A székelyföldi Hargita hegység lábánál fekvő Ivóban (Izvoare) Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felavatta pénteken a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által építtetett Erzsébet tábort.
A gyermektábor első 156 lakója Erdély szórványvidékeiről érkezett, de a jövő évtől magyarországi gyermekeket is várnak a festői környezetben fekvő táborba.
Semjén Zsolt az ünnepélyes megnyitón elmondta, a nemzet közjogi egyesítésén túl – amely az állampolgárság kiterjesztésével valósult meg – az is fontos, hogy a nemzetrészek be tudják lakni a Kárpát-medencét. Hozzátette, az ilyen táborok azt a célt szolgálják, hogy a Kárpát-medence magyar gyermekei “személyes szálakkal kössék össze” a Kárpát-medence régióit.
Majtényi László, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány főtitkára megemlítette, az Erzsébet programnak másodszor sikerült átlépnie a határokat. A program keretében három éve táboroztatnak határon túli gyermekeket Magyarországon, most pedig felépült az első határon túli tábor. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy két évvel ezelőtt épp a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében jelentette be Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára egy határon túli tábor építését. Hosszas keresés után találták meg a tábor számára az ideális helyszínt.
Az alapítvány által megvásárolt 2,7 hektáros telken nyolc hónap alatt felépített 2000 négyzetméteres hasznos területű épület egyszerre 156 gyermek befogadására alkalmas.
Az épületet felszentelő Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke Remete Szent Antal példázatával mondta el, hogy az embernek szüksége van a pihenésre, a kikapcsolódásra, és a tábor ezt a célt szolgálja.
Az első táborozók képviselőjének Semjén Zsolt és Majtényi László átnyújtott egy Erzsébet-zászlót.
(Forrás: MTI)
Kitüntetés a magyarság szolgálatáért
2014. július 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes a Parlament Vadász termében magas állami kitüntetést adott át a magyar–izraeli kapcsolatok fejlesztése és az Izraelben élő magyar ajkú zsidóság magyar identitásának megőrzése érdekében végzett, példaértékű közéleti tevékenysége és kiemelkedő emberi helytállása elismeréseként Yitzak Livnatnak.
Az Izraelben élő magyar származású, nagyszőlősi születésű üzletember a miniszterelnök javaslatára a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át.
Yitzak Livnat életútja, emberi tartása, a magyarsághoz való viszonya rendkívüli jelentőségű a magyar–izraeli kapcsolatok rendszerében. Hiteles személyisége példaértékű a magyarajkú izraeli közösségben. Az üzletember mindemellett az 1990-es évek elején bekapcsolódott a Rákóczi Alapítvány munkájába, melynek keretében külhoni magyar diákok magyarországi nyaralását és tanulását támogatja mind a mai napig. A kitüntetési ünnepségen közel száz fiatal az idei táborból, a Rákóczi Alapítvány vezetői, valamint Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője is részt vett.
(Forrás: Miniszterelnökség)
Az autonómia emberi jog a közösség szintjén
2014. július 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Az autonómia megadása nem a többségi nemzet által gyakorolt kegy, hanem az emberi jogok betartása, mivel a nemzetiségi jogok emberi jogok a közösség szintjén – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a 2. Martosi szabadegyetemen.
A felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvényén Semjén Zsolt és Bárdos Gyula, az első szlovákiai magyar elnökjelölt elsősorban a külhoni magyarság autonómiatörekvéseiről, az egyszerűsített honosítást lehetővé tévő magyar jogszabályról és a szlovák állampolgársági törvényről beszélt.
Semjén Zsolt a magyar állampolgárság megadásáról és az autonómiatörekvésekről szólva hangsúlyozta: a magyarság ezekkel nem követel semmi olyat, amire ne lenne példa az Európai Unióban. Rámutatott: a többségi nemzetek az autonómia megadásával nem kegyet gyakorolnak, hanem az emberi jogokat tartják be, mivel a nemzetiségi jogok emberi jogok a közösség szintjén.
Hozzátette: ezeknek a céloknak az elérésénél az “amit lehet másnak, az nekünk is lehet” elvet kell követni, mert, mint mondta, ha ennek ellentettjét fogadnák el a magyarok, akkor azt mondanák ki, hogy másodrangú polgárok.
