Felvette a magyar állampolgárságot és elhagyja Szlovákiát Malina Hedvig
2013. december 21.
Felvette a magyar állampolgárságot, elhagyja Szlovákiát és januárban családjával Győrbe költözik Malina Hedvig, akit 2006-ban Nyitrán két férfi megvert, állítása szerint azért, mert magyarul beszélt az utcán – számolt be az Új Szó szlovákiai magyar nyelvű napilap pénteken.
Malina Hedvig csütörtökön Borkai Zsolt győri polgármester előtt tette le az állampolgársági esküt – közölte a pozsonyi lap.
Nem az ellene Szlovákiában hamis tanúzás vádjával folytatott ügyészségi eljárás és az esetleges per elől akar menekülni, csak gyermekeit akarja megóvni az őt érő folyamatos rendőri zaklatástól – mondta az Új Szónak a kétgyermekes nő, aki kifejtette, azután jutott erre a döntésre, hogy az ellene folytatott vizsgálatot vezető ügyész, Katarína Sonderlich Roskoványi október végén rendőrökkel kézbesíttette neki az idézést a pszichiátriai vizsgálatra.
A vizsgálatot még tavaly kezdeményezte a Malina Hedvig ellen hamis tanúzás vádjával már 2007 óta eljárást folytató szlovák főügyészség, arra hivatkozva, hogy felderítse, milyen elmeállapotban volt Malina Hedvig az őt ért támadás, illetve az azt követő kihallgatások idején.
A nőt legutóbb hétfőre idézték be a kivizsgálásra, ám arra végül mégsem került sor. Az orvosszakértő ugyanis elutasította annak elvégzését, arra hivatkozva, hogy a nő nyomás alatt van és veszélyeztetve érzi magát.
Malina Hedvig ellen hamis tanúzás vádjával indítottak eljárást a szlovák hatóságok, miután Robert Fico kormányfő és belügyminisztere, Robert Kalinák azzal vádolták, hogy a nyitrai verés nem történt meg, vagy nem úgy, ahogy a nő azt elmondta. A szlovák kormány ugyan 2012 februárjában nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását Malina Hedvig ügye miatt, ám az ellene folytatott eljárás máig nem zárult le.
Malina Hedvig továbbra is meg kíván jelenni az esetleges idézéseken, mert mint mondja, igaza van, nincs oka menekülni, ugyanakkor nincsenek olyan illúziói, hogy ügyét hamarosan lezárnák, és abba nem kíván belerokkanni.
“Kényszer hatása alatt döntöttem, a szlovák hatóságok kényszerítek arra, hogy elhagyjam az otthonomat, mert itt már nem élhetek szabadon” – mondta a nő, aki a magyar nagykövetségtől kért segítséget. “Elmondtam nekik, hogy az utolsó menedékemet, az otthonom biztonságát is elvették tőlem, ezért nincs maradásunk. Megértették az indítékaimat és nagyon segítőkészek voltak” – mondta. Hozzátette: férje szlovák nemzetiségű, ezért ő szlovák állampolgár marad, gyermekeik viszont magyar állampolgárok, és a jövő év elején mindannyian Győrbe költöznek.
Egyelőre kérdéses, milyen hatása lesz a nő ellen folyó ügyészségi eljárásra az, hogy felvette a magyar állampolgárságot és elköltözik Szlovákiából. A hatályos szlovák állampolgársági törvény értelmében ugyan az, aki egy más ország állampolgárságát felveszi, elveszíti szlovák állampolgárságát, ugyanakkor a jogszabály egyes értelmezései szerint ez nem vonatkozik azokra, akik ellen Szlovákiában bűnvádi eljárás van folyamatban.
Az Új Szó szerint Robert Kalinák szlovák belügyminiszter az értesülést nem kívánta kommentálni, mondván, hogy az őt nem érinti.
(Forrás: MTI)
Nem kell változtatni: bevált a KDNP együttműködése a Fidesszel
2013. december 19.
Új választási együttműködést köt a KDNP a Fidesszel – erre kapott felhatalmazást a kereszténydemokraták elnöke a párt választmányától.
