Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar kormánynak szándékában áll azonnali segítséget nyújtani a kárpátaljai magyarság számára – mondta Martonyi János 2014. március 5-én, az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának együttes ülésén.

A külügyminiszter tájékoztatójában azt mondta: nincs szó arról, hogy a válság, a veszélyeztetettség megszűnt volna. A helyzet folyamatosan változik, nem lehet tudni, hogy a következő órákban, napokban mi történik, de több jel is arra utal, hogy a helyzet enyhül, a magyarság veszélyeztetettségi szintje pedig nem növekedett. Voltak és továbbra is vannak aggodalomra utaló jelek, de azt látni kell, hogy a Kárpátalja végig a “viszonylag nyugodtabb” területekhez tartozott – jelentette ki a miniszter.

Martonyi János leszögezte: Magyarország számára Ukrajna fontos, stratégiai jelentőségű szomszéd, része térségi politikánknak. Kiemelte: a kárpátaljai közösség nem kíván kárpátaljai autonómiáról beszélni, nyomatékosan kérték, mindenkit győzzenek meg arról, hogy nekik nyugalomra, békére, biztonságra, gazdasági körülményeik javulására van szükségük.

Kitért arra, hogy Ukrajnában meg fog indulni egy alkotmányozási folyamat. Ennek fontos kérdése lesz a decentralizáció, amely Martonyi János szerint a Kárpátalján élő magyarok számára kifejezetten jó dolog lehet. Kiemelte viszont, hogy a magyar közösség dönti el, milyen álláspontot képvisel, és a budapesti kormányzatnak ezt kell támogatnia.

Az ukrajnai magyarság helyzete mellett Magyarországnak biztonsági és gazdasági érdeke is, hogy Ukrajna biztonságos legyen – tette hozzá a miniszter. Ukrajnában jelen van a legnagyobb magyar bank, számos magyarországi vállalat, cég az ukrán exportból él, mindemellett az ország gazdasági helyzete a gáz-, illetve energiaellátásban is érinti Magyarországot – emelte ki.

Martonyi János ugyanakkor szólt arról is, hogy a válság a magyarokat közelebb hozta egymáshoz, és bízik abban, hogy a Kárpátalján a magyar-magyar párbeszéd is erősödik.

A nemzetbiztonsági és a külügyi bizottság együttes ülésén több képviselő is szóba hozta, hogy a kárpátaljai magyarok kérésére az, a helyzetüket, törekvéseiket ne tegyék kampánytémává.

(Forrás: Kormányportál)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar nemzet története vezérfonalának nevezte a keresztény kultúrát Orbán Viktor miniszterelnök kedden a kormány és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus közötti megállapodás aláírási ünnepségén, a Parlamentben.

“Mi nem azért vagyunk európaiak, mert erre geográfiai, földrajzi okaink lennének, hanem (…) mert keresztények vagyunk” – fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva: erős és sikeres Magyarország csak a nemzeti, keresztény, európai hagyományokra építhető. Ezzel kapcsolatban történelmi tapasztalatnak nevezte, hogy Magyarország csak akkor volt erős, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat.

Kormánya ezért is tartotta fontosnak – folytatta -, hogy megállapodást kössön azokkal az egyházakkal, amelyeknek jelentős szerepük volt a magyar történelemben, és olyan értékeket képviselnek, amelyekre szüksége lesz Magyarországnak a 21. században is. Az ortodox egyház is nagy mértékben járult hozzá Magyarország szellemi és anyagi gyarapodásához, meghatározó szerepet játszott a magyarországi nemzetiségek életében, kultúrájában és oktatásában – fejtette ki Orbán Viktor.

Azt is mondta, “büszkék vagyunk arra, hogy a magyar állam a nyugati és a keleti kereszténység határán született meg”. Hozzátette, hogy a keleti keresztény közösségek több mint ezer éve gazdagítják Magyarország anyagi és szellemi kultúráját, sőt az első magyar keresztényeket még nem Róma, hanem Bizánc keresztelte meg.

A kormány reményei szerint a mostani megállapodás hozzájárul a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarkátus és a kabinet közötti jó kapcsolatok fenntartásához, elmélyítéséhez, és “megerősíti nemzeti és európai identitásunkat” – zárta szavait a miniszterelnök. I. Bartolomaiosz, Konstantinápoly egyetemes pátriárkája azt mondta, a megállapodás fontos mérföldkövet képvisel a magyar kormány és a konstantinápolyi patriarchátus kapcsolatában.

