Erős lesz a KDNP képviselőcsoportja
2014. április 15.
Semjén Zsolt szerint Hoffmann Rózsa “emblematikus szereplője” lesz a következő Országgyűlésnek oktatási ügyekben. A miniszterelnök-helyettes erről az M1 Az Este című műsorában beszélt hétfőn.
A KDNP elnöke közölte, teljes mértékben elégedett Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár teljesítményével. “Abban a golyózáporban, amiben végigküzdötte a négy évet, és amit ezalatt letett az asztalra, az történelmi távlatban nézve rendkívüli teljesítmény” – fejtette ki. Hozzátette: nem állítja, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működése teljesen hiba nélküli, de olyan közigazgatás soha nem lesz, ahol ne lennének adminisztrációs problémák. Ugyanakkor irányvonalbeli tévesztés nincs – jelentette ki Semjén Zsolt, aki úgy fogalmazott: a pedagógus életpályamodellért Hoffmann Rózsa úgy harcolt, mint egy “berber oroszlán”, az életét tette rá.
Semjén Zsolt a kormányban várható esetleges változásokról nem kívánt részleteket elárulni, úgy fogalmazott: közjogilag nem lenne helyes, és illendő sem lenne, ha elkezdene a kormánystruktúráról értekezni. Orbán Viktor kormányfő kompetenciája, hogy kormányát meghatározza – jelentette ki.
Annyit megjegyzett: miután a kormány “betöltötte azt a hivatást”, amiért a választók 2010-ben bizalmat szavaztak neki, ezért azt gondolja, alapvető változások nem valószínűek.
Semjén Zsolt szerint nagyszerűen teljesítettek a KDNP-s politikusok, amit rájuk bízott a miniszterelnök és a kormány, “azt megcselekedték”. Az az erős KDNP-frakció, ami a parlamentben lesz, garancia arra, hogy a Magyarországon 70 éves kereszténydemokrácia a következő kormányzati ciklusban is hangsúlyosan jelen legyen.
További kérdésre azt mondta: vannak olyan speciális területek, amik mindig is a KDNP-hez kötődtek, ezek hagyományosan az ő irányításuk alatt voltak, és az ezen a területen dolgozó emberek beváltak. Ezeken a területeken vagy kormányzati vagy parlamenti pozícióban a KDNP jelenléte, értékrendje meghatározó lesz – jelezte.
Kitért arra is, arra biztatják az erdélyi magyarságot, hogy támogassák az RMDSZ listáját Romániában, hogy saját jogon minél több képviselővel legyenek jelen az unióban, és minden segítséget megadnak a Magyar Közösség Pártjának a Felvidéken az európai parlamenti választáson.
Semjén Zsolt végül ismét köszönetet mondott azért, hogy a külhoni magyarok több mint 95 százalékkal támogatták a Fidesz-KDNP-t az április 6-i országgyűlési választáson.
(Forrás: MTI)
Köszönet a külhoni magyarok szavazataiért
2014. április 13.
Köszönetünket fejezzük ki a külhoni magyaroknak, hogy az országgyűlési választásokon az általuk leadott közel 130 ezer szavazat 95,5 százalékával a Fidesz-KDNP szövetséget támogatták. Szavazataikkal bizonyágát adták annak, ahogy ők is mindig számíthatnak ránk, úgy mi is számíthatunk rájuk.
Budapest, 2014. április 12.
Semjén Zsolt
nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes
(semjenzsolt.hu)
Elsöprő Fidesz-KDNP győzelem
2014. április 07.
Várhatóan kétharmados többséggel nyerte a Fidesz a vasárnapi országgyűlési választást 133 mandátumot szerezve, a baloldal 38, a Jobbik 23, az LMP pedig 5 mandátummal jutott a 199 fős parlamentbe.
Az országos listákra leadott szavazatok 96,92 százalékos feldolgozottságánál a Fidesz-KDNP a szavazatok 44,31 százalékát szerezte meg, összesen 2.060.022 vokssal.
A második helyen a “kormányváltó erők” (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP) végeztek, a szavazatok 25,82 százalékával, összesen 1.200.354 vokssal.
A Jobbik a szavazatok 20,57 százalékát szerezte meg (956.396 voks), míg az LMP-re 242.972-en szavaztak (5,23 százalék).