Az már biztos, hogy kilenc KDNP-s képviselőjelölt indul a jövő évi parlamenti választásokon egyéni választókerületben. A szövetség országos listájáról még nem született döntés, de a kereszténydemokraták vezetése úgy látja, hogy a 199-főre csökkentett létszámú parlamentben is legalább 20 fős frakciót alakíthat a KDNP.
(semjenzsolt.hu)
Támogatja Magyarország kárpátaljai intézmények felújítását
2013. december 18.
2014 végéig Magyarország félmillió dollárral járul hozzá kárpátaljai oktatási és kulturális intézmények felújításához – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2013. december 18-án Budapesten.
Az államtitkár Ivan Balogával, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökével és Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola Jótékonysági Alapítványának elnökével aláírta a keleti partnerség keretében 2013-2014-re tervezett fejlesztési projektek megvalósításáról szóló együttműködési megállapodást.
Az aláírás után Németh Zsolt emlékeztetett: másfél évvel korábban, Ungváron már aláírtak egy hasonló egyezményt, azóta gyümölcsöző együttműködést sikerült kialakítani Kárpátaljával. A korábbi megállapodás keretében Magyarország egymillió dollárral támogatta 56 intézmény felújítását, energiahatékonyabbá tételét – idézte fel.
Megjegyezte: a támogatásból a felsőoktatási intézmények kiemelten részesülnek, így a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola és az Ungvári Egyetem magyar kara, továbbá a Beregszászi Állami Levéltár.
Németh Zsolt hangsúlyozta: a keleti partnerségről sok szó esik a novemberi vilniusi csúcs után. Ennek a kezdeményezésnek “vannak hétköznapjai is”, amelyek arról is szólnak, hogy Magyarország gyakorlatias együttműködést alakított ki Kárpátaljával az elmúlt időben.
Kiemelte: Magyarország támogatja a független, szuverén és erős Ukrajnát, és a mostani megállapodás is ezt támasztja alá. Keddi hírek szerint Oroszország 30 százalékkal olcsóbban adja a gázt Ukrajnának. A Magyarország támogatásával felújított intézmények fűtésszámlája 45 százalékkal csökkent, ez Magyarország hozzájárulása “Ukrajna energiaszuverenitásának megerősítéséhez” – mutatott rá.
Az államtitkár közölte: az elmúlt években látványosan fejlődtek a Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatok, Kárpátaljával kifejezetten baráti viszonyt sikerült kialakítani az elmúlt időszakban, és Ukrajna európai integrációs folyamatában Kárpátalja “egyfajta mozdonyként húzza maga után” az országot. Remélhetőleg folytatódik Ukrajna európai integrációja – fűzte hozzá Németh Zsolt.
Ivan Baloga azt mondta, hogy 2012-ben Németh Zsolt kezdeményezésére írták alá az előző egyezményt a keleti partnerség keretein belül, és a felújításokkal nagyon hasznos munkát végeztek. Remélhetőleg a mostani megállapodással folytatódik ez a sikeres együttműködés, Magyarország támogatása “rendkívüli ajándék Kárpátalja egész közösségének” – fogalmazott.
Brenzovics László arról beszélt, hogy a Kárpátalja és Magyarország közötti együttműködésben ez az egyik legsikeresebb program, amelynek eredményeként több ezer fiatal, diák és tanár életkörülményei javultak. A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola Jótékonysági Alapítványa vezette az előző program keretében végzett felújításokat, és ezúttal is ezt a feladatot látja el – közölte. Hozzátette: ezzel az alapítvány teljesíti a küldetését, amely a kapcsolatok erősítése az országok és nemzetek között.
(Forrás: MTI)
Hilarion metropolita kitűntetése
2013. december 18.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn a Parlamentben átnyújtotta Hilarion metropolitának a Magyarország Köztársasági Elnöke által adományozott a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitűntetést.
