átalakítással kapcsolatban pedig a kormánynak egyértelművé kell tennie, hogy természetesen Románia dönt a területi felosztásáról, de figyelembe kell vennie az Európa Tanács kisebbségi egyezményét, amely szerint nem lehet hátrányosan megváltoztatni a közigazgatási területek átalakításkor a kisebbségek etnikai arányát.
A Székelyek nagy menetelésének három fő célkitűzése volt: Székelyföld legyen önálló fejlesztési régió, legyen önálló közigazgatási egység, és induljon párbeszéd a román kormányzat és az erdélyi magyarok képviselői között – fejtette ki Németh Zsolt, megjegyezve: “ne számítson arra román kormányzat, hogy az erdélyi magyarok letesznek erről”.
Az államtitkár szerint ha az elmúlt időszakban és a székelyek menetelésén tanúsított egységet fenn tudják tartani az erdélyi magyar politika résztvevői, akkor van reális remény arra, hogy eredményt lehet elérni.
Németh Zsolt arról is szólt, hogy nemcsak a szervezőket, hanem a román hatóságokat is elismerés illeti meg, amiért biztosították a gyülekezés és a véleménynyilvánítás jogát, amely a román demokrácia javára válik. Az államtitkár szerint ha Románia demokratikus állam, akkor nem fogja figyelmen kívül hagyni a 700 ezer székely ember akaratát.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére a két háromszéki falu, Bereck és Kökös közötti összefüggő menetoszloppal tiltakoztak Románia tervezett közigazgatási átalakítása ellen, követelve Székelyföld területi autonómiáját. Az SZNT, akárcsak a többi romániai magyar politikai szervezet, nem ért egyet azzal, hogy a bukaresti kormány román többségű közigazgatási régióba akarja besorolni a magyarok által többségben lakott székelyföldi megyéket.
A szervezők becslése szerint 120 ezren, a hatóságok állítása szerint 15 ezren vettek részt vasárnap a Székelyek nagy menetelésén.
A székelyföldi demonstrációval párhuzamosan Magyarországon Budapesten és 13 más településen tartottak szolidaritási megmozdulásokat, valamint Európa és Észak-Amerika több városából is érkezett jelentés felvonulásokról.
(Forrás: MTI)
Rendeződik a katolikus egyházi intézmények finanszírozása
2013. október 23.
Az államival azonos módon biztosítják a katolikus egyházi intézmények finanszírozását – ezt tartalmazza a Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti korábbi megállapodás módosítása, amelyet hétfőn írt alá Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius Budapesten. Az eseményen részt vett Erdő Péter bíboros is.
Semjén Zsolt az Országházban tartott ünnepélyes aláírás után kiemelte: a megállapodás kitér az adó egy százalékának a kérdésére, a katolikus felsőoktatás és a közgyűjtemények helyzetére. Emellett rendezik a római Pápai Magyar Intézet régóta húzódó ügyét is – jelezte.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese méltatta az 1997-es megállapodást, amely szavai szerint kiállta az idők próbáját. Megjegyezte: amikor olyan törvények, jogszabályok születtek, amelyek a megállapodással ellentétesek voltak, azokat az Alkotmánybíróság mind megsemmisítette.
Kiemelte: a megállapodást azért kellett módosítani, mert a jogszabályi környezet alapvetően megváltozott. Példaként említette az új alaptörvényt, az egyházügyi törvényt és az oktatási törvényeket, továbbá az adójogszabályok változásait.
Hozzátette, a bizottság a módosítás kidolgozásakor nagy munkát végzett, amiért Semjén Zsolt külön köszönetet mondott a magyar állam nevében.
Az egyházi diplomáciáért felelős miniszterelnök-helyettes jelezte: a nemzetközi megállapodást törvényjavaslat formájában benyújtják az Országgyűlésnek, teljes egészében akkor lesz megismerhető.
Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius kifejezésre juttatta az apostoli nunciatúra “örömét és megelégedettségét” a Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti dokumentum ünnepélyes aláírásával kapcsolatban. Rámutatott: ezzel az aktussal zárult egy sokéves munka és “a végső megegyezésig tartó konzultációk” sora.
Szólt arról, hogy az 1997-ben megkötött megállapodás módosításáról van szó “a Magyarország és a Szentszék közötti kiváló kapcsolatok jegyében”.
Emlékeztetett arra: 1997-ben a szerződés “a kifejezetten vallásos intézmények közszolgálati tevékenységének finanszírozását” szabályozta.
Úgy fogalmazott: kötelességüknek tartották a szerződés módosítását az új alaptörvény kihirdetése és az ezzel kapcsolatos megváltozott jogszabályi környezet miatt. Rámutatott: az egyház nem kér magának privilégiumokat, hanem “nyugodt körülmények között szeretné folytatni” évezredek óta zajló nevelő és szociális tevékenységét, “és örömmel látja, hogy az állam ezt elismeri és biztosítja hozzá a működéshez szükséges financiális eszközöket.”
Alberto Bottari de Castello megjegyezte, a szerződés aláírásának témáját “pozitív kommentárok kísérték” Áder János köztársasági elnök vatikáni látogatásakor is, a katolikus egyházfő pedig felhatalmazta őket arra, hogy aláírják a dokumentumot.