A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett: minden egyes külhoni nemzetrésznek magának kell kidolgoznia saját, testreszabott autonómiatervezetét, közben pedig ezeket el kell fogadtatni annak ellenzőivel is, akik többnyire a politikai manipuláció eszközei.
“Az autonómia nem a többségi nemzet ellen irányul” – szögezte le Semjén Zsolt, aki szerint az autonómia sikerét az is mutatja, hogy ahol az megvalósult, ott soha nem látott fejlődés indult be, és ma mind a többségi, mind a kisebbségi nemzet jobban él.
“Én nem gondolom, hogy Magyarországra veszélyt jelentene, ha a magyarországi szlovákság megélné az önkormányzatiságát” – jegyezte meg.
Semjén Zsolt az egyszerűsített honosítást lehetővé tevő magyar jogszabályról és annak szlovákiai fogadtatásáról, illetve az akkori szlovák kormány által elfogadott “ellentörvényről” is beszélt.
Leszögezte: a magyar jogszabály “támadhatatlan”, egyebek mellett azért is, mert amikor a magyar törvényt elfogadták, addigra Szlovákiának és Romániának is volt ilyen vagy hasonló tartalmú törvénye.
Elmondta: a szlovák állampolgársági törvény leginkább a szlovákoknak árt, hiszen az állampolgárságuktól megfosztottak túlnyomó többsége olyan szlovák, akinek nincs semmi köze a “magyar ügyhöz.” Hangsúlyozta: a szlovák állampolgársági szabályozás miatt kialakult helyzet sem a felvidéki magyarság, vagy a magyar állam hibája, ugyanakkor biztos, hogy a kettős állampolgárság tiltásának álláspontja egyre inkább el fog lehetetlenedni.
Bárdos Gyula felszólalásában rámutatott: a felvidéki magyarság azzal, hogy saját magyar államfőjelöltje lett, olyan útra lépett, amely elvezethet ahhoz, hogy a többségi nemzet számára természetessé váljon, magyarok is betölthetnek az elnöki poszt szintjén lévő pozíciókat. Megjegyezte: erre az útra már tíz évvel korábban rá kellett volna lépni, mert azóta már változhatott volna a többségi nemzet hozzáállása.
A megkezdett folyamatot azonban tovább kell vinni – jegyezte meg, utalva arra, hogy öt év múlva ismét kell magyar jelöltet állítani a szlovák államfőválasztáson.
A választáson elért eredményéről azt mondta: bár az lehetett volna jobb is, a lélektani határt az 5,5 százaléknyi szavazattal sikerült elérni.
Megjegyezte: “a rövid idő alatt és jelentős politikai ellenszélben” sokakkal nem sikerült megértetni, hogy a magyar jelölt indításának milyen fontos jelzésértéke van.
(Forrás: MTI)
Nemzetmegtartó ereje van a magyar nyelvnek
2014. július 08.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar nyelv nemzetmegtartó erejét hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem rendezvényének megnyitóján kedden Budapesten. Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára köszöntőjében azt közölte: 300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési programot indít a kormány a Kárpát-medencében azzal a céllal, hogy 2020-ig megduplázódjon a magyar országhatáron lévő átkelők száma.
Semjén Zsolt beszédében kiemelte: a magyar nyelv az egyes ember és a nemzet egésze szempontjából egyaránt kulcsfontosságú, s a reformkor óta evidencia, hogy a magyar nemzet ereje és a magyar nyelv “kiteljesedése” egymással szoros összefüggésben áll.
Bármely ország területére szakított bennünket a történelem vihara, egy nyelvet beszélünk, egy kultúrkörnek, nemzetnek és sorsközösségnek vagyunk a tagjai – fogalmazott.
Azt mondta, mindenkinek megvan a dolga a nemzet építése érdekében, a magyar állam feladata és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. Semjén Zsolt szólt a nemzet közjogi egyesítése érdekében hozott lépésekről, így az állampolgárság biztosításáról és különböző támogatási formákról. Ez ugyanakkor csak keret, élővé akkor válik, ha számtalan személyes kapcsolaton keresztül, hajszálgyökerek millióival be tudjuk hálózni az egész Kárpát-medencét – mondta.