Az elismerés indokolása: a világ keresztény egyházai és a híveik közötti egység, a modern kori keresztényüldözések elleni összefogás erősítéséért, a Szentírásban foglalt erkölcsi normák betartása és a hagyományos családmodell megőrzése érdekében folytatott világméretű egyház-diplomáciai missziójáért, valamint a történelmi magyarországi keresztény egyházak és az Orosz Ortodox Egyház közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként, Őeminenciája Hilarion volokalamszki metropolita, az Orosz ortodox Egyház Külügyi Hivatalának vezetője részére a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozza.
Laudáció:
Hilarion metropolita a hívők száma és keresztény világban betöltött szerepe alapján a legnagyobb és legtekintélyesebb ortodox egyház – az Orosz Ortodox Egyház „külügyminisztere”, az egyházat irányító Szent Szinódus állandó tagja, az előtte a „külügyminiszteri” posztot betöltő Kirill pátriárka közvetlen, bizalmas munkatársa.
Még fiatal szerzetes papként, a szovjet birodalom bukásának hónapjaiban saját biztonságát is kockára téve a litván televízióban elmondott beszédében felszólította a hadsereget, hogy ne emeljenek fegyvert a békés tüntetők ellen. A függetlenné vált balti ország ezért a tettéért a „Bátorság és Önfeláldozás” érdemrenddel tüntette ki. Hilarion metropolita azóta is állhatatosan küzd hazájában a sztálinizmus még felbukkanó maradványaival.
Mély keresztény hite nyújt számára napjainkban is támaszt, amikor a legtekintélyesebb nemzetközi fórumokon felemeli szavát a modernkori keresztényüldözések áldozatainak védelmében, a keresztény gyökerek elvesztéséről európai politikai pártok és állami vezetők részéről.
A metropolitát különlegesen bensőséges kapcsolat fűzi Magyarországhoz. Az ő püspöksége alatt kezdődött a háború alatt lerombolt templomtorony helyreállítása a budapesti Petőfi téri Nagyboldogasszony–székesegyházban, újjászületett az ürömi Szent Alexandra–sírkápolna, melyben lehetővé vált József nádor első hitvesének Alexandra Pavlovna nagyhercegnőnek az újratemetése. Az akkor még püspök Hilarion vezetésével megtartott újratemetési ceremónia egyesítette népeinket, egyházainkat a volt uralkodóházak leszármazottait. A Magyar Katolikus Egyházzal folyó párbeszéd soha nem látott bizalmi szintre emelkedett, kölcsönös támogatást biztosítva a két egyház számára.
(semjenzsolt.hu)
Magyarországnak állnia kell a versenyt
2013. december 15.
A Fidesz és a KDNP közös, eredményes munkáját méltatta Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke a kereszténydemokraták országos választmányának budapesti ülésén, ahol hitet tett a két párt szövetségének fenntartása mellett – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel. A tanácskozáson a testület teljes felhatalmazást adott Semjén Zsolt pártelnöknek a Fidesszel való választási szövetségi megállapodás megkötésére.
Tájékoztatása szerint a tanácskozáson a KDNP választmánya felhatalmazta Semjén Zsolt pártelnököt, miniszterelnök-helyettest a választási szövetségi megállapodás megkötésére a Fidesszel.
Semjén Zsolt beszédében hangsúlyozta, hogy a keresztény, nemzeti, polgári értékek elmélyítéséhez szükség van a következő négy év kormányzati munkájára is – idézte a KDNP-elnök szavait a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, hozzátéve, hogy a választmányi ülés résztvevőit köszöntötte Veres András katolikus és Bogárdi Szabó István református püspök is.
Orbán Viktor szerint az érdem és a teljesítmény szerint való előmenetel olyan keresztény érték, amelyhez ragaszkodni kell, mert teljesítmény nélkül csak a szocializmus volt működtethető. A miniszterelnök, a Fidesz elnöke erről a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Országos Választmányának szombati ülésén beszélt, amelyről a kisebbik kormánypárt közleményben tájékoztatta az MTI-t.
A pártelnök hozzátette: Magyarországnak állnia kell a versenyt, ehhez pedig teljesítmény kell, az emberek érdemeinek és a gyermekvállalásnak az elismerése, az adórendszerrel és a családi adókedvezményekkel együtt.