A dokumentum közös rendeltetése, hogy Magyarországot szilárd keresztény alapokra építse – fogalmazott, közölve egyúttal, hogy nagyra értékelik azt a kormányzati munkát, amely az Európa-szerte megingatott keresztény értékek megerősítésére irányul. Külön kiemelte, hogy a magyar alaptörvény úgy kezdődik: “Isten, áldd meg a magyart!” A vallási vezető is felhívta a figyelmet az ortodox egyháznak a magyar történelmében játszott fontos szerepére, amellyel hozzájárult a magyarok szellemi fejlődéséhez.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint az RMDSZ várható kormányzati szerepvállalása az erdélyi magyarság és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) döntése, amelybe a magyar kormány természetesen nem szól bele.

Semjén Zsolt az MTI kérdésére vasárnap elmondta: egy politikai párttól általában elvárható, hogy figyelembe vegye kötődését a nemzetközi pártcsaládhoz, de az RMDSZ kisebbségi érdekvédelmi szervezet is. A miniszterelnök-helyettes szerint ezért legitim az RMDSZ törekvése, hogy szeretne kormányon lenni, hogy védelmet és forrásokat biztosítson az ottani magyarságnak.

Az RMDSZ vasárnap délután kezdi meg tárgyalásait a kormányban való részvételéről Victor Ponta román miniszterelnökkel.

A szövetség kisparlamentje (Szövetségi Képviselők Tanácsa – SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén adott felhatalmazást az RMDSZ delegációjának a tárgyalásokra. Az SZKT ülésén lefolytatott vitában nem akadt olyan felszólaló, aki ellenezte volna a tárgyalások megkezdését vagy a kormányra lépést. A felszólalásokban nem volt szó arról, hogy milyen feltételekkel vállalhatja az RMDSZ a kormányzást, és arról sem, milyen tisztségeket kellene a szövetség politikusainak betölteniük az új kormányban.

A tárgyalások hétfő délig tarthatnak. Az RMDSZ tárgyalódelegációja által kialkudott egyezséget a szövetség állandó tanácsának is jóvá kell hagynia. Victor Ponta azt ígérte, hétfőn, 15 órakor bejelenti kormánya új összetételét, amelyről kedden szavaz a parlament. A román sajtó tudni véli, hogy az RMDSZ egy miniszterelnök-helyettesi és két miniszteri tárcára számíthat a kabinetben.

Romániában a kormányzó Szociálliberális Szövetség keddi felbomlása után a liberális miniszterek kiléptek a kormányból. A Szociáldemokrata Pártnak és a kormányban jelen lévő két törpepártnak enyhe többsége van a parlament alsóházában, ahol a nem magyar kisebbségek frakciója hagyományosan a kormányoldalt támogatja. A szenátusban azonban az RMDSZ szavazataira is szüksége van a baloldali koalíciónak ahhoz, hogy többséget alkosson.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik vasárnap I. Bartolomaiosz ortodox pátriárka, akivel együttműködési megállapodást ír alá a magyar kormány – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MTI-nek.

A kormányfő egyházi diplomáciáért felelős helyettese közölte: a megállapodásban, amelyet Magyarország és a bizánci patriarchátus közötti együttműködés jegyében írnak alá, az egyháznak biztosított jogokat rögzítik.

Semjén Zsolt felidézte: ilyen megállapodást korában már aláírtak az orosz, a szerb és a bolgár ortodox egyházakkal. Most a konstantinápolyi egyház következik – mondta.

A pátriárka vasárnap este érkezik hivatalos látogatásra a magyar kormány meghívására, és keddig tartó programja során udvariassági látogatáson fogadja őt Áder János köztársasági elnök, és ökológiai kérdésekről előadást tart a Magyar Tudományos Akadémián.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A miniszterelnök kereszténydemokrata helyettese szerint Gyurcsány Ferencnek nem az a célja, hogy a baloldali összefogás jó eredményt érjen el a választásokon, ő valójában az MSZP elnöke és a baloldal vezére akar lenni. Erről Semjén Zsolt a Hír Tv P8 című, szombat este felvételről sugárzott műsorában beszélt. Az ukrajnai eseményekkel összefüggésben azt mondta: mindenben felkészültek arra, hogy a kárpátaljai magyarság szempontjainak érvényt szerezzenek.