A huszadik alkalommal megrendezett nyári egyetem a magyar nyelv művelését, a személyes kapcsolatok kialakulását és a magyar nemzet megmaradásának erősítését is lehetővé teszi – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, aki jelezte: ahogy eddig, a továbbiakban is biztosítják a program megrendezéséhez szükséges forrásokat.
Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a megnyitón közölte: 300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési programot indít a kormány a Kárpát-medencében azzal a céllal, hogy 2020-ig megduplázódjon a magyar országhatáron lévő átkelők száma.
Elmondta: ma 93 helyen lehet átkelni a szomszédos országokba. A cél az, hogy a következő hat és fél évben 100 új határkapcsolat épüljön ki. Ezek közül 50-re már megkötötték a politikai és finanszírozási megállapodásokat – tette hozzá az államtitkár.
A határátkelőhelyek sűrítésével megteremthető a határ menti és az egész Kárpát-medencei gazdasági együttműködés lehetősége – emelte ki.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Európa megerősítésében Közép-Európának, azon belül a Kárpát-medencének kulcsszerep jut, e térségnek ugyanis komoly esélye van arra, hogy az egész kontinens növekedési motorja legyen. Ehhez egy megerősített Kárpát-medencei gazdasági együttműködésre is szükség van – mondta Szijjártó Péter.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára – Trócsányi László igazságügyi miniszter nevében tartott – köszöntőjében kifejtette: az új Igazságügyi Minisztérium feladata, hogy erősítse a nemzet számára fontos alkotmányos hagyományokat, márpedig “a nemzeti összetartozás az alkotmányos identitásunk része”. E nyári egyetem is lehetővé teszi, hogy az összetartozás érzése mint alkotmányos hagyomány tovább erősödjön – tette hozzá, hangsúlyozva: a nemzeti összetartozás egy olyan cél, amelyet a magyar állam mindig is támogatni fog.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes – aki Tarlós István főpolgármester nevében köszöntötte a résztvevőket – azt mondta: örömmel tölti el a főváros vezetését, hogy a program mára hagyománnyá vált, lehetővé téve, hogy a határon túli fiatalok képezhessék magukat. Budapest a nemzet fővárosa, amelyhez hozzátartoznak azok a nemzettestek is, ahonnan a nyári egyetem hallgatói érkeztek – tette hozzá.
Szentes Tamás főpolgármester-helyettes arról beszélt: jelentős az az örökség és hagyomány, amelyet határon inneni és túli magyar felsőoktatási intézmények hordoznak.
Gyetvai Árpád, az Emmi politikai főtanácsadója – aki Palkovics László felsőoktatási államtitkár nevében szólt a résztvevőkhöz – rámutatott: jó lenne, ha a jövőben a hallgatói mobilitás kétirányú lenne. Fontosnak tartotta az oktatói csereprogramokat és a kihelyezett képzések erősítését is.
Mezey Barna, az ELTE rektora kiemelte: immár huszadik alkalommal rendezik meg a nyári egyetemet, s egy nagy nemes tradíció részévé vált a program.
Az ELTE meghatározó értékeket mutat fel, és az, hogy ide jutottak, a nemzetközi térben való jelenlétüknek és nemzeti értékek iránti elkötelezettségüknek köszönhető – mondta, rögzítve: a nyári egyetem e két dolgot kapcsolja össze. A rektor fontosnak nevezte, hogy segítsék azokat a Kárpát-medencei intézményeket, amelyek igénylik magyar oktatók, kutatók jelenlétét, közreműködését.
Jelezte: a mostani nyári egyetemen humán, természet- és jogtudományi, valamint informatikai szekcióban hangzanak el előadások.
A nyári egyetemet július 8-13. között tartják. A szervezők lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy Magyarország határain kívül élő magyar fiatalok az anyaországban anyanyelvükön képezhessék magukat. Az intézmény tájékoztatása szerint az idei programon 155-en vesznek részt. A résztvevők száma évről évre nő, idén huszonöt százalékkal többen érkeztek, mint tavaly. Romániából 49-en, Ukrajnából 26-an, Szerbiából 23-an, Szlovákiából 3-an jöttek, Horvátországból, Lengyelországból és az Egyesült Államokból pedig 1-1 hallgató érkezett.