A Fidesz-KDNP kétharmadán két körzet végeredménye változtathat.
A feldolgozottság hétfő hajnali egy órás állása szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2. számú választókerületében Varga László (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP) vezet 178 szavazattal a Fidesz-KDNP-s Sebestyén László előtt. A budapesti 15. számú választókerületben 98,68 százalékos feldolgozottságnál Kucsák László (Fidesz-KDNP) 21 szavazattal vezet Kunhalmi Ágnes (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP) előtt.
A külképviseleteken leadott listás és egyéni szavazatokat és az átjelentkezők voksait csak később, legkorábban április 12-én összesítik. Mind a 106 egyéni választókerületben van ugyanis egy szavazókör, amelyben 6-án este nem bontották ki az urnát. Az ebben található helyi szavazatokhoz a választást követő hatodik napon keverik hozzá a külképviseletekről hazahozott voksokat és a másutt szavazó átjelentkezők szavazólapjait.
“Kellő alázattal és méltósággal, ahogy illik hozzánk, mondjuk ki, minden kétely és bizonytalanság eloszlott: győztünk!” – jelentette ki OrbánViktor vasárnap késő este Budapesten, a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén. Azt ígérte, azért fog dolgozni, hogy Magyarország “nagyszerű hely” legyen.
A miniszterelnök, a Fidesz elnöke azt mondta, a Fidesz-KDNP olyan átütő erejű győzelmet aratott, amelynek jelentőségét ma még fel sem lehet mérni.
A Fidesz-KDNP európai rekordot ért el, az európai pártok közül a legnagyobb arányú támogatást érte el. Magyarország ma a legegységesebb nemzet Európában – hangoztatta Orbán Viktor a IX. kerületi Bálna előtti téren, amelyet betöltött az ünneplő szimpatizánsok tömege.
Orbán Viktor szavai szerint a magyarok “jól hallhatóan” kimondták, olyan hely újra az ország, ahol érdemes élni, dolgozni, családot alapítani, és az elmúlt négy év vitáit a választók most egyértelműen lezárták. Megerősítették a munkahelyteremtés, a családtámogatás, a nemzeti függetlenség politikáját.
Emellett a választók két dologra mondtak nemet: a gyűlölködésre és az Európai Unióból való kilépésre – folytatta Orbán Viktor, rögzítve: a választók megerősítették, hogy az országnak az unióban van a helye, de csak akkor, ha erős nemzeti kormánya van.
Orbán Viktor köszönetet mondott a választópolgároknak, hogy elmentek választani és ezzel kiálltak a demokrácia mellett. Köszönetet mondott továbbá a kitartásért, és elkötelezettségért azoknak, akik a Fidesz-KDNP jelöltjeire, listájára szavaztak és köszönetet mondott a “bajtársaknak”, valamint a családtagoknak is.
Elmondta, büszke arra, hogy megbízást kapott a munka folytatására és ígéretet tett arra: minden nap azért fog dolgozni, hogy az ország “nagyszerű hely” legyen.
“Új és nagyszerű korszak kapujában állunk mindannyian, arra hívom Magyarország polgárait: lépjünk be ebbe az új és nagyszerű korszakba együtt” – mondta Orbán Viktor. Csak együtt juthattunk el idáig, és csak együtt lehetünk újra sikeresek és tehetjük ismét naggyá Magyarországot – tette hozzá.
Orbán Viktor beszédét azzal zárta: miután győztek, még többet dolgozhatnak, de tudják, hogy van erejük, hogy a munkát elvégezzék.
(Forrás: MTI)
A magyar nép bölcs
2014. április 06.
Az a nemzeti érdek, hogy minél többen menjenek el szavazni – mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki vasárnap nem sokkal 10 óra után adta le voksát a főváros II. kerületében.
Ez a mostani választás az egyetemes magyarság ünnepe, hiszen először fordul elő Trianon óta, hogy minden magyar, bárhol él a világban, leadhatja szavazatát a magyar Országgyűlésre – fogalmazott Semjén Zsolt, aki feleségével és édesanyjával érkezett a voksolásra. A KDNP-elnök a Hír TV-nek is nyilatkozott szombat reggel.