A miniszterelnök-helyettes szerint Gyurcsány Ferencnek nem az a célja, hogy jó eredményt érjenek el az Összefogás pártjai, sőt inkább az, hogy minél nagyobb legyen a vereségük. Ő ugyanis nem a Demokratikus Koalíció nevű gittegylet elnöke akar lenni, hanem az MSZP elnöke és a baloldal vezére – mondta, hozzátéve: a DK elnöke tudatosan tette kampánytémává a homoszexuálisok házasságának kérdését. 

A kormányfő helyettese azt mondta: az ő álláspontjuk, hogy a magánéletében mindenki azt csinál, amit akar, de ne hívják házasságnak, mert az “megszentelt fogalom”, és ne fogadjanak örökbe gyermeket, mert azok egészséges fejlődéshez való joga erősebb jog, mint az egynemű párok gyermekre való igénye.

Kiemelte: a baloldal, amely a megújulását hirdeti, fő kampányemberének, hangadónak Gyurcsány Ferencet használja. Ezzel teljes közösséget vállal azzal, ami Balatonőszödön történt, és innentől kezdve Gyurcsány Ferenc minden terhe rajtuk van – mondta.

Arról, hogy a Fideszt teszik felelőssé a tévészékház körüli történésekért, azt mondta: “klasszikus bolsevik trükk”, hogy azzal vádolják meg az ellenfelüket, amit ők magukat követtek el. Kifejtette: volt egy olyan kísérlet – és ez ügyben “Szilvásyt kellene elővenni” -, ha égnek az autók, a kukák, akkor olyan felfogás alakul ki a társadalomban, hogy “ezek loptak, csaltak, mindent csináltak, de legalább ne égjenek az autók és ne legyen felfordulás az utcán”.

A világ minden részén egy ilyen beszéd után forradalom, népharag van – folytatta Semjén Zsolt, hozzátéve: el tudta képzelni, abban voltak érdekeltek, hogy minél nagyobb felfordulás legyen, és erre hivatkozva akár elhalasszák a választásokat.

Hozzátette: a kompetenciája korlátozott “gyurcsányológiai kérdésekben, mert nem pszichiáter”, de szerinte az nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferencnek szerepe volt abban, hogy az őszödi beszédet nyilvánosságra hozták, s az, hogy húzták az időt, azt mutatja, kiszámított volt az egész.

A kampánytémákra térve kiemelte: az egykulcsos adó bevált, és a KDNP-nek mindig is az volt a kiindulópontja, hogy az emberek családban élnek. Annyi nehézség volt ugyan, hogy a többgyermekes, kisjövedelműek nem tudták igénybe venni a kedvezményt, de ezt is megoldották a KDNP javaslatára – mondta.

A baloldal legnagyobb frusztrációja e téren, valamint a rezsicsökkentésnél és a közmunkánál, hogy nem ők találták ki – tette hozzá, megjegyezve: a jobboldal sokkal szociálisabb, mint a magát szocialistának mondó baloldal, amelyik valójában nem képviseli a baloldali értékeket.

Nemzetpolitikai eredményekről szólva elmondta: jelenleg 587 ezer állampolgársági kérelemnél tartanak, és március 15-ig elérhetik a 600 ezres számot. Esküt több mint 520 ezren tettek, számuk a ciklus végéig 550 ezer lehet. Arra lehet számítani, hogy szavazásra regisztráltak száma az állampolgárok kétharmadát fogja közelíteni. Kérdésre jelezte: “aki egyszer magyar állampolgár lett, az magyar állampolgár”, ezt már nem lehet visszacsinálni. A választás összmagyar nemzeti ünnep lesz, hiszen először fordul elő Trianon óta, hogy minden magyar részt vehet rajta, s innentől minden magyar állampolgár politikai akarata megtestesülhet.

Az ukrán történésekről kiemelte: fontos, hogy Ukrajna létezzen, “helyes, hogy Oroszország és köztünk van valaki”.

