Érd adósságát magára vállalja az állam
2013. december 04.
Teljesítette a gazdaságélénkítéssel, illetve munkahelyteremtéssel kapcsolatos tervezési feladatokat Érd, így a megyei jogú várostól a tavalyi 8,4 milliárd után a fennmaradó 3,5 milliárd forintnyi adósságot is átvállalja az állam – jelentette be Semjén Zsolt a Pest megyei településen tartott szerdai sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, Érdnek tavaly sikerült “kipréselnie” az adósságátvállalás maximális, 70 százalékos mértékét, most pedig az önkormányzat adósságának fennmaradó részét, összesen több mint 3 milliárd 468 millió forint kifizetését vállalja magára az állam.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, Érddel azért tudtak az elsők között megegyezni, mert a városvezetés olyan gazdasági tervet, “jövőképet” készített, amely főként a vállalkozások helyzetbe hozását, ezen keresztül számos új munkahely megteremtését célozza. Ez a terv meggyőzte a kormányt arról, érdemes mentesíteni Érdet a teljes adósság alól, hogy aztán a hitelek törlesztőrészleteitől megszabadulva tiszta lappal virágoztathassák fel a települést.
A kereszténydemokrata politikus elmondta, hogy a magyar önkormányzatok adóssága a szocialista kormányok idején azért “szabadult el”, mert egy sor olyan feladatot tettek a nyakukba, melyhez nem biztosították a szükséges anyagi forrásokat. A települések így kénytelenek voltak újabb és újabb hitelt felvenni, miközben számos presztízsberuházásba is belekezdtek csak azért, hogy ne vesszen el az e célra megszerzett uniós pénz – magyarázta Semjén Zsolt.
Az adósságállomány “megugrását” azzal érzékeltette, hogy míg 2002-ben gyakorlatilag nem volt efféle teher az önkormányzatokon, addig 2002 és 2010 között összesen 1500 milliárd forint adósságot halmoztak fel, és ezt már nem lehetett “kezelni”.
Az állam három lépésben – az iskolák, kórházak és egyéb intézmények átvételével, a járások létrehozásával, majd az önkormányzatok adósságának két lépcsőben történő kifizetésével – konszolidálta, konszolidálja ezt a helyzetet – magyarázta a miniszterelnök-helyettes.
Közlése szerint 2011-ben elsőként a megyék mintegy 200 milliárd forintnyi adósságát vállalták át, majd az ötezer lelkesnél kisebb, összesen 1710 település önkormányzatait mentesítették adósságaik alól. Az ennél nagyobb községek, városok ilyen jellegű anyagi terheinek 40-70 százalékát tavaly bizonyos feltételek meglététől függően vette át az állam – fűzte hozzá Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI)
Védjük meg természeti értékeinket
2013. december 03.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet kezdeményezésére a büntető törvénykönyvbe “három éves fenyegetettséggel” önálló bűncselekményként került be az orvvadászat, ami fontos változás, mert ezáltal pótolhatatlan természeti értékek pusztulása akadályozható meg – mondta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes, a védegylet elnöke kedden Jászberény határában, egy mérgezésből felgyógyult parlagi sas szabadon engedése alkalmából tartott sajtótájékoztatón beszélt erről.
Az orvvadászok a kihelyezett csalikba olyan erős mérgeket tesznek, amelyek az emberekre is életveszélyt jelentenek, ha azok véletlenül, víz útján vagy más módon a szervezetbe kerülnek – figyelmeztetett a politikus. Hasonló orvvadász módszer a hurkolás, ami a “legkegyetlenebb gazemberség”, ráadásul a kihelyezők sok esetben meg sem nézik a hurkot, és a csapdába esett állat nyomorultul vész oda – tette hozzá.
Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy két éve már a természetvédők és vadászok szorosan együttműködnek, hogy a vadakat, ezen belül is a ragadozó madarakat megvédjék orvvadászoktól, ebben a munkában 500 hivatásos vadász vesz részt. Közösen kezdeményezik a védett fajok, madarak, emlősök és hüllők védelmére kidolgozott programok megvalósítását, amelyek élőhelyeik fejlesztésére hivatottak – jegyezte meg.
