Kicserélték a Szentszékkel kötött megállapodás okmányait
2014. február 10.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius ünnepélyes keretek között kicserélte a Magyarország és a Szentszék között korábban megkötött megállapodás – az Országgyűlés, illetve Ferenc pápa által – jóváhagyott dokumentumait.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius 2013. október 21-én írta alá a Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti korábbi megállapodás módosítására vonatkozó okmányokat.
Az eseményen részt vett – többek között – Hölvényi György, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium képviselői, valamint egyházi részről Erdő Péter bíboros, illetve Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök.
(Forrás: kormany.hu)
A vajdasági magyarokban a választás nemzeti kérdés
2014. február 04.
A március 16-ára előre hozott szerbiai és az április 6-i magyarországi parlamenti választás is téma volt Orbán Viktor miniszterelnök és a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) vezető Pásztor István keddi budapesti megbeszélésén – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint a kormányfő és a VMSZ elnöke áttekintette a vajdasági magyar kulturális autonómia továbbépítésének lehetőségeit a szerbiai európai uniós csatlakozási folyamat és a szerb alkotmánybírósági döntés tükrében. Utóbbi értelmében a Vajdaság statútumát át kell dolgozni vagy újra kell írni.
Orbán Viktor és Pásztor István egyetértett abban, hogy a magyar kormány és a VMSZ között 2010-ben született stratégiai együttműködésnek nincs alternatívája, a klasszikus kisebbségi kérdésekben – így az oktatás, a kultúra és a nyelvhasználat területén – a határozott és tervezett cselekvési program “a nemzeti érdekérvényesítés sikerének kulcsa”.
A VMSZ ezt figyelembe véve dolgozta ki választási programját, amelynek részleteit a párt elnöke ismertette a kormányfővel. Beszámolt a terület- és gazdaságfejlesztési programjukról, valamint az elöregedő háztartások és az újra fokozódó elvándorlás miatt magukra maradó idősek segítését célzó falugondnok- és a szociális leszakadás megakadályozását segítő szolgálatról.
Fontosnak nevezte a “magyar hangsúlyú” egészségügyi ellátás kialakítását és a szerb EU-csatlakozási folyamatban való érdekérvényesítésüket. Orbán Viktor megerősítette – idézte szavait a sajtóiroda vezetője -, hogy a magyar kormány kész segíteni a VMSZ gazdasági, szociális és egészségügyi programjának megvalósítását.
Kifejtette ugyanakkor, hogy a nemzet, így a vajdasági nemzetrész felemelkedésének is az a járható útja, ha határozott elképzelésekkel rendelkező és olyan pártja van, amely egyrészt parlamenti befutó, másrészt megvan a szükséges szakmai és politikai tudása. A magyarországi parlamenti választás ügyében a VMSZ vezetője arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy a vajdasági magyar közösség a lélekszámánál jóval nagyobb arányban iratkozott fel a választói névjegyzékre, amiben szerepe volt a VMSZ mozgósító kampányának is.
A választókedv is megvan a vajdasági magyarokban, akiknek ez elsősorban nem napi politikai, hanem nemzeti kérdés: kifejezi a nemzet közjogi összetartozását és azt a nem titkolt vágyukat, hogy soha többé ne legyen olyan magyar kormány, amelyik lemond róluk – fogalmazott Pásztor István. A találkozó alkalmával Pásztor István meghívta Orbán Viktort március 29-ére Szabadkára. A miniszterelnök a meghívást elfogadta, így Kosztolányi Dezső születésnapján ellátogat az író szülővárosába – közölte Havasi Bertalan.
(Forrás: MTI)
Magyarország elvesztett önrendelkezésének mementója
2014. január 24.
A budapesti Szabadság térre tervezett emlékmű nem a magyar holokauszt 70. évfordulóján tartott emlékévi események része, attól elkülönült kérdés, az emlékmű annak mementójaként fog állni, hogy Magyarország a területét megszálló német hadsereg bevonulása okán elveszítette önrendelkezését – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a szocialista Steiner Pál írásbeli kérdésére adott válaszában.