Hozzátette: fontos a jószomszédi viszony, de mindennél fontosabb a Kárpát-medencei magyarság helyzete, s az adott államhoz fűződő viszonyt ez határozza meg. Kiemelte: rendkívül nagy hiba volt, és nem fogadják el, hogy Ukrajna eltörölte a nyelvtörvényt. Semjén Zsolt végül kijelentette: “mindenben felkészültünk arra, hogy a kárpátaljai magyarság szempontjainak érvényt szerezzünk”.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Külügyminisztérium aggodalmának ad hangot a Beregszászi Városi Tanácsában 2014. február 24-én történetek miatt, és a jogállami elvek érvényesítését sürgeti mind Kárpátalján, mind Ukrajna egész területén.

A Beregszászi Városi Tanács 2014. február 24-én közgyűlést és lakossági fórumot hívott össze, amelyre a Jobboldali Szektor (Pravij Szektor) radikális csoport aktivistái betörtek, majd erőszakos fellépésükkel félbeszakították az eseményt. A Külügyminisztérium a közrend elfogadhatatlan veszélyeztetésének és aggasztónak tekinti az esetet, valamint sajnálattal állapítja meg, hogy a szélsőséges nézeteket követők visszaélnek a demokratikus átmenet adta történelmi lehetőséggel.

A Visegrádi Négyek külügyminiszterei budapesti tanácskozásukon elfogadott nyilatkozata is rámutatott: valamennyi ukrajnai politikai erőnek továbbra is felelősen részt kell vennie a nemzeti egységkormányt célzó érdemi párbeszédben, amely helyreállíthatja a közrendet az ország egész területén. A beregszászi eset ezzel az elvárással szembehelyezkedik, amelynek a súlyosságát aláhúzza, hogy ezúttal, az ukrajnai válság során első alkalommal, egy magyar többségű településen történt az incidens.

A demokratikus jogukat gyakorló közösség megfélemlítése egyszerre akadályozza és sérti a szabad és egyenlő választásokra történő felkészülést, valamint az európai demokratikus értékek tiszteletét – ideértve a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogait is.

A Külügyminisztérium reményét fejezi ki, hogy Kárpátalján folytatódik a nemzeti közösségek békés egymás mellett élése, amelyek a jövőben is élvezni tudják az Európa Tanács Ukrajna által is aláírt dokumentumaiban biztosított jogaikat. A Külügyminisztérium sürgeti, hogy az ukrán törvényhozás mielőbb teremtse meg és hajtsa végre a rendvédelmi szervek jogállami elvek mentén történő újjászervezését, valamint a nemzeti közösségek szabad anyanyelvhasználatát. E két követelmény érvényesülését Magyarország a magyar–ukrán, és az európai–ukrán kapcsolatok fontos fokmérőjének tekinti.

Martonyi János külügyminiszter utasította Magyarország kijevi nagykövetét és ungvári főkonzulját, hogy mindezeket jelezzék az ukrán központi és helyi hatóságok felé.

(Forrás: Kormányportál)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint minden közösségnek joga van kultúráját megtartani, megerősíteni, nyelvét fejleszteni és szabadon használni.

Erről Répás Zsuzsanna Az Anyanyelvhasználat külhonban – a jogi lehetőségektől a megvalósításig című konferencia nyitónapján beszélt csütörtökön a fővárosban.

A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint még rengeteg tennivaló akad a magyar nyelv teljes körű és szabad használata területén. Ami a Magyarországon élők számára magától értetődő természetességgel adott, az a szomszédos országokban a magyarság számára sokszor nehéz küzdelem tárgya – mondta Répás Zsuzsanna, aki a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán hangsúlyozta a nyelv közösségmegtartó erejét, és úgy fogalmazott: egy nemzet fennmaradásának egyik tartóoszlopa saját, csak rá jellemző nyelve, nyelvi kifejezésmódja.

A közös nyelv közös gondolkodásmódot, kulturális alapot, összetartozást feltételez – tette hozzá.

Répás Zsuzsanna szerint ha megszűnnénk egy nyelvet beszélni, az a Kárpát-medence magyarságának létét, identitását tenné kétségessé. Minden közösségnek joga van kultúráját megtartani, megerősíteni, nyelvét ápolni. A közösségen belül minden egyénnek joga van anyanyelvével azonosulni, és ezt másokkal tiszteletben tartatni – rögzítette a helyettes államtitkár.

Hozzátette: minden közösségnek joga van arra is, hogy nyelvét fejlessze és szabadon használja. Elengedhetetlen az is, hogy a magyar közösség tisztában legyen jogaival, és tudatosan használja azokat – mutatott rá. Kitért arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet által elfogadott stratégia alapján számos programmal igyekeznek megerősíteni a magyar nyelvű intézményeket és a magyar nyelvhasználatot.