Horváth Márton, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa elmondta: a közelmúltban három egymástól független esetben a rendőrség sikeresen derített fel madarak ellen elkövetett bűncselekményt és orvvadászatot. A természetvédelmi és vadászati szervezetek azért üdvözlik ezeket a példaértékű fejleményeket, mert az elmúlt hét évben több mint száz hasonló bűncselekménynek nem találták meg a tettesét, és ezeknek több mint ezer védett és fokozatosan védett madár esett áldozatul.
A Kittenberger Kálmánról, a neves vadászról, íróról és természettudósról elnevezett sast a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Jászsági Különleges Madárvédelmi Területen engedték szabadon. A ragadozó madarat egy műholdas jeladóval szerelték fel, és egy közeli sasetetőhelyen működő webkamera segítségével fogják nyomon követni mozgását a természetvédelmi szakemberek.
A természetbe most visszatért sas egyike annak a tíz megjelölt madárnak, amelyek közül már csak négy van életben; három mérgezésben pusztult el. Az adatbázisban szereplő madarak adatait a www.satellitetracking.eu internetes oldalon lehet nyomon követni.
(Forrás: MTI)
Átvállalta az állam Eger adósságát
2013. december 03.
Az állam Eger önkormányzatától 3,2 milliárd forintos fennmaradó adósságot vállalt át – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke keddi sajtótájékoztatóján a hevesi megyeszékhelyen.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra: az önkormányzati adósságkonszolidáció jegyében korábban már átvállalta az állam az egri adósságállomány 60 százalékát, az 4,8 milliárd forint volt.
Semjén Zsolt elmondta: feltétel volt, hogy olyan, konszenzuson alapuló gazdaságnövekedési tervet készítsen az önkormányzat, amely erősíti a helyi vállalkozásokat és segíti a munkahelyteremtést. Közlése szerint az a terv, amelyet Eger letett a kormány asztalára, kellően meggyőző volt.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy 2002-től, a szocialista kormányok idején “egyre több feladatot lőcsöltek az önkormányzatok nyakába”, anélkül hogy azokhoz forrásokat biztosítottak volna. Ehhez felesleges bürokrácia és adminisztráció társult, ráadásul fenntarthatatlan presztízsberuházások valósultak meg uniós forrásokból – hangsúlyozta. Szerinte ezek miatt nőtt meg a hiány és vált kezelhetetlenné az adósságállomány.
Mint elmondta, míg 2002-ben az összes önkormányzati adósságállomány 200 milliárd forint alatt volt, 2010-re – a kórházak ki nem fizetett 300 milliárdos számlájával együtt – ez 1500 milliárd forintra nőtt.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a kormány “három fronton indított háborút” az adósság ellen. Elkezdődött az államadósság csökkentése, és kihozták az adósságcsapdából a devizahitelesek jelentős részét, miközben az önkormányzatokat először a terhektől szabadították meg: az iskolák, kórházak, rendelőintézetek állami kézbe, a közigazgatás egy része a járásokhoz került. Hitelt pedig már csak állami engedéllyel vehetnek fel a települések.
A miniszterelnök-helyettes közlése szerint hozzá kellett nyúlni az 1500 milliárd forintos adósságállományhoz is. Első lépésben átvállalta az állam a megyék mintegy 200 milliárd forintos adósságát, majd 1710, ötezernél kevesebb lakosú település összes adósságát. Az ötezernél több lakosú települések esetében az adósságállomány 40-70 százalékát vállalta át az állam, attól függően, mekkora volt az adósság és milyen pénzügyi helyzetben volt az adott önkormányzat.
Habis László (Fidesz-KDNP) egri polgármester, országgyűlési képviselő felidézte: már ebben az évben, az adósságkonszolidáció első ütemét követően is számos gazdaságélénkítő lépést tett a város.
Az Eger előtt álló feladatokról szólva a polgármester elmondta, hogy a konszolidáció lezárásához szükséges, kilenc fejlesztési irányt meghatározó gazdaságélénkítési koncepciót február 10-ig kell véglegesíteni.
(Forrás: MTI)
Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték
2013. december 02.
Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, ezért kötelessége mindenkinek a saját nemzete felemelkedését, fejlődését és gazdagodását szolgálni – jelentette ki Semjén Zsolt vasárnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Máriapócson.
A miniszterelnök-helyettes a település várossá válásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, a máriapócsi görögkatolikus templomban lévő Szűz Mária-kegyképnél minden nemzet meghívást kap a testvériség megkötésére, még akkor is, ha a múltban konfliktusok terhelték kapcsolatukat.