A KDNP elnöke kiemelte: a következő parlament az egyetemes magyarság Országgyűlése lesz, minden magyar politikai akarata megtestesül benne. Hozzátette: fontos, hogy minél többen menjenek el szavazni, mert annál nagyobb felhatalmazása és ereje van a megválasztandó parlamentnek, majd az általa megválasztott kormánynak. A külhoni magyarok által küldött érvénytelen szavazatokról magyarázatul azt mondta: ők először voksolnak, és alkotmányos megfontolásokból kétségkívül elég bonyolult a levélben való szavazás – ismerte el. Semjén Zsolt szerint ugyanakkor ez szükséges ahhoz, hogy száz százalékig garantáltan ne lehessenek visszaélések. A választás tisztasága és alkotmányos rendje pedig mindennél fontosabb – rögzítette.
Semjén Zsolt biztos abban, hogy a következő választásnál még többen fognak regisztrálni és szavazni és választásról választásra egyre kevesebb lesz a rontott szavazat. Kitért arra is: minél több határon túli magyar szavaz, annál inkább nyilvánvaló bármilyen színezetű kormány számára, hogy nem hagyható figyelmen kívül az akaratuk. Arra a kérdésre, hogy mire számít este, úgy válaszolt: jó eredményre, „a magyar nép bölcs”, és pontosan tudja mérlegelni a tetteit.
(Forrás: MNO)
Minden szavazatra szükségünk van
2014. április 06.
A miniszterelnök-helyettes szerint nincs elveszett szavazat. Semjén 2002 keserű tapasztalatairól is beszélt a Hír TV-ben.
Semjén Zsolt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában elmondta: 2002-ben keserű tapasztalat érte a választások után. Akkor szavai szerint szárnyalt az ország, mégis elvesztették a voksolást. A keresztény szavazókhoz szólva hozzátette, Gyurcsány Ferenc például fel akarja mondani a vatikáni szerződést, ezért az az érdekük, hogy menjenek el szavazni.
Ha most a magyar nép nagy többséggel bizalmat ad Orbán Viktor kormányának, az azt jelenti, hogy Brüsszel és a bürokráciája, a multinacionális cégek nem tudnak olyan nagy nyomást gyakorolni az országra – mondta a miniszterelnök-helyettes.
A KDNP-s politikus azt is megjegyezte, nincs elveszett szavazat, a voksolás az urnazárásig tart. Minden egyes szavazatra szükségünk van, hogy nagy dolgokat tudjunk csinálni – hangsúlyozta, megemlítve a rezsicsökkentés folytatását.
A jobboldal sokkal inkább „szociális”, mint a baloldal, akik a multinacionális tőke kiszolgálói – közölte a Hír TV műsorában Semjén.
560 ezer új állampolgárunk van, aki letette az állampolgári esküt – emelte ki.
(Forrás: MNO)
Hagyományainkat meg kell tartanunk
2014. április 05.
A katonai hagyományőrzés mozgalommá válásának mintegy negyedszázados múltjáról, illetve a hagyományőrző találkozók, felvonulások, csatabemutatók összekovácsoló erejéről beszélt Semjén Zsolt Tápióbicskén péntek délután.
A miniszterelnök-helyettes az 1849. április 4-i tápióbicskei csata évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen az egykori csatatér fontos átkelőhelyének számító, újjáépített fahídon állva méltatta a hagyományőrzés fontosságát.
“Fejet hajtunk őseink hősiessége, az áldozatok emléke előtt – mondta. – Mert a múltunk ismerete, hagyományaink megtartása nélkül ugyan mit is keresnénk Európában?”
A KDNP elnöke a helyi Honvéd-szobor megkoszorúzása után több ezer érdeklődő, valamint a csatát “újrajátszó”, korhű ruhába öltözött hagyományőrzők előtt idézte fel a tavaszi hadjáratot, méltatva az Európát átszövő megemlékezéseket.
A politikus ismertetése szerint 1989. április 3-án a Történelmi Lovas Egyesület kilenc hagyományőrző huszára azért indult el Jászberényből, hogy végiglovagolja a Nagykáta-Tápióbicske-Isaszeg-Gödöllő-Vác útvonalat az 1849-es tavaszi hadjárat emlékére. A mozgalomhoz egyre több település csatlakozott, az emléktúrából az évek folyamán emlékhadjárat lett, s az útvonal is hosszabbá vált – emelte ki Semjén Zsolt.