(Forrás: MTI)
Ez egy szövetségi kormány
2014. június 21.
Ossza meg ismerőseivel!
Szövetségi kormányként jellemezte a harmadik Orbán-kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Hír Tv P8 című műsorában szombaton este.
A kereszténydemokrata politikus Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentéséről, miszerint nem koalíciós kormányról van szó, kifejtette: politológiai vitát lehet folytatni, mit értenek koalíción, illetve szövetségen. Ha jóindulatúan értelmezi Lázár János szavait és ő – mint mondta – így tesz, akkor egy bajtársi, kipróbált szövetségen nyugvó kabinet alakult.
Kitért arra: 1990 óta a KDNP részt vesz a jobboldali kormányokban, s míg korábban hagyományosan humán területeket felügyelt, a kereszténydemokrata szerepvállalás most kiegészült a fejlesztési tárcával. A KDNP elnöke hozzátette: ezzel a kereszténydemokrata értékrend gazdasági területen is megjelenik.
Semjén Zsolt kifejtette, hogy Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter saját erejéből ért el Kelet-Magyarországon sikereket a gazdasági életben és a pápai szociális enciklikák alapján, gazdaságetikai felfogásban hozhat pluszt. Akár a sehová nem vezető neoliberális felfogásoktól, akár más tévedésektől óvni fog – tette hozzá.
Nem a kormánynak van miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek van kormánya – felelte arra a kérdésre, hogy több kereszténydemokrata politikus más területre került az új kormányban.
Arról, hogy nincs-e feszültség amiatt, hogy láthatóan a protestáns vonal erősödött a kormányban, azt mondta: nincsen felekezeti típusú villongás. Hagyományosan nagyobb a református jelenlét a politikában és a közéletben, mint a reformáció társadalomban való aránya – vélte.
Egy másik kérdésre azt mondta: hisznek benne, hogy még normális útra terelhető Európa, igyekeznek visszanavigálni, “mégis csak kereszténydemokraták találták ki”. Az európai bürokrácia problémája, hogy teljesen dogmatikusan ragaszkodik olyan tézisekhez, amelyekről már százszor bebizonyosodott, hogy nem igaz. Egyik példaként említette az energetika területét, ahol annak szabad piaci voltát erőltetik.
A gender-ideológiáról azt mondta: brutális támogatást kap Brüsszelből, “kicsiny, ám hangos érdekcsoportok rá akarják kényszeríteni a világra ezt a (…) deviáns felfogást”. A család férfi és nő elkötelezett kapcsolata a természet rendje szerint – hangsúlyozta. Ha két férfi házasodik, akkor három miért nem? Hol van ennek a vége, akkor milyen alapon büntetik bigámiát? – tette fel a kérdést.
A miniszterelnök-helyettes szerint jó úton vannak, hogy a demográfiai folyamatok radikálisan változzanak Magyarországon, “megcselekedték, amit meg kellett cselekedniük”. Nő a születésszám, és csökkent az abortuszok száma – hangsúlyozta.
Aki egyedül neveli gyermekét, speciális támogatásban kell részesíteni, de ezt úgy kell kialakítani, nehogy falból váljanak el a szülők, hogy jobb helyzetbe kerüljenek. Ugyanakkor minden család támogatására egyaránt törekednek – hangsúlyozta. Kitért arra is: azt szeretnék, hogy “Magyarországon magyar családokba, magyar gyerekek szülessenek magyar kultúrába”.
Más társadalmi csoportoknak is jogos igénye, hogy legyen életpályamodelljük, a pedagógusokhoz hasonlóan – jelezte egy másik témáról, hozzátéve: ezért fontos, hogy Magyarország növekedési pályán van, a gazdasági teljesítmény egész más mozgásteret tesz lehetővé, mint négy éve.
Semjén Zsolt – aki a nemzetpolitikáért felelős a harmadik Orbán-kormányban is – ismét megerősítette, hogy a ciklus végére meglesz az egymillió esküt tett új magyar állampolgár. Jelenleg messze 600 ezer felett van a kérelmek, és 580 ezer körül lesz belátható időn belül az esküt tettek száma. Szerinte úgy kell lépésről lépésre haladni a nemzetpolitikában, hogy azt a magyarországi társadalom is elfogadja.
