Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

December elején eléri a félmilliót a magyar állampolgársági esküt letett határon túl élő magyarok száma – mondta Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes a Hír Televízió P8 című műsorában visszautasította Gyurcsány Ferenc azon vádjait, hogy a vatikáni szerződés mutyi lenne, a módosítás szerinte csak a jelenlegi adótörvények változásaihoz igazodik.

A vártnál is több határon túli magyar kéri a magyar állampolgárságot, decemberre meglesz az 500 ezredik eskütétel is, de ez a szám később elérheti majd akár az egymilliót is – jelentette ki a Hír Televízió P8 című műsorában Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel, automatikusan felkerülnek a központi névjegyzékbe, a többiek regisztrációt követően levélben voksolhatnak a jövő tavaszi országgyűlési választásokon.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta: a nemzetiségi jogok minden nemzet alapvető jogai közé tartoznak, de a nemzetpolitika csak akkor lesz erős, ha a magyarok kiállnak magukért. Semjén Zsolt a vatikáni szerződés módosításáról azt mondta, a változtatásra azért volt szükség, mert az egykulcsos, 16 százalékos adó miatt a személyijövedelemadó-összbevétel is radikálisan csökkent, így ebből az egyházaknak ajánlható egy százalék összege is kevesebb lett.

Semjén Zsolt visszautasította Gyurcsány Ferenc vádjait, aki azt mondta, vatikáni mutyiba kezdett a kormány. A miniszterelnök-helyettes szerint a volt kormányfő egyházellenes indulatból beszél, a szerződés ugyanis csak annyit rögzít, hogy a közfeladatok ellátásáért egyenlő finanszírozás jár.

(Forrás: MNO)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Stephen Thomas Attila Biller munkássága során sokszor megmutatkozott magyar származásából fakadó elhivatottsága és tettre készsége az iránt az ország iránt, ahová gyökerei nyúlnak. Szemléletmódjának kialakulásában nagy szerepet játszott pozsonyi születésű édesanyja, aki magyar szülők gyermekeként fiába is átplántálta a magyarok iránti elkötelezettséget. Meghatározó volt az Egyesült Királyságban lelkészi szolgálatot végző Ispánki Bélának a szerepe is, aki arra sarkallta, hogy munkája során a magyarok érdekeiért is lépjen fel. Ezen ösztönzések eredményeként Stephen Thomas Attila Biller európai uniós tisztviselőként számos alkalommal törekedett a magyarok érdekeinek európai szintű képviseletére.

A Robert Schumann Alapítvány főtitkár-helyetteseként kidolgozott egy a volt KGST országok fiatal, új politikai mozgalmainak szóló gyakornoki programot, amely során több mint 500 fiatal kapott meghívást az Európai Parlamentbe, ahol politikai és társadalomtudományi képzésben részesültek. Számos jelentős magyar közéleti személyiség vett részt ezen a programon.

Az Európai Parlamenten kívül más színtereken is segítette a magyar törekvéseket. A rendszerváltoztatás idején a brit konzervatívok emberi és anyagi támogatással vettek részt a magyarországi választások előkészítésében, s ebben a segítségnyújtásban Stephen Biller fontos szerepet játszott. Közreműködésével megalakult a Brit Konzervatívok Bizottsága Kelet- és Közép-Európáért, melynek tagjai Magyarországot bejárva első kézből szerezhettek ismereteket a rendszerváltoztatással a felszínre került kérdésekről.

Stephen Biller munkájával jelentős szerepet játszott abban is, hogy Magyarországot és a külhoni magyar kisebbséget érintő kérdések Nyugat-Európa számára is érthetőek legyenek.

Nemcsak közéleti tevékenységében, de magánéletében is központi kérdés a magyarság: három gyermekét a magyar és lengyel felmenők iránti tisztelet szellemében nevelte.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint az egész magyar nemzet számára fontos a szórvány közösségek megőrzése.

Répás Zsuzsanna a Kárpát-medencei magyar szórvány napján tartott konferencián, a fővárosi Magyarság Házában kedden arról is beszélt: a szórvány a Kárpát-medencei magyarság legnehezebb helyzetben lévő része, ők jelentik a “nemzet határát és végvárait”.

Hozzátette: a nemzet számára azért fontos a szórvány közösségek megőrzése, mert ha ők lemorzsolódnak, akkor beljebb húzódik a nemzet határa és a tömb széléből lesznek az új szórványok. Mindannyiunk közös érdeke, hogy megadjuk a lehető legtöbb segítséget a szórványban élő magyarság számára – hangsúlyozta.