Az emlékhadjárat résztvevői között ma már ott vannak a székelyföldi és a felvidéki csapatok, illetve az Európa más tájairól érkező “fegyverbarátaik”, hogy közösen idézzék fel a történelem jeles napját, s szórakoztassák szemet gyönyörködtetően az összegyűlteket – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
A tápióbicskei csatához fűződő hagyományok között a miniszterelnök-helyettes egy gyermekekhez kötődőt is felidézett. Mint mondta, 1882-ben a falu bírája alapítványt hozott létre, hogy a csata napján a település összes gyermeke kapjon egy zsemlét. Ez emlékeztesse őket arra: a búza a hazáért küzdők vérével áztatott földből nőtt. Napjainkban zsemle helyett buktát kapnak április 4-én az erre járó gyerekek, illetve vendégek – tette hozzá.
(Forrás: MTI)
Megújult a hatvani Grassalkovich-kastély
2014. március 29.
Mintegy 3,5 milliárd forintnyi, zömmel uniós forrásból megújult a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumnak helyet adó hatvani Grassalkovich-kastély. Az ünnepélyes átadáson Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter mondott beszédet.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a szombati ünnepélyes átadást megelőző hatvani sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, ősrégi vágya volt a magyar vadásztársadalomnak, hogy legyen egy grandiózus, a magyar vadászati kultúra hagyományait méltón őrző múzeum.
Felidézte, hogy a vadászati múzeum létrehozásának gondolata először az 1900-as évek elején merült fel. Később a két világháború között, majd az 1971-es budapesti vadászati világkiállítást követően is napirendre került a kérdés, ám mostanáig kellett várni a megvalósításra.
Rámutatott, hogy a magyar vadászati kultúra része az egyetemes kultúrának. Fontosnak nevezte, hogy a magyarországi horgászat és halászat történetét, eszközeit is megtekinthetik a múzeumban az érdeklődők.
Hozzátette: céljuk, hogy piramisszerűen mutassák be a magyar vadászati-horgászati kultúrát. A piramis csúcsán a hatvani Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum áll, de támogatják regionális-megyei múzeumok létrejöttét is – mondta.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta: a múzeummal vidéken egy új idegenforgalmi látnivaló jött létre, amely nemzeti értékeinket is bemutatja. Ezeket az értékeket első ízben láthatják így együtt az érdeklődők – tette hozzá.
“Olyan turisztikai célpontot tudunk felírni az ország térképére, amely idevonz reményeink szerint több tízezer érdeklődőt” – mondta Fazekas Sándor.
Szabó Zsolt, Hatvan polgármestere, a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy a múzeum három szempontból is kiemelten fontos: alapkő a magyar vadászati társadalomnak, a hatvaniaknak turisztikai vonzerőt és új munkahelyeket jelent, és fontos beruházás a vidék megélhetése szempontjából is.
A Hatvan központjában álló kastélyt Grassalkovich Antal építtette 1754 és 1763 között. 1945 után iskola és kórház is működött itt, azonban 1983 óta üresen állt a 4500 négyzetméter hasznos alapterületű háromszintes műemléképület.
(Forrás: MTI)
610 ezer honosítási kérelem érkezett
2014. március 26.
Mintegy 610 ezer honosítási kérelem érkezett ebben a ciklusban – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton, ahol Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével tartott lakossági fórumot.
A KDNP elnöki tisztségét is betöltő politikus a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kerekasztal-beszélgetése előtt megtartott sajtótájékoztatón elmondta, a kérelmezők közül mintegy 560 ezren tették már le az állampolgársági esküt.
Semjén Zsolt szerint nem valósultak meg azok a korábbi szakértői előrejelzések, amelyek szerint maximum 200-250 ezer honosítást tud befogadni az államigazgatási rendszer. Hangsúlyozta, a teljes jogú magyar állampolgárság teljes jogú uniós állampolgárságot is jelent, az állampolgárságtól ugyanakkor elválaszthatatlan a szavazati jog is.