A közlemény szerint a Fidesz és a KDNP közös, eredményes szövetségi munkáját értékelve Semjén Zsolt pártelnök az ülésén hangsúlyozta, hogy a KDNP olyan keresztény-szociális párt Magyarországon, amely a tőkével szemben a munka értékét ismeri el.
A magyar baloldal bűneként említette, hogy mára Magyarországon olyan helyzet alakult ki, hogy a baloldal értékeit a hagyományos nemzeti keresztény jobboldal tudja csak képviselni.
A KDNP azt is tudatta, hogy a párt országos választmánya teljes felhatalmazást adott Semjén Zsolt pártelnöknek a Fidesszel való választási szövetségi megállapodás megkötésére.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője korábban azt közölte az MTI-vel, hogy a Fidesz és a KDNP közös, eredményes munkáját méltatta Orbán Viktor a kereszténydemokraták országos választmányának budapesti ülésén, ahol hitet tett a két párt szövetségének fenntartása mellett.
(semjenzsolt.hu)
Az autonómia jelent megoldást az erdélyi magyarságnak
2013. december 14.
Az erdélyi magyarság alapvető jogainak megkérdőjelezése, intézményeinek ellehetetlenítése, a magyar közösség fogyása mind azt a meggyőződést erősíti, hogy hosszú távon az autonómia jelenti a megoldást – jelentette ki szombaton Kolozsváron Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) fennállásának tizedik évfordulója alkalmából szervezett gálaesten Répás Zsuzsanna hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a politikai akarat kevés az autonómia kiharcolásához, elsősorban a közösség meggyőzése és együttmunkálkodása szükséges. Úgy vélte, elévülhetetlen érdeme van Tőkés Lászlónak és az EMNT-nek abban, hogy ez a folyamat elkezdődött.
A helyettes államtitkár kijelentette: nem fogadható el, hogy egyesek kétségbe vonják a magyarok alapvető jogait, a székelyföldi kormánymegbízottak pedig a székely zászlóért és az anyanyelvhasználatért bírságoljanak.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt Magyarország képviseletében lerótta kegyeletét Nelson Mandela ravatalánál
2013. december 11.
Kedden, délelőtt 11 órától került sor az elhunyt Nobel-békedíjas dél-afrikai államférfi, a faji megkülönböztetés elleni küzdelmek ikonikus alakja, Nelson Rolihlahla Mandela központi állami gyászszertartására a 2010. évi dél-afrikai futball világbajnokságra korszerűsítette és kibővített, 90 ezer főt befogadó, sowetoi FNB Stadionban (Soccer Cityben), melyen Magyarországot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselte.
A magyar kormány miniszterelnök-helyettese részt vett azon a találkozón, melyen jelen voltak a gyász-szertartáson Pretoriában tartózkodó uralkodók, állam-, és kormányfők, magas rangú delegációvezetők, valamint meghatározó dél-afrikai politikai, társadalmi személyiségek.
Semjén Zsolt többek között beszélgetést folytatott Nkosazana Dlamini-Zuma asszonnyal, az Afrikai Unió Bizottságának elnökével, valamint a Mandela elnökkel együtt béke Nobel díjas Frederik Willem de Klerk volt államfővel.”
A stadion volt a színhelye 1990-ben Nelson Mandela első nyilvános szereplésének, a nemzethez intézett beszédének, azt követően, hogy 27 évi fogság után kiszabadult Robben szigeteki börtönéből.
A mai gyászszertartás a monumentális méretű, alkalmi kórus előadásában, a Dél-afrikai Köztársaság tizenegy hivatalos nyelvén, többszólamban felhangzó nemzeti himnuszt követően ökumenikus imádsággal majd megemlékező és a nemzet halottját méltató gyászbeszédekkel folytatódott, melyek során elbúcsúztak a volt államfőtől, szeretett halottjuktól a közeli barátok, majd a Mandela család tagjai, köztük rövid búcsúbeszédet mondott Nelson Mandela négy unokája is.