Rámutatott: őket is ugyanúgy a magyar nemzet egészének tekintik, az ő problémáikkal is szolidaritást vállalnak, és ahol lehet, próbálnak segíteni.
Az elmúlt években sok segítséget kaptak a szórvány közösségek – jelezte a helyettes államtitkár, aki kiemelte többek között, hogy támogatják az erdélyi szórványprogramot, konszolidálták a csángó oktatási programot, segítik a vajdasági szórvány beiskolázási programot, és valamennyi régióban az iskolabusz-programot.

Felidézte, hogy közel egy éve a Magyar Állandó Értekezlet szórvány szakbizottsága arról döntött, hogy november 15-e lesz Kárpát-medence szerte a magyar szórvány napja. Ez az első alkalom, hogy e napon minden régió ünnepel, és a keddi konferenciával, gálaműsorral a programsorozatot vezetik fel – jelezte.

Bodó Barna, a Magyar Állandó Értekezlet szórvány szakbizottsága társelnöke kiemelte, a jelentősebb városokban Székelyföldön a magyarság száma nő, ugyanakkor például Temesváron több mint 30 százalékos a csökkenés. Arad, Máramaros megyében szintén csökkenés tapasztalható – jelezte. Hozzátette: a szórványprogramoknál a folyamatosság és kiszámíthatóság a meghatározó.

Vetési László, az erdélyi Diaszpóra Alapítvány képviseletében, írásban kiosztott előadásában rámutatott: számolni kell “az erősödő önfelszámolódással”, a természetes asszimilációval, az etnikai értékek átrendeződésével egyaránt. A jelenséggel összefüggésben kiemelte a vegyes házasságok szerepét, a nyelvromlást, az önértékelődés csökkenését.

Úgy látta:az oktatástervezés, a kollégiumi rendszer további bővítése, működtetése, fenntartása kiemelt prioritás. Ez jó úton halad, de Erdélyben legalább 25-30 kistérségi oktatási központra, bentlakásos multifunkcionális oktatási intézményre lenne szükség – jelezte, hozzátéve: “értelmiségi védőhálót kell ráborítani” a legszélsőbb szórványrégiókra és nagyvárosokra.
Kitért arra is: a szórványban az értékmentés sürgősebb, mint gondolnánk. Kevés idő van hátra, a 200 léleknél kisebb közösségek 20 évenként feleződnek, negyedelődnek. Ezzel a tervezéssel és munkával halad a határon túli támogatáspolitika a leglassabban, de enélkül nem lehet erdélyi, székelyföldi autonómiát álmodni, tervezni. Véleménye szerin a döntéshozóknak a határon túli szervezetekkel közösen át kellene beszélniük a támogatási rendszerek működésének összes részletkérdését. Megjegyezte: az egységes magyar állampolgárság visszaállítása a legfontosabb nemzetpolitikai lépés, “történelmi tett volt”, ugyanakkor alaposan elemezni kellene ennek a szórvány és a magyar identitáshoz kapcsolódó vonatkozásait.

A Kárpát-medencei magyar szórvány napja este gálaműsorral zárul Csángó kultúra – élő értékeink címmel, közreműködik Mokány Rozi és Pusztinai Annamária énekes, a Somos együttes, valamint csángó táncosok. A látogatók egész nap Az elhagyott idő – 33 év a moldvai csángók között című gyűjteményes fotókiállítást tekinthetik meg, amelyet Csoma Gergely munkáiból állítottak össze.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A KDNP a felvidéki politika kiemelkedő sikerének tekinti, hogy a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP) kulcsfontosságú győzelmet aratott a szlovákiai megyei választásokon – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap az MTI-vel. A KDNP elnökének értékelése szerint a választók által leadott szavazatok a felvidéki politika elismerését bizonyítják.

“A KDNP gratulál az elért eredményekhez, melyek nyomán olyan helyen is mandátumot kaptak az MKP képviselői, ahol már hosszú ideje nem lehetett magyar jelöltet bejuttatni” – írta közleményében Semjén Zsolt.

Országos átlagban a Robert Fico vezette kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) tarolt a szombaton tartott negyedik szlovákiai megyei választáson, amelyen 8 szlovákiai megye 65 megyefőnök-jelöltjére és közel kétezer-hatszáz megyei képviselőjelöltjére szavazhattak a választók.