Az 560 ezer állampolgárságot letett magyar közül több mint 195 ezren regisztráltak a magyar országgyűlési választásokon történő részvételre – folytatta Semjén Zsolt. Kifejtette, ez nagyon komoly szám, ha azt is megvizsgálják, hogy 115 ezer körül van a 18 év alatti, szavazati joggal nem rendelkező külhoni magyar. Emellett több mint 80 ezer olyan honosított ember van, aki már rendelkezik magyarországi lakhellyel, így ezért őket már nem kell regisztrálni.
Ez körülbelül 200 ezer ember, vagyis a fennmaradó nagyjából 350 ezer honosított többsége már regisztrált – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt a szatmári város művelődési központjában, mintegy négyszáz ember előtt megtartott fórumon a témával kapcsolatban kiemelte, Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért. Mint mondta, az alkotmányban is rögzített passzus értelmében a külhoni nemzetrésznek kell megmondani azt, hogy mi szükséges a megmaradásukhoz, és az állam az általuk kidolgozott autonómiakoncepció mögé áll.
Ez azt jelenti, hogy a tömbmagyarság egy területi, a szórványmagyarság pedig egy kulturális autonómiát szeretne elérni – mondta Semjén Zsolt. Fontos látni azt is – folytatta – , a magyarság soha nem kért és nem követelt olyat, ami nem lenne általánosan elfogadott az Európai Unióban.
“Nem vagyunk alábbvalóak egyetlen más népnél vagy nemzetnél sem, ha másoknak lehet, nekünk is lehet, ha másoknak szabad, akkor nekünk is az” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: ha nem így lenne, azt fogadnánk el, hogy másodrangú emberek vagyunk, nemzeti érdekeinket azonban nem rendelhetjük alá más országok belpolitikája és érdekei alá.
Kövér László a fórumon megtartott beszédében kiemelte, 2010-ben a polgári kormány olyan költségvetést vett át Bajnai Gordon kabinetjétől, amelyben az előre tervezett 4,6 százalékos államháztartási hiányhoz képest plusz 500 milliárd forintos lyuk volt. Brüsszel az államháztartási hiány csökkentésére kényszerítette a hivatalba lépő kormányt, amely két alternatíva között választhatott: vagy a folytatja az előző kabinet által megkezdett megszorító utat fizetés- és nyugdíjcsökkentéssel, a közszolgáltatások minőségének és az önkormányzatok támogatásának csökkentésével, vagy más megoldás után néz – emlékeztetett a házelnök.
A megszorítások útja katasztrófába vezetett volna, ezért döntött a Fidesz-kormány – az egyesek által csak unortodox gazdaságpolitikának nevezett – “gazdasági szabadságharcról”, ami bankszféra megadóztatását és a különadók bevezetését is magában foglalta – mondta Kövér László.
Az Országgyűlés elnöke az elszámoltatással kapcsolatban elmondta, a kormányváltást követően 1442 ügyben indult vizsgálat. Ebből 2013 novemberéig 110 esetben készült nyilvános összegzés, vagyis ennyi volt azoknak az ügyeknek a száma, amelyben “érzésünk szerint valami disznóság történt” – közölte Kövér László.
A 110 ügyből 61 feljelentés született, mert “az ügyek egy részét olyan jól gombolyították, csomózták össze jól fizetett ügyvédi irodák”, hogy az a megállapítás tehető, hogy “nem minden jogellenes, ami tisztességtelen” – fogalmazott a házelnök.
A fórumon Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója elmondta, a friss közvélemény-kutatások szerint a teljes népességben a Fidesz 40 százalékos támogatottságot tudhat magáénak, a baloldali összefogás 19, míg a Jobbik 12 százalékon áll.
(Forrás: MTI)
Átadták a Szent Erzsébet kórházkápolnát
2014. március 26.
Átadták a Szent Erzsébet Kórházkápolnát szerdán a főváros X. kerületében, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben, az ünnepségen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Erdő Péter bíboros.
A kormányfő helyettese kiemelte: “a teljes ember” gyógyítása küldetés és feladat. Ez akkor lehetséges, ha mindenki teszi a dolgát, így az orvos szakma és az egyház is. Szerinte helyre áll a dolgok normális rendje, amikor egy kórházban kápolnát alakítanak ki.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy “a magyar államnak értelme”, hogy az emberek életminősége javuljon, ebbe pedig beletartozik, hogy a betegeknek ne csak a testét gyógyítsák gyógyszerekkel, orvosi beavatkozásokkal, hanem szellemileg és lelkileg meglegyen a gyógyulás lehetősége.