Hozzátette: az apostoli nunciatúra örömét, elismerését és háláját fejezi ki mindkét delegáció tagjainak, és reméli, hogy a kölcsönös tisztelet és a közös munka jegyében lehet folytatni ezt a munkát. A nunciatúra külön köszönetet mondott Erdő Péter bíborosnak.
Az eseményen részt vett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja, Hölvényi György egyházügyekért felelős államtitkár, Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára, Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár és Soltész Miklós szociális államtitkár is.
A kormányfő tavaly júniusban hatalmazta fel a kabinet képviselőit a szerződés módosításának előkészítésére.
Erdő Péter bíboros, prímás csaknem egy évvel ezelőtt, a szentszéki-magyar ad hoc vegyes bizottság budapesti ülése után azt mondta: a törvények változása következtében az egyezményekben is meg kell tartani azokat a garanciákat, amelyeket a rendszerváltozás óta adtak. Az esztergom-budapesti érsek akkor kiemelte, hogy az állami és az egyházi fenntartású intézményeket egyenlően kell finanszírozni.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét
2013. október 23.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a helyi magyar közösség meghívására szerdán részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ausztráliai ünnepségeken és állampolgársági eskütételen, és konzuli irodát nyitott meg Melbourne-ben.
Semjén Zsolt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét Ausztrália legnagyobb magyar közösségi épületében, a Wantirnai Magyar Központban, és részt vett a forradalom emlékére szervezett hagyományos gyertyafényes megemlékezésen.
A miniszterelnök-helyettes több száz fő jelenlétében konzuli irodát nyitott meg a melbourne-i Bocskai Komplexumban.
A nap folyamán találkozott Victoria állam vezetőivel is – tájékoztatta Sikó Anna nagykövet az MTI-t.
Melbourne-i látogatását követően Semjén Zsolt Sydney magyar szervezeteit keresi fel. A miniszterelnök-helyettes látogatása során tájékoztatja Ausztrália magyarságát a jövő évi magyarországi választásokra való
regisztráció lehetőségeiről is.
(Forrás: MTI)
Új épülettel bővült a Budapest-Fasori Református Kollégium
2013. október 16.
Új épülettel bővült a Budapest-Fasori Református Kollégium. Az épületet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP) VII. kerületi polgármester adta át ünnepélyes keretek között szerdán a fővárosban.
Semjén Zsolt köszöntőjében hangsúlyozta, az egyházi iskolák mindig olyan plusz értékeket nyújtanak, amelyet más típusú intézmények, világi iskolák nem tudnak adni.
Ezek az értékek az evangéliumon alapulnak – mondta, hozzátéve, hogy a tízparancsolat jelenti azt az erkölcsi rendet, ami az egyes embert, a családot és a nemzetet a történelem viharában is képes megtartani.
A miniszterelnök-helyettes szólt az egyház és a hívek szerepvállalásáról, és köszönetet mondott az önkormányzatnak is az iskola bővítéséért. Reményét fejezte ki, hogy az iskolába járó gyermekek létszáma hamarosan emelkedhet majd.
Vattamány Zsolt elmondta, a történelem nehéz időszakában az egyház már sokszor segített.
A Budapest-Fasori Református Kollégium előzményeit sorolva felidézte a Julianna református általános iskola történetét, az 1948-as kommunista hatalomátvételt, amely az intézmény sorsát is megpecsételte. Az iskola 1992-ben indulhatott újra. Az elmúlt két évtizedben bebizonyosodott, mekkora szükség van a vallási szemléletű ugyanakkor a 21. század követelményeinek megfelelő oktatási intézményekre – jelentette ki, majd hozzátette, hogy az iskola mára kinőtte korábbi épületét. Ezen szerettek volna segíteni, amikor úgy döntöttek, hogy a most átadott épületet az intézmény rendelkezésére bocsátják.
Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz-KDNP), kerületi országgyűlési képviselő pedagógusként és szülőként köszöntötte a jelenlévőket. Szólt arról, hogy a tervek szerint zeneiskolával bővülve az intézmény az oktatás “teljes egységét” megvalósíthatja.
Horgos Vilmos, kollégium igazgatója az MTI-nek elmondta, jelenleg 12 tanulócsoportos általános iskolát működtetnek, mintegy 270 gyermekkel, és három csoportos óvodájukba 75-80 kisgyermek jár.
Terveik között szerepel az óvoda 150 férőhelyesre történő bővítése, kettő helyett három első osztály, angol kiemelt nyelvi tagozat indítása, és az iskola 16-20 tanulócsoportra bővítése. Szeretnének 2-3 éven belül középiskolát is indítani 150-200 diákkal – tette hozzá. Mint mondta, ez valószínűleg szakközépiskola lenne, és elképzelhető, hogy indítanak egy gimnáziumi osztályt is.
Korábban általános iskola működött a most átadott épületben, amelyet húsz évre, csökkentett bérleti díjjal kapta meg a kollégium az önkormányzattól.
(Forrás: MTI)