A kormányfő helyettese – a parlamenti honlapon közzétett válaszában – jelezte: helyesnek gondolja, hogy a magyarok szembenézzenek a magyar történelem örökségével. “A magyar holokauszt, benne a magyar állam felelőssége és a megszállás eredményeként az ország szuverenitásának elvesztése pedig egyaránt történelmünk megmásíthatatlan tényei” – rögzítette.
Semjén Zsolt közölte, hogy az emlékmű felállításáról nem a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság döntött, a kormány döntése értelmében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volt az előterjesztő, a kormányrendelet pedig a megemlékezés időpontjára tekintettel helyezi a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körébe a műemlék létrehozását.
A miniszterelnök-helyettes – az MSZP-s politikusnak az esetleges provokációkat firtató felvetésére – kitért arra: ha akadnának olyanok, akik “a múlt tragédiáit a jelenben politikai hangulatkeltésre használnák”, a magyar állam meg fogja védeni állampolgárait. A korábbi szocialista kormányok voltak azok, akik képtelenek voltak teljesíteni a kormányzat rendfenntartási kötelezettségét – írta, hozzátéve: “az Önök kormányzása során történt meg, hogy náci szervezetek büntetlenül masírozhattak a budai várban, minden érdemi ellenállás nélkül lehetett gárdákat és más félkatonai szervezeteket alakítani”.
A kormány döntése az emlékmű felállításáról segíti a társadalmi párbeszédet, a múlt megismerését és a felelősség feldolgozását – írta a kereszténydemokrata politikus.
Steiner Pál – egyébként a miniszterelnökhöz címzett – kérdése így szólt: “Ön szerint a Magyarország német megszállásának emléket állító emlékmű felállításának terve méltóképpen szolgálja-e a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról történő megemlékezés nemzeti ügyét?”
(Forrás: MTI)
Kiadvány készült a Kárpát-Pannon térség etnikai arculatáról
2014. január 24.
A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint korszakalkotó a Kárpát-Pannon térség változó etnikai arculata című kiadvány, amelyet valamennyi külhoni és magyarországi középiskolába eljuttatnak.
Erről Répás Zsuzsanna pénteken a fővárosban beszélt, amikor Kocsis Károly akadémikussal, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének igazgatójával közösen bemutatta az újra kiadott, kibővített kötetet a sajtó képviselőinek.
Olyan kiadvány született, amely korszakalkotó a tudományosság és a nemzetpolitika szempontjából egyaránt – hangoztatta a helyettes államtitkár. Hozzátette: a kötet az elmúlt 500 év térségbeli etnikai változásait mutatja be. Az adatok 12-14 etnikumról szólnak, településekre lebontva.
Répás Zsuzsanna kiemelte: nagyon fontos, hogy lássák, miként alakultak az etnikai viszonyok, azért, hogy megértsék a jelenlegi folyamatokat. “Ez a velünk élő többi nép számára is fontos” – hangsúlyozta. A helyettes államtitkár jelezte: a kötetben a magyar mellett angol nyelven is megtalálhatók a különböző információk.
Megjegyezte: a kormány nemzetpolitikai gondolkodását is segíti a kötet, amelyet nemcsak a napi munka során használnak, hanem az a törekvésük, hogy minél többen megismerjék.
Kocsis Károly hangsúlyozta: a kutatások nem állhatnak meg a magyar határoknál.
A térség majdnem 34 ezer települését tartalmazza a kiadvány, amelyben próbálják a társadalomnak felvázolni milyen etnikai jellegű “küzdelmek” zajlottak.
Elkészítették többi között Erdély anyanyelvi térképét, de kitérnek Szlovákia, Kárpátalja, Horvátország, Vajdaság és Őrvidék helyzetére és a magyarországi viszonyokra is. Törekedtek az etnikai tisztogatások bemutatására is, és a kisebbségek nyelvén is feltüntették a települések elnevezését – jelezte, hozzátéve: a friss népszámlálási adatokat is tartalmazza a kötet.
A könyvet és a térképeket tartalmazó CD-t az államtitkárság minden magyarországi és külhoni magyar középiskolába, felső tagozatosakat tanító intézménybe eljuttatja, így összesen 2237 intézmény kaphatja meg őket. A munkában a köznevelési államtitkárság és a külhoni pedagógusszövetségek is segítenek.
(Forrás: MTI)
Megnyirbálták a szerbiai nemzeti tanácsok jogait
2014. január 21.