(Forrás: MTI)
Főhajtás Roska Tamás emléke előtt
2014. június 18.
Ossza meg ismerőseivel!
A Kereszténydemokrata Néppárt megrendülve, tisztelettel hajt fejet Roska Tamás akadémikus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzorának emléke előtt.
Halálával a magyar tudományosság egy keresztény elkötelezettségű, hitét mindenkor megvalló, a teremtett világ rejtett összefüggéseit a modern tudomány eszközeivel kutató képviselőjét veszítette el. Nemzetközi tekintélyével a magyar tudomány hírnevét erősítette a világban.
Rendkívüli tudását alázattal osztotta meg a jövő nemzedékével a Katolikus Egyetem általa alapított Információs Technológiai és Bionikai Karán. Életművével követendő példát, magas mércét állított kollégái és tanítványai elé.
Hálával gondolunk arra, hogy ismerhettük kimagasló személyét.
Lelkét a Mindenható Isten irgalmába ajánljuk.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke
(semjenzsolt.hu)
Koszorúzási ünnepség Nagy Imre szobránál
2014. június 16.
Ossza meg ismerőseivel!
Katonai tiszteletadással tartottak koszorúzási ünnepséget Nagy Imre szobránál Budapesten, a Vértanúk terén hétfő reggel az egykori miniszterelnök és mártírtársai 1989-es újratemetése, valamint a rendszerváltoztatás 25. évfordulója alkalmából rendezett emléknap állami rendezvényeinek kezdeteként.
A szobor mellett előre elhelyezett koszorúknál elsőként Kövér László, az Országgyűlés elnöke tisztelgett néma főhajtással Nagy Imre és mártírtársai, valamint az 1956-os forradalom hősi halált halt áldozatainak emléke előtt.
Őt követte Polt Péter legfőbb ügyész, majd a kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tisztelgett az áldozatok emléke előtt.
Fejet hajtott továbbá Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, majd Áder János köztársasági elnök képviseletében Szegő László dandártábornok, a köztársasági elnök szárnysegédje.
A koszorúk előtt tisztelgett még Benkő Tibor vezérezredes, honvédvezérkari főnök, Rogán Antal V. kerületi polgármester, Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, Székely László alapvető jogok biztosa.
Az ünnepségen az Alkotmánybíróság és a Kúria mellett több 56-os civil szervezet képviselője is fejet hajtott Nagy Imre és mártírtársai emléke előtt.
Az ünnepségen mások mellett jelen volt Pintér Sándor belügyminiszter, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Szili Katalin volt házelnök, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt (KTI) elnöke, Schiffer András, az LMP társelnöke, Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, valamint több politikus és a diplomáciai testületek képviselője. Az ünnepséget a sajtó képviselői mellett több tucatnyi járókelő és turista követte figyelemmel.
(Forrás: MTI)
Tárgyalásokat folytatott a magyar és a kuvaiti miniszterelnök-helyettes
2014. június 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Parlamentben hivatalában fogadta Sabah Al-Khaled Al-Hamad Al-Sabah kuvaiti külügyminisztert, első miniszterelnök-helyettest.
A péntek délelőtti megbeszélés során a felek méltatták a Magyarország és Kuvait Állam között 50 esztendeje létrejött diplomáciai kapcsolatokat, valamint áttekintették a fejlődő gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés eredményeit és további lehetőségeit. A kuvaiti politikus nagy érdeklődéssel tekintett a magyarországi gyógyturizmusra és a nemzetközi elismertségű magyar vadászati hagyományokban rejlő turisztikai lehetőségekre.
(semjenzsolt.hu)
A nemzet jövője a családokon nyugszik
2014. június 12.
Ossza meg ismerőseivel!
Átadták a és a Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete Életmese című pályázatának elismeréseit csütörtökön a Parlamentben.
A magyar kormány számára a két legfontosabb érték a család és a nemzet – hangsúlyozta az eseményen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, Európában példa nélküli családtámogatási rendszert dolgoztak ki azért, mert nyilvánvaló, hogy a nemzet jövője a családokon nyugszik. A családok támogatása éppen ezért nem kegy az állam részéről, hanem a társadalom legalapvetőbb önvédelmi reflexe és a legtermészetesebb érdeke – tette hozzá.