A Magyarság Házában kezdődött tanácskozás pénteken folytatódik. Szó lesz többek között a civil szervezetek szerepéről a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése területén.

(Forrás: Kormányportál)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország ma már egy versenyképes állam, amely az elmúlt években termelési központtá vált, a további célja pedig, hogy egy európai innovációs terület is legyen – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő hétfőn Budapesten, a III. Magyar-Török Üzleti Fórumon tartott beszédében. A tanácskozáson kormányközi megállapodást írtak alá Gül Baba türbéjének és környezetének felújításáról.

A miniszterelnök megnyitójában úgy fogalmazott: Magyarország ma egy olyan Európai Unióban próbál sikeressé válni, amelynek az átlagos növekedése a következő években várhatóan lassabb lesz, mint a magyar gazdaság bővülése.

Magyarország mára egy versenyképes ország lett, a válságra ugyanis nem “istencsapásként”, hanem az újratervezés, újjászervezés lehetőségeként tekintett, és ezért tudott európai termelési központtá válni, sőt a foglalkoztatottság növekedése is ennek köszönhető – mondta Orbán Viktor, aki kormánya újabb céljaként említette, hogy az ország egy európai innovációs terület is legyen. “Erre lehetőségünk van, de ehhez partnerek kellenek. Törökország Magyarország számára egy ilyen partner” – fűzte hozzá.

A török-magyar kapcsolatokról szólva a kormányfő közölte: a két ország közötti kereskedelmi forgalom “szebb számot” mutat, de a kölcsönös beruházások alacsonyak. Ezért a közeljövőben azon kell dolgozni, hogy mindkét országban legyen legalább egy nagy befektetése, egy “zászlóshajója” a másiknak – hangsúlyozta az Abdullah Gül török elnök részvételével tartott fórumon, amelyre több mint 500 török és magyar üzletember regisztrált.

Beszédében többször is kiemelte a Magyarország és Törökország közötti bizalmi kapcsolatot, majd Törökország politikai vezetését méltatta, mert az mer kitűzni célokat a saját népe elé. Példaként említette azt a Recep Tayyip Erdogan török kormányfő által említett célt, hogy országa 2023-ra a világ tíz legerősebb gazdasága közé kerüljön. “Ha ehhez a célhoz bátor gazdasági partnereket keresnek, akkor éppen jó helyre érkeztek” – zárta szavait Orbán Viktor.

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági  államtitkára köszöntőjében arról beszélt, hogy a magyar-török gazdasági  együttműködés a dinamikus növekedés időszakát éli. Hangsúlyozta, hogy az  eddigi török-magyar üzleti fórumokon született megállapodások 110  millió eurónyi új üzletet jelentettek. Kitért arra is, hogy az elmúlt év  első 11 hónapjában 27 százalékkal nőtt a két ország közötti  kereskedelmi forgalom. Törökország mára Magyarország ötödik legfontosabb  kereskedelmi partnere az Európai Unión kívüli országok sorában – tette  hozzá az államtitkár.

A fórum elején kormányközi megállapodás született a Gül Baba türbéje és környezete rekonstrukciójában való együttműködésről Magyarország és Törökország között. A dokumentumot Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese és Emrullah Isler török miniszterelnök-helyettes írta alá.

A Törökországgal kiépítendő üzleti kapcsolatok nagy nyereséggel és kis  kockázattal kecsegtetnek – mondta Abdullah Gül török államfő a III.  Magyar-Török Üzleti Fórumon, Budapesten.

Bár Magyarország és Törökország hasonló árucikkeket termel – például  mindkét országban jelentős az autógyártás -, így bizonyos szempontból  egymás versenytársai, meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyek  mentén a két ország szorosabb gazdasági kapcsolatokat építhet ki –  hangsúlyozta az elnök.

Ismertette, hogy a török vállalatok magyarországi befektetéseinek értéke  60-70 millió dollár, amely jóval alacsonyabb a más országokba irányuló  befektetéseknél. Ez szavai szerint azt mutatja, hogy az üzletemberek még  nem ismerték fel a két ország közötti kapcsolatépítésben rejlő  lehetőségeket. Abdullah Gül szerint a gazdasági kapcsolatok szorosabbra  fűzéséhez jó alapot ad, hogy a politikai együttműködés kiváló  Magyarország és Törökország között.