Megoldást kell találni arra a problémára, hogy a szerb alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes szakaszait, és ezzel a nemzeti tanácsok számos szerzett jogát megnyirbálta – mondta Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2014. január 20-án, hétfőn Brüsszelben magyar újságíróknak.
A múlt pénteken közzétett állásfoglalás indoklását egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de az Németh Zsolt szerint már most látható, hogy az alkotmánybírósági állásfoglalás – noha az autonómia jogi alapjait megerősíti – megnyirbál számos olyan szerzett jogot, amivel jelenleg a nemzeti tanácsok rendelkeznek.
A magyar külügyi államtitkár különösen sérelmesnek nevezte azt, hogy a szerb alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a nemzeti tanács és az anyaország kapcsolatát.
„Fontosnak tartjuk azt, hogy találja meg a módját a szerb politika, hogy ezeket a megnyirbált jogokat adott esetben törvénymódosítással helyreállítsák” – fogalmazott Németh Zsolt, és hozzátette: erre jó alkalmat ad majd Szerbia európai integrációs folyamata.
Szerbia kedden kezdi meg hivatalosan EU-csatlakozási tárgyalásait Brüsszelben. A magyar külügyi államtitkár megfogalmazása szerint Szerbia „hosszú és meglehetősen szerteágazó folyamat előtt áll”, amit egyébként Magyarország örvendetesnek tart, és a maga eszközeivel támogat.
„A magunk sikerének is tartjuk, hogy sor kerülhet a(z EU-csatlakozási) tárgyalások megkezdésére” – mondta Németh Zsolt. Kijelentette, hogy Magyarország Szerbiának is meg kívánja adni azt a fajta támogatást, amit Horvátországnak megadott az EU-csatlakozás elősegítése érdekében.
Németh Zsolt – mint mondta – bízik abban, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel kapcsolatos szerb alkotmánybírósági állásfoglalás problémájára megoldást lehet majd találni. Ugyanezt reméli – tette hozzá – azzal kapcsolatban is, hogy decemberben a szerb alkotmánybíróság Vajdaság tartományi statútumát minősítette részben alkotmányellenesnek.
Míg a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányosságának az ügye a központi kormányzat és a nemzeti közösség vitájáról, vagyis a nemzetiségi autonómiáról szól, addig a vajdasági statútum kérdése a területi, közigazgatási jellegű autonómiáról.
(Forrás: kormany.hu)
A Wekerle-terv segíti a külhoni magyarság megmaradását
2014. január 16.
A Wekerle-terv segíti a külhoni magyarság megmaradását és megerősödését, a gazdaság bővülése révén a magyarországi magyarságot, valamint gazdasági növekedést visz az egész Kárpát-medencébe – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Székesfehérváron, a III. Kárpát-medencei Gazdasági Fórum előtt újságírók előtt nyilatkozva.
Kérdésre válaszolva közölte: a magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú, hogy ne csak a kulturális és a közjogi kötelék erősödjön Magyarország és a külhoni magyarság között, hanem gyakorlatban is segítséget nyújtson az anyaország, például a gazdasági élet területén. Úgy vélte, hogy a Wekerle-terv, mint gazdaságfejlesztési program, növekvő életlehetőséget biztosít minden ember számára a Kárpát-medencében.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország az élet minden területén támogatja a külhoni magyarságot: támogatást kapnak a határ menti együttműködésekben és gazdaságfejlesztésben is. Utóbbira példaként említette az agráriumot, ahol mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatására van mód.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország az élet minden területén támogatja a külhoni magyarságot: támogatást kapnak a határ menti együttműködésekben és gazdaságfejlesztésben is. Utóbbira példaként említette az agráriumot, ahol mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatására van mód.
A miniszterelnök-helyettes szerint az Osztrák-Magyar Monarchia egykori területének természetes egységként kezelése olyan gazdasági bővülést hozhat, amely növekvő életminőséget és lehetőségeket jelent a határon túli és az anyaországi magyarság számára.
(Forrás: MTI)
140 millió forint a külhoni magyar felsősök éve programra
2014. január 14.