Radnainé Filep Ildikó, a Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete elnöke arról szólt, hogy a pályázatot először hat évvel ezelőtt hirdették meg, ekkor szülőkről, nagyszülőkről és dédszülőkről szóló igaz történeteket vártak minden korosztálytól. Három éve pedig bővítették a pályázatot a kismamák, kispapák visszaemlékezéseivel, azaz a gyermekek felcseperedését elmesélő vidám, kedves történetek témakörével.
Az egyesület elnöke elmondta: fő törekvésük bemutatni a generációk közötti szolidaritást, az együttélés szép példáit, s mindezt a társadalom elé példaképnek állítani. A pályázatra érkezett történetekből idén is kötet készült, amelynek fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A könyvben határon innen és túl élő családok szívhez szóló történetei kaptak helyet, amelyek nem csupán gyönyörködtetnek, de betekintést nyújtanak nemzetünk történelmi sorsfordulóiba is – fogalmazott az elnök.
A 6-10 évesek korcsoportjában első lett Mike Boróka Kézdivásárhelyről (Erdély), a 10-14 évesek között megosztott első helyezést ért el a kürti (Felvidék) Kecskés Martin és a kézdivásárhelyi Mike Bernadett, a harmadik korcsoport győztese a pécsi Árvay Zsófia, míg a 35 éven felettiek nyertese a debreceni Pozsgai Katalin lett. A generációs kategóriában Palik Mátyás Balázs és a nagymamája, Bedő Endréné Gyöngyösről érdemelte ki az elismerést. Emellett különdíjakat és elismerő okleveleket is osztottak a pályázaton résztvevőknek. Az Életmese című pályázat díjait Radnainé Filep Ildikó és Semjén Zsolt adta át.
(Forrás: MTI)
A nemzet jövője a családokon nyugszik
2014. június 12.
Ossza meg ismerőseivel!
Átadták a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete Életmese című pályázatának elismeréseit csütörtökön a Parlamentben.
A magyar kormány számára a két legfontosabb érték a család és a nemzet – hangsúlyozta az eseményen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, Európában példa nélküli családtámogatási rendszert dolgoztak ki azért, mert nyilvánvaló, hogy a nemzet jövője a családokon nyugszik. A családok támogatása éppen ezért nem kegy az állam részéről, hanem a társadalom legalapvetőbb önvédelmi reflexe és a legtermészetesebb érdeke – tette hozzá.
Radnainé Filep Ildikó, a Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesülete elnöke arról szólt, hogy a pályázatot először hat évvel ezelőtt hirdették meg, ekkor szülőkről, nagyszülőkről és dédszülőkről szóló igaz történeteket vártak minden korosztálytól. Három éve pedig bővítették a pályázatot a kismamák, kispapák visszaemlékezéseivel, azaz a gyermekek felcseperedését elmesélő vidám, kedves történetek témakörével.
Az egyesület elnöke elmondta: fő törekvésük bemutatni a generációk közötti szolidaritást, az együttélés szép példáit, s mindezt a társadalom elé példaképnek állítani. A pályázatra érkezett történetekből idén is kötet készült, amelynek fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A könyvben határon innen és túl élő családok szívhez szóló történetei kaptak helyet, amelyek nem csupán gyönyörködtetnek, de betekintést nyújtanak nemzetünk történelmi sorsfordulóiba is – fogalmazott az elnök.
A 6-10 évesek korcsoportjában első lett Mike Boróka Kézdivásárhelyről (Erdély), a 10-14 évesek között megosztott első helyezést ért el a kürti (Felvidék) Kecskés Martin és a kézdivásárhelyi Mike Bernadett, a harmadik korcsoport győztese a pécsi Árvay Zsófia, míg a 35 éven felettiek nyertese a debreceni Pozsgai Katalin lett. A generációs kategóriában Palik Mátyás Balázs és a nagymamája, Bedő Endréné Gyöngyösről érdemelte ki az elismerést. Emellett különdíjakat és elismerő okleveleket is osztottak a pályázaton résztvevőknek. Az Életmese című pályázat díjait Radnainé Filep Ildikó és Semjén Zsolt adta át.