A hivatalos megemlékezések sorát Ban Ki-Moon, az ENSZ főtitkára nyitotta meg, őt követte az Afrikai Unió Bizottságának elnöke, dr. Nkosazana Dlamini Zuma, korábbi dél-afrikai belügyminiszter asszony.
A gyászszertartáson jelenlévő külföldi magas rangú méltóságok, államfők közül elsőként Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke mondta el méltató, búcsúztató szavait, hangsúlyozva az elhunyt dél-afrikai államfő személyiségének és tevékenységének meghatározó voltát saját személyi fejlődésében, életútjának alakulásában. Ezt követően Brazília államfője, majd Kína alelnöke, Namíbia, India és Kuba államfői vettek végső búcsút gyászbeszéd keretében a dél-afrikai demokrácia, a nemzeti megbékélés atyjától.
A méltató beszédek sorát Jacob Zuma dél-afrikai államfő búcsúbeszéde zárta, melyet követően Ivan Abrahams püspök celebrált gyászmisét.
December 11-től három napon keresztül róhatják le kegyeletüket a felravatalozott államférfi előtt a külföldi tisztelők és az ország lakossága a dél-afrikai Elnökségnek és Kormánynak helyet adó pretoriai Union Buildings épületében, amely 1994 és 1999 között a hivatalban lévő Nelson Mandela államfő tevékenységének legfőbb színtere volt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes másnap délelőtt vett végső búcsút az elhunyt államfőtől ravatala előtt.
(semjenzsolt.hu)
A jövő évi választás sikeres lebonyolítása a honosítás visszaigazolása lehet
2013. december 06.
A jövő évi választás sikeres lebonyolítása a nemzetegyesítés és a honosítás visszaigazolása lehet a külhoni magyarok részéről – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) 2013. december 6-i ülését követően.
Az államtitkár úgy nyilatkozott, hogy az ülésen áttekintették a nemzetpolitika aktuális helyzetét, a honosítás folyamatát és a 2014-es magyarországi parlamenti választás előkészületeit, valamint a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatokat.
A jövő évi választással kapcsolatban kijelentette, alapvető nemzetpolitikai érdek, hogy minél nagyobb legyen a részvétel a voksoláson. Ennek pedig nagyon fontos feltétele, hogy világossá tegyék, a regisztrációban minden politikai és nem politikai szervezetnek joga és lehetősége van részt venni – közölte.
Németh Zsolt a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatokról azt mondta, hogy az elkövetkező időben akkor lehet sikeres a magyar nemzeti érdekérvényesítés, ha minél erősebb képviseletet sikerül szerezniük a szomszédos országokban és az Európai Parlamentben a legitim politikai szervezeteknek. A határon túli magyarok szempontjából döntő, hogy erős Magyarország álljon mögöttük, hiszen egy erős Magyarországnak megnövekszik az érdekérvényesítő képessége a határon túli magyarok tekintetében is – fogalmazott.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a külhoni magyar közösségeknek a jövőre nézve világos elképzeléseket kell megfogalmazniuk a nemzetpolitikai legfontosabb kérdéseit illetően, így egyebek mellett az autonómia, az oktatás és a nyelvhasználat kérdésében.
A magyarság eredményes politizálásának fontos eleme a minél szélesebb nemzeti konszenzus kialakítása, és ebbe beletartozik az egyes határon túli területeken belüli konszenzus megteremtése is – vélekedett Németh Zsolt.
A KMKF ülése délelőtt kezdődött a Parlamentben. Az eseményen Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy a jövő évi magyarországi parlamenti választás megerősíti a nemzet közjogi egyesítését. Nemzetpolitikai szempontból történelmi választás előtt állunk – emelte ki a házelnök. Kifejtette: a magyar állam fennállása során még soha nem nyílt lehetőség arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok általános, egyenlő, közvetlen, titkos és demokratikus szavazati joggal egyidejűleg részt vehettek volna a magyar Országgyűlés megválasztásában. A KMKF ülése állásfoglalás elfogadásával zárult délután.
(Forrás: kormany.hu)
Mindig is egyek voltunk
2013. december 05.