A magyarok feladata, hogy megőrizzék, kimunkálják és felmutassák magyarságukat, mert ez az a gazdagság, amelyet csak ez a nemzet adhat az egyetemes emberiségnek – jelentette ki Semjén Zsolt. Hozzátette, ha a magyarok eltűnnének a történelemből, az emberiség örökre szegényebb lenne a sajátos bartóki dallamok vagy Arany János gondolatai nélkül.
Úgy fogalmazott: “magyarnak születve küldetést kaptunk, feladatunk szerint meg kell őriznünk a magyarság nyelvét, kultúráját és történelmét”. Mint mondta, a keresztény tanítás két szélsőséget kerül el, az egyik szélsőség nem tekinti értéknek a nemzeti létet, a másik pedig tagadja egy másik nemzet jogát a létezéshez.
A kereszténység mindig elismerte a nemzeti létet, és minden nemzetnek elismerte a létezéshez való jogát, ezért mondható, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
A kormányfőhelyettes beszédében az egyház és a világi hatóságok viszonyára utalva azt mondta, a két szervezetnek közösen kell munkálkodnia a rájuk bízott életek gazdagításán és jobbításán. Semjén Zsolt ugyanakkor teljes tévedésnek nevezte azt, amikor egyes emberek, illetve nézetek szembe akarják állítani a keresztény múltat a nemzethez tartozással vagy az állampolgársággal.
“Egyszerre vagyunk tagjai az egyháznak és egyszerre vagyunk polgárai a hazának” – jelezte Semjén Zsolt. Azt mondta, Máriapócs erre jó példa, mivel ott az önkormányzat és a görögkatolikus egyház együtt dolgozik a városért és az ott élő emberekért, akik egyszerre hívők és állampolgárok.
Az ünnepségen Semjén Zsolt mellett Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár, valamint a megye több országgyűlési képviselője vett részt, jelen volt Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus püspök és Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi római katolikus püspök is.
(Forrás: MTI)
A királyi városokat bemutató fotókiállítás nyílt Székesfehérváron
2013. november 30.
A királyi városok nemzeti büszkeségünket emelik – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Székesfehérváron, ahol a Magyar királyi városok címmel nyílt fotókiállítás.
Az Antall Péter és Gedai Csaba fotóiból válogatott, Buda, Visegrád, Esztergom, Veszprém és Székesfehérvár építészeti örökségét bemutató tárlat megnyitóján Semjén Zsolt hangsúlyozta: egy nemzet számára kulcsfontosságú, hogy ismerje történelmét, hiszen létszámában is csak akkor tud megmaradni, ha minden egyes tagját eltölti az a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni.
Hozzátette, hogy hazánk 1100 éves történelmében számtalan kiemelkedő személyiség volt, de egyik sem mérhető Szent Istvánhoz, aki “az akkor százéves Magyarországból államot, európai királyságot, birodalmat alapított”. Hozzátette: a fotókon megörökített momentumok, építészeti örökségek István király személyén keresztül összekötődnek és az egészséges patriotizmushoz, lokálpatriotizmushoz is hozzájárulnak.
Semjén Zsolt szerint Szent István nélkül ma a magyarság nem létezne, hiszen a hunok, az avarok és a besenyők is eltűntek a történelem viharaiban, pedig nem volt rosszabbul szervezett államuk. “Nekünk viszont volt egy olyan uralkodónk, aki a kereszténység fundamentumára építette fel a magyar államot” – mondta.
A kiállításról megjegyezte, hogy az alkotók képei “csupasz valóságukban is hirdetik több mint ezeréves kultúránkat, örökségünket, amire büszkék lehetünk ma is”.
Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy a fotókat látva történelmünk egésze lepereghet a látogató szemei előtt, miközben az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett sok-sok változás is jól kivehető rajtuk. Példaként említette a korábban a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely fölé emelt alumínium tetőt vagy az esztergomi Mária Valéria hidat, amely a fotókon még romos állapotban látható.
Az MTI érdeklődésére Antall Péter elmondta: Gedai Csabával hét könyv elkészítéséhez járultak hozzá fotóikkal. A tárlat anyagául szolgáló fényképek egy 1999-ben kiadott, a magyar királyi városokat bemutató kötetben jelentek meg.
Hozátette: a magyar királyi városok közül már csak Visegrádon nem voltak láthatók hagyományos, filmes technikával készített képeik.