Bodnár Attila, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főigazgatója azt mondta: az egészségügyben helyt állni sosem volt könnyű, hiszen a hétköznapokban kell rendkívüli helyzetekkel megbirkózni, és időnként egyéni tragédiákkal szembesülni. A kórház elsődleges feladata a betegellátás színvonalának folyamatos fejlesztése – hangsúlyozta, hozzátéve: munkatársaik elkötelezettek a magas színvonalú gyógyító munka mellett. Nagy hangsúlyt fektetnek továbbá az orvostechnológia új eszközeinek és lehetőségeinek alkalmazására a betegek érdekében. Felidézte, hogy Erdő Péterrel tavaly írtak alá megállapodást a kápolna kialakításáról. Régi igény volt, hogy olyan helyiség legyen a kórházban, ahol lehetőség nyílik a vallás gyakorlására – mutatott rá, és kiemelte: orvosként tudja, hogy a betegek gyógyulásához elengedhetetlen a hit és a bizalom.
Erdő Péter bíboros, érsek kiemelte: nem véletlenül törekednek arra, hogy a kórházakban visszaállítsák a régi katolikus kápolnákat, ahol megmaradtak, illetve ahol lehetőséget kapnak újat alakítsanak ki. Nem a maguk érdekében, hanem a kórházakban ápolt betegek érdekében teszik ezt – hangsúlyozta.
Felidézte, ezért alapították meg már majdnem tíz éve a budapesti központi kórházlelkészséget, és ezért szervezték meg a sürgősségi lelkipásztori betegellátás szolgálatát, amely minden kórházból telefonon elérhető.
A kápolnák kialakításában nem csupán a szentmise lehetősége rejlik, hanem az oltáriszentség őrizete révén hiszik azt, hogy különleges erő költözik a falak közé, és Krisztus jelenléte áldás és erőforrás mindenki számára – fejtette ki a bíboros.
Az MTI-hez eljuttatott háttéranyag szerint az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 7,6 millió forintot költött felújításra és a szentély liturgikus berendezésére. Angyal Júlia festőművész alkotása az Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló oltárkép, amely egyszerűségében kifejezi a szent szegényeket, betegeket befogadó szeretetét. Temesvári Lászlóné építész tervezte a kápolnát, Gecse István kőfaragó mesterhez kötődnek a kápolna kőmunkái. A kórház részéről Horváth Gabriella építész és Búzás István építésvezető vett részt a munkálatokban.
A Szent Erzsébet Kórházkápolna minden nap nyitva lesz reggel 7-től este 21 óráig. Az első szentmise a kápolnában jövő héten, április 2-án szerdán 16 órakor lesz, majd ezt követően minden szerdán ugyanebben az időben. A kórházi lelkipásztori szolgálatot Tomanovics József, a Kőbányai Szent György plébánia plébánosa látja el.
Az ünnepségen Erdő Péter bíboros megáldotta a kórházkápolnát.
(Forrás: MTI)
A magyar médiának az egyetemes magyarságról kell hírt adnia
2014. március 22.
Semjén Zsolt szerint a magyar médiának „kutya kötelessége” az egyetemes magyarságról hírt adnia. A miniszterelnök-helyettes videóüzenetben köszöntötte a védnöksége alatt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen Kolozsváron zajló MédiaTér konferenciát, amelyen médiaszakemberek tanácskoznak a külhoni műhelyek szerepéről a magyar közmédia-stratégia alakításában.
Semjén Zsolt szerint köszönet illeti a megújult magyar közszolgálati médiát, hiszen „végre egységben látják a Kárpát-medence magyarságát”. Fontosnak tartotta, hogy a hírek ugyanolyan természetességgel szóljanak arról, hogy mi történt Pécsen, mint arról, hogy mi történt Szabadkán.
A miniszterelnök-helyettes szerint a külhoni magyarság híreinek „a magyar hírek integráns részeiként” kell megjelenniük a médiában, és ki kell terjedniük az élet valamennyi szegmensére. Példaként a politikai, kulturális élet mellett az időjárást és a sportot is megemlítette.
Semjén Zsolt gratulált a nemzetmentő és nemzetépítő szolgálathoz a konferencián részt vevő médiaszakembereknek.