Hosszú idő után 2010-ben végre sikerült leverni azt a lakatot Magyarország kapujáról, amit a 20. század helyezett rá – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Parlamentben, az ötszázezredik magyar állampolgársági eskütételen. Semjén Zsolt ünnepi beszédében kijelentette: “mindig is egyek voltunk nyelvünkben, kultúránkban, történelmünkben, de most a közjog által is egyesülhet a magyar nemzet”.
Levertük a lakatot és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta – hangoztatta a kormányfő, rámutatva, hogy a 20. század történelmi viharai következtében a magyarság a világ legkülönbözőbb pontjaira szóratott szét, és ma már szinte a világ minden pontján élnek magyarok. Mi azt valljuk, hogy lakóhelyüktől függetlenül mindannyian a nemzetünk tagjai – mondta Orbán Viktor.
Úgy döntöttünk, hogy nem akarunk lemondani azokról a magyarokról, akik más államok határai között élnek – fogalmazott. “Továbbra is szükségünk van Bécsben születő, de magyarul gondolkodó Széchenyikre, a magyar nyelvet csodálatosan művelő, Nagyszalontáról jövő Arany Jánosokra, és szükségünk van Szabadkáról származó Kosztolányi Dezsőkre” – mondta. Hozzátette: ezért 2010-ben elindultak – mint egykor Csoma Sándor -, hogy felkutassanak és egyesítsenek minden magyart, székelyeket, a Duna és Tisza mentén élőket, a Bácskai szőlőhegyek közt dolgozókat és a még messzebbre szakadtakat, hogy megadják számukra azt a jogot, amit számos európai ország, így a szomszédos államok is biztosítanak külhonban élő honfitársaik számára.
Orbán Viktor kitért arra, hogy eddig kilencven országból több mint 540 ezren nyújtották be az egyszerűsített honosítási kérelmet. Európából már csaknem félmillióan, Észak-Amerikából több mint kétezren, Dél-Amerikából közel négyszázan, Ausztráliából ötszázan, Ázsiából mintegy kétezren kérelmezték a kedvezményes honosítást. Közülük a legfiatalabb még csecsemőkorú, míg a legidősebb 104 éves – jegyezte meg.
A kormányfő idézte az új alaptörvényben foglaltakat a magyarság összetartozásáról, majd hozzátette: amikor még csak álmodoztak arról, hogy ezt a gondolatot valaha is törvénybe foglalják, akkor “Csaba testvér Istentől kapott őrhelyén” már megvalósította azt. Kifejtette: Böjte Csaba és édesanyja megálmodták, létrehozták és működtetik a Dévai Szent Ferenc Alapítványt. Azt a szervezetet, amely gyermekeket karol fel, segít és nevel. Az ő nemzeti nevelő munkájuk, intézményteremtő, közösségépítő tevékenységük példaértékű az egész magyar nemzet számára, mintát ad a másokért való felelősségvállalásból – jelentette ki. Azt mondta, nem lehetnek elég hálásak, amiért 2300 gyermek ellátásán túl segítséget nyújtanak a beiskolázásban, pályaválasztásban, szakmai képzésben, munkahelyek létrehozásában és megtartásában. Nemcsak oktatnak, hanem nevelnek is, mert céljuk olyan fiatalok útra bocsátása, akik magyarként, keresztény értékrendet valló teljes emberként hasznos tagjai lehetnek a magyar közösségnek – fejtette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök Magyarország számára megtiszteltetésnek nevezte, hogy ötszázezredik magyar állampolgárként köszönthette Böjte Csaba ferences szerzetest és ötszázezer-egyedikként édesanyját. Isten hozta önöket! – fordult hozzájuk.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: a magyar nemzet közjogi egyesítésének ünnepe ez a nap. Szimbolikusnak nevezte a napot, a helyszínt és azt is, hogy ki vette át az ötszázezredik állampolgárságot.
A napot azért, mert a 2004. december 5-ei “nemzetárulás szégyenét hivatott jóvátenni”.