(Forrás: MTI)
Országos Vadász Horgász Nap jövőre
2013. november 27.
Országos Vadász Horgász Napot rendeznek a jövőre, március 29-én – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke szerdán Budapesten, az Országházban sajtótájékoztatón.
Hozzátette: az első alkalommal megrendezendő eseményre a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum megnyitása alkalmából kerül sor. A múzeum nemcsak a magyar vadászat, hanem a horgászat történetét is bemutatja.
Emlékeztetett: az Országos Vadász Horgász Nap megrendezését az indokolja, hogy mintegy 60 ezer szervezett vadász és mintegy 340 ezer szervezett horgász van Magyarországon. Így ezek a szabadidős tevékenységek a családtagokkal együtt mintegy 1,5 millió embert érintenek. A vadászat és a horgászat széles körű társadalmi megismertetése szintén fontos szempont volt az esemény meghirdetésekor. Megjegyezte, 2014-et követően minden évben, március utolsó szombatján rendeznék meg az Országos Vadász Horgász Napot.
A miniszterelnök-helyettes beszélt arról is, hogy a vadászat esetében az utóbbi időben sikerült lebontani a bürokráciát, vagyis több könnyítésre is sor került. Példaként említette, hogy a fegyvertartáshoz és a gépjármű-vezetői engedély megszerzéséhez már elegendő egyetlen orvosi vizsgálat. Emellett az orvvadászat – hasonlóan az orvhalászathoz – mint büntetőjogi kategória bekerült az új büntető törvénykönyvbe.
A horgászatot szabályozó új jogszabály szintén mérföldkő ezen a területen – hangoztatta Semjén Zsolt, mivel az új törvény a horgászattal kapcsolatban kimondja: a természetes vizeket alapvetően horgászok kezelik.
Külön is kitért a vadászok, horgászok, természetvédők együttműködésének fontosságára. Kiemelte az élőhely-fejlesztés jelentőségét, azaz, hogy minél több horgászatra alkalmas vízfelület és vadászatra alkalmas terület – erdő – legyen. A médiumok figyelmét is felhívta arra, hogy széles körben mutassák be a magyar vadászati és horgászati kultúrát. Példaként hozta a gasztronómiai lehetőségek ismertetését.
Szűcs Lajos (Fidesz) – a halgazdálkodásról szóló törvény gazdája a frakcióban – többek között azt tartotta fontosnak elmondani, hogy a jogszabály megalkotása során el kellett dönteni: a tisztességes halászok, horgászok országa lesz-e Magyarország.
Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a tisztességes emberek pártján áll. Azaz nem engedi meg, hogy a vizek partján valaki tisztességtelen módon járjon el. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy a nemzetgazdaság szempontjából is fontos ágazat fejlődhessen.
Szabó Imre, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke szerint a magyar horgászok és a kormány szándéka találkozott a természetes vizek halállományának és a természet állapotának védelmében, fejlesztésében. Hozzátette: a horgászat szeretete, művelése életforma és viselkedéskultúra is egyben.
Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke arra emlékeztetett, hogy a magyar vadászok hosszú ideje vártak arra, ami az utóbbi 3-3 évben történt. Például a bürokrácia csökkentését – a fegyvervizsga eltörlését -, vagy az orvvadászat büntetőjogi kategóriává való minősítése. De a magyar vadért is sokat kell még tenni például az apró- és nagyvad-gazdálkodás fejlesztéséért – mondta.
Czirák Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) stratégiai főosztályának munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a biológiai sokféleség megőrzése fontos Magyarországon.
Ezért készült el az a következő hét évre szóló stratégiai program, ami a biológiai sokféleség megőrzését célozza az országban. Szabó Ferenc, a VM vadászati osztályának vezetője kiemelte: minden, a területen dolgozó szakember azért dolgozik, hogy a jövő nemzedékei ugyanazt az élővilágot és élőhelyet kaphassák meg, amit mi megörököltünk.
(Forrás: MTI)
A kormány az erdélyi magyarság mögött áll
2013. november 25.