A felvidéki magyarok voksaiért folytatott, az MKP és a Most-Híd közötti párharc győztese az abszolút számokat nézve az MKP lett. A felvidéki magyar pártnak a listájukon vagy támogatásukkal indult jelöltek közül 39 magyar megyei képviselőt sikerült a megyei testületekbe juttatnia. Közülük 34-en az MKP saját listáján indultak, egy függetlenként az MKP támogatásával, négyen pedig a pozsonyi megyében alkotott széleskörű jobboldali koalíciós listán. Az MKP számára, amely a 2009-es megyei választásokon 40 megyei képviselői mandátumot szerzett, de az elmúlt években néhány mandátumot elvesztett, ez azt jelenti, hogy a megyei képviselőtestületekben hárommal több képviselője lesz, mint közvetlenül a választások előtt.

Bugár Béla szlovák-magyar pártjának, a Most-Híd-nak a párt sajtóosztálya szerint 17 megyei képviselőt sikerült bejuttatnia a megyei képviseletekbe. Közülük négyen a párt saját listáján, 13-an pedig különböző koalíciós listákon a Most-Híd jelöltjeként kerültek be a megyei képviseletekbe. A Most-Híd a 2009-es megyei választásokon 2 képviselőt szerzett, a szombati voksolás előtt pedig 4 képviselőjük volt.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Győzelemmel ér fel az, hogy 11 évig tartó munka után befejeződött a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola impozáns épületének a felújítása – jelentette ki péntek este Beregszászon Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a főiskola megújult épületének átadási ünnepségén.

Avató beszédében Németh Zsolt, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Kárpátalján, hangsúlyozta: Beregszász és Kárpátalja magyarsága 70 év után eredeti formájában kapta vissza a magyar főiskolának otthont adó egykori Magyar Királyi Törvényház épületét. Ennek 11 évig tartó felújításában, amelynek utolsó fázisa a tetőszerkezet és a homlokzat helyreállítása volt, kivette a részét az egész kárpát-medencei magyarság – tette hozzá. Megjegyezte: arról, hogy milyen össznemzeti vállalkozás volt a főiskola épületének helyreállítása, évtizedekig fognak tanúskodni azok a tanterem-elnevezések, amelyek a felújításukat anyagilag támogató magyarországi megyéknek, önkormányzatoknak, Kárpát-medencei városoknak a neveit viselik.

Az államtitkár szerint ez a magyar felsőoktatási intézmény hallgatóinak világszínvonalú oktatást biztosít, értékes diplomáit Vlagyivosztoktól Londonig elismerik. Mostantól a Beregszászon folyó színvonalas magyar felsőoktatásnak a főiskola megújult homlokzata lesz a jelképe – mondta Németh Zsolt.

Ünnepi beszédében Brenzovics László, a beregszászi magyar főiskolát működtető A Kárpátaljai Magyar Felsőoktatásért Alapítvány elnöke, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke arra emlékeztetett, hogy a Rákóczi főiskola megújult épülete a hit és az összefogás szimbóluma, mert a sikerbe vetett hit nélkül nem lett volna esély a több mint egy évtizedes munka elvégzésére. Az összefogást pedig az jelzi – mutatott rá -, hogy az ezer diákot oktató főiskola felújításához 100 önkormányzat és mintegy 2500 magánszemély járult hozzá anyagilag.

Brenzovics László külön köszönetet mondott a magyar kormánynak, Orbán Viktor miniszterelnöknek, a Külügyminisztériumnak és a Bethlen Gábor Alapnak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola felújításához biztosított támogatásért. A magyar főiskola épülete ezentúl Beregszász dísze és a kárpátaljai magyarság büszkesége lesz – fogalmazott Brenzovics.

Ivan Baloga, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) elnöke beszédében bölcs lépésnek nevezte a magyar kormány és a kárpátaljai magyarok részéről a Rákóczi-főiskola támogatását, mert szerinte az ifjúság oktatása befektetés a jövőbe. A magyar főiskola épületének felújításával Kárpátalja és Ukrajna egy lépéssel közelebb került Európához – emlékeztetett a kárpátaljai ukrán politikus.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Benyújtotta pénteken a kormány az Országgyűlésnek a vatikáni szerződés módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Az Országgyűlés honlapján olvasható, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által jegyzett törvényjavaslat szövege szerint a katolikus egyház felsőoktatási intézményei az államiakkal azonos elv és mérték szerint részesülnek a pénzügyi támogatásból, emellett pedig megállapodás alapján, pályázati úton, illetve más központi előirányzatokból is kaphatnak forrásokat.