Az idén 140 millió forint áll rendelkezésre a külhoni magyar felsősök éve programra, amelynek középpontjában a tehetséggondozás, a pályaorientáció, a személyiségfejlesztés és a tudományok megszerettetése áll.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a megemelt forrásból sokrétű programokat szeretnének megvalósítani a tematikus év keretében.
A cél továbbra a külhoni magyar oktatás megerősítése és vonzóvá tétele az ottani magyar szülők, diákok számára – hangsúlyozta a programindító rendezvényen.Idén is állítanak össze módszertani csomagot, emellett szerveznek konferenciákat, pályaorientációs tréninget is. Az egyik konferencia kifejezetten a természettudományok oktatására fókuszál majd, a másik tanácskozás témája a tehetséggondozás lesz.
Két körút indul a Kárpát-medencében, az egyik pályaorientációs tréning lesz, a 7-8. osztályosokat szeretnék megszólítani, segíteni nekik a számukra legmegfelelőbb továbbtanulási formát – jelezte, hozzátéve: szeretnék ha a jövőben a külhoni magyar szakoktatásra is megfelelő figyelem hárulna.
Répás Zsuzsanna elmondta: a körút másik témája gazdasági-pénzügyi-üzleti jellegű lesz. Terveznek továbbképzéseket pedagógusoknak, 100 ember részvételével az osztályfőnöki szerepről. Régióspecifikus továbbképzések is várhatók olyan témakörökben, amelyet az ottani pedagógusok fontosnak tartanak.
A helyettes államtitkár elmondta: pályázatokat is hirdetnek, az egyik a külhoni magyar iskolák természettudományos oktatásának megerősítését célozza, a másik az óvoda- és iskolapedagógusok együttműködését segíti elő. Továbbfejlesztik a Ringató programot, hogy az eljusson a legkisebb szórványtelepülésre is – jelezte. Tervezik a vitakultúra fejlesztése érdekében vitakörök indítását, folytatódik a Miénk a város játék, a felsősöktől pedig túraútvonal tervezését várják saját városukban, környékükön.
A program első elemeként hat lapszámból álló online újság indul, amelynek egyes számai a siker, a tehetség, a tudomány, a kaland, a kik leszünk és a példaképeink témákat járják körül. Az első lapszámot február 21-ig kell elkészíteni, a hat nyertes csapat ősszel közös kiránduláson vehet majd részt és egy budapesti szerkesztőség mindennapjait ismerhetik meg.
A helyettes államtitkár nagyon fontosnak nevezte a felsősök életében az osztályfőnökök, a szaktanárok szerepét, és az iskolán kívüli foglalkozásokat. Olyan bizalmi kapcsolat kialakítására van szükség, amely segíti őket, hogy megtalálják helyüket a világban, és ki tudják képességeiket bontakoztatni – mutatott rá.
Répás Zsuzsanna tájékoztatása szerint a nemzetpolitikai stratégia alapján dolgozták ki a tematikus programokat. Emlékeztetett, hogy 2012-ben a külhoni magyar óvodák éve volt, tavaly pedig a külhoni magyar kisiskolák éve. E két programra 100-100 millió forint állt rendelkezésre.
Fontosnak tartotta, hogy úgy tudják a külhoni magyar oktatás ügyét a középpontba állítani, és felhívni a szülők figyelmét az anyanyelvi iskoláztatás fontosságára, hogy ebben tudnak támaszkodni az ottani magyar pedagógus szövetségekre.
Répás Zsuzsanna a sajtótájékoztatón a 88 magyar találmány című kötetet adta át a külhoni magyar pedagógusszövetségek képviselőinek, azt kérve, hogy a további példányokat juttassák el a külhoni magyar területek iskolásaihoz.
(Forrás: MTI)
Hátraarc
2014. január 14.
A bukott baloldal minden főszereplője felsorakozott az ellenzéki listavezetők bemutatkozására. Mintha visszaléptünk volna az időben: ugyanazok, ugyanazokkal a szólamokkal próbálják elhitetni a választókkal, hogy megváltoztak, hogy valami újra készülnek. Most végre tisztán látszik, hogy Gyurcsány Ferenc háttérmunkálkodása nem volt hiábavaló: sikerült egy listába terelnie a magukat baloldalinak nevező összefogás szereplőit.