Mint mondta, szimbolikus az, hogy Böjte Csaba ötszázezredikként teszi le az esküt, hiszen ő, amikor a védenceiről gondoskodik, akkor nemcsak az elkallódástól, hanem az asszimilációtól is megmenti őket. Az ő személye jelzi azt, hogy nemcsak számokról van szó, hanem a számok mögött személyes sorsokról is – fogalmazott.
Semjén Zsolt a Parlament Kupolatermét, a Szent Korona előtti helyszínt azért tartja szimbolikusnak, mert a korona a magyar nemzet egységét szimbolizálja. Úgy értékelte, hogy az egyszerűsített honosítást biztosító törvénnyel folytatják Szent István király országépítő, a nemzetet közjogilag egyesítő munkáját.
“Mi pontosan ugyanezt tesszük. Mindig is egyek voltunk nyelvünkben, kultúránkban, történelmünkben, de most a közjog által is egyesülhet a magyar nemzet, és pontosan a Szent Korona mutatja azt, hogy ez a közjogi egység az az acélabroncs, ami a történelem viharaiban is egyben tudja tartani a magyar nemzetet” – mondta. Semjén Zsolt szerint “visszacsinálhatatlan” mindez, mert a külhoni magyarok mint teljes jogú magyar állampolgársággal rendelkező polgárok a szavazatukkal ki tudják kényszeríteni a mindenkori kormánytól, hogy komolyan vegye őket.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes azt mondta, tudatosan nem mond le román állampolgárságáról, sőt, ha rajta múlna, felvenné az ukránt, a szlovákot, a szerbet is, mert összefogva megvalósítható a Kárpát-medencében a négyszáz évvel ezelőtti, Bethlen Gábor-i aranykor, a tündérkert. Elmondta, az elmúlt húsz évben több mint ötezer gyereket fogadott be, és élete minden értéke ezekből az igenekből fakad. “Én hiszem, hogy az aranykor, a Kárpát-medence tündérkertje az igenekből fog megszületni, abból, hogy egymás mellett élünk, bízunk egymásban, hogy hisszük azt, hogy együtt, közösen minden könnyebb lesz” – fogalmazott.
Az eskütételen – amelyet Rogán Antal, az V. kerület kormánypárt polgármestere vezetett le – jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
A magyar állampolgárságot 2011. január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetővé.
(Forrás: kormany.hu, MTI)
A kistelepülések iskoláinak megvédéséért tüntettek Pozsonyban
2013. december 04.
Pozsonyban a parlament előtt több százan tüntettek a kisiskolák megmaradása érdekében. Magyarok, szlovákok, diákok, pedagógusok és politikusok fejezték ki nemtetszésüket a Fico-kormány politikájával szemben. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyilatkozatot adott ki iskoláink védelmében.
A tüntetésre azon a napon került sor, amikor a szlovák parlamentben a kisiskolák létét veszélyeztető törvénytervezetről szavaztak.
Számos szervezet képviseltette magát, a tömegben ott volt Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, valamint a párt vezetőségének további tagjai, köztük A. Szabó László, Csáky Pál, Farkas Iván, Forró Krisztián, Németh Gabriella, Samu István. A Most-Híd parlamenti képviselői is – Bugár Bélával az élen – kijöttek a tüntetésre. Ott volt a Csemadok korábbi és jelenlegi elnöke, Hrubík Béla és Bárdos Gyula. Eljött a Szövetség a Közös Célokért képviselete Duray Miklóssal az élen, a Gubík László vezette Via Nova, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke és több felvidéki magyar intézmény képviselője.
A tüntetés résztvevőit a szervezők nevében Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője üdvözölte.
Első szónokként Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke figyelmeztetett arra, hogy a kormány oktatáspolitikájának már eddig is számos negatív következménye volt, például az is, hogy legjobbjaink külföldön kénytelenek keresni az érvényesülés lehetőségét. A kisiskolák helyzetének ellehetetlenítésével újabb vészhelyzetet teremtettek.