A tervezet rendelkezik arról is, hogy a katolikus egyház felsőoktatási intézményeiben a nem hitéleti állami ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatók számát úgy kell megállapítani, hogy az arány elérje az állami intézményekben állami ösztöndíjjal betölthető helyek 5 százalékát. A nem hitéleti képzésekre folyósított képzési, tudományos, fejlesztési és speciális támogatások mértéke nem lehet kevesebb évi 7,5 milliárd forintnál. Ezen állami támogatás 85 százalékát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 13 százalékát az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, 1-1 százalékát pedig a Gál Ferenc Főiskola és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola kapja.

Emellett az állam a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet kiemelt egyetemként ismeri el, és biztosítja, hogy az egyház felsőoktatási intézményeiben támogatott, állami ösztöndíjas képzésben tanulók az állami intézmények hallgatóival azonos jogcímeken, azonos mértékű hallgatói juttatásokban részesülnek. Továbbá azt is garantálja az állam, hogy az egyházi egyetem vagy főiskola által fenntartott kollégiumok, diákotthonok működéséhez az állami intézményekkel azonos támogatást nyújt.

A javaslat szerint az állam biztosítja a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlhatóságát az egyháznak vagy egy külön állami célnak. Ha ez az összeg együttesen nem éri el az szja 1 százalékát, a különbözetet a központi költségvetés az egyes egyházaknak és a külön állami célnak a felajánlók számának arányában biztosítja.
A benyújtott tervezet rendelkezik továbbá arról, hogy az éves járadék összegét a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi átlagos
fogyasztói árindex alapján korrigálni kell. Az állam emellett a nem természetben igényelt ingatlanok alapján járó járadék összegét kiegészíti, ennek induló összege 2011-ben 5363,2 millió forint, amit az ingatlanjáradékkal együtt kell a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának kifizetni.
A Pápai Magyar Egyházi Intézet papképzés céljára ingyenesen megkapja a római Falconieri-palotában általuk bérelt helyiségeket, és az állam elismeri az intézetnek a házban lévő két lakás tulajdonjogára szóló elvi igényét.

További rendelkezés, hogy az állam ugyanakkora részt vállal a vallási kulturális örökség egyházi tulajdonban lévő műemlékeinek és művészi alkotásainak felújításában az állami tulajdonban lévőkhöz képest.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius október 21-én Budapesten írta alá a vatikáni szerződés módosítását, amelyet a benyújtott törvényjavaslat elfogadásával hirdetnek ki, és amely a kihirdetést követő napon lép hatályba. Semjén Zsolt az aláíráskor a módosítást azzal indokolta, hogy a jogszabályi környezet alapvetően megváltozott, példaként említette az új alaptörvényt, az egyházügyi törvényt és az oktatási  törvényeket, továbbá az adójogszabályok változásait.

Semjén Zsolt korábban ellenzéki felvetésre reagálva közölte: a kormány szerdai ülésén tárgyalja az aláírt szövegét, és ha jóváhagyja, azt benyújtják a parlamentnek.

A magyar-vatikáni szerződést 1997-ben írták alá.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A kárpátaljai görög katolikus magyar papság áldozatvállalását idézte fel Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a sztálini terror kárpátaljai magyar áldozataira emlékező rendezvényen pénteken az Országházban.

Elmondta: püspökük, Romzsa Tódor 1944 szeptemberétől állt a munkácsi egyházmegye élén. A nagy októberi forradalom évfordulójára rendezett ünnepségre meghívták beszédet tartani. Szavait a helyi és a moszkvai és helyi sajtó úgy idézte: a görög katolikus püspök arra kéri Sztálint, hogy Kárpátalja Szovjet-Ukrajnához csatlakozhasson. A püspök hiába tiltakozott, a szerkesztőségnél, azt a választ kapta, hogy csak kijavították, amit rosszul mondott.

A hamisított beszéd Rómában nagy megdöbbenést keltett – mutatott rá a kormányfő egyházi diplomáciáért is felelős helyettese. A KDNP-s politikus szólt arról, hogy a II. világháború után a Kárpátalját bekebelező szovjet birodalom átfogó támadást indított a görög katolikus egyház ellen, a püspököt 1947-ben meggyilkolták, egyházközösségüket beolvasztották a pravoszláv egyházba.