Visszalopakodott a devianciákat propagáló régi SZDSZ, így a 20 évvel ezelőtti arcok próbálják ráncfelvarrás utáni szebbik önmagukat eladni a választópolgároknak. Az az ellenzéki csapat, amelyik antiliberalizmussal és antidemokráciával vádolja a jelenlegi kormányzatot, titokban, párttagjai feje fölött hozta össze a megállapodást.
Senkinek ne legyenek illúziói, azok, akik több kormányzati cikluson keresztül keresztény- és magyarellenes, külhoni nemzettársainkat eláruló politikájukkal, idegen érdekeket szolgálva szisztematikusan fosztották ki az országot, adósságba és kilátástalan helyzetbe hozva ezzel családok százezreit, a továbbiakban is csak ígérgetnek, valójában saját hatalmi pozíciójuk visszaszerzése érdekében semmitől sem riadnak vissza.
Kereszténydemokrata Néppárt
(semjenzsolt.hu)
Három éves a kedvezményes honosításról szóló törvény
2014. január 02.
A honosítás jövője nagyon nagy mértékben függ a választások sikerétől – fogalmazott az év első kormányzati sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2014. január 2-án.
A politikus ismertette: potenciálisan 900 ezer külföldön élő választópolgárról beszélhetünk, akik közül 350 ezernek van magyarországi állandó lakóhelye. Utóbbiak többsége – országonként 100-150 ezer ember – Németországban és az Egyesült Királyságban él.
Mindkét ország hozzájárulását megkapták, hogy a külképviseleteken kívül – ha szükséges, akár sportcsarnokban vagy iskolában – szervezzék meg a választásokat – jelentette be.
A politikus emlékeztetett: a kedvezményes honosításról szóló törvény három évvel ezelőtt lépett hatályba. A kettős állampolgárságot a kormányzati ciklus egyik emblematikus jogszabályának nevezte, és úgy fogalmazott: a 2014-es országgyűlési választások sikere alapvetően befolyásolhatja a kettős állampolgárság népszerűségét és a kedvezményes honosítás jövőjét.
Az államtitkár a magyar nemzetpolitika kulcsfontosságú elemének nevezte a szabályozást. Kitért arra, hogy a kormányzati ciklust megelőző nyolc évben a nemzetpolitika volt értékelése szerint „a leginkább katasztrófa sújtotta terület”. Ezért a jelenlegi ciklus célja más nem is lehetett, mint az, hogy stabil és világos jogi alapokon nyugvó intézményrendszert hozzanak létre a nemzeti integráció keretei között, valamint az autonómia célkitűzése érdekében – mondta.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy 2014 a térség több országában is választási év lesz: Szlovákiában és Romániában elnököt választanak, Ukrajnában sem zárható ki, hogy választások lesznek, továbbá nagyon valószínű, hogy Szerbiában is előrehozott választásokat tartanak.
További adatokat ismertetve elmondta: 550 ezerre tehető azoknak a száma, akiket új honosítottnak tekinthetünk. Egy részüknek külföldi állandó lakhelye van, vagyis ők levélben szavaznak. Az 550 ezer magyar közül 315 ezren voltak, akik külképviseleti ügyintézés keretében nyerték-nyerik el a magyar állampolgárságot.
Németh Zsolt hangsúlyozta: a regisztráció elengedhetetlen feltétele a választási részvételnek, és a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint eddig 95 ezren regisztráltak. Az államtitkár ezt jónak nevezte, mondván, nagy az érdeklődés és az érintettek közül minden harmadik ember regisztrált. Kérdésre válaszolva azonban elmondta: a diaszpórában egyelőre ő is alacsonynak találja a regisztrációt.
Németh Zsolt úgy fogalmazott, hogy a regisztráció végső stádiumába érkeztünk, mivel a választásokat megelőző 15 napig lehetséges regisztrálni, „tehát már nincs három hónap a regisztrációra”. Akik pedig még nem indították el a honosítást, azok az utolsó napokban vannak, mivel 3 hónap a folyamat átfutási ideje.
A magyar diplomácia feladatát a honosítás, a regisztráció és a választások lebonyolításában meghatározónak nevezve ismertette: 110 külképviselet kap kiemelt szerepet. Célként nevezte meg, hogy a külhoni magyarok minél nagyobb arányban vegyenek részt a választáson, ezt zökkenőmentesen bonyolítsák le, továbbá sikerüljön az elfogadottságát, a legitimitását megőrizni.