A török államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdaság nagyon erős, a gazdasági mutatók tanúsága alapján a fejlődés megindult. Törökország is nagyon gyorsan fejlődik, folyamatosan növekszik – tette hozzá. Bár néhány éve az ország Magyarországhoz hasonlóan válságot élt át, a reformok eredményeként mára Európa hatodik legnagyobb gazdasága lett – mutatott rá.

A török elnök szerint fontos, hogy a két ország nagyvállalatai nyissanak egymás felé. A magyar és török cégek lehetséges együttműködési területei között említette az energetikát, továbbá azt, hogy a két ország vállalatai közösen jelenhetnek meg harmadik országok piacain például Közép-Ázsia vagy a Kaukázus térségében. Ha a vállalatok “megnyitják az ajtót”, a jelenleg kétmilliárd dollár értékű kereskedelmet is sikerülhet ötmilliárd dollárra növelni – vélekedett.

A hétfői üzleti fórum célja szavai szerint az üzletemberek szorosabb együttműködése, amelyhez a két ország politikai vezetése minden szükséges segítséget megad.

Abdullah Gül vasárnap érkezett hivatalos látogatásra Budapestre. Hétfő délelőtt a Sándor-palotában találkozott Áder János köztársasági elnökkel, majd az Országházban Kövér László házelnökkel.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Folytatódik a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Program, idén duplájára nő a kiutazó ösztöndíjasok száma – mondta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes újságíróknak hétfőn Budapesten.

Úgy fogalmazott: a külhoni magyarság és azon belül a diaszpórában élők megtartása szempontjából kulcsfontosságú a Kőrösi Csoma Sándor Program, ami az egyik legsikeresebb kezdeményezésük volt.

A sikerre való tekintettel megduplázták az ösztöndíjasok számát, és ötven helyett száz fiatal utazhat ki a diaszpóra magyarságához – közölte Semjén Zsolt az ösztöndíjprogram nyitó rendezvényén.

Kiemelte: a diaszpóra magyarságát eddig alapvetően az emigráció magyarsága adta, akik 1945, 1956 után, vagy a Kádár-rendszer idején hagyták el Magyarországot. A világ mára megváltozott és a mostani magyarok az emigráció második, harmadik, negyedik generációját jelentik, vagy olyanokat, akik kint dolgoznak, de szeretnék, ha gyermekük néptáncot tanulna,  – mutatott rá. Hozzátette: az ösztöndíjasok feladata az is, hogy “átalakítsák” a magyar szervezeteket és a klasszikus emigráns szervezetekből a mai modern igényeknek megfelelőket hozzanak létre.

Kitért arra is, hogy jelen pillanatban 580 ezernél tart az állampolgársági kérelmek száma, így reális, hogy a ciklus végére megközelítsék a hatszázezret. Ezeknek a fiataloknak az is a feladatuk, hogy az állampolgárság ügyintézésénél segítsék a kint dolgozó konzulokat – jelezte Semjén Zsolt.

Hozzátette: a program szorosan kapcsolódik a Julianus-programhoz, aminek a lényege, hogy az emigráció magyar emlékeit összegyűjtsék, akár virtuális formában is, hogy be tudják mutatni, a magyarság mit adott a világnak. Elindították a Mikes-programot is, aminek a célja, hogy azokat a könyvtárakat, hagyatékokat, amelyek gondozatlanul maradnának, Magyarországra hozzák és eljuttassák olyan területekre, ahol jól tudják azokat használni.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az MTI kérdésére arról tájékoztatott, hogy a Kőrösi Csoma Sándor-program támogatása a tavalyi közel fél milliárd forintról a duplájára emelkedik.

Kiemelte: ez az első olyan program, amely valóban megszólítja a diaszpóra magyar közösségeit, és valós választ ad a mindennapi problémáikra. Ez annak eredménye – folytatta – hogy 2010 után elkezdődött a párbeszéd a diaszpóra magyarságával, amely az elmúlt 20 évben méltánytalanul háttérbe volt szorítva.

Répás Zsuzsanna szerint speciális élethelyzetükből fakadóan speciális válaszokat kell adni az általuk felvetett kérdésekre.