Ellentétben azonban az ukrajnai görög katolikus egyházzal, ahol a titkosszolgálat jelentős eredményt ért el a görög katolikusok ortodoxiába kényszerítésében, Kárpátalján még a püspök halála után is kevés sikerrel jártak – emlékeztetett. A papság sorsa hosszú börtönbüntetés, munkatábor, elmegyógyintézeti kezelés volt – fűzte hozzá Semjén Zsolt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kiemelte: az indíték és a cél a politika területéről jött. Maga a tény, hogy egy ilyen terrorakcióra volt szükség, azt mutatja, a kommunizmus építésére alkalmatlannak tartották az ottani magyarságot, és szükségesnek ítélték nemzeti önbecsülésükben megtörni őket.

Az 1950-es években úgy tűnt, a siker teljes, a szovjet rendszer berendezkedése, a régi elit elüldözése zavartalanul zajlott. Azután 1989-90-ben, amikor úgy tűnt, a kommunizmus megszűnt, annak ellenkezője látszott igaznak, egymás után emelték az emlékműveket a kárpátaljai falvakban az áldozatoknak.

Nem nyugtathatják meg magukat azonban azzal, hogy megvannak az emlékművek, és találkoznak az évfordulókon – fogalmazott, hozzátéve, oda kell állni a mártírok sírjához, ki kell mondani, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló. Ez tartsa meg a magyarságot! – hangoztatta a KMKSZ elnöke. Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke a tragédiát átéltek és leszármazottaik nevében tett tanúságtételt.

Felidézve az akkori történelmi eseményeket kitért a hontalanság kimondására, a kollektív bűnösség rögzítésére, az 1946-os csehországi deportálásokra, majd kitelepítésekre. Kiemelte: minden nap érik megaláztatások a magyarságot határon túl, de mindent túl lehet élni, és a politikai, közéleti küzdelmet folytatni kell. Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke zárszavában úgy fogalmazott: az ottani magyar és német kisebbség etnikai alapon vált a megtorló intézkedések áldozatává.

Megtizedelték az értelmiséget, a magyar közösségeket, egyházakat ellehetetlenítették – emlékeztetett. Nem hagyhatjuk a terror áldozatainak emlékét elveszni, emlékezzünk a mai napig a jelöletlen tömegsírokban nyugvókra! – szólított fel a kormánypárti politikus, aki szerint az egész magyarság tragédiája, ami történt.

A 4. Ukrán Front katonai tanácsa 1944. november 13-i parancsában rendelte el a 18 és 50 év közötti kárpátaljai magyar és német nemzetiségű “egykori katonák” és “hadköteles személyek” deportálását. Ennek nyomán mintegy huszonötezer magyar nemzetiségű férfit hurcoltak el. Mielőtt útnak indították volna őket a Kárpátokon túli lágerekbe, többségüket a Munkácshoz közeli Szolyván, gyűjtőtáborban tartották fogva.

Az embertelen bánásmód, a járványos betegségek és az éhezés következtében már ott több ezren meghaltak. 1989 után Kárpátalja valamennyi magyarlakta községében emlékművet állítottak azok tiszteletére, akik nem tértek vissza a táborokból.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar-szerb megbékélést és a nemrég véget ért észak-amerikai körútját mondta az elmúlt év két legfontosabb nemzetpolitikai eseményének Áder János köztársasági elnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésének résztvevői előtt a Sándor-palotában, ahol csütörtök este fogadáson köszöntötte őket. Az államfő szavai szerint előbbivel történelmi sebeket kívántak gyógyítani, míg a másikkal történelmi adósságot akartak törleszteni.

Emlékeztetett: júniusban a szerb parlament kimondta: a kollektív bűnösség elve fenntarthatatlan. Felidézte azt is, hogy Tomislav Nikolic szerb államfővel június 26-án közösen emlékeztek meg a vajdasági Csúrogon a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatairól. A szerb államfő akkor azt mondta, “a következő generációk válláról le kell venni a múlt terheit, eljött a kölcsönös bocsánatkérés és megbocsátás ideje” – emlékeztetett Áder János – hozzátéve, ő maga pedig a szerb parlamentben bocsánatot kért azokért a bűnökért, melyeket a második világháború idején magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen.

Áder János arról is beszélt, történelmi adósságot törlesztett a múlt héten befejeződött észak-amerikai körútjával, amikor az ott élő magyarok több generációjának képviselőivel találkozott.