Szólt arról is, hogy az eddig felmerült diplomáciai bonyodalmak megalapozatlannak bizonyultak mind a honosítással, mind pedig a választásokkal kapcsolatban, de folyamatos odafigyelést igényel mindkettő, és jegyzékben tájékoztatták a nemzetközi partnereket a választások közeledtéről.
A múlt évről szólva azt mondta: 2013 az autonómia éveként vonul be a nemzetpolitika történetébe. Hangsúlyozta: Magyarország 2014-ben sem hagyja magára a külhoni magyarokat. Úgy fogalmazott: fellépnek a védelmükben, támogatják legitim törekvéseiket.
Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy a kettős állampolgárság óriási kihívás volt a közigazgatás számára. A külképviseletekre 559.720 kérelem futott be, emellett 250 ezer név-visszamagyarosítási kérelemmel kell foglalkozni. Összehasonlításképp elmondta: 2010-ben éves szinten 5 ezer kérelemmel tudott megbirkózni a közigazgatás, ma ez a szám évente 200 ezer.
A honosításról elmondta: 2013-ban 12 százalékkal többen nyújtottak be állampolgársági kérelmet, mint 2012-ben, ami azt jelzi, hogy továbbra is nagy az érdeklődés a kettős állampolgárság iránt. Előrevetítette: az egyszerűsített honosítás fennmarad, az ezzel kapcsolatos félelmek megalapozatlanok.
Eredménynek nevezte azt is, hogy megalapozatlannak bizonyultak a kettős állampolgársággal kapcsolatos félelmek, riogatások, komolyabb migráció nem jelent meg, és a szociális ellátórendszerben sem jelentett problémát az egyszerűsített honosítás.
A külképviseletekről szólva elmondta: hatalmas és új feladatot jelentett, hogy a honosítási kérelmek 75 százalékát a külképviseleteken nyújtják be, ugyanakkor a választások lebonyolítása mellett várhatóan a magyar állampolgárok házasságkötésének és gyerekeiknek az anyakönyvezése lesz a következő feladat.
(Forrás: MTI)
Magyarország menedéket biztosít Malina Hedvignek és családjának
2013. december 21.
Magyarország természetes kötelességét teljesíti azzal, hogy a magyar állampolgárság és a magyarországi letelepedés által menedéket biztosít Malina Hedvignek és családjának – közölte a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön.
Semjén Zsolt az MTI-nek küldött közleményében azt írta: Malina Hedvig nehéz döntése ugyanakkor önmagában vádirat a szlovák politika és hatósági zaklatás embertelenségével szemben.
A miniszterelnök-helyettes szerint Malina Hedvig emberi jogainak durva és sorozatos megsértése okozta azt, hogy kényszerből el kell hagynia szülőföldjét. Az ő kálváriája felkiáltójel a szlovák társadalom és “a kisujját nem mozdító európai uniós bürokrácia felé is” – fogalmazott Semjén Zsolt.
A politikus közölte: Magyarország minden magyarnak hazája, és így megbecsüléssel fogadja Malina Hedviget.
“Egyúttal kifejezzük teljes szolidaritásunkat az üldözött Malina Hedviggel, családjával és minden felvidéki sorstársával” – fűzte hozzá.
Malina Hedvig ügye 2006. augusztus 25-én kezdődött, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két férfi megverte, vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Robert Fico akkori kormányfő és belügyminisztere, Robert Kalinák később nyilvánosan azzal vádolták meg, hogy az eset vagy nem történt meg, vagy nem úgy, ahogy elmondta. 2007 májusában hamis tanúzás vádjával a hatóságok eljárást indítottak ellene.
2012 februárjában a szlovák kormány nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását Malina Hedvig ügye miatt, mondván: bizonyos körülmények arra mutatnak, hogy sérülhettek a panaszosnak az általános emberi jogi charta által biztosított jogai. Ugyanakkor a Malina Hedviggel szembeni eljárás nem zárult le, az ügyészség ennek keretében elmeorvosi vizsgálatot indítványozott.
(Forrás: MTI)