A Közép-Kelet-Európa (KKE)-Kína csúcstalálkozón Bukarestben tartózkodó Orbán Viktor kormányfő hétfő délután a magyar nagykövetség épületében megbeszélést folytatott Kelemen Hunorral – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke tájékoztatta a kormányfőt a román kormányzat decentralizációs döntéséről és annak következményeiről. Emellett egyeztettek a jövő évi európai parlamenti választásokra való felkészülésről, amellyel kapcsolatban Kelemen Hunor fontosnak nevezte, hogy a magyarság és ezen belül a romániai magyarság erős képviselete megmaradjon Strasbourgban.
Orbán Viktor leszögezte: az erdélyi magyarság és politikai képviseletei ezután is minden ügyben számíthatnak a magyar kormány támogatására és együttműködésére – tájékoztatott Havasi Bertalan.
(Forrás: MTI)
A Külügyminisztérium közleménye Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonása kapcsán
2013. november 21.
Magyarország Külügyminisztériuma megdöbbenéssel fogadta a Románia Csillaga kitüntetés becsületbíróságának 2013. november 20-i döntését, amely méltatlannak találta Tőkés Lászlót a kitüntetés további viselésére.
Elismerjük, hogy Románia szuverén joga dönteni arról, kinek ad állami kitüntetést, valamint arról is, hogy kitől vonja vissza azt. A Románia Csillaga elismerés visszavonása Tőkés Lászlótól ennek ellenére felettébb aggályos. A romániai forradalom hősét, elismert európai politikust, az erdélyi, romániai magyarság ikonikus alakját ugyanis szándékosan félremagyarázott politikai véleménye miatt fosztják meg az kitüntetéstől.
Tőkés László közel 25 évvel ezelőtt nemcsak a magyar közösség, hanem egész Románia érdekében küzdött a demokráciáért és a szabadságért, és azóta is következetesen kiáll az emberi jogok védelme mellett. Románia Tőkés László kitüntetésének visszavonásával az egész romániai magyarságot alázza meg, és megfélemlíteni szándékozik azokat, akik a romániai magyar közösség jogos igényéről, az autonómiáról beszélnek.
(Forrás: kormany.hu)
Nem lehet kettős mérce a kommunista és a náci diktatúrák rémtetteinek megítélésében
2013. november 21.
Semjén Zsolt szerint a kommunista és náci diktatúrák rémtettei egyaránt elfogadhatatlanok, és megítélésükben nincs helye a kettős mércének. Erről a kormányfő kereszténydemokrata helyettese beszélt Gereben Ágnes Megtorlások a Szovjetunióban című könyvének bemutatóján kedden a fővárosban.
Úgy fogalmazott, hogy a bolsevik rendszer logikája ördögi volt, létrehozói és szereplői ördögi módon vettek részt működtetésében, még akkor is, ha a rendszer előbb-utóbb őket is kivégezte.
Ez a kötet is meghatározó szerepet játszik a magyar értelmiség szemének felnyitásában, benne a kettős mérce ízekre szedése történik – mondta, hozzátéve: a könyv világossá teszi, hogy a gulágok egyben megsemmisítőtáborok is voltak.
Gereben Ágnes és Kun Miklós életműve misszió, történelmi, kulturális, erkölcsi, bizonyos tekintetben politikai értelemben is – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: életművük megkerülhetetlen jelentőségű. Olyan speciális történészi tudásuk, helyismeretük, személyes kapcsolatrendszerük van, hogy pontosan tudják, “hová kell nyúlni” a dokumentumok között, illetve milyen élő szereplőket lehet megkérdezni.
Munkásságukkal kinyitják a magyar értelmiség és a társadalom szemét – fogalmazott.
Ma egyfajta kettős mérce érvényesül, bizonyos értelmiségi körök Magyarországon és az unióban nem hajlandók egyformán tekinteni a náci és a bolsevik diktatúra rémtetteire. A nyugati és a magyar értelmiség jelentős része megpróbálja “elszeparálni” egymástól a náci és a kommunista bűnöket, rémtetteket – mutatott rá Semjén Zsolt.
Szerinte a kötet üzenete: ahogy elfogadhatatlan, hogy “félőrültek részéről van egy holokauszt-tagadó, szinte megélhetési iparág”, ugyanúgy elfogadhatatlan a “gulag-tagadó iparág” megléte is.
Semjén Zsolt többek között kiemelte a kötetből az egyház sorsát az ateista államban. Megrendítőnek nevezte a gyerekek gulágját, és az orosz katona-hadifoglyok kálváriáját.