Elmondta, három célt szeretett volna elérni; egyrészt azt, hogy az amerikai magyarokkal – akik 1956-ban találtak új hazára – méltó módon emlékezzenek meg a forradalomról. Körútjának másik célja az volt, hogy a fiatalabb nemzedékekkel is találkozzon, azokkal, akik a 1990-es években hagyták el szülőföldjüket és találtak új hazára az Egyesült Államokban vagy Kanadában. Szavai szerint a találkozó legfontosabb üzenete az volt, hogy ápolják kapcsolataikat hazájukkal, nemzetükkel.

Közölte, utazásának harmadik céljaként találkozott azokkal a magyar közösségekkel is, amelyek hosszú évtizedek óta ápolják kultúrájukat, hagyományaikat, vallási szokásaikat, és megőrizték magyar identitásukat.

Az államfő azt hangoztatta, bízik abban, hogy a jövő évi Máért-találkozón hasonló eredményekről tud majd beszámolni.

A köztársasági elnök végül Varga Bélának, az 1946-os magyar parlament elnökének szavait ajánlotta a Máért-ülés résztvevőinek figyelmébe; az Országgyűlés akkori elnöke egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: “Nemcsak testvérek vagyunk, hanem nehéz sorsot átélt nemzet is. Ha mi nem szeretjük egymást, ha mi veszekszünk, hogyan várhatjuk el, hogy a világ szeressen bennünket?”.

Az államfői fogadás előtt nem sokkal egyhangúlag, valamennyi külhoni magyar résztvevő és magyarországi parlamenti párt aláírásával fogadták el a Máért XII. ülésének zárónyilatkozatát. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás után azt mondta, a dokumentum többi között rögzíti, hogy 2014 az egységes magyar nemzet közjogi kiteljesedésének éve lesz. A résztvevők történelmi eredményként értékelik az egyszerűsített honosítást.

Semjén Zsolt az ülésről szólva kiemelte: a nemzetpolitika két legfontosabb kérdésében teljes a konszenzus. Nincs vita arról, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és azzal együtt a szavazati jog, illetve az autonómia melletti kiállásról sem.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Egyhangúlag, valamennyi külhoni magyar résztvevő és magyarországi parlamenti párt aláírásával fogadták el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésének zárónyilatkozatát – jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás után csütörtök este a Parlamentben.

A dokumentum többi között rögzíti, hogy 2014 az egységes magyar nemzet közjogi kiteljesedésének éve lesz. A magyar nemzet most be tudja teljesíteni azt a feladatot, amely történelmi okok miatt előtte áll: a közös ügyekben közös döntést hozni, hogy a nemzet egységét megszilárdíthassák. “Felelősségünk is közös, hogy ezzel a történelmi lehetőséggel jól éljünk” – olvasható a dokumentumban, amely szerint a résztvevők történelmi eredményként értékelik az egyszerűsített honosítást.

Az aláírók üdvözlik, hogy az Országgyűlés 2012 novemberében elfogadta a választójogi törvény módosítását, amely szerint a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehetnek a magyarországi választásokon. Fontos feladatnak tekintik, hogy a külhoni magyar állampolgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a regisztráció folyamatáról és a választási eljárásról annak érdekében, hogy minél többen részt vegyenek a választásokon. Sikeresnek tekintik a “2013 a külhoni magyar kisiskolások éve” programot, amely az előző évben az óvodás korosztálynál megkezdett munka folyatatásaként a kisiskolásoknál ért el számottevő eredményeket az óvodai-iskolai átmenet, az iskolai beiratkozások, valamint az alapfokú iskolák minőségének javításánál. Megállapodtak abban, hogy 2014-ben az év programja keretében a külhoni magyar fiatalok tehetségének kibontakoztatása a cél.

A zárónyilatkozat – amely “nemzetrészenként tartalmazza a legfontosabb megoldandó kérdéseket” – rögzíti, hogy a résztvevők tiltakoznak minden olyan területi és közigazgatási átalakítás ellen, amely – az érvényben levő európai normákat figyelmen kívül hagyva – hátrányosan érinti az erdélyi magyar közösséget. Támogatnak minden olyan törekvést, amely a szolidaritás és a szubszidiaritás elveit követve segíti az erdélyi magyarság közösségként megmaradását, továbbá meggyőződésüket fejezik ki, hogy a szülőföldjükön való boldogulásuk garanciája a közösségi autonómiák közjogi rendszere.