“Köszönöm, hogy eljöttek felemelni szavukat és kifejezni határozott szándékukat a kistelepülések iskoláinak megvédéséért. Tudtára kell adnunk döntéshozóinknak, a kormánynak, az oktatási miniszternek, hogy nem értünk egyet a törvénymódosításban megfogalmazottakkal. Mi nem kívánunk iskolák nélküli jövőt a vidéki településeknek és ezen belül a szlovákiai magyar közösségnek.
A jövő útjait számunkra nem azok a tévutak jelentik, melyeket a gazdasági hatékonyság leple alatt ellenünk találtak ki. Ez a tiltakozás kisiskoláink megtartásáról szól. A törvénytervezet és a készülő finanszírozási törvény hatása minden ötödik szlovák és minden harmadik magyar iskolát súlyosan érintene. A kisiskolák bezárása egyrészt a műveltség rangjának, fontosságának az elismerését, másrészt a nyelvi és a kulturális sokszínűség elismerését kérdőjelezi meg a szlovák kormány részéről.
Mi, a ma Európájában nem a művelődési lehetőségek csorbításával és a beolvadás felvállalásával, de jogaink kiterjesztésével, a békés együttéléssel és a gyümölcsöző együttműködéssel képzeljük el a jövőnket. A parlamenti képviselőket és az oktatási miniszter urat arra kérjük, hogy a működtetés pénzügyi hatékonysága mellett legyenek tekintettel az ország településszerkezetének sajátosságaira, és a kisiskolákra vonatkozó támogatások igazságosabbá tételével mindenekelőtt az oktatás és a nevelés szempontjával hatékony iskolák segítésére összpontosítsák a figyelmüket. Hosszabb távon csak ez lehet az ország és mindannyiunk érdeke.
Nekünk, a mai rendezvény szervezőinek nincs szándékunkban különösen ilyen hűvös időben és az adventi elcsendesülés időszakában további tiltakozásokat szervezni. Viszont szándékunkban áll, hogy valós, országos és közösségi problémáinkat hosszú távon megegyezésre törekedve, de értékeink feladása nélkül oldjuk meg. Kérjük ehhez az elkövetkező időszakokban is az Önök cselekvő részvételét és az égiek kegyelmét -” – mondta Pék.
Érsek Árpád, a Most-Híd parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a kisiskolák ügye nem csak a magyarok ügye, bár leginkább őket sújtja. Elmondta, nincsenek illúziói a törvénytervezet sorsáról, ők viszont a parlamentben ellene szavaznak majd.
A. Szabó László, a Magyar Közösség Pártjának oktatásügyi és kulturális alelnöke elmondta, a kormány intézkedéseivel számos iskolát szüntet meg, megmaradásukra viszont nem nyújt alternatívát. “Közösségünk elleni támadás is, de saját maguk ellen is ártanak” – hangsúlyozta.
Ondrej Dostál, a Polgári Konzervatív Párt (OKS) elnöke rámutatott, olyan emberként áll itt, aki a szabadságot szereti, ám a Fico-kormány ellene megy a szabadságjogoknak is.
Martin Poliačik, a Szabadság és Szolidaritás képviselője a tüntetés utolsó szónokaként annak a véleményének adott hangot, hogy “minél inkább tiszteletben tartjuk a kisebbségeket, annál inkább tekinthetjük magunkat civilizált társadalomnak”.
A tüntetés végén “Kisiskolák” feliratú koporsót vittek az ifjúsági szervezetek képviselői a parlament bejárata elé, figyelmeztetve a törvényhozást, milyen sorsot szánnak a kisiskoláknak a jogszabály elfogadásával.
* * *
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház tiltakozik az iskolaügyi reformtervezet ellen, melynek egyik következménye a helyi kisiskolák felszámolása. “Ez az intézkedés tovább fokozza a települések társadalmi és gazdasági lepusztulását, ellehetetlenülését.
A törvénytervezet megmaradásában különösen érzékenyen érinti és sújtja a nemzeti kisebbségeket, ezen belül a szlovákiai magyarokat.
Az iskolaügy reformjáról szóló törvény elfogadása ellen a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház tiltakozik” – áll Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok nyilatkozatában.
(Forrás: Felvidék.ma)