Végül felidézte közelmúltbeli moszkvai tárgyalásait, ahol megállapodtak Márk pravoszláv érsekkel: az itthoni szovjet katonasírokban nyugvóknak pravoszláv keresztet állítanak, hogy ne szovjet csillag alatt kelljen nyugodniuk.
Mészáros József, a Barankovics Alapítvány kurátora azt mondta: nagyon fontosnak tartják a két történész által képviselt ügyet.
Kovács Attila Zoltán, a Helikon kiadó irodalmi vezetője a megjelentetés időpontját indokolva rámutatott: az a fajta ismeretterjesztés, ami a könyvben megjelenik, több mint aktuális, ahogy a múlttal való szembenézés, a gyökerek kutatása is. Az egykori Szovjetunióban, az utódállamokban és Oroszországban nagyon sok dokumentum kerül elő a tárgyalt időszakról – jelezte.
Gereben Ágnes azt mondta: a magyar olvasóknak szánja a kötetet, elsősorban azoknak, akik magukat baloldaliaknak tartják. Azért szánja nekik, mert hosszú távon káros is lehet, ha úgy tartják magukat baloldalinak, hogy tisztáznák pontosan mit is jelent az. A tisztázandó dolgok sorában pedig ott kell lennie a múlttal való szembenézésnek is – emelte ki.
A rendezvényen részt vett a kormány több tagja, Mádl Dalma, a néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye és Kun Miklós történész.
(Forrás: MTI)
Húszéves a temesvári Szórvány Alapítvány
2013. november 19.
A szórványban élők vannak a legnehezebb helyzetben a magyar nemzet tagjai közül, ők jelentik a magyar nemzet végvárait, és nekik van szükségük leginkább segítségre – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár pénteken Temesváron, a Szórvány Alapítvány működésének húszéves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
“Ezek a közösségek védik a nemzet határait: ha őket elvesztjük, a tömb határa válik szórvánnyá, és ezt mindenképpen meg kell előzni” – mutatott rá a helyettes államtitkár.
A segítségnyújtás módozatairól szólva rámutatott: a nemzetpolitikai államtitkárság az oktatási és kulturális programokra helyezi a hangsúlyt, mert az identitás továbbörökítésében ezek az intézmények játsszák a legfontosabb szerepet.
“Abban kell segíteni a szülőket – például iskolabusz-támogatással -, hogy ne váljon túl nagy teherré számukra anyanyelvű iskolába járatni a gyerekeket. A nagyobbaknak szórványkollégiumokat működtetünk” – ecsetelte államtitkárságának szórvány-programjait Répás Zsuzsanna. Mint mondta: nagyra értékeli azt a szakmai munkát, amelyet az idén húszéves Szórvány Alapítvány végzett.
“Két évtizeddel ezelőtt még a magyar érdekképviselet sem tudta, hogyan viszonyuljon a szórványhoz” – idézte fel a kezdeteket az MTI-nek Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke. Ezért az első időszakban az alapítvány a sajátos szórványgondok vizsgálatával, az idegen közegben élő kisközösségek identitáskérdéseinek tanulmányozásával elméleti síkon foglalkozott – tette hozzá.
“Amint világossá vált számukra, hogy a szórványnak elsősorban közösségépítésre van szüksége, a 90-es évek végén elindítottuk az első kohéziós programokat. Kiderült: hasonlóan fontos az identitás megőrzésében a közösségi önbecsülés, amit a szórvány legtöbbször a többségi média és oktatás tükrében él meg: ezért kezdtünk honismerettel foglalkozni, elindítottuk a Régióvilág című lapot, három nyelvű helytörténeti könyvsorozatot jelentettünk meg” – sorolta az alapítvány elnöke.
Mint mondta, így állt össze a felgyűlt tudásanyagból az alapítvány által kidolgozott szórványstratégia, amelyet a Magyar Állandó Értekezlet is munkaanyagként elfogadott, és amely megalapozta a szórványgondnoki szolgálat elindítását.
A Szórvány Alapítvány az évforduló alkalmából Pro Minoritate díjban részesített több, a szórványközösségek támogatásában kiemelkedő érdemeket szerzett személyiséget. A kitüntetést idén Répás Zsuzsanna helyettes államtitkárnak, Halzl Józsefnek, a Rákóczi Szövetség elnökének és Kántor Zoltánnak, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatójának ítélte oda az alapítvány kuratóriuma.
(Forrás: MTI)