Ebből a szempontból közvetlen demokrácia fontos eszközeként példaértékűnek tekintik a Székelyek nagy menetelését, és üdvözlik azt az akcióegységet, amely a szervezésben megmutatkozott. Támogatásukról biztosítják a romániai magyar közösség azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, anyanyelvét szabadon, minden megkötöttség nélkül használhassa, és tiltakoznak a román hatóságok jogkorlátozó fellépéseivel szemben. Aggodalommal veszik továbbá tudomásul, hogy továbbra sem rendeződött a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozatának megalakításáról kialakult vita. Felkérik a román kormányt, hogy a magyar tagozat létrehozása érdekében érvényesítse a tanügyi törvényben biztosított jogokat.

A dokumentum aláírói elutasítják a szlovák oktatási tárca által bevezetni kívánt reformtervezetet, amelynek a jelenlegi tervek szerinti végrehajtása a magyar iskolák tömeges bezárásával járna.

Szerbia esetében aggodalmukat fejezik ki a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata miatt, és bíznak abban, hogy a testület döntése nem jelent majd visszalépést az eddig kivívott közösségi jogokkal kapcsolatban. Nyugtalanítónak tartják a szerbiai rehabilitációs és vagyon-visszaszármaztatási folyamatban tapasztalható problémákat is. Tekintettel arra, hogy a vagyon-visszaszármaztatásra vonatkozó kérelmek benyújtási határideje 2014. március 1-jén lejár, szorgalmazzák az eljárások felgyorsítását – olvasható a zárónyilatkozatban. Üdvözlik, hogy 2013. június 26-án a magyar és a szerb államelnök közös főhajtással emlékezett meg a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatairól.

Szorgalmazzák, hogy Ukrajnában, illetve Kárpátalján hozzák meg a megfelelő intézkedéseket a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény maradéktalan érvényesítéséért, biztosítsák a magyar nyelvű hivatalos ügyintézést és nyelvhasználatot a közigazgatásban, oktatásban, illetve az állami és önkormányzati irányítás alatti egyéb ágazatokban. Nemzetpolitikai szempontból kiemelkedően fontosnak tartják a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fejlesztéséről szóló stratégiai megállapodást, egyben szorgalmazzák az ukrán kormány közreműködését Kárpátalja egyetlen önálló magyar felsősoktatási intézménye szakjainak további sikeres akkreditálásában. Egyetértenek abban: az esélyegyenlőség megteremtéséért el kell érni, hogy a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási intézmények végzős diákjai magyar nyelv és irodalomból is tehessenek érettségi és felvételi vizsgát az ukrajnai független vizsgaközpontokban. Tiltakozásuknak adnak hangot a Tisza vízgyűjtő területét fenyegető verespataki aranybánya-beruházás, illetve a nagymuzsalyi aranyfeldolgozó terve ellen.

Semjén Zsolt az ülést értékelve kiemelte: a nemzetpolitika két legfontosabb kérdésében teljes a konszenzus, ami korábban elképzelhetetlen volt. Nincs vita arról, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és azzal együtt a szavazati jog, illetve az autonómia melletti kiállásról sem. A tömbmagyarság esetében területi, a szórvány esetében pedig kulturális autonómiára van szükség – rögzítette.

A kormányfő helyettese beszámolt arról is, hogy a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács 385 millió forintos többlettámogatásban részesül, a pénzt elsősorban felsőoktatási ösztöndíjakra fordíthatja. Tájékoztatása szerint a kormány előző este döntött a Kőrösi Csoma Sándor-programról, és arról, hogy az abban részt vevők számát megduplázzák.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Orbán Viktor miniszterelnök úgy számol, hogy a következő parlamenti választás után jelentősen enyhülni fog az az ellenszél, amelyben kormánya az elmúlt három és fél évben végezte munkáját. A kormányfő csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésén, a Parlamentben azt is mondta: a Kárpát-medencében élő magyarság számíthat arra, hogy egy sikeres anyaország áll majd a háta mögött a következő években.

Orbán Viktor beszédében kijelentette: bármi is lesz a következő magyarországi parlamenti választás eredménye, az elég valószínűnek tűnik, hogy az ebben a ciklusban lefektetett alkotmányos alapok “nem lesznek fölszedhetők”, ezzel számolhatnak a határon túli magyarok is. A következő évek munkájának tehát az alaptörvényben most olvasható tételek lesznek a szilárd elvi és történeti alapjai – nyomatékosította.