A helyettes államtitkár rámutatott: a Kőrösi Csoma Sándor Programnak köszönhetően “elindult egy pezsgés” a diaszpórában és fellendült a magyar élet.

Hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján a program feltételein némileg finomítottak az ottani élethez illeszkedve, és próbáltak a diaszpóra közösségek igényeihez, időbeosztásához igazodni. Volt ahová néptánctanárt, volt ahová magyar nyelvtanárt, könyvtárost küldtek. Nagyon jól felkészült és elkötelezett fiatalok jelentkeztek, az emberi kvalitásaik biztosítékot jelentenek a program további sikerére – fejtette ki.

Répás Zsuzsanna elmondta még: a több ösztöndíjassal jobban le tudják fedni a diaszpóra magyarsága által lakott területeket, kiutazók a világ minden pontján ott lesznek majd.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Szombaton rendezik meg a fővárosban a XVIII. Csángó bált, amely moldvai és gyimesi vendégek közreműködésével a csángók lakodalmas szokásait mutatja be a nézőknek.

Németh Zsolt külügyi államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: a bál célja, hogy divatba hozzák a csángókat. Ha ők divatosak Magyarországon, akkor talán ők maguk is büszkék lesznek arra a kultúrára, amelyet képviselnek – emelte ki.

Hozzátette, a csángók egyedülállónak számítanak a világ magyarságának térképén, nincs még egy ilyen archaikus jegyeket hordozó magyar közösség. A csángók nagy utat tettek meg a rendszerváltás óta – idézte fel. Tizennyolc éve, amikor az első bált megszervezték, még Ion Iliescu volt Románia ura, és a csángók ügye tabu volt, nem szabadultak ki abból a helyzetből amelybe a Ceausescu-diktatúra taszította őket. Az általuk lakott terület egyfajta tiltott zóna volt, a közösség pedig nem létezőnek volt nyilvánítva.

Mára 28 oktatási helyszínen, 42 pedagógus keze alatt 2045 gyerek tanul magyarul Moldvában. A 28 oktatási helyszín közül 19-ben a magyar nyelv és kultúra oktatása állami kereteken belül történik – mutatott rá az államtitkár, aki szerint ugyanakkor nagyon sok még a teendő. Az oktatás eredményeit ugyanis nagyon durván fékezi, hogy a jászvásári (iasi) katolikus püspökség továbbra sem engedi az anyanyelvi misézést számukra. Ezzel a csángók Európa legutolsó nemzeti kisebbségei, akiknek az anyanyelvi hitélet lehetősége nem biztosított – rögzítette Németh Zsolt.

Az államtitkár hangsúlyozta: a politikai erőfeszítéseket folyamatosan ki kell egészíteniük a kulturális és társadalmi kezdeményezéseknek.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: a kormány kötelessége, hogy minden magyarnak segítséget nyújtson, és megtalálja azokat a területeket, ahol ezt ténylegesen megteheti.

A helyettes államtitkár köszönetet mondott a Romániai Magyar Pedagógus Szövetségnek, amely 2012 óta az oktatási program lebonyolítója és újjászervezője. Ma már látják a munka eredményeit – hangsúlyozta, hozzátéve: külön ösztöndíjprogramot hirdettek azoknak akik egyetemen tudják tanulmányaikat folytatni. Fontos, hogy minél több olyan értelmiségi kerüljön ki soraikból, aki fel tud lépni a csángók érdekében. Jelezte: pénteken a csángó oktatási programban részt vevő pedagógusokat látják vendégük, akikkel kicserélik a tapasztalataikat.
Diószegi László, a bál rendezője szintén a csángó kultúra hihetetlen gazdaságát emelte ki. Elmondta: a szombati bálon a csángó “menyekező” (menyegző) hagyományait mutatják majd be. Fellépnek többek között Rekecsinből, Somoskáról, Klézséről és Pusztináról érkező táncosok, Berecz András, Petrás Mária, Dresch Mihály, és csángó muzsikát játszó magyarországi zenekarok.
Istók Pál a csángóság nevében megköszönte a kormány támogatását, és hozzátette: úgy látja, a bál mára divatba jött. Éltetni szeretnék a csángó kultúrát és hagyományaikat szeretnék továbbvinni – emelte ki.
A Pro Minoritate Alapítvány által szervezett bál fővédnöke Áder János köztársasági elnök, az ünnepi programot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitja meg.

(Forrás: MTI)