A fokozatosan javuló gazdasági teljesítményt prognosztizáló, kedden közzétett európai bizottsági előrejelzésre utalva azt is mondta: a Kárpát-medence magyarsága számíthat arra, hogy egy sikeres anyaország áll majd a háta mögött a következő években. Mint fogalmazott, már nem az a vita, hogy amit Magyarország csinál, az sikeres-e, hanem hogy mennyire, ugyanis a három és fél évvel ezelőtt elindított gazdaságpolitika és társadalomszervezés meghozta a nemzetközi elismertséget. Szavai szerint Magyarország a jövőben a mindennapi megélhetés szempontjából is új lehetőségeket nyitó ország lesz.

Mindezek miatt arra számít – folytatta a határon túli magyar szervezetek, a kormánytagok és a meghívott vendégek előtt -, hogy az az ellenszél, amelyben kormánya az elmúlt három és fél évben végezte a munkáját, a következő parlamenti választás után jelentősen enyhülni fog. A választást követően, különösen ha ismét egy stabil kabinet jön létre, az ellenszél helyett a hátszél jelensége rajzolódik ki Magyarország és a vele szövetséges európai uniós országok kapcsolatában – mondta a kormányfő. Rámutatott ugyanakkor, hogy a választás előtt, a következő négy-öt hónapban – mivel nemzetközi pártszövetségek, testvérszervezetek működnek, így a magyar politikai életben “a külföldi elem részvétele meg fog erősödni” – még nem látszik majd az a kép, mely szerint Magyarország a vitákon túljutott ország a nemzetközi színtéren, “sőt épp az ellenkező képzet alakul majd ki”.

Összegzése szerint az elmúlt három év munkája nemcsak számokban kifejezhető eredményeket, hanem jelentős presztízsnövekedést is hozhat Magyarországnak. Márpedig ha az anyaország erős, elismert, akkor nagyobb támaszt tud nyújtani a Kárpát-medence magyar közösségeinek is – fűzte hozzá.

Orbán Viktor egyúttal köszönetet mondott azért – hiszen erőt adott a magyar kormánynak -, hogy amikor a nemzetközi viták idején kiállásra, szolidaritásra volt szükség, akkor a határon túli magyarokra mindig lehetett számítani. Könnyen lehet, hogy ha nem lett volna ilyen széles, a nyugati magyarságot is magába foglaló kiállás Magyarország mellett, akkor a kormány nem is tudta volna keresztülvinni elképzeléseit – tette hozzá.

A magyarországi ellenzéknek is újra köszönetet mondott a jelentős nemzetpolitikai kérdésekben kialakult egyetértésért.

A mintegy huszonöt perces felszólalásában megismételte emellett azt az álláspontját, amely szerint a következő öt-tíz év legjelentősebb magyarországi gazdasági, gazdaságfilozófiai vitái az “Európai Unió versus nemzeti szuverenitás” összefüggésében zajlanak majd.

Nem szabad azonban elfeledkezni arról sem, hogy Magyarország rendkívül szegény – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki beszédében ezzel kapcsolatosan bejelentette, hogy a kormány szerdai ülésén döntött az úgynevezett gyed extra bevezetéséről, amelyről Soltész Miklós szociális államtitkár csütörtök délelőtt tart sajtótájékoztatót. A gyed extra a kismamák munkaerő-piaci visszatérését hivatott segíteni.

Orbán Viktor véleménye szerint a következő években folyamatosan kormányzati intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a makrogazdasági helyzet javulása megjelenjen a mindennapi élet viszonyaiban is, hogy “a szabad élet feltételeit is megteremthessük”.

Megerősítette, kormánya törekszik arra, hogy a makrogazdasági helyzet anyaországi javulása megjelenjen a határon túli területeken is. Ennek már vannak, igaz szerény, jelei, de még nem lehet kijelenteni, hogy az államhatárokon kívüli, magyarlakta területek gazdasági fejlődése összhangban van az anyaország gazdasági fejlődésének ritmusával, tartalmával és minőségével – mondta, majd közölte: a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb kérdése vélhetően éppen az lesz, hogy “a szellemileg már megalkotott Kárpát-medencei gazdasági stratégia” a valóságban is működővé váljon.

A miniszterelnöki beszéd után a tanácskozás zárt körben folytatódott. A napirenden a nemzetpolitikai stratégia megújítása, az egyszerűsített honosítás és a jövő évi választásra való felkészülés szerepel. Az ülés várhatóan zárónyilatkozat elfogadásával fejeződik be kora este.

(Forrás: kormany.hu, MTI)